A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. BEVEZETŐ... 6 1.2. FELHASZNÁLT ADATOK, SZAKANYAGOK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE... 11 2.2.1. A kistérség elhelyezkedése... 11 2.2.2. Területi megoszlás... 12 2.2.3. A kistérség társadalmi-gazdasági jellemzői... 13 2.2.3.1. A kistérséget alkotó települések statisztikai adatainak összesítése... 17 2.2.3.2. Térségi kapcsolatok... 19 2.2.4. Természeti jellemzők... 20 2.2.4.1. Fekvés, domborzati viszonyok... 20 2.2.4.2. Földtani viszonyok... 22 2.2.4.3. Talajtani áttekintés... 22 2.2.4.4. Éghajlat... 24 2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS... 25 2.3.1. Területhasználati megoszlás... 25 2.3.2. Úthálózat... 27 2.4. VÍZGAZDÁLKODÁS... 28 2.4.1. Vízrajz, felszíni vízhasználat, árvízvédelem... 28 2.4.1.1. Felszíni vizek, vízhasználat... 28 2.4.1.2. Csapadékcsatorna-hálózat... 31 2.4.2. Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat... 31 2.4.2.1. Talaj- és rétegvizek... 31 2.4.2.2. Ivóvízellátás... 31 2.4.2.3. Egyéb vízhasználatok... 32 2.4.3. Potenciális szennyezőforrások... 32 2.4.3.1. Állattartás... 33 2.4.3.2. Növénytermesztés... 33 2.4.3.3. Erdőgazdálkodás... 34 2.4.3.4. Maradandó talajszennyezések... 35 2.4.3.5. Ipari tevékenység... 35 2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 35 2.5.1. Kommunális folyékony hulladékkezelés... 35 2.5.2. Kommunális szilárd hulladék... 37 2.5.3. Veszélyes hulladékok, dögkút... 38 2.5.4. Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák... 38 2.6. LEVEGŐMINŐSÉG... 39 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 1
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - TARTALOMJEGYZÉK 2.6.1. Levegővédelmi besorolás... 39 2.6.2. Szálló por okozta szennyezés... 39 2.6.3. Közlekedési forgalom légszennyezése... 39 2.6.4. Szagproblémák... 39 2.6.5. Fűtési eredetű légszennyezés... 40 2.6.6. Ipari légszennyezés... 40 2.6.7. Allergén növények elterjedtsége... 40 2.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS... 40 2.8. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM... 41 2.8.1. Közlekedési eredetű zajterhelés... 41 2.8.2. Üzemi és vendéglátóipari zajforrások... 41 2.9. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK... 41 2.9.1. Növényvilág... 41 2.9.2. Természetvédelmi szempontból érték es területek... 41 2.9.2.1. Országos védelem alatt álló területek... 41 2.9.2.2. ÉTT (Érzékeny Természeti Területek)... 42 2.9.2.3. Természeti területek... 42 2.9.2.4. Ökológiai hálózat... 43 2.9.2.5. NATURA 2000 területek... 44 2.9.2.6. Egyedi tájértékek... 49 2.9.2.7. Települési zöldfelületek... 49 2.9.3. Tájsebek, bányák, kutatófúrások... 49 2.9.4. Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek... 49 2.10. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS... 51 2.10.1. Iskolai környezeti nevelés... 51 2.10.2. Iskolán kívüli környezeti nevelés (társadalmi szervezetek)... 51 2.11. TELEPÜLÉS ISMERTETŐK... 52 3. FELÜLVIZSGÁLAT... 197 4. PROGRAM... 204 4.1. ÉRTÉKELÉS ÉS AZ ELÉRENDŐ CÉLOK, PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA... 205 4.2. LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELME... 208 4.2.1. A közúti forgalom korlátozása, a terhelés csökkentése érdekében... 208 4.2.2. Komplex térségi közlekedésfejlesztési terv készítése... 210 4.2.3. A 83-as, és 85-ös számú főút forgalma által érintett településrészek védelme... 212 4.2.4. Belterületi forgalmas utak átkelési szakaszainak rendezése... 214 4.2.5. Szilárd burkolatú utak karbantartása, burkolat-felújítás... 216 4.2.6. Szilárd burkolatú utak arányának növelése... 218 4.2.7. Települést elkerülő / tehermentesítő út építése... 220 4.2.8. Kerékpárút-hálózat kiépítése/bővítése... 222 4.2.9. Mező- és erdőgazdasági utak korszerűsítése, javítása, karbantartása... 224 4.2.10. A lakossági gázbekötések arányának növelése... 226 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 2
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - TARTALOMJEGYZÉK 4.2.11. Levegőszennyezettség mérése... 228 4.2.12. Mezővédő erdősávok / fasorok létesítése... 230 4.3. A TALAJ-, A FELSZÍN ALATTI ÉS A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME... 232 4.3.1. Kistérségi vízrendezési - vízkárelhárítási koncepció kidolgozása... 232 4.3.2. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források hatásának felmérése és csökkentése... 234 4.3.3. A felszíni vizek potenciális szennyezőforrásainak feltárása, felszámolása... 236 4.3.4. Belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése... 238 4.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 240 4.4.1. Illegális hulladéklerakók felszámolása, további illegális hulladéklerakás megakadályozása... 240 4.4.2. Régi, felhagyott lerakó környezeti vizsgálata és rekultiválása... 242 4.4.3. Komplex mikrotérségi begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása... 244 4.4.4. Szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatásának bevezetése... 247 4.4.5. Települési folyékony hulladék kezelés kérdésének megoldása... 249 4.4.5.1. A folyékony hulladék gyűjtési és szállítási közszolgáltatás megszervezése... 249 4.4.5.2. A használaton kívüli közműpótlók rekultivációja... 251 4.4.5.3. Csikvánd szennyvízkezelésének megoldása... 253 4.4.5.4. Győrszemere és Tényő szennyvízkezelésének megoldása... 255 4.4.5.5. A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozó háztartások számának növelése... 257 4.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS... 259 4.5.1. A területhasználat racionalizálása, településrendezési tervek elkészítése, felülvizsgálata... 259 4.5.2. Belterületi rendezés... 261 4.5.3. Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása... 263 4.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS... 265 4.6.1. Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése... 265 4.6.2. A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése... 268 4.6.3. Szélenergia hasznosítása... 270 4.6.4. Napenergia hasznosításának elősegítése... 272 4.7. A BIOLÓGIAI ÉS TÁJI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE... 275 4.7.1. A természetközeli gazdálkodási módszerek támogatása és elterjesztése... 275 4.7.2. A természet védelmét szolgáló települési intézkedések... 277 4.7.3. Tájsebek, felhagyott bányák, anyagnyerő helyek rekultivációja... 279 4.8. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY... 281 4.8.1. Pollenvédelmi terv készítése és végrehajtása... 281 4.8.2. Kutak vízminősége és használat ellenőrzése... 283 4.9. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE... 285 4.9.1. Környezettudatosság növelése... 285 4.10. HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS... 289 4.10.1. Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás)... 289 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 3
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - TARTALOMJEGYZÉK 4.11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA... 290 4.11.1. A kistérségi környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos tennivalók 290 5. MELLÉKLETEK... 292 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 4
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - BEVEZETÉS 1. BEVEZETÉS A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 5
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - BEVEZETÉS 1.1. BEVEZETŐ A DHV Magyarország Kft. 2005. szeptemberében kapott megbízást a Sokoróalja Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás környezetvédelmi programja felülvizsgálatára. A kistérség korábbi környezetvédelmi programját ugyancsak a DHV Magyarország Kft készítette el 2002-ben, így sem a munkafeladat, sem maga a tervezési helyszín nem volt ismeretlen. Maga a tervezési feladat annyiban módosult, hogy egyszerre történt a korábbi környezetvédelmi program felülvizsgálata, ugyanakkor egy újabb, az elkövetkező évekre alapot nyújtó térségi környezetvédelmi program elkészítése. A munka elvégzése folyamán egy a korábbiaknál részletesebb helyzetfeltárás történt, amely a hatósági adatokon túl kiterjedt a települések helyszíni bejárására. A rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére is sikerült csaknem valamennyi települési vezetővel, adott esetben jegyzőkkel kérdőíves interjút készíteni, a rendelkezésre álló főbb település szintű tervekbe betekinteni, a felsőbb szintű tervekben rögzítetteket figyelembe venni. Az illetékes hatóságoktól kapott információk beépítésére is sor került. A helyzetfeltárás alaposságára már csak azért is szükség volt, mert a korábbi környezetvédelmi programhoz képest megnőtt (14- ről 19-re) a kistérséghez tartozó települések száma. A program, és az egyes programelemek kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy a helyzetfeltárás során feltárt problémákra valóban megoldást jelentő lehetőségeket mutassunk be, jól áttekinthető, és mindenekelőtt használható formában. A programelemek csoportosítása a következő: - talaj- és talajvízvédelem, - hulladékgazdálkodás, - szennyvíztisztítás és -elhelyezés, - levegőminőség javítása, - energiagazdálkodás, - zaj- és rezgésvédelem, - a természeti környezet megőrzése, - szemléletformálás. Az egyes programelemek bemutatása egységes szerkezet szerint történik, az alábbi pontok szerint: - cél, - leírás, - operatív lépések, - monitoring, - szervezet, - ütemezés. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 6
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - BEVEZETÉS Az ütemezést minden programelem esetében egy táblázat mutatja be, amely negyedéves felosztásban ábrázolja az egyes operatív lépések időigényét, illetve az azokhoz rendelhető forrásigényt, és a forráslehetőségeket. Az ütemezéshez megadott időszak gyakran lényegesen több mint program ütemterve által kitöltött idő. Ez a ráhagyás azért szerepel a programban, hogy a munka felhasználói a kalkulálttól eltérő lehetőségeik szerint (pl.: anyagi és szellemi kapacitás) átütemezhessék az adott programot. Felhívjuk a környezetvédelmi programot használók figyelmét, hogy az abban szereplő adatok és információk a 2005. októberi helyzetet, illetve az akkor fellelhető, rendelkezésre álló adatokat tükrözik. A dokumentum hosszú távon csak az adatok rendszeres frissítésével, a megvalósult fejlesztések figyelembe vételével, illetve új beavatkozási igények feltárásával tartható karban. Ugyancsak felhívjuk a települési döntéshozók figyelmét arra, hogy az egyes javasolt fejlesztéseknél jelzett támogatási források meghatározásánál elsősorban a 2004-es támogatásokra támaszkodtunk. A program készítésében a DHV Magyarország Kft. munkatársai vettek részt. Az elkészült munka témavezetője: Deme Lóránt igazgató, MBA közgazdász A helyszíni bejárásokat végezte és a dokumentációt összeállította: Munkácsi Zsolt vezető tanácsadó Horváth Judit szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök Bedő Csaba, okl. tájépítészmérnök, mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök Nagy Gábor, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Az alábbi dokumentum az elmúlt időszak rövid, de intenzív munkájának az eredménye, amely reményeink szerint megalapozhatja a kistérség környezeti állapotának továbbjavulását, fejlődését, és ami a legfontosabb az itt élők emberek életkörülményeinek pozitív változását. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 7
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - BEVEZETÉS 1.2. FELHASZNÁLT ADATOK, SZAKANYAGOK A környezetvédelmi program elkészítéséhez felhasznált adatok: A környezetvédelmi program elkészítéséhez felhasznált adatok: Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei kirendeltségének adatai (ÁNTSZ - 2005.): 1. Ivóvízminőségi információk 2. Szennyvízkezelési információk 3. Veszélyes hulladékokra vonatkozó információk Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai (KÖVIZIG - 2005.): 1. Vízhasználati adatok (vízkivételek, vízbevezetések) 2. Ivó- és szennyvízmennyiségi adatok Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai (KÖTEVIFE - 2005.): 1. Levegőszennyezettségi adatok 2. Adatok a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről a község területére vonatkozóan 3. Adatok a keletkező veszélyes hulladékokról A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatai (NPI - 2005.): 1. A Nemzeti Park illetékességi területe shape file-okban A program elkészítéséhez felhasznált tervek felsorolását l. a 2.1. Tervi környezet c. fejezetben. Egyéb felhasznált szakirodalom: 1. Magyarország Kistájainak Katasztere, dr. Somogyi Sándor (szerk.), MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. 2. Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, 2004 3. Agrotopográfiai adatbázis, M = 1:100 000 4. Corine felszínborítási adatbázis, M = 1:100 000 5. Földhivatali Információs Rendszer adatbázisa (http//www.takarnet.hu) - 2005. évi lekérdezés 6. Nyugat-dunántúli kistérségek sajátosságai - a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben, MTA RKK NYUTI, 2005 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 8
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2. HELYZETFELTÁRÁS A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 9
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.1. TERVI KÖRNYEZET A Sokoróalja Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás környezetvédelmi programjának felülvizsgálata során számos felsőbb szintű tervben, jogszabályban szereplő információ, adat, megfogalmazott célkitűzés illetve vonatkozó program került feldolgozásra, beépítésre. Az alábbiakban, táblázatos formában soroljuk fel a vizsgálat alá vett vonatkozó terveket, jogi anyagokat: Dokumentum címe Év Szerző v. cég ORSZÁGOS Nemzeti Fejlesztési Terv 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről 2003 Országos Területfejlesztési Koncepció (35/1998. III/20 OGY határozat) 1998 1996 évi XXI. tv. a területfejlesztésről és rendezésről 1996 Nemzeti Környezetvédelmi Program II. 2003 Országos Hulladékgazdálkodási Terv RÉGIÓS A Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja 2001 MTA RKK NYUTI MEGYEI Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja 2001 MTA RKK NYUTI Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja 2002 Tisztább Termelés Győri Regionális Központja Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve 2003 VÁTI Kht. KISTÉRSÉGI Fejlesztési program (Koncepció, stratégia és operatív program), egyeztetési anyag Turizmusfejlesztési program (Turizmusfejlesztési Koncepció és Program felülvizsgálata és aktualizálása) 2005 Hazai Térségfejlesztő Rt. 2005 Hazai Térségfejlesztő Rt. A fentieken túl törekedtünk a rendelkezésre álló, már elfogadott vagy egyeztetés alatt álló települések fejlesztési, rendezési terveiben foglalt információk beépítésére. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 10
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 2.2.1. A kistérség elhelyezkedése A 375,59 km 2 területű Téti kistérség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron megye dél-keleti részén található. A 2004. július 28-án létrejött Társulás településeinek száma jelenleg tizenkilenc. A kistérség központja Tét városa, amely Budapesttől 140 km-re nyugatra fekszik. A megyeszékhely Téttől 20 kilométerre található. A kistérséget a Győr-Pápa között húzódó 83. sz. főút szeli ketté, áthaladva Győrszemerén, Téten, és Gyarmaton. A fennmaradó 16 település erről az útról lehajtva (többnyire rossz minőségű, vagy részlegesen felújítandó) mellékutakon - esetenként kerülővel érhető el. Ugyanakkor a Rába menti település könnyebben megközelíthetőek a 85. sz. főút felől. A térségen a 10. sz. Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal is keresztül halad, Győrszemerén, Felpécen, Gyömörén, Szerecsenyben, és Gyarmaton vasútállomás, illetve megállóhely található. A térséget vízi út nem érinti, a Rábán csak turisztikai célú hajózás lehetséges. Saját légikikötője a kistérségnek nincs, de a közeli Péren található nyilvános repülőtér. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 11
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.2. Területi megoszlás A kistérség területe és népessége a második legkisebb a megyei kistérségek között, a megye területének csak 8%-át jelenti, miközben a megye népességének mindössze 4%-a él itt. A települések közigazgatási határából belterület 2683,5409 ha, külterület 34875,4591 ha. A bel- és külterület aránya a Téti kistérségben Belterület 7% Külterület 93% Forrás: TakarNet Földhivatali információs adatbázis A külterület művelési ágak szerinti megoszlásáról ismertetőt a 2.3. Területfelhasználás, illetve a 2.11. Települési ismertetők c. fejezetekben közlünk. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 12
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.3. A kistérség társadalmi-gazdasági jellemzői A településszerkezetet a kistelepülések határozzák meg, 12 település 1.000 fő (ebből 7 500 fő) alatti, s mindössze a nagyközségi jogállású Győrszemere, illetve Tét városának népessége haladja meg a 3.000, illetve 4.000 főt. A kistérség lakossága 2003-ban 19.426 fő volt (KSH adat). A 19 településen lakók száma 1993 és 2003 között 2 %-kal emelkedett. Kiemelkedő a lakónépesség változása Rábacsécsény esetében (+12%), de Felpéc, Győrszemere és Tényő is megközelíti a 10%-os emelkedést. A kistérség leginkább fogyó népességű települése Kisbabot, ahol 16 %-kal esett vissza a lélekszám, de Árpáson, Csikvándon, Rábaszentmiklóson és Soboron is 10 % körüli visszaesést regisztrálhatunk. A fenti értékek a belföldi vándorlási különbözet nélkül még rosszabb képet mutatnának, hiszen a kistérségben a halálozások száma az elmúlt 10 év során minden évben meghaladta az élveszületésekét. A 2003. évben is csupán Bodonhely esetében nulla a természetes szaporodás értéke. A természetes népszaporulat értéke tehát a többi település mindegyikén negatív, vagyis a térségbe történő bevándorlás nélkül mindegyik település népessége masszívan fogyna. Ráadásul a negatív mérleg az évek során, ha nem is folyamatosan, de egyre emelkedik. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 13
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS Ez a tendencia ugyan országosan jellemző, de a kistérség esetében markánsabb. Magyarországon az elmúlt tíz évben hozzávetőlegesen 3,5 %-os a természetes fogyás, míg a Téti kistérségnél ez a szám 5 %. A kistérség lakosságának vallási összetétele nagyon vegyes képet mutat. A katolikus vallás a térségben fokozottabban van jelen, mint máshol, és erősnek mondható az evangélikus beállítottságúak száma is. Az országos adatokhoz viszonyítva kevesebb az egyéb vallásúak száma, és feltűnően alacsony azoknak a száma, akik nem sorolták magukat egyik felekezethez sem. Mindez azt jelenti, hogy a településeken egységesen magas a magukat vallásosnak tartók száma. Csupán néhány településen van jelen említésre méltó számú roma kisebbséghez tartozó lakos: Gyömörén és Kajárpécen 5-5 fő, Szerecsenyben 13, Téten 19 fő, Győrszemerén 34. A KSH-adatok szerint a többi település magyarok lakta község. Egyéb nemzetiséget a 2001. évi népszámlálási adatok alapján csupán Győrszemerén találunk, 2 fő bolgár személyében. Gazdasági szempontból vizsgálva a 19 települést, elmondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy a kistérség egy gazdaságilag igen fejlett régióban és megyében fekszik, a vállalkozói kedv az utóbbi években számottevően csökkent, legalább is a KSH működő társas vállalkozások számára vonatkozó adatai ezt mutatják: Év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Működő társas vállalkozások (db) Ipar, építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Társas vállalkozások összesen 2001 46 102 102 27 42 389 2002 45 112 108 25 53 414 2003 27 65 52 10 26 232 Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyve 2003. évben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 53,6, amely jóval a megyei átlag (91) alatti érték, annak csupán 59%-a. A kistérségben működő társas vállalkozások száma jelentősen, több mint 40%-kal csökkent 2002-ről 2003-ra. A megyei átlagokkal összevetve a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma 12%-kal magasabb, míg az iparban tevékenykedők száma 19%-kal alacsonyabb volt, mint a megyei átlag. A tercier szektor vállalkozásai 38%-ot tesznek ki a kistérségben, amely szintén 40%-kal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a leginkább vállalkozó kedvű lakosai Tényőnek és Tétnek vannak, de ezek értékei sem érik el sem a megyei, sem az országos átlagot. Szintén 1000 lakosra vetítve 2003-ban a legkevesebb vállalkozás Soboron és Árpáson működött. A kistérségben jelentősebb ipari vállalkozás, üzem alig található. Győr közelsége és ipari fejlettsége elszívó-erő a térség számára, ugyanakkor a multinacionális cégek számos kistérségben élőnek biztosítanak munkalehetőséget. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 14
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS A kistérség legnagyobb ipari vállalkozása a Sokoró Kft, amely több mint 1000 embert foglalkoztat. A kft. első jogelődje 1949-ben alakult, azóta egy korszerűen felszerelt, önálló gyártmányfejlesztői osztállyal rendelkező, kiemelkedő infrastruktúrájú, modern nagyvállalattá fejlődött. Tevékenységi köre sokrétű, döntő mértékben az autóiparhoz kapcsolódik: autókábel-kötegek, karosszéria-függesztő rendszerek, váltótartály csererendszerek, kábelgyártó gépsorok készülnek hazai, illetve külföldi megrendelők számára. A mezőgazdaságnak nagy hagyományai vannak a kistérségben, korábban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés meghatározó ágazat volt. Jelenleg főképp a Győrtől távolabbi községekben van jövedelemtermelő szerepe, ahol kevesebb a munkalehetőség. A térségben a szántóföldi növénytermesztést a közepes hozamok, szélsőséges időjárási viszonyok között pedig az alacsony hozamok jellemzik. A kedvezőtlen talajadottságok leszűkítik a termelhető növények körét. Főbb termesztett növények: gabonafélék, napraforgó, repce, kukorica, cukorrépa. A kistérségben igen nagy hagyományai vannak a bogyósgyümölcs (ribizli, málna) termesztésének, de a rendszerváltást követően, legfőképp az utóbbi néhány évben, értékesítési problémák merültek fel, ezért a termesztés fokozatosan visszaszorult, helyettük előtérbe került a fekete bodza termesztése (Bodonhely). A szőlőtermesztésnek a térségben Felpécen, Kajárpécen, Tényőn és Győrszemerén vannak nagy hagyományai, ezt mutatja az ott meglévő szőlőtermő területek nagysága is. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 15
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS A kistérségben az állattartás inkább csak a családi gazdaságokban jellemző (tejelő tehén, sertés, baromfi), a kevés számban működő nagyobb gazdálkodó szervezetek csak sertéssel és néhány esetben baromfival (brojlercsirke) foglalkoznak. A lótartás főleg a turizmus számára jelent alternatívát. Sokorópátkán, Győrszemerén tartanak nagyobb mennyiségben - 15-20 db-os létszámban lovakat. Kereskedelem és szolgáltatás: Győr és Csorna közelsége miatt a kistérség lakói minden szükséges szolgáltatást könnyen és gyorsan elérnek, emiatt azonban a helyi kínálat szegényesebb. A kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben - Kisbabot kivételével - a megyei és az országos átlag alatt vannak. E tekintetben Rábacsécsény és Csikvánd megelőzi a kistérségi központot, Tétet. A kiskereskedelmi üzletek 40%-ban élelmiszerboltok. A kistérségben élők nagyobb bevásárlásaikat a győri vagy a csornai hiper/szupermarketekben végzik. A vendéglátóhelyek száma elmarad a megyei és az országos átlagtól is. A vendéglátóhelyek a települések zömén egyet jelentenek az italbolttal, kulturált turisták ellátására is alkalmas étterem alig akad a kistérségben. A fentiekben leírtakat megerősíti az MTA RKK NYUTI által készített regionális kistérségi klaszterelemzés (2005) is, amely szerint a Téti kistérségben a mezőgazdaság felülreprezentált, csekély a vállalkozói aktivitás, minimális a nagyvállalati jelenlét, hiányzik a külföldi tőke. Kereskedelem és turizmus tekintetében a kistérség igazából nem tekinthető versenyképesnek, mivel mindegyik mutató esetében az összesített átlagok alatti értékek jellemzik. Foglalkoztatottsági és jövedelmi szempontok alapján a Téti kistérség egyike a régió legkedvezőtlenebb adottságú kistérségeinek, minden tekintetben jóval az átlagos értékek alatt. Iskolázottság tekintetében a legrosszabb helyzetben a Letenyei, a Téti és a Vasvári kistérség van, mutatóik messze alulmúlják a régiós átlagot. Ugyanakkor viszont az oktatási infrastruktúra jónak tekinthető. Az általános jóléti mutatók tekintetében a kistérség szintén átlag alatti értékekkel jellemezhető. A tanulmány összesítő értékelése szerint a régió 22 kistérségének nagyobbik hányada kedvezőtlen, átlag alatti értékeket felvonultató csoportokhoz lett besorolva. Itt a legnyilvánvalóbb képviselők a következők: Letenye, Lenti, Tét, Vasvár, Zalaszentgrót, Őriszentpéter, Pannonhalma. Ezek azok a térségei a régiónak, amelyekben halmozottan jelentkeznek a problémák, és szinte egyetlen dimenzióban sem beszélhetünk egyértelműen és határozottan előremutató jelekről, tendenciákról. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 16
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.3.1. A kistérséget alkotó települések statisztikai adatainak összesítése Az alábbi táblázatban az érintett településekre vonatkozó legfontosabb 2003. évi KSH adatok kerülnek bemutatásra: Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Terület (km 2 ) 14,27 11,1 14,53 22,47 22,45 20,49 33,11 31,89 6,1 6,51 32,31 15,68 10,97 5,01 16,72 16,86 12,39 26,38 56,35 Lakónépesség az év végén (fő) 267 328 497 866 1289 1366 3039 1389 228 81 853 604 533 139 321 1086 913 1483 4143 Élveszületés / halálozás (fő) 1/3 7/7 2/8 8/10 7/24 4/21 33/43 11/26 2/6 1/2 8/14 4/6 2/7 0/2 0/6 10/21 9/20 19/28 37/53 Természetes szaporodás / fogyás (fő) -2 0-6 -2-17 -17-10 -15-4 -1-6 -2-5 -2-6 -11-11 -9-16 Belföldi vándorlási különbözet -18-1 0 16 13 14 26 13 3 3-6 12 12-4 0 36 16-3 -4 Lakásállomány az év végén (db) 128 128 224 352 529 502 1036 568 111 53 360 233 198 62 149 468 374 652 1435 Épített lakás / megszűnt lakás 0/0 1/0 0/0 4/0 5/1 2/1 13/2 2/2 0/0 0/0 1/1 3/0 1/0 0/0 0/0 3/2 0/0 10/0 5/1 Villamos energiát fogyasztó háztartás (db) Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (MWh) Vezetékes gázt fogyasztó háztartás (db) Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m 3 ) 140 185 238 398 681 530 1079 673 117 61 462 244 206 69 166 486 382 736 1727 343 433 690 1026 1833 1446 3493 1694 299 171 1128 788 738 185 417 1274 1058 1900 5050 37 44 81 142 275 199 492 206 53 12 129 103 81 26 47 149 105 258 663 50 79 106 191 477 443 935 329 76 24 199 209 162 39 43 203 185 456 1365 Közüzemi vízvezeték hálózat (km) 5,3 6,1 10,4 9,1 17,7 15 22,3 15,1 2,9 2,2 10,2 4,6 4,8 2,3 7,4 13 9,8 21 23,4 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat (km) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (db) Közterületi kifolyó (db) Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m 3 ) Rendszeres szociális segélyben részesült 128 127 224 319 529 426 956 532 106 53 314 233 198 62 146 461 340 590 1380-7,9-9 - 9,3-18,9-1,3-5,2 - - 8,4 18 - - 33,3-73 - 159-205 - 256-35 - 160 - - 38 245 - - 893 12 15 21 42 58 41 113 50 12 6 41 26 31 8 13 36 29 63 147 1-1 - 1 16 4 12 1 1 6 2 2 1 - - 4 3 4 Háziorvos és házi gyermekorvos - - - - 1 1 1 1 - - 1 1 - - - - 1 1 3 Óvoda (férőhely/óvodás/pedagógus) - 25/1 2/1 30/14/ 1 25/21/ 3 50/40/ 5 50/54/ 6 100/6 3/9 50/36/ 5 - - 50/32/ 4 45/19/ 2 24/17/ 2 - - 50/31/ 3 25/21/ 3 50/28 /3 125/1 28/11 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 17
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Általános iskola (terem/tanuló/pedagógus) Kiskereskedelmi üzlet (élelmiszer üzlet) - - - 2/26/3 8/195 /14 9/139 /14 18/21 8/21 9/175 /18 - - 8/104/1 1 8/49/ 8 2/25/ 2 - - 8/155/1 2-8/127 /14 3/1 4/2 7/3 11/4 15/6 11/5 20/13 15/6 4/1 1/1 8/3 9/3 6/2 1/1 3/2 10/6 12/4 16/7 54/14 Gyógyszertár (Fiókgyógyszertár) - - - - - - -/1 -/1 - - -/1 -/1 - - - -/1 - -/1 2/0 Vendéglátóhely 1 1 4 3 6 5 11 8 1 1 3 2 2 1 1 4 2 3 19 Személygépkocsi 66 94 115 171 298 278 749 332 59 20 200 160 128 31 53 225 164 388 955 Vállalkozás (kft./szöv./bt./egyéni) 17 (1/1/1 /14) 20 (4/- /1/14) 30 (3/1/- /25) 44 (3/1/2/ 37) 84 (5/- /10/6 7) 52 (5/- /8/38) 163 (17/1/ 18/12 6) 72 (10/1/ 6/52) 14 (1/- /1/11) 4(2/ -/- /2) 44 (2/1/1/ 40) 42 (2/- /6/34) 34 (- /- /2/32) 9 (-/-/- /9) 7 (- /1/- /6) 43 (2/- /6/33) 28 (1/- /3/23) 115 (12/- /17/8 5) 18/38 0/31 220 (18/4/ 33/16 3) A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 18
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.3.2. Térségi kapcsolatok A Téti kistérség észak felől határos a Győri, kelet felől a Pannonhalmi, nyugat felől a Csornai kistérséggel, míg délről a Veszprém megyéhez tartozó Pápai kistérséggel. Forrás: Internet A kistérség nyugati települései bizonyos szempontból már inkább Csornához, mint Győrhöz kötődnek, a 83. sz. út menti települések közülük is leginkább Győrszemere, valamint Felpéc, Tényő több szempontból is inkább a megyeszékhely irányában tart fenn szoros kapcsolatokat. A kistérség keleti peremén fekvő községeken élők a tömegközlekedést tekintve közúton csak Győrszemerén keresztül kapcsolódnak a többi településhez. A kelet-nyugat irányú közúti kapcsolatok mind térségen belül, mind térségen kívül hiányosak, így sokszor egyik településről a másik szomszédos községbe is csak nagy kerülővel lehet átjutni. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 19
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.4. Természeti jellemzők 2.2.4.1. Fekvés, domborzati viszonyok A kistérség települései két nagytáj, három középtáj és három kistáj területén fekszenek 1 : Nagytájak: Kisalföld Dunántúli-középhegység Középtájak: Győri - medence Marcal - medence Bakonyalja Kistájak: Csornai - sík Pápa-Devecseri-sík Pannonhalmi-dombság Árpás, Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Mórichida (részben), Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor Települések: Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida (részben), Szerecseny, Tét Felpéc, Győrszemere (részben), Kajárpéc, Sokorópátka, Tényő 1 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 20
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS A Csornai-sík teljes területe 550 km 2 (a középtáj 22 %-a, a nagytáj 10,4 %-a), amelynek 75%-át a szántó művelési ágú területek teszik ki. A kistáj erdősültsége igen alacsony, mindössze 5,7%. A fennmaradó 19,3% -ból legnagyobb arányban a települések belterülete (7,6%) részesedik, majd a gyepterületek következnek (6,9%). Az árterek, bányaterületek 2,8%-ot, míg a vízfelszínek 1%-ot foglalnak el, s a kertek, gyümölcsösök együttes aránya mindössze 0,5%-ot tesz ki. A kistáj kisebb, ÉK-i és K-i részében alacsonyártéri helyzetű medencesíkság, amit Rábasebestől a Rába, Marcaltőtől É-ra a Marcal feltöltődő völgye keresztez. É-i negyedében homokdűnékkel fedett teraszszigetek sorakoznak. A felszín tszf-i magassága É-on 113-115 m, D-en 120 m körüli, tehát mérsékelten É felé lejt. A legmagasabb pontok 123 m-ig emelkednek. A relatív relief a táj Ny-i részén kisebb, mint 2 m/km 2, K-en 2-8 m közötti, a teraszszigetek között 5-10 m/km 2. A felszínt megközelítően 1 km/km 2 -es sűrűségű csatornahálózat tagolja. Ezek semlegesítik a domborzat néhol lefolyástalanságot okozó, a felszín elmocsarasodását előidéző szerepét. A Pápa-Devecseri-sík területe 1100 km 2 (a középtáj 74,4 %-a, a nagytáj 20,8 %-a). A területhasznosítás arányait tekintve hasonló az előzőekben leírtakhoz, legalább is, ami a szántók területi részesedését (73,6%) illeti. Ezen a tájon azonban már több mint kétszer akkora kiterjedésű erdőket (13,5%) találunk, míg a beépített területek aránya alig több mint a fele az előbbi kistájénak (4,9%). A Bakony és a Marcal-völgy között elterülő terjedelmes kistáj K-i fele közepes helyzetű (150 m feletti), Ny-i fele alacsony helyzetű (125-150 m közötti) enyhén tagolt hordalékkúp síkság. Tájképileg sajátosan színezi a Nagysomló (433 m) vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a táj Ny-i harmadában 5-10 m/km 2, középső harmadában 10-25 m/km 2, K-i peremén 25-50 m/km 2, eltekintve természetesen a Nagysomlótól, ahol 250 m/km 2 -ig fokozódik. A Bakonyból a Marcalhoz siető patakok K-ről Ny-ra tartó párhuzamos völgyekkel szabdalják a felszínt. A völgysűrűség értéke: átlag 0,99 km/km 2. a mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak főleg a K-i részben szárazabb termőhelyeket jelentenek a területhasznosítás számára. A Pannonhalmi-dombság Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén helyezkedik el. Területe 300 km 2 (a középtáj 7 %-a, a nagytáj 4,1 %-a). Ezen a tájon a szántók a kistájnak jóval kisebb területét (66%) foglalják el, míg az erdők a teljes terület közel negyedén (21,8%) díszlenek. Gyepeket ellenben csak kisebb foltokban (a kistáj területének 0,7%-án) láthatunk. A kertek és szőlők itt már együttesen 6,5%-ot fednek a kistáj területéből. A kistájat minden oldalról fiatal, negyedidőszaki hordalékkúpok övezik; izolált dombsági vonulatokból áll, az önálló dombságok domborzattípusát képviseli. Északi része szeizmikusan igen érzékeny zónába tartozik. A közel 300 m tszf-i magasságra emelkedő dombvonulatok laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épültek fel. Pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (együttesen 72,6%). A környezete fölé magasodó, laza üledékekből épült dombság geomorfológiai képét eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata, elkeskenyedő dombhátak, deráziós fülkék, intenzíven hátravágódó völgyfők, eróziós szurdokvölgyek, enyhe feltöltődő domblábi lejtők jellemzik. Alakrajzilag a közepesen (2,3-2,4 km/km 2 völgysűrűségű) és az erősen tagolt (2,9-3,0 km/km 2 ) dombságok csoportjába sorolható. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 21
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.4.2. Földtani viszonyok A Csornai-sík földtanilag a Rába É-nak dőlő, megsüllyedt hordalékkúp-lejtője, amelyet jelenkori folyóvíz iszap, DK-en lápi és réti agyag, a rossz lefolyású teknőkben tőzeg, a teraszszigeteken dűnehomok borít. Utóbbiak alatt helyenként kavics is előfordul. Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg fekszik. A mélyebb pannóniai üledékek között is vannak jó víztározók. Aszeizmikus terület. Geotermikus értékei az országos átlag felettiek. 50 C-nál melegebb vizű kutak mindenhol létesíthetők. A hőfluxus kihasználtsága csekély. Hasznosítható nyersanyag a kistáj kistérséget érintő részén egyedül Soboron található, 22 Em 3 vakoló homok formájában. A Pápa-Devecseri-sík a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, amelynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszösiszapos-homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, csak 50 C feletti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25 %-ot. Hasznosítható nyersanyag a kistáj kistérséget érintő részén: Betonkavics: Tét 260 Em 3, Csikvánd 1200 Em 3 A Pannonhalmi-dombság kistájban elsősorban építési nyersanyagok fordulnak elő. Jelentős kavics, homok, agyag és egyéb építőanyag készletek vannak, amelyek prognosztikus nyersanyagként jellemzők. Jelenleg a bányászati vagyon valamennyi nyersanyagból több Mm 3 -re tehető. 2.2.4.3. Talajtani áttekintés A kistérség területén a talajtakaró nagyfokú változatossága jellemző. A terület keleti és déli településein az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, a réti talajok (északon is), valamint a kistérség középső részén a réti öntések területi kiterjedése jelentős. A csernozjom jellegű talajok a térség északi és déli településein találhatók, jóval kisebb arányban. Kovárványos barna erdőtalajok egyedül Tét területén fordulnak elő. A kistérség talajainak fizikai féleségét tekintve az uralkodó típus a vályog, homokos vályog, kisebb részben homok, délen pedig köves-kavicsos talajokat találunk. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok löszös vagy más periglaciális üledéken találhatók; mechanikai összetételük, homok vagy homokos vályog, de nagy területeket borítanak kavicsos, durva vázrészű, sekély termőrétegű változatok is. Kémhatásuk gyengén savanyú, termékenységük gyenge (VII-VIII.) vagy igen gyenge (IX.). Erdősültségük közepes. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 22
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS Az árterek allúviumán a kistérségben réti talajok találhatók, többségükben vályog mechanikai összetétellel, szénsavas mésztartalommal. Termékenységüket gyakorta sekély termőréteg (kavicsréteg, talajvíz) korlátozza (VI-VII kategória). A réti talajok erdősültsége viszonylag jelentős. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória, jellemzően szántó művelési ágban vannak. Az alacsonyabb térszínek periglaciális, löszös üledékeinek talajai a csernozjom barna erdőtalajok (Győrszemere, Tényő). Mechanikai összetételük homok, homokos vályog. Vízgazdálkodásukat a könnyű mechanikai összetételnek megfelelően nagy vízlevezető, közepes vízraktározó és gyenge víztartó képességgel jellemezhető. Termékenységük alapján a VI., VII. kategóriába sorolhatók. A kovárványos barna erdőtalaj (Tét), a csernozjom jellegű homoktalaj (Csikvánd, Gyarmat) és a réti öntéstalaj területi előfordulása a fenti típusokhoz képest igen kis arányú. A réti talajok felé jelentenek átmenetet a réti csernozjomok (Mérges, Rábaszentmihály, Kisbabot). Löszös üledéken képződött homokos vályog, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, termékeny talajok (IV V.), többnyire szántók. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 23
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.2.4.4. Éghajlat A kistérség mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. A napfénytartam évi összege meghaladja az 1950 órát. A nyári évnegyedben 760-780 óra körüli, míg télen 185 óra körüli a napsütés sokévi átlaga. Az évi középhőmérséklet átlagosan 9,5 és 10,0 C között van, a vegetációs időszaké pedig 16-16,5 C körüli. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma mintegy 181-185 között van; a 10 C átlépésének tavaszi napja általában ápr. 13. körül, míg az őszié okt. 15. körül van. A fagymentes időszakok hossza átlagosan 185-190 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 33,0-33,5 C illetve -16,0 és -16,5 C közötti. A csapadék évi összege 590 és 640 mm között van, míg a vegetációs időszakban 340-430 mm-re számíthatunk, a kistérség csapadékosabb területen fekvő települései Tét, Gyömöre, Gyarmat, Csikvánd. A legtöbb csapadék egy nap alatt Gyömörére hullott (91,2 mm). A hótakarós napok átlagos száma 38-40 nap, míg az átlagos maximális hóvastagság 25-30 cm körüli. Az ariditási index a területen 1,10 és 1,15 között változik. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, a kistérség nyugati településein ennél valamivel kevesebb, a középső területeken (Tét) ezt valamivel meghaladó értékeket mérnek. Az éghajlat a területet gabonafélék, kapások és kertészeti növények termesztésére egyaránt alkalmassá teszi. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 24
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a kistérség főbb éghajlati jellemzőit: Napfénytartam átlagos évi [h/év] 1950 felett nyári időszak [h] 760-780 téli időszak [h] 185 Hőmérsékleti jellemzők átlagos évi ( o C) 9,5-10 legmagasabb évi ( o C) 33-33,5 legalacsonyabb évi ( o C) -16 - -16,5 Csapadék adatok átlagos évi 590-640 mm hótakarós napok száma átlag 38-40 hótakaró átlagos vastagsága 25-30 cm iránya Széljellemzők É, ÉNy átlagos sebessége (m/s) 3 2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2.3.1. Területhasználati megoszlás A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 25
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS A külterületi területhasználat ismertetését a következő táblázat mutatja: Művelési ágak Terület A kistérség teljes területéhez (ha) viszonyított aránya (%) szántó 21460,5664 57,14 gyümölcsös 216,2821 0,58 szőlő 539,9984 1,44 gyep (rét és legelő egyben) 2405,6704 6,41 erdő 8182,8422 21,79 nádas 11,4594 0,03 halastó 2,8334 0,01 zártkert 79,8853 12,41 művelés alól kivett terület 4659,4624 57,14 Összesen: 37559,0000 100 Forrás: TakarNet A térkép szerinti felszínborítási kategóriák területi kiterjedését mutatja az alábbi táblázat: Felszínborítási kategória Terület (ha) A kistérség teljes területéhez viszonyított aránya (%) erdős-cserjés terület 354,3805 0,94 gyümölcsös 88,0557 0,23 intenzív legelő, degradált gyep 3202,8220 8,53 ipari, kereskedelmi terület 26,8723 0,07 komplex művelési szerkezet 1096,3330 2,92 nem összefüggő 1795,2890 településszerkezet 4,78 szántó 28878,0509 76,89 szőlő 555,0343 1,48 tűlevelű erdők 627,3968 1,67 vegyes erdők 351,1624 0,93 vegyes mezőgazdasági terület 583,6031 1,55 Összesen: 37559,0000 100 Forrás: CORINE Land Cover adatbázis A két táblázat adataiban az eltérés az adatfelvétel eltérő időpontjából és az adatbázisok eltérő léptékéből adódik, ami a felszínborítási adatbázis esetében 1:100.000, a földhivatali adatok esetében pedig 1:10.000. Ez utóbbi számszakilag megbízhatóbb, viszont az előbbi - kategóriáit tekintve árnyaltabb képet ad egy terület valós felszínborításáról. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 26
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.3.2. Úthálózat A kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét a természetföldrajzi viszonyok határozzák meg. A kistérség számára nyugatról a Rába és a Marcal folyók, keleti irányban a Sokoró dombság jelent természetes akadályt. Jelentősebb hálózati hiányosságok elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatokban jelentkeznek. A térségen másodrendű főútvonal és vasúti fővonal vezet keresztül. A nemzetközi közlekedési folyosó részét képező vasútvonal és a 83. sz. főút párhuzamosan fut, a térség fő forgalmi tengelyét alkotják, és észak felé Győr, dél felé Pápa és Celldömölk felé biztosítanak kapcsolatot. A vasútvonal felújítása történik, amelynek során több település területén nyomvonal korrekciókra is sor kerül. A vasúti közlekedés ugyanakkor jelentős hátrányban van a közúti közlekedéshez képest, részben annak köszönhetően hogy a vasútállomások Győrszemere, Felpéc esetében is külterületen található, a lakott területtől számottevő távolságban. A kistérség községeinek általában sugaras közlekedési bekötése van Győrhöz. A kistérséget alkotó települések közigazgatási területére eső teljes úthálózat hossza - fő- és mellékutakkal együtt - mintegy 550 km (a települési adatlapok alapján számított érték). Ezek állapota változó, külterületen általában rossz vagy közepes, belterületen közepes, csak helyenként jó. Több település esetében a jelenleg folyó, illetve a közeljövőben megvalósítani tervezett csatornázás után kívánják a burkolatot felújítani. A nagy átmenő forgalom miatt elkerülő út építését tervezik a 83. sz. főút mellett fekvő Gyarmat, Tét és Győrszemere esetében. Gyarmaton nem csupán a főút, hanem a Gecse felé vezető 8305. sz. összekötő út belterületi szakaszának forgalma is jelentős, a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság telephelye felé irányuló tehergépjármű közlekedés következtében. A 85. sz. út főúttá fejlesztésével párhuzamosan egy másik út építését is tervezik, de annak a nyomvonala még nincs kijelölve (érintheti Mérgest és Rábacsécsényt). Új összekötő út megépítését Szerecseny-Kajárpéc között irányozza elő a megyei rendezési terv, de helyi szinten még számos további útépítés, illetve útvonal korrekció is tervezett (pl. a 8312. sz. úton). Kerékpárút a térséget nem érinti, elképzelések szerint a Rába töltését is kivánják ilyen célból hasznosítani. A gyalogos közlekedés feltételei a kistérségben nem mindenütt mondhatók biztonságosnak, a járdák a legtöbb helyen felújításra szorulnak, helyenként hiányoznak is (pl. Gyömörén). A nagy átmenő forgalom miatt Győrszemerén a 83. sz. főút átkelési szakaszai jelentenek veszélyt. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 27
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS 2.4. VÍZGAZDÁLKODÁS 2.4.1. Vízrajz, felszíni vízhasználat, árvízvédelem 2.4.1.1. Felszíni vizek, vízhasználat A kistérség legnagyobb része a Rába-Rábca és Marcal vízrendszeréhez tartozik, de a keleti részének vizeit már a Sokorói-Bakony-ér vezeti le. A térség nagy része mérsékelt lefolyású, keleti fele mérsékelten vízszegény területnek számít. A Rábca vízjárását a lébényi, a Rábáét az árpási, a Marcalét a mórichidai vízmércék adatai szemléltetik 2 : Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ cm m 3 /s Rábca Lébény -45 476 4 12,6 70 Rába Árpás -156 586 12 42,7 575 Marcal Mórichida -75 426 1,4 6,0 170 Az árvizek többnyire a nyár elején jelentkeznek, míg a kisvizek bármely évszakban előfordulhatnak. A Marcal vízállását Mórichidánál mutatja 1998-2005 között az alábbi grafikon: Forrás: www.vizadat.hu 2 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 28
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS A Rába és a Marcal folyók vízminősége a VITUKI által az angol BMWP alapján kidolgozott makrozoobenton család- és egyéb rangú taxonok magyar pontrendszere alapján: Rába: II.A (jó), II.A (jó) és III.A (kevésbé szennyezett) Marcal: II.B (jó), II.B (jó), III. A (kevésbé szennyezett) /2003. évi adatok, forrás: ÉDU KÖTEVIFE/ A jelentősebb kisvízfolyások a kistérségben: Bornát-ér Csángota-ér Csikvánd-Bakony-ér Csuki-ér Felpéci-csatorna Gyömöre-völgyi főcsatorna Kánya-ér Kepés-lesvári csatorna Megág-csatorna Pribék-árok Répási- (alsó szakaszán Istvánmajori) - árok Sáros-árok Sebes-Sobori-csatorna, Sós(os)-ér Sokorói-Bakony-ér Szilas-árok Téti-árok A kistérségben állóvíz Árpáson, Gyarmaton, Kajárpécen, Mórichidán, Szerecsenyben, Téten és Tényőn található, ezek kis horgásztavak, illetve Szerecsenyben egyéb bányatavak is vannak. A patakok vízminőségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Részletesebb leírások a települési ismertetőkben olvashatók. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában szereplő felszíni vízhasználatok az alábbiak: Név Tóközi Lajos Kossuth Mg. Szöv. Székhely Vizikönyvi szám Győr Pannon Víz Rt. (Téti Szennyvíztelep) Győr- Ménfőcsanak Tét-16 Vízhasználat típusa Elsődleges befogadó/vízkivétel vízfolyás neve felszín alatti eredetű Csángota kommunális -ér szennyvíz bevezetés szelvény fkm Vízjogi alapengedély típusa 9+720 üzemeltetési 472200 Tét-4 öntözés Marcal 7+900 üzemeltetési 8000 Mórichida Mórichida-1 öntözés Marcal 17+200 üzemeltetési 500 Eng. menny. m 3 /év Eng.érv. 2006. 12.31. határozatlan ideig 2011. 09.30. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 29
A SOTT környezetvédelmi programjának felülvizsgálata - HELYZETFELTÁRÁS Vendel Gyula Tét Tét-24 halastó Téti ér- Marcal 2+500 létesítési 20300 2003. 06.30. Név Sokoróaljai Vadásztársaság (Csuki éri halastó 1.) Sokoróaljai Vadásztársaság (Csuki éri halastó 2.) Név Söveg Csaba Koppányi László Pintér József Csaba Székhely Vizikönyvi szám Győr Győr Település Kajárpéc- 12 Kajárpéc- 12 Elsődleges befogadó/vízkivétel Vizikönyvi szám Kajárpéc Kajárpéc- 2 üzemeltetési Győrszemere Győr- szemere- 22 Vízhasználat típusa Elsődleges befogadó/vízkivétel vízfolyás neve Csuki érhorgásztó, Sokoróalajai haltenyésztés Bakony-ér Csuki érhorgásztó, Sokoróalajai haltenyésztés Bakony-ér Vízhaszn. típusa látványtó halastó leeresztés Tényő Tényő-11 halastavak leürítése vízfolyás neve szelvény fkm Vízjogi alapeng. típusa Vízjogi alapengedély típusa Eng. érv. Felszíne (ha) Térfogat (em 3 ) 4+730 létesítési 1991. 1,5 17,634 5+000 létesítési 1991. 0,9 8,31 Eng. érv. 2013.04. 30 Sokoróaljai Bakony-ér létesítési 2006.11. 30 Sósos-ér 14+689 létesítési 2003.03. 31 Forrás: ÉDU KÖTEVIFE, 2005 Felszín (ha) Térfogat (em 3 ) 0,34 5,4 3,65 98,4 0,46; 0,19 Megj. Talajvízből táplálható. 1.018 m 3 /év párolgási veszteség. Talajvízből táplálható, vízlevezetés a Sokoróaljai Bakonyérbe. 2 db halastó (I; II.sz.) Vízpótlás talajvízből. Leürítés: Sósos-érbe. 0,81; 0,31 Éves lekötött vízmenny.: 5.788 m 3 /év (párolgási veszteség pótlására). Forrás: ÉDU KÖTEVIFE, 2005 A Rába és a Marcal menti települések árvízvédelmi töltései kiépítettek, átlagos árvizek esetében megfelelő védelmet nyújtanak. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft. 30