Tartalomjegyzék Iskolánk bemutatása... 5 Tanulóinkról... 6 Személyi feltételeink... 6 Helyzetelemzés... 6 Nevelési program...7 1. Az isk olában folyó nevelő-ok tató munk a pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...7 1.1. Pedagógiai alapelveink... 7 1.2. Céljaink... 7 1.3. Feladataink... 8 1.4. Oktatás- és tanulásszervezési eljárásaink... 9 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 3. A k özösségfejlesztéssel, az isk ola szereplőinek együttműk ödésével k apcsolatos feladatok... 11 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 13 5. A k iemelt figyelmet igénylő tanulók k al k apcsolatos pedagógiai tevék enység helyi rendje... 16 5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók... 16 5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló:... 17 5.3. A kiemelten tehetséges tanulók... 18 5.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók... 19 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 20 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyak orlásának rendje... 20 8. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 22 8.1. Jutalmazás... 22 8.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó el vek... 24 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei k apcsolattartásának formái... 25 9.1. A kapcsolattartás szervezeti keretei... 26 9.2. A kapcsolattartás módja... 26 9.3. A külső kapcsolatok rendszere... 27 10. A teljes k örű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok : Lásd helyi tanterv Egészségnevelési program (69. oldal)... 27 11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 27 11.1. Az alkalmassági vizsga szabályai... 27 12. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 28 12.1. A szülő kötelezettségvállalása... 28 13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek... 29 13.1. A kompetenciaalapú oktatás alkalmazása... 29 13.2. A napközi otthon és a tanulószoba pedagógiai programja... 32 13.2.1. Célok... 32 13.2.2. Alapelvek... 32 13.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 33 13.2.3.1. Tanulmányi munka... 33 13.2.3.2. Szabadidős foglalkozások... 35 1
13.2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 41 13.2.5. A napközi otthon tevékenységrendszere... 43 13.2.6. A tanulók tevékenységének értékelése... 43 13.2.7. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 44 13.2.7.1. A házi feladatok meghatározásának elvei:... 44 13.2.7.2. A házi feladatok meghatározásának korlátai:... 44 13.3. SNI: Az egyéni fejlesztési tervben meghatározott célok, feladatok, tartalmak, tevékenységek, követelmények... 45 13.4. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák és azok gyakorlati alkalmazása. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák és azok gyakorlati alkalmazása... 51 13.4.1. Konfliktusok az iskolában... 51 13.4.2. A konfliktusok okai, megjelenése, jellemzői... 52 13.4.3. Az iskolában létrejövő konfliktusok résztvevői és megoldásuk fejlesztése... 53 13.4.4. Gyakorlati program konfliktusok megoldásának fejlesztésére az iskolában... 54 14. Referenciaintézményi tevékenység... 55 Helyi tanterv... 56 1. A választott kerettanterv megnevezése:... 56 1.1. Táblázat56 2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 57 3. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, pedagógiai, metodikai alapok... 58 4. Az ok tatásban alk almazható tank önyvek, tanulmányi segédletek és taneszk özök k iválasztásának elvei, figyelembe véve a tank önyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét... 63 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 63 6. A tanuló tanulmányi munk ájának írásban, szóban vagy gyak orlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummativ, fejlesztő formái, valamint az isk olai írásbeli, szóbeli, gyak orlati beszámoltatások, az ismeretek számonk érésének rendje... 64 Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:... 64 6.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei... 64 6.2. Az értékelés fajtái... 65 7. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 67 7.1. A magatartás értékelésének szempontjai:... 67 7.2. A szorgalom értékelésének szempontjai:... 68 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 69 9. Az egészség nevelési elvek Egészségnevelési program... 69 9.1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek... 87 9.2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 89 9.3. Kapcsolódás az egészségügy területével... 89 9.4. A Mini Hungarofit módszer bemutatása és értékelési rendszere... 90 9.5. A mindennapos testnevelés... 91 10. A környezeti nevelési elvek:... 92 10.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából... 92 10.2. Környezeti nevelési múltunk, jelenünk... 92 10.3. Erőforrások... 95 10.3.1. Belső erőforrások... 95 10.3.2. Külső erőforrások... 96 2
10.3.3. Tárgyi erőforrások... 96 10.4. Alapelvek, jövőkép, célok... 96 10.4.1. Az iskola hitvallása az iskolai környezeti nevelés szemlélete... 96 10.4.2. Általános céljaink a környezeti nevelésben... 97 10.4.3. A környezeti nevelés kiemelt alapelvei... 97 10.4.4. Pedagógiai célok és elérésükhöz szükséges készségek kialakítása és fejlesztése... 97 10.4.5. Konkrét célok és feladatok... 97 10.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 99 10.5.1. Tanórai keretek... 99 10.5.2. Környezeti nevelés az osztályfőnöki órákon... 107 10.5.3. Erdei iskola... 107 10.5.4. Tanulmányi kirándulás... 108 10.5.5. Sportnap... 108 10.5.6. Témanap... 108 10.5.7. Témahét... 108 10.6. Tanórán kívüli tevékenységek... 108 10.6.1. Módszerek... 110 10.7. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével... 110 10.7.1. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:... 110 10.7.2. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:... 111 10.7.3. Eredményvizsgálatunk... 111 10.7.4. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:... 111 10.7.5 Továbbképzések... 112 10.7.6. Kommunikáció... 112 11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 112 Záró rendelkezések (Érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság) A pedagógiai program érvényességi ideje... 112 Legitimációs záradék... 114 Mellékletek-CD... 115 1. sz.melléklet: Az alsó tagozat helyi tanterve... 115 2. sz. melléklet: A felső tagozat helyi tanterve szak rendszerű oktatás... 115 3. sz. melléklet: Az alapfokú művészetoktatési intézmény helyi tantervei... 115 A k épzőművészet tanszakainak helyi tanterve... 115 A színművészet tanszakainak helyi tanterve... 115 A táncművészet tanszak ainak helyi tanterve... 115 A zeneművészeti tanszak helyi tanterve... 115 4. sz. mellék let: A pedagógiai program végrehajtásához szük séges nevelő-ok tató munkát segítő kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke... 115 5. sz. melléklet: Helyi óvodai nevelési program... 115 3
Bevezető Az isk ola adatai Neve: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája OM azonosítója: 029681 Feladatellátási helye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Az intézmény telephelye: 6722 Szeged, Batthyány u. 5. Az intézmény típusa: többcélú, összetett isk ola gyakorlóóvoda gyakorló általános iskola gyakorló alapfokú művészeti iskola Feladatai: óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: - gyakorlati képzés (pedagógusképzés) - referencia intézményi szakmai szolgáltatás Az évfolyamok száma: Óvodai nevelés: kis-, középső és nagycsoport Általános iskolai nevelés-oktatás: angol nyelvi drámaosztály (emelt szint) német nyelvi drámaosztály (emelt szint) ének- és zeneművészeti osztály (emelt szint) képzőművészeti osztály (emelt szint) Alapfokú művészetoktatás 6 évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény kétéves előképzővel A művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: Alapfokú művészetoktatás előképzővel: képző- és iparművészeti ág - tanszakok: grafika, festészet, kézművesség, fatárgy, média, bábkészítő, textil, bőrműves - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: 4
- tanszakok: grafika és festészet, környezet és kézműves kultúra tanszak színművészet-bábművészeti ág - tanszakok: bábjáték, színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) táncművészeti ág - tanszakok: balett, modern-kortárstánc, népi játék-néptánc, társastánc - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: balett, moderntánc, népi játék-néptánc, társastánc zeneművészeti ág - tanszakok: szolfézs (kórus/zenetörténet/zeneirodalom), furulya, zongora - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: szolfézs, furulya, zongora Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve, szék helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.). Iskolánk bemutatása A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája több mint 80 éve Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye. Azt, hogy ilyen hosszú idő óta meghatározó intézmény, több dolognak köszönheti: Frekventált helyen fekszik, könnyen megközelíthető, a klinikák és a felsőoktatási intézmények közelsége miatt az ott dolgozó szülők szívesen adják gyermekeiket a gyakorlóiskolába, így többségében értelmiségi szülők gyermekeiből állnak össze a tanulóközösségeink. Az iskola épületének minősége az átlagosnál jobbnak mondható. Az épület kétemeletes (négyszintes), barokk palota. Három utcára néző külső homlokzattal; egy kosárlabdapályát körülölelő és egy kézilabdapályához csatlakozó belső homlokzattal rendelkező épülettömb. A kis és nagy tornatermet, valamint az öltözőket 2002-ben korszerűsítettük, majd egy tornaszobát is kialakítottunk az 1-2. osztályosoknak. A kb. 6000 m 2 -es iskola teljes belső festése és a mázolás 2003-ban megtörtént, azóta folyamatosan végzünk tisztasági festéseket. 2009-re sikerült befejezni az iskola tatarozását. Még a nyílászárok cseréje van hátra, amihez keressük a pályázati lehetőségeket. Hagyományaink ősszel a Bárdos Kicsinyek Kórusa szülői és iskolai támogatással kórustáborban vesz részt, ősz elején két hatodikos osztályunk egy-egy hetet tölt az erdei iskolában szülői és iskolai támogatással, decemberben a Diákönkormányzat Mikulás napi kirándulást szervez az alsó tagozatosoknak Mikulás napján megajándékozzák egymást a testvérosztályok, kétévente decemberben kerül megrendezésre a diákok és a szülők közreműködésével a fabatkavásár, decemberben az utolsó tanítási napon a karácsonyi hangversennyel köszönünk el egymástól a Dómban, januárban és/vagy februárban sítáborokat szervezünk tanítványainknak, 5
februárban az alsó tagozatosoknak farsangi, a felső tagozatosoknak Bálint napi bált rendezünk, tavasszal a másik két hatodik osztályunk tölt el egy-egy hetet az erdei iskolában szülői és iskolai támogatással, de ha a tananyag ütemezése megkívánja, ez 7. osztály őszén is megvalósítható, a Bartók Kórus diákjai tavasszal szülői és iskolai támogatással kórustáborba mennek, májusban a művészeti iskola tanszakainak nyilvános, ünnepélyes záróvizsgáját tartjuk, négyévente Művészeti Gálát szervezünk diákjaink szereplésével, egész évben rendszeresen szervezünk mozi-, színház-, múzeum- és kiállításlátogatásokat az igényeknek megfelelően Ausztriába és Angliába önköltséges kirándulásokat szervezünk nyelvtanulás céljából, az igények figyelembe vételével nyári táborokat szervezünk tanítványainknak, Iskolánk 2009-ben elnyerte az ÖKOiskola címet, mindent megteszünk, hogy ezt a címet megtarthassuk. Tanulóink ról Töretlen az a hagyományunk, hogy tanulóink tudásorientáltak, amit a szüleik támogatnak. Azzal a céllal iratkoznak a gyakorlóiskolánkba, hogy olyan alaptudásra tegyenek szert, amely biztosítja számukra középiskolába a sikeres felvételt, valamint alapot ad az egész életen át tartó tanulásra. Továbbra is ezt tekintjük legfőbb célunknak. Személyi feltételeink A nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető pedagógusokból áll, akik az alapfokú nevelő-oktató munka és a művészeti alapiskolai munka mellett sok más feladatot látnak el: óraadóként tanítanak a főiskolai kar és az egyetem különböző tanszékein, szakdolgozatok témavezető tanárai, záróvizsga-bizottság tagjai, tankönyvszerzők, ezért nevelőtestületünk pedagógusainak publikációs listája jelentős, könyvek, tankönyvek, tanulmányok szerepelnek e listán. Szívesen szervezünk városi - megyei szintű továbbképzéseket, bemutató-tanításokat. A testület tagjai már a kötelező tanártovábbképzés előtt önként és rendszeresen tanultak, elsősorban a 2. vagy 3. diploma, ill. a szakvizsga megszerzéséért, nevelőtestületünk több mint kétharmada szakvizsgázott pedagógus. Gyakorlóiskolánk a fennálló több mint nyolc évtized alatt olyan hagyományokat alakított ki, amelyeket folytatni kívánunk, hiszen nevelő-oktató munkánk töretlen sikerének egyik alappillére a hagyományőrzés és hagyományok teremtése, vannak olyanok, amelyek a kezdetek óta megvannak, vannak több évtizedes hagyományaink, és vannak mindössze néhány évesek. Részt veszünk a különböző szintű tanulmányi-, sport- és művészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat, ebbe a munkába a tanító- és tanárjelölteket is bevonjuk. Iskolánk szervez és lebonyolít különböző szintű tanulmányi és művészeti versenyeket a tanító- és tanárjelöltek bevonásával. Nevelőtestületünk tagjai városi és megyei szintű bemutatókon ismertetik meg gyakorlóiskolánk munkáját és az új pedagógiai kísérletek eredményeit. Rendszeresen részt vesznek és előadásokat tartanak hazai és külföldi tudományos konferenciákon. Helyzetelemzés Iskolánk folyamatosan végzett és végez elégedettségméréseket, külső szakértőkkel is végeztettünk ilyen méréseket, ezekből a következő állapítható meg: Iskolánk erősségei: jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető, stabil nevelőtestület, emelt szintű oktatást biztosító rendszer, 6
tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredmények, odafigyelő szülői háttér, jó kapcsolat a szülőkkel, 90 % fölötti középiskolai beiskolázási arány, erős, következetes követelményrendszer, iskolánk fekvése, egyetemek, klinikák, főiskola közelsége, számítástechnika oktatása, a művészeti alapiskola adta előnyök kihasználhatósága, nem a KIK-hez, hanem az egyetemhez való tartozás, a nevelőtestület tagjai pedagógiai és szakmai továbbképzések elvégzésében élen járnak. Iskolánk gyenge pontjai: egyes osztályokban magas tanulói létszám, a szakvezetők egyenetlen terhelése, nem tanítunk második idegen nyelvet, nehezen valósítható meg az osztályok közötti átjárhatóság, nincs anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra. Milyen új társadalmi (szülői) elvárásokra számíthatunk? tanítsunk második idegen nyelvet, több ingyenes szakkör működhessen a természettudományok területén is, a magyart és a matematikát lehessen csoportbontásban tanítani, tanítsunk első osztálytól informatikát. Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink az egyéni igényekhez illeszkedő oktatási környezet kialakítása, az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás), a pedagógus mint tanulást segítő társ elvének megvalósítása, a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért, erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása, átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása, a tudás relevanciájának tudatosítása, a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása, a kompetenciák fejlesztése, ezek fontosságának tudatosítása, egész életen át tartó tanulás feltételeinek kialakítása, a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által is, pedagógiai megközelítések újraértékelése, a valaha létezett pedagógiák szükség szerinti alkalmazása, iskolai szintű értékelés bevezetése, a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása. 1.2. Céljaink A tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével. A tanulók differenciált oktatása, az egyéni képességek kibontakoztatására. 7
Felkészítés középiskolai tanulmányok sikeres folytatására. A személyiségnek legmegfelelőbb kommunikációs kultúra és stratégia kialakítása. Az idegen nyelvek tanulási igényeinek felkeltése, hogy európai polgárokká válhassanak diákjaink. Olyan művészeti nevelés, amelynek hatására a művészeteket értő és szerető polgárokká válnak. A vallás- és világnézeti tanítások tartalmának semleges bemutatása. Az egészséges életvitelre nevelés, a mindennapos testnevelés megvalósítása, amelynek eredményeként tanulóink a társadalom egészséges, megbízható és azonos eséllyel rendelkező polgárai lehetnek. A hon- és népismeret igényének kialakítása, történelmi és kulturális hagyományok ápolása. A környezeti nevelés keretében a természet megismerése, megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fő céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni. Művészeti nevelésünk célja, hogy a művészeti oktatásban résztvevő tanulók a tantervben előírt követelményeknek a lehető legjobb szinten eleget tegyenek. A művészeti gálákon és bemutatókon széles közösség előtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A művészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik általános iskolai osztályaink oktatási és nevelési programjához. 1.3. Feladataink A több funk cióból adódóan feladataink sok rétűek : Fő oktatási feladatunk, hogy minden gyermek - az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlődést. Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain és a művészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata. Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet a két nyelvtagozatos osztályban elsőtől, a két művészeti osztályban pedig 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és/vagy valamilyen szintű nyelvvizsgát tegyenek. Céljaink eléréséhez emelt szintű osztályokat működtetünk: a osztály: angol nyelvi drámaosztály (emelt szint), b osztály: német nyelvi drámaosztály (emelt szint), c osztály: ének-zeneművészeti osztály (emelt szint) angol vagy német nyelvvel, d osztály: képzőművészeti (emelt szint) választhatóan angol vagy német nyelvvel. 8
Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést az eredményesebb oktató-nevelő munka érdekében bizonyos művészeti órákat a délelőtti órarendbe építünk be. Feladataink közé tartozik annak biztosítása, hogy minden gyermek részt vehessen a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti gálákon. E program megvalósítása érdekében működik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fő célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétűbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülő-iskola-fenntartó demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülői fórumot hoztunk létre: a szülői munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket működtetünk, valamint létrehoztuk a minőségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetőségek megvalósítására. 1.4. Oktatás- és tanulásszervezési eljárásaink Iskolánk a különböző modern pedagógiai eljárások alkalmazásában nagy gyakorlattal rendelkezik. E programok közül az erdei isk olai témahét minden évben minden 6. vagy 7. osztályunkat érinti. Az erdei iskola legnagyobb pedagógiai értékét abban látjuk, hogy a nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyagátadás sokkal eredményesebb, mint a hagyományos keretek. A tudás átadáson túl óriási nevelő ereje van ennek az itt zajló projektoktatásnak, mivel a gyermekek egy hetet együtt töltenek. Olyan kapcsolatrendszerek épülnek, amelyek nem építhetők ki hagyományos tanóra keretében. A pontosan megtervezett erdei iskolai program keretében az a) és a b) osztály tanulói természettudományos, még a c) és d) osztály tanulói humán programra épülő tevékenységrendszert végeznek elsődlegesen. Ének-zene emelt szintű osztályaink minden évben hagyományosan énekkari táborban (kórusprojekt) vesznek részt, ahol tantárgytömbösített formában kórusoktatásban részesülnek, felkészülnek az év énekkari szerepléseire. A témahét programjainak megvalósításában mind az oktatás, mind a nevelés területén óriási lehetőségeket látunk: A művészeti és környezeti témahét lehetőséget ad arra, hogy a művészeti és környezettudatos nevelés keretében megvalósítsuk a fokozatosság didaktikai alapelvét, vagyis a különböző életkorú gyermekeknek különböző tevékenységrendszereket dolgozunk ki, de ezek a rendszerek szorosan egymásba épülnek. Ugyanakkor vannak olyan résztémái, amelyek alkalmasak az életkortól független együtt tevékenykedtetésre, ami az iskolai közösség kialakításában játszik fontos szerepet. 2. A projekt elméleti háttere Tanórai keretek között alkalmazzuk a projektmódszert, mivel alapelvei (közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely, a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében való tevékenység) olyan kulcskompetenciák (együttműködés, a problémamegoldás, konfliktuskezelés és a tolerancia) kialakítását tűzik ki célul, amelyek megfelelnek fejlesztési terveinknek. A kompetenciák fejlesztésénél az átvihetőség, a más helyzetekben való alkalmazhatóság, a transzfer hangsúlyos; az, hogy az egyik feladattal vagy 9
szituációval kapcsolatban megtanultak befolyásolják a későbbi feladatok megoldását, a későbbi szituációkban való tanulást. a hasonló szituációban azonosítjuk és alkalmazzuk a korábban megtanultakat, transzferáljuk ismereteinket. Helyi tantervünket úgy állítottuk össze, hogy a szerzett ismeretek, a kialakított készségek a gyerekek kulcskompetenciáit erősítsék. Projektjeink megvalósításakor a problémaalapú tanítás módszerét is használjuk, amelynek célja, hogy a tanulók ne csak adott, konkrét helyzetben tudják tudásukat előhívni, fejlődjön önszabályozó tanulásuk, problémamegoldó, kommunikációs, együttműködő képességük, amelyek elősegítik a tanultak későbbi transzferálását. A módszer lényege a rosszul definiált problémák használata. Az iskolában a diákok jól körülhatárolt problémákkal találkoznak: tudják, mi a probléma, mi a helyes megoldás, a megoldáshoz vezető algoritmust rutinszerűen alkalmazzák. Ha a probléma rosszul definiált, a tanulónak szüksége van a probléma meghatározására, az információk azonosítására, többszörös megoldási tervkészítésre, ami nagyfokú kreativitást igénylő feladat. A rosszul definiált probléma megoldásakor hasonlóan a mindennapi élet problémáihoz a problémamegoldónak azonosítania kell magát a problémát, elemeznie az adott állapot és az elérendő cél közötti eltérést, a különbség csökkentése, megszüntetése érdekében stratégiákat kell kidolgoznia, vagyis el kell jutnia a stratégiai gondolkodásig. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés megjelenik a tanítási-tanulási folyamat minden tevékenységében. Az adott tanulói csoport összetétele, az érintett tanulók életkora, személyisége, felkészültsége, az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiség- és közösségfejlesztés. Minden pedagógus az adott tanórán és a tanórán kívül folyó munkájához igazítja megvalósítását. Cél: a test és lélek harmonikus fejlesztése műveltségi alapok megteremtése, azok permanens fejlesztése, kompetenciák fejlesztése, melyek birtokában a tanulók képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni a helyes önértékelés, egészséges világszemlélet kialakítása, olyan kompetenciák kialakítása, melyek birtokában képessé válnak a tanulók koruknak megfelelő következő oktatási szintre történő továbblépésre és annak sikeres teljesítésére, a hátrányos helyzetű tanulóink együttnevelése-oktatása. Feladatok : az erkölcsi ismeretek, helyes értékrend kialakítása és fejlesztése, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése, a közösség tagjai közötti helyes kapcsolati formák felismerése és betartása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drogprevenció, helyes életmódra nevelés, fogyasztóvédelmi nevelés, 10
a környezet védelmére, megóvására nevelés, gazdaságos, takarékos életmódra nevelés, az idővel való gazdálkodás megtanítása, a tanuló életkorának és adottságának megfelelő harmonikus fejlesztése, az egyéni képességek felismerése, optimális fejlesztése, olyan közösségek szervezése, amelyek pozitív irányba hatnak a személyiség fejlődésére, olyan közösségi magatartásformák kialakítása, amelyekben természetes az egymás segítése, eredményeinek elismerése, a kritika elfogadása, a másság elfogadtatására nevelés, a tanulók megismertetése a megfelelő biológiai és mozgásszükséglet fogalmával, a káros szenvedélyek hatásaival, az önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése, reális teljesítményértékelés kialakítása, a könyvtárhasználat során az olvasási igény megalapozása, egyéni képességek fejlesztése, értő, igényes olvasóvá nevelés, az új befogadására való nyitottság elfogadása, a tolerancia, a szolidaritás fejlesztése, az érdekérvényesítő képesség fejlesztése, az együttműködés képességének fejlesztése, a felfedezési- és a megismerési vágy felkeltése, alkotói tevékenység biztosítása, tanulás értelmének bemutatása, a cselekvéses tanulás képességének fejlesztése, a konverzációs kommunikáció fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, problémamegoldó képesség fejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, szabálykövető magatartás képességének fejlesztése, döntési képesség fejlesztése, infokommunikáció képesség fejlesztése, az önálló tanulási képesség fejlesztése, a csoportban végzett munka fejlesztése, konfliktuskezelési technikák fejlesztése, a megismerési képességek fejlesztése, a személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése. 3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Iskolánk a magas szintű képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. A k özösségfejlesztés tartalmi területei: Demok rácia: A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése. 11
Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés. A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése. A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése. Az érték rend k ialakítása: A jogokból eredő lehetőségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése. A kötelességekből eredő feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása. Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelősségtudat kialakítása. Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítőkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése. Önismeret, önértékelés fejlesztése. A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttműködés. Kezdeményező képesség kitartó munka fejlesztése. Tolerancia: fogyatékkal élők, közösségbe nehezen illeszkedők, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetűek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselk edési k ultúra k ialak ítása: Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt. Az erőszak, durvaság kizárása, elítélése. Az öntörvénykezés kizárása, elítélése. Kulturált érintkezés, beszéd. Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek : osztályközösség művészeti iskolai csoport évfolyam diákönkormányzat iskola Kommunik áció résztvevői: tanuló-tanuló tanuló tanár tanuló szülő tanár szülő Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülői értekezlet, fogadóóra A tanulói közösségen belül a szervezeti egységek irányítottan (osztályok, évfolyamok, énekkarok, művészeti, napközis csoportok), ill. spontán módon (baráti csoportok, csapatok (sportolás)) alakulnak ki. Valamennyi közösség fejlődésére meghatározó jelentőségű az iskolában oktató-nevelő pedagógusok felkészültsége, nyitottsága, vállalkozókedve, egymás tiszteletben tartása, példamutatása. Minden tanóra, de különösen az osztályfőnöki óra lehetőséget ad a közösség fejlesztésére. Kiemelt jelentőségűek a különböző rendezvények, kirándulások, mert ott a gyerekek változatos élethelyzetekben döntenek, cselekednek, bizonyítják erkölcsi normáikat. 12
Az oktató-nevelő pedagógusok (tanítók, tanárok, művésztanárok, edzők) közösségfejlesztő munkájukban a gyerekek szüleinek közreműködésére is számítanak. A szülőkkel napi gyakorisággal tartanak kapcsolatot (alsó tagozatosok), de a havonkénti fogadóórák, félévenkénti szülői értekezletek, kerekasztal-beszélgetések is jó alkalmak a véleménycserékre. A pedagógusokon kívül az iskolaorvos, a védőnő, az iskola technikai dolgozói is jelentősen befolyásolják tanácsaikkal, magatartásukkal a tanulók személyiségének fejlődését, s ezáltal a közösség fejlődését is. 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása; az, hogy a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, a tanuló - egyéni képességét, tehetségét - fejlődési ütemét - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát segítse a gyermek - képességének, tehetségének kibontakozását - bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását a gyermekek részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, szüntetésében a gyermekek emberi méltósását és jogait tartsa tiszteletben rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről a szülőket figyelmeztesse, ha gyermekei jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon óraközi szünetekben meghatározott rend szerint ügyeletet lásson el a teljes munkaidő többi részében - felkészüljön a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészítse azokat - értékelje a tanulók teljesítményét - elvégezze az ügyviteli tevékenységet - részt vegyen a nevelőtestület munkájában - részt vegyen az iskola kulturális- és sportéletének megszervezésében - részt vegyen a gyermekek felügyeletének ellátásában. Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját. Minősítse a tanulók teljesítményét. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola nevelési, ill. pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A nevelőtestület tagjaként véleményt nyilvánít vagy javaslatot tehet: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt - egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban - az igazgatóhelyettese megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt 13
A szakmai ismereteit szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. Vezetőtanár (szakvezető tanár/tanító) feladatai: felkészíti a hallgatókat az iskolai gyakorlatra, átadja a korszerű pedagógiai módszereket, mélyíti hivatástudatukat, erkölcsi fejlődésüket, biztosítja sokoldalú fejlődésük feltételeit. Közvetlenül irányítja, szervezi, ellenőrzi és értékeli a hallgatók munkáját, tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket készít a szorgalmi időszakban vezeti a csoportos iskolai gyakorlat keretében az előkészítő, bemutató-és elemzőórákat határidőre elkészíti az általa vezetett hallgatói csoport egyéni tanítási gyakorlatának beosztását a szakvezető tanár a csoportos tanítási gyakorlat során folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi és értékeli a jelöltek tanári kompetenciájának fejlődését figyelemmel kíséri a hallgatók iskolai jelenlétét, az igazolatlan hiányzásokat jelenti a gyakorlati képzésért felelős igazgatóhelyettesnek segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések, feljegyzések, tervezetek, vázlatok, elkészítésében, az iskolai dokumentumok kezelésében segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében a gyakorlóhét ideje alatt bevezeti a hallgatókat az iskolai és az iskolán kívüli oktató- és nevelőmunkába (ügyelet, fogadóóra, korrepetálás, felzárkóztatás, kirándulás, egyéb iskolai rendezvények) és adminisztratív teendőkbe folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgató felkészülését az egyéni tanítási gyakorlat óráira/foglalkozásaira, különös tekintettel a hallgató tervezeteire, vázlataira, a tanítási órához szükséges eszközökre, felszerelésekre a foglalkozások után elemző-értékelő megbeszéléseken a hallgatóval közösen feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait megszervezi a hallgató záró tanítását, majd írásban értékeli azt a félévek végén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak, valamint a gyakorlati képzés szabályzatainak megfelelően értékeli a hallgatók munkáját kapcsolatot tart a szakvezető kollégákkal a gyakorlati képzésért felelős igazgatóhelyettes által készített beosztás szerint bemutató foglalkozásokat tart a mindenkor érvényben lévő kari tanterv és az iskola pedagógiai programja szerint. A bemutató foglalkozásokat követő elemző megbeszéléseken szükség szerint működik közre. kollégái bemutató foglalkozásainak előkészítését ötleteivel, építő kritikájával és tevékenységével segíti meghívás szerint részt vesz az egyes tanszékek vagy munkacsoportok, bizottságok ülésein folyamatos önképzésén kívül részt vesz a SZTE által szervezett továbbképzéseken törekszik a szaktanszékekkel szoros munkakapcsolatra, a szakmódszertanossal együttműködve végzi a hallgatók szakmai, módszertani, pedagógiai felkészítését az igazgatóság részéről egyéb, a szakvezetői munkával összefüggő feladattal is megbízható. Napk özis csoportvezetők ént feladata, hogy: meghatározott rend szerint ellássa csoportjának felügyeletét éves munkaterv alapján szervezze a tanulók elfoglaltságát 14
kapcsolatot tartson a tanulók osztálytanítóival segítse az osztálytanítót a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásában ügyviteli teendőit az előírásnak megfelelően ellássa. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevék enysége három fontos feladatk örre terjed k i: ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnök feladata, hogy: az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tartson fenn az osztály szülői munkaközösségével, kapcsolatot tartson fenn az osztályt tanító tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, védőnővel ) figyelemmel kísérje a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítson a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát; minősítési javaslatát az osztályozó konferencia elé terjeszti, szülői értekezletet, fogadóórát tartson, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztassa a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, vezesse az osztálynaplót, félévi és év végi statisztikai adatokat szolgáltasson, végezze el a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, az osztály egészét érintő programok szervezésében és megvalósításában felelősséggel vegyen részt; (osztálykirándulás, erdei iskola, iskolai táborok, hangversenyek, kiállítások ) javaslatot tegyen a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, részt vegyen az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegítse a közösség tevékenységének eredményességét. Iskolánkban az osztályfőnökök tervező munkáját segíti két általunk kidolgozott pedagógiai innováció: 5-6. évfolyam: Osztályfőnöknek lenni jó?! 7-8.évfolyam: Életpálya-építés modulok beépítése a 7-8. osztályok osztályfőnöki munkatervébe Az 5-6. évfolyam részére elkészített munkánk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület fejlesztésére fókuszál, ezen területek moduljaira épít, mert ezek azok a területek, ahol az osztályfőnök különösen sokat segíthet. A 7-8. évfolyam számára kifejlesztett program fókuszában az életpálya-építési kompetenciák kialakítása és fejlesztése áll. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk 15
tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az osztályfőnökök a fenti programokat adaptálva, saját tanulócsoportjuk összetételét és sajátosságait figyelembe véve állítják össze minden tanév október 1-jéig a tanmenetüket. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Isk olánk k iemelt feladata a k iemelt figyelmet igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni k épességeik hez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszk edés lehetőségeinek megteremtése. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal a gyermekvédelmi munka keretén belül foglalkozik az intézmény. Az iskola igazgatójának vezetésével a gyermekvédelmi felelős irányításával az osztálytanítók és osztályfőnökök feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók felderítése, észrevétele és segítése. A tanórákon és tanítási órákon kívüli tevékenységekbe való integrációjukat az intézmény minden dolgozója segíti. A k ülönleges bánásmódot igénylő tanulók k al k apcsolatos pedagógiai tevék enység Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelőtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságosak. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a zavarokat és a kiemelkedő tehetségeket. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, a problémák kezelésében, illetve a tehetséggondozásban a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási és tanulási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja az alkalmazkodási, beilleszkedési és tanulási zavarokat és segítse a tehetség minél teljesebb kibontakozását. 5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk alapító okirata alapján az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrálását vállalta. A sajátos nevelési igény k ifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A pszichés fejlődési zavar: 16
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális- szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus tanulási zavarok, figyelemzavar, szorongás, stb.) Abban a kérdésben, hogy a tanuló pszichés fejlődési zavarral küzd-e, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. Amennyiben a sajátos nevelési igény igazolódott a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, melyet gyógypedagógus szakember vezet. 5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői vélemény alapján a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Iskolánk az integrált nevelésben-oktatásban résztvevő többcélú intézmény, ezért a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatása, nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos iskolai osztályban integrált formában történik. A legfontosabb pedagógiai tevékenységeink: helyzetfelismerés és helyzetértékelés az okok feltárása kapcsolatteremtés a szülőkkel, illetve gondviselőkkel a tanuló szakértői bizottsághoz, nevelési tanácsadóba irányítása folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel együttműködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusok, a gyermekvédelmi felelős és a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus részvételével a nevelési-oktatási folyamat megszervezésekor igazodás a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez, a tanulók adekvát terhelése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével az oktatási - nevelési folyamatban a komplexitás elvének érvényesítése az integráció elvének követése a tanulók oktatása nevelése során egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a fejlesztés megszervezése és lebonyolítása a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, egyéni megsegítés, segítő együttműködés törekvés arra, hogy a tanulók minél több sikerélményhez jussanak a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során szükség esetén sajátos tartalmak, követelmények kialakítása és biztosítása a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének értékelése 17
A sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - szükség esetén- a szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyermekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítésével valósul meg, amely során segítjük az önállóság kialakulását, és a társadalomba való beilleszkedésüket. A sajátos nevelési igény a pedagógus részéről a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A nevelési-oktatási folyamatban a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de a pszichés fejlődés zavar miatt az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák mindenkor a tanulók egyéni fejlődéséhez igazodnak. Az egyes tantárgyak tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási- tanulási folyamat általában speciális pedagógiai módszerekkel és eszközökkel zajlik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű, a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára iskolánk biztosítja a fejlesztő foglalkozásokat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében és a Köznevelési törvényben javasolt óraszámban. 5.3. A k iemelten tehetséges tanulók A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenységek: Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, megszállottak, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. Nemcsak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat. Csoportbontás Emeltszintű oktatás (idegen nyelvek, ének-zene, rajz) A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzetek teremtése a tanórai, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatásokon. Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Témanapok, témahetek 18
Bekapcsolódás Művészeti Iskolánk csoportjainak munkájába. Sportrendezvények, vetélkedők. Nyári táborok szervezése. Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás. A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. Az önálló tanulás képességének kifejlesztése. Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. Egyéni bánásmód alkalmazása. Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása, az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. Az ismeretek elsajátításához megfelelő, nyugodt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás. 5.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Intézményünkben jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Az intézmény programjaiba bevonjuk őket, szükség esetén segítjük részvételüket ezeken a rendezvényeken: napközis foglalkozások erdei iskola művészeti iskolai tevékenységek nyári táborok könyvtári foglalkozások számítógépes termek használata fabatka vásár Bálint napi bál látogatás a Mikuláshoz színházlátogatások A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához a következőkkel járulunk hozzá: személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést a tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás 19
egyéni bánásmód alkalmazása. az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása Felmérjük a hátrányos helyzetű tanulók körét és a hátrány okát. A tanév elején az osztályfőnökök feladata a hátrányos helyzetre utaló jelek felmérése, a gyanús esetek jelentése az iskola vezetésének. Az osztályfőnökök a tanév során bekövetkező esetleges változásokat jelzik a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelősnek. 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseinket részletesen az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési tervünk tartalmazza. Iskolánk alapvető célja az esélyegyenlőség megvalósítása: a szegregációmentesség, diszkriminációmenteség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása. Az intézmény a szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét minden tanuló számára biztosítja: a beiratkozásnál a nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben, készségfejlesztésben a gyermekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításában az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben a tanulói előmenetelben a fegyelmezés és a büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Az intézmény minden tanuló számára biztosítja az alapfokú művészetoktatásban való részvétel lehetőségét is. A tanulmányi és egyéb jellegű versenyekről, pályázati lehetőségekről tájékoztatjuk a diákokat, az azokon való részvételt motiváljuk, felkészülésük során segítjük őket. A hátrányos helyzetű tanulók, valamint az iskola minden diákja (hiszen ez a státusz családi események hatására hirtelen változhat) számára fontos az ifjúságvédelmi jelzőrendszer megléte. A jelzőrendszer kialakításának alapja az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi munka, illetve az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkező kollégák tapasztalatai. A szociális hátrányok enyhítésére olyan pedagógiai hatásrendszert és eljárásrendet használunk, amely a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára biztosítja a segítségnyújtást, a szociális hátrányok kiegyenlítését. Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi feladat a megelőzés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve történik. Súlyosabb esetben a tanuló utánkövetése is indokolt. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A köznevelés feladata, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához 20