Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi területeken, workshop Baczó Zoltán természetvédelmi referens, Agropisc kft, Románia
I. Az erdélyi halgazdálkodás története A kezdeti halász tevékenységek a szabályozatlan folyók alsó szakaszain és ártereiken történtek Mezőségi halastavak, 800 éves múlttal rendelkeznek Körtöltéses halastavak elterjedése a XIX században kezdődik - Cséfa (Partium), Bánlak (Bánság) Az I. világháborúig épül a legtöbb halastó 1953-1989 az 5 éves fejlesztési tervekben mindig szerepel új halastavak kialakítása 2000-2006 privatizációs folyamatok piacgazdaság feltételeinek megteremtése, leromlott állapotok, EU tagság 2008-2013 Operativ Halászati Program - új lehetőségek az erdélyi halászat hosszútávú fejlesztésére nézve (140 millió EUR)
Herman Ottó: A magyar halászat könyvéből, 1887 a halászat a magyarságnál már õsi korban is valódi népfoglalkozás volt. (A képen csukázó horgász látható a Mezőségi tavakon, forrás: Herman Ottó)
kb. 7000 hektár vízfelület (Erdély, Partium, Bánság) 3000 ha - Erdély 2800 ha - Partium 1200 ha - Bánság A romániai halastavak 10 %-át jelentik! Erdélyi halastavak elhelyezkedése, jellemzői
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 1. Szunyogszéki halastavak Brassó megye Területe: 460 ha Védettségi státusz: Ramsar, Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: felújított, fejlesztés alatt, - teljes kihasználtság - turisztikai aktivitás Természeti értékek: * vonuló és költő madárfajok védelme * több mint 200 madárfaj * gémtelepek (nagykócsag, vörösgém) Halgazdálkodás: * extenziv haltermelő tógazdaság (ponty, busa, kárász), * jelentős a sporthorgász aktivítás www.dumbravita-natura2000.ro
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 2. Maroscsapói és Radnóti halastavak Maros megye Területe: 250 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * felújítás elött * a lehetőségek nincsenek kihasználva * tőkehiány Természeti értékek: * vonuló vízimadarak táplakozó és pihenő helye * első erdélyi költés: gulipán, gólyatöcs * védettségi státusz friss Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (busa, ponty) * jelentős a sporthorgászat (Radnót)
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 3. Mezőségi halastavak Maros megye Területe: 300 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa), IBA Pillanatnyi állapot: leromlott, felújítás előtt A lehetőségek nincsenek kihasználva tőkehiány Természeti értékek: * vonuló és költő madárfajok védelme * védettségi státusz friss Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (busa, ponty)
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 4. Mandra, Cisnadie, Szacsel-i halastavak Szeben megye Területe: 280 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa), IBA Pillanatnyi állapot: * magántulajdon, fejlesztesek * Turisztikai projektek - terv Természeti értékek: * vonuló vízimadarak táplakozó és pihenő helye * védettségi státusz friss Halgazdálkodás: * extenzív haltermelő tógazdaság (ponty, busa, ragadozók) * Kísérlet - intenzív pontytermelés * nagy hangsúly a sporthorgászaton www.pescarsibiu.ro
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 5. Széki tavak, Csukás tó Kolozs megye Területe: 580 ha Védettségi státusz: Natura 2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * Rehabilitáció előtt Tulajdonjogi problémák Természeti értékek: nagy nádfelületek (90 ha) költő és vonuló madarak pihenőhelye Halgazdálkodás: jelentős a sporthorgászat haltermelés - jelentéktelen
/Fontosabb erdélyi halastavak/ 6. Cséfai halastavak Bihar megye Területe: 1400 ha Védettségi státusz: Natura2000 (Spa, Sci), IBA Pillanatnyi állapot: * Teljes kapacitással működő tógazdaság Modernizálás alatt turisztikai aktivitás Természeti értékek: * Fontos költő, pihenő, táplálkozó és telelő hely * Begécsi és biharugrai halastavak közelsége Legértékesebb erdelyi tógazdaság Darvak 300 350 pld Halgazdálkodás: extenzív haltermelő tógazdaság sporthorgász tevékenység
II. Természetvédelem Problémák: folyó szabályozások, árterek lecsapolása, gátak építése, folyamatosan növekvő szennyező források Eltűnnek, lecsökkennek a természetes vízi élőhelyek Halastavak elsőszámú vizes élőhelyekké lépnek elő XX-dik század természetvédelmi egyezmények (Ramsar, Bern, Washington, Rio de Janeiro, Bonn) IBA Fontos madárélőhelyek feltérképezése és védelme Európai jogszabályok: Natura 2000 speciális természetvédelmi területek átfogó, európai ökológiai hálózata XXI-dik század - a halastavak kiemelt természetvédelmi funkciót látnak el 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
III. Halgazdálkodás és természetvédelem Szoros kapcsolat együttműködés - siker Multifunkcionális szerepek, lehetőségek A tógazdálkodás közszolgáltatás a vizes élőhelyek fenntartása és fejlesztése révén A halastavak szervesen integrálódnak a természeti, gazdasági és társadalmi környezetbe Tájkép formálás/változás 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
III. Halgazdálkodás és természetvédelemfeltételek a müködéshez Az ökológiai szolgáltatások támogatása A környezeti szolgáltatások megfelelő szabályozása Védett állatok okozta károk kompenzálása Megfelelő vízszolgáltatási feltételek A tógazdálkodás, illetve annak környezeti, társadalmi és gazdasági kölcsönhatásainak kutatása 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
IV. A homoródszentpáli tógazdaság Hargita megye délnyugati sarkában, az Olt folyó vízgyűjtő medencéjében található Sós mocsár, alkalmatlan a művelésre 1982-1985, állami halgazdaság kialakítása 210 hektár területen (Hargita megye) A maros megyei, Mezőzáhi gazdasághoz tartozik, 1993-tól Agropisc RT Rendeltetése: pontytenyésztés 2003 ARKUM cégcsoport tagja NATURA 2000 (Spa), IBA terület 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
A tógazdaság földrajzi elhelyezkedése
V. Problémák, kérdések Jogi (terület) Fizikai állapot Szakember hiány Beruházás mértéke, pályázati lehetőségek Természetvédelmi terület korlátozások, lehetőségek 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
Szentpáli halgazdaság az 1980-as években Busa termés - 1988
Privatizáció utáni állapot, 2003
REHABILITÁCIÓ 2004 2008
Idegen létesítmények
Agrárgazdaság a lakósság 77% tart állatot
Turisztikai fejlesztések természetvédelmi területen
VI. AGROPISC - HAKI találkozás Miért a Halászati és Öntözési Kutatóintézet? (továbbiakban HAKI) Célok és stratégiák Általános, gyakorlati tanácsadás Mintagazdaság létrehozása Partner gazdaságok elemzése Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
REHABILITÁCIÓ 2004 2008
Termelés elkezdése a felújított tavakban
Az első piaci pontyok, 2007
I. Magyar - Román Interregionális tanácskozás A tógazdálkodás helyzete és fejlesztési lehetőségei Romániában
VII. JELEN HELYZET Termelési technológia (extenzív pontytenyésztés) 85% - ponty, 10% - növényevő, 5 % - ragadozó HAKI génbankjából származó nemes halfajok tenyésztése - szarvasi P34-es, pikkelyes ponty - szarvasi 215-ös, tükrös ponty Horgászturizmus, horgászversenyek 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
15 tó = 186 hektár 2008 július 12, Sáregres - Rétimajor
VIII. JÖVŐ, TERVEK Biohal előállítás, feldolgozás Halhús fogyasztás növelése a régióban Megujjuló erőforrások hasznosítása (nád, sós víz,..) Horgászturizmus, ökoturizmus fejlesztése Infrastrukturális fejlesztések Kulturális emlékek, hagyományok megőrzése és védelme 2008 július 2 4, Marosvásrhely
Halhúsfogyasztás népszerüsítése Őszi vásár - Székelyudvarhely
Horgásztó
Madármegfigyelés és fényképezés
Köszönöm szépen szépen a figyelmet! a figyelmet! Fényképek: Baczó Zoltán Dr. Szabó József Térképek: Sándor Attila Cristi Domsa www.agropisc.ro