A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai, talajai A tájak védett területei A tájak geológiai, víztani és kultúrtörténeti értékei
Magyarország tájbeosztása
Az Alföld
Általános jellemzés A Kárpát-medence központi síksága Határai átnyúlnak az országhatáron Növényzete erdős-sztyepp, illetve sztyepp Két nagy folyó vízgyűjtőjéhez tartozik Nyugaton a Duna Keleten a Tisza és mellékfolyóik Nagy része folyók által feltöltött síkság A hegységkeret felé hordalékkúp síkságokkal megy át
Pliocén vége Pleisztocén 1 Würm vége Pleisztocén 2
Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002
Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002
Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002
Vízelöntéses területek a szabályozások előtt
belvizek terjedése, az öntözés szükségszerűsége,
Az Alföld A Kárpát-medence központi tája Területe ~ 100 000 km 2 A mai Magyarországhoz tartozik kb. 45 % Tökéletes síkság
Futóhomokos hordalékkúp-síkságok (3) Lösszel fedett hordalékkúp-síkságok (2) Magas löszös síkság Alacsony löszös síkság Ártéri-síkságok (1) Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok (4) Tájtípusok az Alföldön
Észak-alföldi hordalékkúpok síkságai
A Bükkalja elhagyott vízfolyásainak térképe (Gábris 2001) A felső pleisztocén üledékek és a holtmedrek helyzete a Bükkalján (Gábris 2001) Tisza-tó
Az Alföld negyedidőszaki üledékeinek típusai Mélymedencék nagyvastagságú üledékes összletei Medenceperemek hordalékkúp síkságainak üledékei Eolikus üledékek ( lösz, futóhomok) Tavi üledékek
A negyedidőszaki képződmények vastagsága Franyó 1992 Loc ation map 250 km Thickness < 125 m 150 175 200 250 300 350 450 500 550 600 650 > 700 m Jelenlegi függőleges kéregmozgások Joó I. 1992
Sajó Hernád hordalékkúp Földtani felépítés Franyó F. (1966) szerint A kavicsréteg mélysége A kavicsréteg vastagsága
1. Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Duna-Tisza közti síkvidék Nyírség Dél-Mezőföld Illancs Nagykunság és Hortobágy É-i része Bodrogköz Rétköz Taktaköz Békés-Csanádi-hát Észak-alföldi hordalékkúp-síkság
A futóhomok síkságok kialakulása Folyóvizek által felhalmozott homokos hordalékokból jöttek létre Ős-Duna Ős-Tisza Ős-Szamos Ős-Maros Ős-Sárvíz
Peremi hordalékkúpok
Zagyva-Tarna vízrendszerének változásai
A futóhomok síkságok kialakulása A vízfolyások irányváltoztatását előidézhették a tektonikai mozgások pl. Würm elején a Nyírség megemelkedett Legalacsonyabb terület a Berettyó-Körösök völgye volt, itt sokáig tartott az üledékképződés A folyóvízi üledék felhalmozódás és a talajképződés váltogatták egymást
A futóhomok síkságok kialakulása A futóhomok kialakulása A kiszáradó folyóvízi hordalékból több ütemben fújták ki a munkaképes szelek 1. Homokmozgás. Würm 2. fele (27-20 000 éve) 2. Homokmozgás. Pleisztocén legvége, óholocén (13-10 000 éve) 3. Homokmozgás. Emberi behatásra 18. szban. Erdőirtás, legelőfeltörés, túllegeltetés
Jellemző futóhomokformák Szabadon mozgó homokbuckák Ma már nagyon ritkák A szél hatására a homok folyamatosan vándorol Előfordulás: Duna-Tiszaköze: Kiskunsági NP
Jellemző futóhomokformák Félig kötött homokformák Szélbarázdák Garmadák Maradékgerincek Széllyukak Deflációs laposok Akkumulációs homokmezők Homokleplek Parabolabuckák
Fejletlen NY-i szárú parabolabuckák
Tisza-tó A Hortobágyhoz egészen hasonló pusztai táj a Borsodi Mezőség Szikes puszta
Taktaköz és a Bodrogköz Tokaji Nagykopasz
A felső pleisztocén üledékek és holtmedrek helyzete a Taktaközben (Gábris 2001) A holtmedrek térképe a Taktaközben (Gábris 2001)
Holt-Tisza; Tiszaluc A Taktaköz geomorfológiája Holtmeder Övzátony Sarlólapos Parti hát Homokbánya; Prügy
A TISZAI HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉSE Miért éppen itt? A Tisza legelső átvágásának helye A Tisza itt teljesen új mederben folyik a gátak között felmagasodó mai felszín teljes egészében a szabályozás utáni üledékképződés eredménye
A terület digitális domborzatmodellje (1:10 000 EOTR topográfiai térképek alapján) parti hátak 1. 2. 3. 4. Tiszadob Meandermaradványok 5. Tiszaújváros
Szabolcsi földvár Tice meder
Árvíz Tokajnál 1 fiatalabb (későglaciális óholocén?) futóhomok; 2 idősebb futóhomok; 3 löszös homok, homokos lösz; 4 - lösz; 5 - ; 6 neogén vulkanitok; 7 mezozoikum (Gábris 2001)
Az Ondava, a Laborc, a Latorca és a Bodrog árvíz idején
Nagykövesdi vár Királyhelmec homokrétegek
Tisza-Szamos torkolat Beregi-sík Túr-folyó Kárpátalja vízrajza Túr-folyó
Szamoshát Sza mo sa ng yal os - ko mp Eltérő kanyarulatméretek
A Szamos futása a II. katonai felmérés térképén
Kunhalmok Tök-halom Temetkezési hely (kurgán) Lakóhely Őrhely
Kunhalmok Tök-halom Temetkezési hely (kurgán) Lakóhely Őrhely
A Tiszazug
1.1. Duna-menti síkság 1.1.1. Pesti síkság 1.1.11. Vác-Pesti-Duna-völgy 1.1.12. Pesti hordalékkúpsíkság 1.1.2. Csepel-Mohácsi-síkság 1.1.21. Csepeli-sík 1.1.22. Solti-sík 1.1.23. Kalocsai-Sárköz 1.1.24. Tolnai-Sárköz 1.1.25. Mohácsi-sziget 1.1.26. Mohácsi teraszos sík
1.2. Duna-Tisza közi síkvidék 1.2.11. Gerje-Perje-sík 1.2.12. Pilis-Alpárihomokhát 1.2.13 Kiskunsági homokhát 1.2.14. Bugaci-homokhát 1.2.15. Dorozsma-Majsaihomokhát 1.2.16. Kiskunsági löszös hát
1.3. Bácskai-síkvidék 1.3.11. Illancs 1.3.12. Bácskai löszös síkság
1.4. Mezőföld 1.4.1. Észak Mezőföld 1.4.11. Érd Ercsi-hátság 1.4.12. Váli-víz síkja 1.4.2. Duna -Sárvíz köze 1.4.21. Közép Mezőföld 1.4.22. Velence medence 1.4.23. Sárrét 1.4.24. Sárvíz-völgy 1.4.25. Dél Mezőföld 1.4.3. Nyugat Mezőföld 1.4.31. Enyingi-hát 1.4.32. Káloz Igari löszös hátság 1.4.33. Sió-völgy
1.5. Dráva menti síkság 1.5.11. Dráva-sík 1.5.12. Fekete-víz síkja 1.5.13. Nárád Harkányi-sík
1.6. Felső Tisza-vidék 1.6.1. Bereg Szatmárisíkság 1.6.11. Beregi-sík 1.6.12. Szatmári-sík 1.6.2. Tisza Bodrog köze 1.6.21. Bodrogköz 1.6.22. Rétköz
1.7.1. Közép tiszai-ártér 1.7.11. Taktaköz 1.7.12. Borsodi-ártér 1.7.13. Hevesi-ártér 1.7.2. Jászság 1.7.3. Hortobágy 1.7.4. Nagykunság 1.7.41. Tiszafüred Kunhegyesi-sík 1.7.42. Szolnok Túri-sík 1.7.43. Tiszazug 1.7. Közép Tisza-vidék
1.8. Alsó Tisza-vidék 1.8.11. Maros-szög 1.8.12. Dél Tisza-völgy
1.9.1. Tápió Galga Zagyva-vidék 1.9.11. Hatvani-sík 1.9.12. Tápió-vidék 1.9.2. Gyöngyös Heves vidéke 1.9.21. Gyöngyösi-sík 1.9.22. Hevesi-sík 1.9.3. Borsod Zempléni-síkvidék 1.9.31. Borsodi Mezőség 1.9.32. Sajó-Hernád-sík 1.9.33. Harangod 1.9. Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság
1.10. Nyírség 1.10.11. Löszös-Nyírség 1.10.2. Nyírségi homokvidék 1.10.21. Közép-Nyírség 1.10.22. Északkelet-Nyírség 1.10.23. Délkelet-Nyírség 1.10.24. Dél-Nyírség
1.11. Hajdúság 1.11.11 Hajdúhát 1.11.12. Dél-Hajdúság
1.12. Berettyó-Körös-vidék 1.12.1. Berettyó-vidék 1.12.11. Dévaványai-sík 1.12.12. Nagy-Sárrét 1.12.13. Berettyó-Kálló-köze 1.12.14. Érmellék löszös hát 1.12.2. Körös-vidék 1.12.21. Bihari-sík (Kiskalota) 1.12.22. Ki-Sárrét 1.12.23. Körös menti sík
1.13. Körös-Maros köze 1.13.1 Békés-Csanádi-hát 1.13.11. Csanádi-hát 1.13.12. Békési-hát 1.13.2. Békés-Csongrádi-sík 1.13.21. Békési-sík 1.13.22. Csongrádi-sík 1.13.23. Körös-szög