Kisalföldi homokpuszta Projekt (LIFE08 NAT/H/000289) A katonaság természetvédelemben játszott szerepének ismertsége a civil lakosság körében Országos kérdőíves felmérés Eredmények - 2015 Összefoglaló A kérdőíves kutatás általánosan kívánta felmérni a teljes magyar lakosság körében azt, hogy mekkora felelősséget tulajdonítanak a különböző intézményeknek a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Kiemelt célja volt feltárni, hogy van-e tudomása a civil lakosságnak arról, hogy a Magyar Honvédség együttműködik természetvédelmi projektek megvalósításában. A kutatás egyértelművé tette, hogy a magyar civilek nagyon kis százaléka van tudatában annak, hogy a Magyar Honvédség együttműködik természetvédelmi projektek megvalósításában. A felmérés eredményei alapján az is elmondható, hogy a megkérdezettek túlnyomó része úgy gondolja, hogy a Magyar Honvédség nem, vagy csak csekély figyelmet fordít a katonai használatú területek természeti értékeinek megóvására, emellett az ezzel kapcsolatos felelősségét sem tekinti jelentősnek. Mindez rávilágít arra, hogy a széles körű kommunikációs tevékenység és a magyar lakosság tájékoztatása a Magyar Honvédség fontos jövőbeni feladata annak érdekében, hogy megítélése pozitívabbá váljon. Fontos az is, hogy emellett az önkormányzatok, nemzeti parkok, erdészetek és oktatási intézmények környezetvédelemben játszott felelősségét tisztán lássa a lakosság. 1. A kérdőíves kutatás céljai A kutatás fő célja a természetvédelemmel kapcsolatos katonai aktivitás témájához fűződő általános hozzáállás meghatározása és az ilyen típusú katonai tevékenység előmozdítása itthon és más EU tagországokban is. A kérdőív része annak az átfogó vizsgálatnak, amely a civilek a katonaság természetvédelemben vállalt szerepéről alkotott véleményét igyekszik megismerni, és amely összevetésre kerül a regionális szinten végzett kérdőíves felméréssel is. A vizsgálat remélt következménye az, hogy a kutatás értékelésének eredménye olyan hivatkozási alapot képez, amellyel meggyőzőbben képviselhető a természetvédelem ügye a katonaság döntéshozói előtt. A kutatás a 2013 májusában megkezdett kisalföldi homokpuszta területén található honvédségi lő - és gyakorlóterületek természetvédelmi célú helyreállításával kapcsolatos projekt részét képezi. 2. Metodológia és a kérdőíves kutatás célcsoportja A kutatás a teljes civil magyar lakosságra kiterjedt, mindenfajta foglalkozásbeli, vagy életkori kikötés nélkül. A kérdőív kérdéseire online felületen (a Google online dokumetum-készítő megoldásának kérdőív készítő és kitöltő funkciójának segítségével) anonim módon lehetett válaszolni. Mintegy 176 személy töltötte ki a kérdőíveket, ebből 71 Pest megyében, a többi 101 az ország különböző pontjain él.
3. A kérdőíves kutatás számszerű eredményei, statisztikák 1. A kérdőív kitöltőinek lakhely szerinti eloszlása A kérdőívet összesen 176 személy töltötte ki. A válaszadók 40,3%-a Pest megyében, a többi, csaknem 60% az ország különböző pontjain él.
2/Ön szerint mely intézmény(ek) felelős(ek) természeti értékeink megóvásáért? A környezetvédelem tekintetében 3 intézmény szerepe is kiemelkedő a megkérdezettek szerint. Legtöbben, a válaszadók 79,5%-a szerint az Önkormányzatok felelőssége a legjelentősebb ezen a téren, 70,5%-uk szerint az erdészetek is felelősek, 59,1% szerint pedig a nemzeti parkoknak is szerepük van a kérdésben. Emellett a válaszadók jelentős szerepet tulajdonítanak az oktatási intézményeknek (44,9%), de kevesebbet a Magyar Honvédségnek (27,3%). A megkérdezettek 17,6%- a az other választási opcióban a magyar államot jelölte meg, mint a természetvédelemért felelős szervezet. 2/A Ön szerint mekkora a felelőssége az Önkormányzatoknak a természeti értékeink megóvásában? Az Önkormányzatok természetvédelemben játszott szerepét a válaszadók nagy többsége kulcsfontosságúnak (44,6%), nagy részük (29,7%) fontosnak, kisebb részük közepesnek (8%), vagy kevésbé fontosnak tartja.
2/B Ön szerint mekkora a felelőssége az Nemzeti Parkoknak a természeti értékeink megóvásában? A nemzeti parkok természetvédelemben játszott szerepét a válaszadók 35,6%-a közepesnek, 25,9%-a kevésbé jelentősnek értékeli. Kisebb részük tartja fontosnak (15,5%) vagy jelentéktelennek (15,5%) és mindössze 7,5%-uk szerint kiemelkedően fontos a szerepük a kérdésben. 2/C Ön szerint mekkora a felelőssége az Erdészeteknek a természeti értékeink megóvásában? Az erdészetek szerepét a természetvédelemben, hasonlóan a nemzeti parkokéhoz, a válaszadók 35,1%- a közepesnek, 22,4%-a kevésbé jelentősnek értékeli. Kisebb részük tartja fontosnak (16,4%) vagy jelentéktelennek (17,2%) és mindössze 9,2%-uk szerint kulcsfontosságú a felelősségük a kérdésben.
2/D Ön szerint mekkora a felelőssége a Magyar Honvédségnek a természeti értékeink megóvásában? A felmérés során a Magyar Honvédség felelősségét a természetvédelmi kérdésekben a válaszadók több mint fele abszolút jelentéktelennek (28,7%) vagy kevésbé jelentősnek (23%) ítélte. 20,1%-uk szerint közepes a szerepük, míg 16,1% szerint kulcsfontosságú. 2/E Ön szerint mekkora a felelőssége az oktatási intézményeknek a természeti értékeink megóvásában? Az oktatási intézmények felelősségét a természetvédelemben a megkérdezettek legnagyobb része közepesnek (39,7%), vagy ennél kevésbé fontosnak (35,1%) tartja, 15,5%-uk pedig fontosnak. Kulcsfontosságúnak mindössze 5,2%-uk, míg jelentéktelennek 4,6%-uk véli szerepüket a kérdésben.
3/ Mit gondol, mekkora figyelmet fordít a Magyar Honvédség a katonai használatú területek természeti értékeinek megóvására? A megkérdezettek körülbelül harmada (35,8%) úgy véli, hogy a Magyar Honvédség a közepesnél kevesebb figyelmet fordít a katonai használatú területek természeti értékeinek megóvására, 27,8%-uk szerint pedig egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel. A válaszadók nagyjából egyötöde (21%) közepes mértékűnek ítéli az erre fordított figyelmet, 12,5%-uk szerint viszont a közepesnél nagyobb figyelmet fordítanak a kérdésre. A civil lakosság mindössze 2,8%-a gondolja úgy, hogy a katonaság kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel. 4/ Van-e tudomása arról, hogy a Magyar Honvédség együttműködik természetvédelmi projektek megvalósításában? A megkérdezettek 84,1%-a nem tud arról, hogy a Magyar Honvédség együttműködik természetvédelmi projektekben, míg 15,9%-uk hallott már erről.
5/ Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Honvédség a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok tervezése során a környezetvédelmi szempontokra is fokozott figyelmet fordítson? A válaszadók túlnyomó többsége, 93,8% tartja fontosnak, hogy a Magyar Honvédség működése során fokozott figyelmet fordítson a környezetvédelmi szempontokra. Csupán 6,3%-uk szerint nem fontos ez a kérdés.
3. Összefoglaló 3.1. Intézmények szerepe a környezetvédelemben Az eredményekből az tükröződik, hogy a megkérdezettek túlnyomó része (79,5%) az önkormányzatokat, nemzeti parkokat és erdészeteket tartja felelősnek természeti értékeink megóvásáért. Felmerült az oktatási intézmények, illetve a magyar állam és civil szervezetek szerepe is a kérdésben, azaz a válaszadók láthatóan a közös felelősségvállalás szükségességére mutatnak rá. A Magyar Honvédség felelősségét a megkérdezettek körülbelül negyede említette csak meg. 3.2. A Magyar Honvédség szerepe Szembetűnő jelenség, hogy a válaszadók több mint fele szerint a Magyar Honvédség felelőssége jelentéktelen, illetve kevésbé jelentős a természetvédelem területén, további 20%-uk szerint közepes. 3.3. Magyar Honvédség tájékoztatás és tájékozottság A katonai érintettség témájával kapcsolatos tájékozottság szempontjából érdekes adatokkal szolgál az egész országra kiterjedő kutatás: a megkérdezettek 63,6%-a vélekedett úgy, hogy a Magyar Honvédség jelenleg egyáltalán nem, vagy csak kismértékű figyelmet fordít a katonai használatú területek természeti értékeinek megóvására, azonban 93,8%-uk ezt szükségesnek tartja. Mindez arra mutat, hogy széleskörű tájékoztatásra, a Magyar Honvédség ez irányú tevékenységével kapcsolatos információknak a lakosság körében történő feldolgozására, megosztására, egyes esetekben társadalmi konzultációjára lenne szükség egyrészt ahhoz, hogy az emberek egyáltalán tudjanak a Magyar Honvédség ez irányú tevékenységéről, másrészt, hogy a katonaságról ebben a kérdésben kialakult és berögzült, sok esetben negatív társadalmi megítélés pozitív irányba változzon.