Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem
Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet, a víz éppúgy része a természetnek, mint a növények és az állatok. Az élettelen természet nem csak mint élőhely funkcionál, egyes elemei önmagukban is tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási értéket képviselhetnek. Az élettelen természet egyes különleges képződményei hazánkban a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében védett természeti érték valamennyi barlang, védett természeti terület (természeti emlék) valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár.
Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban A törvény lehetőséget biztosít számos további, megőrzésre méltó élettelen természeti érték - így földtani képződmények és alapszelvények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok és azok lelőhelyei, felszínalaktani képződmények, talajszelvények, valamint mesterséges üregek egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítására is. Az 1950-es évektől kezdődően, számos olyan helyszín került fel a védett természeti területeink listájára, amelyek védetté nyilvánítása az ott található, különleges földtani vagy felszínalaktani képződmények kiemelt oltalmát szolgálja. 2007-ben újabb csoporttal bővült a területi védelemtől függetlenül, egyedi jogszabállyal védett természeti értékek köre is: a 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelettel megtörtént 11 ritka és veszélyeztetett hazai ásványfaj védetté nyilvánítása.
Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Számos kiemelkedő élettelen természeti értéket hordoznak egyes nagyobb, komplex védett területeink (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) is. A védett területek természetvédelmi kezelésének értelemszerűen ki kell terjednie az élettelen értékek megőrzésére is. Az ennek megalapozását célzó tematikus kutatási programok közül 2007-ben fejeződött be az országos jelentőségű védett területeken található, s a földtörténet különféle korszakaiban képződött változatos kőzetféleségek típus-lelőhelyeinek számító földtani alapszelvények felmérése és nyilvántartásba vétele.
Földtani értékek védelme
Földtani értékek védelme A földtani-felszínalaktani értékek körét a Föld szilárd kérgében és annak felszíni rétegében kialakult élettelen képződmények alkotják. A földtörténet gazdag eseménysorának, az élővilág változásának epizódjait őrzik a szaktudományok, a gazdasági szféra, továbbá az oktatás és az ismeretterjesztés számára. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)
Földtani értékek védelme A földtani értékek fajtái Barlangok Sziklaalakzatok Ősmaradványok Kőzetfeltárulások, rétegfeltárulások Alapszelvények Talajok, talajszelvények Ásványok, ásványtársulások Földvárak Kunhalmok Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)
Földtani értékek védelme Barlangok A földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, amelynek hossztengelye min. 2 méter és mérete egy ember számára a behatolást lehetővé teszi. Ex lege védett természeti értéknek minősülnek. Az ország egész területén terület nélkül védettek (nem területi kategória!). Tapolcai-tavasbarlang
Földtani értékek védelme A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer. Barlangok Komplex képződmény és információforrás, amely a földtani, ásványtani, morfológiai, klimatológiai jelentésén túl a múltra vonatkozó egyéb adatok gazdag tárházát is magában rejti. Biológiai, őslénytani, jelentősége mellett az emberiség kultúrájában is mély nyomot hagyott. Tapolcai-tavasbarlang
Földtani értékek védelme Barlangok 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántartásának felállítása, melynek adatbázisa szerint hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok járatainak együttes hossza 250,5 km. A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett (Ezeket az ex lege védelemtől függetlenül rendeletben kell kihirdetni!) Kihirdetésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlangok felszíni védőövezetének kijelölése (2009). Tapolcai-tavasbarlang
Földtani értékek védelme Barlangok A legtöbb barlang a Bükkben és a Bakonyban található, ezt követi a Gerecse, a Pilis, a Budaihegység és az Aggteleki karszt. Az Aggteleki karszt barlangvilága a Világörökség listáján is szerepel. Barlangjaink összes hossza több mint 250 km, közülük 29 db 1 km-nél, 99 db pedig 200 m-nél hosszabb. Abaligeti-barlang
Földtani értékek védelme Barlangok Hazánk leghosszabb barlangja 2011-től a Pálvölgyi, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideglyuk barlangrendszer összenyitásával jött létre (Szépvölgyi barlangrendszer), hossza: 28,6 km 2011-ig hazánk leghosszabb barlangja a Baradla volt (Aggteleki karszt), mely a szlovákiai Domica barlanggal együtt 25 km hosszú. A legmélyebb a Bükkben nyíló István-lápaibarlang, 250 m mély. Baradla-barlang
Földtani értékek védelme Barlangok Élővilág Szelim-barlang A barlangok kutatásával a barlangtan (szpeleológia) foglalkozik. Különleges klíma, egyenletes hőmérséklet, sötétség, magas páratartalom, szerves anyaghiány különleges élővilág. Növényzet: főként kék-, zöld- és kovamoszatok, mohák + gombák. Bejárati flóra: elsősorban árnyékos helyet és párás levegőt igénylők. Sötétflóra: heterotróf és kemoszintetizáló gombák és baktériumok.
Földtani értékek védelme Barlangok A barlangban előforduló állatfajok csoportosítása: Valódi barlanglakó fajok: barlanghoz kötött fajok, általában endemizmusok. Barlangkedvelők: denevérek, pókok. Élővilág Barlangi vendégek: róka, pelék, rágcsálók. Barlangidegenek: véletlenül besodródott fajok. Szelim-barlang
Az ősemberek kedvelt állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyei voltak, így jelentős régészeti lelőhelyek lehetnek. Csontmaradványok: barlangi medve, farkas, kardfogú tigris, stb. Kőszerszámok: szakóca, nyílhegy, pengék, stb. Földtani értékek védelme Barlangok Régészeti jelentőség Szelim-barlang
Földtani értékek védelme Bányászat, földmunkák, építkezések Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlang teljes vagy részleges megsemmisülését okozhatják. (Megjegyzendő, hogy több esetben ezek a tevékenységek vezettek egyes barlangok felfedezéséhez.) A földmunkák a természetes lefolyási és beszivárgási viszonyok megváltoztatása révén is veszélyt jelentenek. Kőbánya (Gerecse)
Földtani értékek védelme Barlangok Veszélyeztető tényezők Abaligeti-barlang Idegenforgalom, egyéb használat Az idegenforgalom számára megnyitott barlangok kiépítése, a látogatók által esetlegesen okozott károk az eredeti állapotokat megváltoztatják, a zavarás a barlangi fajokra hat károsan. További veszélyt jelentenek az engedély nélkül vagy attól eltérően, szakszerűtlenül végzett beavatkozások, mint a kitöltés megbolygatása, ásványok, régészeti vagy őslénytani leletek gyűjtése, műtárgyak elhelyezése, csapdázás.
Földtani értékek védelme Fényszennyezés Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlangban kiépített mesterséges világítás lehetővé teszi az alacsonyabb rendű, fotoszintetizáló növények megtelepedését, az ún. lámpaflóra kialakulását. Ezzel olyan élőlények jelennek meg melyek nem részei az eredeti életközösségnek, így károsnak tekintendő. Abaligeti-barlang
Szennyezés Földtani értékek védelme Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlang rendkívül érzékeny természeti rendszer, melyben akár kisebb szennyezések is jelentős károkat okozhatnak. Nemcsak barlang de karsztvíz minőség-védelmi szempontból is jelentős veszélyeztető tényező a szakszerűtlen vagy hiányos szennyvízelvezetés és hulladék elhelyezés a barlangok a vízgyűjtő területén, valamint a mezőgazdasági vegyszerek túlzott alkalmazása; illetve a barlangok hulladéktárolóként vagy dögtemetőként való hasznosítása.
Jogszabályi háttér 1961 óta Magyarországon minden barlang ex lege védelem alatt áll. Az 1996-os természetvédelmi törvény ezt a státuszt megerősítette. Tulajdonosuk a Magyar Állam. Földtani értékek védelme Barlangok Védelem A védelem kiterjed a bejárattól a barlang egészére, a folyékony és légnemű kitöltésre, őslénytani és régészeti leletanyagára, a bejárat növényzetére, a barlang élővilágára Minden olyan tevékenység, mely a barlangok természetes állapotának megváltozását vonja maga után, engedélyköteles. A területileg érintett nemzeti park igazgatóságok: a természetvédelmi kezelésért felelősek
Barlangokban végezhető munkálatokat, ezek technológiai és biztonsági követelményeit, felhasználható anyagokat szabványok szabályozzák. A szabványok kiterjednek: Földtani értékek védelme Barlangok Védelem Barlangokban használható villamos berendezések milyenségére, az alkalmazható fényforrások, vezetékhálózatok elhelyezésére és biztosítására, a szakaszos világítás kiépítésére. Tapolcai-tavasbarlang
A szabványok kiterjednek: A járófelületek, járdák építhetőségének szabályaira, a járható szelvények kialakítására, a járatkiépítések során felhasználható anyagokra és technológiákra. Barlangokban alkalmazható acélszerkezetekre. Földtani értékek védelme Barlangok Védelem Barlangok lezárására szolgáló műtárgyakra és ezek természetvédelmi célokat (denevérvédelem) is kielégítő kialakításaira. Abaligeti-barlang
Föld felszínén található sziklaképződmények Fontosabb típusai Földtani értékek védelme Töbör (dolina) Kőtenger Mésztufagát (travertinó) Ingókő Karrmező (ördögszántás) Kaptárkő Gejzírkúp Bazaltorgona Sziklaalakzatok Medve-szikla (Sas-hegy TT)
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Töbör (dolina) Kerekded, kisebb-nagyobb (5 200 m átmérőjű), tál alakú mélyedés mészkőfelszíneken. A mészkő repedéseit a talajon átszivárgott és így szénsavassá vált víz oldja, tágítja, aminek következtében a kőzet állékonysága gyengül, és berogyások jönnek létre (rogyott töbör). Bükki Nemzeti Park
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Töbör (dolina) Szakadéktöbör: a felszín alatti kisebb-nagyobb üregek, barlangok beszakadásával keletkezik. A töbrök jó hidegcsapdák, így mikroklímájuk és növényzetük eltér a környezetükétől. Ha a töbör alján a kőzetrepedéseket eltömik a víz által szállított hordalékok, akkor az összegyűlő csapadékvíz töbörtavat alakíthat ki. Mecsek
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Mésztufagát (travertinó) Lejtőkön alakul ki, a források karsztvízéből a felszínre érkezve a CO 2 kilép, így a mészkő kicsapódik. A kicsapódott mész bevonja a növényeket, talajt, köveket és kőzetlépcsőket, így kisebb-nagyobb vízesések keletkeznek. Hazánkban a legszebb példája: Szalajka-völgyi fátyolvízesés. Bükki Nemzeti Park
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Karrmező (ördögszántás) A mészkőfelszínen egymással párhuzamos oldási nyomok, barázdák alakulnak ki. A csapadék ereket, majd barázdákat váj a mészkőbe, amelyek egyre mélyülnek.
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Gejzírkúp A tufaszórások elmúltával a vulkáni utóműködés jeleként forró vizek és gőzök törtek gejzírként a felszínre. A bennük oldott mész, illetve kovaanyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szűk bejárat.
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kőtenger A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején az érintett területen hévizes források törtek fel, és a forró víz a porózus kőzetet kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Ingókő A hatalmas gránitrögök lekerekített, ellipszoid vagy zsákformájú tömbökké gömbölyödtek. Később pedig a mállás termékeit, a szintén millióéves puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők koptatták le a gránitalakzatokról (leglátványosabb hazai példa: Pákozdi ingókövek). Pákozdi Ingókövek TT
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a leggazdagabb előfordulásuk a Bükkalján található. Szomolyai kaptárkövek TT
Diósdi Szidónia-hegy kaptárkövei TE Keletkezésük Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összetételű tufák alkotta térszínből a jégkori felszín-fejlődés meghatározó tényezői preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek felületét később az ember átalakította. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is. A sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka mindmáig vita tárgya.
Fülkék Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék peremén az épségben lévőknél még jól láthatóan bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. Diósdi Szidónia-hegy kaptárkövei TE
Kutatásuk Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyes feltevések szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más vélemény alapján a vakablakok honfoglalás kori bálványtartó, áldozat-bemutató helyek voltak. Ma leginkább ismert vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek. A kaptárkövek előterében végzett ásatások során előkerült 11-14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő 2014-ben hazánk területén található összes kaptárkövet természeti emlék kategóriában védetté nyilvánította a 7/2014. (X. 27.) FM rendelet. Szomolyai kaptárkövek TT
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok A láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Bazaltorgona Ott hirtelen lehűlt és a gyors lehűlés következtében oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp. Balaton-felvidéki NP (Szent György-hegy)
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők Bányászat, földmunkák, beépítés A sziklaalakzatok teljes vagy részleges megsemmisülését okozhatják. Balaton-felvidéki NP (Szent György-hegy)
Földtani értékek védelme Természetes erózió Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők A sziklaalakzatok állandóan ki vannak téve a természeti erők (szél, víz, fagy stb.) hatásainak, így folyamatosan pusztulnak. (Az alakzatok közül több éppen ennek eredményeként jött létre.) Szomolyai kaptárkövek TT
Szándékos rongálás Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők Számos eset ismert amikor szándékos rongálás hatására károsodtak ezek az értékek.
Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Védelem Az ide sorolt értékek általános jellemzője, hogy az esetek döntő többségében csak a helyszínen lehet megvalósítani a védelmüket (in situ). A természetes erózió elleni védekezések lehetősége meglehetősen korlátozott, bár ismertek esetek amikor pl. kaptárköveken megjelenő repedések miatt a sziklaalakzatot mesterségesen megerősítették (fém protézis).
Földtani értékek védelme Ősmaradványok Korábbi földtörténeti korokban élt élőlények eltemetődött, konzerválódott maradványai (testfosszíliák, kövületek), vagy életük földtani folyamtoknak köszönhetően fennmaradt más jelei (nyomfosszíliák: lábnyomok, ősnövények lenyomatai, stb.). Előfordulásuk különösen az üledékes kőzetekben jellemző. Legtöbbször bányászat, talajművelés, földmunkák során kerülnek a felszínre. A leletek egy része múzeumba kerül, másik része a helyszínen marad. Veszélyeztető tényezők: bányászat, talajművelés, gyűjtés, napfényre kerülés. Híres kövületek: kavicsfogú álteknős maradvány, tihanyi kecskeköröm, nummulitesz (Szent László pénze), ipolytarnóci ősmaradványok.
Földtani értékek védelme Kőzetfeltárulások, rétegfeltárulások Emberi tevékenység (bányászat, útépítés, földmunkák) következtében feltárult természetvédelmi értékek (löszfalak, rétegsorok, ásványlelőhelyek, kőzetfeltárulások). Veszélyeztető tényezők: beomlás, elgyomosodás, hulladéklerakás, ásványok gyűjtése. Vértesi TK Rétegfeltárulás a Gánti bauxitbányában
Földtani értékek védelme Földvárak A Természetvédelmi törvény szerint: a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A terepen felismerhető árok, sánc, vagy ezek együttes előfordulása egyaránt földvárnak minősül, amennyiben igazolható, hogy védelmi céllal létesült. A földvár zárt alakzatú (körsánc), vagy vonalszerű földművekből állhat. Megjegyzésre érdemes, hogy a Tvt.-ben szereplő definíció nem tartalmaz kritériumot a földmű létesítésének idejére vonatkozóan.
Földtani értékek védelme Földvárak Földváraink túlnyomó része az őskortól a középkorig terjedő időszakban létesült. Az Alföldön elsősorban a bronzkorban létesültek nagy számban körárokkal, sánccal erődített telepek, települések. Hegy- és dombvidékeinken elhelyezkedő földváraink közül sok esetben jól azonosíthatók a hajdani, földből, kőből készített védművek. A középkor végétől elsősorban háborúk, hadjáratok idején létesítettek földből készült (tábori) erődítményeket (pl. Nyergesújfalu XVIII. századi földvára).
Földtani értékek védelme Földvárak A földvárak természet- és tájvédelmi jelentősége a következőkből adódik. Tájképi érték: elsősorban síkvidékeken képviselnek a környező térszínből kiemelkedő sáncok tájképi értéket, de hegy- és dombvidékeinken is megjelenhetnek a földvárak karakteres tájelemként. Élővilág védelmi érték: síkvidékeinken a földvárak sáncait kiemelkedő jellegüknél fogva és meredek oldaluk miatt nem szántották; kimaradtak az intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területekből így e mesterséges domborzati elemek is hozzájárultak a terület természetes állapotára jellemző növényzet fennmaradásához.
ti vagytok a mi katedrálisaink! oh, ti piramisaink! (Illyés Gyula). 5-10 méter magas, 20-25 méter átmérőjű kúp vagy félgömbalakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok. Számuk egykor 40 000 lehetett, Földtani értékek védelme Kunhalmok A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1956 kunhalom vált ismerté.
Földtani értékek védelme Kunhalmok Természetvédelmi szempontból, a teljesen átalakított tájakban fennmaradt kunhalmok az eredeti élővilág számára gyakran kiemelkedő jelentőségű refúgiumoknak tekinthetőek.
Lakódombok (tell-telepek): szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, magas halmok. Kultúrrétegük több méter vastagságú (házomladék, edénytörmelék). Az újkőkorban jelentek meg először, erre települt a bronzkori kultúrák lakórétege. Kurgánok (sírdombok): kisebb átmérőjűek, temetkezési vagy szakrális célt szolgáltak. Nagy részük rézkori és kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglaláskori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, vagy kun temetkezések nyomait őrzik. Őrhalmok: alacsony, halmok, egymástól látótávolságnyira lévő magasabb halmok láncszerű összeköttetését biztosították. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Földtani értékek védelme Kunhalmok Határhalmok: Kialakulásuk és szerepük, a megyék, a járások és a települések határainak megjelölésével hozható összefüggésbe.
Földtani értékek védelme Kunhalmok és földvárak Veszélyeztető tényezők Talajművelés, gyepfeltörés, legeltetés Beépítés Fásítás Bányászat Szemétlerakás Útépítés Elhordás Kincskeresés Beszántott kunhalom
Földtani értékek védelme Kunhalmok és földvárak A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kimondta ex lege védelmükett. Megőrzésük, természeti és táji értékeinek fenntartása, helyreállítása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információkkal rendelkezünk számukról, elhelyezkedésükről, aktuális állapotukról (kataszterek elkészültek). Hazánkban több példa is ismert kunhalmok rekonstrukciójára. Védelem
Földtani értékek védelme Talajok, talajszelvények Egyes talajtípusok hazánk területéről szinte teljesen eltűntek, pl. löszön kialakult csernozjom eredeti formája vagy természetvédelmi szempontból jelentősek: szikes talajok A természetvédelem a talaj kategóriában főleg azokat a talajokat védi, amelyek kis kiterjedésűek, ritkák, a többi esetben a területi védelemmel együtt valósul meg a talajok védelme is.
Földtani értékek védelme Ásványok 2007. június 20-án kihirdetett miniszteri rendelet a hazánk területéről ismert több mint 500 ásványfaj közül azt a 11 fajt érinti, amelyek jogi védelméhez - azok nemzetközi, de legalábbis közép-európai viszonyok közötti ritkasága sőt unikalitása, tudományos jelentősége, veszélyeztetettsége, illetve lelőhelyeik veszélyeztetettsége folytán - kiemelkedő szakmai érdek fűződik. Az ásványtani szakértők bevonásával folyó előkészítő munkák eredményeként, ebbe a körbe kerültek a rudabányai és mátrai ércesedések egyes réz- és cinkásványai, az utóbbi évek egyik legjelentősebb új felfedezésének számító nagybörzsönyi ikunolit, a mármár iparszerű méreteket öltő gyűjtéssel fenyegetett nemesopál, valamint három, világritkaságnak számító szerves ásványunk.
Földtani értékek védelme Ásványok A védett élőlényekkel ellentétben az ásványok esetében a természetvédelmi oltalom nem vonatkozik az adott faj minden példányára, hiszen egy-egy ásványfaj példányainak ritkasága, jelentősége azok fejlettségével és méretével arányosan növekszik. A védett kör azokra a darabokraterjed ki, amelyek elérnek egy meghatározott, ásványfajonként változó mérethatárt. Az ilyen, kapitális méretű példányok hazánkban mindössze egy-egy, vagy legfeljebb két-három lelőhelyen fordulnak elő. A törvény értelmében a védett ásványok állami tulajdonban vannak.
Víztani értékek védelme
Víztani értékek védelme Fogalmak Vizi élőhely: Olyan élőhelyek, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a 2 m-t meghaladja és bennük makro vegetáció nem található (tavak, folyamok, folyók egy része). Vizes élőhely: Olyan élőhelyek amelyek felületarányos átlagos vízmélysége középvíz-állás esetén a 2 m-t nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azok a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makro-vegetáció borítja.
Víztani értékek védelme Alapelv A felszíni és felszín alatti vízterek természetes, tipikus vagy unikális megjelenési formái védendőek. Mindezek mellett bizonyos mesterséges vízterek is képezhetik a természetvédelem tárgyát.
Víztani értékek védelme Természetes víztani értékeink Források Holtágak Víznyelők Fertők Vízesések Mocsarak Patakok Lápok Folyamok / Folyók Turjánok Tavak Felszín alatti vizek
Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek Csatornák Mesterséges tavak Kubikok
Víztani értékek védelme Források Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.
Víztani értékek védelme Források 2002-ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6082, forrást tartalmaz, melyből 1092 forrás védett természeti területeken található. A források közül a helyszíneléskor 2 924-nek volt meg az 5 liter/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az ex lege védett források száma.
Víztani értékek védelme Források Veszélyeztető tényezők Források foglalása: vizüket valamilyen műtárgy segítségével gyűjtik össze, ezzel a forrásokhoz kötődő érzékeny élőhely részleges vagy teljes pusztulását okozva. Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenységet akadályozó felszín alatti vizek felszínen történő elvezetése, melynek eredményeként a források vízhozama csökkenhet, vagy el is apadhat.
Víztani értékek védelme Források Védelem Források foglalás tiltása, csak a tényleg indokolt (pl. turisztikai szempontból) esetekben történő engedélyezése. Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenység felhagyását követően a források gyakran újból megjelennek.
Víztani értékek védelme Víznyelők Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye. 2002-ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett természeti területeken található.
Víztani értékek védelme Víznyelők Veszélyeztető tényezők A rajtuk keresztül koncentráltan a karszt belsejébe jutó vizek révén a karsztok legsebezhetőbb pontjait jelentik, így elsősorban a szennyezésre érzékenyek.
Víztani értékek védelme Vízesés Folyóvíz medrében keletkezett meredek lépcső, hol a víz függőlegesen zúdul alá.
Víztani értékek védelme Olyan kisvízfolyások, amelyek nagy vagy közepes esésű völgyekben futnak, általában gyors folyásúak. Gyakran zuhatagosak, köves, kavicsos medrűek. Elsősorban magas- és középhegységi környezetben alakulnak ki. Élőviláguk viszonylag fajszegény. Patakok A patakmeder esésével csökken a víz sebessége, nő a hőmérséklete, így egyre fajgazdagabbá válik.
Víztani értékek védelme Folyók Vízgyűjtő területe jelentős, 500 km 2 feletti, hossza meghaladja az 50 km-t, közepes mederméretű, változó esésű, átlagos vízhozama számottevő, több mint 5 m 3 /sec. Folyamok vagy nagyobb folyók részvízgyűjtőit alkotják, de torkolhatnak közvetlenül tengerbe vagy tóba is.
Vízgyűjtő területe hatalmas, meghaladja az 500 ezer km 2 -t, hossza több mint 2500 km, közepes vagy kis esésű, vízhozama igen nagy, több mint 2500 m 3 /sec. Többnyire egy-egy vízrendszer utolsó tagjaként a tengerbe (óceánba) ömlik. Magyarországon egyedül a Duna sorolható ide. Víztani értékek védelme Folyamok
Víztani értékek védelme Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők Vízfolyások szabályozása: A vízfolyások szabályozásának hatásai: A hajdani árterek kiszáradása, szikesedése. A talajvízszint csökkenése. Az árhullámok gyorsabb levonulása. Szeszélyesebb vízjárás. Gyakoribb, magasabb és veszélyesebb ár. Nő a mederbeágyazódás, medererózió.
Vízfolyások szabályozása: A vízfolyások szabályozásának hatásai: Kisvízszint csökkenése, parti szűrésű kutak apadása. Ívó- és ivadéknevelő helyek pusztulása. Víztani értékek védelme Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők
Víztani értékek védelme Mederszabályozások Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők A folyó hossza (km) Az átvágott kanyarulatok száma (db) Duna (Mo. szakasz) 494-417 23 (Dunaföldvár alatt) Tisza 1419-966 114 Dráva (szabályozott szakaszon) 409-232 68 Maros 191-121 27 Körösök 1041-462 266 Rába 132-84 80
Tónak a szárazföld mélyedésében helyet foglaló minden oldalról zárt víztömeget tekintjük. A tó mindig egy átmeneti jelenség, mivel minden vízfelület lassanként feltöltődik. Ez a folyamat azonban mindig a környezeti tényezők függvényében zajlik. A feltöltődés több, jól elkülöníthető fázisból áll: Tó mocsár láp turján Víztani értékek védelme Tavak Az átmeneti szakaszok a nyílt vízfelület és a növényzet aránya alapján különíthetőek el. Ezek alapján a tó olyan állóvíz melyben a vízi növényzet aránya elenyésző a nyílt vízfelülethez képes.
Víztani értékek védelme Tavak A tavak élővilága a tápanyag ellátottságuktól és fizikai tulajdonságaiktól függ. Ezek alapján hazai viszonyokban a következő tó típusokat különítjük el: Szikes tavak Fehér tó Fekete tó Oligtróf (tiszta) tavak Eutróf (elöregedő) tavak
Szikes tavak Víztani értékek védelme Tavak A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23 ). Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 79 db más védett természeti terület része.
Oligotróf tavak Víztani értékek védelme Kevés tápanyagot tartalmazó, szerves anyagokban szegény, fajszegény vízterek, általában átlátszóak, kékes színűek. Elsősorban a magasabb rendű élőlények tudják hasznosítani. Vizi növényzet csak a part menti keskeny sávban jelenik meg. Tavak
Eutróf tavak Tápanyagban gazdag tavak, melyek vizében gazdag növény- és állatvilág tenyészik. Vizük általában sekély, zavaros, zöldes színű. Víztani értékek védelme A dús parti növényzet egymástól jól elkülöníthető zónákban jelenik meg. A növényzet fontos táplálkozó búvó és szaporodó helyként szolgál. Tavak
Víztani értékek védelme Vízrendezések Lecsapolások Szennyezések Tópartok beépítése Tavak Veszélyeztető tényezők
Átalakuló, az elöregedés első stádiumában lévő tavak. Vízfelületük jelentős része szabad, de a vízi növényzet nagy tömegű, mélységük nem jelentős. Előrehaladott szukcessziós stádium. Víztani értékek védelme Fertők Ismertebb hazai példák: Fertő-tó, Velencei-tó egyes részei, Dinnyésifertő.
Állóvíztől teljesen feláztatott, vizenyős területek, melyen helyenként szabad víztükör jelenhet meg. Növényzete sűrű. Fontos pufferzónát alkothat a jó állapotban megmaradt folyó és állóvizek körül. Madártani szempontból kiemelkedő jelentőségűek Keletkezésük: Víztani értékek védelme Mocsarak Víztestek üledék általi feltöltődésével (terresztrializáció). Szárazföldi területek elvizenyősödésével (paludifikáció).
Víztani értékek védelme Lápok Általában a vízinövényekkel teljesen benőtt mocsarat tekintjük lápnak. Természetvédelmi szempontból a láp a mocsár után következő fejlődési szakasz, amire jellemző, hogy a feltöltődött valamikori vízfelület túlnyomó többségét állandó vízi növényzet borítja, és a kisebb szabad vízfelületek a növénytakaró között csak itt-ott csillannak föl. A láp növényzete vízben úszó, vagy a fenéken elhelyezkedő tőzegben gyökerezik.
Víztani értékek védelme Lápok A Tvt. 23. értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23 ). Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván. Ebből 146 db található valamilyen más, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.
Víztani értékek védelme A hideg égövre jellemzőek, de hazánkban is előfordulnak. Jellemzőik: Nedves talaj. Elhalt növényzet lassú oxidációja. Lebomló rétegeken újabb generációk fejlődnek. Tőzegképződés. Reliktum növényfajok. Lápok
Víztani értékek védelme Lápok Lápok típusai: Síklápok Fellápok Forráslápok Átmeneti lápok Dagadólápok Ingólápok (Úszólápok)
Helyenként és időszakonként tocsogókkal tarkított láprét. Első sorban növénytani érték. Víztani értékek védelme Turjánok Jelentősek a Duna-Tisza közén, lefolyástalan területen kialakult ócsai öregturján, valamint dabasi turjános (Turjánvidék), ill. a hansági turjánosok maradványai.
Víztani értékek védelme Holtágak Olyan folyómeder kanyarulatok amelyek természetes úton lefűződtek (morotvák), vagy mesterséges úton át- (le-) vágással jöttek létre. Természetvédelmi szempontból értéket az ún. szentély típusú holtágak jelentik. Holtág a Berettyó mentén
Víztani értékek védelme Felszín alatti vizek Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Ásványvíz Hévíz Ártézivíz
Halastavak Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek A természetes álló vízfelületek jelentős részének megszűntével, a mesterséges halastavak igen fontos vízi élőhelytípussá váltak. Igen jelentős élőhelyek lehetnek nemzetközileg is veszélyeztetett fajoknak. Európában hazánkat csak Csehország előzi meg a halastavak számával (30.000 ha). A legnagyobb jelentősége a síkvidéki körgátas halastavaknak van (pl.: hortobágyi halastavak, biharugrai halastavak, szegedi fehértó ).