Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011 2014

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1. Dél-alföldi régió jelenlegi helyzete, GDP alakulása...5 II.2.2. Munka és jövedelem...6 II.3. Szeged jövőképe...11 III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN...13 IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK...16 IV.1. Európa 2020 stratégia...16 IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai...16 IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT)...18 IV.4. Magánerő...20 IV.5. Saját forrás, adópolitika...20 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA...24 V.1. Klaszterfejlesztés...24 V.2. Kutatás + Fejlesztés...26 V.3. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés...30 V.4. ELI lézerközpont...31 V.4.1. ELI Projekt...31 V.4.2. ELI Területfejlesztés...33 V.5. Szegedi Ipari Logisztikai Központ...33 VI. VÁROSRÉSZFEJLESZTÉS...35 VI.1. Városrehabilitáció I. projekt...35 VI.2. Városrehabilitáció II. projekt...36 VI.3. Agóra Szeged Pólus megvalósítása...39 VI.4. Odessza szociális városrehabilitáció...41 VI.5. Belváros rekonstrukció, homlokzatfelújítás...42 VI.6. Zsinagóga környékének rekonstrukciója...43 VI.7. Dóm tér rekonstrukciója...44 VII. VÁROS LOGISZTIKA, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS...46 VII.1. Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése...46 VIII.1.1. Az 1-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása...46 VIII.1.2. A 3-as villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése (Dugonics tértől)...47 VIII.1.3. A 4-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása...47 VIII.1.4. A trolibusz hálózat fejlesztése...47 VIII.1.5. Járművek, háttérbázisok, telematika...48 VII.2. Szeged - Hódmezővásárhely elővárosi vasútfejlesztés előkészítése...49 VII.3. Nagykörút - Kálvária sgt. - Szilléri sgt. szakaszán középen vezetett sáv kialakítása...50 VII.4. Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (I.-II. Ütem)...52 VII.5. Kerékpárutak építése...53 VII.6. Állami gyorsforgalmi- és közutak fejlesztése (M43, 502, 47, 55)...54 VII.7. Belterületi közúthálózat rekonstrukciója, fejlesztése...55 VII.8. Üdülőterületek, zártkerti övezetek infrastruktúra fejlesztése...56 VII.9. Balesetveszélyes csomópontok átépítése (Bajai út, Szőreg, Öthalmi diákszállás)...57 VII.10. Kollégiumi út kiépítése...59 VII.11. Helyközi és távolsági autóbusz megállók építése és korszerűsítése...60 2

VIII. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS...61 VIII.1. Játszótérfelújítás...61 VIII.2. Középületek akadálymentesítési programja...61 VIII.3. Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása, panelprogram...63 VIII.4. Lakásviszonyok fejlesztése, bérlakások...64 IX. TURIZMUS- ÉS RENDEZVÉNY FEJLESZTÉS, SPORT...66 IX.1. Turizmus...66 IX.2. Sport, szabadidő, rekreáció...69 IX.2.1. Élsport...71 IX.2.2. Kiemelten támogatott sportrendezvények...71 IX.2.3. Versenysport és utánpótlás-nevelés...72 IX.2.4. Iskolai testnevelés és diáksport...73 IX.2.5. Szabadidősport és rekreáció...74 X. ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM...75 X.1. Energetikai felújítások...75 X.1.1. Nagyszínház energetikai felújítása...75 X.1.2. Bölcsődék energetikai fejlesztése (Petőfi S. sgt.-i, Agyagos u., Siha köz, Gyík u., Cső u.)...76 X.1.3. Közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése...77 X.2. Környezetvédelem...78 X.2.1. Hulladékgazdálkodási program folytatása...78 X.2.2. Dél-alföldi Ivóvízminőségi program szerinti fejlesztések...79 X.2.3. Csapadékvíz elvezetés...80 X.2.4. Szennyvízelvezetés és tisztítás...81 X.2.5. Szeged Fő utcája a Tisza program...81 X.2.6. Árvízvédelmi rendszer fejlesztése I. ütem (Partfal)...83 X.3. Zöldfelületek fejlesztése...84 X.3.1. Városi fasorok, zöldterületek fejlesztése, erdőtelepítési program...84 X.3.2. Széchenyi tér rekonstrukciója...85 X.3.3. Erdőtelepítés...86 X.3.4. Parlagfűvel szembeni védekezés...87 X.3.5. Természetvédelem fejlesztése...88 XI. MUNKAÜGY ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉS, SZOCIÁLISPROGRAM...90 XI.1. Munkaerő-piaci és humán erőforrás fejlesztések...90 XI.2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fejlesztése...95 XI.3. Szociális és gyermekvédelmi ellátások...97 XII. OKTATÁSI ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS...101 XII.1. Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztés...101 XII.1.2. Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítása, korszerűsítése...101 XII.1.2. Acél utcai orvosi rendelők felújítása...102 XII.2. Humán erőforrás fejlesztése...102 XIII. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK...116 XIII.1. Családbarát Városok Európai Hálózata - Párma...116 XIII.2. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban...116 XIII.3. Regionális Integrált Agrár-logisztikai rendszer kialakítása (RAL-SYSTEM)...117 XIII.4. Zoopedagógiai oktatás határok nélkül (TWO ZOOS)...118 XIII.5. Integrált mezőgazdasági árukínálat kialakítása a szerb magyar határtérségben...119 3

I. BEVEZETŐ SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. alapján gazdasági programot kell készíteni, amely helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Szeged Megyei Jogú Város korábbi gazdasági programja, a városfejlesztési programtervei, stratégiai koncepciói és eredményes pályázatai alapján alapján sikeres fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre. A programokat a már megvalósított célkitűzések miatt, a kormány által kihirdetett Új Széchenyi Terv, az Európai Unió 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó előrehaladása, valamint a törvényi előírások miatt időszakonként felül kell vizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy a korábban létrehozott beruházások, fejlesztések milyen módon épültek be a város életébe, és ha szükséges, akkor milyen módon lehet tovább bővíteni. Tanulmányozni kell a város újabb potenciális lehetőségeit, fejlődési irányait annak érdekében, hogy további növekedés és fejlődés legyen. Együttműködő párbeszédeket kell folytatni az érintettekkel, figyelembe véve a közös megállapodásokat. Szeged Városa a következő jelentősebb koncepciókkal, programokkal, fejlesztési tervekkel rendelkezik: Szeged MJV Integrált Városfejlesztési stratégia Településszerkezeti terv Szeged MJV közoktatási esélyegyenlőségi terve Szeged MJV közoktatási feladatellátási, működtetési és fejlesztési terve Szeged Kistérségi Környezetvédelmi Program Szeged Fő utcája Tisza Fejlesztési projekt Szeged Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója Közlekedési Koncepció Hidrológiai Vizsgálat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció Középtávú Vagyongazdálkodási Program A megfogalmazott gazdasági programnak összhangban kell állnia endogén módon a szakágazati alapkoncepciókban meghatározott irányelvekkel, valamint az exogén tényezőnek vett külső fejlesztési programokkal. A legfontosabb külső program az Új Széchenyi Terv, valamint az Európai Unió Kohéziós Alap és Strukturált Alap. 4

II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA Szeged a Dél-alföldi régió központja, Magyarország második legnagyobb városa (Forrás KSH 2010). Földrajzi helyzeténél fogva kapuváros, az Európai Unió keleti határvárosa. A Dél-alföldi régióban betöltött meghatározó szerepe mellett mindinkább koordinatív tevékenységet fejt ki a szerveződő magyar román szerb területi egységekből álló Duna Körös Maros Tisza Eurorégióban. II.1. Múlt A rendszerváltozás óta eltelt időszakban Szegeden a feldolgozóipar nagy múltú gyárai (konzervgyár, paprikafeldolgozó, kábelgyár, kenderfonó- és szövőipari vállalat, ruhagyár, textilművek) bezártak, mert elvesztették korábbi piacukat, illetve nem voltak képesek megfelelő mennyiségű külföldi működő tőkét bevonni. A külföldi tőke Szegeden és vonzáskörzetében leginkább az energiaszektorban koncentrálódik, ami helyi igényeket elégít ki. II.2. Jelen A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. Egy régió ugyanis akkor versenyképes, ha területén tartós gazdasági növekedés figyelhető meg; ennek egyik legfontosabb mutatószáma az egy lakosra jutó GDP. A folyó beszerzési áron közölt bruttó hazai termék (GDP) területi adatai megfelelő alapot nyújtanak egy adott év regionális különbségeinek kimutatására, illetve az országos átlagtól való eltérés időbeli alakulására. II.2.1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ JELENLEGI HELYZETE, GDP ALAKULÁSA A régió területe 18.339 km2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország népességének 13%-a él itt, a népsűrűség 74 fő/km2. A Dél-alföldi régióban az egy lakosra jutó GDP értéke 2008-ban az országosnak a 66,9% tette ki, ez a teljesítmény a hét régió rangsorában a korábbi időszakokhoz hasonlóan az ötödik helyhez volt elegendő. A Dél-alföld GDP-hez való hozzájárulása az országosnak a 8-9%-át tette ki. Az egy főre eső GDP az országos átlaghoz képest folyamatosan csökken. Bruttó hozzáadott érték, GDP, 1 főre jutó GDP (folyó áron) Időszak Terület Egy főre jutó GDP (eft) 2004. év 2005. év Bruttó hazai termék (GDP) ország %-ban Egy főre jutó GDP ország %-ban (eft) Országos 2 060 Dél-Alföld 1 430 9,3% 69,4% Bács-Kiskun megye 1 418 3,7% 68,8% Békés megye 1 257 2,4% 61,0% Csongrád megye 1 604 3,3% 77,9% Országos 2 178 Dél-Alföld 1 476 9,1% 67,8% Bács-Kiskun megye 1 454 3,6% 66,8% Békés megye 1 296 2,3% 59,5% Csongrád megye 1 669 3,2% 76,6% 5

Időszak Terület Egy főre jutó GDP (eft) 2006. év 2007. év 2008. év Forrás KSH Bruttó hazai termék (GDP) ország %-ban Egy főre jutó GDP ország %-ban (eft) Országos 2 356 Dél-Alföld 1 559 8,8% 66,2% Bács-Kiskun megye 1 556 3,5% 66,0% Békés megye 1 353 2,2% 57,4% Csongrád megye 1 749 3,1% 74,2% Országos 2 518 Dél-Alföld 1 652 8,7% 65,6% Bács-Kiskun megye 1 633 3,5% 64,9% Békés megye 1 451 2,2% 57,6% Csongrád megye 1 854 3,1% 73,6% Országos 2 665 Dél-Alföld 1 783 8,9% 66,9% Bács-Kiskun megye 1 787 3,6% 67,1% Békés megye 1 553 2,2% 58,3% Csongrád megye 1 983 3,1% 74,4% Ha az egy főre jutó GDP-t a 2008. évben az EU-átlaghoz viszonyítjuk, akkor a Dél-Alföld az Európai Unió NUTS II. 271 régiója között a húsz legalacsonyabb fajlagos értéket produkáló régió közé került (254. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 43%-val), Dél-Dunántúllal (253. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 44%-val), Észak-Magyarországgal (259. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) és Észak-Alfölddel (260. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) egyetemben. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/economy_of_the_european_union#regional_variation II.2.2. MUNKA ÉS JÖVEDELEM A Dél-alföldi régióban 2010-ben 169 ezer forint volt a bruttó fizetések átlaga. Dél-Alföld ezzel a régiók rangsorában a 6. helyen volt. A Dél-alföldi régión belül a Békés megyében alkalmazásban állók 159 ezer forintos munkajövedelme a legalacsonyabb a megyék közül már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kerestek ennél kevesebbet, a Csongrád megyei 179 ezer forintos munkajövedelem pedig a 19 megye közül rangsorban a 9. helyet jelenti. Jelentős különbség található az egyes ágazatok országos és régiós keresetében is. A Dél-alföldi régióban a kisebb fizetések mellett a kedvezőtlen ágazati struktúra is magyarázza az alacsony béreket. Az alkalmazásban állók nagyobb arányban dolgoznak a mezőgazdaságban, ahol az országos átlagot tekintve is kisebbek az átlagkeresetek. 6

Idősz ak 2006. év 2007. év 2008. év SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014 Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, álláskeresők száma és az átlagos munkajövedelem Terület Lakónépesség száma az év végén (fő) Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Átlagos munkajöve delem (Ft/fő/hó) Országos 10 066 158 2 561 720 403 439 180 520 Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2 872 678 1 096 205 40 908 217 742 Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) 1 107 453 274 130 34 857 161 400 Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 999 361 237 681 28 218 157 582 Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 967 677 192 206 54 942 152 135 Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) 1 251 441 224 914 85 670 154 151 Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1 525 317 276 640 96 856 146 264 Dél-Alföld 1 342 231 259 943 61 988 144 954 Bács-Kiskun megye 536 290 105 486 24 346 141 379 Békés megye 382 190 68 136 22 213 139 652 Csongrád megye 423 751 86 321 15 429 153 508 Országos 10 045 401 2 530 371 445 011 195 234 Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2 897 317 1 094 259 45 725 235 646 Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) 1 104 841 277 152 34 961 175 052 Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 997 939 232 075 30 243 170 461 Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 960 088 184 060 59 506 165 564 Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) 1 236 690 217 172 94 222 164 960 Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1 514 020 272 077 112 129 155 847 Dél-Alföld 1 334 506 253 576 68 225 155 306 Bács-Kiskun megye 533 710 102 077 26 526 151 073 Békés megye 376 657 66 103 24 567 149 856 Csongrád megye 424 139 85 396 17 132 164 585 Országos 10 030 975 2 521 339 477 351 210 740 Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2 925 500 1 115 764 50 344 254 709 Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) 1 103 132 274 098 42 941 187 620 Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 998 187 228 541 33 275 182 458 Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 952 982 182 641 62 061 176 128 Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) 1 223 238 210 819 97 425 176 264 Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1 502 409 264 401 118 912 166 697 Dél-Alföld 1 325 527 245 077 72 393 165 763 Bács-Kiskun megye 530 379 98 167 28 980 162 574 Békés megye 371 322 63 681 25 326 159 249 Csongrád megye 423 826 83 229 18 087 174 509 Forrás KSH A 2008. év végén 1 325 ezer fő élt a Dél-Alföldön, az ország lakosságának 13 százaléka. A teljes területnek azonban mintegy egyötödén helyezkedik el a régió, így a 73 fős népsűrűség mindössze kétharmada az országos átlagnak. 7

A régióban élő népesség 40%-a Bács-Kiskun megyében, 32%-a Csongrád megyében, 28%-a Békés megyében él. A legsűrűbben lakott térség Csongrád megye, de a népsűrűség itt sem éri el az országos átlagot. 2008-ban a dél-alföldi népesség 68,3 százaléka tartozott a 15-64 évesek korcsoportjába, azok közé, akik munkavállalás szempontjából potenciálisan szóba jöhetnek. Az arány fél százalékponttal alatta maradt az országos átlagnak. A jelenlegi népesség-összetétel alapján a Dél-Alföldön élő munkaképes korúaknak önmagukon kívül még a társadalom közel 47 százalékának, a gyermekek és az idősek megélhetéséről gondoskodnak. A mutató a többi térséghez képest viszonylag nagy, ugyanis az időskorúak eltartottsági rátája a legmagasabb a régiók között. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a régió népességének munkavállalási képessége a jövőben tovább fog csökkenni. Az ezredfordulót követően az országoshoz hasonlóan a Dél-Alföldön is emelkedett a gazdaságilag aktív népesség száma és aránya. A gazdaságilag aktív népességen belül a régióban a munkanélküliek aránynövekedése nagyobb volt a foglalkoztatottakénál. Az egyes kistérségek között a legmagasabb foglalkoztatottsági aránnyal a megyeszékhely- központú kistérségek állnak. A régió álláskeresőinek (2010.01-11 havi záró létszámok figyelembe vételével) számított átlaglétszáma 84 741 fő ami az év első négy hónapjának magasabb záró létszámai miatt még 2871 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Az év második felétől azonban, a korábbiaknál kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatok következtében, a tavalyinál már folyamatosan alacsonyabb létszámot regisztráltak, így míg az év elején álláskeresőink száma még 26%-kal (20,3 ezer fővel) meghaladta az egy évvel korábbit, addig a novemberben mért 79 549 fős záró létszám már 4,9 ezer fővel (5,8%-kal) mérsékeltebb volt a 2009. novemberinél. (Országos szinten ekkor 4,2%-os csökkenés volt kimutatható). 2010-ben a Dél-alföldi régió álláskeresőinek 42%-át, havi átlagban 35 122 főt regisztráltak Bács-Kiskun megyében; 32%-át (27 344 főt) Békés megyében, s 26%-át (22 275 főt) Csongrád megyében. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya az év 1-11 hónapjának átlagában, régiónkban 15,2%, mellyel a Dél-alföldi régió a rangsorban a középmezőnyben foglal helyet az országos átlagnál 1,9 százalékponttal magasabb mutatójával. E mutató átlagos értéke megyéinkben 12,3% (Csongrád) és 18,0% (Békés) között változik, míg Bács- Kiskun megye képviseli a középértéket 15,6%-os álláskeresői szintjével. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban 2010. szeptember december) 8

A nyilvántartott álláskeresők létszáma és változása, 2010. december Forrás: A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján, 2010. december 9

Dél-Alföldön az álláskeresők fele legfeljebb fél évet, 22%-a ennél többet, de maximum 12 hónapot szerepel a nyilvántartásokban. A tartósan tehát legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma éves szinten 23 900 fő, arányuk 28%. E réteg havi átlagszáma mintegy 2 900 fővel emelkedett az előző évhez képest, regisztrált állományon belüli arányuk pedig 2,5 százalékponttal emelkedett. A gazdasági folyamatok a munkáltatói állásbejelentések számában is visszatükröződtek. Míg 2009. első 11 hónapjában összesen 44,8 ezer, havonta átlagosan mintegy 4 100 új állásbejelentés érkezett a regionális munkaügyi szervezethez, addig a 2010. évben ezek száma 9 százalékkal emelkedett, így a 2010. első 11 hónapjában beérkezett, összesen 49 000 főre vonatkozó munkaerőigény a korábbi évihez képest havi szinten közel 400 fős emelkedést takar. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban 2010. szeptember december) Az iparban a 4 fő feletti ipari vállalkozások megyei telephelyein az egy évvel korábbihoz képest csaknem 6, a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél pedig 11%-kal bővült a termelés volumene. A megyei építőipari szervezetek az országos igen jelentős csökkenéssel szemben ugyancsak növelni tudták termelésüket; a 9 havi teljesítményük közel 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Lassuló ütemben de tovább csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom, a visszaesés leginkább a belföldiek elmaradó vendégéjszakáiban mutatkozott meg. A regisztrált gazdasági szervezetek száma csak kismértékben bővült 2009 szeptemberéhez képest. Igencsak megélénkült a beruházási tevékenység a megyében: az első kilenc hónapban elköltött 65,3 milliárd forint folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. 2010 első három negyedévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos növekedésnél kevésbé, összehasonlító áron csaknem 6%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, amelynek értéke folyó áron valamivel meghaladta a 410 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó termelési érték megközelítette a 970 ezer forintot, ami az országos átlag közel kétharmada. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél ennél jelentősebben, 11%-kal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. 2010 első kilenc hónapjában a csaknem 257 milliárd forint értékű produktum több mint háromnegyedét adó feldolgozóiparban ennél kisebb mértékű, mintegy 5%-os, az energiaiparban viszont jóval nagyobb, 41%-os volumennövekedést regisztráltak. A három legjelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazat közül az élelmiszeriparban 5%-kal maradt el a termelés volumene a tavaly ilyenkortól, a gumiipar azonban csaknem negyedével jobb teljesítményt nyújtott, mint egy évvel korábban, és a gépiparban is mutatkozott csekély növekedés. A megyei székhelyű szervezeteknél az ipari értékesítés nettó árbevétele a január-szeptember közötti időszakban megközelítette az 530 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 26%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés majdnem kétharmadát kitevő energiaiparban csaknem 44%-os, míg a feldolgozóiparban kisebb, mintegy 5%-os növekedést regisztráltak. A feldolgozóiparon belül a belföldi eladások közel 7%- kal estek vissza, míg az export 17%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A megyei székhelyű építőipari szervezetek az országos közel egytizedes csökkenéssel szemben az idén is bővíteni tudták termelésüket; mégpedig úgy, hogy teljesítményük negyedévről negyedévre növekvő mértékben haladta meg az egy évvel korábbit. A Dél-alföldi régió másik két megyéje közül Bács-Kiskun a Csongrád megyei 12%-osnál kisebb növekedést, Békés pedig csökkenést könyvelhetett el. Az itteni 42,3 milliárd forintos termelési értékből egy lakosra majd 100 ezer forint jutott, ami Somogy után az ország összes megyéje közül a legtöbb, ugyanakkor a budapesti értéknek csupán 54%-a. 2010. január és szeptember között Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein az országoshoz hasonlóan csökkent a vendégforgalom. A 126,6 ezer vendég, valamint az általuk eltöltött 242,6 ezer 10

vendégéjszaka 5, illetve 8%-kal volt kevesebb 2009. I-III. negyedévéhez képest. Egy vendég átlagosan mindössze két vendégéjszakát töltött a megyében, ami egy éjszakával maradt el az országos átlagtól. A külföldi és a belföldi vendégek száma szinte azonos ütemben mérséklődött. A hazai vendégek lényegesen egytizedével kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a megyében, mint egy évvel korábban. A vendégforgalom mintegy háromtizedét kitevő külföldiek többsége 7,7 illetve 8,7 ezer fő Németországból, illetve Romániából érkezett. 2010. szeptember végén csaknem 80 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Csongrád megyei székhellyel, 2,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek 95%-át kitevő vállalkozások száma összességében 2,5%-kal emelkedett, ezen belül a társas vállalkozásoké 4, az egyénieké 2%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Meglehetősen visszafogott kezdet után igencsak megélénkült a beruházási tevékenység Csongrád megyében. 2010 első 9 hónapjában a megfigyelt szervezetek 65,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. Egy Csongrád megyei lakosra 154 ezer forint teljesítményérték jutott, ami a megyék rangsorában az 5. legnagyobb érték. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2010. december Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/3) II.3. Szeged jövőképe Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió egyik közigazgatási központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek várhatóan enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. Az Európai Unióhoz való csatlakozásával Szeged közel 100 milliárd forintnyi forráshoz jut. Ezt az uniós forrást úgy kell felhasználni, hogy Szeged nemzetközileg elismert tudásközponttá és kereskedelmi központtá váljon. A modern gazdasági szerkezet kialakítása és sikeres működtetése elképzelhetetlen a helyi kis és középvállalkozások ösztönzése nélkül. Ahhoz, hogy a tudásalapú iparágak Szegedre települjenek, 11

elengedhetetlen a biztos beszállítói és partneri kapcsolatokat nyújtó helyi vállalkozások támogatása. A fejlett üzleti szolgáltatói szektor további megerősítését a kulturális és üzleti turizmus további támogatásával, az infrastruktúra még erőteljesebb fejlesztésével kell elérni. Az új technológiai központok, és az ezek kiszolgálására alakult új vállalkozások fogják együttesen felpezsdíteni a város szellemi életet, és vele együtt az egész régió gazdaságát. A fejlesztéseknek mindig a város és a régió versenyképességét kell javítaniuk. Szeged a Dél-alföldi régió központjaként olyan dinamikusan fejlődő várossá fog válni, mely a benne élő emberek számára jó életlehetőséget és kellemes lakókörnyezetet biztosít. Így a gazdasági program hosszútávú célja a Szegeden élők, valamint a Szegedi Kistérségben lakók életminőségének növelése. 12

III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magában, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól erőteljesen eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét község (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét település (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el. 753 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével a lakosságának 2%-át képviseli. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói: önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása a Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre: közoktatás: alapfokú nevelés-oktatás egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Kistérségi egységes közoktatási intézmények célja Tekintettel arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállal a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó önkormányzatok magas szintű feladatellátásában is, a már korábbiakban kialakított kistérségi együttműködés (pl. a szociális ágazatban) kiterjesztésre került a közoktatás területére is. Az állami költségvetés a társulásban, ezen belül a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátást ösztönző normatív támogatásokkal finanszírozza. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A Közgyűlés a 265/2007. (V.11.) Kgy. számú határozat 12. pontjában jóváhagyta a szakszolgálati feladatokra vonatkozó feladatellátási szerződést az önkormányzat és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között. Ennek értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, valamint a gyógytestnevelés szakszolgálati feladatait Szeged város számára a kistérség látja el. A kistérségi keretek között történő szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzatunk a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása megkeresésére 2008-ban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú 13

Művészetoktatási Intézményben biztosított helyet. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni vagy csoportos fejlesztését azonban döntő többségében saját hatáskörben látták el az intézmények a rendelkezésükre bocsátott rehabilitációs órák felhasználásával vagy utazó szakemberek, gyógypedagógusok segítségének igénybevételével. Az érintett tanulók szakszerű ellátása érdekében a szakmai hatékonyság és a költségtakarékosság szempontjait is figyelembe véve 2009-ben szükségessé vált az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésének átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása számára. Nevelési-oktatási intézmények feladatellátása Kistérségi fenntartásba került jogutódlással 2007-ben a szőregi Kossuth Lajos Általános Iskola, az Eötvös József Gimnázium és a Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet. 2009-ben a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény feladatai fenntartását és működtetését adta át jogutódlással a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak az Önkormányzat. Az intézmény alkalmas arra, hogy tehermentesítve a többi iskolát a bejáró tanulók felvétele alól a Szegeden tanulni vágyó gyermekeket felmenő rendszerben, nagy számban befogadja. A fenntartói jogok átadásával a kistérségi szerepvállalás kiteljesedik Szegeden, a Tisza mindkét oldalán (Szőregen a Kossuth Lajos Iskolában, Tarjánban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben) biztosított a kistérségi keretek között zajló általános iskolai oktatás a szegedi és más településről bejáró tanulók számára. Az átadást a feladatellátás hatékonyabb formája, a Társulás egységes iskola működtetésére irányuló törekvése is indokolta, melynek lényege, hogy a tanulók egységes pedagógiai program szerint tanulnak, és a 8. osztály elvégzése után külön felvételi vizsga vagy kérelem nélkül biztosított a tanulók továbbhaladása az egységes iskola középiskolai osztályaiban. Kistérségi szakszolgálati feladatellátás célja A Szeged Város Önkormányzat 690/2005. (XII.16.) Kgy. számú határozatának jóváhagyásával feladatellátási szerződés jött létre az Önkormányzat és a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság között. Jelenleg az alábbi kötelező feladatokat látják el: nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás utazó gyógypedagógiai ellátás tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság gyógypedagógiai tanácsadás A megállapodásban foglalt feladatok ellátásának hatékonyságát és színvonalát folyamatosan figyelemmel kísérte az Oktatási, Kulturális és Sportiroda. Az eddigi tapasztalatok az alábbiak: az ellátást igénybe vevők köre: szülők, gyermekek ellátása folyamatos, a szakmai színvonal biztosított, a szakszolgálati feladatok irányítása egy kézbe koncentrálódik, ezért átláthatóbb, az önkormányzat és a kistérség közötti együttműködésnek meghatározó szerepe van a költséghatékonyság javításában. Célunk a jelenlegi megállapodás bővítése az alábbiak szerint: Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az SNI B (A megismerő funkciók vagy a 14

viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő) tanulók ellátását az általános iskolákban foglalkoztatott fejlesztő pedagógusok végzik. Terveink között szerepel ennek a feladatnak az átadása is a Kistérségnek, így az ellátást az SNI B tanulók esetében is gyógypedagógusokkal biztosítják. Kistérség szociális feladatellátás célja A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása SZKTT Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja a lakosság számára a szociális ellátásokat. A Társulás 2007.01.01-től bővítette a SZKTT Humán Szolgáltató Központ szociális ellátó rendszerét. Dóc, Zsombó települések mellé Domaszék és Szatymaz települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény, de nem teljes körűen, pl. a tanyagondnoki szolgálatot Zsombó község önállóan látja el. Kistérségi hulladékkezelési célok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. -a alapján az önkormányzatok feladata, hogy rendeletet alkosson a településükre vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervről. A hulladékgazdálkodás feladatainak elvégzésére vonatkozó ISPA projekt közös, konzorciumban történő megvalósítását Szeged Város Közgyűlése a 182/2002. (III.14.) Kgy. sz. határozatával elfogadta. A Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi, települési hulladékgazdálkodási terve az alábbi -nem csak Szeged kistérségi- települést érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó és Szeged. A Kormány és az Európai Unió megállapodása szerint a hazai hulladékgazdálkodási projektekből kikerültek a szennyezett területek, többek között a környezetszennyező települési hulladéklerakó helyek rekultivációja. Kistérségi közlekedésfejlesztési célok A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M43- as gyorsforgalmi út befejezése, az M43 kiépítésével az elkerülő út, a kistérség településeit összekötő másodrendű közlekedési hálózat kialakítására, valamint a kombinált fuvarozás infrastruktúrájának továbbfejlesztésére. Szükség van még a szomszédos települések kerékpárúttal való összekötésére, illetve a vasútforgalom fejlesztése miatt egy tiszai vasúti híd megépítésére. Következő fontos felújítás a Bajai út rekonstrukciója. 15

IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK IV.1. Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 stratégia a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv, az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiája. Fókuszában rövid távú célon a válságból való kilábolás és az európai gazdaság tartós növekedési pályára állítása áll. Az Európai Unió állam- és kormányfői (Európai Tanács) 2010 júniusában fogadták el azt a dokumentumot, amely a tudásalapú, fenntartható és kirekesztéstől mentes Európai Unió megteremtéséhez meghatározott pályát vázol fel öt célkitűzésben: 1) 20-64 korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra) 2) K+F ráfordítások emelése (GDP 1,9%-ról 3%-ra) 3) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiák arányának növelése (20-20-20%) (az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és a megújuló energia arányának növelésére már elfogadott irányelvek is vonatkoznak) 4) A képzettségi szint javítása (a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a 30-34 éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránynak növelése 40%-ra) 5) A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 20 millióval. (A tagállamok három indikátor alapján saját maguk által meghatározott kombinációban állítják össze nemzeti vállalásukat.) IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai Az Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai finanszírozásánál 2011 2013 között elsődleges az Európai Uniós források felhasználása, 2011 2013 évek között 2000 Mrd Ft nagyságrendű EU-s támogatás és hazai forrás felhasználásával számol. Az Új Széchenyi Terv stratégiája három pillérre épül az egyensúlyra, a növekedésre és a foglalkoztatásra. az Európa 2020 Stratégiában megjelölt öt (legfőbb) közösségi célkitűzés egyike az Új Széchenyi Terv egyik kitörési pontja is, a foglalkoztatottak számának növelése. A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle, klasszikus értelemben vett iparágat integrálnak. Mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen, mindegyik kitörési pont további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően a rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. A Terv fő célkitűzései és prioritási programjai a következő fejezetből tevődik össze: 1. EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM 1.1 Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai 1.1.1 Egészségturizmus alprogram 1.1.1.1 Természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus 1.1.1.2 Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus 1.1.2 Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés alprogram 16

1.1.3 Turisztikai intézményrendszer fejlesztése 1.1.3.1 Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése 1.1.3.2 TDM informatikai rendszer beszerzése 1.2 A termál-egészségipari prioritás alprogramjai 1.2.1 Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram 1.2.2 Növényházi kertészet alprogram 1.2.3 Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram 1.2.3.1 Szépségipar, kozmetikumok 1.2.3.2 Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás 1.2.4 Egészségipari innováció alprogram 1.2.4.1 Gyógyszeripar 1.2.4.2 Orvosi műszergyártás 1.2.4.3 Biotechnológia, nanotechnológia 1.2.4.4 Balneológia 1.2.5 Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram 1.2.5.1 Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás 1.2.5.2 Specializált építőipar 1.2.5.3 Egészségipari klaszterek 2. ZÖLDGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 2.1 Zöldenergia 2.1.1 Zöld közlekedés 2.1.2 Világítás korszerűsítés 2.1.3 Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása 2.1.4 Agrárenergetika 2.1.5 Környezetipar, hulladékipar 2.1.6 Zöld mintaprojektek 2.2 Energiahatékonyság 2.2.1 Új zöldotthon-építési alprogram 2.2.2 Élhető panel-felújítási alprogram 2.2.3 Távhő hatékonysági alprogram 2.2.4 Mi otthonunk felújítási alprogram 2.2.5 Megújuló közintézmény alprogram 2.2.6 Zöld kkv alprogram 2.3 Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás 2.3.1 Zöldfoglalkoztatás 2.3.2 Zöld szakképzési rendszer kialakítása 2.3.3 Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása 2.4 Zöld K+F+I 3. OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM 3.1 Az öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése 3.2 Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásállomány korszerűsítése 3.2.1 Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása 3.2.2 Városrész-rehabilitáció 3.2.3 Telep-rehabilitáció 3.2.4 Kéményfelújítás támogatása 3.3 Bérlakás 3.3.1 Önkormányzati bérlakás 3.3.2 Vállalkozói bérlakás mintaprojekt 4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1 Vállalkozásélénkítés A vállalkozói aktivitás növelése 17

4.1.1 Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram 4.1.2 Kisvállalkozói mikrohitel alprogram 4.1.3 Széchenyi Kártya alprogram 4.1.4 Tőkebefektetés vállalkozásoknak alprogram 4.1.5 Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alprogram 4.2. Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért 4.2.1 Új Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz szükséges vállalkozói kapacitások támogatása alprogram 4.2.2 Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram 4.3 Üzleti környezetfejlesztés 5. TUDOMÁNY INNOVÁCIÓ PROGRAM 5.1 Horizontális prioritások 5.2 Ágazati prioritások 5.3 Kreatív iparágak 6. FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM 6.1 A munkaerő-kínálat bővítése 6.1.1 Munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások 6.1.2 Komplex munkaerő-piaci programok 6.1.3 Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a non-profit szektorban 6.2 Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez 6.2.1 Munkahelyteremtő beruházások támogatása 6.2.2 A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással 6.3 A család és a munka összeegyeztetésének segítése 6.3.1 Rugalmas foglalkoztatási formák 6.3.2 Családbarát kezdeményezések támogatása 6.3.3 Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és kapacitásának bővítése 6.4 A versenyképes tudás megszerzésének támogatása 6.4.1 Munkahelyi képzések támogatása 6.4.2 Képzési lehetőségek alacsony iskolai végzettségűek számára 6.4.3 Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése 6.5 A szakképzés rendszerének fejlesztése 6.5.1 A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM 7.1 Közútfejlesztési alprogram 7.2 Vasútfejlesztési alprogram 7.3 Légiközlekedés fejlesztési alprogram 7.4 Belvízi hajózás fejlesztési alprogram 7.5 Városi közlekedés fejlesztési alprogram 7.5.1 Pályahálózatok összekapcsolása 7.5.2 Kerékpáros közlekedés fejlesztése 7.6 Intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztési alprogram Forrás: Új Széchenyi terv, 2011. január IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) az Új Széchenyi Tervvel összhangban készült, amit a Kormány 2010. november 12-én adott közre. Az Európa 18

2020 Stratégia végrehajtásához Magyarország az európai szinten megfogalmazott kiemelt célkitűzések terén saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével kíván hozzájárulni. Ebből következően a foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg. A NIT szerint az erőteljes gazdasági visszaesést hozó 2009-es évet követően, 2010-ben még ellentétes folyamatok lesznek meghatározóak. 2011-től azonban a magyar gazdaság teljesítményét a válság hatásainak kifutásával mind a belföldi felhasználásban, mind a külkereskedelemben pozitív tendenciák fogják alakítani. A magyar gazdaság növekedése középtávon 3,5% körüli szinten stabilizálódhat. Az egyre erősödő külső konjunktúra hatására elsősorban a német és az ázsiai gazdaságok révén a külső kereslet és így a magyar export is nagy mértékben bővül már 2010-ben (kb. 10%). Az importnövekedés csak lassabban követi a kivitel bővülését, ami a kedvezőtlen belső keresletre vezethető vissza. Ennek köszönhetően idén jelentős lehet a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. 2011-ben a magyar exportnövekedést kissé visszafoghatja a fejlett országokban a költségvetési fegyelem erősítése miatti keresletcsökkenés. Ezzel szemben a belföldi felhasználás hozzáadott értéke csak 2011-től válik pozitívvá. 2011-től a versenyszférában foglalkoztatottak számának folyamatos bővülésével, valamint a bérfolyamatok javulásával és a kormányzati intézkedésekkel a háztartások jövedelmi helyzete és kereslete javul. A háztartások fogyasztása így évi 2-2,5% körüli bővülést mutathat középtávon. A nemzetgazdasági beruházások esetében 2010-ben csupán kis mértékű, 1% körüli javulás várható, ugyanakkor a szektor nagyobb növekedése válik lehetővé (5-6%) középtávon. Ennek oka egyrészt, hogy keresleti oldalról a hazai fogyasztás felívelése 2011-től várható és ekkor már újabb beruházások válnak szükségessé a vállalati szférában is. A normatív pálya főbb paraméterei Forrás: Az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv 2010. november 12. 19

A normatív pálya már számol a 2011-től bevezetendő új adórendszerrel is. A meghozandó intézkedésektől a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedést várják: a következő két évi 3-3,5% körüli szintről 5%-ra, majd fölé emelkedik. A nominális GDP ezzel 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5%-kal) meghaladhatja az alappálya szintjét. Ezt egészíti ki az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. Emellett az állam is jelentős beruházásokat hajt végre 2013-tól kezdődően. A használt feltevések következtében a legnagyobb változás a nemzetgazdasági beruházásoknál látható: az alacsony 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8%-ra, majd az előrejelzési horizont végére 10% fölé gyorsul. Ezen utóbbi ütemek az alappályában számszerűsítettek duplái. A beruházási hányad 2014-re eléri a 25%-ot, majd még fölé is emelkedik, a foglalkoztatás növekedése pozitívan hat a fogyasztásra, így a normatív pályában a háztartások fogyasztása évi 4% körül bővül 2013-tól. A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2%-kal, 2013-tól évi 3%-kal emelkedhet; így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11% körüli szintről 2015-re 5% közelébe süllyedhet. Ekkora mértékű foglalkoztatásbővülés érdemben emeli a potenciális GDP-t, így a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása mérsékelt. A feltételezések alapján mind az export, mind az import az alappályában becsültnél gyorsabban növekedne; a külkereskedelem GDP-növekedéshez való hozzájárulása az egész időhorizonton pozitív maradna, de folyamatosan csökken. A folyó fizetési mérleg egyenlege (a beruházáshoz kapcsolódó importszükséglet miatt) romlik, hiánya 2015-re megközelíti a GDP 3%-át. Ugyanakkor a tőkemérleg aktívuma (az EU-transzferek) ezt jórészt ellensúlyozzák, így az ország külső finanszírozási képessége az előrejelzési horizont nagy részén pozitív marad. A Magyarországra történő működőtőke-befektetés gyorsulhat, 2013-tól meghaladhatja a GDP 4%-át. A várt növekedés hátterében az áll, hogy a következő években megvalósuló beruházások által kiváltott termelésből származó profitot feltételezések szerint nagy részben visszaforgatják és újabb beruházásokat végeznek belőle. IV.4. Magánerő A fejlesztések során a magánforrások bevonása történhet közvetlenül vagy közvetetten. Közvetlen finanszírozás az, amikor a magánforrás és az önkormányzati fejlesztési forrás a projektben azonos, egyenrangú módon alkotja a projekt alapjait. Ez többnyire közös ingatlanberuházását jelent. Közvetett finanszírozás az, amikor az önkormányzat támogatást ad a célokhoz illeszkedő fejlesztésre (pl. központi állami forrásból megvalósítani kívánt útépítési hozzájárulás) vagy olyan beruházás történik, aminek a befejezésekor az adott vagyontárgy tulajdonjoga törvényi előírás alapján önkormányzathoz kerül (pl. városi közút). IV.5. Saját forrás, adópolitika A gazdasági program az Új Széchenyi Terv alprogramjaihoz illeszkedik nagymértékben, mind a cél tekintetében, mind a pályázatokból befolyó források tekintetében. A gazdasági programok forrásösszetételénél törekedni kell a minél magasabb pályázatiarány-összetételre. A gazdasági program adott évben esedékes fejlesztési forrásai a város költségvetésében elkülönítetten jelennek meg. Az önkormányzatok által bevezethető adók jogi keretrendszerét a helyi adókról szóló többször módosított- 1990. évi C. törvény adja. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 féle helyi adót 20

vezetett be: a helyi iparűzési adót, az építményadót, valamint az idegenforgalmi adót. Az önkormányzat saját bevételei közé tartozik az átengedett központi adóként működő gépjárműadó, valamint az -elhanyagolható nagyságrendű- termőföld bérbeadásból származó jövedelemadó és a talajterhelési díj. A költségvetési előirányzat alakulását az elmúlt időszakban az alábbi táblázat szemlélteti: Adónem 2007 (eft) 2008 (eft) 2009 (eft) 2010 (eft) 2011 (eft) terv Építményadó 1.286.000 1.386.000 1.535.000 1.500.000 1.753.600 Iparűzési adó 6.338.658 7.295.000 7.455.000 7.300.000 7.150.000 Idegenforgalmi adó 67.699 84.000 76.000 76.000 81.000 Gépjárműadó 963.113 946.000 970.000 950.000 1.173.200 Összesen 8.655.470 9.711.000 10.036.000 9.826.000 10.157.800 Az adatsorokat elemezve megállapítható, hogy a 2008 őszétől bekövetkezett gazdasági világválság hatása legjelentősebben a helyi iparűzési adóban elérhető bevételek nagyságát csökkentette. A helyi iparűzési adóban az adózás specifikuma miatt, mintegy 2 éves csúszással jelentkeznek a negatív tendenciák. A 2011. évi költségvetés adataiból megállapítható, hogy a költségvetési bevételek 15,1%-át biztosítják a helyi adó és gépjárműadó bevételek. A tényleges költségvetési bevétel adatai a következők: Adónem 2007 (eft) 2008 (eft) 2009 (eft) 2010 (eft) Építményadó 1.292.516 1.445.252 1.565.863 1.603.601 Iparűzési adó 7.149.095 7.068.355 7.692.186 7.150.476 Idegenforgalmi adó 72.116 86.038 78.478 76.065 Gépjárműadó 969.454 1.008.143 989.685 1.123.175 Összesen 9.483.181 9.607.788 10.326.212 9.953.317 Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó a legjelentősebb és szabályozásában legtöbbet változott adónem. 2010. I. félévében az állami adóhatóság, ezt követően ismételten az önkormányzati adóhatóság feladata az adónem működtetése. A helyi iparűzési adó megszüntetése, más központi adónembe való integrálása és központosított beszedése az önkormányzat által bevezetendő más adókkal nem pótolható. Építményadó Az építményadóban az adótárgyak köre a bevezetés óta nem változott, mindvégig kizárólag a vállalkozási célt szolgáló építmények adókötelesek. Az adómérték évenkénti valorizációját az alábbi táblázat tartalmazza. 21

Változás időpontja Adómérték (Ft/m 2 / év) 2000. január 1. 400 2005. január 1. 630 2007. január 1. 900 2008. január 1. 971 2009. január 1. 1050 2011. január 1. 1200 Az adónemben további bevételek csak az adózói kör kiszélesítése, a nem vállalkozási célú ingatlanok (pl. garázs) irányába történhet. Az érték alapú adóztatás hosszú idő óta szerepel az adóreform törekvések között, azonban bevezetése ezidáig kudarcba fulladt. Idegenforgalmi adó Idegenforgalmi adó fizetésére az a magánszemély köteles, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Ez az adónem, sajátossága miatt a gazdasági helyzetre rendkívül érzékeny, illetőleg időjárás és program-, rendezvényfüggő. A megvalósult fürdőberuházás, az olimpiai centrum felújítása, a város tudományos szerepének növekedése és a gazdasági válság megszűnése várhatóan növeli a vendégéjszakák számát. Az idegenforgalmi adó mértékének változását az alábbi táblázat mutatja be: Változás időpontja Adómérték (Ft/fő/vendégéjszaka) 2000. január 1. 300 2008. január 1. 350 2009. január 1. 380 2011. január 1. 410 Gépjárműadó Az adónemben az adóztatás központi gépjármű-nyilvántartás adatai alapján történik. 2007. évtől elkülönült a személygépjárművek adóztatása az egyéb gépjárművekétől. A személygépjárművek adóztatása a teljesítmény, valamint a gyártási évtől eltelt idő alapján történik. A tehergépjárműveknél 2010. január 1-től eltérő adómérték vonatkozik a légrugós gépjárművekre, mint a hagyományosokéra. Adómérték emelés 2010. évben volt utoljára. A gazdasági válság hatása ezen adónemben is érezhető volt, mintegy ötödére esett vissza a csúcsévekhez képest az új gépjárművek vásárlása. Az önkormányzat a kedvezmények, mentességek körét nem bővítheti. 2011. január 1-től a súlyos mozgáskorlátozottság esetére biztosított adómentesség változott. A változás lényege, hogy egyrészt a tulajdonosok mellett az üzembentartók is igénybe vehetik a kedvezményt, másrészt a törvény 13.000 Ft évi adóban maximalizálta az adómentesség határát, az afölötti rész fizetendő. Év Gépjárművek száma Adózók száma 2007. 63.044 42.067 2008 63.692 43.232 2009. 64.653 43.829 2010 64.534 44.598 22

Adókedvezmények Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre 2008. január 1-től jelentősen csökkent. Jelenleg a helyi iparűzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó törvény a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege 2010. évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében 2011. január 1-től a 20 m 2 -t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek 2010. évi összege 24,9 millió Ft volt. Az elkövetkezendő időszakokban is indokolt ezen kedvezmények fenntartása a kis és közepes vállalkozások támogatása céljából. A helyi iparűzési adóban a helyi adó törvény 2,5 millió Ft-os adóalapig teszi lehetővé adómentesség biztosítását, így e tekintetben az önkormányzatnak további mozgástere van. A helyi adóztatást meghatározó központi jogszabályok felülvizsgálata jelenleg is napirenden van. A helyi iparűzési adó beszedése az önkormányzati adóhatóságok által az államihoz képest hatékonyabban biztosítható. Az önkormányzat és a helyben működő vállalkozások közötti kapcsolatrendszer, gazdálkodásra való rálátás, illetve kedvezmények biztosítása a helyi adóztatás szerepének további erősítését indokolja. 23

V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szembeni politikája két pilléren nyugszik. Egyrészről a kkv-k számára nyújtott kedvezményrendszeren, másrészt a városban található vállalkozás fejlesztési intézményrendszer működtetési feltételeinek biztosításán keresztül. A kkv-k számára nyújtható adókedvezmények lehetősége iparűzési adónál van, leginkább a kezdő vállalkozások számára. A kkv-k üzleti környezetét segíteni hivatott intézmények közül több preferált szervezet kedvezményes irodabérleti díjban részesül (pl. Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány). A Progress Alapítványban a város alapítóként is részt vesz, így a mikrohitelezési folyamat stratégiai kérdéseiben is aktív szerepet tud vállalni. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásában szereplőként vesz részt a Szeged Pólus Fejlesztési Kht., amely a város 100%-os tulajdonában van. A közhasznú társaság 2006. évi létrejöttét egyrészt a város fejlesztési programja indukálta, másrészt a város iránt megnyilvánuló befektetői érdeklődés. A Kht keretein belül egyablakos ügyintézésben részesülnek a városban telephelyet kereső érdeklődők. Szeged Pólus Fejlesztési Kht. legfontosabb feladatai: Befektetés ösztönzés: befektetésre alkalmas telephelyek, illetve irodaházak felkutatása és kiajánlása, befektetési anyagok elkészítése és menedzselése, piackutatás, humán erőforrás piac elemzése, humán erőforrás toborozás, teljes pályázati dokumentáció összeállítása és menedzselése, pályázatokhoz kapcsolódó lobby tevékenység. Projekt menedzsment: projekt menedzsment (műszaki, bérlemény biztosítás) megbízás alapján, iroda keresése, tulajdonossal történő egyeztetés, iroda berendezés igények felmérése, beszállítók versenyeztetése, beszállítói szerződés előkészítése, infrastruktúra igény kielégítésének vizsgálata, szolgáltatói egyeztetés, irodai infrastruktúra kiépítésének szerződése előkészítése (pl. távközlés), sikeres pályázatok lebonyolítása, munkaerő piaci lehetőségek vizsgálata, tárgyalások előkészítése, szervezése, több lehetőség esetén versenyeztetés, ajánlatok összehasonlítása, szerződés előkészítés, pénzügyi-gazdasági konstrukciók elemzése, szerződés előkészítés az Irányító Hatósággal V.1. Klaszterfejlesztés A Dél-alföldi Régióban működő 28 klaszter tevékenység alapján a gazdasági ágak széles körét felöleli: jelen vannak többek között az ipar különböző szakágazataiban, az építőiparban, a turizmus, az egészségügy, a biotechnológia és szoftverfejlesztés területén. A klaszterbe tömörülő szervezetek száma 24

igen változatos, van olyan, amelyben a tagok száma közelít a 60-hoz (Forrás Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Fejlesztési Pólus 2010. április). Dél-alföldi Régióban működő klaszterből 10 Szegeden található. Pozitív eredményként, a hazai nagyvárosokhoz képest példa nélküli módon Szeged már 4 szerveződés akkreditált innovációs klaszter minősítéssel rendelkezik, így a Dél-alföldi Régióban összesen 5 ilyen jellegű klaszter jött létre. Akkreditált klaszterek Magyarországon A klaszterfejlesztés tekintetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-tól tölt be aktív szerepet. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. előkészítése kapcsán szorosan együttműködtek az önkormányzati, az egyetemi és a vállalkozói szféra szereplői. A közösen megalkotott projektek során számos olyan vállalkozási együttműködés jött létre, amely alapja lehet egy jövőbeli klaszter szervezésének. Jelenleg a PharmacoFood Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter 23, a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 36, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 37 és a 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 44 vállalkozást tömörít (Klaszter, 2009), valamint a Goodwill Biotechnológiai Innovációs Klaszter megalakulásakor 18 vállalkozással jött létre. Ezekben a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások piacra vitelére szakosodott stratégiai szövetségékbe a hálózatos elv alapján a régió legjelentősebb ipari nagy vállalatai és tudományos műhelyei is bekapcsolódtak. A Pólus Program első két évében összesíthető eredményeik már messze túlmutatnak a pályázatok keretében elnyert források felhasználásán. Mindez a helyi tudásbázisok fejlesztése tekintetében a gyógyszeripar és szoftveripar példája mentén mutatható be a leginkább közérthetően. A fejlesztések hatására elindult gazdasági folyamatok a szegedi vállalati szféra külföldi piacra jutási lehetőségeinek megteremtését, valamint a külföldi vállalatok letelepedési hajlandóságának növelését segíti elő, ezáltal elindít a Dél-alföldi Régióban egy olyan tovagyűrűző gazdasági hatást, amely az itt felhalmozódó innovatív munkaerő megtartását és a helyben élők boldogulását is elősegíti. A tudományos eredmények hasznosulásában komoly szerepet játszik a kooperáció, az összefogás. Ennek a sorába tartozik a pólusvárosok, - Debrecen, Szeged és Pécs - közti 2009. februárban aláírt megállapodása a nemzetközi színvonalú gyógyszeripari kooperáció fejlesztésére. Ehhez hasonló kezdeményezés formálódik a szoftveripar terén is, melynek alapja az SZTE Informatikai Tanszékcsoport 25