Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 HUHR/1101/2.2.1/0010 ECOTOP: magyar-horvát határmenti együttműködés az ökoturizmushoz kapcsolódó felnőttképzés fejlesztéséért Kaposvár, 2014.április 25.
Bevezetés A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2014. szeptember végéig tart az a közös magyar-horvát projekt, mely az ökoturizmushoz kapcsolódó felnőttképzési rendszer fejlesztését tűzte ki célul. A projekt vezetője a Zala Megyei Kereskedelemi és Iparkamara, projektpartnerek : a SKIK, a Kaposvári Egyetem, a Krizseváci Mezőgazdasági Főiskola és a Horvát Élelmiszer Ügynökség. Az együttműködés kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a partnerek kölcsönösen tapasztalatot szerezzenek egymás elméleti és gyakorlati megoldásairól az ökoturisztikai oktatás területén. Ennek megvalósítása érdekében az egyéves program első felében szakmai workshop-okra került sor, melyek során a résztvevők bővíthetik elméleti tudásukat az ökoturizmus terén. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara által 2014. április 25-én Kardosfán szervezett workshop előadásainak azon részét foglaljuk össze a következőkben, amely leginkább hozzájárulhat az ökoturisztikai vállalkozás indításának megkönnyítéséhez a téma iránt érdeklődők számára. 2
AZ ÖKOPORTÁKTÓL A RÉGIÓS FALUSI TURIZMUS KLASZTERIG: HÁLÓZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A VIDÉKI TURIZMUSBAN Dr. Szabó Géza (PhD) egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem A Dél-Dunántúl környezetbarát vendégfogadói rendszerének kifejlesztése Az utóbbi években érzékelhető, hogy a Dél-Dunántúlt felkereső vendégek érdeklődése egyre inkább a természeti különlegességek, a táji szépségek felé fordul. Ez beleillik a természet iránt érdeklődő, élmény és tudásszerző, a környezet iránt felelősséget érző utazások, az ökoturizmus nemzetközileg is meghatározó keresleti trendjeibe. Az ilyen utazó a természet élmény mellé, önmaga is szeretne valamint tenni az értékek fennmaradásáért, környezetünk megóvásáért. A megszokott városi, kereskedelmi szálláshelyek helyett, a védett terület közelében keres szállást. Olyat, amelyik energia és víztakarékos, elkötelezett a hulladékok újrahasznosításában. Képes a helyi, falusi-vidéki hagyományok bemutatására, tájbaillő és őrzi a tradicionális termelési hagyományokat. Az ilyen szálláshelyeket a helyi vendégfogadók működtetik, étkezésben a helyi ízekre és termékekre támaszkodnak. Mindezek mellett, a szívélyes vendégfogadók ismerik a környék természeti értékeit és tudják is ezeket ajánlani vendégeiknek. A Dél-Dunántúlon 2010 őszétől, egy ilyen igényeknek megfelelő szállásadói hálózat kezdte meg működését. Ezek a falusi vendégfogadók egy új minősítési rendszerben, Környezetbarát vendégfogadó -ként, más néven Ökoporta -ként fogadják vendégeiket. A külön védjeggyel jelölt, első körben 32 minősített vendégfogadó a legértékesebb, természetvédelmi oltalom alatt álló területeket övező falvakban kezdte meg működését. A dél-dunántúli ökoporták területi elhelyezkedése kötődik a régió védett területeihez (4. ábra). A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai és drávai védett értékei mellett, Dunaszekcsőtől Erdőfűig, Sellyétől Drávasztáráig összesen kilenc településen találhatók jól felszerelt és környezetbarát szálláshelyek. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet övező falvakban Mecseknádasdtól Hosszúhetényen át Vékényig öt településen, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet Jakab-hegy lábánál fekvő falvai közül pedig Cserkúton és Kővágószőlősön várják minősített porták a környezet iránt elkötelezett vendégeket. 3
4. ábra: A Dél-Dunántúli ökoporták területi elhelyezkedése (Szerk. Pirkhoffer E. 2011) A Somogy megyét Baranyával összekötő Zselici Tájvédelmi Körzet nyolc településén, Gyűrűfűtől Kánon át Szennáig és Bárdudvarnokig tucatnyi vendégfogadó készült fel Környezetbarát vendégfogadó -ként, az ökoturisták, természetkedvelők fogadására. A régió ökoportái egy a magánszálláshelyekre, azon belül is a falusi vendégfogadókra kidolgozott minősítési rendszer kritériumainak megfelelve nyerhetik el megkülönböztető címüket. A környezetbarát vendégfogadói hálózat, az ökoporta rendszer felépítése Az Európai Unió a 2003/287számú EK Bizottsági Határozatával kijelölte a kereskedelmi szálláshelyekre és kempingekre vonatkozó minősítési kritériumokat. Ezeket teljesítve a pályázó szálláshely öko-védjegy minősítést szerezhet. A hangsúlyozottan csak kereskedelmi szálláshelyekre kidolgozott rendszer öt szakterületen határozza meg a környezetbarát kialakítás és üzemeltetés elvárásait. Az öt szakterület átfogja az energiatakarékosságot és víztakarékosságot, a körültekintő üzemeltetés valamint a hulladék csökkentés elvárásait. Mindezeken túl kitekint a vendégek tájékoztatására is. A minősítési rendszer EU-s védjegyét az 5. ábra mutatja be. 4
5. ábra: EU Ökovédjegy kereskedelmi szálláshelyekre és kempingekre A Dél-Dunántúl mintaterületére a Norvég Civil Támogatási Alap nagyprojektjének segítségével 2008 és 2010 között a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség kidolgozta a fenti rendszerek tapasztalatait is értékelve Környezetbarát vendégfogadói hálózatának, ökoporta rendszerének minősítési és kritérium rendszerét. A szisztéma alapján elvégezte az ökoporták minősítését. A programba bekapcsolódott és az ökoturisztikai hálózatokhoz kapcsolódó falusi vendégfogadók számára is fontos, hogy jelezzék felkészültségüket. Ezt a vendégeket a minőségi kínálatok felé orientáló, a vendégfogadóknak pedig marketing előnyöket jelentő rendszert neveztük el környezetbarát vendégfogadók rendszerének. A rendszer, vagy hálózat fő elemei: Minősítési rendszer, amely tartalmazza mindazon kritériumokat, amelyek teljesítésével a falusi vendégfogadók részesei lehetnek a régió ökoturisztikai hálózatának, környezetbarát vendégfogadóvá válhatnak. A kritériumok magas minőségi mércét határoznak meg, amely csak fejlesztések révén érhető el a már ma is működő falusi vendégfogadók számára. A szükséges fejlesztések, beruházások végrehajtásához pályázati rendszerben nyerhetnek támogatásokat. A környezetbarát vendégfogadó minősítést elnyertek piaci pozícióik javítására marketing és PR támogatást kapnak. A minősítettek támogatást kapnak a régió ökoturisztikai hálózataihoz való kapcsolódáshoz is. 5
Mindezek nyomán összefoglalható, hogy mi az az ökoporta? Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és jól felszerelt, szálláshelyként a 3, vagy 4 napraforgós minőségi kategóriába tartozik. A szálláshely természetvédelmi értékek közelében fekszik, a vendégfogadó felkészült a környék látnivalóinak a bemutatására. A szálláshely és környezete környezetbarát és hagyományőrző kialakítású, energia és víztakarékos, hulladékát komposztálja és szelektív módon gyűjti. A vendégfogadók ragaszkodnak kulturális tradícióikhoz, őrzik a táji, termelési hagyományokat. Helyi élelmiszer és/vagy kézműves termékeik vannak, amelyeket szívesen mutatnak be vendégeiknek, kóstoltatják meg a helyi ízeket. A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait, kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják. A minősítést elnyert porták minősítő oklevelet és minősítő védjegyet kapnak a minősítő szervezettől (6. ábra). Az ökoporták saját marketingjükben is használhatják az ökoporta rendszer logoját (7. ábra). 6. ábra 7. ábra Dél-Dunántúli ökoporta védjegy Ökoporta logo Forrás: www.baranyavidek.hu 6
ÖKOTURISZTIKAI MARKETING ALAPISMERETEK A DRÁVA TÉRSÉGÉBEN Hegyi Zsuzsanna, marketing igazgató, Magyar Turizmus Zrt 1. Ökoturisztikai vállalkozónak lenni vagy nem lenni Vállalkozásunk tervezésekor az első fontos feladatunk, hogy megbizonyosodjunk arról, valóban lesz-e fizetőképes kereslet termékünkre, szolgáltatásunkra. Mindenekelőtt értékeljük tárgyilagosan: van-e településünknek, vagy környezetének olyan vonzereje, ami miatt garantáltan felkeresik olyan vendégek, akik nem a közelből érkeznek, és várhatóan itt kívánnak éjszakázni. Vannak-e olyan szabadidős lehetőségek, melyek képesek akár több napra is itt tartani a vendégeket. Csak akkor válhat eredményessé vállalkozásunk, ha képesek vagyunk legalább regionális szintű, egyedi vonzerő felmutatására. 2. Termékünk: az élmény Mindannyiunk vásárlási döntéseit befolyásolják a reklámok. Még műszaki cikket, akár autót is egy-egy markáns élmény-ígérettel reklámoznak. A döntés motivációja az emberi alapszükségletekre vezethető vissza. Ezek közül a legfontosabb az egészség. E téren a Dráva térsége jó adottságokkal bír: a Dráva Európa három legtisztább vizű folyójának egyike, az ipar teljes hiánya, és a nemzeti parki oltalom biztosítja a természetes közeli állapot megőrzését. Tehát amikor megfogalmazzuk Dráva menti ökoturisztikai termékünk élmény ígéretét, akkor egyrészt tekintettel kell lennünk a térség azon jellegzetes, meghatározó adottságaira, melyek iránt erős, és várhatóan tartós a piaci kereslet. Másrészt vegyük figyelembe célcsoportunk, és ezen belül is az utazási döntést hozók szempontjait. Ez a termékfejlesztési folyamat alapja. A továbbiakban minden szolgáltatás fejlesztést következetesen úgy kell terveznünk, végrehajtanunk, hogy az az megígért élményt szolgája, erősítse. 3. Az élmény elemei az ökoturizmusban Az első benyomások meghatározóak. Fontos, hogy mit lát a vendég, amikor megérkezik térségünkba. Az ápolatlan, gondozatlan környezet képe tönkre teheti munkánkat és negatívan befolyásolja üzleti sikereinket. Ezért nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent a tágabb és szűkebb környezetünk rendezett képéért egyaránt. A szegénységen, pénztelenségen nem tudunk változtatni, de rengeteget tehetünk azért, hogy a jó gazda gondossága, keze nyoma meglátsszon. 7
Az eligazodást segítsék táblák. Bár ma már sokan bízzák magukat GPS navigációra, a természetben, vagy kisebb településeken örömmel bízzák magukat a helyiek útbaigazítására. A vendég következő benyomását a mi portánknál szerzi. Itt sem jelent felmentést a pénztelenség sem az alól, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Igényes, ízléses és autentikus környezet biztosításával kell hozzájárulnunk vendégeink jó élményéhez. Az ökoturistát a természet, a helyi értékek felfedezésének vágya vezérli. Az élmény középpontjában ennek kell állnia. 4. A megkülönböztető jelleg A megkülönböztető jellegnek mindenképp közvetlen kapcsolatban kell lenni környezettel, annak természeti és kulturális adottságaival, élő és épített örökségével. A Dráva térségében az ökoturizmushoz, a horgászathoz, vadászathoz, kerékpáros és vízi turizmushoz, a falusi élethez tartozó mezőgazdasági munkák világába bevezető agroturizmushoz érdemes kapcsolódni. Ha ezek közül bármelyik területet (vagy akár többet is, egymást kiegészítve, erősítve) kiválasztottunk, a következő feladat, hogy ezekre épülő, ezekhez kapcsolódó, csak ránk, csak a mi termékünkre jellemző, és a célcsoport számára vonzó, az utazási döntést is befolyásolni képes, különleges szolgáltatás kínáljunk. A termékünk megkülönböztető jellegének kialakítása során kiválasztott turisztikai szakterületre kell hangoljuk valamennyi szolgáltatásunkat. Például aki gombaszakértő, az szakosodjon a gomba ismereti, gombagyűjtő túrákra, gombaszárításra, a gombás ételek készítésére. Bármit is választunk, a lényeg, hogy professzionális szintre fejlesszük saját szaktudásunkat. Maradva a példánál, a felsőfokú gombaszakértői oklevél megszerzése, és egy neves séf főzőiskolájában eltöltött néhány alkalom már megalapozhatja szolgáltatásunk különlegességét. 5. Programcsomag, utazásszervezés, fogyasztóvédelem. Az érvényben lévő, utazás-szervezésre, utazás közvetítésre vonatkozó jogszabályok csak az utazási irodáknak teszik lehetővé, hogy más szolgáltatók turisztikai szolgáltatásait (utazás, szállás, étkezés, programok, stb.) értékesítsék. Ennek betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, még a turisztikai szolgáltatói honlapokra is kiterjedően. Emiatt kizárólag a saját szolgáltatásainkat értékesíthetjük. Arra ugyanakkor lehetőségünk van, hogy vendégeink figyelmébe ajánljuk térségünk további szolgáltatásait, - melyeket azonban az adott szolgáltatónál tudnak megrendelni, igénybe venni, kifizetni. 8
A program csomagok, az egy vagy több napos, összetett programok kialakításától, kiajánlásától semmiképp ne riadjunk vissza, hiszen ezek nélkül nem leszünk képesek felkelteni potenciális vendégkörünk érdeklődését. Ugyanakkor a kiajánlás megfogalmazásakor és az értékesítés során a fent leírtak pontos betartásával járjunk el, és ugyanerre figyelmeztessük partnereinket is. Igaz ez azokra a non-profit szervezetekre is, amelyek nem rendelkeznek utazás szervezői jogosultsággal. Ilyenek például a Tourinform irodák és a helyi és térségi TDM, azaz turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, de a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, vagy a Magyar Turizmus Zrt is. Ha mégis egységes, egy csomagárral megjelenő, és azt egyben megfizettetni szándékozó helyzetbe kerülünk partnereinkkel, akkor forduljunk utazási irodához. Igaz, jutalékot fog kérni közvetítői tevékenységéért, de bevonása az egyetlen jogszerű megoldás. 6. Célcsoportok azonosítása Mindenek előtt az ökoturisztikai termékünk tervezésekor már megjelölt célcsoportok azon fogyasztói szokásait kell megismernünk, melyek befolyással vannak költség hatékony elérésükre. Ez alapján választhatjuk ki marketing munkánk módszerét, és alakíthatjuk ki azokat a marketing eszközöket és csatornákat, melyek segítségével a vendéglátóhelyünkről, szolgáltatásainkról szóló információt eljuttatjuk célcsoportunkhoz. Ezelőtt 10 évvel a célcsoport meghatározás alapja az életkor, a lakóhely (külföldi, belföldi, távoli vagy közeli küldőterület; nagyváros, kisváros, falu), a műveltség és a fizetőképesség voltak. Ma már érdemesebb a célcsoportunkat életmód, életstílus és az ezzel párhuzamban lévő média használati szokások alapján körülhatárolni. Csak akkor tudunk hatékony marketing munkát végezni, ha ezek alapján helyesen határoztuk meg célcsoportunkat. Ebben az esetben viszont ma már rendkívül költség hatékony megoldások állnak bárki számára rendelkezésre, hogy elérje potenciális vendégkörét. Az utazási információkat túlnyomó részt az internetről szerzik az utazók, de változatlanul nagy a jelentősége az ismerősök ajánlásának, azaz a szájhagyománynak. Egyre inkább előtérbe kerülnek az utazási döntés során az interneten található személyes élménybeszámolók, ajánlások, kritikák, minősítések, a nem pénzért megvehető véleménynyilvánítások (pl. blogokon, web2-es közösségekben). 9
7. A célcsoportok elérése. Módszerek, eszközök. 7.1. A kommunikációs terv kialakítása Amikor célcsoportunk elérését szolgáló kommunikációs tervünket kialakítjuk, vegyük figyelembe, hogy két célt is el kell érnünk: Mindenekelőtt fel kell keltenünk a potenciális vendég érdeklődését falusi vendéglátóhelyünk iránt. Csak másodperceink vannak arra, hogy az első impresszió, amit rólunk kap az érdeklődő, az lebilincselje, megragadja, és további tájékozódásra késztesse. Ezért a legfontosabb, hogy legyen néhány professzionális fotó a vendéglátóhelyről. Ugyanilyen elengedhetetlen, hogy szülessen meg három, invitatív szöveg rólunk. Az első szöveg: falusi vendéglátóhely neve és szlogenje. A második: nagyon rövid, 1 mondatos összefoglalása a szolgáltatások lényegének, jellegének; amelyből kiderül, hogy miért érdemes ide jönni, mi a megkülönböztető jellegünk; a szöveg sugalljon személyességet, érzelmi töltést. A harmadik szöveg pedig részletesebben, de ugyancsak személyes hangvételben ismertesse a kínált szolgáltatásokat, a falusi vendéglátóhely és környezete turisztikai lehetőségeit. Ha esetleg egy-egy híresség is felkeresi a vendéglátóhelyet, érdemes megkérni, hogy róla is készülhessen professzionális fotó, s azt reklám célokra felhasználhassuk. Nagyon hatékony eszköz lehet. Másrészt, - ha már az érdeklődést felkeltettük korrekt, precíz, részletes információt kell adni szolgáltatásainkról (mit, mikor, meddig, milyen bejelentkezés alapján, mennyiért, van-e gyerekágy, zárt parkolóhely, lehet-e hozni négylábú kedvencet, stb.). Ekkor már meg kell adni a konkrét ajánlatokat, ha megoldható, a szoba áron kívül más, saját szolgáltatásunkat is tartalmazó, komplex ajánlatot is. 7.2. A célcsoportok elérésének módjai: 7.2.1. Nyomtatott eszközök Az újrahasznosított papírral kapcsolatban a környezetvédők egy része szkeptikus, előállítása magas energia igénye miatt. Mégis, a nagyközönség számára az újrahasznosított papír egyértelmű üzenet a felhasználó környezet tudatossággal kapcsolatos állásfoglalásáról. Saját kiadású nyomtatott eszközök. Kombináljuk a névjegy és a szórólap funkcióját: kisméretű kártya egyik oldalán egy fotó, másik oldalán nevünk, címünk, szlogenünk, és leglényegesebb szolgáltatásaink felsorolása szerepeljen, kiemelve honlap címünket, ahol minden további információ megtalálható. Érdemes szerepelni azon közösségek kiadványaiban, melyekhez tartozunk (térségi turisztikai szervezet, falusi vendéglátók szövetségei, stb.). Ilyen kiadványok lehetnek szórólapok, leporellók, füzetek, a térképek, esetleg útikönyvek. 10
7.2.2. Az Internet és a mobil kommunikáció világa. A legnagyobb elérést, a leginkább költség hatékony lehetőségeket az Internet és a mobil kommunikáció kínálja. A módszerek és eszközök tárháza naponta bővül, és ezek felhasználóinak köre évről évre hatványozódik világszerte. Honlap. Saját honlap nélkül ma már láthatatlanok vagyunk potenciális vendégkörünk túlnyomó része számára. 2011-es felmérések szerint Dél-Dunántúl legsikeresebb falusi vendéglátói vendégkörük több mint 90%-át az Interneten keresztül szerzik. Az első másodpercekben eldől, visszafordul-e a látogató, vagy nekiáll böngészni érdeklődéssel. A honlap legyen egyszerű, lehetőleg minél kevesebb kattintással legyen elérhető minden fontos információ. A képgaléria, vagy videotár is meghatározó az utazási döntés szempontjából, ahol nem csak a helyszín dokumentálása fontos, hanem a hangulat visszaadása. QR kód. Egyre gyakoribb, hogy a vállalkozások és termékeik kétdimenziós, úgynevezett QR kóddal is azonosíthatóak. Ezek térítésmentesen generálhatóak az Internetről, és hatalmas előnyük, hogy az okostelefonok már képesek ezeket a kódokat beolvasni, és ennek segítségével gyakorlatilag gombnyomásra közvetlenül a QR kódhoz kapcsolt honlapra csatlakozni. Érdemes ilyen kódot letöltenünk és használnunk, akár a névjegyünkön is, vagy bármilyen nyomtatott megjelenésünk alkalmával. Ezzel kényelmessé és gyorssá tesszük a potenciális vendégek tájékoztatásának döntő lépését: jusson el honlapunkra, ahol minden információt megtalál rólunk. Turisztikai portálokon megjelenés. Minden ingyenes lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy adatainkkal és fotókkal bekerüljünk a turisztikai portálok adatbázisaiba. Végezzünk kulcsszavak alapján kutatást a kereső programokban! Az elsők között megjelenő portálokon akár fizetett megjelenést is igénybe vehetünk, ha van rá anyagi lehetőségünk. Fontos, hogy az átkattintásokat rendszeresen elemezzük, melyik portálról érkezik honlapunkra a legtöbb látogató. A kevésbé hatékony csatornákkal ne foglalkozzunk a jövőben. Mindig fókuszáljunk a leghatékonyabb megoldásokra. Programajánló portálokon jelenlét. Az ingyenes megjelenési lehetőség ezeken is aranyat érhet, ha van olyan saját, vagy településünk által rendezett esemény, ami turisztikai jelentőségű (gasztronómiai fesztivál, kolbásztöltő verseny, stb.). Ha hirdetésre is van keretünk, csak web-audittal rendelkező portálokon költsünk, melyek igazolni képesek a látogató és letöltés számot. Szálláshely foglaló portálokon jelenlét. Igen hasznos lehetőség, bár azzal számolni kell árképzésünkkor, hogy nem jelentéktelen jutalékot kérnek a foglalások után. Mindenesetre nagy segítség, különösen egy induló vállalkozásnál, ahol még nem lehet számítani a korábbi elégedett vendégek visszatérésére és az ajánlásaik alapján érkező vendégekre. 11
Mobil kommunikációs alkalmazás: applikáció. Költséges, de egyre terjedő eszköz a fiatal generáció körében. Egyetlen falusi vendéglátó esetében a soha meg nem térülő beruházást jelentené. Javasoljuk térségi összefogással megvalósítani. Web2 alkalmazások, profil létrehozása, közösség építés. Ez ingyen van! Csak affinitás, kreativitás és idő kérdése, és a lehetőségek végtelen tárházával élhetünk. Aki nem ért hozzá, az is vágjon bele, rá fog jönni magától a módszerekre, és rá fog kapni az ízére, amint megjelenik az első olyan közösség, akiknek online beszélgetése tematikájába be lehet kapcsolódni. Blog. Egy blog indítása, fenntartása külön életmód. Javasoljuk önálló blog helyett a releváns területek (gasztronómia, egészség, szépség, utazás) piacvezető bloggereinek meghívását, családi vagy baráti körrel vendégül látását. Élményeiket meg fogják írni, amivel még a közepes olvasottságú blogok is több tízezres elérést biztosítanak számunkra. Az egyes területek bloggerei kapcsolatban állnak egymással, sok esetben keresztpromóciós szerződésben is. Videó megosztók alkalmazása. Naponta millió számra kerülnek fel a megosztókra (youtube, stb.) amatőr és profi kisfilmek. Ezek képesek óriási karriert befutni, ha tartalmuk közérdeklődésre tart számot, és a témát eredeti, kreatív módon, többnyire poén formájában dolgozza fel. Szerkesztőségi cikk, hirdetés, banner, layer. Az online megjelenés fizetett formái. A szerkesztőségi cikk / pr cikk a leghitelesebb, de egyszeri megjelenés. A hirdetésben konkrét ajánlatot tehetünk közzé, - ebben az esetben fontos szempont a megjelenés gyakorisága. A banner egy olyan hirdetési felület, ami nem közöl minden részletet; feladata a figyelem felkeltése, és az érdeklődők rákattintása esetén honlapunkra elvezetése. A layer egy felvillanó banner, ami nincs beépítve a honlap struktúrájába, hanem annak tartalmát kitakarva jelenik meg; rákattintásra eltűnik, vagy választhatóan átvisz a honlapunkra. Kereső marketing. Kereső szavak alapján rendelhetünk meg a nagyobb keresőkben (pl. Google, Yahoo) átkattintás számot. Ez nagyon hasznos megoldás, bár nem olcsó, de a meddőszórás minimális. A kulcsszavak helyes meghatározás a legfontosabb szakmai feladat ebben az esetben. 7.2.3. CRM, ügyfél kapcsolat menedzsment CRM rendszer, azaz ügyfél kapcsolat adatbázis és alkalmazása. Jegyezzük fel vendégeink adatait, különösen az e-mail címüket, nevüket, születési dátumukat. Jegyezzük fel néhány jellemző, a munkánk szempontjából fontos szokásukat, pl. hogyan szereti a kávét, milyen teát iszik, kedvence a császármorzsa, külön olvasólámpát kért az ágyához, stb. Ezek azok az információk, melyek birtokában egy visszatérő vendéget elkápráztathatunk. A személyességnek erre a fokára csak nagyon kevés vendéglátóhely képes. 12
7.2.4. Média kommunikáció A média megjelenés megfizethetetlen, - így tartják, és legyintenek. Pedig számos módja van a médiában megjelenésnek, - ezek közül vannak alacsony költségvetésből megvalósíthatóak is. Hír. Ingyenes média megjelenési lehetőség, amennyiben hír értékű esemény történik házunk táján. Ilyen lehet pl. a megnyitó, amennyiben valamilyen jelentősebb eseménnyel párosul, pl. jelentős politikus vagy közéleti személyiség nyitja meg, vagy kapcsolódik valamilyen más jeles eseményhez (pl. sajtótájékoztató a magyar-horvát határ menti pályázat zárásáról, értékeléséről). Nagyobb esélyünk van a hírként megjelenésre, ha valamiben elsők tudunk lenni, pl. az első ökoporta minősítésű falusi vendéglátó a Dráva mentén, vagy az első, 100%-ban megújuló energiát alkalmazó porta. Hirdetés. Ez elvben a legköltségesebb műfaj. Érdemes keresni azokat a lehetőségeket, amellyel kedvezményes árakat érhetünk el. Tanulmány túra (gyakran mondják study túrának ). A turisztikai rovatok újságírói számára bemutathatjuk szolgáltatásainkat, ez alapján PR cikkek jelenhetnek meg. Más szervezetek média felületein tartalommal megjelenés. Számos olyan szervezet van, pl. a Magyar Turizmus ZRT, melynek kiemelt, országos médiumokkal van folyamatos média felület vásárlási szerződése. Pl. az MT ZRT esetében ilyen évek óra az Élmény itthon magazin, a különböző közszolgálati és kereskedelmi tv csatornák program ajánlói, stb. Ezekben az esetekben ingyen juthatunk felülethez, amennyiben országos jelentőségű, vagy unikális szolgáltatást kínálunk. 7.2.5. Promóciós aktivitások Vásárokon megjelenés. Elég költséges a saját standdal megjelenés, ezért szakmai szervezettel, a térség más turisztikai vállalkozóival összefogva éri csak meg vállalni. Hostess promóció, kitelepülés. Érdemes megjelenni olyan nagyközönség eseményeken vagy helyszíneken, ahol célcsoportunk tömegesen van jelen. Flash mob. A legújabb módszer, aminek lényege, hogy közterületen váratlanul megjelenik egy néhány fős csapat, és meglepő, meghökkentő jelenetet ad elő. Rövid, váratlan, és mély benyomást tesz a környezetésre az esemény. Előadására alkalmasak helyi hagyományőrző egyesületek, akik korhű jelmezekben feltűnést kelthetnek pl. egy gyorsétterem bejárata előtt ebédidőben. 13
7.2.6. Csatlakozás értékesítést segítő rendszerekhez A piacra jutást, az értékesítést segítő rendszerek közül kiemelkednek: SZÉP-kártya. Nagy előnye a korábbi Üdülési csekkel szemben, hogy mindössze 1,5%- os kezelési költséget von le bevételünkből a kezelő szervezet (a korábbi közel 7% helyett). Ugyanakkor rendelkeznünk kell bankkártya elfogadó terminállal. Ennek is van költsége, de ezzel beléphetünk egy éves szinten sokmilliárd forintos piacra. FATOSZ megyei szervezetei és a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter. Mindkét szervezet mintaadó, és kiemelkedik a turisztikai szervezetek sorából. Érdemes már a tervezés szakaszában felvenni velük a kapcsolatot, mert tanácsadásuk, képzési programjaik, minőségbiztosítási rendszerük, védnöki tábláik, marketing munkájuk és pályázati tapasztalataik nélkülözhetetlenek, ha sikeresek kívánunk lenni. TDM-ek. 2009 óta folyamatosan jönnek létre a helyi és térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (az un. TDM-ek) Magyarországon. Az ezekhez való csatlakozás ugyancsak számos előnnyel jár a térség turizmus fejlesztése és az egyes vállalkozók piacra jutása szempontjából is, különösen a térségi szinten koordinált termékfejlesztés területén, amivel országos láthatóság érhető el. A Magyar Turizmus Zrt. a nemzeti turizmus marketing szervezet. Több mint egy tucat külképviseletén kívül belföldi hálózatot is fenntart, 9 régióban, és névhasználati szerződésben áll 150 Tourinform irodával. A Dráva menti térség szempontjából a Dél- Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósággal (DDRMI) való együttműködés javasolható. A FATOSZ megyei szervezetei tagjai számára ez szinte automatikus, hiszen e szervezetek napi szintű munkakapcsolatban állnak a DDRMI-vel. 8. Eredmények mérése, indikátorok Az eredményesség mérése elengedhetetlen minden vállalkozás számára. A mindenkori számadatokat érdemes feljegyezni, hogy bázis adataink legyenek viszonyítási alapként, és vállalkozásunk mindenkori üzleti tendenciáiról pontos képet tudjunk alkotni. A következő adatok lehetnek indikátorok: vendégérkezések száma, vendégéjszakák száma, vendégek költése (bevételek), jövedelmezőség (bevételek és ráfordítások aránya) napi látogatók száma (ha releváns) szezonalitás csökkenése vendég elégedettség, kérdőíves megkérdezés vagy internetes bejegyzések alapján 14
visszatérő vendégek arányának alakulása információs rendszert használók száma (pl. honlap látogatók száma, vásárokon ügyfél kapcsolatok száma, stb.) ügyfél adatbázisunkba regisztráltak száma helyi termékek száma garantált programok száma szolgáltatások száma és ezek egyidejű kapacitása közvetlenül vagy közvetve foglalkoztatottak száma marketing eszközök célcsoport elérésének száma együttműködési megállapodások száma turisztikai beruházások száma és összegszerűsége benyújtott és megvalósuló turisztikai pályázatok száma és a sikeresség aránya. 15