TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
|
|
- Ágnes Csenge Szalainé
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői Szerző: Herczeg Tamás 1 23-ban a korábbi tendencia megfordult: a Szegedi Szabadtéri Játékokra kicsivel több turista érkezett, mint szegedi néző, azóta a turisták száma fokozatosan nő, jelenleg a nézők számának kétharmadát teszik ki. Mára a Szegedi Szabadtéri Játékok nemcsak kulturális missziót tölt be, hanem a város legnagyobb turisztikai attrakciója is, egyben jól működő, helyi vállalkozásfejlesztési projekt. 26-ban, 28-ban és a 29-es szezonban az előadásokon részt vevők körében kérdőíves felmérést végeztünk. A kutatásoktól azt vártuk, hogy azok eredményei segítsék a kulturális marketingstratégia és a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi költés emelését célzó stratégia kialakítását. A vizsgálatok elsősorban a nézők elégedettségére és a műfaji preferenciákra irányultak, de a kutatások magukban foglalták a látogatók lakóhelyére, szocio-kulturális jellemzőire, informálódási szokásaira és motivációira, valamint az előadásokon együtt részt vevők körére vonatkozó kérdéseket is. Emellett 27-ben Szeged város felnőtt lakossága körében, 115 fős mintán végeztünk reprezentatív vizsgálatot, amely során a kulturális fogyasztás jellemzőit vizsgáltuk. Eddigi kutatásainkból megállapítható, hogy a Szabadtéri Játékok átlagnézője középkorú, felsőfokú végzettségű, aktív, városban élő nő, aki párjával kettesben vagy kisebb társasággal érkezik, információit korábbi tapasztalataiból és az internetről, továbbá informális forrásokból (baráti, rokoni vélemények) szerzi. Autóval közlekedik, inkább nem tölti Szegeden az éjszakát, ha mégis, akkor vagy rokonainál, barátainál száll meg, vagy olcsóbb szálláslehetőséget keres. Szórakozni, kikapcsolódni akar, ezért a darabválasztását elsődlegesen a műfaj, másodsorban a várható élmény határozza meg. Az átlagnéző visszatérő vendég: a nézők háromnegyede legalább második alkalommal, közel fele (45,5%) pedig már négynél többször látogatta meg a Szabadtéri Játékok előadásait. Kulcsszavak: Szegedi Szabadtéri Játékok, kultúra, turizmus, vállalkozásfejlesztés. Bevezetés A Játékokat 1931-ben rendezték meg először a Dóm téren. Mára a magyarországi nyári színházi piac első számú vezetője, egymaga több bevételt hoz, mint a többi nyári színház összesen. Gazdasági teljesítményében az országos átlagot mind a helyárat, mind a jegybevételi arányt illetően háromszorosan meghaladja A Szegedi Szabadtéri Játékok jelentősége Az eseménysorozat először is szabadtéri színház, és mint ilyen, fontos kulturális missziót teljesít. Jellegéből fizikai adottságaiból és hagyományaiból adódóan főként a zenés színházi műfajokat preferálja, ezen belül fontos célja az opera népszerűsítése és életben tartása. A Szabadtéri Játékok mai nézői egyértelműen a könnyű, zenés színházi műfajokat preferálják. Az opera 1 Igazgatóhelyettes, Szegedi Szabadtéri Játékok. titkarsag@szegediszabadteri.hu. 2 Mádi Zoltán: Áll a hajsza, áll a bál, php?id=1818&cid= TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM népszerűsége világszerte, országosan és Szegeden is hanyatlóban van, egykori vezető szerepét átvette a musical, amit a népszerűségi listán az operett követ. Szükség van tehát az operajátszás megújítására. Hangsúlyozni kell, hogy az opera mindig is a Szabadtéri Játékok hagyományos húzóműfaja volt, mert nemzetközi sztárok szinte csak operában hívhatók meg Szegedre. Ez a múltban is így volt és ma is érvényes. Az opera újrapozícionálása tehát nem pusztán értékmegőrzés kérdése (az is nagyon fontos), hanem a Szegedi Szabadtéri Játékok számára a nemzetköziség egyik alapfeltétele. A műfaj életben tartásáért, az értő operaközönség kineveléséért jellegükből és működési rendjükből következően a teljes évadban működő, repertoárszerűen operát játszó kőszínházak tehetnek a legtöbbet. Az idényszerű szabadtéri színházak lehetőségei csekélyebbek, első sorban a kőszínházak által kivívott műfaji népszerűségre építhetnek. A Szabadtéri Játékok Szeged városának legnagyobb turisztikai attrakciója. Mint az utóbbi évek vizsgálatai kimutatták, a nézők többsége nem helyi lakos, 26-ban 61%, 28-ban pedig közel kétharmaduk (66%) érkezett a csongrádi megyeszékhelyen túli területekről. Ebből következően a nem szegedi vendégek száma már csaknem kétszerese a helyi lakosságból verbuválódó nézőközönségnek. A marketingkommunikációban jelenleg a külföldi vendégek elérése jelenti a fehér foltot, ezen terület szakszerű
2 fejlesztése komoly eredményeket hozhat: a jövőben külföldről új, jelentős számú néző mozgósítható. 28-ban arra a kérdésre, hogy a (nem szegedi) vendég kifejezetten az előadás miatt jött-e Szegedre, a döntő többség (88,9%) igennel felelt. Nagyon fontos, hogy az itt-tartózkodás ideje alatt a vendégek amennyire ez lehetséges megismerkedjenek a várossal is, annak nevezetességeivel és kulturális értékeivel. Ezért vezettük be az előadások jegyeinek értékesítésekor az árukapcsolást a REÖK Palota (Regionális Összművészeti Központ) kiállításaival és egyéb programjaival. 2. A látogatók jellemzői 26-ban, 28-ban és a 29-es szezonban az előadásokon részt vevők körében kérdőíves felmérést végeztünk. A vizsgálatok elsősorban a nézők elégedettségére és a műfaji preferenciákra irányultak, de mindannyiszor megkíséreltük meghatározni a Szabadtéri Játékok átlagnézőjét is. A kutatások főbb területei az alábbiak voltak: a látogatók milyen területi-települési körből ér keznek? milyen szocio-kulturális jellemzőkkel bírnak? milyen információs háttérrel rendelkeznek? milyen látogatói motivációval rendelkeznek? milyenek a látogatás formái (társas közege)? mennyire elégedettek a Játékok különböző dimenzióival (program, előadás, vendéglátás, tájékoztatás, infrastruktúra stb.)? A kutatásoktól azt vártuk, hogy azok eredményei segítsék egy nézőszámnövelő kulturális marketingstratégia megalapozását és a Játékokkal kapcsolatos PR-tevékenység hatékonyságának növelését. További elvárásaink voltak a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi költés emelését célzó stratégia kialakításának, valamint a programkínálat és a nézői várakozások közelítésének elősegítése. A vizsgálatok reprezentativitását a szokásos, szakmailag elfogadott módszerrel biztosítottuk véletlenszerűen kisorsolt ülőhelyek szerinti kiválasztás, a felmérést tapasztalt, nyelveket is beszélő önkéntesekkel, kérdőíves módszerrel végeztük. A minta nagysága mindhárom szezonban, a Dóm téri előadást együttvéve meghaladta az 5 főt. Emellett 27-ben Szeged város felnőtt lakossága körében, 115 fős mintán végeztünk reprezentatív vizsgálatot, ebben a kulturális fogyasztás jellemzőit vizsgáltuk. A továbbiakban én egy-egy kutatás eredményére hivatkozom, és minden konkrét esetben jelzem melyikre A KÖZÖNSÉG ÖSSZETÉTELE A 29. évi felmérés sem hozott különösebb meglepetést a nézőközönség nemi összetételét illetően, a játékok látogatói elsősorban nők (73,8% nő, 26,2% férfi) voltak. Azt az előfeltevésünket, hogy a nőknek a program kiválasztásában döntő szerepük van, a korábbi vizsgálatok meggyőző eredményeire alapoztuk, az idén külön nem vizsgáltuk. 28-ban arra a kérdésre, hogy Ki döntött arról, melyik előadást nézik meg?, a következő válaszokat kaptuk: a nők 81,2%-a nyilatkozott úgy, hogy ő döntött arról, hogy melyik előadást tekintik meg, míg a férfiak 46,7%-a válaszolt így. Látható a nők egyértelmű csaknem kétszeres fölénye. 28-ban rákérdeztünk arra is, hogy közös döntés esetén a párok közül ki alkalmazkodott jobban a másikhoz (azaz ki engedte át a döntést a másiknak). A kapott válaszok szerint a nők erőfölénye itt is egyértelmű: a megkérdezett nők 39,%-a, a megkérdezett férfiak 72,%-a alkalmazkodott jobban a párjához. 28-ban a nézők többsége középkorú, átlagéletkoruk 42,3 év volt, ez lényegében 29-ben sem változott, az átlagéletkor 43 év. Ahogyan 26-ban (6,4%) és 28- ban (49%), úgy 29-ben is magas volt a felsőfokú végzettségűek aránya (54,9%), az alapfokú végzettségűek száma és aránya pedig lényegesen nem változott, most is elenyésző (6,3%). A színház társas műfaj. A korábbi vizsgálatok szerint egyedül csak nagyon kevesen, a többség párban vagy kisebb, legalább háromfős társaságban jár színházba. Ezt az idei adatok is megerősítették: egyedül csak a nézők 3,2%-a, párban 53,4%, háromfős vagy annál nagyobb társaságban pedig 43,4% érkezett. Partnerével a megkérdezettek 49,1%-a érkezett, más családtaggal 39,2%-uk. Baráttal, ismerőssel, kollégával a válaszadók 32,9%-a vett részt a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain, az egyéb válaszlehetőséget mindössze,9%-uk jelölte meg MOTIVÁCIÓ A motivációt már a korábbi kutatások is vizsgálták, mindig lényegében azonos eredmény született: az előadás kiválasztásában a nézők csaknem fele egyértelműen a műfaj és a várható élmény alapján döntött (1. ábra) ábra Mi alapján választották ezt az előadást? (%) 49,1 31,1 18,9 Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 28 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 15 6,8 19,6 Műfaj Várt élmény Művészek Rendező Egyéb
3 A legkedveltebb műfajok (Átlagérték 1-től 5-ig terjedő skálán) 2. ábra ,61 4,35 4,32 4,17 3,86 3,55 3,44 2,92 2,81 2,78 2,67 2, Vígjáték Musical Zenés, táncos darab Bohózat, kabaré Táncelőadás Operett Gyerekelőadás Klasszikus dráma Opera Modern balett Klasszikus balett Modern dráma Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 28 Az előadás kiválasztása személyes döntések és objektív lehetőségek függvénye. A személyes döntések közel felében (47%) a párok közösen döntöttek a darab kiválasztásáról, a másik felében (51%) a pár valamelyik tagja többségében a nők (81%) hozták meg a döntést. A nézők egyértelműen a könnyű, illetve zenés színházi műfajokat preferálják: a legkedveltebb a vígjáték, amit a népszerűségi listán a musical, majd a zenés, táncos darabok és a bohózatok, kabarék követnek. Az operett a 6. helyre, az opera pedig a 9. helyre szorult a legkedveltebb műfajok listáján (2. ábra) KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A 3. ábra érdekes képet mutat. A tájékozódásban a sajtó szerepe az elektronikusé és a nyomtatotté egyaránt Honnan értesült a Szabadtéri Játékok programjáról? (%) 3. ábra ,4 28,9 2 19,4 17, ,5 11, ,1,9 1,2 Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 29,4 Programfüzet Tourinform Utazási iroda utazási kiállítás Plakát 6,3 Szórólap Írott sajtó 3,3 Rádió 7,2 Televízió Ismerős, barát Internet Visszatérő vendégek Itt lakik 1,2 Belecsöppent 4,9 Egyéb 16 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
4 4. ábra ,1 Hol lakik szegedi tartózkodása alatt? (%) ,9 17,2 17, ,6 3,3 2,6 Nem fizet a szállásért, szívességi szállás Panzió 1-3 csillagos szálloda Egyéb fizető helyen (kollégium stb.) Magánszemélynél pénzért Kemping 4-5 csillagos szálloda Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 29 csökken, míg az informális forrásoké (visszatérő vendég, illetve barátok) és az interneté erőteljesen növekszik. Néhány éve még a sajtóforrások domináltak, 26- ban a TV és a rádió (16%), a napilapok (24%), valamint a plakátok (25%) közepes szerepűek voltak. Mára úgy tűnik, szórólapozni szinte nem érdemes, és nyugodtan vissza lehet fogni az újsághirdetéseket is. Még a plakátozás is hatékonyabbnak látszik az írott sajtónál, a rádió- és a tévéhirdetésekről nem is beszélve. Az informális hírterjesztés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. 26-ban 39%-os súlyával a barátok ajánlása vezette az információszerzés rangsorát, most ez visszaesett a még mindig előkelő harmadik helyre, viszont a visszatérő vendég kategória mint speciális informális forrás egyben a Szabadtéri Játékok iránti bizalom jele vezet ELÉGEDETTSÉG Az elégedettséget a vizsgálatok az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan ötfokozatú skálán mérték 26-ban, 28-ban és 29-ben is. A szervezésre adott nézői osztályzatok átlaga 4,66. A szolgáltatások és az infrastruktúra színvonalára adott átlag 4,45. Az előadások nívója 4,77 ez pedig a 26-os 4,71-es és a 28-as 4,76-os átlagot is túlszárnyalja. A Szabadtéri Játékokkal való nézői elégedettség 28-ban összességében 4,66 volt UTAZÁSSZERVEZÉS A szegedi látogatások túlnyomó többsége, 9,8%-a még mindig magán szervezésű (saját, illetve baráti), tavaly ez az arány 94,4% volt. Arra a kérdésre, hogy ki szervezte ezt a szegedi látogatását?, a válaszadók közül munkahelyi (iskolai, egyházi stb.) szervezésről 3,2%, egyéb szervezésről 3,8%, utazási iroda szervezéséről csak 1,6% számolt be. A 26-ban végzett vizsgálat feltárta, hogy megfordult a hagyományos trend: a nézőközönség összetételét illetően a nem szegediek többségbe kerültek (61,2%). 28-ban az idelátogatók száma és aránya tovább növekedett (66,3%), viszont 29-ben a turisták száma és aránya valamelyest csökkent (59,1%). 29-ben az idelátogatók többsége (67,8%) 1 kmnél távolabbról, sokan (21,1%) 5 km-nél messzebbről jöttek Szegedre a Szabadtéri Játékok előadásait megtekinteni. A két csoport együtt az idelátogatók 88,9%-át teszi ki, akiknél el kellene érni, hogy Szegeden, lehetőleg fizetős szálláshelyen szálljanak meg. Ezzel szemben a mért adatok mást mutatnak: a más településről érkezett válaszadók több mint fele (53,8%) nem éjszakázik Szegeden, az előadás után hazautazik. Az idelátogatóknak csak 26,9%-a tölt el Szegeden egy éjszakát, kettőt 11,4%, hármat 4,4%, az ennél több éjszakát itt töltők aránya pedig nem haladja meg az 1%-ot. Azon kevesek közül, akik az idén Szegeden éjszakáztak, a többség (35,1%) nem fizetett a szállásért (4. ábra) KÖLTÉS Az egy látogatóra eső átlagos költés, azaz az addicionális kiadás értéke azok körében, akik ilyenre költöttek a 3 26-ban a vendégek több mint fele (55%-a) fizetős szálláshelyet vett igénybe. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 17
5 5. ábra A látogatók átlagos költése (forint) Belépőjegy Közlekedés, utazás Fesztiválon kívüli étel, ital Szállás 641 Étel, ital a fesztiválon Fesztiválon kívüli program Fesztiváltól független ajándék 149 Ajándék, emléktárgy a fesztiválon Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 29 teljes itt-tartózkodásuk alatt, az 5. ábrán bemutatottak szerint alakult. A rendelkezésünkre álló adatok (1. táblázat) alapján megállapítható, hogy 29-ben minden jegyre költött 1 forint további 127 forint egyéb helyi fogyasztást generált. Ez hozzávetőleg 35 millió forint jegybevétel 4 mellett körülbelül 444,5 millió forint járulékos szegedi fogyasztást jelentett. 26-ban az addicionális szorzó 2,2 volt (azaz minden jegyre költött 1 forint további 22 forint helyi fogyasztást hozott), azonban akkor a jegybevétel is kisebb volt, ennek megfelelően ugyancsak alacsonyabb volt a jegyek által generált helyi fogyasztás is (43,1 millió forint). 28-ban az addicionális szorzó csak 1,55 forint volt (minden jegyre költött 1 forint további 155 forint helyi fogyasztást teremtett), ám ez összességében 64,5 millió forint szegedi fogyasztást generált. 29-ben az elmúlt évi eredményekhez képest minden pénzügyi mutató csökkent, a (becsült) nettó jegy-árbevétel, az addicionális szorzó (1,27), és az ezek alapján becsült, a jegyvásárlásokhoz kapcsolódó helyi fogyasztás is visszaesett. (Utóbbi éppen csak meghaladja a három évvel ezelőttit: körülbelül 444,5 millió forint). Összefoglalva megállapítható, hogy a Szabadtéri Játékok nézői mind a jegyekre (29-ben nem volt áremelés, átlagosan olcsóbbak voltak a jegyek), mind A látogatók költése (forint) 1. táblázat Átlag egy főre Közönség átlag N=572 Helyiek N=256 Belföldiek N=33 Külföldiek N=1 Belépőjegy Közlekedés, utazás Étel, ital (a rendezvényhelyszínen kívül) Szállás Étel, ital (a rendezvényhelyszínen) Egyéb programok Vásárlás/ajándék (a rendezvényhelyszínen kívül) Ajándék/emléktárgy Forrás: A Szabadtéri Játékok nézői Kutatási Jelentés, 29 4 Jelen tanulmány írásakor ez még előzetes adat (becsült nettó), a hivatalos elszámolás még nem készült el. 18 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
6 az addicionális kiadásokra kevesebbet költöttek, mint tavaly, és még kevesebbet, mint 26-ban. Az általános pénzügyi válság következményeit tehát nem sikerült elkerülni, az Szegeden, a Szabadtéri Játékok 29. évi szezonjában is kifejtette negatív hatását. Ugyanakkor a 29-es minőségi mutatók nem változtak, kijelenthetjük, hogy a Szabadtéri Játékok, működésének nívóját tekintve, az elmúlt években egyenletesen, igen magas színvonalon teljesített. Összefoglalás Eddigi kutatásainkból megállapítható, hogy a Szabadtéri Játékok átlagnézője középkorú (43 éves), felsőfokú végzettségű, aktív nő, aki városlakó, párjával kettesben, vagy kisebb, jobbára családi társasággal érkezik, információit korábbi tapasztalataiból és az internetről, továbbá informális forrásokból (baráti, rokoni vélemények) szerzi. Autóval közlekedik, inkább nem tölti Szegeden az éjszakát, ha igen, akkor vagy rokonainál, barátainál száll meg, vagy olcsóbb szálláslehetőséget keres. Szórakozni, kikapcsolódni akar, ezért a darabválasztását elsődlegesen a műfaj, másodsorban a várható élmény határozza meg. A legfontosabb, hogy az átlagnéző mára már visszatérő vendég: a nézők háromnegyede legalább második alkalommal, közel fele (45,5%) pedig már négynél többször látogatta meg a Szabadtéri Játékok előadásait. Ez az utóbbi évek szisztematikus bizalomépítésének óriási eredménye. A Szegedi Szabadtéri Játékok mint kulturális intézmény az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Felismerte másodlagos (turisztikai attrakció) és harmadlagos (vállalkozásfejlesztési projekt) szerepét, működésében pedig megjelenítette ezt a tudatosságot. Nagy lehetőségeket látunk abban, hogy a korábbiakhoz képest szervezettebben kapcsolódjunk be a magyarországi beutazó turizmusba, így a következő években leginkább a külföldi látogatóink számát kívánjuk növelni. Ehhez azonban számos új kooperáció kidolgozása szükséges, részint az utaztatással foglalkozó szervezetekkel, részint a városvezetéssel, valamint a helyi szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással. További információ: Kiadvány- és könyvajánló Event Management and Sustainability Sustainable Event Management and Sustainability, Edited by Razaq, Raj and Musgrave, James, CAB International Publishing (CABI), United Kingdom, 266 p., ISBN Összeállította: Dr. Dávid Lóránt 1 Raj Razaq és James Musgrave, a nagy-britanniai Leeds Metropolitan University kutatóinak szerkesztésében, népes szerzői gárda közreműködésével, a CAB International Publishing (CABI) kiadó gondozásában jelent meg a Turizmus Bulletin jelen számának témájához is szorosan kapcsolódó, Event Management and Sustainability című szakkönyv, amelyet szíves figyelmébe ajánlok minden kedves olvasónak, turisztikai szakembernek és rendezvényszervezőnek. A 41 szerző és közreműködő a turisztikai és egyéb rendezvények, események, konferenciák több szempontból való feldolgozását vállalta fel. A kézikönyv öt nagy fejezetből áll. Az első részben a fenntarthatóság és az események koncepcionális kérdéseit tárgyalják a szerzők. A fenntarthatóság kritériumainak és indikátorainak feltárása is ezen fejezet része. A második fejezet a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság témaköreit járja körül, az utóbbi esetében jelen ajánló szerzője éppen egy magyarországi esettanulmányt tár az olvasóközönség elé (Sziget Fesztivál). A harmadik rész a menedzsment megoldások és a megvalósíthatóság problémáit elemzi. A negyedik nagy kérdéskör a tervezés és az elemzés gyakorlati megvalósításának eszközrendszerét veszi górcső alá. Az ötödik egység európai, ázsiai és afrikai példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá a könyv mondanivalóját oly módon, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság, menedzsment és fenntarthatóság feltételeit is bemutatja. A szakköny megrendelhető: ára: 9 euró. 1 Tanszékvezető főiskolai tanár, Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztési Tanszék. davidlo@karolyrobert.hu. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 19
FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
Részletesebbentények és elôrejelzések
A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenA magyar lakosság utazási szokásai, 2010
1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
RészletesebbenA lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.
A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)
Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenHAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között Kutatási jelentés KIVONAT 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés... 3 1. A hamis termékekkel kapcsolatos
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
RészletesebbenMagyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai
Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenBUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK
Budapesti kulturális kutatás A Kulturális Munkacsoport 009. évi kutatása A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. kutatási eredményei alapján összeállította: Ördög Ágnes A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana
A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6
RészletesebbenMikro kutatás. Kovács Anna. Elégedettségi felmérés a Ladányi Mihály Könyvtárban. Kultúrakutatás. Készítette: KOAOAIF.SZE. Szeged, 2015.11.10.
Mikro kutatás Elégedettségi felmérés a Ladányi Mihály Könyvtárban Kultúrakutatás Készítette: Kovács Anna KOAOAIF.SZE Szeged, 2015.11.10. Ladányi Mihály Könyvtár Dévaványa Békés megye északi részén található
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenÉszak-Magyarországi Régió
1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép
RészletesebbenA Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2
A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,
RészletesebbenSAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN
RészletesebbenHronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.
Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/205- /2013. E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2013. április
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenSzerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4
A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
Részletesebben2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK
2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenAz Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015
Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.
RészletesebbenKisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.
TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés
RészletesebbenDiplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenA kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.
A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása, második felmérés, 2014. november. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása, második felmérés, 2014. november Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenA Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének
Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai
RészletesebbenNEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenSereghajtó a szegedi színház
Sereghajtó a szegedi színház Hollósi Zsolt Délmagyarország 2014.12.14. 08:22 A Szegedi Nemzeti Színháznak volt a legalacsonyabb a fizetőnézőszáma a nemzeti kategóriába sorolt vidéki színházak közül az
Részletesebben