WILLIAM SHAKESPEARE (1564 1616) Shakespeare é letútja csupa rejtelem. Az é letművé re vonatkozó adatok jó ré szt bizonytalanok, leghíresebb verssorainak hitelessé ge is ké tsé ges. Már azt is ké tsé gbe vonták, hogy ő írta-e mindazt, amit írt. E sok bizonytalanság ellené re William Shakespeare a leghíresebb é s bizonnyal a legnagyobb drámaíró, az egé sz világirodalomnak legalábbis az egyik legnagyobb alakja, úgy mellé kesen szonettjeivel a szerelmi líra egyik ké tsé gtelen klasszikusa. É s mé g mellé kesebben ké t olyan elbeszé lő költemé nyt is írt, amely az angol reneszánsz legszínvonalasabb epikai é rté krendjé t jelenti. De miné l több vele é s körülötte a rejtelem, annál jobban izgatta é s izgatja a törté né szeket, eszté tákat, pszicholó gusokat. Bő sé ges könyvtárat töltenek meg a ró la szó ló tanulmányok, vastag könyvek é s röpke elmefuttatások, olykor regé nyek é s novellák. Feletté bb kockázatos tehát röviden jellemezni, ki volt, milyen volt, hogyan é lt é s tulajdonké ppen mit is írt mindabbó l, amit az ő nevé hez kapcsol az emlé kezé s é s a kialakult köztudat. De mindig meg kell kísé relni a rövid jellemzé st is, hiszen az é vezredek egyik legesleghíresebb alakja, az emberi szellem egyik fő szereplő je. Bizonyosan azt tudhatjuk, amit anyakönyvi bejegyzé sek örökítettek meg. S minthogy Anglia földjé re ellensé g alig-alig tehette be a lábát, az okiratok, oklevelek, hivatalos nyilvántartások é vszázadokon át megmaradtak. Aki bizonyosságot kíván Shakespeare-rő l é s családjáró l, az lapozza fel Stratford on Avonban az akkori anyakönyveket; több mint né gy é vszázad után is megvan valamennyi, üveges tárló k alatt ő rzik, hogy minden é rdeklő dő megkereshesse a megtalálható adatokat. Tehát tudjuk, melyik napon született, é s melyik napon pontosan 52. születé snapján halt meg. Tudjuk, mikor nő sült, mikor született három gyermeke (ké t lány é s egy fiú), a fia gyermekkorban halt meg, a leányok idő vel fé rjhez mentek, olvashatjuk, melyik napokon voltak az esküvő k, felesé ge halálát is megörökíti a bejegyzé s. De minthogy a hivatalos iratok java ré sze is túlé lte az é vszázadokat, az is hiteles adat, hogy 22 é ves korában vadorzásé rt (a földesúr erdejé ben lelő tt egy vadat) elíté lik, é s a bünteté s elő l elhagyta szülő helyé t, ahová csak közel harminc é vvel ké ső bb té rt haza, hogy megvásárolja a szülő i házat. Akkor már szülei, felesé ge, fiúgyermeke ré g meghaltak, ké t leánya már fé rjné l volt, gyermekeik születtek. Otthon, a szülő i házban é lt ezután mindvé gig. Ennyi a hiteles é letmozzanat. Ami ezek közt telt-múlt, az a tulajdonké ppeni é letrajz, amelyet való jában nem ismerünk, amit csak találgatni lehet, de kell is találgatni, mivel az irodalom- é s színháztörté netnek talán a legfontosabb fejezete. Halálakor Ben Jonson, aki színé sztársa, költő társa, drámaíró társa volt, egy nagyon szé p költemé nyben búcsúztatta. Jonson rendezte sajtó alá a Shakespeare-művek első gyűjtemé nyes (é s elé g hiányos) kiadását, ennek a kötetnek a bevezeté se ez az emlé kidé ző költemé ny. Ebben található a legbő sé gesebb jellemzé s a kortársaktó l. Az is benne van, hogy a nagy barát nem is volt elé ggé művelt, annál csodálatosabb, hogy olyan sokat tudott a világró l, a múltró l é s fő leg az emberekrő l. Ez az emlé kezé s megerő sít a hagyományos gyanúban, hogy gyermekkorban igen kevé s iskolát járt. Latinul valamelyest okvetlenül megtanult, mert a kö zépkorban é s a
reneszánsz emberöltő iben nem volt iskola deák nyelv", vagyis latin né lkül. De az az elragadtatott hang, amellyel a ré gi barát búcsúztatja a mindenkiné l nagyobb kor- é s pályatársat, nem magányos jelensé g. Egé sz sora maradt fenn az akkori angol költemé nyeknek, amelyek Shakespeare nagyságát dicsőítik. Már é leté ben nemcsak sikeres színpadi szerző, hanem elismert nagy költő volt a költő társak szemé ben is. De hogyan vezetett az út ehhez a dicső sé ghez? Közé pmó dú vidé ki polgári családbó l származott. Apja váltogatta mestersé gé t, egy idő ben pé ldául kesztyűké szítő volt, máskor azonban kereskedelmi tevé kenysé get folytatott, é s elé ggé tekinté lyes fé rfiú lehetett, mivel né hány é vig kisvárosuk polgármestere is volt. De hogy Shakespeare a kisiskolás kor után 18 é ves koráig hogyan é lt, s ha tanult, mit tanulhatott, ezt nem tudhatjuk. De az bizonyos, mert anyakönyv bizonyítja, hogy 18 é ves fő vel megnő sült. Felesé ge 8 é vvel volt idő sebb nála. Rövid heteken belül gyermekük is született (egy leány), ez talán indokolta a nyilván sürgetett házasságot a túl ifjú fé rj é s a hozzá ké pest már idő s felesé g között. A következő három é vben mé g ké t gyermekük (egy fiú é s egy leány) is született. De hogy házasemberké nt mibő l é s hogyan é lt, ezt megint nem tudjuk. A következő adat már a vadorzás vádja é s a menekülé s a szülő városbó l. Ez 1586-ban lehetett. Legközelebb csak 1589-ban találkozunk vele Londonban. Hogy a közbeeső esztendő k hogyan teltek el, errő l é vszázadok ó ta találgat a tudomány é s a ké pzelet. Mint oly sok angol fiatalember, ő is hajó zással pró bálkozhatott. Matró z is lehetett, kereskedő is, egyesek kaló znak is ké pzelté k. Annyi csaknem bizonyos, hogy járt Itáliában. Velencé ben játszó dó színjáté kaiban (Othello, Velencei kalmár) ottani helyismeretet gyaníthatunk. É s valamelyest tudott olaszul, olasz novellákat eredetiben is olvasott. (Gyakran fé lre is é rtett.) Annyi bizonyos, hogy az olasz világ mindig is é rdekelte, vígjáté kainak többsé ge itáliai városokban játszó dik. De azután már londoni hírünk van ró la. Közeledett a színházakhoz. Kezdetben színház melletti ló -ő rző volt. Minthogy akkortájt a hölgyek hintó ban, az urak ló háton jártak színházba, az elő adás alatt ő rizni kellett a kocsikat é s fő leg a lovakat. (Mint mostanság az autó kat. ) Ezek a ló -ő rző k ugyanúgy a színház alkalmazottai voltak, mint a színé szek. A legkorábbi színházi adatunk Shakespeare-rő l a ló őrzé sé rt kapott díjazás. De a következő színházi díjazás már contaminator" minő sé gben illette. A contaminator, vagyis összerakó " az a szaké rtő volt, aki a benyújtott drámák megfelelő ré szleteibő l összeállított egy elő adható színjáté kot. Manapság az ilyesfé le tevé kenysé get dramaturgi munkának mondanó k. Tehát ez idő ben már é rtett a drámákhoz, s inné t már kevé s lé pé s kellett ahhoz, hogy elő bb statisztáljon, azután szerepeket is játsszé k, é s szüksé g eseté n szerepeket is írjon. A kilencvenes é vektő l az ezerhatszáztízes é vek elejé ig Shakespeare ugyan színé sz is, rendező is, ké ső bb színigazgató is, de mindenekelő tt drámaíró. Ez idő re már ké zrő l ké zre járó ké ziratos szonettjei a színé szvilágban é s a né ző k közül az ifjak köré ben ismertek, szerelmi vallomásait az ifjak szívesen olvasták fel hölgyeiknek. Nyomtatásban ugyan csak a következő század első tizedé ben jelentek meg a
hamar né pszerűszonetteskö nyvben (akkor egy művé szetpártoló úr fizette a kiadás költsé geit, az ajánlásbó l tudjuk, hogy a nagylelkűmecé násnak W H. volt a monogramja). Né gyszáz é ve találgatják, melyik lord vagy egyé b nagyúr lehetett ez a W. H. De a bravúrosan verselő drámaszaké rtő már első vígjáté kával a Té vedé sek vígjáté ká"-val bizonyította, hogy milyen költő i szövegeket tud adni a szereplő k dialó gusaihoz. Shakespeare a kezdetet jelentő Té vedé sek"-tő l ké t é vtized múltán az é letművet befejező költő i játé kig, a Vihar"-ig mint drámaíró s egyben az egé sz é vszázad legnagyobb angol költő je jutott el. A színház felé píté se é s hatása a dramaturgiára 1. Az é pület kör vagy nyolcszög alakú. A földszinten voltak az álló helyek a közné p számára. A falak menté n, három szinten erké ly húzó dott. Itt voltak az ülő helyek az arisztokraták, a mó dosabb polgárok számára. A néző k ö sszetétele tehát rendkívül heterogé n volt. Olyan drámát kellett írni, mely a közönsé g minden ré tegé t kielé gíti. A Hamlet eseté ben a bosszúdráma, a kísé rtettragé dia keveredik, alkot szerves egysé get a filozó fiai drámával. Shakespeare az utolsó a drámatörté netben, aki megteremti akció é s dikció egysé gé t, aki magas művé szi szinten teremt összhangot a drámatörté net arisztokratikus é s populáris vonulata között. 2. A színpadfelépítés: Egy né ző té rre benyúló köté ny- vagy elő színpad; a té nyleges nagyszínpad, mindkettő a szabadté ri jelenetek számára. A színpad hátulján függönnyel elválasztható ré sz, az ún. szobabelső jelenetek számára. E fölött erké ly, az erké ly- vagy bástyajelenetek számára. Lehető sé get teremt a szimultán jelenetekre, a le- é s kihallgatásokra. 3. Az é pületek fedetlenek, az elő adásokat általában dé lután három ó rátó l söté tedé sig tartják. Díszlet nincs, illetve csak jelzé s szerű. Bár a né ző k elfogadják a színpad felé píté sé bő l következő konvenció kat, a drámai szövegnek akár direkten, akár metaforikusan rendkívül információ gazdagnak kell lennie (pontosítani a helyszínt, idő pontot, stb.) 4. Az elő adást szünet nélkül, egyhuzamban játsszák, függöny nincs. A Shakespearedrámák felvonásokra tagolása csak a XVIII. század második felé ben törté nik meg. A jelenetek határát a szereplő k ki é s bevonulása jelzi. Meg kell oldani a halottak kivitelé t. Be kell é píteni olyan jelenetet vagy utasítást, mely ré vé n ez megoldható. 5. A színtá rsulat 12 16 fő bő l á ll, állandó szerepköre csak a tragikus hő snek é s a komikus színé sznek (=clown) van. A nő i szerepeket kamaszfiúk játsszák. Több a szerep, mint a színé sz; így bizonyos szerepeknek összevonható aknak kell lenniük. 6. A színészi já ték: A harsánytó l jut el fokozatosan a belső áté lé sig (lásd: Hamlet utasításai a színé szkirálynak, illetve Szentiváné ji álom mesterember-jelenet é s az azokra tett megjegyzé sek).
A shakespeare-i dráma jellemző i Nem követi az arisztotelé szi drámaelmé letet é s az ezen alapuló színjátszást, nem a görög hagyomány szerves folytató ja. De rendkívül sokfé le hagyománybó l merít, s felhasználja kortársai drámatechnikai é s dramaturgiai újításait: a. Senecató l veszi át a nagymonoló gokra való é pítkezé st; a halállal szembené ző ember sztoikus nyugalmát. b. A kö zépkori drámábó l veszi át té r é s idő szabad kezelé sé t, a hangulati ellenté telezé st é s a hangnemek kevertsé gé t (Shakespeare-né l a műfajt mindig tragikum é s komikum egymáshoz való viszonya é s aránya dönti el). c. Kortársai közül Kyd: Spanyol tragé dia címűműve, mint bosszúdráma a Hamlet elő ké pé nek tekinthető. Marlowe-tó l veszi át a nagyformátumú hő sökre való é pítkezé st é s a verselé st, a blank verse-t. Hogy való ban hány drámai művet írt ezt se tudjuk. Van egy hagyományos számunk. Eszerint tragé diáinak, komé diáinak, regé nyes színműveinek a száma összesen 37. Nyilvánvaló azonban, hogy a neki tulajdonított színpadi művek között jó né hányat vagy egyáltalán nem ő írt, vagy csak contaminatorké nt vé gső formába rázta valaki másnak a művé t. Bizonyosnak vehetjük, hogy a VIII. Henriket ifjabb barátja, Fletcher írta, ő vé gül né hány sort átírt, egyes dialó gusokat kijavított, de enné l több köze nincs a való jában igen közepes színvonalú királydrámához, amely meg se közelíti az igazi nagy királydrámák"-at, a IV. é s az V. Henriket vagy a ké t igazi nagy tragé diát, a II. é s a III Richárdot. De alig hihető, hogy az egé sz korainak tartott, talán a Té vedé sek"-né l is elő bb színpadra került Titus Andronicus" való ban Shakespeare műve lehetne. Ez a rendkívül ízlé stelen é s indokolatlan gyilkosságokat halmozó ré mdráma mé g csak szellemi vagy hangulati rokonságban sincs bármelyik Shakespeare-tragé diával. A nem jelenté keny, de kedves-kellemes Periklé sz" címűjáté k (nem az ó kori államfé rfiró l, hanem egy mesebeli olasz hercegrő l szó l) formailag is különbözik bármely más shakespeare-i műtő l. Ebben narrátor vezeti a cselekmé nyt, a megszemé lyesített Idő " jelké pes szemé ly lesz. A megszokott ötös-ötödfeles jambust felváltja a né gyes jambus, ami sehol másutt nem fordul elő Shakespeare-né l. De a korai Ké t veronai nemes" vagy a ké ső i Cymbeline" is sokkal gyengé bb színvonalú mű, hogysem a nagy remekművek mellé sorolhatnó k. De az örökölt 37-es számbó l azé rt legalább 25 igazi, hiteles, az ó kori görög tragikusok ó ta a legközelebbi csúcsa a műfajnak. Viszont van az angol reneszánsz drámák közt né hány ismeretlen szerző nek tulajdonított, amely talán Shakespeare műve. A Morus Tamás tragé diájáró l szó ló Sir Thomas More" címűkomor játé k, amelyrő l tudjuk, hogy a színház megrendelé sé re né gy háziszerző közösen írta, megbeszé lve a té mát, majd felosztva, melyik mozzanatot melyikük írja meg. Tudjuk, hogy a negyedé t Shakespeare írta, s a stíluskritika alapján azt is gyanítjuk, melyik jeleneteket. É s vé gül is az egé sz Shakespeare ké zírásával maradt fenn. De soha nem sorolták a szerző összes művei közé. Talán a hitelesnek vé lt gyengé bbek között is egyik-másik ilyen közös munka, é s talán az ismeretlen szerző k között is egyik-másik Shakespeare volt mint társszerző. Á mde a nagy művek, azok az övé i. Ezeket keletkezé sük szerint né gy korszakba szoktuk osztani. A shakespeare-i é letműkorszakolása Sokfé le tagolás lehetsé ges: 2, 3, 4 korszak, ám mindegyikben közös, hogy 1600 a legfontosabb korszakhatár. Ekkortó l számítja az irodalomtörté net művé szeté nek
elkomorulását; ezután születtek meg az ún. nagytragé diák. a. Kirá lydrá má k: II. Richárd III. Richárd V. Henrik VI. Henrik IV. Henrik b. Lírai tragédiá k: Romeo és Júlia c. Vígjá tékok: Szentiváné ji álom Sok hűhó semmié rt A makrancos hölgy Vízkereszt vagy amit akartok Ahogy tetszik A windsori víg nő k Ló vátett lovagok A ké t veronai nemes Té vedé sek vígjáté ka d. Nagytragédiá k: Hamlet, dán királyfi Lear király Macbeth Othello, a velencei mór e. Római tragédiá k: Julius Caesar Antonius é s Kleopátra Coriolanus f. Regényes színművek: Pericles Cymbeline Té li rege Szeget szeggel A velencei kalmár Minden jó, ha vé ge jó Trolius é s Cressida g. Az életmű jelképes lezá rá sa: A vihar (Prospero eltöri varázspálcáját) h. Az életmű utolsó darabja: VIII. Henrik Az első az indulás né hány é ve, foleg olasz mintájú vígjáté kokkal, de 1595-ben a Rómeó és Júlia" azonnali sikeré vel már elkezdő dik az a második korszak 1595-tol 1599-ig, amikor elő kelő pártfogó i segítsé gé vel koszorús költő ", vagyis hivatalos udvari szerző. Ez idő ben való színűleg udvari elvárásra írja a Királydrámák" cím alatt ismert törté nelmi színjáté kokat, a Tudor-ház tró nra lé pé se elő tti é vtizedek vé res kró nikáját, amely a százé ves háború, majd a fehé r ró zsa piros ró zsa né ven ismert polgárháború ré msé geit idé zi fel. De ezek között,
Ró meó é s Júlia szerelmi tragé diája után é píti fel a szerelem halhatatlan komé diáját, a Szentiváné ji álmot" 1599 é s 1601 között megint elvé sz szemeink elő l. A legfontosabb protektor, Essex gró f egy politikai per áldozata lesz. Talán koholt per volt (manapság koncepció s pernek mondanó k), talán való ban a tró n ellen szervezett felkelé st. Annyi bizonyos, hogy elíté lté k é s kivé gezté k. Hívei közül többen is kerültek börtönbe, de né hány é v után igyekeztek jó vátenni indokolatlan meghurcolásukat, a filozó fus Bacon is börtönbe került egy idő re, hogy hamarosan mentegető zve kiengedjé k é s miniszterré tegyé k. Lehet, hogy Shakespeare-rel is ilyesmi törté nt. Ké t é vig hírünk sincs felő le, de 1601-ben egyszerre a híres Globe Színház igazgató ja. Eddig színé sz, majd sikeres szerző volt ott, ettő l kezdve igazgató é s ré sztulajdonos. Ekkor kezdő dik az a hat é v, amikor leghíresebb é s való ban legnagyobb tragé diáit írja, s mellettük legcsillogó bb vígjáté kait. A velencei kalmár"-ral kezdő dik, máig sem döntötte el az é rté kelé s, hogy ez az izgalmas műkomé dia vagy a megaláztatás tragé diája. Azonnal utána a Hamlet", amelyet sokan tartanak a drámatörté net legjobb, legszebb művé nek. Majd egymás után a Lear király", az Othello", a Macbeth" közben a fanyar humorú Vízkereszt" is. Ha csak ennek a hat é vnek az alkotásait írta volna, akkor is ő t íté lnő k az ezredé v legkitűnő bb színpadi szerző jé nek. De 1603-ban meghal a nagy királynő, Erzsé bet, é s vele befejező dik a Tudorok polgárpártoló korszaka. Jakab királlyal visszaté r a Stuartok feudális önké nyuralma. Anglia elkomorodik, é s Angliával Shakespeare is elkomorodik. 1607-tol 1611-ig (vagy 13-ig?) tart a negyedik korszak. A mindenbő l való kiábrándulás korszaka. Az Athé ni Timon" csaló dottsága é s keserűsé ge, a Szeget szeggel" keserűvígjáté ka arró l, hogy a legtisztessé gesebb ember is korrupt lesz, ha hatalmat kap a kezé be. A Troilus é s Cressida", ez a homé roszi mitikus világban játszó dó vígjáté k vagy szomorújáté k, amelyben a mitikus hő sök stricikké, a mitikus hő snő k kurvákká züllenek. É s vé gül a legszebb é s legsivárabb tündé rjáté k, a Vihar", amelynek sé rtett, de varázsló erejű hő se, Prospero odáig jut, hogy bosszút állni sem é rdemes, de mé g varázsolni sem, é s a tündé ries csodák között összetöri varázspálcáját. Hamlet-é rtelmezé sek A tragé dia kitüntetett szerepe a shakespeare-i é letműben, a világ drámairodalmában, valamint a műrendkívüli feldolgozottsága, a könyvtárnyivá duzzadt szakirodalom nem teszi lehető vé a műegyetlen é s kizáró lagos é rtelmezé sé t. É rtelmezé si lehető sé gekrő l beszé lhetünk csak a Hamlet kapcsán. Ehhez társul mé g az az elfogadott felfogás, miszerint a Hamlet nem az egyé rtelműé s megnyugtató válaszok, hanem a gyötrő ké rdé sek tragé diája. Erre utal a tragé dia felüté se is: önmagunkkal, világró l alkotott felfogásunkkal kell szembesülnünk a műkapcsán. 1. A Hamlet mint a két korszak hatá rá n á lló hő s drá má ja: A korszakváltás mindig é rté kveszté ssel, é rté kbizonytalansággal jár együtt. A szakirodalomban többfé le felfogás is van (kö zépkor újkor; reneszánsz barokk; katolicizmus protestantizmus stb.). A legelfogadottabb a közé pkor reneszánsz korszakpár. Nem csupán arró l van szó, hogy Hamlet, mint reneszánsz hő s áll szemben a közé pkort ké pviselő királyi udvarral, hanem a fő hő sben is együtt vannak jelen a ké t korszak jellemző i. Hamlet feladata, hogy a korszakváltás é rté kvesztő idejé ben ( Kizö kkent az idő; - óká rhozat! / Hogy én születtem helyre tolni azt. ) helyreállítsa a megbomlott é rté krendet. Tragé diája, hogy ez csak halálával sikerülhet. 2. A Hamlet mint politikai drá ma: (Jan Kott) A politikai dráma alapmodellje hatalom é s erkölcs összeütközé se. Claudius gyilkosság ré vé n megszilárdítja hatalmát Dániában, ső t jó politikuské nt biztosítja is a mindennapi é let lehető sé gé t. A látszó lagos biztonság azonban, a hatalom, mint erő szakszervezet pontos működé sé n alapul, mé lyé n azonban kiszolgáltatottság é s fé lelem húzó dik meg.
Jan Kott szerint Helsingő rben minden függöny mögött áll valaki. A leggyakrabban használatos ige a színpadon: (ki)fürké szni, szemmel tartani, nyomon követni. Polonius Claudius utasítására figyelteti a királyné t, Hamletet, Laertest, Opheliát. Mindent megrohaszt a fé lelem é s a bizalmatlanság: házasságot (Claudius Gertrud), szerelmet (Hamlet Ophelia), barátságot (Hamlet Laertes, Rosencrantz é s Guildenstern). Többször elhangzik a műben: Dá nia bö rtö n ; Rohadt az á llamgépben valami. Hamlet feladata hatalom é s erkölcs összhangjának megteremté se. Tragé diája, hogy ez csak halálával sikerül(het). 3. A Hamlet mint gondolat és tett ö sszhangja megteremtésére tett kísérlet drá má ja: A ké rdé s alapvető filozó fiai é s erkölcsi problé mát é rint, azaz összhangot teremteni az ember gondolatai é s cselekedetei között. Claudius: Nincs ellenté t a ké t dolog között, alantas gondolatokhoz alantas tettek társulnak. Polonius: Tetteit ké t dolog motiválja: a közhivatalnoki buzgalom, másré szt gyermekei iránt é rzett felelő ssé g é s szeretet. Polonius tisztában van az alattvaló k kiszolgáltatott helyzeté vel, gyermekeinek adott tanácsai ennek szellemé ben születnek, a túlé lé st, a lehető sé gek szerinti erkölcsös é letet hirdetik. Hamlet: A ké slekedé s oka nem csupán é s nem első sorban bizonytalanságábó l, tettre való ké ptelensé gé bő l fakad, hanem bölcseleti hátterű. Nem találja a lé tezé s egé szé t é rintő ké rdé seire, gondolataira az ennek megfelelő tettet. Tragé diája, hogy gondolatainak é rvé nyt csak claudiusi tettekkel ké pes szerezni. 4. A Hamlet mint tö rténeti drá ma, a dá n trónért vívott küzdelem drá má ja: Az elő zmé nyeket is figyelembe vé ve a törté net íve Fortinbrastó l Fortinbrasig tart. A műben a három fiatalember (Fortinbras, Hamlet, Laertes) egyaránt közel kerül a hatalomhoz. Az ifjú Fortinbras cé lja egyé rtelmű; megszerezni az apja által elvesztett területeket, megszerezni Dánia tró nját. Laertes vé letlenszerűen kerül a hatalom közelé be, s csak Claudius ügyessé gé n múlik, hogy a felbő szült Laertest é s kísé reté t Hamlet ellen fordítsa. Hamletet nem a hatalom é rdekli, hanem a hatalom termé szetrajza. Nem birtokolni akarja a hatalmat, hanem megismerni. A Hamlet mint mélylélektani drá ma: Freud é s a mé lylé lektani iskola ó ta közhelyszerűaz az é rtelmezé s, mely szerint Hamletet, cselekedeteit, viselkedé sé t é s mentalitását tudatalatti ösztönök motiválják. Ezek közül a legfontosabb az Oidipusz-komplexus, anyja iránt é rzett túlzott vonzalma. S ez motiválja Claudius elleni gyűlöleté t is. Mé lylé lektani vonatkozásban a Hamlet az apátlan nemzedé k tragé diája, s a fiúk öntudatlanul is apjuk helyé t szeretné k elfoglalni.
Ahány mű, annyifé le, ahány hő s, annyi jellem, annyi típus. Hamlet, a habozó bölcs ugyanolyan örök típus, mint Caliban, a szörnyeteg, Othello, a fé lté keny, Lear, a csaló dó családfo vagy Puck, az örök vásott kamasz. Minden Shakespeare-játé k eredeti, de egyetlen té máját sem ő találta ki. Mé g a Szentiváné ji álom" különböző korokbó l összezagyvált szereplő i is külön-külön megtalálható k elő dökné l, itt az összevisszaság az eredeti. A többiné l minden valahonné t való, é s mé gis eredeti műjön lé tre. De a törté nelmi té mák divatos törté netíró knál található k, az ó kori tárgyúak Plutarkhosz törté nelmi alakjait lé ptetik színpadra. A vígjáté kok olasz novellákbó l é s nemzetközi vándormesé kbő l váltak té mákká. De csak té mákká: a cselekmé nyek menete é s a hő sök jelleme örök pé ldaké pek a világ folyásáró l é s alakjairó l. A reneszá nsz drámát Angliában nem sokkal ő elő tte Thomas Kyd kezdte azokkal a drámákkal, amelyekben összeolvasztotta az ó kori tragé diák öröksé gé t a kö zépkori misztériumjá tékok mozgalmasságával. Shakespeare tő le is tanult, de mé g többet a legfontosabb kortárstó l, Christopher Marlowe-tó l. Marlowe egyazon é vben született Shakespeare-rel. Igen rövid, de igen fé ktelen é letet é lt. Az egyetemrő l utcai ké selé s miatt kicsapták, akkor elment kaló znak, a fekete vitorlák é s halálfejes lobogó alatt írt egy olyan drámát, amely Shakespeare-re é s általa az egé sz drámai gyakorlatra hatott. Ő kezdemé nyezte a blankverset (ötös é s ötödfeles jambust), amely már kortársainak is termé szetes formája lett, majd Schiller törté nelmi drámáin keresztül nemcsak Katona Jó zsef, de Illyés Gyula számára is drámai versforma lett. Első tragé diája, a Nagy Tamerlán" azonnal siker volt. Ö sszesen hat tragé diára volt ideje (köztük a Faust-té ma első színpadi feldolgozására), majd 29 é ves korában egy kocsmai verekedé s áldozata lett. Shakespeare jó barátja volt, sokak szerint semmivel se jelenté ktelenebb nála, é s ha tovább é l, talán ő t tartanák a legnagyobbnak, de nem é lt tovább, é s a tő le sokat tanuló Shakespeare lett a legnagyobb. De az az egé sz kör, amelyben é ltek, az angol reneszánsz teljessé gé t jelentette. A Hableány" nevűkocsmában napró l napra együtt ültek a Globe Színház irányító i, szerző i, mellettük egyazon asztalnál itták a sört vagy a whiskyt a nagy költő k, nagy tudó sok, nagy államfé rfiak. Edmund Spenser, a kor legnagyobb költő je, Francis Bacon, a kor legnagyobb filozó fusa, Essex gró f, aki tragé diájáig a legfő bb államfé rfi volt... é s mellettük a divatos, ünnepelt kaló zok, akik hűsé ges né ző i voltak a Globe Színháznak is. Ezt a kört é s mögöttük az Udvar hölgyeit, a lebujok leányait, a windsori é s londoni víg háziasszonyokat kell együtt látnunk, hogy kellő felké szültsé ggel né zzük színházainkban vagy olvassuk otthoni magányunkban Shakespeare műveit. Ezeket pedig né zni é s olvasni kell, mert né lkülük sokkal szegé nyebb lenne a világunk.