kórház 2013/6. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója: 2013/6.

Tisztelt Olvasóink! M egérkezett végre a nyár is, nagy forrósággal, sok esővel. Nyár eleji forróság, sok eső mindig áradást okoz a Dunán, hiszen a hatalmas vízgyűjtő terület a Fekete erdőtől végig az Alpok mentén húzódik. A gyors hóolvadás összeadódik a nyári, kiterjedt esőzéssel, megduzzasztja a mellékfolyókat, és a szelíd, kedves Duna nekifeszül a gátaknak. Kis szerencse a bajban, hogy Németországban és Ausztriában még hosszan kanyarog, és a modern média világból hamar értesültünk, hogy nagy veszély közeleg. Szívszorító élmény volt látni a régi kirándulásokról ismert gyönyörű városkákat, hogyan küzdenek a nagy vízzel, és nem mindig sikeresen. Gazdag, szépséges barokk házsorok kerültek víz alá, lakóik csónakokon menekültek, és halálos áldozatok is voltak. Szorongva vártuk, mi fog történni. Ha sokkal gazdagabb, műszaki területen fejlettebb barátaink ilyen bajba kerülnek, mi lesz velünk? És akkor megmozdult az ország. A kormány irányított és pontosan tájékoztatott. A honvédség, benne az újonnan alkalmazott tartalékosok, a katasztrófavédelem, a vízügyesek, a rendőrök és mellettük sok ezer civil, önkéntes ment ki a gátakra. Volt anyag, eszközök, már-már muzeális helikopterek, teherautók, rohamcsónakok. Nagy küzdelem volt, de sikerült! Emberéletben nem esett kár! Sehol sem tört át romboló erővel a folyó. Pedig minden 150 éve ismert árvízi rekord megdőlt. Az egészségügy is tette a dolgát, különösen a folyó mentén körülzárt települések orvosai, munkatársaik és a mentősök vették ki a részüket a küzdelemből. Köszönet érte mindenkinek, akiket illet! Kórházaink keményen dolgoznak, hogy a mindennapokban helytálljanak. A béremelés híre napjainkra konkrét számokká változik, sok munkatársunknak könnyít az életén. A harc most a másik gáton, az adósságfronton folyik. Reménykedjünk, hogy ott is sikerrel. Előző lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat a Kórházszövetség élén bekövetkezett változásokról. Eljött az ideje, hogy 10. évfolyamát megért megújított lapunk is változzon. Annál is inkább, mivel lapunk másfél éve már visszakerült a szövetség tulajdonába, működtetésébe. Azon igyekszünk, hogy lap még jobban képviselje kórházaink ügyét és a Kórházszövetség, a kórházak, a bennük dolgozók a sajátjuknak érezzék. Szerkesztőbizottságunk elnöke, a hagyományoknak is megfelelően a past president, Rácz Jenő lett. Tagjai: a regnáló elnök, Velkey György és a megválasztott elnök, Svébis Mihály. Mivel az új elnökség tagjai szakterületi feladatokat is vállaltak (l. előző lapszámunkat), kézenfekvő, hogy ők adják a lap szakértői hátterét. Megújuló impresszumunk már ezeket a változásokat tükrözi. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a kiváló szakembereknek, akik az elmúlt évtizedben tanácsaikkal, írásaikkal, javaslataikkal segítették szerkesztőségünk munkáját, emelték lapunk szakmai színvonalát. További munkájukhoz sikereket, jó egészséget kívánunk. Dr. Szepesi András kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Velkey György, Dr. Svébis Mihály Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kásler Miklós, Dr. Antal Gabriella, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Dr. Gál János, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Dr. Nagy Anikó, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Dr. Tótth Árpád, Molnár Attila Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: mksz@invitel.hu Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap aktuális tartalma a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: mksz@invitel.hu Szaklapunk 2012. év II. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

Tartalom Kórház-hírek 4 Kórházügyeink Aktuális 6 Újratervezés: kényszerházasság, válás, önállóság 8 Beszámolt a miniszter 10 Versenyfutás az idővel a megszerezhető pénzekért 11 A recesszió egészségügyi kockázat 13 Greiner Bio-One biztonsági termékek 14 Népbetegségek ellen az ellátás csúcsáról 16 Kézben tartott likviditás 18 Vérnyomáscsökkentő ballonkatéteres beavatkozás Győrben 19 19 Először ültettek be Magyarországon vérnyomás-szabályozó pacemakert 20 Több HIV-fertőzött, kevesebb szűrés 22 Szorosabb együttműködésre van szükség Konferencia 24 Az egészségügy irányításába más tárcák is szívesen beavatkoznak 26 Az egynapos sebészet zászlóshajója lehetne a Péterfy Kórháztervezés 28 Épületgépészet Képalkotó diagnosztika 34 Az ultrahang betört a hétköznapokba ÁPOLÁS 36 Emberfelettit csak emberséggel lehet teljesíteni társadalmi SZEREPVÁLLALLÁS 40 Szociális munkások a kórházakban és másutt PARAGRAFUS 43 Béremelés az egészségügyben KÓRHÁZI VIZIT 46 Várják a pályakezdő orvosokat 6

Kórházügyeink Huszonötmilliárd forint az egészségügynek 25 milliárd forint többlettámogatáshoz juthatnak az egészségügyi ellátórendszerek 2015. december 31-ig, a Magyar Közlöny 95. számában megjelent határozat szerint. Az infrastrukturális fejlesztésekre fordítható támogatások révén az egészségügyi ellátás színvonala, a betegbiztonság, illetve a rendszerben dolgozók munkakörülményei is javulnak tudatta közleményben az egészségügyi államtitkárság. Mindez egyrészről azt jelenti, hogy a 2012 decemberében 35,36 milliárd forint támogatási keretösszeggel meghirdetett Struktúraváltás támogatása a járóés fekvőbeteg-ellátás fejlesztésével című pályázat során megvalósuló egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekhez a kormány további 14,01 milliárd Ft forrással kíván hozzájárulni. Így biztosítható, hogy a kisebb városi kórházak is megtehessék azokat a lépéseket, amiket a 2012. évi strukturális változások alapoztak meg: az integrációt egy másik kórházzal, vagy helyben a sürgősségi, járóbeteg-, krónikus és nappali kapacitások fejlesztését. Másrészről pedig a kormányhatározat 11 milliárd forint kiegészítő forrás lehetőségét teremti meg a már korábban elindult uniós támogatású egészségügyi beruházások sikeres lezárásához 2013-2014-ben. A GYEMSZI 2012-ben elvégezte az állami fenntartásba került kórházak, illetve az ott már futó Új Széchenyi Terv projektjeinek átvilágítását, és ennek nyomán vált indokolttá ez a kiegészítés. Ezzel felgyorsítható a projektek sikeres befejezése, mivel a 11 milliárd forint fedezi az előző fenntartók által 2013. május 31-ig megvalósult Szervkivételi riadó:... 62 Veseátültetés:... 88 Májátültetés:...19 Szívátültetés:... 20 Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés:... 3 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens:... 2 megkötött szerződésekből származó, máshonnan el nem számolható költségnövekményt is. (MTI) Béremelés az egészségügyben: a Fidesz elégedett Újabb 95 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik majd, miután a parlament elfogadta az erről szóló indítványt mondta a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta, a Fidesz teljes mértékben támogatta az egészségügyi dolgozók béremelésének következő üteméről szóló kormányzati előterjesztést. Az ország a magyar emberek jó teljesítményének köszönhetően elég erősen áll a lábán ahhoz, hogy végrehajtsák az emelést, amire idén 30 milliárd forintot fordítanak jelentette ki. A képviselő egyúttal a Fidesz nevében köszönetet mondott az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az azt vezető Balog Zoltánnak, hogy közreműködött ennek a vállalásnak a teljesítésében, és levezényelte a hosszú tárgyalásokkal járó folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az érintettek meghallgatásával készült. A béremelést a szeptemberi fizetéssel folyósítják, de januárig visszamenőleg szól majd hívta fel a figyelmet. Ez az emelés minden érintettnek legalább havi bruttó tízezer forintot hoz majd, de ennél jóval többet kapnak, akik tavaly kimaradtak a bérfejlesztésből hangzott el. A diplomás egészségügyi szakdolgozók esetében több mint bruttó 41 ezer forintos emeléssel számolhatnak. Az intézményi gyógyszerészek is érintettek lesznek, a szakorvosok pedig havi plusz 40 ezret kapnak, ha bérük nem éri el a 450 ezer forintot. Az alapellátásban dolgozók bére is tíz százalékkal nő majd közölte. A politikus hangsúlyozta, nagy eredménynek tartják, hogy Magyarország azon kevés európai országhoz tartozik, ahol béremelésről beszélhetnek, mert a kontinens számos országában elvesznek a közalkalmazottaktól és az egészségügyi dolgozóktól. A 2010 előtti állapotokra kitérve azt mondta, az összeomlás széléről kellett visszarántani a magyar egészségügyet. A Fidesz a Gyurcsány- Bajnai-korszak legnagyobb vesztesének az egészségügyi dolgozókat tartja, csak az orvosoknak, ápolóknak és mentősöknek köszönhető, hogy nem omlott össze az ellátórendszer közölte. A baloldal nemcsak, hogy nem segített az egészségügyön, hanem arra is képtelen volt, hogy az előre látható krízist kezelje jelentette ki. Tétlenül nézték, hogy nyolc éven keresztül egészségügyi dolgozók tömege hagyta el a pályát, és soha egy lépést nem tettek azért, hogy Magyarországon tartsák őket hangsúlyozta. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyszer sem emelték az egészségügyben dolgozók fizetését, sőt egyhavi fizetést el is vettek tőlük. Ennek volt köszönhető, hogy az ágazat átlagkeresete alatta maradt a mindenkori átlagfizetésnek tette hozzá a szóvivő. A Fidesz nem ígérgetett soha, csak azt mondta, hogy nem feledkezik el az egészségügyi dolgozókról, és az ország erejéhez mérten rendezik a helyzetüket emelte ki. A korábbi lépéseiket részletezve elmondta, hogy 2012-ben számos intézkedés történt, amelynek során az első ütemben több mint 90 ezer ember, elsősorban az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bérét emelték fel. A második ütemben a háziorvosok havi 70 80 ezer, a védőnők havi 25 ezer, a fogászati dolgozók pedig havi 30 ezer forintos emelést kaptak. A következő lépés a speciális területen dolgozókat, például a légimentőket érintette közölte. Emellett még 2011-ben 64 ezer, fokozott kockázattal, nagy munkaterheléssel járó munkakörben dolgozó ember részesült munkahelyi pótlékban, ami fejenként 22 90 ezer forintot jelentett. A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer ember, háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátó fogorvosok és a praxisaikban tevékenykedő szakdolgozók tavaly nem kaptak, és az eddig ismert tervezetek alapján idén sem kapnak béremelést. Az MSZP véleménye szerint az, amit a Fidesz három év alatt az egészségügy területén teremtett, egy szóval jellemezhető: katasztrófa így reagált a szocialisták szóvivője a fideszes Selmeczi Gabriella szavaira. Kormos Kata hangsúlyozta: az MSZP minden, az egészségügyi dolgozók helyzetét segítő intézkedést támogat. Eközben viszont az látszik, hogy a kormányoldal három év alatt 300 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, ami a tízszerese annak, amit most vissza akarnak csurgatni jelentette ki. A kormányerők három év alatt 4 Kórház-hírek KÓRHÁZ 2013/6.

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát. Hat magyar egyetem jutott be a legjobb 800 közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában a tudományos publikációk alapján. A magyarországi intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: 509. lett. A Semmelweis Egyetem az 532., a Szegedi Tudományegyetem az 559., a Debreceni Egyetem az 564. helyen végzett. 685. lett a rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem pedig a 794. helyet szerezte meg. Csaknem 1,9 milliárd forintot nyert tíz nyugat-dunántúli kórház az Új Széchenyi Terv önrészmentes pályázatán. A kórházra eső támogatásból Győrben két, Téten egy intézményükben a betegek ellátását jobbítják. Az összeg zöméből a pszichiátriai, mintegy 43 millió forintból pedig a mozgásszervi rehabilitáció feltételeit javítják. Balog Zoltán miniszter úgy határozott, a Debreceni Egyetem rektori feladatainak ellátására Szilvássy Zoltánt javasolja a köztársasági elnöknek. Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és négy évig állhat az egyetem élén. Szilvássy Zoltán 1957- ben született. Szegeden diplomázott az orvosi karon. Az orvostudomány kandidátusa. 1999 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen. 2001-ben az MTA doktora lett. 2007 óta az egyetem stratégiai rektorhelyettese. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a budai egészségügyi centrum kialakításakor nehéz jó döntést hozni. Úgy véli, a budai sürgősségi ellátás a Szent János, a Kútvölgyi vagy a Szent Imre kórház köré szerveződhet. Mindegyik mellett és ellen szólnak érvek, mint mondta, a János kórház körül a közlekedés nehézkes. Velkey György szerint a pestihez képes a budai gyermekellátási kapacitások kevésbé koncentráltak, kevésbé jók. Szükség lenne egy budai gyermek-egészségügyi központ létrehozására tette hozzá. szétverték az egészségügyet fogalmazott Kormos Kata. Matolcsy György tündérmeséje rémálommá kezd válni, a Fidesz kommunikációja köszönőviszonyban sincsen a valósággal jelentette ki a szocialisták szóvivője. A valóság ugyanis az, hogy a várólisták még mindig elképesztően hosszúak, vannak betegek, akik hónapokat vagy éveket várnak egy-egy műtétre, a mentőszolgálattól is pénzt vontak el, és még mindig magas az orvoselvándorlás mondta. Az egészségügyi béremelés előrelépést jelent, viszont az LMP sajnálattal látja, hogy az alapellátás megint kimaradt a bérfejlesztésből így reagált Szél Bernadett, a párt társelnöke közleményében a Fidesz szóvivőjének szavaira. Szél Bernadett szerint mindez nem feledteti el a pénzkivonást az egészségügy rendszeréből, a korábbi 3,9 milliárdos egészségügyi zárolást. A kormány szerint ugyanis, ha lesz is bérfejlesztés az alapellátásban, az a tervek alapján többletmunkához lesz kötve. Az LMP szerint nagy szükség van a háziorvosi ellátás megerősítésére, ahogyan a kormány korábban ígérte is. Azt várjuk, erről ne feledkezzenek meg hangsúlyozta Szél Bernadett. (MTI) Ennyi jut, nem több Tavaly és az idén is kevesebb jutott egészségügyre, mint 2011-ben: az államháztartás ilyen célú kiadásai két éve még 2470,4 milliárd forintra rúgtak, 2012-ben már csak 2211,4 milliárdot tettek ki, idén pedig éppen csak hogy meghaladják a kétezer milliárd forintot. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint ez ugyan nem jó hír, de tudomásul kell venni, hogy a gazdaság teherbíró képessége jelenleg nem tesz ennél többet lehetővé. A legfontosabb feladat most az államadósság leszorítása, amelynek kialakulásában amúgy az egészségügyi túlköltések is szerepet játszottak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ugyanakkor éppen arról igyekszik meggyőzni a kormányt, hogy az egészségügy nem finanszírozható a rendelkezésére bocsátott forrásokból. Most közzétett Fehér Könyvükben konkrét számításokkal próbálják meg alátámasztani érvelésüket, amelynek lényege, hogy a kormánynak sokkal több szempontot kellene mérlegelnie például a gyógyszeripari különadók fenntartásakor, mint a közvetlen pénzügyi hasznot. A magyar GDP 1 százaléka közvetve vagy közvetlenül az innovatív gyógyszergyártásból származik emelte ki Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. 2010-ben mintegy 207,4 milliárd forint hozzáadott értéket termeltek ezek a cégek, magyarországi jelenlétükkel körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit, és összesen 36 milliárd forint árnyék-hozzájárulást biztosítottak kedvezmények és adományok formájában az egészségügy rendelkezésére. (vg.hu) A gyöngyösi, a nagyatádi és az ózdi kórház költségvetési intézményként működik tovább Várhatóan július 15-től költségvetési intézmény veszi át a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet, és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház működtetését. A jövőben tehát nem a gazdasági társaságról szóló törvény alapján, hanem a költségvetési intézményekre vonatkozó szabályok szerint működnek a kórházak. Mindez háromfázisú folyamat eredménye. Az ide járó betegeket nem érinti hátrányosan a változás közölte Freili Géza, a jelenlegi fenntartó, a Medical Investments Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az állam átveszi tőlünk a szükséges eszközöket, a kórházak működéséhez kapcsolódó szállítói szerződéseket, kötelezettségeket. Július 15-től a dolgozók is közalkalmazottá válnak, a Medical Investments Zrt. fenntartói feladata megszűnik, erről a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI) egyeztetve kapnak írásos tájékoztatót mondta Freili Géza, hozzáfűzve azt is, ez az intézkedés több mint 400 munkavállalót érint Nagyatádon. Ismereteink szerint a jövedelmük nem lehet alacsonyabb, mint a jelenlegi, besorolásuknál a jogfolytonosság érvényesül. Most egy speciális jogi feladat vár a fenntartóra, hiszen az alkalmazottak július 15-e után már nem a munka törvénykönyve szerinti, hanem közalkalmazotti bért kapnak: juttatásukat át kell konvertálni közalkalmazottivá. A kórházak dolgozóinak ez után kell nyilatkozniuk arról, hogy tovább dolgoznak-e az intézménynél. (sonline.hu) Kórház-hírek 5

Talán nincs még egy olyan területi kórház az országban, amelyhez olyan nagyon ragaszkodnának a környékbeliek, mint az óbudai Szent Margit Kórházhoz. Már az 1897-ben átadott ispotályra is a III. kerületben élők adták össze téglajegyenként a pénzt, nem csoda, hogy a korábban a Fővárosi Önkormányzathoz, majd 2008-tól a Szent János Kórházhoz tartozó intézmény önállóságának visszaszerzéséért sokat küzdöttek a helybéliek. Ettől az esztendőtől, 2013 januárja óta az óbudai kórház jogilag ismét önállóvá vált, a tulajdonosa az állam lett, fenntartója-működtetője a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet. Az önállóság elnyerését június 10- én, Margit napján ünnepelték a Szent Margit Kórház munkatársai, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta: ez a példaértékű összefogás a közösségteremtő munka szimbóluma lehet. Az új helyzetről, a tervekről az újranyitott intézmény megbízott főigazgatóját, dr. Badacsonyi Szabolcsot kérdeztük. Újratervezés: kényszerházasság, válás, önállóság Sokak szerint teljesen értelmetlen volt összevonni 2007-ben a Szent Margit Kórházat és a Budai Gyermekkórházat a Szent János Kórházzal. Ön szerint volt az integrációnak bármilyen szakmai oka? A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szempontjából logikus lépés volt, hisz ez volt a mintaprojektje a tervezett Budapesti Egészségügyi Holdingnak, kicsiben akarták modellezni azt, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel integrálhatók a budapesti kórházak. Akkoriban a kormány racionalizálni akarta a fekvőbeteg-ellátók kapacitását, sok aktív ágyat megszüntetett, és növelte az intézmények krónikus, illetve rehabilitációs volumenét. A Szent Margit Kórház sem maradt érintetlen, 250 aktív ágyat elveszettünk, (438-ból maradt 188), miközben a krónikus és rehabilitációs ágyak száma megnőtt, 120- ról 352-re. Új szakembereket kellett felvenni, új osztályokat hoztak létre, és ami az egyik legnagyobb hiba volt, hogy az idő közben papíron megszűnt drága, aktív gyógyítást átterelték a krónikus ágyakra, így az amúgy sem jól fizetett ellátás még nagyobb veszteséget termelt. Fél év alatt 200 millió forintra duzzadt az intézmény adósságállománya, a felhalmozott adósságállományt pedig úgy próbálta meg konszolidálni a tulajdonos, hogy a Szent Margit Kórházat a Budai Gyermekkórházzal együtt beolvasztotta a Szent János Kórházba, amelynek a gazdasági helyzetét már korábban rendezték. Milyen volt ez a több mint öt éves kényszerházasság? Hangos veszekedésekkel tarkított, vagy beletörődtek a döntésbe? Tulajdonképpen egyik sem. Bár az élet valóban nem igazolta ennek az integrációnak a hosszabb távú létjogosultságát, szakmailag igyekezett jól együttműködni a három kórház. A Szent János Kórház átvette a Margit adósságait ezzel sokat segített, életben tartotta az akkor nagy nehézségekkel küszködő intézményt. Időközben a menedzsment rájött, hogy az íróasztal mögött született tervek nem feltétlenül kivitelezhetők, nem tudták átvenni a megszűntetett szülészet és sebészet feladatait. Évente 1500-1600 szülést vezettek le az óbudai kórházban az integráció előtt és alatt (sőt immár az önálló intézményben) is, vagyis 15 ágyon folyt tovább A 116 éves óbudai Szent Margit Kórház többprofilú közösségi kórház. 456 ágya van, ebből 256 aktív, 80 rehabilitációs, 70 krónikus és 50 ápolási. Óbuda-Békásmegyer, Szentendre, Visegrád, és a pilisi területen élő közel 200 ezer ember fekvőbeteg-ellátásáért felel. Fekvőbeteg osztályai: Általános belgyógyászat, Kardiológia, Nephrológia, Gasztroenterológia, Sebészet, Szülészet-nőgyógyászat, Klinikai onkológia, Intenzív és aneszteziológia, Fejlődésneurológia, Mozgásszervi rehabilitáció, Kardiológiai rehabilitáció, Krónikus ellátás, Ápolási osztály. A Kórház egy éves költségvetése közel 3,5 milliárd forint. Nevét a magyar származású skót királynéról, Skóciai Szent Margitról kapta, aki irgalmassága mellett arról is híres volt, hogy templomokat, kolostorokat építtetett. Dr. Badacsonyi Szabolcs az állapotos nők gondozása, míg 10 ágyon akut ellátást igénylő, a társosztályokról átvett sebészeti betegellátás zajlott. A Kórház átvészelte az átállásból adódó átmeneti likviditási problémákat, a betegek ragaszkodtak a Szent Margit Kórház orvosaihoz, követték őket és ezzel párhuzamosan beindult az új rehabilitációs tevékenység, a háziorvosok pedig továbbra is nyugodtan küldhették hozzánk a betegeket. Ezek a folyamatok összességében megszilárdították a Szent Margit Kórház helyzetét, sőt, stabil hátteret adtak a többi osztály működéséhez, 2010-re a gazdasági helyzetünk, likviditásunk lényegesen jobb lett, mint a másik két telephelyé. Akkor most már csak az a kérdés, hogy miért nem működött az integráció? Nem véletlenül. A betegforgalom nem csökkent, a döntéshozók az összevonás tervezésekor több tényezővel nem számoltak, így például azzal sem, hogy a közlekedési útvo- 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

nalak hirtelen nem alakulnak át, a betegutak nem változnak meg attól, ha két kórházat összevonnak. Mindenki tudja, milyen nehézkes eljutni Óbudáról a Szent János Kórházba, sürgős esetben pedig minden perc számít. Az új helyen nem fértek el, volt, hogy a folyosón is feküdtek betegek, zsúfoltak voltak a kórtermek. Örök igazság: befektetés nélkül nem lehet működőképes egy ilyen összevonás. Vannak, akik szerint Önök kivételes helyzetben vannak, politikai hátszélről beszélnek, hiszen köztudott, hogy Tarlós István főpolgármesternek aki korábban 16 évig vezette a kerületet szívügye a Margit kórház. Kétségtelen, Tarlós Istvánnak sokat köszönhetnek a kerület lakosai, nagy szerepe volt abban, hogy ismét önálló intézményként, több profilú, közösségi kórházként működhetünk. A Semmelweis-tervben meghatározott új ellátás-szervezési koncepció is más utat jelöl ki számunkra, Óbuda és a környező területek az Észak- közép-magyarországi térséghez, míg a Szent János Kórház ellátási területe a Nyugat-közép-magyarországi területhez tartozik. A költséghatékony átszervezésekből adódó esetleges megtakarításokat fejlesztésekbe konvertálhatjuk. Csendes volt a szakítás? Békében, korrekt módon váltunk el. Bizonyos szempontból nem is szakítottunk, hiszen vannak olyan szolgáltatások, melyeket ma is a Szent János Kórháztól vásárolunk, Kázmér Tibor főigazgatóval folyamatosan egyeztetünk. Igyekszünk vigyázni azokra a szakmai értékekre, amelyek az integráció alatt, az együttműködésnek köszönhetően jöttek létre. KÓRHÁZ 2013/6. Ma is aktuális a Szent Margit Kórház 100 éves jubileumára, 1997-ben írt köszöntő: A kórház fennállása óta mindig voltak az egészségügynek, a kórháznak oly mértékben elkötelezett vezetői, orvosai és támogatói, akik a sokszor kritikus helyzetekben is látták a jövőt, és megcáfolták a reményvesztett véleményeket. A jelent megérteni és jövőt tervezni csak a múlt ismeretében lehet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományos kuratív orvoslás a századvég egészségügyére vonatkozó legnagyobb kihívásával nem tudott megküzdeni. Ezért arra törekszünk, hogy szakmai ismereteink gyarapításával, körülményeink, felszereléseink fejlesztésével követni tudjuk ezeket a kihívásokat, hozzájuk igazítva célkitűzéseinket... Végül is kézzelfoghatóan mit jelent a leválás? Az új területi ellátási kötelezettség alapján néhány szakterület esetében, így például a nefrológiai ellátásban (III. szinten) 400 ezerről 600 ezerre nőtt az ellátandó lakosok száma. Önálló és szakmai szempontból erős, elismert a megújult szülészeti és nőgyógyá szati osztályunk, az országban egyedülálló módon nálunk van fejlődésneurológiai osztály, Berényi Marian ne szakmai tevékenysége itthon és nem zetközi téren is ismert és elismert. A nefrológiai ellátásban pedig Polner Kál mán vezetésével egyedülálló módon integráljuk az aktív és rehabilitációs tevékenységet, a művesekezelés minden formáját, valamint speciális immuno-nephrológiai kórképek ellátását. A Demeter Pál által vezetett gasztroenterológiai osztály munkatársainak szakmai tudása és felkészültsége vitathatatlan, a betegek jelentős száma igazolja tevékenységük létjogosultságát. A Boér Katalin által vezetett onkológiai osztály nyolc oktávon játszik szinte minden típusú onkológiai kórképnek van szakorvosa. Két régi-új osztályvezetőt nevezünk ki július elsejével: a kardiológiai osztályt Varjú Imre, a sebészeti osztályt Imre Domonkos vezeti tovább, míg a szülészeti- és nőgyógyászati osztály élére Tűzkő Nándor kerül. Szeptembertől nyugdíjba megy Kaszás Ilona, a pathológiai osztályunk vezetője, akinek szaktudása vitathatatlan, reméljük, a most zajló pályázat eredményeként megtaláljuk méltó utódját. Az ellátandó feladatok növekedésével a finanszírozásunk is kedvezően változott, és az önállóság szinte mindenki számára motiváló volt. Vannak terveink. Mondana ezekről valamit? Szeretnénk korszerűsíteni a központi műtőt, a jelenleg szétszórt radiológiai részlegek helyett ki akarunk alakítani egy központi radiológiát, és hatékonyabbá akarjuk tenni az energiafelhasználást. Ez utóbbinál például szóba jöhetnek az Óbudán már elterjedt napkollektorok is, de a nyílászárók cseréjével is sokat spórolhatnánk, ez éves szinten többmilliós megtakarítást is eredményezhetne. Ráadásul ez esetben nemcsak a speciális az egészségügyi intézmények számára kiírt, hanem az unió kifejezetten erre a célra meghirdetett pályázataira is lehet jelentkezni. Úgy néz ki, komoly esélyük van mindezt megvalósítani, hiszen a főpolgármester az Ismét önálló a Szent Margit Kórház újranyitási ünnepségen megígérte: a városháza minden segítséget megad a sikeres folytatáshoz. Nem fél attól, hogy a többiek megorrolnak Önökre a kivételezett helyzetük miatt? Ettől nem tartok, mi nem mások rovására akarunk fejlődni, magunk is mindent megteszünk ezért. Nemcsak Tarlós István, hanem Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere is támogat minket. Úgy gondolom, a kórházigazgatók mindenütt arra törekszenek, hogy kölcsönös előnyök mentén, a térségükhöz tartozó betegek ellátása érdekében együttműködjenek mindazokkal, akik hozzájárulhatnak az intézmény fejlődéséhez, így például a helyi önkormányzatokkal is. Az önállóság hangsúlyozása, a Fővároshozkerülethez való erős kötődés furcsán hangzik, hisz a Szent Margit Kórház tulajdonosa nem a Főváros, hanem az állam. Óbuda kórháza hiába vált le, ahogy minden állami kórház, így Önök is a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) függnek. Ez így van. Egy új tulajdonos irányítása alatt dolgozunk, az államosítás óta eltelt egy év alatt sokat tisztult a kép: mindenki tisztábban látja helyét és szerepét egy most formálódó rendszerben. A térségi szintű ellátásszervezésben rejlő lehetőségekben én is hiszek, ez teljesen új alapokra helyezheti az egészségügyi ellátórendszer egészét. Most zajlik a hétéves fejlesztési terv előkészítése, minden intézmény leteszi a tulajdonos asztalára saját koncepcióját. Ezek alapján összegzi a GYEMSZI, hogy melyek azok a programok, amelyekre eséllyel lehet pályázni. Ha jól érzékelem, a fenntartó-tulajdonos célja inkább az, hogy képben legyen: valós adatokból nyert információk alapján dönthessen. Most a következő uniós költségvetés forrásaiért küzdünk közösen. Remélem nekünk is sikerül forrásokhoz jutnunk, már csak azért is, mert, ahogy az újranyitási rendezvényen is mondtam: mi nem kergetünk álmokat, reális célokért küzdünk. Bernáth Bea AKTUÁLIS 7

Az egészségügyi kormányzat elmúlt három évének munkájáról május végén számolt be Balog Zoltán, az EMMI minisztere a parlament Egészségügyi bizottságának. A beszámolón meghívottként részt vettek a szakállamtitkárság, illetve a GYEMSZI és az OTH vezetői is. Beszámolt a miniszter A miniszter beszámolója bevezetőjében megállapította: kormánya alapvető változásokat indított el az ágazatban. E változások egyik sarokpontja, hogy a korábbi megosztott felelősséget koncentrálták, az állam kezébe adták. Az új rendszer mindenkinek az érdekét szolgálja, a központi irányítás alá vett rendszer esetében a felelősség egyértelmű. Az ellátórendszer átalakításának alapvető céljaként a miniszter az egészségfejlesztés, az egészségvédelem hatékonyságának a növelését, az ellátórendszer működésének megfelelővé tételét jelölte meg. Ezeket a célkitűzéseket a kormány a Semmelweis-tervben rögzítette. Az ebből adódó feladatok egy részének végrehajtása a miniszter szerint megtörtént, a többi teljesítése folyamatos. Az Új Széchenyi-tervnek, az uniós és hazai forrásoknak köszönhetően az elmúlt három évben 439 egészségügyi beruházás valósult meg, vagy jelenleg is tart. Azok összességében 223 milliárd forint pluszforrást adtak az ágazatnak. A tárcavezető felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy az ágazat számos területen alulfinanszírozottsággal küzd (másutt pedig pazarló módon működik), az említett számok ismeretében mégis kijelenthető, hogy a beruházások révén jelentésős mértékű pluszforrásokhoz jutott az egészségügy. Még ha közvetett úton is, ami a pluszforrások segítségével javította a rendszer gazdaságosabb működését. Az újonnan kialakított egészségügyi térségekben olyan progresszív ellátórendszer megalkotása volt a cél, amelyben minden gyógyítótevékenységet azon a szinten és olyan keretek között végezhetnek, amely mind a beteg, mind az ellátórendszer szempontjából a leginkább optimális. Cél az ellátás átláthatóbbá, összehangoltabbá, a betegutak egyértelművé tétele. A hozzáférés és az ellátás minőségének a javítása. Az átalakításban, a progresszív rendszer kialakításában az egészségpolitikának hatékony segítséget nyújtott az átalakított szakmai kollégiumi rendszer. Az ennek alapján kialakított orvosszakmai szempontok alapján térségenként kijelölték a különféle feladatot Balog Zoltán teljesítő ellátóhelyeket, létrejöttek a centrumok. A szerkezetátalakítás során funkciót váltott 14 kórház, másutt pedig profiltisztítás vált szükségessé. Új struktúra új finanszírozás A funkciót váltott fekvőbeteg-intézményekben a korábbi klasszikus kórházi tevékenységet járóbeteg-ellátásra, egynapos sebészetre, krónikus betegek rehabilitációs ellátására cserélték fel. A miniszter állítása szerint ezek az átalakítások többmilliárd forintos megtakarítást eredményeztek. Az új struktúrához alakított finanszírozási rendszer hatékonyabbá tette az intézmények forrásfelhasználását. A fekvőbetegellátás állami kézben való centralizálása lehetőséget adott annak teljes körű átalakítására. Központi irányító és működtető szervként megalakult a GYEMSZI. Balog miniszter úgy véli, hogy az állami feladatátvétel egyik pozitív tényezője az egységes, központosított kórházi gyógyszer- és eszközbeszerzés, amelynek eredménye a hatékonyság növekedése, az átláthatóbb beszerzés, a valódi verseny megteremtése lesz. A kormány fontos céljaként jelölte meg a miniszter az egészségügyi dolgozók, az orvosok, az ápolószemélyzet elvándorlásának a mérséklését, a migrációs hajlandóság csökkentését. Szerinte ez a tendencia már 2011-ben mérséklődött és azóta is tart. Köszönhetően a rezidenseket támogató ösztöndíjprogramnak, illetve az ezt követően megvalósított pozitív bérintézkedéseknek. A 2010-ben elkezdett béremelési folyamatot idén is folytatni kívánják, amire 30 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a költségvetésben. Uniós forrásokból 15,6 milliárdot fordítottak humánerőforrás-fejlesztésre, ugyancsak uniós pénzből kapott 98 egészségügyi szolgáltató szakképzési, 69 pedig a hiányszakmákban foglalkoztatott dolgozói számára támogatást. Szintén uniós forrásból kapott pénzt mentőkocsi-vásárlásra az OMSZ, illetve a jövőben megépítendő 22 új mentőállomás kivitelezésének, továbbá 65 meglévő rekonstrukciójának a finanszírozására. Ugyancsak uniós forrásból indult el tavaly decemberben a 0 7 éves gyermekeket érintő program, melynek célja a hátrányos helyzetű gyermekek optimális fejlődésének a támogatása. Idén elindul az átfogó népegészségügyi program is. A fontos megvalósítandó célok közé sorolandó a gyógyszerpiac liberalizálásának a megállítása. Ennek első lépéseként a kormány korlátozta a gyógyszertárláncok további kiépítését, a tulajdonosi körből kizárták az offshore cégeket, és megindult a gyógyszerészi többségi tulajdonon alapuló hálózat kiépítése. Az elmúlt három évben a kórházak (lejárt tartozásaik kiegyenlítésére) több alkalommal részesültek konszolidációs támogatásban. 2010-ben 27,5 milliárd, 2011-ben 21 milliárd forintot kaptak. További 27 milliárddal a kormány a lejárt szállítói tartozások kifizetését támogatta. Tavaly év végén 26,6 milliárd forintos többletforrást kaptak a fekvőbeteg-szakellátó intézmények, amelyet szabadon felhasználhattak. Az OMSZ és a betegszállítók pedig a megnövekedett üzemanyagköltségek kompenzálására költhettek 200-200 millió forintot. Az új rendszerben létrejött az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Magyarország belépett az Eurotransplant hálózatba. A teljes jogú tagságot 2013. július 1-jén kapja meg Magyarország. 8 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

Ellenvélemények is megfogalmazódtak A miniszter mondandójához a bizottság ellenzéki tagjai is hozzáfűzték a saját véleményüket. Dr. Gál István Levente (MSZP), mint gyakorló orvos elismerte, hogy a kormány bizonyos próbálkozásai, illetve ezeknek egy része egyértelműen pozitív volt, ugyanakkor felhívta számos, az egészségügyet és annak szereplőit szerinte negatívan érintő tényre is a figyelmet. Ezek közé sorolta az egyetemi struktúra átalakítását, az ezzel járó autonómiavesztést. Konkrétumként a debreceni egyetem rektorválasztását említette. Elmondta, hogy a saját orvosi tapasztalatai szerint az ellátórendszer struktúrája sem mindenhol a betegigényeknek megfelelő. Ennek lehet az eredménye, hogy Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabbak a rákos betegek esélyei, a nemzetközi statisztikákhoz képest nálunk 43 százalékkal magasabb a halandóság. Ez a tény pedig szoros összefüggésben lehet a betegek ellátáshoz való tér- és időbeli hozzáférésének a különbségeivel, a hosszú diagnosztikai várólistákkal. A képviselő elismerte, hogy a miniszter által említett, a kórházaknak alkalmanként év végén juttatott pluszforrások kedvező hatással voltak az intézmények gazdálkodására, ám arra is rávilágított, hogy a legfrissebb adatok szerint idén ismét 33 milliárd forint a szakellátók adósságállománya. Plusz az egyetemi klinikák tartozása 12 milliárd forint, vagyis összességében 45 milliárd. Elgondolkodtató tény, hogy az állami kezelésbe vétel előtt évente éppen ennyivel járultak hozzá az önkormányzatok a saját kórházaik támogatásához. További gond, hogy a struktúraváltás veszteseként elkönyvelhető kórházak (pl. Tapolca, Kazincbarcika, Kiskunfélegyháza) korábbi betegeinek jelentős része hátrányos helyzetbe került, mert számukra nehezen megközelíthető a lakóhelyüktől távolabb kijelölt gyógyító intézmény. Megjegyezte továbbá, hogy a miniszter által említett tavalyi pozitív orvoselvándorlási adatokat az ideiek ugyancsak cáfolják: a 2012- es minimális csökkenés helyett idén az első negyedévben a növekedés volt jellemző. Csaknem félezer egészségügyi dolgozó (300 orvos és gyógyszerész, továbbá szakdolgozók) hagyta, vagy hagyja el hamarosan az országot. Éppen ezért elodázhatatlan a további béremelés, mégpedig úgy, hogy a dolgozók azt ne bérkiegészítésként, hanem alapbéremelésként kapják. Mentőautóra vár beteg és bajtárs egyaránt Támogatni kell a dohánylobbit? Dr. Gyenes Géza (Jobbik) szerint a miniszter által előadottak alapján fontos eredményeket, részeredményeket könyvelhet el a tárca vezetése, de a negatívumokról sem szabad elfeledkezni. Fontos kérdésként említette, hogy idén, az eredetileg 50 milliárdosra tervezett bérfejlesztési keretből miért lett mára csupán 30 milliárd forint. Továbbá miért csak körülbelül 95 ezer fő számíthat erre a fejlesztésre, amikor az ágazatban dolgozók létszáma 150 ezer? Helytelenítette továbbá az ügyeleti díjak befagyasztását. Állítása szerint ennek hatására például egy szakorvos, aki tavaly és idén is kap bérkiegészítést, papíron több mint 100 ezer forintos béremelésnek örülhetne. A befagyasztás miatt azonban az ügyeleti díj (havi 6 8 óra) vesztesége miatt 80 ezer forint körüli mínuszban lesznek. Gyenes elismeréssel szólt az új ügyeleti jogszabályról, de megjegyezte, hogy a mindent irányító GYEMSZI, mint végrehajtó, komoly gondokat generál. Az orvosok kényszernyugdíjazásával kapcsolatban megjegyezte: annak ellenére, hogy Dr. Gyenes Géza a miniszterelnök megígérte, a nyugdíjukról lemondó, tovább dolgozó orvosok anyagilag nem járhatnak rosszabbul, mostanáig nem látott olyan jogszabályt, amely ezt garantálná. Véleménye zárásaként Gyenes Géza az elektromos cigaretták tiltásának a problémáját vetette fel. Álláspontja szerint az állam, és általa az egészségpolitika ezeknek, a dohányosok az egészségének védelmét szolgáló szerkezeteknek a kereskedelmét éppen azért tiltja, mert az azt használóktól származó bevétel nem a dohánylobbi (és az állam) kasszájába vándorolna. A jelenlegi körülbelül 10 ezer elektromos dohányos körülbelül 350 millió forinttal rövidíti meg ezt a bevételt. Ha ne adj Isten a Fidesz eltávolodna ettől, mármint attól, hogy tiltja az elektromos cigarettát, és mondjuk akár százezren vagy még többen mondjuk, ötszázezren a dohányosok közül az elektromos cigarettát választanák, az már rettentően sok pénzt jelentene, 3,5 milliárdtól akár 15 milliárdig terjedő veszteséget. Sajnos azt látom, hogy ez lehet az állami ellenkezés oka. Elnézést kérek, hogy ezt kell mondanom, de kétségbe vonom az egészségügyi tárca az őszinteségét, amikor az államtitkár úr is azt mondta, hogy a szakmapolitikai valódi célja a dohányzás beszüntetése Magyarországon. Kérdésem: akkor miből lenne önöknek dohánybevétele? Ez egy 500 milliárdos üzlet. Ebben az őszinteségben nem akarok hinni, mert úgy gondolom, ha valóban így lenne, akkor az e-cigarettát szakmai szempontokból is feltétlenül támogatni kellene summázta véleményét Gyenes Géza. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2013/6. AKTUÁLIS 9

Sok múlik az ágazat érdekérvényesítő képességén, vagyis azon, mennyi pénzt tud kikanyarítani a közös, emberi erőforrásokra szánt uniós keretből, amiből egyelőre a korábbi forráshoz képest csak töredéknyit dedikáltak az egészségügynek. Versenyfutás az idővel a megszerezhető pénzekért A vázlatos fejlesztési elképzelések után augusztus végéig kell a kórházaknak fejlesztési stratégiai tervüket elkészíteni a következő uniós időszakra, azaz 2020-ig szólóan. Hogy a merész álmokból mi fog megvalósulni, arról fenntartójuk, vagyis a GYEMSZI fog dönteni: a mátrixba foglalt, egységesített fejlesztési elképzelésekkel felvértezve indul ugyanis az ágazatvezetés megküzdeni az uniós forrásokért, amelyekből egyelőre a most záruló uniós időszak 483 milliárd forintjához képest mindössze kilencvenmilliárd forint jutna 2014 és 2020 között az ágazatnak derült ki a Figyelő által szervezett zártkörű rendezvényen dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatójának tájékoztatásából. Mindehhez 104 intézmény irdatlan mennyiségű adatát kell összefésülniük (egy kórház esetében akár ötszáz eszközt is tartalmazhatnak az Excel-táblázatok) a GYEMSZI munkatársainak. A tervek egységesítésével a fenntartó fogja meghatározni a fejlesztési prioritásokat, amihez mindenképpen felhasználják az idén záruló uniós időszak tanulságait. Sokkal tudatosabban Prof. dr. Merkely Béla kell ugyanis elkölteni az egyelőre elégtelennek mutatkozó anyagi javakat a jövőben. Egy biztos, olyan pénzözön már nem zúdul az ágazatra, mint 2007 és 2013 között, aminek a felhasználására nem is állt készen az egészségügy. Éppen ezért olyan szakmai csapatot állítanak fel, amely az intézményeknél segíteni tudja a fejlesztési programokat. Az egyelőre 90 milliárd forintos dedikált összeg még az amortizációs költségek fedezetére sem elegendő (Merkely professzor véleménye), nemhogy az ágazat fejlesztési igényeire, még meg nem valósult, de szükséges infrastrukturális beruházásaira. Tehát a további forrásokért harcolni kell, éppen ezért szükséges szakmailag alátámasztott, jó anyagokkal érvelni a pénzosztáskor, hangoztatta Török főigazgató asszony. A következő uniós időszakban közösen moderált beszerzések is elképzelhetőek, és megfelelő fázisban a beszállítók, beruházók is bekapcsolódhatnak a munkába, tette hozzá. Mint Török Krisztina kiemelte, az Európai Bizottság és a Semmelweis Terv elképzelései összevágnak, hiszen a hozzáférés javítása, az egészség megőrzése, a szociális férőhelyek bővítése, a dolgozók itthon tartása mindkét koncepcióban szerepelnek. Az idén záruló, 2007-től 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban eddig 1740 támogatásra érdemesnek tartott projekt született, amelyből 2012 februárja óta csaknem minden második, 861 projekt nyert uniós forrást. A ROP-ban 99, a TIOPban 317, a TÁMOP-ban 71 milliárd forint áll rendelkezésre. A programok megvalósításához, a pénzek lehívásához azonban rá kell kapcsolni a főigazgató asszony szerint. Nemcsak a gyógyítás tárgyi feltételei javításában kell gondolkodnia az ágazatvezetésnek, hanem abban is, hogy meggyőzzék a kormányzatot arról, szükség van nagyobb számban orvosokat képezni az egyetemeken. Ehhez emelni kell a képzési kvótát, fejleszteni az egyetemi infrastruktúrát, ugyanis nem elég csak az orvosok itthon tartásában gondolkodni, fogalmazta meg dr. Török Krisztina. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ igazgatója szerint is az emberi erőforrás az egyik fontos kérdés: a fiatalok megtartásához nemcsak vonzó életpályamodell kell, hanem szakmai műhely is. Ilyen szakmai műhellyé válhat a hazai tüdőtranszplantáció megvalósulása, amely két intézményre, az Országos Onkológiai Intézetre és a Városmajori Klinikára épülne. Ha a külföldi és drága gyógyítás helyett itthon végzik műtéteket, az kiválóan példázza, miként érvényesülhet az állam, az egyetem és a betegek közös érdeke. A technológiaigényes kardiológia innovatív terület, érintett az egészségiparban is, ráadásul nagyszámú beteget kezelnek. Most is folytatnak nemzetközi klinikai kutatásokat az egyetemi kardiológiai központban, és további forrásokra tehetne szert a szívgyógyászat a kutatások bővítésével. Mindehhez azonban korszerű eszközökre 10 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

Prof. dr. Bogner Péter van szükség, hogy a nemzetközi megméretésen eredményesek lehessenek a hazai intézmények. További forrásokat biztosít a külföldi betegek idecsábítása. Ez utóbbi egyelőre csak részleges eredményt hoz, a Városmajori Klinika esetében legalább a tízszerese kellene a mostani 150 millió forintnyi éves bevételnek, tette hozzá Merkely professzor. A radiológiában távlelete zéssel tudják megoldani a szakemberek pótlását, így a lokális működés továbbra is biztosítva van, fogalmazott Bogner Péter professzor, a Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. ügyvezető igazgatója. A radioló giában véleménye szerint különösen fontos az egyetemi műhely, ami valóban megtartó erő lehet, ugyanis nagyon kapós a szakma: az elmúlt egy-két évben csak Pécsről tizenöt kolléga ment el, felük külföldre távozott, ami brutális szám a professzor szerint. Úgy vélte, a helyzet javításához a nem állami, külső forrásokból érkező néhány százalékos többletbevétel jól jön. Ez ugyan nem tűnik soknak, ám egy-egy fejlesztésnél kiegészítheti a meglévő forrásokat. Szívesen részt vesznek az uniós projektek előkészítésében, készséggel nyújtanak segítséget a hatékony, fenntartható megoldásokhoz, vagyis szeretnék, ha számítanának rájuk, fogalmazott dr. Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója. Mint mondta, hozhatnak jó példákat, miként lehet becsomagolni EU-s projektbe úgy egészségügyi fejlesztéseket, hogy azok például a környezetvédelmi, energiatakarékossági programba épülhessenek. Ez a gondolata rímelt Török Krisztina felvetésére, aki szerint az egészségügy nemcsak kifejezetten egészségügyi fejlesztési projektekből szerezhet uniós forrásokat. Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság alelnöke a most záruló időszak legnagyobb azaz a jövőben elkerülendő hibájának tartotta, hogy nem volt olyan országos grémium, amely menedzselte volna a fejlesztéseket. Kicsit késeinek tartja a forrásokért induló mostani akciót, s úgy vélte, jó lett volna valamiféle prioritási irányelvet adni az intézményeknek a stratégiai fejlesztési terveik elkészítéséhez. Török Krisztina a késlekedés kapcsán megjegyezte: nagyon heterogén terület a szakellátás, amivel sok munka van. Ezt a kórházszövetség ülésén is jelezte, bár szerinte nem eléggé tudta hangsúlyozni. Tehát nem is az államosítás, mint inkább az átvilágítás kötötte le az erejét, idejét a fenntartónak. Eddig várat építettek a kórházak, most viszont a racionális fejlesztés időszaka következik, nem beszélve arról, hogy a későbbiekben a működtetést is biztosítani kell, de ez egyelőre a jövő kérdése. A GYEMSZI főigazgatója szerint a jelen helyzetben erős összefogásra van szükség, a lobbierők az ágazat számára csak együttműködve, összedolgozva lehetnek eredményesek. Sándor Judit Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az OECD szakemberei által közösen készített átfogó tanulmányt idén áprilisban hozták nyilvánosságra Oslóban. A tanulmány részletekbe menően elemzi a világgazdasági válság egyes európai országok egészségügyi rendszereire, illetve állampolgárainak testi-lelki egészségére gyakorolt hatásait és azok jövőben várható következményeit. A recesszió egészségügyi kockázat A gazdasági válság eddigi hatásai az európai állampolgárok egészségre és az egészségügyi rendszereikre kormányzati intézkedések a válság hatásai ellen című értekezés bevezetőjében megállapítja: a 2008-ban kezdődött és máig elhúzódó gazdasági válság sokkolóan hatott nemcsak az európai országok gazdaságára, hanem állampolgáraik mentális és fizikai állapotára is. Megjegyzendő viszont, hogy ez a sokk némely államokat kevésbé érintett, másokat viszont igen erősen. A válságot megfelelő gazdaságpolitika alkalmazásával kezelő országok lakói mára megkönnyebbülhettek, reménykedhetnek a fellendülésben, az eddigi nyomasztó terhek enyhülésében. A hibás gazdasági koncepciót alkalmazók lakossága viszont továbbra is kénytelen erejét meghaladó terheket elviselni. Utóbbiak már ötödik éve képtelenek úrrá lenni a válságon. Ennek pedig a gazdaságot közvetlenül érintő negatív következményeken kívül számtalan olyan közvetett hatása is van, amely rontja az KÓRHÁZ 2013/6. AKTUÁLIS 11

adott ország egészségügyi rendszerének a működését, és általuk romlik lakosságának egészségi állapota is. Az így kialakuló károk mértékét természetesen nagyon nehéz felbecsülni, pénzben kifejezni. Annál is inkább, mert az emberek egészségromlása nem egyik napról a másikra következik be, hanem hosszú idő után mutatkozik meg, ám akkor nagyon intenzíven. A mérési nehézségek ellenére már napjainkra is megmutatkozik néhány szembetűnő negatívum: sok, válság sújtotta országban nőtt az elkövetett öngyilkosságok száma, több lett a mentális problémákkal orvoshoz forduló páciens, gyarapodott a szorongók, a depressziósok amúgy is tekintélyes tábora. Görögországban 2011-ben például az év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma, a kórházak költségvetési forrása pedig 40 százalékkal csökkent. Az ország kórházaiban kevés a szakszemélyzet, illetve a gyógyszer, a lakosság körében viszont nő a fertőző betegek, továbbá a munkanélküliségtől való félelem miatt a pszichés és szomatikus megbetegedések esetszáma. Kevesebb forrás későbbi gondok Mindez arra utal, hogy a hónapokig, esetleg évekig tartó munkanélküliség, a permanens anyagi gondok, az egzisztenciális bizonytalanság, a szociális védőhálók eltűnése alaposan megviseli a lakosságot. Ennek negatív hatásait tovább erősíti az állami kényszertakarékosság következményeit elviselni kénytelen egészségügyi rendszer, a szolgáltatások minőségének romlása és az elérhetőség szűkülése. A hibásan gazdálkodó országok költségvetésében az egészségügy működtetésére a politika évről-évre kevesebb forrást juttat, mert csupán a pillanatnyi gazdasági érdekeket tartja szem előtt, és nem számol a későbbi súlyos következményekkel. Az előrelátó, a jövő iránt felelősséget érző kormányok (függetlenül attól, hogy országukban milyen finanszírozási szisztémát működtetnek) nagy erőfeszítések árán ugyan, de továbbra is megfelelő mértékben, vagy azt megközelítően támogatják az ellátórendszert. A kutatók rámutatnak arra, hogy a nem megfelelően alkalmazott takarékossági intézkedések mekkora károkat okozhatnak egy-egy ország egészségügyi szektorában. Egyidejűleg leszögezik: bár a gazdasági problémák miatt mindenütt szükség van az ágazati erőforrások költséghatékony felhasználására, a pazarlás megszüntetésére, ám az erők koncentrálása, a takarékosság nem mehet a szolgáltatás rovására. Minden kormánynak szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a takarékosság, a költségek lefaragása nem ölthet olyan mértéket, ami már az ellátandó lakosság kárára történne. Vagyis nem vezethet társadalmi egyenlőtlenségek, feszültségek kialakulásához, bizonyos népcsoportok hátrányba kerüléséhez. A jelenleg elérhető adatok szerint az Európai Unió országainak lakosságát különösen érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai. Uniós átlagban a megvizsgált recessziós évek alatt mérhetően nőtt a 65 éven aluli, aktív korú lakosság körében az öngyilkosságok száma, továbbá a gazdasági gondok által leginkább sújtott országokban több lett a fertőző betegség. A megszorítások miatt elmaradtak a prevenciós programok, ami különösen az alacsony jövedelmű népcsoportokat érintette érzékenyen. A gazdasági recesszió egészségre gyakorolt hatása országonként és lakosságon belüli csoportonként is eltérően mutatkozott meg, attól függően, hogy milyenek voltak az adott ország gazdasági válaszintézkedései a recesszióra, illetve rendelkeztek-e hatékony szociális biztonsági hálóval, vagy sem. Mindezek jelentős befolyást mutattak a lakossági egészségi állapot kockázatainak a mértékére. Minél szegényebb, annál betegebb A vizsgálatok eredményeiből világosan kitűnt, hogy minél inkább csökkent a háztartások jövedelme a recesszió hatására, annál nagyobb forrásokat voltak kénytelenek egészségügyi szükségleteikre (drágább gyógyszerek, gyakoribb betegségek stb.) költeni. Ezek a pluszkiadások pedig halmozottan hátrányosan érintették a családok költségvetését. Gyakori jelenség, hogy a lecsökkent jövedelmek miatt rosszabb minőségű szolgáltatást és ritkábban kénytelenek igénybe venni, vagy egyáltalán nincs pénzük erre, némelyek a gyógyszereik kiváltására sem tudnak áldozni. Ezek következményei hosszabb távon mindenképpen kedvezőtlen következményekkel járnak, amelyek előre jelzik a ma a megszorítások által oly takarékosnak vélt egészségügyi rendszerek későbbi jelentős pluszkiadásait. A recesszió, a rohamosan romló gazdasági körülmények hatásával párhuzamosan több országban tapasztalták a különféle fertőző betegségek tömeges megjelenését. Bizonyos országokban járványgócok alakultak ki. Okként a kutatók a közegészségügyi felügyeletek forráshiány miatti működés/ellenőrzés gyengülését jelölték meg, következményként pedig a malária, a dengue-láz intenzív terjedését. A görög adatok szerint a recessziós években (Magyarországhoz hasonlóan) mérhetően nőtt az újonnan felfedezett HIV-fertőzöttek száma is, mert nincs forrás az intravénás kábítószeresek tűcsereprogramjára. Ugyanott nőtt a csecsemőhalandóság és 32 százalékkal emelkedett a halva születések száma. A fokozott pszichés terhelés miatt a munkanélküliek többet dohányoznak és isznak, aminek egyenes következménye a krónikus betegek létszámgyarapodása, illetve a közúti balesetek számának a növekedése. A fentebb felsoroltak csupán a recesszió rövid távú következményeire mutattak rá, a hosszabb távon jelentkező negatív jelekre csupán következtetni lehet. A kutatók feltételezik, hogy utóbbiak megjelenésében feltehetően jelentős szerepet játszik majd az, hogy az adott ország egészségügyi rendszere az elkövetkező években milyen minőségű szolgáltatásra lesz képes/hajlandó. A jó minőségű, mindenki számára elérhető szolgáltatások nagymértékben csökkenthetik a gazdasági recesszió egészségre gyakorolt káros, hosszú távú hatásait. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozása miatt számos országban történtek intézkedések, például a közfinanszírozott szolgáltatások (gyógyszerek, segédeszközök stb.) árainak a csökkentésével. Más országokban a válság megoldásaként intézményeket zártak be, csökkentették a gyógyító személyzet létszámát, magasabb mértékű hozzájárulásra kötelezték a lakosságot. Ezek a lépések kivétel nélkül károsak, és rontják a szolgáltatás minőségét, végső soron pedig a lakosság egészségi állapotát. A válság kezdete óta a vizsgált országok közül több is csökkentette az állam egészségügyi kiadásait, de közülük nagyon sokan csak korlátozott időre. A balti államokban például csupán két évig tartottak a megszorítások, Görögországban, Írországban és Portugáliában három évig. (A magyar egészségügyben folyamatos a forráskivonás!) 2008 10 között a vizsgált országok közül 22-ben fogta vissza az állam az egészségügyi kiadások támogatását, ám az elvonások általában nem érték el a teljes forrás 5 százalékát. Kivételt képezett ez alól a nagyobb összeget elvonó Macedónia, Írország és Oroszország. Azokban az országokban (pl. Albánia, Örményország, Bulgária, Magyarország, Macedónia stb.) ahol a válság kezdetekor már magasak voltak (30 százalék feletti) a magánjellegű egészségügyi kiadások, az állami részesedés aránya két százalék felett csökkent. Lóránth Ida 12 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

A mi innovációnk az Ön biztonságáért. Greiner Bio-One biztonsági termékek E urópában évente megközelítőleg egymillió tűszúrásos baleset történik. Egy tűszúrással több mint 30-féle patogén többek között a Hepatitis B és C, valamint a HIV vihető át. Még a legkisebb átvitt vérmennyiség is életveszélyes fertőzéseket okozhat. Előzze meg az intézetében bekövetkező tűszúrásos sérüléseket! Ne várja meg, hogy Önnel is előfordulhasson! Óvja meg munkatársait a veszélytől, és biztosítsa számukra a felesleges stressztől mentes, biztonságos munkahelyet. Keresse a megbízható védelmet nyújtó Greiner Bio-One VACUETTE biztonsági termékeket! A Greiner Bio-One VACUETTE biztonsági termékei teljes mértékben megfelelnek a 2013. május 11-től bevezetésre került 2010/32/EU direktíva előírásainak. Az európai irányelv a kórházakban és az egészségügyi szektorban az éles/hegyes tárgyak által okozott sérülések megelőzését szolgálja, hiszen ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a dolgozókra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő technikával ötvözött biztonságos munkavégzési eljárások sokkal hatékonyabbá teszik a munkavédelmi intézkedések megvalósítását. Az egészségügyben a fertőző betegségek átvitelének oka legtöbb esetben az éles tárgyak okozta sérülés, ezek közül is messze a tűszúrásos sérülések jelentik a legnagyobb kockázatot. A legveszélyesebb eljárások közé a vérvétel, az intravénás kanülözés és a percutan beadott injekciók tartoznak, hiszen már kis mennyiségű vér is potenciálisan életveszélyes fertőzések forrása lehet. A tűszúrásos baleseteknek nem kell foglalkozási ártalomnak lenniük. A VACUETTE biztonsági termékek használatával ez a veszélyforrás kiküszöbölhető! A beépített biztonsági és védelmi mechanizmusokkal ellátott orvosi eszközök a Greiner Bio-One-tól megszokott kiváló minőséget képviselik. Az előre meghatározott vákuumot tartalmazó VACUETTE rendszerek nagy előnye, hogy Családi vállalkozásból piacvezető vállalat egyszerű kezelhetőséget biztosítanak, a csövek gyorsan és higiénikusan cserélhetők, könnyen aktiválható a biztonsági pajzs, és minden alkotórész ideálisan illeszkedik egymáshoz. A VACUETTE termékek széles termékpalettája vér, nyál és vizelet gyűjtésére szolgáló vákuumos mintavételi csöveket, tartozékokat, a tűszúrásos balesetek megelőzésére szolgáló biztonsági termékeket, manuális és automata ESR-rendszereket, éles tárgyak hulladékgyűjtő tartályait és a csövek kupakjait automatikusan eltávolító készülékeket tartalmaz. A Greiner Bio-One nagy hangsúlyt fektet az innovációra. A technikai fejlődés és a vizsgálati számok növekedése megköveteli, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit maximálisan figyelembe véve olyan vérvételi eszközöket fejlesszen, ami egyszerűbb, gazdaságosabb, időtakarékosabb munkavégzést biztosít, és kizárja a mintacsere lehetőségét. Ennek érdekében a cég egy olyan gyári alfanumerikus vonalkóddal ellátott vérvételi rendszert hozott létre, amely egyedülálló a vérvételi rendszerek piacán. A hagyományos címkével rendelkező vérvételi csövek mellett a gyári vonalkódos csövek egyre népszerűbbek a felhasználók körében. A termékek kiváló minősége elsődleges fontosságú a Greiner Bio-One számára, melynek érdekében alapos, többszintű minőségirányítási rendszert fejlesztett ki A Greiner Bio-One International első vállalkozását 1868-ban alapította Carl Albert Greiner. A német-osztrák családi vállalkozásként induló, mára már piacvezető labortechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó cég több mint 100 országban van jelen Európában, Amerikában és Ázsiában. A Greiner-csoport nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységének központja a németországi Frickenhausenben (BioScience) és az Ausztriában lévő Kremsmünsterben (preanalitikai üzletág) található. A gyártási folyamat hét gyártási helyszínen köztük Magyarországon, Mosonmagyaróváron valósul meg, az értékesítést a világszerte jelenlévő 123 iroda által koordinált kereskedelmi partnereken keresztül végzi a cég. A vállalat a Greiner-filozófia alapján olyan értékeket tart szem előtt, mint a bizalom, a növekedés, a fenntarthatóság, az emberi értékek, a felelősség, a tisztesség és a nyitottság. A Greiner Bio-One termékeinek gyártása a legmagasabb minőségi szabványoknak megfelelően, csúcstechnológiás termelőegységekben, négy kontinensen, hét helyen történik, így biztosítható a kiváló minőség mellett a rövid szállítási határidő bárhol a világon. KÓRHÁZ 2013/6. AKTUÁLIS 13

a vállalat. A legmagasabb szintű minőségi szabványok teljesítését a csúcstechnológiájú termelés, és a legjobb minőségű ellenőrző és felügyelő berendezések biztosítják. A Greiner Bio-One az ISO 9001:2008 és az EN ISO 13485:2003-2007 szerinti tanúsítványokkal rendelkezik. A minőség ellenőrzése a MEO, valamint folyamatba épített ellenőrzésekkel történik. A személyzet rendszeres oktatása biztosítja az ellenőrzések szakszerű végrehajtását. A tűszúrásos sérülések az egészségügyi szolgálatok és általában a társadalom számára jelentős költségtényezőt is jelentenek. A Greiner Bio-One Hungary Kft. lehetőséget kínál arra, hogy a megfelelő eszközök beszerzésével megtakarítsa ezeket a költségeket és balesetmentes munkavégzést biztosítson munkatársainak. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által meghirdetett Zárt vérvételi rendszerek pályázatának nyerteseként a Greiner Bio-One Hungary Kft. biztonsági vérvételi termékei a keretmegállapodás hatálya alá tartoznak, és a legszigorúbb előírásoknak megfelelően kerülnek forgalomba. A vérvételi kollekciók vezető beszállítója, a Greiner Bio-One Hungary Kft. partnerei részére mindenre kiterjedő, díjmentes kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, melyek felölelik a preanalitikai tanácsadást, az új termékek bemutatását, a műszaki támogatást és az oktatást. Éljen Ön is ezekkel a lehetőségekkel, keresse Greiner Bio-One képviselőjét! Greiner Bio-One Hungary Kft. H-9200 Mosonmagyaróvár, Fertősor 7. Tel.: +36 (96) 204-872 Fax: +36 (96) 213-198 www.gbo.com Dr. Simonyi Gáborral, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztály osztályvezető főorvosával, a Kardiometabolikus Centrum vezetőjével beszélgettünk a Centrum működéséről és a létesítményben zajló szakmai munkáról. Népbetegségek ellen az ellátás csúcsáról A Kardiometabolikus Centrum többek között az Ön szervezésének köszönhetően nyitotta meg kapuit 2008-ban. Milyen tudományos felfedezések vagy irányzatok támasztották alá egy ilyen típusú központ létrehozásának szükségességét? A Kardiometabolikus Centrum Hálózatot hazánkban Farsang Csaba professzor úr szervezte meg. Jól ismert, hogy vannak olyan kockázati tényezők, mint például a hipertónia, a diszlipidémiák, a szénhidrát-anyagcsere zavarai, illetve az elhízás és ezen belül a hasi típusú elhízás, amelyek közül legalább három együttes jelenléte metabolikus szindróma fennállását jelenti. E rizikófaktorok halmozott előfordulása ugyanakkor jelentősen fokozzák a kardiovaszkuláris kockázatot. Milyen struktúrában és felszereltséggel működik a Centrum? A Kardiometabolikus Centrum kórházunkban a szmsz-ben is rögzített irányelvek mentén 2008-ban kezdte meg a működését. Kórházunkban különböző járóbeteg-egységek tartoznak ide: a lipidológiai, az obezitológiai, a hipertónia-, a kardiológiai és a diabetológiai szakrendelések. A Kardiometabolikus Centrum alapfilozófiája az volt, hogy a nagy kockázattal rendelkező betegek a centrum keretében egységes elvek szerint kapják meg az ellátást, illetve e centrumon belül a beteg ellátása során ha szükséges a fent felsorolt társszakmák szakemberei is javaslattal szolgáljanak. A centrumon belüli betegellátás fontos momentuma, hogy a beteg a társszakmák bevonásának szükségessége esetében ne hosszadalmas előjegyzéssel kapja meg az ellátást, hanem még az adott napon kerüljön erre sor. A centrumon belül számos non-invazív vizsgálati lehetőség áll a betegek rendelke- 14 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

zésére: pl. echokardiográf, terheléses EKGrendszerek, Holter-monitorok, ABPM-ek, doppler készülékek, spirométerek, folyamatos glukózmonitor, testösszetételt analizáló impedancia-készülék. Dr. Simonyi Gábor Hogyan épül fel a Centrumban zajló ellátás, milyen szakemberek vesznek részt a team munkában? A háziorvosnak igen aktív szerepe van ebben a fajta ellátásban, mivel akár egy egész más panasszal (pl. köhögés) érkező vagy spontán jelentkező betegnek ajánlhat egy szűrést, amely a fizikális vizsgálaton túlmenően különböző a háziorvos szintjén is elvégezhető eszközös és laboratóriumi vizsgálatokat foglal magában. Az ellátás alapvető vonatkozása, hogy a betegeket a háziorvos szűrje ki, és a nagy kockázatú, többszörös rizikóval rendelkezőket ezt követően utalja be a centrumba. A Kardiometabolikus Centrum hálózat hazai megszervezésekor célul tűzték ki, hogy a centrumban diplomás ápoló fogadja a betegeket, aki a vezető panasz vagy állapot szerint választja ki az első ellátás helyét. Ez lehet először pl. kardiológus, lipidológus, obezitológus, vagy bármelyik más, a centrum munkájában résztvevő szakember is. A centrum értékes tagja a dietetikus és a gyógytornász is. Emellett szükségessé válhat pszichológus vagy pszichiáter bevonása is, de természetesen az itt nem felsorolt szakmák segítsége is szóba jöhet adott esetben. Ha jól tudom, Ön a Kardiometabolikus Centrum mellett a Hypertonia Decentrum és a Regionális Zsíranyagcsere Központ vezetője is. Hogyan egészíti ki egymást a különböző intézetekben zajló munka szakmai és menedzseri szempontból? Szerencsés dolog, hogy kórházunkban e centrumokat is akkreditálták az érintett tudományos társaságok. Ezek a Pest megyében egyedül a kórházunkban működő speciális centrumok a Kardiometabolikus Centrumtól függetlenül tevékenykednek, azonban értékes szakmai kiegészítői az itt folyó szakmai munkának is. Milyen területi kötelezettség mentén zajlik az ellátás? A Kardiometabolikus Centrumban működő szakellátás keretében végzett betegellátás mindegyik vonatkozásban a megfelelő szakmák (pl. kardiológia, belgyógyászat) mentén jelenthető az OEPnek. A betegek alapvetően a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően érkeznek, azonban néhány specialitás mint a lipidológia és az obezitológia miatt a betegek ennél jóval szélesebb körben is megkeresnek bennünket. Mennyire jó a kapcsolatuk az alapellátásban dolgozó kollégákkal, illetve a többi társszakma szakmai vezetőségével? A Kardiometabolikus Centrum indulásakor 2008-ban több alkalommal szerveztem a háziorvosok részére tájékoztató előadásokat, hogy miért előnyös a betegeknek a centrum szolgáltatásait igénybe venni. Ezen túlmenően évente több alkalommal tartok a háziorvosok részére továbbképző jellegű előadásokat, amelyek szintén jó fórumot teremtenek a szorosabb kapcsolat kialakítására. Milyen nemzetközi kapcsolatokat ápol a Centrum vezetőjeként? A centrum vezetőjeként tudományos tevékenységemet az elmúlt öt évben mintegy hetven, hazai és külföldi folyóiratban megjelent publikáció, másfélszáz hazai és külföldi idézhető előadás-kivonat, öt könyv írása, illetve szerkesztése fémjelzi. Több mint egy tucat hazai és külföldi tudományos társaságnak vagyok tagja, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) titkára, korábban alelnöke voltam. A centrumban is végzett tudományos munkásságom elismeréseként 2009-ban az International Society of Hypertension akkori elnöke, Thomas J. Fogarty hívott meg a társaság tagjainak sorába. 2010-ben az International Society for Holter and Noninvasive Electrocardiology (ISHNE), majd 2011-ben az American Heart Association (AHA) Fellow-ja címet ítélték nekem. Milyen jelentős tudományos felfedezések születtek az Ön speciális szakterületén az elmúlt években, milyen fejlesztések történtek a diagnosztikában és a terápiában? Az elmúlt években számos új ismeret született ezen a speciális területen. Az összeset felsorolni lehetetlen, azonban néhány dolgot kiemelnék. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében a sztatinok jelentős szerepe mellett létezik még az ún. reziduális kockázat, amelynek lényeges elemei az emelkedett non-hdl-koleszterin, az alacsony HDL-koleszterin és a magasabb triglicerid szint. Jelenleg is intenzív kutatás témája, hogy e komponenseket mely eszközökkel lehetne a leghatékonyabban befolyásolni. Mindezek mellett kiemelendő, hogy a diabetológiában megjelentek az inkretintengelyre ható új készítmények, amelyek már a hipoglikémia veszélye nélkül képesek glukózdependens módon csökkenteni a vércukorszintet. Hosszú távú kardiovaszkuláris biztonságosságukról jelenleg is folynak a vizsgálatok. Mi okoz nehézséget jelenleg az Önöknél zajló betegellátásban? A betegellátásban mint számos más helyen a finanszírozási kérdések, ezen belül a volumenkorlát, illetve a szükségessé váló fejlesztések forrásainak a megteremtése okozza a fő nehézséget. Melyek az utóbbi idők legfontosabb sikerei az Ön által elért eredmények közül? Legfőbb sikerünk betegeink elégedettsége, és az, hogy a jelenlegi szűkös körülmények között is képesek vagyunk arra, hogy a beteg embert teljes egészében vizsgáljuk és kezeljük. Radnai Anna KÓRHÁZ 2013/6. AKTUÁLIS 15

Nem egy elfogadható intézményt kell működtetni kiváló likviditással, hanem kiváló intézményt kell létrehozni, menedzselhető, kézben tartott likviditással foglalja össze ars poeticáját Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem korábbi gazdasági főigazgatója, a SE Egészségügyi Menedzserképző központ tanára. Kézben tartott likviditás 2005 és 2012 között volt a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója. Milyen tapasztalatokat halmozott fel? Valóban, ha az ember eltölt hét és fél évet egy nagy egyetem élén gazdasági vezetőként, olyan tanulságokat, tapasztalatokat szerez, amelyeket érdemes megosztani a kórházvezetőkkel, gazdasági igazgatókkal. A Semmelweis Egyetemen ugyanis olyan gazdálkodási modellt fejlesztettünk ki, amelyről, aki nem ismerte, azt hitte, bűvészkedés a számokkal, aki viszont megismerte, azt javasolta, máshol is vezessék be a módszertant. Segítségével ugyanis összeszedett gazdálkodási rendszerré lehetett gyúrni az egyetem addig alacsony hatékonysággal működő gazdálkodását. Milyen volt a gazdálkodási környezet 2005 előtt? Mindenki ment a maga feje után. Nem volt egységes gazdálkodási célrendszer, amely alapján végezte mindenki a feladatot, és nem létezett céltudatos előrelátás. Az a stabilitás, amit Tulassay Tivadar rektor úr nemcsak tekintélyével, hanem vezetési stílusával is megteremtett, kedvezett egy érdekeltségi rendszer kialakításának. 2005 előtt se érdekeltségi rendszer, se centralizáció nem létezett, persze hozzá kell tenni, a rendszer működött. Amikor átvettem a főigazgatói feladatokat, a lejárt szállítói állomány megközelítette a 3 milliárd Ft-ot, és volt olyan hónap akkoriban, amelynek elején 20 millió Ft volt a bankszámlán. Az adatok klasszikus költségvetési szemléletben készültek, azaz egy adatot öt különböző kimutatáshoz lehetett használni, attól függően, hogy mit akartunk megmagyarázni. Ha valamelyik szervezeti egység pénzt kért, vagy adtak neki, vagy nem. Nem tudta senki megmondani, hogy egy klinika mitől kap több keretet, mint egy másik. A szervezeti egységek hasonló költségigényű feladatokat teljesen eltérő költségszinttel teljesítettek. Sok gazdasági igazgató saját jelenlegi problémájára ismer ezekben a mondatokban. Hogyan kezdték el a munkát? Első lépésként meg kellett szüntetni a kézből etetés politikáját. Egységes alapelveket kellett meghatározni a szervezeti egységek számára, és tisztán kellett látni, hogy milyen költséggel gazdálkodnak a szervezeti egységek. Ehhez éppen kapóra jött az SAP gazdálkodási rendszer bevezetése, amely szigorúan nyilvántartja a felhasználásokat, és csak a keret erejéig engedélyezi azokat. Bár a bérmodulnál túl lehetett lépni a kereteket, az utólagos kontroll ott is lehetséges volt. Pontosan látnunk kellett, hogy ki mennyiből gazdálkodik és milyen feladatot lát el, ez volt az alapja egy célorientált szisztematikus keretgazdálkodási rendszer bevezetésének. A feladat adott volt, csak a hozzá rendelhető forrásokat kellett meghatározni? A nettó bevételalapra állítottuk rá a kiadási kerethez való jogot, ezzel megteremtettük a gazdálkodás piaci lábát. Ott, ahol nem volt TVK, a motiváció egyértelmű volt, ott, ahol létezett a TVK, ha az egység mégis többletbevételt hozott, nagyobb keretre volt jogosult. Ezt követően létrehoztunk egy kiegyenlítő alapot. Azt mindenki tudja, hogy a jelenlegi HBCS-rendszer az egyes eseteket eltérő módon finanszírozza. Vannak jobban, illetve kevésbé jól finanszírozott beavatkozások, ezért mindenhol kialakul valamilyen keresztfinanszírozási gyakorlat. Ám míg korábban ez nem volt transzparens, mi kimondtuk, hogy az OEP-bevételek és a klinikákat illető egyéb bevételek 10 százaléka bekerült egy olyan kiegyenlítő alapba, amit a menedzsment oszt szét, ám nem bevételarányosan, hanem az egyes klinikák igényeit és az egyetem felé nyújtott szolgáltatásait szem előtt tartva. Ivády Vilmos Ez nem a kézből etetés politikájának továbbélése? Amennyiben transzparens alapelvek szerint valósul meg, nem. A kiegyenlítő alap két célt szolgált. Az első esetben azt mondtuk a szervezeti egységnek, hogy nem jól gazdálkodsz, nagy a veszteséged, intézkedési tervet kell készítened, de adunk átmeneti időt, a kiegyenlítő alapból addig támogatunk, hogy fennmaradjon a klinika. Ám ha nem sikerül előrelépni, bizonyos idő múlva csökkentett keretből kell működni. Ez neveztük el kiegészítő keretrendszernek. A kiegyenlítő alap másik célja pedig a tartósan veszteséges, de fontos ellátást nyújtó, a nem megfelelő betegösszetételű, illetve a kis üzemméretű szervezeti egységek egyensúlyának megteremtése volt. Egy 2-300 milliós árbevételű klinika ugyanis nem tudja megoldani a gazdaságos működést, főleg, ha a progresszív ellátás csúcsán országos feladatokat kell ellátnia. A kiegyenlítő alap abban is segített, hogy ne a szemellenzős, rigid üzleti szemlélet érvényesüljön, hanem az egészségügy speciális szemléletét lefordítsuk a gazdálkodás nyelvére. Képesek voltunk keverni a teljesítmény alapú és szolidaritási kritériumokat, de leginkább abban segített, hogy láthatóvá vált: hol vannak a rendszerben veszteségpontok. Hogyan fogadta a szakma az elképzelést? Amikor 2006 elején felálltam a professzori értekezleten, és felsoroltam, mely klinikák nyereségesek és veszteségek, a professzorok jó része nagyon megsértődött rám. Az önbecsülésük nem fogadta el, hogy veszteségesek. Ebből viszont óriási tőkét tudtunk ková- 16 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.

csolni, hiszen pontosan ezek a klinikák voltak azok, ahol sok változást lehetett végrehajtani, mivel alapozni tudtunk a professzorok önbecsülésére. Amikor a szolidaritási hozzájárulást 3,6, majd 10%-ra emeltük, a nyereséges klinikák professzorai ebben partnerek voltak, hiszen így ők is előre láthatóan tudtak gazdálkodni. Ez a rendszer világossá tette, hogy a nettó bevétel hozza a pénzt, illetve érvényre juttatta a globális gazdálkodási szemléletet. Korábban azt mondták: hiányuk van, kérnek pénzt, ám közben voltak saját bevételeik. Az új rendszerben meghatároztuk, hogy egyetlen zseb van, a két keretet össze kell vezetni viszont motiválttá tettük őket a többletbevételek termelésében. Mennyi idő alatt fordult termőre az új gazdálkodási rendszer? Nem kevés idő és türelem kell a gondolkodás átalakításához. A Semmelweis Egyetemen négy-öt év kellett ahhoz, hogy a szigorú keretgazdálkodási rendszer meghozza gyümölcsét, a professzorok tudatosan, felelősen gondolkodjanak, gazdálkodjanak, és felelős döntéseket hozzanak. Ebben persze az is segített, hogy ha be akartak szerezni valamit, a saját kereteiken belül kellett ezt megpróbálniuk, és csak ezután fordulhattak hozzánk. Milyen érdekeltségi rendszer alakítottak ki? A TVK miatt nem alakíthattunk ki fedezetérdekeltségi rendszert, így a maradványérdekeltséget helyeztük előtérbe. A maradványt szent tehénnek tekintettük, és a szervezeti egységnél hagytuk, így érdekeltté tettük őket abban, hogy maradványt képezzenek. Ráadásul ezzel év közben számoltunk, mint olyan forrással, amit nem költenek el. A maradvány tulajdonképpen szabad pénzeszköz volt, ami likviditási szempontból jelentős mozgásteret adott a szervezet számára. Ám ez csak úgy működött, hogy a szervezeti egységek tudták: az év végén megkapják a maradványt. Hogyan alakult likviditásuk? Azt vallom, hogy nem egy elfogadható intézményt kell működtetni kiváló likviditással, hanem kiváló intézményt kell létrehozni, menedzselhető, kézben tartott likviditással. Ezért ha szükségét éreztük, a likviditási célkitűzéseket beáldoztuk, ám kezelhető határon belül tartottuk a likviditást. Az elmúlt hét év története azt bizonyítja, hogy sose futott el a hiány, és csak akkor lazítottunk, ha tudtuk, hogy ennek eredményeként bevételi pozíciónk javul. Az elsődleges cél ugyanis az egyetem fejlesztése volt, kézben tartható likviditás mellett. Az utolsó néhány évben már látszottak az eredmények, hiszen 2011 májusától nem volt lejárt szállítói állományunk. Lépnünk kellett viszont 2011 végén, amikor már a 2012. évi trendeket negatívan láttuk. Ezért 2011 végén alacsony lejárt szállítói állományt és magas bankszámlát kellett produkálnunk. 2011- ben a maradványokat megadóztattuk, így a nagy maradványképzők hozzájárultak az egyetem egyensúlyához, továbbá a devizás tandíjbevételek felhasználását átalakítottuk. Minden, ami nem a közvetlen költségeket finanszírozó devizás árbevétel, központi döntési jogkörbe került. Ezek tették 2012 elején lehetővé, hogy jó pozícióval induljunk. Az oktatási bevétel 1,8 milliárddal csökkent, ehhez képest ugyanannyi oktatási keretet tudtunk adni, mint 2011- ben. 2012-t úgy kezdtük, hogy több volt a bankszámlánkon, mint az adósságállományunk. Aztán 2012-ben, ameddig november végéig nyomon követtem az időszakot, a rendszer kiválóan működött, hiszen a kialakult keretgazdálkodási gyakorlat, és mozgástér alapján dolgozott mindenki. Hogyan ítéli meg fél év távlatából a Semmelweis Egyetemen bevezetett gazdálkodási módszertant? Úgy érzem, egyértelmű siker az, amit az egyetem vezetése és a szervezeti egységek vezetői, azaz a professzori kar véghezvitt, közvetlen kollégáim támogatása mellett. Megmutattuk, hogy egyetemi keretek között lehet üzleti alapú, transzparens, megfelelő motivációs tényezőket tartalmazó gazdálkodási környezetet kialakítani. Ráadásul felnőtt egy olyan új professzori gárda, akik fogékonyak voltak az új gazdálkodási rendszerre, újdonságaira és módszertanára. Attól még, hogy egy professzort kineveztek egy klinika élére, nem vált a gazdálkodástudomány professzorává. Nagyon fontosnak tartottam, hogy legyenek információi és tudása a szervezeti egység gazdálkodásáról. Ezért az újonnan kinevezett professzorokat konzultációra hívtam a költségvetésről, a gazdálkodási elvárásokról, hogy a kezdetektől partneri kapcsolat induljon. Ez bevált, és egy üzleti szempontból tudatos professzori gárda alakult ki. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdálkodási módszertan a Semmelweis Egyetem életében maradandó lehet. 2012 végén lezárult a Semmelweis Egyetem korszaka életében. Hogyan tovább? Munkám során az is kiderült, hogy az orvosés egészségtudományi képzés Magyarország egyik legerősebb tudásbéli export cikke. Évente több mint 10 ezer külföldi diák tanul a magyar orvosi egyetemeken. Ebből a felsőoktatásnak 20 milliárd Ft árbevétele származik, amihez az adott városokban további 15 milliárd Ft járulékos árbevétel kapcsolódik. Ráadásul kapós exportcikknek tűnik az az ellátásszervezési rendszer, amit az Egészségügyi Állam tit kárság megvalósítani tervez Magyar országon. Akár önálló termékként is érté kesíteni lehetne, mert függetlenül a ma gyarországi megvalósítás sebességétől és a felmerült problémáktól, a kidolgozott rendszer jelentős know-how-t képvisel, csakúgy, mint az 1993 óta működő HBCS-rendszerünk, gyógyszertámogatási rend szerünk vagy finanszírozási rendszerünk, valamint az orvosregisztráció és továbbképzés rendszere. A magyar egészségügyi szakértelem exportcikk? A fejlődő országok egészségügyi rendszerei nem kerülhetik el, hogy a DRGbevezetése után a teljesítményt korlátozzák felülről, mi olyan releváns tapasztalatokat tudunk, amelyek hasznosíthatóak, de akár az egészségügyi informatikai megoldásokban is komoly szellemi tőke van Magyarországon, ugyanígy az epidemiológiai területen, vagy a népesség-nyilvántartásban is. A kreativitás megvan bennünk, de sok helyen, például a védőnői rendszerben az évszázados tapasztalat is. Gyorsan növekvő ázsiai országok számára nagyon fontos tudás lehet ez is. Kicsik vagyunk, de ez olyan tudás, mit el tudunk adni. Olyan rendszerek, amelyek nem feltétlenül sikertörténetként tekintenek itthon, nemzetközi szinten elismertek és hasznosak lehetnek. Nem foglalkozik a magyar egészségügy gazdálkodási módszertanának fejlesztésével? Nem távolodtam el a magyar egészségügytől, néhány kisebb kórházat közelről látok, és van elképzelésem arról, hogy milyen pontokon kellene javítani a gazdálkodási módszertant. Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a költséghelyi struktúra nem megbízható, az adatok nem összehasonlíthatóak, vagy sok esetben nem alkalmasak arra, hogy a költségeket a valós költséghelyre vagy szóba jöhető költségviselőkre mutassuk ki. Meggyőződésem, hogy az állami tulajdonú rendszerből lehet a legtöbbet kihozni, amennyiben az állam megfelelő módszertant alakít ki például az intézmények gazdálkodásában. A Semmelweis Egyetemen szerzett tapasztaltok kiválóan adaptálhatóak egy nemzeti rendszerre. Zöldi Péter KÓRHÁZ 2013/6. AKTUÁLIS 17

Június 12-én először végeztek ballonkatéteres módszerrel olyan vérnyomáscsökkentő beavatkozást Magyarországon, mely a vese verőereit körülölelő szimpatikus idegrendszeri fonat rádiofrekvenciás roncsolásával (dener váció) megszünteti a vese mint az egyik legfőbb vérnyomás-szabályozó központ és az agy közötti kóros információáramlást. Tapasztalatok szerint ennek következtében a drasztikusan magas, korábban komplex gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolható magas vérnyomás egy hónapon belül csökkenni fog. Vérnyomáscsökkentő ballonkatéteres beavatkozás Győrben A beavatkozás újdonsága az eddig alkalmazott technikához képest abban áll, hogy a veseartériába juttatott és ott felfújt ballonon nem csak egy, hanem számos elektróda található, mely ezáltal jelentősen lerövidíti a rádiofrekvenciás energia leadásának idejét, a korábbi átlagosan 24 percről a két vese esetében összesen mindössze egy percre. Ez azért lényeges, mert a kezelésnek ez a szakasza az, ami a betegnek fájdalmat okozhat. A speciális eszközzel végzett beavatkozást Dézsi Csaba András professzor, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Kardiológiai osztályának főorvosa, a radiológusból, intenzív terápiás szakorvosból és érsebészből álló munkacsoport vezetője végezte elsőként egy 49 éves nőbetegnél, akinek addig 8 gyógyszerből álló kombinációval sem sikerült 180 200/100 Hgmm értékről tartósan lecsökkenteni a vérnyomását, és ennek hátterében minden egyéb lehetséges kiváltó okot már korábban kizártak. Másodikként egy olyan 68 éves, gyógyszerekkel beállíthatatlan vérnyomású, szívrit musszabályzóval élő, cukorbetegségben szen vedő nőbetegnél végezte el a beavatkozást, aki korábban már átesett egy szívkoszorúér-tágításon is. Utóbbi azért is jelentős, mert pacemakerrel élő beteg esetében ballonkatéteres rádiófrekvenciás veseartériadenervációt eddig még a világon sehol nem végeztek. Komplikáció egyik beteg esetében sem jelentkezett. A magas vérnyomás a szívinfarktus és a stroke egyik legveszélyesebb rizikófaktora, így a jelenlegi beavatkozás meghonosításával a súlyos, gyakran életet veszélyeztető, csapásszerűen bekövetkező kóros állapotok hatékonyan megelőzhetők. A magas vérnyomás kezelésére új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer az utóbbi tíz évben nem került forgalomba. Ennek tükrében különösen fontos, hogy a hipertónia, a néma gyilkos ellen az orvosok fegyvertára egy újabb hatékony lehetőséggel bővülhetett nyilatkozta Dézsi professzor. Dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa, aki mint érsebész maga is személyesen jelen volt a beavatkozásokon, elmondta, hogy a győri kórházban évente mintegy 1800 szívkatéteres, 700 intervenciós radiológiai, és mintegy 700 érsebészeti beavatkozást végeznek egyéb érterületeken. A kórház, ahogy névadójának munkássága is igazolja, mindig igyekezett élen járni a szakmai újdonságok bevezetése terén. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Hatvanban is fejlesztik a rehabilitációs ellátást A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztése az Észak-magyarországi régióban elnevezésű, konzorciumban megvalósuló projekt révén, az Új Széchenyi Terv keretében 4,526 milliárd forintos támogatásból újulhat meg az Észak-magyarországi régió 11 kórházának rehabilitációs ellátása. A hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben is komplex rehabilitációs fejlesztés kezdődik tudatta közleményben a GYEMSZI. Az új rehabilitációs központ alapkövét ünnepélyes keretek között dr. Stankovics Éva, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet főigazgatója és dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár tette le, Szabó Zsolt, Hatvan város polgármesterének és országgyűlési képviselőjének jelenlétében. Cél a különböző rehabilitációs szakterületekhez való lakossági hozzáférés földrajzi-regionális és ellátásbeli egyenlőtlenségeinek csökkentése, valamint az elérhető egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások színvonalának javítása az infrastruktúra és a műszerezettség fejlesztése révén. Kiemelt hangsúlyt kap a konzorciumban részt vevő kórházak rehabilitációs ellátásának progresszivitása, a betegutak régión belüli összehangolása és az ellátási protokollok egységesítése. A program keretében a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben komplex rehabilitációs terápiás központot hoznak létre, a meglévő használhatatlan épület helyére új épületszárnyat építenek. A felújított helyen ambuláns kardiológiai rehabilitáció kialakítására kerül sor, és itt történik majd a poszttraumás korai rehabilitáció is. Az új épületben 30 m 2 -es kardioterem, valamint egyéb rehabilitációs célt szolgáló egység, például tornaterem is lesz. A tüdőbeteg-gondozó és a járóbeteg-szakellátás beköltözik a központi telephelyre, a felújítás során kialakított helyiségekbe, a rendelőintézet második emeletére. Ezáltal a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, valamint a rehabilitációs szakellátások is egy helyen válnak elérhetővé a lakosság számára. Az aktív ellátás lakossághoz közeli ambuláns, járó betegeket ellátó kardiológiai rehabilitációs, pulmonológiai- és légzés-rehabilitációs tevékenységgel egészül ki. A kardiológiai rehabilitációs 88 m 2 -en, a pulmonológiai és légzés-rehabilitációs 242 m 2 - en, valamint a neuromuszkuloszkeletális rehabilitációs fejlesztés 676 m 2 -en valósul meg a tervek szerint. A programban a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet támogatási összege 505 853 510 Ft (Weborvos) 18 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/6.