Tanárképző Központ: lehetőség és adottság

TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása Közép-dunántúli régióban Tanárképző Központ: lehetőség és adottság A Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola tanárképző központjának bemutatása Veszprém 2015 i

Tanárképző Központ: lehetőség és adottság A Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola tanárképző központjának bemutatása Veszprém 2015

A kiadvány a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban elnevezésű pályázat keretében jelent meg. A felhasznált szövegeket a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudomány Kar Tanárképző Központ mb. főigazgatója és a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjának főigazgatója jóváhagyásával került közlésre. Felelős kiadó: a Pannon Egyetem rektora

Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Központ Veszprém Főigazgató: Köcséné Dr. Szabó Ildikó mb. főigazgató Elérhetőségek: 8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1. O épület I. emelet Levelezési cím: Pannon Egyetem Tanárképző Központ, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Telefon: 88/624-664 E-mail: kissor@almos.uni-pannon.hu Honlap: http://tanarkepzoweb.uni-pannon.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/tanarkepzo. kozpont

A Tanárképző Központokat a 2011. évi nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény 103. -a alapján hozták létre hazánkban a tanárképzést folytató felsőoktatási intézmények. A tv. a központok feladatait a következőkben határozza meg: a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja A központok létrehozása az országban különböző időpontokban ment/megy végbe, és szervezeti felépítésük, feladataik meghatározása tükrözi a helyi sajátosságokat. A Pannon Egyetem a Tanárképző Központot 2013. szeptember 1-jével alakította meg. A központ ugyan a Modern Filológia és Társadalomtudományi Karon belül működik, de két további kar, a Műszaki Informatikai Kar és a Mérnöki Kar tanárképzési feladatait is ellátja. Tevékenysége két nagy területet foglal magába; a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos összehangolásán túl a tanárképzéssel kapcsolatos oktatási feladatokat is végzi. A kétciklusú tanárképzés BA és MA szintjének pedagógiai és pszichológiai moduljáért, illetve az osztatlan tanári mesterképzés pedagógia-pszichológia moduljáért felelős. A Tanárképző Központ nem előzmény nélküli szervezeti egység az egyetemen, hiszen jogelődjei (Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Tanárképző Központ) 1991 óta látták el a tanári képzések pedagógiai és pszichológiai komponensének gondozását. Első vezetője dr. Orosz Sándor volt. Az említett jogszabály értelmében a Központ egyik új feladata a hallgatók kiválasztása. Ennek a tevékenységnek a tartalmi, formai újdonságát a felvételi eljárásban 5

2013. évtől bevezetett pályaalkalmassági vizsgálat jelenti. A vizsga előkészítése, megszervezése és lebonyolítása a Tanárképző Központ feladata. Új szerepkörnek számít az is, hogy a Központnak koordináló feladata van a felvétel, az átvétel és a kreditelismerés vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a tanárképzés ügyei egy kézben lesznek. Természetesen a folyamatban eddig is résztvevő egységek (Oktatási Igazgatóság, Kreditelismertetési és Ekvivalencia Bizottság, stb.) továbbra is végzik a munkájukat, de a munkamenet kezdeményezése és kézbentartása a Tanárképző Központ illetékességi köre. A tanári pálya egy egységes fejlődési folyamat, amely többszereplős hatókörnyezetben megy végbe. Ma a pedagógus szakma úgy gondolkodik a tanári pályáról, mint egységes folyamatról, amely a pályaorientációtól egészen a nyugdíjig folyamatosan változik. (Ezt tükrözik a tanárképzésre és tanári előmenetelre vonatkozó törvények, rendeletek is.) Optimális esetben ez egy egységes fejlődést jelent. Ehhez igazodva a tanárképzésnek úgy kell működnie, hogy lehetőleg minél gördülékenyebb átmenetet biztosítson a tanárjelöltek számára a képzésből a gyakorlatba. Megvalósításához a képzés során olyan tananyagot, módszereket és eszközöket is fel kell használni, amelyek segítségével összefonódik, és erősíti egymást az elméleti ismeret a gyakorlati tudással. A képzés után pedig olyan gyakorlóhelyeket szükséges biztosítani, ahol az elsajátított tudás ismerősen köszön vissza. Mindemellett fontos, hogy a már pályán lévő pedagógusok továbbképzése ugyan abban a szemléletben menjen végbe, és folyamatosságot biztosítson a pályán való előrelépéshez. 6

A fentieknek megfelelően a Tanárképző Központ is egységes rendszerben kezeli a tanárképzést és a tanár-továbbképzést. Ma már bizonyított tény, hogy a képzés hatásait nagymértékben befolyásolja az első munkahely. Itt dől el, hogy a kezdők még meg nem erősödött tanári szerepe tovább tud-e fejlődni, növekedni a megkezdett úton, vagy belesimul az esetleg régi rutinokkal működő iskola elvárásaiba. Minél szorosabb együttműködést alakít ki a képzés a közneveléssel, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a tanárjelöltek folyamatos pályaszocializációja biztosított. Ehhez a tanárképző intézmény a köznevelés munkáját segítő továbbképzések indításával, innovációk támogatásával, közös projektek megvalósításával járulhat hozzá. Az együttműködés során az iskolák tájékozódnak a képzés tartalmáról, módszereiről, elméleti/kutatási támogatást kapnak a felsőoktatástól a fejlesztési folyamataikhoz. A felsőoktatás pedig közvetlen információt nyer a köznevelés igényeiről, problémáiról, és ehhez tudja hangolni képzési tevékenységét. A folyamat egyik kulcsszereplője a mentor. Ő az a konkrét köznevelési és egyben képzési szakember, akivel a felsőoktatás elsőként kapcsolatba kerül. Szimbolikusan és valóságosan is híd szerepet tölthet be a hallgató számára, hiszen ő vezeti át a képzésből a gyakorlatba. A mentorok és az egyetemi oktatók együttműködése a záloga annak, hogy a jelölt milyen kapaszkodókkal lép át a gyakorló korszakába. A képzés jelölt mentor iskola továbbképzés egységes rendszerként való működtetése, a szereplők kölcsönös támogatása vélhetően elégedettséget eredményez a résztvevőkben. A Tanárképző Központ feladatai a fent leírt folyamatban: 7

a tanári szakok gondozása és fejlesztése, a tanárképzés tartalmainak és módszereinek összehangolása a köznevelés igényeivel, a gyakorlati képzés szakmai és szervezési feladatainak ellátása, felvételik és záróvizsgák szakmai és szervezési feladatai, az egyetemen belüli tanárképzési szereplők munkájának összehangolása, együttműködés különös tekintettel a Neveléstudományi Intézetre, a közneveléssel való folyamatos kapcsolattartás, mentorok képzése a gyakorlati képzés és gyakornoki időszak számára, továbbképzési programok fejlesztése és működtetése, elméleti és kutatási fejlesztésekben való részvétel, az új eredmények kipróbálása a tanárképzésben és a köznevelésben, tanári modellnyújtás a tanár szakos hallgatók számára, új tanári szakok és továbbképzések akkreditációjának támogatása. Ennek érdekében célunk a központ kapcsolatainak továbbfejlesztése, új kapcsolatok építése elsősorban a karon/egyetemen belül, és a köznevelés intézményeivel, kiemelten a mentorokkal. Kidolgozandó feladat az osztatlan tanári mesterszakok gyakorlati képzésének felépítése és értékelési rendje. 2015. szeptemberétől mentor szakvizsgára felkészítő tanfolyamok indítása, megállapodási szerződések kötése az iskolákkal, támogatási lehetőségek kidolgozása a pedagógus előmeneteli rendszerhez, együttműködés építése a mentorokkal. 8

A képzési programok fejlesztése terén folyamatban van az erkölcstan és etikatanári osztatlan tanárképzési szak akkreditálása, és kidolgozás alatt a drámapedagógia szakvizsgára felkészítő továbbképzés tananyaga. A gyakorló tanárok körében a pedagógus szakvizsgát adó képzésekre jelenleg nagy a kereslet. Megvizsgálandó lehet továbbá egy-két szaktanári szak akkreditálásának lehetősége. Az ipari szakképzéssel foglalkozó környékbeli iskolák jelzése szerint hiány van műszaki tanárokból, és a közgazdasági szakközépiskolák számára hiányzik az ügyvitelt oktató tanárok képzése. Ügyvitel szaktanári képzés nincs a Dunántúlon és Budapesten, ám közgazdasági szakközépiskola szinte minden nagyobb városban működik. Mellette egyre több középiskolában tanítanak ún. vakon írást az informatikai eszközök mind gyorsabb és pontosabb használatához. A közismereti tanári szakok közül támogatandó lehet a matematika, fizika és a történelem tanári szak akkreditálása. A tanárképzés teljes vertikumának egy kézben történő összefogását segíti a Tanárképző Központ. Kiemelt szerepe van a pedagógus szakképzés és -továbbképzés koordinációjában, amelyben a Központnak nemcsak a képzések megszervezése, lebonyolítása a feladata, hanem az igények felmérése, az azokhoz igazított programok kidolgoz/tat/ása, akkreditáltatása. Megnövekedett feladatot jelent az iskolai gyakorlat szervezése, ellenőrzése és értékelése, mert az osztatlan tanárképzés már két szemeszterre terjesztette ki a Bologna típusú képzéshez képest megduplázta az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat idejét. Ez nemcsak időbeni eltérést jelent, hanem új struktúra kialakítását is igényli, s ehhez 9

illeszkedően a meglévő szabályzatok, eljárási rendek átdolgozását. Még szorosabbra kell fűzni a partneriskolákkal a kapcsolatot, segíteni a szakmai együttműködés különböző formáit. Ezen feladatok részeként fontos elem a vezető-, illetve mentortanárok képzésének és továbbképzésének a megszervezése. Vizsgálatok, kutatások megszervezése és lefolytatása vár a Tanárképző Központra, hogy az iskolai gyakorlat legeredményesebb formáit megtalálja és olyan standard kritériumokat tudjon felállítani, amelyek a magas minőség biztosítása mellett az intézmények egyéni sajátosságainak is teret engednek. Mindezeken felül lényeges elem az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat folyamatában a hallgatókkal való kapcsolattartás, az információszolgáltatás, valóságos és virtuális szakmai fórumok szervezése a gyakorlaton lévő hallgatók számára. A hallgatói pályakövetés szintén új feladat, a korábban végzett hasonló tevékenység nem volt szisztematikus és rendszeres. Ezen a területen szoros együttműködést kell kialakítani a Pedagógusképzést Segítő Szolgáltató és Kutatóközponttal (PKSZK) és azokkal a készülő rendszerekkel, amelyek a pedagógus életpálya modellt (PÉM), illetve a pedagógus-továbbképzéseket kívánják elektronikus adatbázisba foglalni. Ebben a feladatkörben is, miként az iskolákkal való kapcsolattartásban általában fontos partner a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amellyel együttműködési megállapodást is kötött a Pannon Egyetem, és kifejezetten jó kooperáció alakult ki a KLIK-kel. A pedagógusok minősítési eljárása olyan új elem, amely a pedagógus életpálya modell szerves része, s 10

amelybe az intézmények a Tanárképző Központokon keresztül tudnak bekapcsolódni. A minősítő eljárások megszervezésén és lebonyolításán túl a Tanárképző Központoknak szerepe lesz abban is, hogy ezen eljárások tartalmi és formai oldalához is hozzászóljanak. A kutatások terén elsősorban a tematikában, a célokban várható újdonság, amennyiben a köznevelési intézmények igényeire fókuszált problémafelvetések kerülnek előtérbe. A Tanárképző Központok akkor tudják betölteni ezen a területen a szerepüket, ha minél szorosabb kapcsolatokat ápolnak a régió köznevelés intézményeivel. Ehhez valós és virtuális fórumok, helyi, régiós és országos kutatásokban való közös munka szükséges a régió iskoláival, kiemelten a partneriskolákkal és köznevelési intézményekkel. A Tanárképző Központ szervezeti kialakításában, infrastruktúrájának kiépítésében, a fentebb részletezett új feladatok megvalósításában támaszkodhatunk a TÁ- MOP-4.1.2.B.2 pályázati konstrukcióra, amelynek az egyik kulcseleme a tanárképző központok intézményi létrehozása, illetve működtetése. A pályázat keretében a konzorciumi partnerekkel való kooperáción túl mód nyílik országos együttműködésre a képzőintézmények között. Egyetemünkön az új típusú osztatlan tanárképzésben jelenleg 7 szakon (angol nyelv, irodalom és kultúra tanára, dráma- és színházismereti tanár, informatikatanár, kémiatanár, magyartanár, német nyelv, irodalom és kultúra tanára, természetismeret-környezettan szakos tanár) szakpárban lehet jelentkezni. További két szakunk (etika- és erkölcstan-tanár, matematikatanár) akkreditálás alatt áll. A 2013/2014. évi tanévben karunkon 15 hallgató kezdte el a tanulmányait az 11

osztatlan tanárképzésben. Hatan közülük Klebelsberg Képzési Ösztöndíjban részesülnek. Az idei jelentkezési számokat ismerve esély látszik arra, hogy a hallgatói létszámot az osztatlan tanárképzésben megduplázzuk. A képzési program kialakításában egyaránt fontos szempont volt, hogy a hallgatók felkészültek legyenek az egész életen át tartó tanulásra és ennek az attitűdnek kialakítására majdani diákjaikban; a pedagógiai munkában a tanítás mellett a tanulási folyamat szervezésének hangsúlyosabbá válását figyelembe vegyük; szem előtt tartsuk a képzési tartalmak illeszkedését a Nemzeti Alaptantervhez, ezzel is erősítve a felsőoktatás és köznevelés kapcsolatát. Az osztatlan tanárképzésben lévő hallgatókat bevonjuk a Tanárképző Központba folyó más típusú munkákba is: segítőként részt vettek a Központ által szervezett konferencián; szerepet vállaltak az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium suli napjának szervezésében és lebonyolításában; körükből került ki a Központ demonstrátora, aki a kutatásainkba is bekapcsolódott. A Tanárképző Központban és a jogelőd Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéken számos jelentős kutató és fejlesztő tevékenység valósult meg az elmúlt két évtizedben. 2010. tavaszán a TÁMOP 3.1.1. program keretében konzorciumi partnerként megkezdtük a mesterszintű tanárképzésünkhöz szorosan kapcsolódó Hálózatokkal együttműködő referenciaintézmény Söjtörön című projektünket, amely a söjtöri Deák Ferenc Általános Iskolával és Napközi Otthonos Óvodával való kooperációnkat teszi lehetővé. További, a pedagógusképzés korszerűsítését szolgáló kutató-fejlesztő tevékenységre ad lehetőség a 12

2009/2010-es tanév tavaszi félévében megkezdett A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása című projekt, amelyben a Neveléstudományi Intézet szerves egységeként a Dunaújvárosi Főiskolával és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával együtt, a TÁMOP 4.1.2 számú program keretében vettünk részt. A határokon átívelő szakmai-tudományos kapcsolataink a 2009/2010-es tanévben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Humántudományi Tanszékével bővültek. 2008-tól három alkalommal megrendeztük a Tanárképzés Napja konferenciát. Ennek létrehozásában a Tanárképző Központ olyan szervezetekkel működött együtt, mint a Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet és a Tanárképzők Szövetsége. A 2009/2010-es tanévben részt vettünk az Országos Neveléstudományi Konferencia szervezésében. 2009. őszétől az O-épület első emeleti folyosóin megrendezésre került a Tanul-O Galéria című gyermek- és ifjúsági képzőművészeti kiállítás-sorozat, amely 6, a tanárképzésünkben közreműködő köznevelési intézmény ifjú alkotóinak biztosított bemutatkozási lehetőséget. 13

Kutatási és fejlesztési területek Kompetencia alapú oktatás és pedagógusképzés összefüggései Pedagógus szerep a kompetencia alapú képzésben Pedagógus kompetenciák A pályakezdő pedagógus Erkölcsi és jogi szocializáció Erkölcsi dilemmahelyzetek feldolgozása iskolai osztályban A kiscsoportos lélektani munka hatékonysága a pedagógusképzésben Iskolai konfliktushelyzetek elemzése Egyetemi hallgatók tanulási szokásainak vizsgálata Az önszabályozó és az e-tanulás A tantárgyközi szemlélet megvalósulása a köznevelésben A tevékenységorientált pedagógiai szemléletek elmélete és gyakorlata A tananyagfejlesztés korszerű szemlélete és gyakorlata A sajátos nevelési igényű tanulók integrálása és befogadása a köznevelésbe 14

Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központ Főigazgató: Szabó Csilla Marianna Dr. főiskolai docens Elérhetőségek: Levelezési cím: 2400 Dunaújváros Táncsics Mihály utca 1./a Telefon: 25/551-253; 30/677-6009 E-mail: szabocs@mail.duf.hu Honlap: www.duf.hu Facebook: https://www.facebook.com/dunauj varosifoiskolahivatalosoldala 15

1. A Tanárképző Központ célja A Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központja a DF önálló szervezeti egysége, mely a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 103. -a alapján a DF 67-2012/2013 (2013.05.21.) számú szenátusi határozata alapján jött létre. Ƀ 103. (1) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak öszszehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető. Ƀ (2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. Ƀ (3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények a tanárképző központon keresztül részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok minősítési eljárásában. A törvény szabályozza a feladatokat és szerepeket valamint a létrehozáshoz szükséges feltételeket (két tanár szak) de nem határozza meg a szervezeti felépítést. Ez a magyarországi tanárképző központok eltérő szervezeteiben, megvalósulási formáiban testet is ölt. 17

A DF TK küldetésnyilatkozatában megfogalmazott központi gondolat a következő: pedagógusképzés, értékteremtés, tudományos kutatás és innováció. A Dunaújvárosi Főiskolán a pedagógusképzés a Tanárképző Központhoz tartozik. A Tanárképző Központ a tanári kompetenciák fejlesztésére és a sikeres hivatásgyakorlást megalapozó harmonikus tanári személyiség fejlesztésére egyaránt törekszik. Célja: a tanárképzés szakmai, tartalmi és szervezeti feladatainak ellátása, más szervezeti egységekkel való összehangolása, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezése. 2. A Tanárképző Központ SZMR-ben meghatározott feladatai Koordinálja különösen a hallgatói kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. A köznevelési és felsőoktatási partnerek igényei alapján kezdeményez, szervez és lebonyolít pedagógus továbbképzéseket, pedagógiai kutatásokat, felkérés alapján közreműködik a pedagógusok minősítési eljárásában. A központ a követekező pedagógusképzési tevékenységeket támogatja: 18

A pedagógusképzés feladataihoz kapcsolódó kutatások; Kutatások eredményeinek beépítése a képzésekbe; Fejlesztések, szolgáltatások; Az intézmény regionális beágyazottsága a köznevelés területén. A központ szoros kapcsolatot tart fenn az országos és a régió köznevelését támogató intézményekkel, szervezetekkel, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, Oktatási Hivatallal, kormányhivatalokkal, a tankerületek vezetésével, illetve a pedagógiai intézetek, valamint az érintett városok, megyék oktatáshoz kapcsolódó hivatalaival. A DF Tanárképző Központjának felelős vezetője a főigazgató. A főigazgató feladat-és hatáskörét a DF Szervezeti és Működési Szabályzata, Foglalkoztatási Követelményrendszere, valamint a főigazgató munkaköri leírása tartalmazza. A Tanárképző Központ munkatársaiból az oktatási feladatok jobb ellátása érdekében, nem önálló oktatási egységeket (szakcsoportokat) és nem önálló egyéb egységet (Térségi Pedagógiai Központot) lehet létrehozni. Ezek létrehozásáról és megszüntetéséről a rektor dönt a főigazgató és a szenátus véleményének kikérését követően. A Tanárképző Központ nem önálló oktatási egységei a Térségi Pedagógiai Központ, a Pedagógia-pszichológia szakcsoport és a Módszertan szakcsoport. A szakcsoportokban zajlik a tantárgyak gondozása, fejlesztése és a kutatómunka. 19

3. Térségi Pedagógiai Központ A Térségi Pedagógiai Központ (TPK) a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjának szerves része, nem önálló szervezeti egység. A Térségi Pedagógiai Központ munkatársai a Tanárképző Központ kinevezett munkatársai. A Térségi Pedagógiai Központ célja a Tanárképző Központnak alárendelten működve a tanártovábbképzéssel kapcsolatos igények feltérképezése; a felsőoktatás és a köznevelés összekapcsolása, szakmai szolgáltatások biztosítása alapvetően a térségben, illetve a régióban működő köznevelési intézmények számára. A térségi intézményeken értjük valamennyi Fejér megyei köznevelési intézményt, valamint a Dunaújváros környékén működő, de nem Fejér megyei köznevelési intézményeket: a Dunaújvároshoz földrajzilag közel eső Tolna, Bács-Kiskun és Pest megyei köznevelési intézményeket. A műszaki szakmai tanárképzésben résztvevő hallgatók és műszaki szakmai pedagógusként dolgozók számára nyújtandó szakmai szolgáltatások tekintetében a Térségi Pedagógiai Központ kiterjeszti tevékenységét a közép-dunántúli régióban (Fejér, Komárom és Veszprém megye), illetve a Dunaújvároshoz földrajzilag közel eső Tolna, Bács-Kiskun és Pest megyében működő műszaki szakképző iskolákra is. 1. A Térségi Pedagógiai Központ a Tanárképző Központ feladatai közül elvégzi: Folyamatos kapcsolatot tart a térségi/regionális oktatási és pedagógiai intézményekkel, valamint az intézmények fenntartóival. 20

Szakmai programokat, műhelyeket szervez, a szakmai anyagokat eljuttatja a régióban működő köznevelési intézményeknek. 2. A Térségi Pedagógiai Központ önálló feladatai: Szakmai kapcsolatokat hoz létre és együttműködést segít a térségben működő köznevelési intézmények és a Térségi Pedagógiai Központ között, mely elősegíti a tudás-transzferálás kiépítését és működtetését. Létrehoz, fenntart és működtet tanulás-tanítást támogató interaktív elektronikus felületeket, melyeken folyamatos konzultációt biztosít a DF TK és a régióban működő köznevelési intézmények között. Online felületeken és szakmai rendezvényeken szakmai szolgáltatásokat biztosít és szakmai tanácsadást nyújt a régióban működő köznevelési intézmények számára igény szerint, többféle témában. Figyelemmel kíséri a műszaki szakképző iskolákban dolgozó mérnöktanárok pedagógiai-módszertni kultúráját, valamint szolgáltatási igényeit, ezek alapján különböző szakmai fórumokon bővíti a szakmai tanárok pedagógiai- módszertani eszköztárát. Együttműködik a pedagógusképzést segítő regionális és térségi központokkal, elsősorban a közép-dunántúli régióban található Pannon Egyetem Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központjával. 21

4. A Tanárképző Központtal szemben támasztott igények a szakmai partnerek és a köznevelés szereplői felől A tanárképző központok a tanárképzési rendszer megújításának egyik kulcselemévé válnak, e feladatot erősíti és eszközeivel támogatja is a 2014-ben indult TÁ- MOP 4.1.2 B 2. projektek sora. A tanráképző központok célirányos és eredményes működéséhez szükséges megvizsgálni a tanárképzés bemeneti és kimeneti tényezőit, azaz a képzésbe belépők, belépni szándékozók igényeit, valamint a képzést elvégzett hallgatók képzési hasznosulásáról és beválásáról is információt kell gyűjtenünk. A tanárképző központok által szervezett pedagógus továbbképzések kínálatát is a köznevelés és a szakképzés részéről érkező igények figyelembe vételével lehet megfelelően kialakítani. A Tanárképző Központ szolgáltatásaival kapcsolatosan végzett kutatás eredményei A következőkben ismertetett kutatás célja az volt, hogy bemutassa és elemezze az intézményünk, a Dunaújvárosi Főiskola vonzáskörzetében dolgozó pedagógusok körében felmerülő képzési, továbbképzési és szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket. A vizsgálat központi kérdése: kvantitatív módszerekkel feltárni, hogy a megkérdezett pedagógusoknak (N=82) milyen igényei vannak pedagógusi életpályájuk és előmenetelük tekintetében; mely szolgáltatások azok, amelyek hiánypótlóak lehetnek számukra, milyen pedagógiai problémákkal szembesülnek, amelyeknek megoldását a szakmai szolgáltatókra bíznák. A kutatás kezde- 22

tekor feltételeztük, hogy a legtöbb pedagógus igénybe venne olyan szolgáltatásokat, amelyek egyrészt saját szakmai előmenetelüket segítenék, és amelyek másrészt hozzájárulnának kompetenciáik fejlesztéséhez, hogy még jobban megfeleljenek jelen korunk kihívásainak. A megkérdezettek többségében (65,1%) nők voltak, akik iskolatípusokat tekintve leginkább általános iskolában dolgoznak (58,3%). Ezen adat azért is fontos számunkra, mert jellemzően a Dunaújvárosi Főiskola környezetében több általános iskola található, mint középfokú oktatási intézmény, ugyanakkor DF pedagógusképzéseit megvizsgálva ezen intézménytípusba tartoznak legkevésbé végzettjeink, hiszen zömmel a középfokú szakképzés számára képzünk, főként műszaki pedagógusokat (mérnöktanárokat és műszaki szakoktatókat). A válaszadók 9,5%-a szakiskolában, 20,2%-a szakközépiskolában, míg 11,9%-a gimnáziumban tanít. A megkérdezettek között némileg többségben vannak az egyetemi diplomával (55,6%) rendelkezők, főiskolai diplomával a minta 44,4%- a rendelkezik. Szakvizsgája igen nagy százalékuknak van (46,4%), néhányuknak több szakvizsgája is. A szakvizsgák között elsődlegesen a köznevelés-vezetői szakvizsga szerepel. Információk és szakmai szolgáltatások igénylése a Tanárképző Központtól A válaszadókat arra kértük, hogy az általunk megadott szakmai szolgáltatásokat az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-től 5-ig osztályozzák. Ennek nyomán alakult ki az a sorrend, amely szerint leginkább szakmai segédanyagokat szeretnének tőlünk kapni, illetve tanfolyamokra, továbbképzésekre jönnének a DF Tanárképző 23

Központjába. Ettől valamelyest elmaradnak említésben a kiadványok és a szakmai rendezvények, szakmai programok. S amely a legkevésbé volt vonzó szolgáltatási ajánlatunkból számukra, az az egyéni tanácsadás volt. Bizonyára ennek összetett okaiban a nagyfokú pedagógusi leterheltség is nagy szerepet játszik. A következőkben szakmai szolgáltatásokat soroltunk fel a megkérdezetteknek, s arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek milyen mértékben segítenék a megkérdezettek munkáját. Az elemzés során megállapíthatjuk, hogy valamenynyi szakmai szolgáltatás iránt van kereslet, de leginkább a jó gyakorlatokat szeretnék megismerni, a konfliktuskezelésben szeretnének jártasságot szerezni a kollégák, valamint módszertani kérdésekkel kapcsolatban konzultálnának. Megvizsgáltuk a továbbiakban azt is, hogy iskolatípusonként hogyan oszlanak meg a pedagógusok igényei a szolgáltatásokkal kapcsolatosan. Az intézmények közötti eltérések vizsgálatánál szignifikáns eredményeket nem kaptunk, ugyanakkor a válaszok eloszlásának tükrében elmondható, hogy általános iskolában mutatkozik a legmarkánsabb igény a szakmai programok készítéséhez nyújtott szakértői segítség igénybevételére. Továbbképzéssel kapcsolatos igények Megkérdeztük a pedagógusokat arról is, hogy milyen típusú képzésekre lenne szükség. A válaszok alapján vélhetően voltak, akik a pedagógusképzésben tanulókra, és voltak, akik a gyakorló pedagógusok szükségleteire reflektáltak. Többek szerint módszer- 24

tani képzésekre lenne szükség: ezek részben új oktatás-, részben új tanulás-módszertani ismeretek, valamint az infó-kommunikációs technikák használata az oktatásban. Számos pedagógus jelezte, hogy inkább a nevelési problémákra fókuszáló képzésekre lenne szükség, amelyeken konfliktuskezelési és mediációs technikákat sajátíthatnának el, illetve amelyek ötleteket adnának a személyiség, valamint a szociális és kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez pl. a drámapedagógia és az élménypedagógia sikeres alkalmazásán keresztül. Akadt olyan válaszadó is, aki egyenesen úgy gondolta, hogy gyógypedagógiai témájú képzésekre lenne szükség. Mások úgy vélték, hogy a pedagógusoknak a saját testi és főleg lelki egészségét kellene megőrizni, mert csak egészséges lelkű ember tud egészséges személyiséget nevelni. Végül az egyegy válaszadó által jelzett témák az egyéb kategóriába kerültek, ahol megjelent a portfólió-készítés, a pályázatírás és a mérés-értékelés is. Hiányosságok, változtatások a pedagógusképzésben A pedagógusképzés javítása érdekében fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a gyakorló pedagógusok milyen hiányosságokkal találkoztak képzésük során. A legtöbben azt nevezték meg hiányosságnak, hogy a pedagógusjelöltek valós szakmai ismerete nem megfelelő: kevésnek találják a szakmai gyakorlat mennyiségét a képzés során. A válaszadók úgy vélik és ez különösen a középiskolai tanárokra jellemző, hogy a tanárjelöltek inkább elméleti tudással kerülnek ki a felsőoktatási intézményekből. Azt is problémának érezték, hogy a legtöbben csak gyakorlóiskolákban szereznek tapasztalatot, amely steril környezet egy 25

átlagos iskolához képest. Szintén a gyakorlat hiányához tartozik, hogy a hallgatók nem találkoznak SNI-s gyerekekkel ez utóbbi megint a középiskolában tanítóknál jelentkezik nagyobb hangsúllyal, nem tudják, hogyan kell őket kezelni a gyakorlatban, valós iskolai környezetben, milyen hatékony módon tudják őket integrálni az osztályközösségbe. Több válaszadó jelezte, hogy nincs pályaalkalmassági vizsga, így nem derül ki időben, hogy a jelentkező pszichológiailag alkalmas-e a pedagógus pályára, ahogy néhányan fogalmaztak, alkalmas-e arra, hogy gyerekek közé kerüljön és velük foglalkozzon. Érdekes és fontos megállapítás volt, hogy a szép magyar beszéd (eddig főleg a tanítóképzős alkalmasságban került előtérbe) nem feltétlenül jelenti a pszichikai tűrőképesség meglétét a jelentkezőben, amire manapság igen nagy szükség van. Szintén többen írták a módszertani ismertek hiányosságát: a pedagógusjelöltek nem rendelkeznek a gyakorlatban is alkalmazható módszertani ismeretekkel. A változtatásokra vonatkozó javaslatok között leggyakrabban a gyakorlati képzés növelése hangzott el. A gyakorló pedagógusként dolgozó válaszadók úgy vélik, hogy sokkal több gyakorlatra lenne szükség a képzés során. Többen jelezték, hogy ezt a gyakorlatot több iskolában, többféle tanulócsoportnál kellene megszerezni: a pedagógusjelöltek ne csak a gyakorlóiskolákban töltsék a gyakorlatot, hanem átlagos iskolákban, ahol valóban átlagos tanulókkal és oktatási-nevelési helyzetekkel találkoznak, és ahol lehetőségük van megtapasztalni az SNI-s, BTM-s és HHH-s tanulókkal való foglalkozást is. 26

5. A Tanárképző Központ lehetőségei Mind a projekt, de sokkal inkább a Tanárképző Központ számára fontos feladat, hogy reagáljunk a pedagógusképzés igényeire, azaz lehetőségeinkhez mérten a város és vonzáskörzetének nyújtsunk szakmai szolgáltatást, és továbbképzési kínálatot. A projekt (TÁMOP4.1.2.B.2.) erre biztosít lehetőséget, melynek nyomán leginkább az igényekre reagáló képzések, workshopok, szakmai napok szervezése került a középpontba. Valamint előtérbe helyeztük a fórumokat, tanácsadást, jó gyakorlatok közzétételét és a szakmai, kutatási eredmények hozzáférhetővé tételét is. A projekt keretében több képzést szervezünk, például: kutatásmódszertani kurzus és SPSS-program használatáról szóló tanfolyam gyakorló pedagógusoknak, e-learning módszertani és tananyagfejlesztő képzés. Szintén a TÁMOP 4.1.2.B..2 keretében kötöttünk együttműködést a KLIK Dunaújváros Járási Tankerületével, valamint számukra (a tankerület pedagógusainak számára) szerveztük meg először 2014. október 9-én őszi, majd 2015. március 12-én tavaszi szakmai napunkat. A szakmai napon a tankerület 450 pedagógusának plenáris és szakmai előadásokban a projekt és a Tanárképző Központ bemutatásán túl, szakmai műhelyeket, előadásokat tartottunk, melyek a pedagógusok 7 évenkénti kötelező továbbképzésében érvényes kreditet jelentettek számukra. A szakmai nap várhatóan egy együttműködés első rendezvényét is jelentette, hiszen tervezzük a következő évek szakmai rendezvényeit is, melyek szintén a 27

tankerület pedagógusainak igénye alapján és részvétele mellett valósulnának meg. 6. Visszacsatolás a Tanárképző Központ tevékenységeire Az őszi szakmai napunk lehetőséget adott arra, hogy a már egy évre visszatekintő tevékenységünket és a pedagógusok igényeit ismét górcső alá vegyük. Ezt egy a korábbihoz hasonló (de nyomtatott) kérdőívvel, a szakmai rendezvényünk végén tettük meg. A vizsgálatból csak 3 kérdést szeretnék felvillantani, jelezve, hogy a mintánk merítése azonos, de nagyobb elemszámú (N=123) mint első megkérdezésünk esetén. A Tanárképző Központ felé támasztott szolgáltatási igényeket megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a sorrendet tekintve némi átrendeződést történt a két mérés között. Igazán figyelemre méltó azonban a különbség a nagyságrendeket illetően, hiszen átlagosan jelentősen (de nem szignifikánsan) eltérő értékek mutatkoztak szinte valamennyi felkínált szolgáltatás iránt. Első helyre került a tanfolyamok, továbbképzések iránti igény, de a sort még mindig a tanácsadás zárja. Számunkra igazán fontos dolog azt tudni, hogy amit teszünk, jó irányba tesszük, valóban azok felé fordulunk, akik körülöttünk igénnyel vannak jelen, azaz a pedagógusoknak kínált tevékenységeink valóban nekik szólnak, s ők maguk is azt érzik, hogy hozzájuk szólunk. Ezt méri a következő ábrán bemutatott kérdés. 28

A Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjának és munkatársainak tevékenysége valamint honlapja is ismertebbé vált az elmúlt félév során, csaknem 20%-os javulást értünk el ezen a területen. 29

Új, elsősorban a jó gyakorlatokat bemutató honlapunk, amelyet a rendezvényen hoztunk a pedagógusok számára nyilvánosságra azonban még alacsonyan teljesített. S végül azt is megvizsgáltuk, hogy a szakmai napon bemutatottak, azaz a látottak és hallottak nyomán lenne-e újabb továbbképzési igényük. Összhangban a személyesen, a rendezvényen megtapasztaltakkal láthattuk, hogy igen, valós igényről beszélünk. A megkérdezett pedagógusok jelentkeznének képzéseinkre, továbbképzéseinkre. Összességében megállapíthatjuk, hogy a DF Tanárképző Központja, amely leginkább a szakmai pedagógusképzés gyökereivel rendelkezik, jó úton halad, valóban térségi központtá válik a pedagógusok, s egyre inkább a közismeretei pedagógusok számára is. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a köznevelési in- 30

tézmények pedagógusai aktívak, jelenlétünket, képzéseinket és szolgáltatásainkat igénylik. Azaz érdemes hosszú távra gondolkodni a képzési szolgáltatási portfolió bővítésében a DF Tanárképző Központjának és a keretein belül létrejött Térségi Pedagógiai Központnak. 7. Tudástérkép a DF TK-ban A DF Tanárképző Központjában a 2013-14-es év során 6 szakirányú továbbképzési szakot indítottunk a következő területeken: Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Mérési-értékelési feladatokra és pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Pedagógus szakvizsga e-tanulás szakértői területen szakirányú továbbképzési szak Vizsgaelnöki feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Személyügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Személyügyi szervező szakirányú továbbképzési szak A projekt keretében ezért kiemelt jelentőséggel bírt az a feladat is, amely a DF TK tudástérképének összeállítására irányult. A tudástérképünk fő célja az volt, hogy feltárjuk a pedagógusképzési területhez tartozó általunk gondozott mesterképzési szakok, valamint szakirányú továbbképzési szakok működtetéséhez szükséges legfontosabb kompetenciákat, a szakfelelős, szakirányfelelős és a tárgyfelelősök feladataihoz, tevékenységeihez szükséges kompetenciák leírása által. 31

A tudástérkép alapjául a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditációs elvárásait, szakmai bírálati szempontjait, szakindítási alapelveit használtuk, valamint a Dunaújvárosi Főiskola Foglalkoztatási Követelményrendszerét és SZMSZ-ét tekintettük irányadónak. A tudástérkép a Tanárképző Központ jelenlegi képzési portfóliója alapján készült, azaz a 2014-2015-ös állapotot tükrözi, amely a képzési és kutatási profil változását nyomon követve segítheti mind a TK szakembereinek kiválasztását, mind a Dunaújvárosi Főiskola képzési kínálatának, szakstruktúrájának fejlesztési irányait. 8. Összegzés Összegzésül megállapítható, hogy a tanárképző központok valóban lényeges és elemi funkciót látnak el a tanárképzési intézményrendszerben, szerepük mára kialakult, átgondolttá és jól definiálttá vált, sajátosságaik tükrözik az adott intézményrendszer pedagógusképzésnek súlypontjait, azok profilba való beilleszthetőségét és eredményességét is. A TÁMOP 4.1.2.B.2. projekt azonban elengedhetetlen volt e feladatok megvalósulásához, de legalább az elinduláshoz mindenképpen. A projekt számos olyan új elemet hozott a felsőoktatásban működő tanárképző központok számára, amivel szorossá vagy szorosabbá vált a közneveléssel való kapcsolat, gyakorlatiasabbá a képzés, szolgáltató jellegűvé a tanárképzés (valós és a felsőoktatáshoz becsatornázott igények és visszacsatolt képzési eredmények jellemzik). 32

Európai Szociális Alap 34 BEFEKTETÉS A JÖVŐBE