CIB Bank. Fenntarthatósági. jelentés. CIB, az Intesa Sanpaolo bankcsoport tagja

CIB Bank Fenntarthatósági jelentés 2007 CIB, az Intesa Sanpaolo bankcsoport tagja

CIB Bank Fenntarthatósági jelentés 2007

2 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Tartalomjegyzék 2 Olvasói kalauz 4 Vezérigazgatói köszöntő 6 1. fejezet Működési környezetünk 8 2. fejezet A CIB Csoport bemutatása 12 3. fejezet Gazdasági teljesítményünk 22 4. fejezet Társadalmi teljesítményünk 26 5. fejezet Környezeti teljesítményünk 60 GRI tartalmi index 68 Impresszum 72 Tartalom

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 3

4 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Van, ami változik, és van, ami állandó. Miközben keressük az utunkat, követjük a céljainkat, fontos, hogy időről időre megálljunk: merről jövünk, és hova tartunk? Mérhető és összehasonlítható módon kell látnunk a helyünket egy olyan változó világban, amelyre mi magunk is számtalan módon hatunk. Olvasói kalauz

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 5 A Fenntarthatósági jelentésünk egy iránytű, amely megmutatja a működésünk irányát, de hogy helyesen olvassuk a térképet, ahhoz megbízhatóan kell értelmeznünk a hatásainkat. A jelentés alkalmazási szintje B. Hogy ez pontosan milyen mutatószámok mérését és bemutatását jelenti, azt a Global Reporting Initiative (GRI, www.globalreporting.org) 2006 októberében kiadott, egységes nemzetközi módszertanná vált G3 Jelentéstételi útmutatója tartalmazza (továbbá lásd az ábrát). Ami az állandóságot illeti, a 2006-os jelentésünkben megfogalmazott elhatározásunk idén is változatlan maradt: társadalmi felelősségvállalási stratégiánkhoz illeszkedően az ezen a területen elért eredményeinkről rendszeresen, minden évben beszámolunk. A CIB Bank, illetve a CIB Csoport jelentésének összeállítása során törekedtünk arra, hogy olvasóink számára értékes és érdekes információkat gyűjtsünk össze. Tevékenységünket alapvetően a fenntartható fejlődés három gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziója mentén mutatjuk be. A jelentésben kizárólag a CIB Csoport Magyarországon működő egységeinek és leányvállalatainak adatai és kezdeményezései szerepelnek, és ahol azt külön nem jelöljük, a csoport 2007. évi gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményéről számolunk be. Teljesítményünk időbeli változásának nyomon követ - hetősége érdekében az adatainkat igyekeztünk három évre visszamenően megadni, de mivel működésünk bizonyos vonatkozásairól az adatgyűjtést csak 2006-ban, illetve 2007-ben kezdtük meg, előfordul, hogy csak egy vagy két teljes év adatai álltak rendelkezésünkre. Bár mérlegeltük a lehetőségét, végül úgy döntöttünk, hogy az idei jelentésünket még nem tanúsíttatjuk, ugyanakkor a jelentéskészítésünkkel kapcsolatos folyamatos fejlődés elvét szem előtt tartva mindenképpen szeretnénk ezen a téren is előrelépni. A jelentés ún. kiterjedési körében, határaiban és mérési módszereiben az előző jelentéstételi időszakhoz képest nem történtek jelentős változások. Gazdasági adatainkat az érvényben lévő Számviteli Törvény előírásai alapján állítottuk össze, társadalmi és környezetvédelmi adataink pedig a vállalat belső adat-nyilvántartási rendszeréből származnak. Ahol másképpen nem jelöljük, ott az adatok mérésen vagy számításon alapulnak. Néhány területen a jelentés olyan információkat is tartalmaz, amelyeket már a 2006-os Fenntarthatósági jelentésben is közzétettünk. Ennek az az oka, hogy ezeken a területeken a GRI útmutatója kötelezővé teszi a működésünk bemutatását, még akkor is, ha abban az elmúlt év során nem történt változás. Külön kiemeljük, hogy a CIB Bank és az Inter-Európa Bank (IEB) 2008. január 1-jei összeolvadásából fakadó változásokról a következő jelentésünkben fogunk részletesen írni. Ami pedig a fontos változásokat illeti, arra törekedtünk, hogy az idei Fenntarthatósági jelentésünk a tavalyinál lényegre törőbb, tényszerűbb, tartalmasabb és nem utolsósorban olvasóbarátabb legyen. Ennek érdekében a következő változtatásokat tettük: a CIB Csoport működési környezetéről, valamint az üzleti teljesítményünkről az Éves jelentésünkben részletesen is beszámolunk, ezért az átfedések elkerülése érdekében a Fenntarthatósági jelentésben csak e területek leglényegesebb információinak bemutatására szorítkoztunk; a társadalmi és környezeti teljesítményünk bemutatását az adott érintetti csoportokhoz kapcsolódó legfontosabb ügyek mentén mutatjuk be, kihangsúlyozva a 2007-ben indított új kezdeményezéseinket, gyakorlatainkat; nagyobb hangsúlyt helyeztünk az egyes területeken tett vállalásaink és az elért eredményeink bemutatására, valamint a számonkérhető, mérhető célkitűzések megfogalmazására; további GRI-mutatókat vontunk be a jelentés elkészítése során, s idén először a pénzügyi szektorra kialakított iparág-specifikus mutatók közül is válogattunk, ami hozzájárul ahhoz, hogy a teljesítményünkről még inkább tényszerű adatokra támaszkodva tudjunk számot adni; előrébb hoztuk a jelentés kiadását, ezáltal a felhasználhatóság szempontjából még relevánsabb információkat tudunk közzé tenni. Amennyiben jelentésünkkel és az abban szereplő információkkal kapcsolatban véleménye, kérdése, észrevétele vagy bármilyen egyéb javaslata van, megköszönnénk, ha azt megosztaná velünk, s elküldené a hátsó borítón megadott elérhetőségek bármelyikére. Köszönjük figyelmét, kellemes olvasást kívánunk! A jelentést elkészítő csapat kötelező szabadon választott önbesorolás független fél ellenőrizte GRI ellenőrizte Jelentések megfelelési szintje 2002-es megfelelés C C + B B + A A + Külső fél hitelesítette Külső fél hitelesítette Külső fél hitelesítette OLVASÓI KALAUZ

6 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Vezérigazgatói köszöntő Immáron a második fenntarthatósági jelentésünket tartja kezében a kedves Olvasó. A tavalyi, első beszámolónk elkészítésekor az a cél vezérelt bennünket, hogy tovább árnyaljuk a cégcsoportunkról kialakult képet, és mindez híven tükrözze társadalmi és természeti környezetünk fenn tart - hatósága iránti elkötelezettségünket. Az előző évi jelentésünk kapcsán azonban mi magunk is tisztába kerültünk a korlátainkkal, ezért az idei dokumentum elkészítésekor egy újabb célt is kitűztünk magunk elé: a jelentés adjon módot társadalmi és környezeti felelősségünk még ponto - sabb azonosítására, feltérképezésére, valamint az érintettjeink különös tekintettel a munkatársak körében történő tudatosítására. Mindezt azzal a távlati szándékkal tettük, hogy a bankcsoportunk működését meghatározó különböző szakmai területeknek testre szabott felelősségvállalási célokat tudjunk majd kitűzni.

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 7 Magyarország második legnagyobb bankcsoportjaként az eddiginél is aktívabban kívánunk hozzájárulni társadalmi, gazdasági és természeti környezetünk fenntartható fejlődéséhez. Célunk az, hogy ebben a vonatkozásban is értéket teremtsünk. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy döntéseink meg - hozatalakor fokozottan vegyük figyelembe munkatársaink, ügyfeleink, tulajdonosunk, beszállítóink, társadalmi és termé - szeti környezetünk igényeit. Bankcsoportunk egyre céltudatosabban, egyre strukturáltabb szervezeti formában támogatja a fenntartható fejlődésre épülő üzleti modell kiépítését, s ebben értékes segítséget és inspirációt kaptunk és kapunk anyabankunktól, az Intesa Sanpaolotól. 2007 során nagy figyelmet fordítottunk a társadalmi felelős - ségvállalásunkhoz kapcsolódó jelentésrendszer további fino mí - tására, elkezdtük a szervezeti kultúrát érintő, belső szemléletformálást, és hozzáláttunk az érintettjeinkkel való szorosabb együttműködést szolgáló keretek kialakításához. Tavalyi évünk legjelentősebb, embert próbáló üzleti feladata a CIB Bank és az Inter-Európa Bank egyesülésének előkészítése volt. Ez lehetőséget adott arra is, hogy átgondoljuk, az előttünk álló feladatokhoz milyen szervezeti változásokra van szükség. Az átgondolás egyik eredményeként jött létre 2008 elején a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységünket koordináló szervezeti egység. Személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy az ügyfeleink ne csak azért válasszanak bennünket, vagy éppen maradjanak hűségesek hozzánk, mert üzleti értelemben minket jobbnak tartanak a versenytársainknál, hanem azért is, mert olyan partnernek tekintenek bennünket, akivel biztosan építhetik a jövő - jüket. Olyan partnernek, akiről tudják, hogy üzleti stratégiájának egyik alappillére a fenntartható fejlődés. Erőfeszítéseink elismerését jelenti, hogy tavaly egy független szakmai zsűri a hazai bankok között a legjobbnak minősítette az ezen a téren végzett munkákat. Mindez a munkatársaink elkötelezettségét, jövőbe vetett hitét is visszatükrözi. Ugyanakkor a munka sokkal többről szól, mint egy díj: a fenntartható fejlődés irányába tartó folyamatos tevékenységről. Örömmel látjuk, hogy egyre többen ismerik fel: a fenntart ható - ság nem divat, nem egy újabb PR-lehetőség, hanem saját és utódaink jövőjének biztosítása, ami mindannyiunk felelőssége. A felelősség felismerését pedig a tettek követik. Jogos tehát a kérdés: vajon mi hová jutottunk az elmúlt évben, mit sikerült megvalósítanunk a vállalásainkból, hol vannak még hiányosságok, fejlesztendő területek? Egyebek között ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni a 2007. évi Fenntarthatósági jelentésünkben. Dr. Török László vezérigazgató VEZÉRIGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ

8 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Működési környezetünk Ha megvizsgáljuk a globális pénzügyi rendszert, azt látjuk, hogy a világ népességének több mint a fele 6 milliárd emberből több mint 3 milliárd egyetlen bankban sem hitelképes. Muhammad Yunus Nobel-díjas, a bangladesi Grameen Bank alapítója 1. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Egy ismert elmélet szerint bármely kis lépés is elég lehet ahhoz, hogy végül megváltoztassa az egész világot. Akár igaznak véljük ezt, akár nem, abban biztosak lehetünk, hogy kisebb-nagyobb erőfeszítéssel mindannyian hozzá tudunk járulni a közjóhoz. De ahhoz, hogy tenni tudjunk, először meg kell értenünk az összefüggéseket. Mű - ködési környezetünk megismerése, az ahhoz való alkalmazkodás, illetve a kö r - nyezetünk fenntartható alakítása mind-mind fontos része a tevékenységünknek. 9 Ebben a fejezetben arra vállalkozunk, hogy mielőtt részletesen bemutatjuk a CIB Csoport elmúlt évi teljesítményét, a külső, működési környezetünkben történt legjelentősebb változásokat tekintjük át. Mindez azért fontos, mert az elvégzett és még előttünk álló munka értékelését csak bővebb kontextusban érdemes elvégezni. A működési környezetünk, és bankunk elmúlt évi üzleti teljesítményének teljes, részletes bemutatása az Éves jelentésünkben olvasható. 1.1. A MAGYAR GAZDASÁG SOK KIHÍVÁSSAL SZEMBESÜLT Az előző évek túlzottan laza fiskális és jövedelempolitikájának következtében 2006-ra az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya hosszabb távon fenntarthatatlanná, a kiigazítás pedig elkerülhetetlenné vált. A kormányzati kiigazító csomag eredményeképpen a tavalyi évben végül számottevően javult az ország egyensúlyi pozíciója, ennek azonban az ára a lassuló növekedés, illetve az ezzel párhuzamosan megugró infláció volt. A GDP-arányos államháztartási hiány a többször lefelé módosított célnál is kedvezőbben alakult, s 5,7 százalékon állt meg. A konvergenciaprogramban meghatározottnál alacsonyabb deficit részben a magasabb bevételeknek, részben pedig a tervezettnél alacsonyabb kiadásoknak köszönhető. Ugyanakkor, mindezzel párhuzamosan, a tavalyi év egészében mindössze 1,3 százalékkal bővült a GDP, ami 11 éves mélypontot jelent. Az éves átlagos infláció 8 százalék volt. 1.2. VÁLTOZOTT A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 2007. december 1-jén lépett hatályba az Európai Unió ún. Markets in Financial Instruments Directive (MiFID) irányelvét alkalmazó törvény. Az irányelv alapvető célja a befektetési szolgáltatási területen a fogyasztóvédelem szintjének növelése: a befektetési szolgáltatóknak ügyfeleiket széles körű információval kell ellátniuk az általuk igénybe venni kívánt befektetési szolgáltatás, megvásárolni kívánt pénzügyi eszköz vonatkozásában. A jogszabály azt is előírja, hogy meghatározott esetekben kötelesek felmérni az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos isme - reteit, a kockázatviselő képességét, a jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, hogy számára alkalmas pénzügyi eszközt tudjanak ajánlani. (Kapcsolódó jogszabály: a befektetési vállalkozások - ról, az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. - Bszt.) Változtak a banktitokra vonatkozó szabályok is. Egyrészt a pénzmosás elleni küzdelemmel összefüggésben a Pénzügy - minisztérium elvárásai alapján, másrészt fogyasztóvédelmi szempontból: az adatvédelmi biztos megkeresésére, továbbá a bennfentes kereskedelemmel vagy piacbefolyásolással kapcsolatban felmerült gyanú esetén a banktitok kiadhatóságára vonatkozóan. [Kapcsolódó jogszabály: Hpt. (1996. évi CXII. tv. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról.)] A jogszabály 2007. szeptember 1-jei módosulása miatt gazdálkodó szervezetek, jogi és nem jogi személyiségű társasá- MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÜNK

10 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 gok, valamint non-profit szervezetek esetében a bankszámla felett való rendelkezéshez már nem szükséges minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása. Az új szabályozás tehát oldotta a bankszámla feletti rendelkezés eddigi szigorú szabályait. [Kapcsolódó jogszabály: Ptk. (1958. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyv.)] Fogyasztóvédelmi szempontból változott a pénzforgalmi szabályozás is, azzal a céllal, hogy a bankváltást könnyebbé tegye a jog - alkotó: a kötelezett kérésére csoportos beszedési megbízásra vonatkozó érvényes felhatalmazásról igazolást kell kiadni. Az így kapott igazolást a kötelezett a másik hitelintézethez új felhatalmazásként benyújthatja. [Kapcsolódó jogszabály: 21/2006 (XI.24.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról.] Főként az önkormányzatok, lakóközösségek támogatása köré - ben pontosították a vonatkozó jogszabályt. Változtak a rendelkezések az akadálymentesítési támogatás, a lakóépületek ener giatakarékos korszerűsítése, felújítása körében, a támogatási célok pontosításával, a sajáterő-követelmény szigorításával, megemelésével. [Kapcsolódó jogszabály: A 12/2001. (I. 31) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról.] A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) múlt évi gyakorlata alapján azt feltételezzük, hogy a bankszektor továbbra is aktív versenyhivatali figyelemre számíthat. A marketingkommunikációs anyagok versenyjogi és fogyasztóvédelmi kockázatának csökkentése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a GVH és a fogyasz tóvédelmi hatóság gyakorlatára, illetve a Pénzügyi Szerve zetek Állami Felügyelete (PSzÁF) fogyasztóvédelmi ajánlásaira. 1.3. A HAZAI BANKSZEKTOR 2007- BEN IS DINAMIKUSAN FEJLŐDÖTT A piaci szereplők száma és pozíciója a tavalyi évben érdemben nem változott, de a piaci koncentráció kisebb mértékű növe - kedését figyelhettük meg 2007-ben. Az első hét bank mérleg fő - összeg szerinti részesedése az egy évvel korábbi 77,4 szá za lékkal szemben meghaladta a 80 százalékot. Ugyanezt a ten den ciát figyelhettük meg mind a hitelek, mind a betétek ese tében is. A bankszektor összesített mérlegfőösszege csaknem egyhatodával bővült, míg a hitelek állománya több mint 22 százalékos növekedést mutatott. Ezzel szemben az ügyfélbetéteket 7 százalék alatti növekedési dinamika jellemezte. A bankszektor ilyen arányú bővülése a magyar gazdaságban elfoglalt helyét tovább erősítette: a bankok mérlegfőösszege a GDP 96 százalékát tette ki. Amint azt az előbbi adatok mutatják, a hazai bankszektort alapvetően a hitelezés fűtötte, s a betétek állománya csak kisebb mértékben emelkedett. A szűkösebb betétállomány mellett a bankok egyre kedvezőbb kamatokat kínáltak a lekötött betétekre. Az intenzív verseny a hitelezésben is nyomon követ - hető volt: újabb és újabb, egyre innovatívabb termékek jelentek meg a piacon. Ezen tényezők összességeként a bankszektor nettó kamatbevétele csak minimális mértékben, 1,5 százalékkal tudott emelkedni. A vállalati hitelek állománya az év utolsó hónapjaiban emelkedett meg jelentősebben, míg az év közepét csak kisebb növekedés jellemezte. A vállalati betétállomány stagnált: mindössze 50 milliárd forinttal volt magasabb 2007 végén, mint egy évvel korábban. A lakosság körében a fedezetes hitelek voltak népszerűek, ezek jelentették a növekedés motorját. 2007- ben rekordokat döntöttek a havi hitel-kihelyezési összegek, ami a lakosság növekvő hitelfelvételi kedvére utal. A lakossági betétek dinamizmusa 20 százalékponttal volt alacso - nyabb, mint a hiteleké. A lakosság fokozatosan a befektetési alapok felé fordult, ezzel is magyarázható a betétek mérsékeltebb növekedése. Az önkormányzati üzletágban jelentősebb átrendeződés ment végbe, a hosszú lejáratú hitelek helyét ugyanis átvették az önkormányzati kötvények, és ez utóbbiak állomá nya számottevően bővült 2007-ben. 1. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 11 1.4. A LÍZINGPIAC TOVÁBB ERŐSÖDÖTT A lízingpiac 2007-ben ismét jelentős ütemben, 16 százalékkal növekedett, ami több mint 350 ezer új szerződés megkötésében is megmutatkozott. Az év végén a megközelítőleg 80 lízingcég által kezelt portfólió (tőkekintlévőség) értéke, MNB (Magyar Nemzeti Bank) középárfolyamon számítva, meghaladta a 2 000 milliárd forintot. A lízingkonstrukciót kedvelő iparágak alapján kategorizált üzletágak piacon belüli súlya lassan eléri a Nyugat-Európában jellemző arányokat. Az elmúlt években a szinte kizárólag személygépkocsi-vásárlást támogató konstrukciók mellé fokozatosan felnőtt a gép- és berendezések, a tehergépjármű-, illetve a 2007-es évben kiugró növekedést felmutató ingatlanfinanszírozási üzletág. A teljes lízingpiac teljesítményének több mint felét a személygépkocsi-finanszírozási üzletág képviseli. A gépüzletág, amely fokozott figyelemmel kíséri az Európai Unió gépberuházási támogatásainak feltételrendszerét, kiemelkedő ütemben, megközelítőleg harmadával bővült. A tehergépjármű-üzletágban a fokozódó verseny és a több új flotta-megállapodás jelentős marzscsökkenést idézett elő. A dinamikus növekedést mutató ingatlanfinanszírozási üzletág erősen koncentrált, egyelőre öt cég osztozik a kihelyezések négyötödén. 1.5. MI JELLEMEZTE A HAZAI ÁLLAMPAPÍR- ÉS PÉNZPIACOT? Kisebb megingásoktól eltekintve viszonylag nyugodt, stabil évet zártak a hazai pénzügyi piacok. Az év első részében a külső környezet még kifejezetten támogató volt, a kiigazító csomag elindítása érezhetően javította az ország iránti bizalmat. Az euró/forint keresztárfolyam az év első felében jellemzően a 245 255 közötti sávban ingadozott. Augusztusban azonban az amerikai másodlagos jelzálogpiac problémái globális likviditási válsággá terebélyesedtek, amivel párhuzamosan megindult a kockázatok globális átárazódása is. Ennek hatására az euró/forint keresztárfolyam átmenetileg a 260-as szint fölé került, majd az évet 253 forintra erősödve zárta. A tavalyi év során az állampapírpiacon is láthattunk kisebbnagyobb megingásokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsősorban a romló inflációs kilátásokra és az inflációs várakozásokat övező kockázatokra hivatkozva igen óvatos kamatpolitikát folytatott: az irányadó kamat szintjét júniusban és szeptemberben 25-25 bázisponttal mérsékelte, így az alapkamat az évet 7,5 százalékon zárta. A globális likviditási és hitelválság a magyar állampapírpiacot sem hagyta érintetlenül, az év utolsó napján a hozamok 20 30 bázisponttal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÜNK

12 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Nem a siker a boldogság kulcsa. Éppen fordítva: a boldogság a siker kulcsa. Akkor leszünk sikeresek, ha szeretjük, amit teszünk. Albert Schweitzer Nobel-díjas A CIB Csoport bemutatása 2. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 13 Az elmúlt csaknem három évtizedben mindvégig arra törekedtünk, hogy ne csak egy jól működő, sikeres, hanem egy szívből megélhető bankot és munkahelyet építsünk, amit mindenki felelős, emberközpontú, mindig az újra, az innovációra nyitott partnerként fogadhat el. Számunkra a CIB Bank nem csupán egy munkahely: mi a bankot szeretnénk valóban a magunkénak érezni. Talán ez is hozzá segített bennünket ahhoz, hogy a CIB Bank mára Magyarország második legnagyobb pénzintézetévé váljon. 2.1. A CSOPORTRÓL RÖVIDEN A bank története 1979-ben kezdődött, amikor megalakult a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) Rt. Az igazi kiugrást az 1998-as év hozta meg, amikor a korábbi kisebbségi tulajdonos, a Banca Intesa a bank kizárólagos tulajdonosa lett. A siker jól látható: folyamatos fejlődés és az ügyfélszám dinamikus növekedése jellemezte az azóta eltelt 10 évet. 3 A tulajdonosi szerkezetben 1 lényeges változást hozott a tavalyi év, mert 2007. január 1-jével egyesültek a CIB Bank és az Inter- Európa Bank olasz anyabankjai, a Banca Intesa és a Sanpaolo IMI, létrehozva az eurózóna harmadik legnagyobb bankcsoportját, az Intesa Sanpaolo csoportot. Az anyaintézmények példáját követve, 2008. január 1-jével a CIB Bank és az Inter-Európa Bank is egyesítette erejét, és CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. Az egyesüléssel kapcsolatos legfontosabb változásokról a 2008. évi jelenté sünk - ben számolunk majd be. A tavalyi év során a CIB Csoport tagjai 2 kiegyensúlyozott fejlő - dést mutattak. Ehhez nagy mér tékben hozzájárult az a biztos nemzetközi háttér, amelyet tulajdonosunk, a világ 34 orszá gá ban több mint 17 millió ügyfelet kiszolgáló, Intesa Sanpaolo csoport jelent a számunkra. 1 A CIB Bank tulajdonosi szerkezete Tulajdonos Tulajdoni hányad Intesa Holding International S.A. 85,587% Intesa Sanpaolo S.p.A. 14,413% 2007. december 31-i adatok. 2 A CIB Csoport felépítése (üzleti szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatok) CIB Bank Zrt. CIB Készletezési Kft. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Faktor Zrt. CIB Rent Zrt. CIB Lízing Zrt. CIB Credit Zrt. CIB Ingatlanlízing Zrt. CIB Biztosítási Alkusz Kft. CIB Autó Kft. CIB Lakáslízing Zrt. CIB Expert Kft. 2007. december 31-i adatok. A CIB CSOPORT BEMUTATÁSA

14 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 3 A legfontosabb adatok 5 A CIB Bank budapesti értékesítési hálózata Mérlegfőösszeg 2 276 milliárd forint 1 főre jutó mérlegfőösszeg 743,7 millió forint Adózott eredmény 28,6 milliárd forint 1 főre jutó adózott eredmény 9,4 millió forint Piaci részesedés 1 9,26% Értékesítés nettó árbevétele 104,7 milliárd forint Működési hatékonyság 2 49,57% Munkatársak éves átlagos száma 3 070 Ügyfelek száma 629 828 2007. december 31-i adatok. 1 A CIB Bank mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése, magyar számviteli szabályok szerint, nem konszolidált adatok alapján számítva. Adatok forrása: PSzÁF. 2 A működési költségek, illetve a nettó kamat- és jutalékbevételek hányadosa. Hűvösvölgy (A 2007-ben nyílt budapesti fiókok: Béke tér, Aréna, Pólus) MOM Park Gazdagrét Eurocenter Békásmegyer Csillaghegy Flórián tér Tétényi út Fehérvári út Budafok Újbuda Center Váci út Béke tér Pólus Récsei Aréna Lurdy ház Csepel Újpest Pesterzsébet Újpalota Kerepesi út Baross tér Örs vezér tere Kőbánya Pestszentlőrinc A CIB Bank értékesítési hálózata 5,6 2007-ben hét új bankfiókkal, egy hitelponttal és 27 új képviseleti irodával bővült, így év végén 141 értékesítési ponttal és 129 saját készpénzkiadó automatával (ATM) vártuk ügyfeleinket. 4 Campona 2007. december 31-i adatok. Soroksár 4 Jelenlétünk az országban Bankfiók 105 Hitelpont 1 Képviseleti iroda 35 Saját ATM-ek száma 129 6 A CIB Bank országos értékesítési hálózata (A 2007-ben nyílt vidéki fiókok: Vecsés, Ózd, Debrecen, Kiskunhalas) 2007. december 31-i adatok. Sopron Szombathely Mosonmagyaróvár Zalaegerszeg Keszthely Nagykanizsa Gyôr I-II Pápa Ajka Veszprém Kaposvár Vác Tata Esztergom Dunakeszi Szentendre Tatabánya Gödöllô Piliscsaba Vecsés Törökbálint Monor Budaörs Érd Szigetszentmiklós Cegléd Siófok Székesfehérvár I-II Dunaújváros Paks Szekszárd Salgótarján Kiskunhalas Baja Kecskemét Kiskunfélegyháza Kazincbarcika Ózd Miskolc I-II Mátészalka Eger Nyíregyháza Gyöngyös Hajdúböszörmény Debrecen I-II Szolnok Békéscsaba Gyula Orosháza Hódmezôvásárhely Szeged I-II 2007. december 31-i adatok. 2. fejezet Pécs I-II

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 15 2.2. A CIB CSOPORT ÜZLETI STRATÉGIÁJA Az üzleti stratégia öt alappillérre, a növekedésre, a hatékonyság - ra, a kockázattudatosságra, a stabilitásra és az emberi tényezőre épül. Ezeket kiegészíti a hagyományosan magas szolgáltatási színvonal, valamint az innovatív technológiai fejlesztés, amelyek az ügyfelek igényeihez való gyors és rugalmas alkal mazkodást, a hosszú távú ügyfélkapcsolatok elérését biztosítják. Figyelembe véve a tulajdonos, az ügyfelek és a munkatársak szempontjait, a célkitűzésünk a közép- és hosszú távon is jövedelmező, sokoldalú, ugyanakkor fenntartható üzleti modell kialakítása. Ezen belül meghatározó piaci részesedés elérésére, erős értékesítés-orientáltságra, magas működési hatékonyságra, valamint tudatos együttműködésre törekszünk. A stabilitás bázisát a bank három fő üzletágának (vállalati, lakossági, lízing) kiegyensúlyozott teljesítménye adja, amihez elengedhetetlen a több mint háromezer munkatársunk szakmai felkészültsége és elkötelezettsége. 2.3. VÁLLALATIRÁNYÍTÁS 2.3.1. Szervezeti felépítés A tavalyi évben számottevő szervezeti változások mentek végbe bankunkban. 2007 második felére olyan belső struktúrát alakítottunk ki 7, amely két fontos célt szolgál: megfelelni a változó és az egyre erősebben értékesítésközpontú üzleti környezet elvárásainak. Ennek érdekében olyan belső szervezeti felépítést kellett kialakítani, amely az üzleti célok eléréséhez szükséges legmegfelelőbb belső hátteret biztosítja; felkészíteni a szervezetet az Inter-Európa Bankkal történő, jogilag 2008. január 1-jén életbe lépett egyesülésre. 7 A CIB Bank szervezeti felépítése Igazgatóság Felügyelőbizottság Vezérigazgató Belső ellenőrzés Vállalati divízió Treasury és befektetési alapkezelés divízió Retail divízió Értékesítési csatornák divízió Lízing divízió Csoportkoordináció és nemzetközi divízió Pénzügyi, kockázatkezelési és operációs divízió Informatikai divízió Kommunikációs és igazgatási divízió Humán erőforrás divízió 2007. december 31-i állapot. A CIB CSOPORT BEMUTATÁSA

16 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 2.3.2. Döntéshozatal és ellenőrzés A bank legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló. A részvényesek a közgyűlésen felszólalhatnak, a társaság irataiba betekinthetnek, és meghozzák a társaság irányításához szükséges döntéseket. Az alkal - ma zottak a felügyelőbizottságba delegált tagjaik (2007-ben két fő) révén vesznek részt a legfelsőbb szintű irányítótestület munkájának előkészítésében. A bank ügyvezető szerve az igazgatóság 8, amely szervezeti és ügyrendi szabályait maga állapítja meg. Legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll, akiknek a kine ve zése általában három évre szól. 2007-ben az igazgatóság hat főből állt, közülük négy nem állt a CIB Bank alkal mazásában, azaz független volt. Azügyvezetőség 9 legfontosabb feladata a tulajdonos által meghatározott célok megvalósítása érdekében a bankcsoport eredményes működéséhez szükséges stratégiai szintű döntések meghozatala, valamint a már jóváhagyott stratégia végrehaj tása. Tagjai a divízióvezetők és a vezérigazgató. Az Eszköz-forrás Bizottság célja a bank tőkeértékének védelme és a helyes eszköz-forrás szerkezet megállapítása. A Hitel Bizottság működésének fő célja a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatvállalás megfelelő szinten tartása. A Problémás Követelések Bizottsága a várható hitelezési veszteségek csökkentését célzó intézkedések meghozataláért felelős. A döntés-előkészítő és napi működést koordináló bizottságok a bank napi operatív működéséhez szükséges, nem stratégiai szintű döntésekért felelősek. 8 Az igazgatóság tagjai 9 Az ügyvezetőség tagjai Név Képviselt szervezet Név Pozíció, munkakör Dr. Surányi György, elnök Massimo Pierdicchi Paolo Baessato Paolo Sarcinelli Dr. Török László Bertalan Imre 2007. december 31-i adatok. Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport Intesa Sanpaolo bankcsoport CIB Bank CIB Bank A felügyelőbizottság a bank ellenőrző testülete, amelynek elnöke Norbert Becker, az Intesa Sanpaolo bankcsoport képviselője. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja. Az Audit Bizottság a felügyelőbizottság szakmai tevékenységét támogatja a belső ellenőrzési feladatok vonatkozásában. A Végrehajtó Bizottság az igazgatóság által meghatározott kérdésekben jogosult döntéshozatalra. A döntéshozó bizottságok a bank igazgatósága által delegált jogkörben a teljes CIB Csoport önálló döntéshozó és kezde - ményező szervei, amelyek javaslattételi és véleményező jogkörrel is rendelkeznek. Tagjaikat és elnökeiket a Végrehajtó Bizottság nevezi ki. Dr. Török László Bertalan Imre Farkas Gábor Sebők Sándor Galambos Tibor Kozák Zsuzsanna Cselőtei Attila Petzné Lamboy Judit Magyar László Daniele Fanin Vér László 2007. december 31-i adatok. vezérigazgató első vezérigazgató-helyettes Pénzügyi, kockázatkezelési és operációs divízió vezérigazgató-helyettes Vállalati üzletág divízió vezérigazgató-helyettes Treasury és befektetési alapkezelés divízió vezérigazgató CIB Lízing Csoport ügyvezető igazgató Retail divízió ügyvezető igazgató IT divízió ügyvezető igazgató Értékesítési divízió ügyvezető igazgató Kommunikációs és igazgatási divízió ügyvezető igazgató Csoportkoordináció és nemzetközi divízió ügyvezető igazgató Humán erőforrás divízió 2. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 17 A könyvvizsgálót a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően, a Felügyelőbizottság javaslata alapján, a közgyűlés választja meg. A könyvvizsgáló betekinthet a bank könyveibe és nyilvántartásaiba, felvilágosítást kérhet a bank dolgozóitól, és ellenőrizheti a bank nyilvántartásainak helyességét. Helyi kötődésű vezetők aránya a felsővezetésben Az Intesa Sanpaolo csoport egy úgynevezett multidomestic bankcsoport. Ez azt jelenti, hogy minden országban, ahol jelen van, azt a célt követi, hogy az ügyfelek és a közvélemény hazai bankként azonosítsa. E célkitűzés elérése érdekében meg kell felelni az adott piac speciális követelményeinek, amihez megfelelő helyismeretre van szükség. Ehhez igazodva az Intesa Sanpaolo leányvállalatainál lehetőséget biztosít az adott piacot legjobban ismerő, tehetséges helyi menedzsereknek, hogy felsővezetői pozíciókban bizonyítsák tehetségüket. A CIB Bank felsővezetésében a helyi kötődésű vezetők aránya 91%.* * Helyi kötődésűnek a magyar származású vezetőket tekintettük, míg felsővezetés alatt az ügyvezetőség tagjait értettük. A CIB CSOPORT BEMUTATÁSA

18 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 2.3.3. A felelős működést támogató eszközök Szabályozási tevékenység A felelős működést biztosító alapelvek legfelsőbb szintű gyűjteménye az Etikai kódex. 2007-ben elindult ennek felülvizsgálata, amelynek célja, hogy az anyabankunk elvárásaival összhangban lévő, de a helyi sajátosságokat messzemenőkig figyelembe vevő, korszerű etikai menedzsmentrendszert hozzunk létre. A munka során az Etikai kódexet egy Magatartási kódexszel is kiegészítjük, amely kézzelfogható segítséget nyújt a munkavállalók számára az Etikai kódexben szereplő értékek és alapelvek mindennapi gyakorlatban való alkalmazását illetően. Az Etikai kódexet kiegészíti a Számítástechnikai etikai kódex, amely az adatbiztonságra és a számítástechnikai eszközök használatára vonatkozó előírásokat foglalja össze. Az Etikai kódexen kívül a bankcsoport működését számos belső dokumentum szabályozza Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), vezérigazgatói utasítások, ügyviteli utasítások, termékutasítások stb., amelyek szintén magukban foglalnak felelős működést célzó alapelveket. Így például a Toborzási és kiválasztási szabályzat tartalmazza a diszkrimináció és a korrupció minden formájának elutasítását, a bank belső és külső kapcsolataiban egyaránt. Hasonló, felelős működést támogató elveket foglalnak magukban a jogszabályi megfelelést (compliance) és a kockázat - kezelési tevékenységet szabályozó előírások is. Szervezeti funkciók A felelős banki működés szempontjából kulcsfontosságú témakörök megfelelő kezelését támogatja a felelősségi körök egyértelmű meghatározása, illetve adott esetben, a funkció fontosságát hangsúlyozandó, önálló szervezeti egység létrehozása. Ebből a szempontból különösen fontosnak tartjuk a jogszabályoknak megfelelő működést különös tekintettel a pénzmosás megelőzésére, és a működésből fakadó kockázatok megfelelő kezelését. Jogszabályi megfelelés biztosítása Az ún. Compliance Code és a compliance (szabálymegfeleltetési) tevékenység célja annak biztosítása, hogy a bank pénz - ügyi, befektetési és más szolgáltatási tevékenysége törvényes keretek között folyjon. Ez a szakterület biztosítja, hogy a bank megfeleljen a szabályozó hatóságok (PSzÁF, MNB) által kiadott előírásoknak, valamint a különböző pénzügyi szervezetek (Budapesti Értéktőzsde, Befektetővédelmi Alap, Országos Betétbiztosítási Alap) szabályzataiban foglaltaknak. Pénzmosás elleni küzdelem Külön szervezeti egység (Anti Money Loundering Office, AMLO) koordinálja a pénzmosás elleni tevékenységet. Az AMLO feladata a gyanús tranzakciók kiszűrése, a munkatársak pénzmosás elleni tevékenységgel kapcsolatos képzése, a pénzmosásgyanús tranzakciókról szóló bejelentések továbbítása az illetékes nyomozóhatósághoz, valamint az információáramlás biztosítása. A pénzmosás megelőzését célzó tevékenység felügyeletét egy erre a célra létrehozott időszakos bizottság látja el, amelynek feladata a felügyeleten túl a felmerülő problémák kezelése is. A szervezet pénzmosás-ellenes és terrorizmusfinanszírozás-ellenes üzletpolitikájának és eljárásainak témakörében minden, ügyféllel vagy ügylettel kapcsolatba kerülő munkatársunk kapott képzést. Kockázatkezelés, prudens befektetések A CIB Bank a korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben is konzervatív kockázatkezelési politikát folytatott. A teljes körű kockázat - kezeléshez szükség van helyes irányelvekre, megfelelő limitekre és gördülékeny jelentéstételre, melyekért vállalatunknál a Pénzügyi és kockázatkezelési divízió a felelős. Az igazgatóság hagyja jóvá a kockázatvállalási irányelveket, illetve rendszeresen felülvizsgálja azokat. Arra törekszünk, hogy minél körültekintőbben hozzuk meg befektetési döntéseinket. A befektetéseknél nemcsak az előre látható költségeket, bevételeket és kockázatokat vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy a befektetés miképpen illeszkedik a bank szervezeti felépítésébe. A tartós befektetések rendszeres értékelését és felülvizsgálatát is a Pénzügyi és kockázatkezelési divízió végzi. Menedzsmentrendszerek Az irányelveket tartalmazó Etikai kódexen és egyéb szabályozó eszközökön, valamint a világos felelősségi viszonyokat teremtő szervezeti struktúra kialakításán kívül a felelős működést támogatják a bank különböző menedzsmentrendszerei is. Ezek közül az egyik legfontosabb a teljesítménymenedzsment-rendszer (TMR), amely az üzleti stratégiából kiindulva meghatározott, szervezeti egységekre és egyéni szintre lebontott, konkrét és mérhető éves teljesítménycélok kitűzésével, a munkavállalók teljesítményének rendszeres értékelésével, valamint a teljesítmény től függő javadalmazással biztosítja, hogy minden egyes munkatárs motiváltan és elkötelezetten vehessen részt a közös célok megvalósításában. A teljesítménycélok között az érintett munkatársaknak hangsúlyosan jelennek meg a felelős működést támogató célkitűzések. Hasonlóan fontos szerepet tölt be a képzés-fejlesztési rendszer. Az üzleti stratégiából kiindulva meghatározza azokat a készségeket és képességeket, illetve szaktudást, amellyel az egyes munkatársaknak rendelkezniük kell. A rendszer célja, hogy bankunk munkatársai a mindennapi munkájukban érvényesíteni tudják a hatékony és felelős munkavégzéssel kapcsolatos alap - elveket, továbbá lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy ezeket a szükséges készségeket elsajátítsák. (A témáról ré sz - letes információk a Munkavállalóink fejezetben találhatók.) 2. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 19 2.4. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉG - VÁLLALÁS MENEDZSMENTJE 2.4.1. CSR-stratégia A CIB Csoport társadalmi felelősségvállalási (CSR, corporate social responsibility) tevékenységének kereteit a 2006 elején elfogadott, hároméves Társadalmi felelősségvállalási stratégiája (CSR-stratégia) jelöli ki. A stratégia legfontosabb célkitűzése az, hogy a bankcsoport a közösen vallott értékek mentén, működésének minden vonatkozásában érvényesíteni tudja a felelősségvállalási szempontokat. Ennek megfelelően a CSRstratégia a CIB Csoport általános üzleti stratégiájához illeszkedik, és támogatja üzleti céljaink megvalósítását. 10 A CSR-stratégia: kijelöli a társadalmi felelősségvállalás területeit; meghatározza közösen vallott értékeinket; azonosítja érintettjeinket; kapcsolódási pontokat teremt üzleti tevékenységünk és társadalmi felelősségvállalásunk között; új alapokra helyezi támogatási gyakorlatunkat; konkrét akciókat tartalmazó cselekvési tervet határoz meg; iránymutatást nyújt a felelős gyakorlatok belső és külső kommunikációjával kapcsolatban. A csoport 2007-ben is a stratégia mentén folytatta és fejlesztette tovább társadalmi felelősségvállalási tevékenységét. A stratégia gyakorlati megvalósulásáról a jelentés megfelelő fejezeteiben részletesen beszámolunk. 10 A CSR-stratégia az értékteremtés szolgálatában elégedett munkavállalók értékteremtés elégedett ügyfelek elégedett tulajdonos A CIB CSOPORT BEMUTATÁSA

20 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 2.4.2. CSR-menedzsment CSR-menedzsment alatt azoknak az intézményeknek vállalat - irányítás, folyamatok, rendszerek a kiépítését és működtetését értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy a bank hatékonyan végezze felelősségvállalási tevékenységét. A CIB Csoport CSRmenedzsment rendszerét a stratégiában megfogalmazott elvek mentén alakítottuk ki. Mivel a felelős működést támogató eszközök egy részéről szabályozás, rendszerek korábban már beszámoltunk, ebben a fejezetben kifejezetten a CSR-funkció szervezeten belüli elhelyezkedését, a felelősségi körök meg osz - lását mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy a CSR egy olyan vállalatirányítási filozófia, amely a banküzem minden aspektusában megjelenik, a felelős működés megvalósításában többé-kevésbé minden szervezeti egység érintett. Ugyanakkor, éppen a CSR szerteágazó, számos témakört magába foglaló jellege miatt, erős központi koordinációra is szükség van, ami biztosítja, hogy az egyes akciók, kezdeményezések egy irányba tartsanak, és a központilag elfogadott CSR-stratégiához illeszkedjenek. Az ezzel kapcsolatos felelősségi körök kijelölésénél is a fenti sajátosságokat tartottuk szem előtt. Ennek megfelelően a CSR-szervezetben kiemelten fontos szerepe van az első számú vezetőnek, aki személyében testesíti meg az egész bankcsoport felelős működés iránti elkötelezettségét. A CSR szponzora, az ügy képviselője a felsővezetésben a vezérigazgató, szerepe főként a felelős működés kommunikációjában nyilvánul meg. Az elmúlt évben a CSR-rel kapcsolatos koordinációs tevékenységért stratégiaalkotás, tervezés, cél - kitűzések meghatározása, akciók nyomon követése, visszamérés, kommunikáció a Kommunikációs főosztály, illetve annak vezetője volt a felelős. A Kommunikációs főosztályon külön munkatársunk foglalkozott a társadalmi és környezeti hatásokat érintő ügyekben koordinációt és támogatást igénylő feladatok ellátásával. Egyes kezdeményezésekre projektcsapatokat szerveztünk, amelyek szintén a Kommunikációs főosztály irányításával végezték munkájukat. Az év végére pedig megszülettek azok a döntések, amelyek egy 2008. január elsejével életbe lépő, önálló CSR-terület felállítását készítették elő. A CSR tárgykörébe tartozó akciók megvalósításában természetesen számos szervezeti egység részt vesz. A leginkább érintett szervezeti egységek közé tartoznak: a Humán erőforrás (HR) terület: a belső érintettekkel, azaz a munkavállalókkal való felelős bánásmódot célzó kezde - ményezések okán; a vállalati üzletfejlesztés és a lakossági marketing: a termék- és szolgáltatásfejlesztés vonatkozásában; az ügyfélkiszolgálásban részt vevő szervezeti egységek (fiókhálózat, telefonos ügyfélszolgálat, panaszkezelés): az ügyfelekkel való felelős bánásmódot célzó kezdeményezések kapcsán; a bankbiztonsági és compliance területek: a biztonságos és jogszerű működés biztosítása tekintetében; a beszerzési és üzemeltetési területek: a CIB Csoport környezeti hatásainak minimalizálását célzó kezdeményezések kapcsán. A fenti szervezeti egységeken kívül fontos szerepe van a 2005 decemberében létrehozott CIB Társadalmi Felelősségvállalás Alapítványnak, amelynek feladata a közhasznú tevékenységeket végző szervezetek és személyek támogatása. Erről a témáról bővebben a Közösségi kapcsolataink fejezetben számolunk be. 2. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 21 Accountability Rating Hungary Az Accountability Rating Hungary (ARH) felmérés egy nemzetközi módszertan mentén azt vizsgálja, hogy a legjelentősebb magyar vállalatok az érintettjeik számára nyilvánosan elérhető információk alapján mennyire tartják fontosnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások hatékony kezelését, hogyan építik be ezeket a szempontokat az üzleti stratégiájukba, valamint, hogy milyen mértékben vonják be érintett - jeiket a döntési folyamatokba. Az ARH a vállalatokat hat szempont alapján értékeli: stratégia, vállalat - irányítás, teljesítményértékelés, érintettek bevonása, nyilvános közzététel, tanúsítás/hitelesítés. Lényeges kérdés, hogy a vállalatok miképpen tájékoztatják minderről a körülöttük élőket, ezért történik az értékelés a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumok alapján. A felmérésben, az Accountability Rating nemzetközi licencnek megfelelően, csak olyan információkat értékelnek, amelyek a vállalat magyar nyelvű éves jelentésében, fenntarthatósági, társadalmi vagy környezeti jelentésében, illetve honlapján, magyar nyelven megtekinthetők és letölthetők. A rangsort évente készítik el, az első magyarországi felmérésben amelyet 2006-ban végeztek el a 26 legnagyobb árbevételű hazai cég és az öt legnagyobb mérlegfőösszegű bank vett részt. A 2007-es felmérésbe már a 40 legnagyobb árbevételű hazai vállalat és további 22 jelentős méretű termelő vagy szolgáltató cég került be, köztük a pénzügyi szektor tíz képviselője. A mindkét évben értékelt vállalatok számára idén nyílt tehát először lehetőség a teljesítményük idősoros összehasonlítására. Míg a CIB Bank a 2006-os ARH rangsorban 8 százalékos eredményével csak a 23. helyezést érte el, amellyel a pénzügyi szektor öt értékelt szereplője közül csupán a negyedik lett, addig a 2007-es rangsorban 28 százalékos eredményével az összes értékelt vállalat közül a legnagyobb fejlődést bemutatva az összesített lista kilencedik helyére került, ezzel a pénzügyi szektoron belül minden versenytársát maga mögé utasította. Örömmel tölt el bennünket, hogy a bank felelős és átlátható működésére tett erőfeszítéseinket egy független szervezet által készített értékelés is visszaigazolta, és az eredmény egyben megerősített minket abban, hogy jó úton járunk, amikor a tevékenységünk társadalomra, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásairól is beszámolunk érintettjeinknek. ARH2006 Vállalat neve Iparág* Eredmény (%) 1. Magyar Telekom ICT 52 2. MVM E&K 45 3. MOL O&G 41 4 TVK Egyéb 38 5. ÁAK Egyéb 37 6. Denso Autóipar 34 7. Borsodchem Egyéb 30 8. AUDI Autóipar 28 9. CIB PÜ 28 10. BAT Egyéb 27 25. Generali-Providencia PÜ 16 28. OTP PÜ 12 39. Raiffeisen PÜ 7 40. MKB PÜ 6 41. Unicredit PÜ 6 42. Erste PÜ 6 44-45. K&H Bank PÜ 5 49. Allianz PÜ 4 51. ING PÜ 3 www.arhu.hu *ICT=Telekommunikáció, elektronika, számítástechnika O&G=Olaj- és gázipar E&K=Energia és közüzemi szolgáltatók Autó=Autóipar PÜ=Pénzügyi intézmények, bankok Egyéb=egyéb iparágak A CIB CSOPORT BEMUTATÁSA

22 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 Gazdasági teljesítményünk Először meg kell tanulni a játékszabályokat. Utána pedig jobban kell játszani mindenkinél. Albert Einstein Nobel-díjas 3. fejezet

CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 23 Hogyan értékeljük a gazdasági teljesítményt? Növekedés vagy fejlődés? Hogyan lehet a két elvárást összehangolni? Ezek az elmúlt évek talán legtöbbször feltett kérdései. Mi hiszünk abban, képesek vagyunk arra, hogy felelős módon összhangot teremtsünk az érintettjeink elvárásai között, és szilárd etikai elvek mentén, rendszeres munkával, a jövő generációi számára is értéket teremtő, fenn tartható gazdasági teljesítményt hozzunk létre. És ami nekünk legalább ennyire fontos: mindezt jobban, mint ahogyan mások teszik. A gazdasági teljesítményünk értékelése kapcsán kétféle megközelítést alkalmazunk. A fenntartható fejlődés szempont - jából azt tartjuk fontosnak elmondani, hogy az egyes érintetti csoportok hogyan, milyen arányban részesültek az általunk létrehozott gazdasági értéktöbbletből. A hagyományos megközelítés sze rint pedig a CIB Csoport egészének és egyes területeinek üzleti teljesítményét tekintjük át röviden. 3.1. KELETKEZETT ÉS FELOSZTOTT GAZDASÁGI ÉRTÉKTÖBBLET A fenntartható fejlődés szempontjából olyan megközelítést alkalmazunk, amely arra világít rá, hogy a vállalat gazdasági tevékenysége következtében milyen jövedelemmozgás (jövedelemtranszfer) valósul meg a CIB Csoportot is magában foglaló gazdasági szféra különböző szereplői ügyfelek, beszállítók, munkavállalók, tulajdonosok, állam, civil szféra között. A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági érték megosz - lását mutatja be az alábbi táblázat. 11 11 Keletkezett és felosztott gazdasági értéktöbblet 2007-ben (milliárd forint) Összes megtermelt érték (A) 192,441 Összes fogyasztás (B) 118,686 Alaptevékenységből származó bruttó értéktöbblet (A-B=C) 73,754 Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele (D) 0,183 Teljes keletkezett bruttó értéktöbblet (C+D=E) 73,937 Tulajdonosok (osztalék) 2,500 Munkavállalók (bérkifizetések) 27,232 Állam (közvetlen és közvetett adók) 12,616 Civil szféra (adományok és juttatások) 0,272 Vállalati szféra (eredménytartalék és amortizáció) 31,316 Teljes felosztott értéktöbblet 73,937 GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYÜNK

24 CIB BANK FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2007 3.2. ÜZLETÁGAINK GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYE A CIB Csoport 2007-ben jó évet zárt, amelyet minden téren a dinamikus növekedés jellemzett. A bank konszolidált mérleg - főösszege az előző évihez képest 21 százalékkal növekedett, s az év végére elérte a 2 276 milliárd forintot. Ezzel piaci részesedése történetében először meghaladta a 9 százalékot. Ügyfélkörünk 11 százalékkal bővült az év során, az időszak végén már csaknem 630 ezer ügyfélnek nyújthattuk szolgáltatásainkat. Hitelállományunk 21 százalékkal, míg forrásaink 8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet úgy, hogy ezt a jelentős növekedést javuló minőségű portfólió, és továbbra is kiemelkedően jó költséghatékonysági mutatók mellett értük el. Ennek köszönhetően mind a nettó árbevételünket, mind az adózott eredményünket sikerült jelentősen növelni: az előbbi meg - közelítette a 105 milliárd forintot, míg az utóbbi 28,6 milliárd forintot tett ki. A gazdasági (üzleti) teljesítményünket bemutató részletes összefoglalónkat az Éves jelentésünk tartalmazza. 3.2.1. Vállalati üzletág A vállalati üzletág 2007-ben is dinamikus növekedéssel járult hozzá a bankcsoport jó teljesítményéhez. A hitelállomány jelentős bővülés után az év végére 1 006 milliárd forintra nőtt, amelyből a kis- és közepes vállalkozói (KKV) szektornak nyújtott hitelek 135 milliárd forintot tettek ki. A betétállomány szeré - nyebb növekedés után 627 milliárd forintot ért el az év végén, ebből a KKV-szektor 255 milliárd forinttal részesedett. 2007 végére a bank immár megközelítőleg 58 ezer vállalati ügyféllel rendelkezett, ez 14 százalékos növekedésnek felel meg. Kiemelkedően jó évet zárt a projektfinanszírozási terület, miután a projekthitelek állománya 33 százalékos növekedés után az év végére megközelítette a 303 milliárd forintot. A bank ezen kívül jelentős szereplő a szindikált hitelezésben és az ún. Public Private Partnership (PPP) beruházások finanszírozásában is. A CIB Bank Treasury üzletága az elmúlt esztendőben is aktív mérlegmenedzsmenttel és likviditáskezeléssel segítette a hitelezési tevékenység bővülését. A bank részesedése 2007-ben jelentősen nőtt a hazai bankközi piaci devizakereskedelemben, aminek eredményeként a korábbi második helyről az első helyre lépett elő. Ezzel párhuzamosan dinamikusan növelte aktivitását az állampapírok másodlagos piacán is, melyen a legnagyobb forgalmat lebonyolító bankok versenyében a harmadik helyet szerezte meg. Az elmúlt évben dinamikusan emelkedett a saját számlás részvénykereskedés, valamint az ügyfélforgalom is. A CIB Faktor Zrt. 2007-ben tovább bővítette tevékenységét. Fennállása óta ebben az évben kezelte a legnagyobb faktorált forgalmat: 55 milliárd forintot, ami nagyjából 29 ezer konkrét faktoringügyletben realizálódott. Az elmúlt évben a CIB Faktor Zrt.-nél kezelt portfólió kiegyensúlyozottabbá vált, kockázati és ágazati megoszlása tovább javult. 3.2.2. Lakossági üzletág A lakossági üzletág a háztartások romló pénzügyi helyzete ellenére 2007-ben is jelentős növekedést mutatott fel. A teljes lakossági hitelállomány kiemelkedő, 38 százalékos növekedés után elérte a 289,5 milliárd forintot, míg a betétállomány 15 százalékkal gyarapodott, s az év végén 472 milliárd forintot tett ki. A vezető szerepet továbbra is a lakáshitelek és a lekötött forintbetétek játszották a növekedésben. Az ügyfelek száma az év végére meghaladta az 571 ezer főt. A lakossági ügyfelek kétharmada rendelkezett valamilyen bankkártyával is, illetve több mint a harmaduk aktívan használta a CIB Internet Bankot. A 2007. év rendkívül sikeresnek bizonyult mind az alapkezelési tevékenységet illetően mind pedig a kezelésben lévő vagyon növelésének tekintetében. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt vagyont a 2006. évvégi 212 milliárd forintról 2007-ben 27 százalékos növekedéssel 268 milliárd forintra sikerült növelnünk. A kezelt vagyon dinamikus növekedésének köszönhe - tően az Alapkezelő árbevétele a 2006. évi 1,4 milliárd forintról 2007-ben 1,7 milliárd forintra nőtt, adózott eredménye pedig több mint 32 százalékos növekedés után meghaladta az 1 milliárd forintot. A társaság 2007-ben tíz új befektetési alapot indított, ezzel immár 31 alapból álló alapcsaládot tudhatott magáénak az év végén. 3.2.3. Lízing üzletág A CIB Lízing Csoport tőkekihelyezése 16 százalékos növekedés után 2007 végére csaknem elérte a 209 milliárd forintot, amellyel a hat cégből álló csoport továbbra is megőrizte vezető pozícióját a lízingpiacon. Négy fő területen nyújtunk lízingszolgáltatást: személygépkocsi-, tehergépkocsi-, gép- és berendezés-, valamint ingatlanlízing formájában (ez utóbbi vonatkozásában Magyarországon egyedülállóan komplex termékskálával rendelkezünk). A széles termékpaletta előnyei üzleti eredménye ink - ben is meglátszanak, hiszen az előző évhez viszonyítva növelni tudtuk mind az aktív szerződéseink számát, mind az adózott eredményünket ez utóbbi 4 százalékos növekedés után elérte a 7 milliárd forintot. 3. fejezet