A START mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzés és a résztvevők felmérése Csongrád és Békés megyében Röviden a képzési programról A megvalósuló képzés célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek számára lehetővé tenni, hogy képzésben vegyenek részt, így javuljon a munkaerő-piaci helyzetük. A program célja továbbá olyan felnőttek képzése, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül. A program lehetőséget kínál arra, hogy felzárkózzanak és iskolai végzettségtől függetlenül pótolják hiányzó kompetenciáikat, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, egy konkrét munkatevékenység, jelen esetben a mezőgazdasági közfoglalkoztatási programban végzett munka végzéséhez szükséges szakmai ismereteket, szakképzettséget szerezzenek. A képzés keretében végeztünk kompetenciamérést, közel 90 csoportban, 1150 fő került lekérdezésre (a válaszadás önkéntes volt, így számolnunk kellett válaszmegtagadással. Emellett hiányzók is voltak a csoportokban). A felmérés célja a felnőttképzésbe bevontak körében egységes felnőttkori kompetenciamérés végzése, illetve szintén egységes szempontok alapján végzett háttéradatok gyűjtése, amely a másik célcsoporttal az összevethetőséget, illetve a továbbiakban rendszeres, szisztematikus adatgyűjtés megalapozását biztosítja. A lekérdezést a TKKI munkatársai végezték, a képzés zárásával összekapcsolva, az utolsó képzési alkalmak keretében, június első két hetében. A lekérdezés módja ehhez igazodva inkább a gyerekek lekérdezéséhez hasonlít megvalósításában. Mivel a TKKI a továbbiakban is tervez nagy létszámú, képzésekhez, vagy beiskolázáshoz kapcsolódó méréseket, ezért fontos tanulságokkal járt a lekérdezés módját illetően is az adatfelvétel. Mindenképpen a lekérdezés ilyen módja mellett szól, hogy gyors és költséghatékony; nagyszámú kérdőívet vehetünk fel viszonylag rövid idő alatt, relatíve kis kapacitás igénybevételével. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségbiztosításra, az instruktoroknak szigorúan ellenőrizni kell az adatfelvétel színvonalát. 2 helyen is tapasztaltuk, hogy csoportosan töltötték ki a kérdőíveket ezt egyébként nehéz kiküszöbölni, az adatfelvétel megismétlésére pedig nincs mód, tehát ez mindenképpen egy olyan problémás pont, amelyet a jövőben, hasonló típusú adatfelvételnél kezelni kell.
Demográfiai háttér A válaszadók kétötöde a 35 48 éves korosztályba tartozik, ez a legnépesebb korcsoport. A második legnépesebb csoport a 48 évnél idősebbeké, a minta egynegyede tartozik ide. Egyötödét teszik ki a mintának ki a 34-25 év közöttiek, a 25 évnél fiatalabbak mindössze 12 százalékot tesznek ki. Az életkor egyértelműen befolyásolja a kompetenciateszten elért eredményeket: minél fiatalabb korosztályba tartozik valaki, annál jobb eredményt ért el. Ugrás a legidősebb korosztály (48 év felett), és az azt megelőző korosztály eredményei között van, habár ez is csak 5 pontot jelent.
Iskolai végzettség A képzésben résztvevők 95 százaléka befejezett 8 általánossal rendelkezik. 21,5 százaléknak nincsen középfokú iskolai végzettsége. Speciális szakiskolát vagy szakiskolát végzett összesen 8,4 százalék. 28,1 százalék rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, így ez a legtipikusabb végzettség a csoportban. Szakközépiskolát 7,1 százalék végzett, és vannak gimnáziumot végzettek is, arányuk a mintában 5,9 százalék. A kompetenciateszten elért eredmények, ahogy azt vártuk, erősen összefüggenek az iskolai végzettséggel. A legnagyobb ugrás a szakiskolai és a szakmunkás végzettségűek között van (8 pont), majd a szakmunkás és az érettségi között (7 pont). Valójában nem feltétlenül a befejezett iskolai végzettség számít, mivel azoknak, akik nem fejezték be a középiskolát, de pár évet jártak középiskolába, az eredményeik érdemben nem különböztek a szakiskolát végzettekétől, és sok esetben akár az érettségizettek teljesítményét hozták. Tehát a megkezdett tanulmányok fontosnak tekintendők az alapkompetenciák fejlesztése tekintetében.
A békéscsabai mintában sokkal jobb teljesítményt értek el átlagosan a válaszadók, mint a telepi és a gyerekminta esetében, ráadásul viszonylag egységes színvonalon, ami alatt ez esetben azt értjük, hogy a különböző nagy kompetenciaterületek, illetve azok részegységeinek kitöltési arányai (a helyes válaszokat számolva) nem különböznek lényegesen egymástól. Ez mindenképp meglepő eredmény, hiszen a hasonló képzettségű hátterű országos reprezentatív mintában is a számolási kompetencia tekintetében általánosságban rosszabbul teljesítettek a válaszadók. Mindezzel együtt mintegy 26-27 százalék tudta jól kitölteni a feladatlapokat átlagban. A legnehezebbnek a komplex matematikai feladatok és a problémamegoldás bizonyultak, ezek esetében a jó válaszok aránya 22 százalék. A dokumentum értelmezés és a szövegértés, továbbá a mennyiségi műveletek könnyebbnek bizonyultak, mintegy 29 százaléka válaszadóknak tudta a helyes válaszokat az ilyen típusú feladatok esetében. KÉPESSÉGEK N Min Max Mean Std.E Std.D Al Alakzat 1112 0,00 0,80 0,255 0,006 0,209 Do Dokumentum 1112 0,00 0,63 0,294 0,005 0,178
Ho Hozzárendelés 1112 0,00 0,65 0,294 0,005 0,155 Ko Komplex 1112 0,00 0,95 0,220 0,008 0,260 Ma Matek 1112 0,00 0,74 0,294 0,006 0,207 Tx Text 1112 0,00 0,55 0,291 0,004 0,146 Pr Probléma 1112 0,00 0,93 0,223 0,008 0,256 SUMMA Minden 1112 0,00 0,68 0,267 0,005 0,152 item Valid N (listwise) 1112 Ha nem az átlagokat, hanem a mediánokat vesszük figyelembe mivel a felső 1o százalék kiugró teljesítménye felfelé húzza az átlagot-, akkor a szövegértés és a dokumentumértelmezés feladatok kerülnek az élre, ezek megoldásában bizonyultak a legjobbnak a válaszadók. Ezekben a kompetenciákban összességében kicsit jobbak, mint a matematikai kompetenciákban. A matematikai blokkból a komplex feladatokat tudták a legkevésbé megoldani, de valamivel jobbak voltak ebben a tekintetben, mint a telepi és a gyerek minta. RENDEZVE ELE MSZ ÁM OK gy_f felnött gyer ek Béké s ÁTLA GOK MEDI ÁNOK gy_f felnött gyerek Békés gy_f felnött gyerek Békés Tx Text 487 317 170 1112 0,259 0,225 0,322 0,291 0,263 0,223 0,327 0,329 Do 487 317 170 1112 0,243 0,215 0,296 0,294 0,226 0,185 0,296 0,317 Dokumentu m Ho 487 317 170 1112 0,245 0,211 0,308 0,294 0,234 0,196 0,317 0,295 Hozzárendel és Ma Matek 487 317 170 1112 0,209 0,183 0,258 0,294 0,164 0,119 0,241 0,276 Al Alakzat 487 317 170 1112 0,187 0,174 0,211 0,255 0,180 0,175 0,228 0,228 Pr Probléma 487 317 170 1112 0,133 0,127 0,144 0,223 0,000 0,000 0,000 0,264 Ko Komplex 487 317 170 1112 0,116 0,112 0,124 0,220 0,000 0,000 0,000 0,144 SUMMA 487 317 170 1112 0,199 0,178 0,238 0,267 0,188 0,156 0,227 0,261 Minden C C-Blokk 335 211 124 726 0,267 0,235 0,322 0,331 0,283 0,228 0,329 0,389 A A-Blokk 316 212 104 751 0,248 0,219 0,308 0,291 0,236 0,186 0,320 0,310 D D-Blokk 316 212 104 751 0,231 0,209 0,274 0,288 0,238 0,189 0,287 0,302 B B-Blokk 323 211 112 747 0,237 0,207 0,295 0,257 0,256 0,205 0,311 0,279 F F-Blokk 335 211 124 726 0,194 0,179 0,219 0,267 0,184 0,176 0,211 0,265 E E-Blokk 323 211 112 747 0,187 0,153 0,250 0,270 0,141 0,100 0,228 0,238 Az eredmények (a kompetencia összpontszámok) tekintetében széles tartományban szóródnak, a néhány ponttól egészen 67 pontig. A válaszadók 5 százaléka ért el 5o pontnál jobb eredményt. Az alsó 10 százalék átlagos teljesítménye mindössze 6,7 pont, a legfelsőé 46,8 pont, azaz a legrosszabbul és a legjobban teljesítő csoport átlagos eredménye között 4o pont különbség van. Ha öt részre bontjuk a sokaságot, az alsó ötödbe tartozók átlagos teljesítménye még mindig csak 12,2 pont, a felső ötödé 4o,5. Azaz a válaszadó egyötöde alig adott jó válaszokat. Ugyanakkor, ha az alsó kétötödöt vesszük, ott a teljesítmény már nem sokkal marad el a teljes sokaságra számított átlagtól, tehát összességében azt mondhatjuk, hogy a képzésen résztvevők
feltehetően valamivel több, mint egyötöde esetében lehetne hasznos egy, az alapkompetenciák fejlesztésére irányuló képzés. Kompetencia összpontszám N Valid 1058 Missing 157 Átlag 26,4295 Medián 25,7798 Range 67,64 Minimum,00 Maximum 67,64 Kvintilisek 20 12,2388 40 21,7268 60 29,9738 80 40,5181 Hasonló eredményeket kapunk, ha nem az összpontszámot vizsgáljuk, hanem az egyes kompetenciaterületeket. A problémamegoldást 4o százalék egyáltalán nem tudta megoldani, egyértelműen ez jelentette a legnagyobb kihívást a válaszadóknak. Ugyanakkor az is látszik, hogy ez egy olyan feladattípus, amivel vagy semmit nem tud kezdeni a válaszadó, vagy ha igen, akkor viszont azt már viszonylag jó eredménnyel teszi: akik tudtak ezekre a kérdésekre válaszolni, azok legalább 26 pontot értek el. A matematika feladatok megoldásai másképp oszlanak meg: a legalsó decilis is elért néhány pontot. A negyedik decilisben már 2o pont feletti eredményeket látunk, ami azt mutatja, hogy általában elég jó eredményeket értek el a matematika feladatokban is. Hasonlóképpen alakul a dokumentum és a szövegértelmezés is. Dokumentum Szövegértés Matematika Problémamegoldás Decilisek 10 3,3304 5,4068 5,5865,0000 20 9,4947 14,1244 11,4084,0000 30 17,8547 21,5198 15,7174,0000 40 25,2766 27,7710 20,2028,0000 50 31,5122 32,5964 24,2806 26,4151 60 36,4856 36,4455 28,6867 26,4151 70 41,1717 39,1842 34,4895 26,4151 80 45,9697 42,1184 40,4757 45,9716 90 51,9295 46,1672 49,9923 72,3867