1
A tudományos kutatás az oktatás, a fejlesztés, az innováció és a társadalmi szerepvállalás mellett főiskolánk polgárainak az egyik legfontosabb közös ügye. A tudományos minőség az egyetemmé válás útján haladó intézményünkben alapvető érték. A világ tudatos megismerésének és megértésének szándéka jelentős hatással van a szemináriumokon zajló vitákra, a tudományos diákköri tevékenységre, kutatócsoportok, tanszékek, intézetek, tudásközpontok mindennapi munkájára. A tudományos kutatás komoly felelősséggel járó tevékenység. A felhalmozott tudás megfelelő erkölcsi alapokon komoly lehetőség a minket körülvevő világ jobbá tételéhez. A kutatóval szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy adjon választ a világ működésére, magyarázza meg az ember, a természeti és társadalmi környezet törvényszerűségeit, ezek összefüggéseit, illetve cáfolja az áltudományos elméleteket és naív nézeteket. A tudományos kutatások célja minden esetben a közösség és az egyén életének javítása, hozzájárulás a társadalmi eredményességhez. A tudományos kutatás közügy. A kutató kötelessége a rá bízott, általa és kutatótársai által vállalt feladatok megoldásáról beszámolni a társadalmi közvéleménynek és a többi kutatónak. A Kutatók Éjszakája a tudomány népszerűsítését, a kutatók és a kutatói munkakörnyezet megismerését szolgálta. A Magyar Tudomány Ünnepe a tudományos minőség, az eredményes kutatómunka, a tudományos szemléletmód, a világ megismerhetőségének és megismerésének az ünnepe. A rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy más szakterületek kutatóinak is megmutassuk, hogy milyen kérdések, problémák foglalkoztatnak minket, és mi hogyan, milyen módon, milyen tényekkel, szabályokkal, törvényszerűséggel magyarázzuk másképp ugyanazt a közös világot. A Magyar Tudomány Ünnepén a bölcsész, a természettudós, a társadalomtudós, az embert, a világnézetünket magyarázó, vagy akár a gazdasági, műszaki tudományokban jártas kutatók közösen ünnepelnek. Minden rendezvény egy lehetőség, hogy együtt ünnepeljük a kikezdhetetlen logikára épülő megismerést, a tudomány személetmódját, az eddig elért eredményeket és az ezekből következő lehetőségeket. Ebben a hónapban ünnepeljük a tudósokat is, akik személyes alázattal, a közösség által elvárt elhivatottsággal, soha nem szűnő kíváncsisággal szolgálták a közös ügyet, és produktívan vettek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. A tudományos kutatások eredményei jelen vannak a mindennapjainkban, szűkebb és tágabb környezetünk működésében, bármely hétköznapunk eseményeiben. Közösen formált kultúránk hátterében észrevételnül, de ott vannak korábbi kutatók, kutatások eredményei is. A kutatók felelőssége a kutatások közösen megfogalmazott célok felé tartó folytatása, a tudományos eredmények tisztelete és elfogadása, a konstrukítv szakmai közéleti szerepvállalás, az eredmények, kudarcok és kérdések másokkal történő megosztása, a versengésre épülő kutatói együttműködés, a minőségi tudományos kutatómunka és a kutatói utánpótlás tehetséggondozása. Ezek nélkül aligha lehetne messzire látni és felelős válaszokat adni a jövőnek. Dr. Ollé János 2 3 tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes
12:00-12:30 Dr. Fodor Gyula, főiskolai tanár (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, rektorhelyettes, Földtudományi és Turizmus Tanszék, Beregszász): Kárpátalja örökségturisztikai vonzerejének keresleti tendenciái A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Eszterházy Károly Főiskola ünnepélyes megnyitója Tudományos műhelyek a Kárpát-medencében Helyszín: Eger, Eszterházy Károly Főiskola, Líceum, Oratorium Artium Pyrkeryanum (Kápolna) Időpont: 2015. november 5. 10.00-17.15 Meghívott vendégek, köszöntők: Dr. Roósz András akadémikus, az MTA-MAB elnöke Dr. Liptai Kálmán, az EKF rektora 10:00-10:20 Megnyitó, köszöntők Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora Dr. Roósz András akadémikus, az MTA-MAB elnöke 10:20-10:40 Díszdoktoravatás, habilitációs és doktori oklevelek átadása, doktori eskütétel (levezető elnök: Dr. Gebei Sándor az EKF Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke) Díszdoktori laudáció és díszdoktori oklevél átadása Habilitációs oklevél átadása Doktori oklevelek átadása, doktori eskütétel 10:40-11:10 Dr. Egyed Ákos MTA külső tagja (Kolozsvár) az EKF díszdoktora székfoglaló előadása Erdély Széchenyije Mikó Imre szerepe az erdélyi tudományos életben címmel 12:30-13:30 Ebédszünet 13:30-17:00 Plenáris előadások (levezető elnök: Dr. Ollé János az EKF tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese) 13:30-14:00 Dr. Bencze Lóránt egyetemi tanár, igazgató (Magyar Nyelvstratégiai Intézet): A magyar nyelvstratégiáról 14:00-14:30 Dr. Perjés István egyetemi tanár, intézetigazgató (Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Intézet): Társadalompedagógiai parafrázisok 14:30-15:00 Dr. Erőss István egyetemi docens, tanszékvezető (Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék): A természet, mint a műalkotás kontextusa 15:00-15:30 Kávészünet 15:30-16:00 Dr. Komenczi Bertalan egyetemi tanár (Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Intézet):Technológia és oktatáselmélet a 21. század elején 16:00-16:30 Dr. Polgári Márta az MTA doktora, tudományos tanácsadó (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet): Tudomány és nyersanyagkutatás: az úrkúti mangánérc új genetikai modellje 16:30-17:00 Dr. Forgó Péter főiskolai tanár (Eszterházy Károly Főiskola, Élelmiszer-tudományi és Borászati Tudásközpont): Élelmiszer komponensek és szennyezők meghatározása műszeres analitikai módszerekkel 17:00-17.15 A konferencia zárása Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora 11:10-11.30 - szünet 11:30-12:30 Plenáris előadások (levezető elnök: Dr. Ollé János az EKF tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese) 11:30-12:00 Dr. Albert-Lőrincz Enikő egyetemi tanár (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Segítő szakemberek szakmai profiljának néhány jellemzője Kolozs (Ro) és Heves (Hu) megyékben 4 5
BTK>NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET>MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Magyar Irodalomtudományi Tanszék Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban Az esemény műfaja: tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés Tudományterület: irodalomtudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület 213. terem (könyvtár) 2015. november 12., 10.00-17.00 mtu.uni-eger.hu>>btk>nyelv- és Irodalomtudományi Intézet menüpont magyar.uni-eger.hu Történelemtudományi Intézet BTK >AMERIKANISZTIKA TANSZÉK Egyháztörténet és várostörténet - a Történelemtudományi Intézetben működő kutatócsoportok workshopja Az esemény műfaja: szakmai workshop, interaktív rendezvény Tudományterület: történettudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület 313-as terem 2015.november 11., 14.00-15.30 mtu.uni-eger.hu>> BTK>Történelemtudományi Intézet menüpont tortenelem.uni-eger.hu Dr. Kusper Judit, intézetigazgató főiskolai docens, tudományos programbizottság elnöke e-mail: jkusper@ektf.hu Az utóbbi évtizedben a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom új lendületet vett, alkotásai az irodalom élvonalába kerültek, alkotói képesek megszólítani a célközönséget. A konferencia egyik fontos célkitűzése, hogy láthatóvá tegye a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmat, rávilágítson a legfontosabb szakmai és kanonikus kérdésekre, elhelyezze és értelmezze szerepét a közoktatásban és az irodalmi életben. Konferenciánkon sor kerül a gyermekirodalom történeti értelmezésére, megpróbáljuk körüljárni az ifjúsági irodalom fogalmát, s mindkettőt elhelyezni a kortárs kánonokban. Igyekszünk megvizsgálni a kultuszok értelemképző hatását, valamint reflektálni arra, milyen lehetőségek kínálkoznak a gyermek- és ifjúsági irodalom számára a közoktatásban, milyen helyeken s milyen kontextusban tanítható, alkalmazható. A délelőtt során 10.00 órától négy előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a fent megjelölt témákban, délután pedig 14.00 órától egy kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatóinak, valamint középiskolai és általános iskolai tanároknak a közreműködésével, ahol megvitatjuk a gyerek- és ifjúsági irodalom oktatásban betöltött szerepét. Lengvári Csaba, a kutatócsoportok koordinátora e-mail: lengvari.csaba90@gmail.com Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájában működő két kutatócsoport a Magyar Tudomány Ünnepe szellemiségéhez méltóan tudományos workshopot tart. A fiatal kutatókból álló közösség egy interaktív beszélgetésre szeretné invitálni a tudomány után érdeklődő közönséget. A rendezvény alapgondolata az, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon a kutatócsoportok tevékenysége, s ezáltal nagyobb népszerűséget nyerjen a tudós életpálya. Ezzel összefüggésben célunk, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek az egyes oktatók és hallgatók egyéni kutatásaiba és megismerkedjenek a legújabb eredményekkel. A következőkben figyelemfelkeltő és motiváló célzattal röviden ismertetjük a két műhely munkásságát. Város és társadalom. Fejezetek Eger társadalomtörténetéből kutatócsoport A műhely a legfrissebb hazai és nemzetközi társadalomtörténeti iskolák paradigmáira és önálló levéltári kutatásokra építve komplex képet kíván nyújtani Eger város társadalomképéről. A kutatások látóteréből természetesen a helytörténeti kontextus mellett az országos kitekintés sem esik ki. A team öt hallgatóból áll. Berecz Anita PhD hallgató a XIX. századi Egerben végbement társadalmi modernizáció fókuszpontjaival, az egyesületek, kaszinók és különböző körök működésének és tagságának feltérképezésével foglalkozik. A vizsgálat kiterjed a személyes és rokoni kapcsolatokra, illetve a társadalmi státus kérdéskörére is. Barna Béla doktorandusz kutatásai a település sajtótörténeti sajátosságaira irányulnak. Élénken érdeklődik az újságírók szakmai pályafutása és a közéletben betöltött szerepe, illetve az egyes szerkesztőségek városi térben történő elhelyezkedése iránt. Hadobás Eszter doktori képzésre járó hallgató érdeklődésének homlokterébe az Egri Érseki Jogakadémia 6 7
BTK >TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI INTÉZET BTK >AMERIKANISZTIKA TANSZÉK oktatóinak életpályája került. A munka magában foglal egyrészről egy iskolatörténeti feltárást. Másrészről Eszter társadalomtörténeti kérdések megválaszolására vállalkozik, hiszen a tanári gárda társadalmi és kulturális funkciója szintén vizsgálódásainak tárgya. Kis Csaba PhD hallgató figyelme a Rákóczi-szabadságharc időszakában végbemenő társadalmi változások felé fordult. A forrásfeltárás és elemzés nóvum értékű kvantitatív adatokkal szolgál az 1703 és 1717 közötti társadalmi viszonyok tekintetében. Sellyei Diána történelem alapszakos hallgató a Mária Terézia és II. József korabeli városi vezetőréteg történetét kutatja. Az adatokból előreláthatóan megismerhetővé válik a városi tanács tagjainak karrierútja, családi, anyagi háttere, társadalmi mobilitása és a réteg a külvilággal és az újonnan betelepülőkkel szembeni nyitottságának mértéke. Egyház és állam az észak-magyarországi régióban, különös tekintettel Eger és Miskolc városára 1894-1972 kutatócsoport A kutatócsoport három hallgatót és egy oktatót tömörít magában, közös tematikája pedig az egyház, a vallásos társadalom és a politika viszonya az észak-magyarországi régióban. A team mélyfúrás jelleggel levéltári kutatásokat végez Heves és Borsod vármegyék, később Heves illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyék, koncentráltan Eger és Miskolc tekintetében. Fábián Máté PhD hallgató a borsodi térség választási eredményeit veszi górcső alá. Elemzéseivel a keresztény politikai áramlat korabeli esélyeit, sikereit és térvesztését rekonstruálja. Lengvári Csaba osztatlan képzésre járó hallgató, párhuzamosan Fábián Mátéval Heves vármegye területén tesz kísérletet hasonló tendenciák bizonyítására. Munkája során hangsúlyos kérdéssé vált a választási eredmények mellett bizonyos személyes életutak felfejtése, koncentrálva az Eger és Miskolc város között felfedezhető átfedésekre. Dr. Bartók Béla főiskolai docens az 1945 utáni időszak prominens egyházi alakjának, Dr. Czapik Gyula egri érsek állampárttal ápolt relációjával ismerkedett meg. A kutatás az érsekkel kapcsolatba hozható források közül az eddig kevéssé ismertetett helyi, országos és emigráns katolikus sajtó vonatkozó írásait ütköztette egymással. Gál Máté doktorandusz a Czapik halála után hivatalba lépő Dr. Brezanóczy Pál egyházkormányzata alatt, s az 1956- os forradalom után életbe lépő egyházellenőrzés intézményrendszerét és megvalósulását kutatta. A primer forrásokra építkező vizsgálat súlypontos eleme a papokat ért atrocitások és a vallásos világnézet ellen folytatott eszmei harc bemutatása. Amerikanisztika Tanszék Negyedszázad az amerikanisztika szolgálatában: visszatekintés, perspektívák és lehetőségek Az esemény műfaja: kerekasztal beszélgetés Tudományterület: irodalomtudomány, társadalomtudományok, kultúratudományok Eszterházy Károly Főiskola, B épület 207. terem 2015.november 25., 10.00-15.00 mtu.uni-eger.hu>>btk>amerikanisztika Tanszék menüpont amerikanisztika.uni-eger.hu Dr. habil Tarnóc András tanszékvezető főiskolai tanár Az Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszéke jelentős dátumhoz érkezett 2015-ben, mivel tárgyévben ünnepeljük tanszékünk megalakulásának 25. évfordulóját. A Magyar Tudomány Ünnepéhez igazodva e jeles évfordulóról kerekasztal beszélgetéssel emlékezünk meg. A rendezvény címe, éppen az eltelt időszakra utal: Negyedszázad az amerikanisztika szolgálatában. A kerekasztal moderátora Dr. Tarnóc András, tanszékvezető. A program során több előadás is elhangzik: Dr. Vadon Lehel: Az amerikanisztika helyzete és lehetőségei az 1990-es években, a tanszék megalapítása és annak első évtizede Dr. Kádár Judit: A kanadisztika múltja, jelene, és jövője. Dr. Tarnóc András: Az amerikanisztika jelene Rendezvényünk az amerikanisztika fogalomkörét 3 szinten: szaktudományként, oktatási programként, illetve hallgatói kapcsolati rendszerként taglalja. Mint az első és máig egyetlen főiskolai szinten működő amerikanisztika kutatásával és oktatásával foglalkozó felsőoktatási szervezeti egység, megvizsgáljuk, hogy mit jelentett az amerikanisztika a kezdeti időszakban, 1990-2000 között, majd hogyan változott a 2001-2010-es periódusban, illetve, mik a jelen szakasz kutatási irányai, tudományos ismérvei. A fórum, másik célja, hogy megvitassa az amerikanisztika képzési és kimeneti követelményeinek módosításából adódó lehetőségeket, illetve a szak-diszciplína fejlesztésének kérdéseit. Az amerikanisztika felsőoktatási programként szintén jelentős változásokon esett át. Negatívan érintette, hogy önálló alapképzési szakként nem jelenhet meg, ugyanakkor örömteli fejlemény a poszt-graduális MA képzés beindulása. Mivel jelenleg csak poszt-graduális szakként vagyunk önállóan jelen intézményünk felsőoktatási palettáján, fontos feladat az MA program rendszeres fejlesztése, a hallgatói igényekhez való igazítása. Természetesen értékelnünk kell azt is, hogy hogyan járulunk hozzá az anglisztika alapszak, illetve az angol nyelv és kultúra M. Ed. tanári program képzési feladatainak ellátásához is. Tanszékünk profiljának fontos eleme a 8 kanadisztika, amely nem csak megerősíti észak-amerikai fókuszunkat, hanem mind 9
BTK >AMERIKANISZTIKA TANSZÉK ÉS ANGLISZTIKA TANSZÉK szaktudományi, mind oktatási oldalról jelentős vonzerőt is jelent. Természetesen semmilyen megemlékezés, vagy kerekasztal nem lenne teljes, legfőbb közönségünk, a hallgatók nélkül. Az esemény alkalmat ad arra, hogy eszmét cseréljünk jelenlegi és volt hallgatóinkkal, munkatársainkkal, illetve felidézzük múltunk emlékezetes pillanatait és kijelöljük a jövő lehetséges irányvonalait. A rendezvényen elhangzottak alapján elkészítünk egy ajánlást, amelyet eljuttatunk fő szakmai és tudományos szervezetünkhöz, a Magyarországi Amerikanisták Társaságához (Hungarian Association for American Studies). A rendezvény interaktív, szakmai workshop, kerekasztal beszélgetés, amelyet Internetes közvetítés formájában megnyitunk mind a hazai, mind az európai amerikanisztikai szaktudományos és hallgatói közösség számára. Anglisztika Tanszék A fordítás arcai 9 - Fordítástudományi kutatások az Eszterházy Károly Főiskolán Tudományos konferencia Az esemény műfaja: Nem bírálati rendszerű műhelykonferencia Tudományterület: irodalomtudomány, nyelvészet, nyelvpedagógia Eszterházy Károly Főiskola, B épület 305. terem 2015.november 26., 15.30-19.10 mtu.uni-eger.hu >>BTK>Anglisztika Tanszék menüpont anglisztika.uni-eger.hu Dr. Vermes Albert tszv. egy. docens Tel.: +36 (36) 520400/3017, e-mail: vermes@ektf.hu CK>KARI PROGRAM Comenius Kar, Magyar Comenius Társaság Comenius és a játék Az esemény műfaja: tudományos előadás Tudományterület: neveléstudomány EKF Comenius Kar főépületének Díszterme, Sárospatak, Eötvös u. 7. 2015. november 5., 10.00-13.15 mtu.uni-eger.hu>>ck>humán Tudományok Intézete menüpont uni-eger.hu Dr. Földi Ferenc, nyugalmazott főiskolai tanár A Magyar Comenius Társaság minden év őszén megrendezi tudományos felolvasó ülését a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódva. A Társaság fontos feladatának tekinti névadója eszméinek, szellemi örökségének a feltárását, valamint a Társaság tagjai kutató munkájának támogatását. Arra törekszik, hogy a múlt tanításainak, tanulságainak figyelembe vételével a pedagógiai elméletet gazdagítsa, korszerűsítse, a gyakorlat számára pedig példákat mutasson, javaslatokat fogalmazzon meg. E szellemben szervezte meg a Társaság, bázisintézményében, az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karán 2015. november 5-re közgyűléssel összekötött tudományos felolvasó ülését. A rendezvény témája: Comenius és a játék. A közgyűlésen Dr. R. Várkonyi Ágnes (1928 2014) akadémikust, a Társaság díszelnökét laudáljuk, és posztumusz örökös taggá választjuk. Az elnöki beszámolót a Társaság Bibliotheca Comeniana című könyvsorozata idén megjelent kötetének és a Cum grano salis című könyvnek a bemutatása követi. Ezután kerül sor a felolvasó ülésre, amelyen az ország különböző intézményeiből három kutató Comenius játékelméletéről, nyolc oktató és két kulturális intézményvezető pedig a játék gyakorlatban történő korszerű alkalmazásáról tart előadást. A rendezvény végén neves, Sárospatakhoz kötődő személyiségekre emlékezünk. 2015. november 26-án kerül megrendezésre az Eszterházy Károly Főiskolán az immár komoly hagyományokkal bíró, A fordítás arcai 9 című fordítástudományi konferencia. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett tudományos találkozón az elmúlt években a Főiskola különböző egységeinek oktatói-kutatói mellett hazai és külföldi meghívottak mutatták be a fordítás gyakorlatának és kutatásának különböző területein elért eredményeiket. A konferencia egyik célja, hogy lehetőséget és alkalmat nyújtson a fordítás kutatásában nyilvánvalóan különböző szemléletmódot képviselő nyelvészeti, nyelvfilozófiai és irodalmi megközelítések ütköztetésére és termékeny párbeszédére. Mint azt a korábbi években az előadásokat követő beszélgetések bizonyították, az eltérő megközelítési módok iránti nyitottság új megvilágításba helyezhet olyan alapvetőnek gondolt fogalmakat is, mint a fordíthatóság, ekvivalencia, idegenség, szószerintiség, vagy éppen a fordítási hiba. A tematikailag igen széles spektrumot felölelő konferencia másik hangsúlyos célja a fordítással kapcsolatos ismeretterjesztés, a fordítástudomány eredményeinek megismertetése a közönséggel, 10 ezen belül is elsősorban a fordítás iránt érdeklődő főiskolai hallgatókkal. 11
CK>HUMÁN TUDOMÁNYOK INTÉZETE CK>HUMÁN TUDOMÁNYOK INTÉZETE EKF Comenius Kar - Humán Tudományok Intézete II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (EKFCK Gyakorlati Képzési Bázis) Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Mérés és értékelés a vizuális kultúra tanításában Tudományterület: neveléstudomány EKF Comenius Kar főépülete nagyelőadó és egyéb termei, Sárospatak, Eötvös u. 7. 2015. november 16., 11.00-17.40 mtu.uni-eger.hu>>ck>humán Tudományok Intézete menüpont ckhuman.uni-eger.hu György Zoltánné intézeti ügyintéző, a szervező bizottság tagja e-mail: gyorgyne@ekfck.hu, tel.: 06 47 513 000 / 2804 A vizuális nevelésre célzott tantárgy öndefiniálási időszaka több évtizedes országos szintű szakmai munka eredményeképpen - az 1990-es évek végére lezajlott. Az 1997-es NAT hatására a rajz tantárgy vizuális kultúrává változott, miközben a szakterületen dolgozók mindannyian megtanultuk, hogy a vizuális kultúra egyes karakteres területein kétféle vizuális nevelői aspektust szükséges alkalmaznunk: az esztétikai-művészeti nevelést és a köznapi-tudományos vizuális kommunikáció oktatását. Ma is úgy gondolhatjuk, hogy a tantárgy (vagy a vizuális nevelés területére célzott tantárgycsoport) szaktartalma megállja a helyét, mert korszerű, illetve jól megalkotott struktúrája folytán folyamatosan korszerűsödni képes, és tudományosan is megalapozott. A módszertani fejlesztések azonban természetesen folyamatosan zajlanak. Közülük az egyik legfontosabb a tanulók alkotó és elemző tevékenységeinek, ismereteinek értékelése és a mérése. A vizuális kultúra órákon a vizuális nevelőnek karakteresen differenciálnia szükséges: eltér az értékelési sztenderd az objektív típusú alkotómunkánál és a belső érzelmi világ vizuális megjelenését célzó személyes alkotótevékenységeknél; különbözik a látványelemzésnél és a képzőművészeti alkotások befogadásánál-elemzésénél. A kétféle pedagógiai alaphelyzet, a nevelés és az oktatás aspektusa tehát elkülönülő értékelési metodikát kíván. A mérési-értékelési eljárás máig meglehetősen kiforratlan, különösen a kifejezésre épített alkotófeladatoknál kidolgozatlan. (Szabad-e és egyáltalán lehet-e mérni azt, ami az alkotó belső világából származik, vagy ami a művészetről történő véleményalkotásként belső értékítéleten és személyes preferenciákon alapszik?) A Szegedi Egyetem néhány évvel ezelőtti kutatásának (TÁMOP 3.1.9/08/01-2009-2011 Diagnosztikus mérések fejlesztése ) keretében Kárpáti Andrea és munkacsoportja kompetenciamérés céljára létrehozta a vizuális képességrendszert, meghatározva a vizuális kompetencia négy fő klaszterét és belső elemeit. Ezzel a kutatási háttérrel Kárpáti Andrea a konferencián a mérés és rétékelés tárgyköréhez a sok évszázados népi kultúra elemeinek bevonásával és modern korunkba ág- 12 13 kötődően egy európai vizuális műveltségkutató csoport tevékenységébe vezeti be a részt- vevőket, bemutatva egy olyan, nemzetközi szinten is érvényes képességrendszert, amely a tantervfejlesztésben, vizsgáztatásban alkalmazható. Ugyancsak a szegedi kutatás részese volt Simon Tünde, akit az ott végzett munkájára építve a köznapi-tudományos vizuális kommunikációs alkotások értékelési eljárásait tárgyalja. A konferencia harmadik előadója, Zombori Béla az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny rajz- és vizuális kultúra tantárgyi pályaműveinek értékelési rendszerét tárja elénk. Az OKTV elmúlt évi témakiírásai között számos esetben találhatunk képzőművészeti (azaz kifejező) alkotótevékenységekre vonatkozókat is. A szervezők a három nagyelőadás mellett a saját értékelési gyakorlatukat vagy megtapasztalt értékelési problémahelyzetet bemutató kiselőadásokat várnak a résztvevő tanítóktól és rajztanároktól. EKF Comenius Kar - Humán Tudományok Intézete Szerencsi Múzeum, Sárospataki Képtár, A Művelődés Háza Sárospatak Felsőoktatási és köznevelési fejlesztések a Tokaj-hegyalja Világörökség témában Tudományterület: neveléstudomány EKF Comenius Kar főépületének Díszterme, Sárospatak, Eötvös u. 7. 2015. november 27., 9.00-16.00 mtu.uni-eger.hu>>ck>humán Tudományok Intézete menüpont ckhuman.uni-eger.hu Dr. Sándor Zsuzsa intézetigazgató egyetemi docens, a szervezőbizottság elnöke e-mail: sandor@ekfck.hu, tel.: 06 70 610 7781 A Comenius Kar 2015 november végén zárja azt a kutatási-fejlesztési témáját, amely pedagógiai alapszakjai mellett a borkultúra irányába történő nyitást célozza. A konferencia a kutatási eredményekről számol be. A fejlesztés olyan komplex szemlélettel zajlott, amely nyitást jelent a Tokaj-hegyvidékre jellemző, az itt élő emberek igen nagy részének életét meghatározó téma felé, de amely egyúttal továbbviszi a Kar évszázados szakmai hagyományát, a pedagógiát is. Célja, hogy a környék népességmegtartó erejét és az itt élők saját környezetükhöz kötődését növelje, miközben ehhez köznevelési és felsőoktatási támogatást is ad. Ennek érdekében az óvodai és az alsó tagozatos korosztályra célozva a kisgyermekek gondolkodásának téma iránti érzékenyítését vállalta fel,
CK>HUMÁN TUDOMÁNYOK INTÉZETE yazásával együtt a pedagógusok képzésének témában történő kiteljesítésével. A Világörökségünk téma kutatása és a pedagógiai fejlesztés tehát szervesen, mintegy szimbiotikusan egymáshoz kapcsolja a köznevelést és a felsőoktatást. A Kar oktatói a speciális területekre külső szakemberek bevonásával kidolgoztak egy olyan, a tantervi rendszerbe illeszkedő 10 kredit értékű modult, amely mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakos hallgatóknak kínálja a Világörökségünk témát. Elkészültek a tanegységleírások, amelyek az általános kultúrtörténeti megközelítéstől a szőlőtermesztés-borkészítés és a gasztronómiai szempontból is kapcsolódó életmód témáján át a folklórhagyományokig és népi mesterségekig öt témakörbe tagolják a fejlesztési területet. A tantárgyfejlesztők munkájának eredménye továbbá a tanegységekhez tartozó óratervek (foglalkozási tervek) kidolgozása, melyek ütemezetten és tartalmasabban bontják ki a témaköröket. Mindegyik tanegységhez részletes szakmai anyag elkészítése is megtörtént, ez a mintegy 20 íves és képekkel illusztrált munka a leendő tantárgyak oktatási segédlete, tankönyvi bázisa lesz. A kar négy oktatójának mentori vezetésével 12 települési helyszínen összesen 17 óvodában és iskolában módszertani fejlesztés zajlott 24 pedagógus bevonásával. Ennek eredménye a felsőoktatási fejlesztéshez kapcsolt órák és foglalkozások pilotja és a tartalmi fejlesztések helyi pedagógia programokba építése. A fejlesztésbe bevont és a környék más érdeklődő pedagógusai részvételével a témában egy 30 órás pedagógus továbbképzés zajlott le, amelynek kidolgozása és akkreditáltatása szintén a projekt keretében történt meg. A programban a Comenius Kar 12 oktatója - a köznevelési kollégákon kívül - együtt dolgozott a város közművelődési és múzeumi, valamint a környék szőlőtermesztésben-bortermelésben kiemelt szereppel bíró borászati intézményeivel és szakemberivel. A felvázolt eredménykomplexum bemutatására épülő projektzáró konferencia - a szervezők reményei szerint - jelentős állomás a Kar fejlesztésében. Wiersumné Dr. Gyöngyösi Erika, főiskolai docens, intézeti felelős CK>REÁL TUDOMÁNYOK INTÉZETE Az országos matematika feladatmegoldó versenyt az Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének Matematika Tagozata hirdeti meg, immár 24. alkalommal. A rendezvény 2010 óta Szendrei János[1] nevét viseli. A versenyen a pedagógusképző intézmények tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus és konduktor szakos hallgatói vehetnek részt. A verseny elsősorban csapatverseny, de minden hallgató egyéni teljesítményével is helyezést kap. Minden felsőfokú intézmény egy 4 fős csapatot indíthat az alapképzésben résztvevő hallgatóiból. A csapatverseny eredményét a résztvevő 4 főből a 3 legjobb dolgozat összpontszáma határozza meg. Intézményenként legfeljebb 3 fő indulhat egyéni versenyben a matematika műveltségterületi képzésben résztvevő tanító szakos hallgatók közül. A verseny időtartama 2-2 óra, közte 15 perc szünettel. Ezalatt az idő alatt 20 tesztkérdést, illetve 5 kidolgozandó feladatot kell a hallgatóknak megoldani. A legjobb 3 csapat és egyéniben két kategóriában (alapképzés, műveltségterületi képzés) a 3-3 legjobb hallgató oklevélben részesül. Az első helyezést elért csapat elnyeri egy évre a vándorserleget. A versenyt minden évben egy-egy, a fenti szakokon képző felsőoktatási intézmény rendezi. A Comenius Kar idén második alkalommal ad otthont a rendezvénynek; korábban 2007 őszén volt a verseny házigazdája a sárospataki kampusz. A résztvevő hallgatók száma általában 50-55 fő, a kísérő oktatóké 10-12 fő. Amíg a hallgatók versenyeznek, a kísérő oktatók rendszerint szakmai tanácskozást tartanak, de a hivatalos elfoglaltságok mellett jut idő egymással és a város nevezetességeivel való ismerkedésre is. [1] Szendrei János professzor évtizedeken keresztül vezette a szegedi tanárképző főiskola matematika tanszékét. 2011. április 9-én, életének 86. évében hunyt el. EKF Comenius Kar Reál Tudományok Intézete Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének Matematika Tagozata XXIV. Országos Szendrei János Matematika Verseny Az esemény műfaja: szakmai workshop, interaktív rendezvény Tudományterület: matematika EKF Comenius Kar főépülete, Sárospatak, Eötvös u. 7. 2015. november 13-17. mtu.uni-eger.hu>>ck>reál Tudományok Intézete menüpont ckreal.uni-eger.hu 14 15
GTK>GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Gazdaságtudományi Intézet Magyar Regionális Tudományi Társaság A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése - Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Az esemény műfaja: disszeminációs konferencia Tudományterület: társadalomtudomány Eszterházy Károly Főiskola 2015. november 19-20. mtu.uni-eger.hu>>gtk>gazdaságtudományi Intézet menüpont mrtt.hu TKTK>MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET> KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET TANSZÉK Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék Török-Magyar Baráti Társaság Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület Élet a török hódoltságban III. konferencia Az esemény műfaja: bírálati rendszerű tudományos konferencia Tudományterület: orientalisztika, történettudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület, Kápolna 2015. november 13-14. mtu.uni-eger.hu>>tktk>médiainformatika Intézet menüpont mediainformatika.uni-eger.hu Rácz Szilárd - MRTT titkár e-mail: szracz@rkk.hu Dr. Verók Attila, a szervezőbizottság tagja e-mail: verok@ektf.hu, tel.: 06 30 834 9908 A vándorgyűlés ebben az évben Közép- és Kelet-Európa területi folyamatait kívánja megvitatni a rendszerváltozástól napjainkig. A rendezvény házigazdája az Eszterházy Károly Főiskola lesz. A plenáris ülésen előadást tart Jouke van Dijk, az Európai Regionális Tudományi Társaság elnöke, Daniela L. Constantin, a Román Regionális Tudományi Társaság elnöke és James W. Scott, a Kelet-finnországi Egyetem professzora. Mellettük neves hazai kutatók és gyakorlati szakemberek Kelet-Közép-Európa területi fejlődésének különböző aspektusait, kapcsolódó területeit járják körül. A második napon tizenkét szekcióban folytatódik a tanácskozás. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Médiainformatika Intézetének keretében működő Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, a Yunus Emre Intézet Török Kulturális Központ (Budapest), a Török-Magyar Baráti Társaság Heves Megyei Tagozata, valamint a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület közös szervezésében megrendezésre kerülő tudományos konferencia immár egy hagyománnyá váló konferenciasorozat harmadik alkalommal megvalósuló rendezvénye. A szakmai összejövetel célja kezdettől fogva az, hogy a laikus, civil társadalom tagjai is megismerhessék a török hódoltság korára jellemző mindennapi élet mozzanatait, betekintést nyerhessenek egy kényes egyensúlyra épülő török-magyar együttélés meghatározó mechanizmusaiba, képet kaphassanak egy olyan, a kereszténységtől lényegesen eltérő kultúra alapelemeiről és hátteréről, amely kultúráról manapság egyre többet kell, kellene megtudnunk az aktuális világpolitikai tendenciák következtében. Az idén is sokféle témakör kerül terítékre a konferencia két napján: szó esik az oszmán és a magyar hadászat titkairól, egykori politikai intrikákról, mai politikai kérdésekről, a kulturális örökség legkülönfélébb elemeiről, korabeli utazók török és egri vonatkozású feljegyzéseiről, továbbá a korszakra vonatkozó hagyományőrzésről is. A korábbi rendezvényekhez hasonlóan idén is az ország vezető turkológusai tartanak előadásokat, mellettük szerepet kapnak a témát kutató főiskolai oktatók és hallgatók is, és ebben az évben először az előadók soraiban már külföldi szakembereket is köszönthetünk. 16 Az előadások nyelve magyar és török. 17
TKTK>MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET> KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET TANSZÉK Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Alimentazione e viticultura - Élelmiszertörténeti konferencia Tudományterület: irodalomtudomány, művelődéstörténet, néprajztudomány, történelemtudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület, Főegyházmegyei Könyvtár 2015. november 5-6. TKTK>NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET>ANDRAGÓGIAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI TANSZÉK Andragógiai és Közművelődési Tanszék A népművelőtől a közösségi művelődés tanáráig 40 éve indult a közművelődési szakemberek képzése Egerben Az esemény műfaja: könyvbemutató Tudományterület: neveléstudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület 213. terem 2015. november 18., 14.00-15.00 mtu.uni-eger.hu>>tktk>médiainformatika Intézet menüpont mediainformatika.uni-eger.hu Dr. Verók Attila, a szervezőbizottság tagja e-mail: verok@ektf.hu, tel.: 06 30 834 9908 A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Médiainformatika Intézetének keretében működő Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék folyamatosan olyan kutatási témák nyomába kíván eredni, amelyek iránt a nemzetközi tudományos közösség aktuálisan érdeklődik. A jelenlegi kamarakonferencia is ebből a megfontolásból született. A táplálkozás egyre szerteágazóbb, komoly bonyodalmakkal tarkított kérdésköre napjaink állandó problémái közé tartozik. A túlnépesedő és magát egyre kevésbé eltartani képes bolygónk helyzetétől a globális felmelegedés okozta élelmiszerellátási kihívásokon, átalakuló mezőgazdasági termelési módokon keresztül a génkezelt termékek gerjesztette feszültségekig széles palettán vizsgálható a táplálkozás modern kori helyzete. A konferencia azonban a történeti múltba repíti vissza az érdeklődőket, ahol a mai problémák gyökerei keresendők. A táplálkozás kultúrtörténetéből csupán néhány aspektust érintő témáink között megtalálható többek között az identitáskeresés a nemzeti konyhákban, az európai kulturális örökségnek számító juhgazdálkodás kérdése, a táplálkozás és a társadalmi helyzet összefüggéseinek vizsgálata a Festetics grófok példáján, az élelmiszer-higiénia kérdésének taglalása az orvostörténeti irodalom tükrében, a szőlészeti-borászati ismeretek elterjedtsége egy Kárpát-medencei németajkú közösség körében vagy az élelmiszerek képzőművészeti leképeződése és az ábrázolásokból levonható élelmiszertörténeti tanulságok. Ezenkívül számos érdekes táplálkozás- és italtörténeti adalék is napvilágra kerül a konferencián elhangzó előadásokból. Az előadások idegen nyelveken (angol, német olasz) hangzanak el. mtu.uni-eger.hu>>tktk>neveléstudományi Intézet menüpont nevelestudomany.uni-eger.hu Dr. Simándi Szilvia, tanszékvezető e-mail: simandiszilvia@ektf.hu, tel.: 06 36 520 400/3043 A képzés indulásának 40., valamint a tanszék megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a jubileumi tanulmánykötettel az Andragógiai és Közművelődési Tanszék munkatársai a hazai felnőttoktatás és képzés, illetve a (köz)művelődés témaköreihez szeretnének hozzájárulni, tanulmányok és/vagy kortörténeti írások formájában. A tanszék egykori és jelenlegi oktatói számára e jeles évfordulók lehetőséget adtak a viszszatekintésre és egyúttal az előretekintésre is. A kötetben olvasható témák sokszínűsége is jelzi, hogy sokrétű tevékenység köthető szakmánkhoz, a felnőttkori tanulás és művelődés szerteágazó módon lehet jelen életünkben. Az egyes szerzők munkáiban a művelődéstörténeti témák mellett a napjainkban felmerülő kérdések, kihívások is helyet kapnak. A kötetben Tengely Adrienn a vallási felnőttnevelés eszközeit vizsgálja egyháztörténeti vonatkozásban, Oszlánczi Tímea a hazai felnőttoktatás főbb irányvonalairól ad áttekintést tanulmányában, Simándi Szilvia pedig a felnőttoktatás és a felsőoktatás közös vonásait keresi. Fekete Ilona a hallgatók munkaerőpiacon történő elhelyezkedési lehetőségeit veszi górcső alá Berkes Judit társszerzővel, Garami Erika pedig tágabb megközelítés keretében az oktatás eredményességének térségi összefüggéseit elemzi munkájában. A kortörténeti írások a tanszék életéből egy-egy momentumot mutatnak be. Nagy Sándor egy általános képet vázol fel a tanszék történetéből, Szíjártó Imre pedig a művelődésszervező szakunkhoz kötődően a filmkultúra szakirány történetét dolgozza fel, és annak további életét mutatja be az intézményben. Emlékkiadványunk végére a tanszéken megtalálható archív felvételekből egy fotógyűjteményt állítottunk össze: pillanatképeket felvillantva a tanszék életéből. Mindezekre tekintettel a főiskola életében is jeles eseményről szeretnénk méltóképpen megemlékezni: írásainkat a tanszék szakmai profiljának megfelelően a felnőttoktatást és felnőttképzést is magában foglaló klasszikus elnevezésű felnőttnevelés, illetve a közműve- 18 19 lődés témaköreiből merítettük.
TKTK >NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET>PEDAGÓGIA TANSZÉK TKTK >NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET>PEDAGÓGIA TANSZÉK Pedagógia Tanszék Iskola és társadalom Tudományterület: pedagógia, kisebbségtudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület 213. terem 2015. november 25., 10.00-15.10 mtu.uni-eger.hu>>tktk>neveléstudományi Intézet menüpont nevelestudomany.uni-eger.hu Dr. Virág Irén tanszékvezető e-mail: viragi@ektf.hu, tel.: 06 36 520 400/3024 Az Iskola és társadalom című konferencia három tematikus blokkban mutatja be a legújabb vizsgálati eredményeket. A romák és az iskola - új megközelítések a kutatásban c. szekcióban négy előadás kap helyet. Szakirodalmi megállapítás és általános vélekedés, hogy a roma közösségek sikeres társadalmi integrációja az oktatási rendszer működésétől alapvetően függ. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás készült és került publikálásra ennek jegyében. Most új megközelítéseket szeretnénk bemutatni, így a programban a hazai kutatásokban nem olyan régen megjelenő társadalmi és oktatási reziliencia kérdésköre tematizálódik, új metszéspontokat felvillantva az iskolai siker és kudarc vonatkozásában. Megismerhetjük a roma szakkollégiumok helyét és szerepét az oktatási rendszerben, betekinthetünk egy a roma közösségi házakat vizsgáló kutatásba. Végül vidéki települések működését feltáró vizsgálatokra fókuszálunk., amelyek szerint a helyi társadalmi folyamatok alapvetően befolyásolhatják a roma közösségek iskolai sikerességét. A nevelés a társadalomban c. programban helyet kapó előadások széles horizonton vizsgálják a nevelési kérdéseket., A Tanulási zavar és tanulási nehézség kategóriába sorolt tanulók iskolai közérzete előadás a köznevelési rendszerben használt, egyes gyógypedagógiához kapcsolódó adminisztratív kategóriák társadalmi funkcióit vizsgálja. Az önaktualizáció a tanulási zavar terápiája szemszögéből szintén a sajátos nevelési igény témájában vizsgálódik. Fisher [el al.] (2002) az önaktualizálási folyamat segítését a terápia részeként jelölik meg. Cél a spirális értelmezés, valamint a modellen alapuló megfigyelési szempontsor bemutatása. A nevelés és a pedagógusszerep hallgatói megítélése mikrokutatás a képzésbe belépő pedagógus hallgatókkal végzett pályamotivációs és nézetkutatások sorába illeszkedik. Az előadás az eredmények bemutatásán túl kitér a saját pedagógiai gyakorlat kutatásának ( teacher as jelöltek gondolkodásformálás? c. előadás arra keresi a választ, hogy a Multikulturális nevelés c. kurzus résztvevői a kurzus céljaival összefüggő kérdésekben milyen jellemzőkkel írják le magukat, mely területeken és mennyire osztoznak a pedagógus professziót gyakorlók körében is ismert tévhitekben, milyen benyomásokat szereztek a kurzusról, s hogy mit tudnak majd vélhetően hasznosítani a tanultakból. A Moralitás és intellektus az iskolában társadalompedagógiai kontextusok az iskola intézményi kultúrájára helyezi a fókuszt. Fő kérdés, hogy az adott iskola szervezeti/intézményi kultúrájában képes-e olyan intellektuális és morális körülményeket teremteni, ahol, ha nem is az ideális jó, de az elég jó iskola célját, a közösségi létezés élményét biztosító értékeket, a manifesztált korporatív identitásként is leírható intézményi működést, az önérdeket vissza- de legalábbis kordában tartó társadalmi együttműködés kollektív cselekvési potenciálját lehet támogatni és megerősíteni. A tanári hivatás történeti megközelítésben egy tanító rend egri példája ea. történeti kontextusban vizsgálódik. Az előadás, a tanárrá válás ciszterci felfogásához kapcsolódva emel ki néhány fontosabb mozzanatot a rend egri gyakorlatát is figyelembe véve. A történeti kutatásokat A filantropizmus Magyarországon c. téma zárja, ami a filantropizmus pedagógiai gondolatainak megjelenését vizsgálja Magyarországon a 19. század első évtizedeiben. A filantropizmus pedagógiai gondolatait főként Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely, Brunszvik Teréz nevével kapcsolta össze a témában megjelenő szakirodalom, azonban itt egyértelműen igazolást nyer, hogy a filantropizmus pedagógiai hatása szélesebb körben érzékelhető. A 3. szekció az Interaktív stratégiák - tanulási környezet a digitális társadalomban. A négy előadásból álló program fókuszában a digitális tanulási környezet és az azt támogató különféle interaktív stratégiák bemutatása áll. A digitális történetmesélés módszere nemcsak a tudatos médiumhasználatra hívja fel a figyelmet, hanem ki is aknázza a digitális eszköz- és médiumhasználat begyakorlottságát az oktatási folyamatban. A digitális történetmesélés egy olyan hibrid szervezési forma, melyben keverednek a csoportos, kooperatív és egyéni tevékenységformák, mindemellett a tanár részéről többnyire facilitátori feladatokat igényel. A tükrözött osztályterem módszerének csak úgy, mint a differenciált oktatásnak az a célja, hogy minél több diákot vonjon be eredményesen az oktatásba. A tükrözött osztályterem a digitális történetmesélés módszerével kombinálva jelentősen megnöveli az eljárás adaptivitását, mivel a tanulók egyéni tempójukban és a számukra kényelmes helyszínen alkothatnak. A játék alapú tanulásszervezés (gamification) lényegét tekintve a játék elemek és mechanizmusok átvitelét jelenti az élet különböző területeire (üzleti élet, marketing, fogyasztói döntés, egészségügy, oktatás stb.). A gamifikáció, mint a játék alapú gondolkodás és a játékmechanizmusok használata, abban nyújt segítséget, hogy elkötelezetté tegyük a felhasználókat, és rávegyük őket a kreatív problémamegoldásra. A nyílt oktatás online tanulási környezetét az információs társadalom hívta életre. Az információs társadalom az információáramlás és tartalommegosztás társadalma, ahol a hozzáférhetőséget nem akadályozzák, hanem támogatják. A nyitott iskola intézménye számára is előnyös lehetne egy ilyen megközelítés, hiszen a társadalmi környezet különböző szintű, jellegű szereplői kapcsolódnának az intézményhez, mint tudásközponthoz. researcher ) fontosságára és didaktikai lehetőségeire. Multikulturális nevelés pedagógus- 20 21
TKTK>PSZICHOLÓGIA TANSZÉK TKTK - MTA MAB NEVELÉSTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG Pszichológia Tanszék A pszichológia szerepe a nevelésben - 25 év a tanárképzésért Tudományterület: pszichológia Eszterházy Károly Főiskola, A épület 112. terem 2015. november 26., 9.30-14.00 mtu.uni-eger.hu>>tktk>pszichológia Tanszék menüpont pszichologia.uni-eger.hu Dr. Héjja-Nagy Katalin taszékvezető Tudományos műhelyünket a Pszichológia Tanszék fennállásának 25. évfordulója előtt tisztelegve rendezzük meg, tudományos előadásokkal ünnepelve. Az 1990/1991-es tanévben erősödött meg annyira a pszichológia szerepe a tanárképzésben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, hogy megalakulhatott az önálló Pszichológia Tanszék, amely kezdetben főleg a tanárképzésben szereplő pszichológia tárgyak oktatásáért volt felelős. A tanszék tanárképzésben végzett oktatási és képzésfejlesztési tevékenysége azóta is ismert és elismert, kutatásaink bemutatására azonban kevesebb lehetőség adódik. Elsősorban az oktatás-nevelés, tanulás kérdéseivel, valamint a tanárképzés különböző aspektusaival foglalkozó nagyobb lélegzetű közös tanszéki kutatásaink mellett fontosnak tartjuk az oktatók egyéni érdeklődésének megfelelő kutatások támogatását, valamint hogy a tanszéken folyó egyéni kutatásokat mások is megismerhessék. Ezen a rendezvényen ezekből az egyéni témákból szemezgetünk: a hallgatóság megismerheti az oktatók aktuális, vagy éppen a szivéhez legközelebb álló kutatási témájának fontos eredményeit. A tanszék történetét, fejlődésének mérföldköveit bemutató előadást követően az oktatók tanszékhez csatlakozásuk sorrendjében a konferencia-előadásokhoz hasonlóan 15 perces tudományos bemutatókat tartanak témájukból. Az előadások a pszichológia széles kutatási területeit ölelik fel, a neveléslélektantól a művészetpszichológián át a kognitív pszichológiai kutatásig. Az érdeklődők változatos előadásokat hallhatnak az iskola világából: a pedagógiai pszichológia kutatásainak változásairól, az iskolai alulteljesítés problematikájáról, a tanulási tanácsadásról, az oktatás játékosítását jelentő gamifikációról, az IKT eszközök tanulási alkalmazásának elemzéséről. A tanárképzés területéről a pályaorientációs tevékenység és a hallgatói közösségek vizsgálata jelenik meg. Ezenkívül a személyiséglélektani kutatások körében irodalmi szövegek pszichológiai elemzésével, a önkéntes serdülők személyiségdiagnosztikájával ismerkedhetnek meg, valamint egy perinatális pszichológiai vizsgálattal. inek jeles képviselőit, a tanszékünkkel régóta együttműködő kollégákat is. November 23-27. között az Érsekkerti Épületben (Klapka Gy. utca 12.) a Pszichológia Tanszék folyosóján a korábban konferenciákon bemutatott poszterek kerülnek kiállításra. A rendezvényre szeretettel várunk mindenkit, aki érdeklődik a pszichológiai kutatások sokszínűsége iránt. TKTK - MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottság MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottság Tudományos Konferenciája Tudományterület: neveléstudomány Eszterházy Károly Főiskola, A épület 112. terem 2015. november 25., 13.00-16.00 mtu.uni-eger.hu>>tktk>mta Miskolci Akadémiai Bizottsága> menüpont mab.mta.hu Dr. Hanák Zsuzsanna főiskolai tanár, a Neveléstudományi szakbizottság elnöke e-mail: hanak@ektf.hu, tel.: 06 30 207 9383 A tudományos előadássor az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai hátterének vizsgálatával foglalkozik. A első két prezentáció témája a megújuló pedagógiai trendeket, és az iskolafejlesztés főbb irányait mutatja be. A harmadik előadás a neveléstudományban új irányként megjelent Neuropedagógiát, mint kutatandó témakört tárja fel. Az utolsó előadás a köznevelés kiemelt feladatát, az önszabályzó tanulást, és az arra vonatkozó, hasznos kutatási eredményekről számol be. Várhatóan a műhely vendégeként köszönthetjük a társintézmények pszichológia tanszéke- 22 23
TTK ÉS GYAKORLÓISKOLA TTK>BIOLÓGIAI INTÉZET>ÁLLATANI TANSZÉK Természettudományi Kar és Gyakorlóiskola Módszertani megoldások a természettudományos tárgyak oktatásában Tudományterület: kémia, fizika, informatika, matematika, földrajz, biológia Eszterházy Károly Főiskola, C épület 124. terem 2015. november 11., 14.00-17.00 TTK>BIOLÓGIAI INTÉZET>NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOLÓGIAI TANSZÉK A három előadásból álló sorozat célja, hogy a Biológiai Intézet Állattani tanszékén folyó kutatómunka legfrissebb eredményeit ismertesse. A tanszéki kutatómunka sokrétűségét mutatja, hogy az előadások témája a biológiai kutatások igen tág spektrumát ölelik fel. Az első előadás néhány jellegzetes földigiliszta taxon (Dendrobaena byblica) elterjedésének vizsgálatán keresztül mutatja be a Kelet-Mediterráneum tektonikai és biotikus evolúciójának összefüggéseit. A második előadás konzervációbiológiai kutatást mutat be, amely az Északi-középhegység denevérfajainak elterjedését vizsgálja különböző természetességi állapotú erdőrészekben. A harmadik előadás pedig neurobiológiai témájú, az abszensz epilepsziára jellemző idegi aktivitás kialakulásában fontos anatómiai és celluláris interakciókat vizsgálja a talamikus neuron csoportok számítógépes modellje segítségével. Pénzesné dr. Kónya Erika e-mail: konya@ektf.hu Állattani Tanszék Újabb eredményeink a fiziológiai és zoológiai kutatásokban Az esemény műfaja: tudományos előadás Tudományterület: evolúcióbiológia, neurobiológia, természetvédelem és konzervációbiológia Eszterházy Károly Főiskola, C épület 208. terem 2015. november 10., 13.00-14.50 mtu.uni-eger.hu>>ttk>biológiai Intézet menüpont biologia.uni-eger.hu Dr. Emri Zsuzsanna tanszékvezető főiskolai tanár 24 tartják a résztvevők. 25 e-mail: emri.zsuzsa@gmail.com mtu.uni-eger.hu>>ttk>kari program menüpont uni-eger.hu, gyakorlo.ektf.hu A természettudományok oktatásában a Természettudományi kar oktatói számos kutatáson dolgoznak, melyeknek eredményei a tanárképzésben, pedagógusképzésben rögtön hasznosulhatnak. A TTK Kari szakmódszertani Bizottság aktív tevékenységének köszönhetően az egyes diszciplinákhoz kapcsolódó szakmódszertani eredményekről szívesen számolnak be egymásnak, kollégáiknak és az alap- és mesterszakos, tanár szakos, osztatlan képzésben részt vevő hallgatóknak oktatóink. Az előadások a biológia, földrajz, sporttudományok, matematika, kémia oktatás módszertani megújításából adnak ízelítőt, egyben a kari szakmódszertani kutatások irányairól, a kapcsolódó jelenlegi főiskolai projektekről is. Növénytani és Ökológiai Tanszék Természettudományi Múzeum, Növénytár III. Aktuális Eredmények a Kriptogám Növények Kutatásában konferencia Az esemény műfaja: a tudományterület kiemelkedő konferenciájának EKF-es rendezése Tudományterület: botanika, briológia, lichenológia, algológia, mikológia, ökológia Eszterházy Károly Főiskola, C épület 2015. november 17-18. mtu.uni-eger.hu>>ttk>biológiai Intézet menüpont biologia.uni-eger.hu Szűcs Péter egyetemi adjunktus, a szervezőbizottság tagja Három és fél évvel ezelőtt, hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg az I. Aktuális eredmények a kriptogám növények kutatásában (Conference of Cryptogams: Recent Research in Cryptogamic Botany) konferenciát, mely az egri Eszterházy Károly Főiskola Botanika hete rendezvénysorozatának keretében zajlott első alkalommal. A második konferenciát Pócs Tamás professzor úrnak ajánlottuk 80. születésnapja alkalmából 2013 októberében. A kriptogám élőlények kifejezés a gombák, mohák, zuzmók és algák gyűjtőneve. Olyan közös kutatási koncepcióval, vizsgálati módszertannal végeznek kutatási tevékenységet a kriptogámok kutatói, mely lehetővé teszi az aktív szakmai konzultációt és a közös gondolkodást. Ettől az alapelvtől működik az AKTUÁLIS EREDMÉNYEK A KRIPTOGÁM NÖVÉNYEK KUTATÁSÁBAN tudományos konferencia immár harmadik alkalommal. Az előadásokat briológia, lichenológia, mikológia és algakutatás témakörben