A Felnőttképzés Fejlesztéséért Egyesület

Átírás

1 A Felnőttképzés Fejlesztéséért Egyesület Felnőttképzés és demokrácia képezhetőség, felnőttkori ismeretbővítés a felnőttképzés fejlesztéséért a Magyar Tudomány Hónapja keretében rendezett konferenciájáról Időpontja: november 21. (hétfő) óra, november 22. (kedd) 9-14 óra Helye: Budapest, Bródy Sándor utca 16. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szövetségi Székháza Támogatók: IIZ/DVV és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Témaválasztás és együttműködés Konferenciánk témaválasztásával csatlakoztunk ahhoz a nyolc év óta tartó szakmai munkához, amelynek eredményeként a 2005-ös évet az oktatás segítségével megvalósuló aktív állampolgárság évének nyilvánította az Európa Tanács ( The European Year of Citizenship through Education ), és az év szlogenjének a Tanulni a demokráciát és demokráciában élni ( Learning and living democracy ) jelmondatot választotta. A konferenciánk címével, valamint a bevezető előadásokkal mi is a demokrácia kérdéseinek jelentőségére kívántuk felhívni a figyelmet. Ezzel jelezni akartuk, hogy magunk is igen fontos felnőttképzési területnek tartjuk az aktív állampolgárságra nevelést (education for democratic citizenship (EDC) 1 és az ilyen irányú programokat. A rendezvény tervezésekor, 2005 tavaszán Prof. Dr. Heribert Hinzen, az IIZ/DVV német felnőttképzési intézet igazgatója is felhívta a figyelmünket a demokrácia és a felnőttképzés összefüggéseinek jelentőségére, javasolta a téma felvetését és mélyebb megvitatását. Így alakult ki a konferencia főcíme: Felnőttképzés és demokrácia. A téma szűkítését már az egyesület tanácsadó csoportja javasolta, mondván a képezhetőség és a felnőttkori ismeretbővítés az a két nagy témakör, amely a demokrácia megvalósulása szempontjából a felnőttek tanulását és a felnőttképzést meghatározó alapfeltétel. Tekintettel a téma jelentőségére, a tavalyi konferenciánk 2 (Új utak az andragógiában) megrendezéséhez hasonlóan, idén is csatlakoztunk az egy hónapon át tartó Magyar Tudomány Ünnepe címet viselő tudományos seregszemléhez. Ezt hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos civil társaságok valamint az országos intézmények együttesen szervezik. A tudományünnep idén először egy központi téma a Tudomány Világfóruma (World Science Forum) tematikáját követve a tudás-etika- felelősség hármas szempontrendszere köré épült. Úgy ítéltük meg, hogy a kétnapos, országos konferenciánk tematikája és eszmeisége illeszkedik a tudományünnep gondolatköréhez. Számunkra igen kedvező volt, hogy ebben az évben jelentős fejlesztést valósítottak meg a tudományünnep szervezői, ugyanis elektronikusan regisztrálták a programokat. Így lehetőségünk volt bekerülni a mintegy négyszáz programot feldolgozó internetes adatbázisba, és a fesztivál önálló honlapján, folyamatosan olvasható volt egyesületünk konferenciájának programja is. A tanulásünnep lezárulásakor elküldött értékelőlapunkon magunk is, a többi rendező szervezettel egybehangzóan, pozitívan ítéltük meg az idei programsorozatot:

2 a Magyar Tudomány Ünnepének évi eseményei, azok szervezőinek megítélése és az országos sajtóvisszhang szerint is rendkívül sikeresnek bizonyultak. A közönség intenzív érdeklődése kísérte a több hetes rendezvénysorozatot, amelynek megújult koncepciója széles körű tetszést aratott a tudósok és a laikus résztvevők között egyaránt. 3 Ide kívánkozik a TIT Szövetségi Irodától kapott segítségről szóló beszámoló. Egyesületünket két évvel ezelőtt hoztuk létre. Mint újonnan alakult civil szervezetet a hazai, jelenleg érvényes adó- és civil jogszabályok a megalakulástól számított két évig kizárják az állami forrásokra kiírt pályázatokból. Így számunkra döntő fontosságú volt, hogy a TIT Szövetségi Iroda együttműködött az egyesületünkkel. A tanulásünnep programsorozatban történő regisztrációnkat, valamint a rendezvény szakmai, tartalmi előkészítését a TIT Szövetségi Iroda munkatársai jelentős mértékben segítették. Piróth Eszter igazgató és Zoltai Márta felnőttképzési referens személyesen is nagyon sokat tett azért, hogy a rendezvény megvalósulhasson. A Felnőttképzés és demokrácia képezhetőség és felnőttkori ismeretbővítés című konferenciánk sikeres megrendezésében azonban a legjelentősebb szerepe az IIZ/DVV Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézetének volt. A rendezvény megvalósításához a Varsóban működő közép-európai irodától az alábbi segítséget kaptuk: a nemzetközi partnerek képviselőinek delegálása, a szervezési költségek jelentős részének fedezete, a jelentkezőkkel és az egyesület tagjaival folytatott elektronikus alapú kommunikáció anyagi támogatása. Az IIZ/DVV nagyvonalú segítségének köszönhetően tudtunk, kis civil szervezetként olyan színvonalú rendezvényt szervezni, amellyel kapcsolódhattunk az MTA tudományünnep programjához, és hetven hazai és három külföldi szakembert fogadhattunk. Külön ki kell emelnünk Prof. Dr. Heribert Hinzen igazgató felénk irányuló bizalmának és bátorításának, illetve annak az immár több mint tíz éves szakma együttműködésnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, hogy gondolatainkat, szakmai céljainkat nyíltan elmondhassuk, és értő fogadtatásra találjunk. A konkrét munkavégzés során jelentős segítséget kaptunk Prof Ewa Przybylska irodavezetőtől, valamint kiváló együttműködő partnerünk volt Sylwia Kaczmarek projektkoordinátor, akivel szinte napi kapcsolatban, távmunkában dolgoztunk együtt. A konferencia szakmai programjának megvalósítása A megnyitó beszédet Piróth Eszter a TIT Szövetség igazgatója tartotta, melyben a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat történetét és jelentőségét ismertette. A kétnapos konferencián tizenhárom témafelvezető előadás hangzott el neves hazai felnőttképzési szakemberek, egyetemi kutatók közreműködésével. Felnőttképzés és demokrácia viszonyának értelmezéséhez az alábbi témakörök feldolgozásával járultak hozzá az előadók: Ismeretadás és műveltségfejlesztés (Maróti Andor nyugalmazott egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest); Demokrácia az újkori történelemben (Dr. Hahner Péter egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem); 3 2

3 Tanulás és cselekvés (Feketéné Dr. Szakos Éva egyetemi docens, Szent István Egyetem, Gödöllő); A hátrányos régiókban élők képzésének kihívásai (Dr. Benke Magdolna tudományos kutató, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest); Modern távoktatás és hozzáférés (Dr. Kovács Ilma távoktatási szakértő, Budapest); Képzés és képezhetőség a Hajdú-Bihar megyei felnőttoktatási rendszerben (Dr. Juhász Erika egyetemi adjunktus, Debreceni Tudományegyetem); Fogyatékossággal élő emberek egész életen át tartó tanulása az OBZOR cseh civil szervezet példája (Eva Vosahlova, Liberec, Cseh Köztársaság); Mozgáskorlátozottak a felnőttoktatásban és a közművelődésben. Esély az egyenlőségre? (Dr. Sári Mihály egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mazzag Éva, tudományos segédmunkatárs, PTE); A nem-formális és az informális tanulás értelmezése és mérése (Pordány Sarolta felnőttképzési kutató, Felnőttképzés Fejlesztéséért Egyesület elnöke); Pedagógusok és andragógusok az EU csatlakozásról (Kraiciné Szokoly Mária ELTE Tanító- ás Óvóképző Főiskolai Kar Művelődéstudományi Munkacsoport vezető); Közművelődési szakképzés Székelyföldön (Romhányi András közművelődési szakértő, Magyar Művelődési Intézet); Felnőttképzés vidéki térségekben az AQUA program (Justyna Zalewska és Hanna Plata program koordinátorok, Lengyelország, Kaszubski Uniwersytet Ludowy w Wieżycy); A felnőttképzés áttekintése a komponensrendszer-elmélet alkalmazásával (Szeitz János közgazdász, felnőttképzési szakértő). A húsz perces témafelvezető előadásokat szakmai beszélgetések követték. Sajnos az előadások nagy száma miatt, bár az előadók törekedtek arra, hogy ne lépjék túl az időkereteket, kevésnek bizonyult a visszajelzésekre és hozzászólásokra tervezett idő. Különösen az első napon volt túlzottan feszes a program, ezért a jelenlévőknek kevés idő jutott az aktív részvételre, véleménynyilvánításra. A levezető elnöki tisztség ellátására Lőrinczi Csaba, nemzetközi együttműködési szakértőt, Magyar Edit, tanár, oktatáskutatót és Horváthné Bodnár Mária német-magyar együttműködési szakértőt kértük fel. Mindhárman jelentősen hozzájárultak a rendezvény sikeréhez, az eltervezett időbeosztás pontos megvalósításához. Előzetesen írásos hozzászólást is kértünk a jelentkezőktől, azzal a céllal, hogy ilyen módon is bekapcsolódjanak a szakmai munkába. Egy elektronikus hozzászólás érkezett a konferencia témájához, melyet Zalay Szabolcs, PTE FEEK Andragógia Intézet, Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Tanszék egyetemi oktatója, küldött: A felnőttképzés és demokrácia kapcsolatrendszerben nagy jelentőségű kérdés, hogy komolyan vesszük-e a demokráciát. Ha ezt az igazságosság, a szabad döntésekhez való jog, az esélyegyenlőség és az együttérzés értékei alapján képzeljük el, akkor a felnőttképzés fejlesztése nemcsak jog, hanem kötelesség kell legyen. Ez tudati, szemléleti kérdés. Ehhez azonban a kor követelményeihez alkalmazkodó, konstruktív pedagógiai metódusokra van szükség, olyan tanítási-tanulási szisztémákra, amelyek alternatívákat nyújthatnak a jelenlegi tudásszerzési módok mellett. Ennek érdekében a modern pszichológiai eredményekre épülő pedagógiai filozófiára és nagymértékben megújított, gyakorlati módszertanra van szükség. Olyan paradigmaváltásra van tehát igényünk, amelynek következtében képesek lehetünk az interdiszciplinaritás elve alapján az andragógiát is demokratikusan átkonstruálni. 3

4 A résztvevőkről A rendezvényre elsősorban a felnőttképzés elméleti szakembereit hívtuk, de a részvétel lehetősége mindenki számára nyitott volt. Az érdeklődök részére on-line jelentkezési lapot készítettünk a honlapunkra ( így néhány alapinformáció megadásával bárhonnan, azonnal el lehetett küldeni a jelentkezést. Az on-line jelentkezés lehetőségével 33 résztvevő élt, így a mintegy 20 fős előadói és szervezői gárdán kívül, az összes résztvevő több mint fele az on-line regisztrációt vette igénybe. A rendezvényre hetvenhárom résztvevő jelentkezett, akik szinte valamennyien el is jöttek a két napos rendezvényre, vagy annak valamelyik részére. A 73 regisztrált résztvevő többsége Budapestről érkezett, de a nagy egyetemi városokból (Pécs, Debrecen, Szeged), valamint főiskolákat fenntartó városokból és községekből is voltak résztvevők. Külföldről négy résztvevő érkezett, közülük hárman, Észak-Lengyelországból és Észak-Csehországból, az IIZ/DVV támogatásával vehetett részt a konferencián. Az alábbi táblázatban a regisztráció alapján összefoglaltuk a résztvevők számát települések szerint: Település Résztvevők száma: Budapest 48 Debrecen 4 Szeged 1 Pécs 5 Békéscsaba 1 Eger 1 Esztergom 2 Budakeszi 2 Nagylók 1 Erdőkertes 1 Gödöllő 2 Baja 1 Külföld (3 4 ország) Összesen 73 fő A résztvevők többsége a felsőoktatásban dolgozó oktató, vagy kutató volt, de vállalkozók, civil szervezetek képviselői, közalkalmazottak és köztisztviselők is voltak a résztvevők között. A jelenlévők életkori megoszlása kiegyenlített volt, ugyanis 25-től 85 éves korig valamennyi életkori csoportból volt résztvevőnk. Összességében több nő (45 fő) vett részt a rendezvényen, mint férfi (28 fő). Honlapunkon megjelentettük a teljes, részletes szakmai programot, így folyamatosan tájékozódhattak a konferenciáról az érdeklődők. Honlapunk novemberi statisztikai adatai jelzik, hogy az elektronikus úton érdeklődők száma jelentősen meghaladta a személyes részvételt is vállalók számát. Összes Találat Összes File Összes Lapok 1301 Összes Látogatók 595 Összes kb File Forrás: a november havi statisztikai összesítője (részlet) 4

5 A konferencia értékelése a résztvevők visszajelzései alapján A konferencia résztvevőinek értékelőlapot készítettünk (Lőrinczi Csaba, Pordány Sarolta), amelyben az alábbi, a megrendezéssel, szervezéssel kapcsolatos kérdésekről kértünk visszajelzéseket: 1/ Mennyire tartotta aktuálisnak az előadások témáit? 2/ Mennyire volt elégedett a konferencia tartalmának összeállításával? 3/ Hogyan értékeli a meghívott előadók felkészültségét? 4/ Megfelelőnek találta-e a helyszínt és a körülményeket? 5/ Elégedett volt a vendégfogadással és az ellátással? 6/ Volt lehetősége kapcsolatteremtésre? 7/ El tudta-e mondani véleményét hozzászólásokban vagy személyes beszélgetésekben? A következő évi tevékenységünkhöz szeretnénk felhasználni az idei konferencia résztvevőinek javaslatait, tanácsait is, ezért az alábbi kérdésekről kértünk további véleményeket, javaslatokat: 1/ Milyen témáról rendezzük a következő évi konferenciánkat? 2/ Milyen témákról legyen szó a havonta megrendezett szakmai kerekasztalbeszélgetéseinken? 3/ Lát-e lehetőséget az együttműködésre az Ön által képviselt szervezet és egyesületünk között a felnőttoktatás fejlesztése érdekében? Összesen 24 papír alapú értékelőlapot kaptunk vissza a résztvevőktől. Elmondható, hogy a válaszolók többsége nagyon pozitívan értékelte a rendezvényt és számos konkrét javaslatot adott a további munkánkhoz. Azok közül a résztvevők közül, akik nem töltötték ki a papír alapú értékelőlapot, többen jelezték, hogy utólag szívesen kitöltik. Ezért elektronikus formában is elkészíttettük az értékelőlapot és az on-line kitölthető értékelést további egy hónapig elérhetővé tettük a honlapunkon. Beszámolónk két melléklete tartalmazza a visszajelzésekről készített részletes összesítéseket. Összegzés A Felnőttképzés Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület novemberében rendezett konferenciája első ízben kísérelt meg átfogó helyzetképet adni a demokrácia fejlődéséről a magyar felnőttképzés különböző színterein, vagyis arról, hogyan érvényesül manapság a demokrácia a magyar felnőttképzésben. Összességében elmondható, hogy a Felnőttképzés és demokrácia című konferencia jelentős eseménynek számított a magyar felnőttképzésben, és jelentősen hozzájárult a demokrácia és a felnőttkori tanulás, felnőttképzés összefüggéseinek tudományos szempontú átgondolásához. A konferencia előadásai és vitái jelezték, hogy a jövőben még részletesebben, alaposabban körüljárva kell feldolgoznunk a felnőttkori tanulás és felnőttképzés kérdéseit. Egyesületünk a évi tevékenységének alapkérdéseként kezeli a felnőttképzés korunkban felvetődő kérdéseit, azoknak elméleti, gyakorlati jellegű és hasznú kutatását. 5

6 Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a magánszemélyeknek, egyéni-, családi- és kisvállalkozások tulajdonosainak, állami, önkormányzati intézményeknek, akik lehetővé tették az on-line kapcsolattartást a konferencia résztvevőivel. Külön köszönet mindazoknak, akik szakmai tapasztalataikat, tanácsaikat térítés nélkül rendelkezésünkre bocsátották, és ezzel segítették, hogy színvonalas konferenciát tudjunk rendezni. A legnagyobb köszönet azoknak a kollégáknak jár, akik bizalmat adtak civil szervezetünknek és anyagi, munkahelyi és családi áldozatokat is vállalva eljöttek a rendezvényre, és aktívan bekapcsolódtak a munkába. Budapest, január 2. Pordány Sarolta Az FFE elnöke 6