"Vigyük be gyermekeink életébe azt a biztonságot adó szeretetet, megértést és megbecsülést, ami egyedüli remény arra, hogy belőlük is boldog és igaz emberek legyenek" (Hermann Alice) PEDAGÓGIAI PROGRAM A programot az óvodák nevelőtestületei, tagóvoda vezetői és Sajtos Lászlóné óvodavezető készítette 2015 1
TARTALOMJEGYZÉK INTÉZMÉNYI ADATOK.4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE..5 AJÁNLÁS...7 PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖZÖS RÉSZEI...8 1.HELYZETELEMZÉS, ÓVODÁK BEMUTATÁSA. 9 Négy Évszak Óvoda (székhelyintézmény)...9 Kertvárosi tagóvoda..11 Eszterlánc tagóvoda..12 Kikelet tagóvoda..13 Napsugár tagóvoda 14 A gyermekek szociokultúrális helyzete.15 2.ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 16 Nevelésfilozófiánk alappillérei 16 Nevelési elveink 17 3.GYERMEKKÉPÜNK,ÓVODAKÉPÜNK.17 Pedagógusképünk,szülőképünk 18 4.AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA 20 Nevelésünk célja az óvodákban.20 Az óvodák speciális céljai..21 Négy Évszak Óvoda (székhelyintézmény)..21 Kertvárosi tagóvoda 22 Eszterlánc tagóvoda 23 Kikelet tagóvoda 23 Napsugár tagóvoda.24 Nevelésünk rendszere 24 5. A NEVELÉS FELADATA 26 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 30 Személyi feltételek..30 Tárgyi feltételek 31 Az óvodai csoportok kialakítása 33 A gyermekek napirendje 33 2
A gyermekek heti rendje 35 Az óvodai nevelés tervezése 35 7.AZ ÓVODA KAPCSOLATAI KAPCSOLATAINK RENDSZERE 37 Intézményen belüli kapcsolattartási formák 38 Óvodák pedagógusok közötti kapcsolattartási formák 39 Óvodán kívüli kapcsolatok 39 8.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAITAGÓVODÁNKÉNTI LEBONTÁSBAN 42 Négy Évszak Óvoda (székhelyintézmény).42 Kertvárosi tagóvoda 63 Eszterlánc tagóvoda 101 Kikelet tagóvoda 134 Napsugár tagóvoda 160 9.ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 184 10. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK.190 11.A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.. 192 12. IKT ESZKÖZÖK ÓVODAI ALKALMAZÁSA..195 13.PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK 196 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 199 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 199 3
INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: NÉGY ÉVSZAK ÓVODA Az intézmény címe, székhelye: Mátészalka, Alkotmány út 15. Telefonszáma:44/312-458; Fax: 44/502-557 Az intézmény telephelyeinek neve, címe, telefonszáma: Négy Évszak Óvoda Kertvárosi Tagóvodája Mátészalka, Móricz Zs. út 17. 44/312-661 Négy Évszak Óvoda Napsugár Tagóvodája Mátészalka, Szatmár u. 1. 44/311-649 Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája Mátészalka, Kalmár ut 23. 44/312-663 Négy Évszak Óvoda Kikelet Tagóvodája Mátészalka, Balassi ut 39. 44/312-530 Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka, Hősök tere 9. Az intézmény működési területe: Mátészalka város. Az intézménybe felvehető gyerekek, csoportok száma: Óvoda neve Csoportok száma Férőhelyek száma Négy Évszak Óvoda 8 240 fő Kertvárosi Tagóvoda 5 150 fő Napsugár Tagóvoda 2 60 fő Eszterlánc Tagóvoda 4 120 fő Kikelet Tagóvoda 5 150 fő Összesen: 24 720 fő 4
Az intézmény irányítási - szervezeti felépítése Fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatal INTÉZMÉNYVEZETŐ Intézményvezető- helyettesek Közalkalmazotti Tanács Tagintézményvezetők Adminisztrativ dolgozók Óvodapedagógusok Karbantartó Dajkák Pedagógiai asszisztensek Az óvoda vezetési szerkezetét, az intézményvezetés közötti munkamegosztást, munkaköri leírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint annak mellékletei tartalmazzák A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről 5
229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Alapító Okirat 6
AJÁNLÁS Helyi nevelési programunkat ajánljuk azoknak a szülőknek, akik számára fontos, hogy gyermekeik derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó környezetben nevelkedjenek. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket megismerve egyéni képességeik optimumára fejlesszük az óvodáskor végére. Célunk, hogy a gyermekekből aktív, cselekvőképes felnőtt váljon, érzékenyek legyenek a környezetük iránt, és tevékenyen, életkori sajátosságaiknak megfelelő mozgásaktivitással megismerjék a belső és külső világot. Ajánljuk nevelési programunkat azoknak a szülőknek, akik nevelési elveinket, programunk célját elfogadva nevelő partnereinkké válnak. Ajánljuk programunkat azon óvodapedagógusoknak, akik olyan gyermekeket kívánnak nevelni, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás és a másság elfogadása, tisztelete, szeretete, megértése jellemez. Ajánljuk továbbá Mátészalka Város Önkormányzatának, amely pozitív hozzáállásával biztosítja mindazt a feltételrendszert, amely programunk megvalósításához szükséges. Nevelési hitvallásunk : A szülők felénk irányuló bizalmának az elért eredményeink megtartásával, és új szakmai törekvéseinkkel, óvodáink folyamatos szépítésével, a feltételrendszer állandó javításával, a gyermekek és szülők közérzetének egyre jobbá tételével kívánunk megfelelni. 7
PEDAGÓGIAI PROGRAM KÖZÖS RÉSZEI: CÉL, FELADAT, NEVELÉSI ELVEK NÉGY ÉVSZAK ÓVODA SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK: KÖRNYEZETI NEVELÉS KÖRNYEZETVÉDELEM EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS KERTVÁROSI TAGÓVODA SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK: [Ide írhatja a dokumentumból idézett szöveget vagy egy érdekes kérdés összefoglalását. A szövegdoboz a dokumentum tetszőleges pontján elhelyezhető, és formázását a Rajzeszközök lapon adhatja meg.] MOZGÁSFEJLESZTÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS PROJEKT MÓDSZERREL KIKELET TAGÓVODA SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK: KÖRNYEZET SZERETETÉRE NEVELÉS, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK FELZÁRKÓZTATÁSA ESZTERLÁNC TAGÓVODA SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK: NAPSUGÁR TAGÓVODA SPECIÁLIS NEVELÉSI TERÜLETEK: [Ide írhatja a dokumentumból idézett szöveget vagy egy érdekes kérdés összefoglalását. A szövegdoboz a dokumentum tetszőleges pontján elhelyezhető, és formázását a Rajzeszközök lapon adhatja meg.] NÉPHAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA NÉPI KULTÚRA ÉRTÉKEINEK FELKUTATÁSA, MEGŐRZÉSE A CSALÁDI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI PROJEKTMÓDSZERREL FELDOLGOZVA 8
1. HELYZETELEMZÉS, ÓVODÁK BEMUTATÁSA Mátészalka város óvodái 1996. áprilisától összevontan működnek. A Négy Évszak Óvoda székhely intézményi, a többi 4 telephely tagintézményi feladat-ellátási hely. Óvodánk 1999-től, első nevelési programunk megírásától kezdve, több változáson ment keresztül. A nevelőtestületben, vezetésben személycserék történtek, új, friss gondolatok születtek, továbbképzéseken vettünk részt. A Comenius I. minőségfejlesztési program által készített felmérések eredményeit, a partnerek igényeit beépítettük munkánkba. Az Európai Unióhoz való csatlakozás új kihívásokat közvetít felénk. A szegregáció helyébe az integráció lépett s megjelent a kompetencia alapú nevelés is, mint egy lehetségesen választható módszertani segédanyag, nevelési gyakorlatunkban. Többször módosult a közoktatási törvény, jelenleg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. óvodára vonatkozó, valamint a 363/2012.(XII.17.) számú az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján tervezzük az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatát. A program felülvizsgálata megtörtént 2004.-ben, 2010.-ben, 2013.-ban, 2014.-ben, és jelenleg 2015.-ben is. A módosításokra a jogszabályváltozások aktualitásai, valamint a fenntartó által elnyert pályázatok kínálta jó gyakorlatok, programunkba történő beépítése végett került sor. TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú óvodai oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése, TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi eszközfejlesztés 1.1. Négy Évszak Óvoda (székhelyintézmény) Az épület a város legnagyobb óvodája, 1980-ban épült Mátészalka központjában, lakótelepi környezetben. Kétszintes 240 férőhelyes, folyamatosan 8 csoporttal működik. A csoportszobák és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységek tágasak, világosak, esztétikusak. Nagyságuk, berendezési tárgyaik kellőképpen biztosítják a gyermekek és a felnőttek kellemes közérzetét. Az óvoda speciális helyiségei: egyéni fejlesztő szoba (mely mikrocsoportos fejlesztésre is alkalmas), só-szobája, illetve nagyméretű játszóudvara, ezek felszereltsége a gyermekek kényelmét, biztonságát, játék-és mozgásigényének kielégítését, egészségük megőrzését szolgálja. Épületünkhöz nagy füves, fás, homokos udvar tartozik, amely tág teret biztosít a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítéséhez. A változatos növényvilág közvetlen természeti megfigyelési lehetőséget nyújt a gyerekeket körülvevő zöld 9
világból. Az ember környezetalakító munkája esztétikai élményhez juttatja a gyermekeket. Az óvoda udvarát díszítik és gyermekeink szépérzékét, ízlésvilágát formálják Schmidt Sándor fafaragó művész mozgásfejlesztő udvari játékai. Az intézményi pedagógiai program sajátos nevelési célja tükröződik már az épületbe lépve, ahol a természet szeszélyétől megmentve látható Baloghné Béres Györgyi Mátészalka egyik jelentős fafaragó művészének Meseerdő című alkotása. A program nyitott szemléletű szervezést, tervezést tesz lehetővé a nevelőtestület számára. Jellemzője, a gyermek személyiségének központba helyezése, gyakorlat centrikusság, realitás. A dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat óvodánkban, a bennük rejlő lehetőségeket kibontakoztassák, kreativitásukat fejlesszék és az élmények egész sorát éljék át. A mindennapok adják a nevelőtestület közös célját: - Az egészséges életmód alakítását - Környezetvédelemre nevelést. A zöld napok folyamatként épülnek be az óvodai élet mindennapjaiba. A szülők segítőszándékkal viszonyulnak a nevelő munka kitűzött feladatainak megvalósításához, támogatóik a kirándulásoknak, gyűjtő munkáknak, egészséges életre nevelésnek. Elvárják, hogy gyermekeik az óvodában érzelem és élmény gazdag légkörben, harmonikusan fejlődjenek. Az eltelt évek alatt az intézmény számtalan konzultáció, szakmai tapasztalatszerzés helyszíne volt. 2009. szeptember 1-től 1 óvodai csoportba került bevezetésre a TÁMOP 3.1.4. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán c. pályázat által a Kompetencia alapú óvodai programcsomagból - az óvodához illeszkedő - program eleme. 2014-ben a TÁMOP-3.1.11-12 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi eszközfejlesztés a mátészalkai Négy Évszak Óvodában elnevezésű pályázat keretében Projektek szerepe kompetenciák alapozásának, a kreativitás fejlesztésének folyamatában nevű jó gyakorlat lett beépítve a tervezés folyamatába. 10
1. 2. Kertvárosi tagóvoda Jelenleg öt csoporttal működik a Rácz-kerti városrészben, a Móricz Zsigmond út 17. szám alatt. Ez az intézmény 1976-ban nyitotta meg kapuit a gyerekek számára öt csoporttal. A lakótelepi környezet folyamatosan biztosította a gyermeklétszámot a működéshez, azonban az utóbbi évek kedvezőtlen demográfiai mutatói hatására már csak három csoportban fogadták a gyerekeket. Így lehetőség nyílt arra, hogy a város legrégebbi óvodája,- amelyet 1970-ben alapítottak családi lakóházakból a város központjában, a Wesselényi utcában is helyet kapjon ebben az épületben. Így 2007 szeptemberétől mindkét intézmény életében egy új korszak kezdődött a tradicionális értékeket megtartva, és ötvözve. Az épületet lakótelepi, társas, illetve családi házas lakóépületek, családias jellegű kis üzletek, egy általános iskola, és egy idősek otthona, egy templom fogja körbe. A város Ipari parkja is közel található, amelyben számos gyár, és vállalat, kereskedések szolgálnak a szülők munkahelyéül. A tágas, füves, homokos udvar, biztonságos játékok, virágoskertek, homokozók, változatos lehetőségre és megfigyelésre biztosítanak lehetőséget. A csoportszobák bútorai, eszközei a gyermekek kényelmét szolgálják, fejlesztik ízlésvilágukat. Minden csoporthoz külön mosdó, öltözőrész, tartozik. 2012 őszére készült el egy 80 m 2 alapterületű, az uniós szabványoknak is megfelelő tornaszoba szertárral, öltözővel, és egy kisebb melegítőkonyhával. Számos óvodai, konferenciát, konzultációt igénylő esemény helyszínéül is szolgál. Az óvoda családias, biztonságos légkörének megteremtéséről a 16 főből álló lelkes, magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, gyermekszerető alkalmazotti közösség gondoskodik. A nevelési elvekben, az óvoda berendezésében, képében egységes, és egyedi vonások együttesen érvényesülnek. A gyermekek személyiségfejlesztésében figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, a különbözőségeket. Az óvónő feladatát a gyermeki szükségletek, a fejlődésük törvényszerűségei szabják meg. Nevelőtestületünk a múlt tiszteletéből táplálkozva igyekszik megfelelni a jövő elvárásainak. Ezért külsőségekben, nevelési-és tevékenységrendszerükben beépül a népi, nemzeti kultúra megismertetése, a hagyományok ápolása, a környezettel, embertársak iránti pozitív viszonyulás kialakítása, az inkluzív nevelés, a beintegrálható sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén 11
későbbi életvitele céljából hasznosak. A gyerekek mozgás műveltségét, és egészséges életmódra nevelését tartjuk kiemelkedő nevelési feladatainknak. A mozgásfejlesztésben a mindennapi rendszeres tevékenységek mellett zenés, és vitamin tornán, néptáncon, ovi-focin, vesznek részt a gyerekek, az egészséges életmóddal pedig tematikus játszóházakban, és családi főződélutánokon ismerkednek a gyerekek, és a szülők. 2009. szeptember 1-től 1 óvodai csoportba került bevezetésre a TÁMOP 3.1.4. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán c. pályázat által a Kompetencia alapú óvodai programcsomagból - az óvodához illeszkedő - program eleme. 2014-ben a TÁMOP-3.1.11-12 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi eszközfejlesztés a mátészalkai Négy Évszak Óvodában elnevezésű pályázat keretében tagóvodánkban az Életkompetenciák óvodai projektekben-című projektgyűjteményből válogathatunk, ötleteket meríthetünk a mindennapi tervezésben,a tanulási folyamat megvalósításában. 1.3. Eszterlánc tagóvoda A lakótelepi óvoda, a város szélén helyezkedik el. Az épületben 1985. március 11.-én kezdődött meg a nevelési munka. Ekkor még 125 fővel, 5 gyermekcsoporttal, majd 1996. Szeptember 1.-től 75 fővel és 3 gyermekcsoporttal működik. 2003. szeptember 01-től újra 100 férőhelyes, 4 csoportos óvodaként fogadja a gyerekeket, a 3. csoportszoba tornaszobaként működik. 1999. szeptember 1. előtti években is a néphagyományok felkutatását, gyűjtését, azok beépítését fontosnak tartotta a nevelőtestület, ezért a pedagógiai program megírásával rendszereztük korábbi ismereteinket. Az eszközellátottság megfelelő, jól felszerelt szakkönyvtár és könyvtár áll a pedagógusok rendelkezésére. Minden csoportszobához külön öltöző és mosdóhelyiség tartozik természetes megvilágítással is. A csoportszobákban domináló színek, formák, növények, természetes anyagok, díszítőelemek és tárgyak hozzájárulnak a gyermekek esztétikai érzékének fejlődéséhez, ízlésviláguk kialakulásához, a népi díszítő motívumok megismeréséhez. Két kisebb raktárhelyiségből kézműves alakítottunk ki, amely a hagyományőrző program kis mesterségeinek megvalósításához nyújt segítséget. A városban egyedülállóan az óvoda épületében főzőkonyha található. Itt készítik valamennyi városi óvoda számára az ételt. A konyha jól felszerelt. Az óvoda udvarán tágas, füves, bokros, homokos terület egyaránt található. A fák lombkoronája és a 12
teraszhoz kapcsolódó árnyékoló, a nyári meleg idején felüdülést biztosít a gyermeknek. Az udvaron található fém és fajátékok jól szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését. 2009.-ben a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat egyik feltételeként bevezetésre került az óvodánkban a Kompetencia Alapú Óvodai Programot, ami az óvodapedagógusok módszertani kultúráját kívánja megújítani, a gyermekeket pedig cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelni és tevékenységen keresztül fejleszteni. 2014-ben a TÁMOP- 3.1.11-12 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi eszközfejlesztés a mátészalkai Négy Évszak Óvodában elnevezésű pályázat által, a tagóvoda adaptált Jó gyakorlata: Játék és tanulás az iskolássá érés folyamatában. A megismert Jó gyakorlat alkalmazásával, az óvodás gyermekek tanulási folyamatának támogatásához járul hozzá. A nevelőtestületben többen vonzódunk a régi korok eseményeihez, eszközeihez, szokásaihoz, zenei és táncvilágához. A hagyományőrző programmal kapcsolatos feladatok két nagy csoportra oszlanak: a jeles napok, és a mindennapi élet tevékenységei. 1.4. Kikelet tagóvoda Ez az óvoda a város keleti részén fekszik, ezért lett Kikelet a neve. Az épület közelében bölcsőde és iskola található. A Kraszna folyó közelsége az előtte húzódó rét, a közeli park a változatos sétákra és megfigyelésekre adnak lehetőséget. Az intézmény 5 csoporttal működő, emeletes épület. Megfelelő nagy udvarral, amely napos, füves és árnyékos területével a gyermekek biztonságát szolgálják. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. Az óvoda felszereltsége átlagos, nagy hangsúlyt kap az esztétikus környezet kialakítása, a csoportszobába sok természetes anyagokat, játékot használnak, ami a gyerekek kényelmét, biztonságát, mozgás és játékigényük kielégítését szolgálják. A 2009-es évben került sor az épület szigetelésére, és tatarozására. Valamint egy zsűrizett fafaragás elhelyezésére az előtérbe, valamint tornaszobával bővült az óvoda. A tárgyi eszköz fejlesztés nagyrészt a szülők támogatásának köszönhető. 2009. szeptember 1-től 1 óvodai csoportba került bevezetésre a TÁMOP 3.1.4. a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán c. pályázat által a Kompetencia alapú óvodai programcsomagból - az óvodához illeszkedő - program eleme. 2014-ben a TÁMOP-3.1.11-12 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi 13
eszközfejlesztés a mátészalkai Négy Évszak Óvodában elnevezésű pályázat által, a tagóvoda adaptált Jó gyakorlata: Az egyéni és társas kompetenciák fejlődését támogató tanulási környezet a csoportszobában. A jó gyakorlat által, a kompetencia alapú nevelés megvalósításához ideális tárgyi, környezeti feltételrendszer kialakításában kaptunk segítséget. Az innovációs folyamat során: - a tárgyi környezet kialakításával, - a tanulásra serkentő környezet megteremtésével, - a játékközpontok kialakításával, - a játszóterületek megteremtésével, - a megfelelő eszközök kiválasztásával, - a piktogramok ötletes használatával a gyermekek mindennapi fejlesztését valósítjuk meg. Speciális nevelési területét, a környezeti nevelést is elsősorban a játékon keresztül közelítik meg. Számára mindazt, amit a természetben csinál, játékként élje meg. A pedagógusok olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyek a környezeti nevelés, a természetvédelem szempontjából is értékesek. (Növények, állatok megfigyelése, megismerése, a róluk szóló beszélgetés.) A kirándulások, természetjárások adjanak alkalmat és lehetőséget a természet különféle kincseinek felfedezésére. (kavicsok, falevelek, a változatos formájú növények, termések, madártollak gyűjtése, felhasználása játéktevékenység és barkácsolás során.) Fedezzük fel együtt az évszakok szépségét, a természet változását, az évszakok közötti különbségeket, a természet örök körforgását. Játszunk különféle játékokat a szabadban, játékos formában újabb és újabb ismeretek megszerzésére adjuk lehetőséget. 1.5. Napsugár tagóvoda Az óvoda Mátészalka, Szatmár út 1. Sz. alatt működik, egy használaton kívűli, egykori általános iskolaként funkcionáló épületében. A földszintet építették át az óvoda 3 csoportja számára, amelyhez külön bejárat és külön udvar tartozik. Jelenleg 2 csoport fogadja a gyerekeket. A régi iskolaépület tornatermében tartjuk a mozgásos tevékenységeket. Ez az épület a város központtól vasúti hálózattal elzárt területen fekszik, ezért az ide járó gyerekek mind ezen a városrészen élnek, kertes házakban. 14
A szülők körében a munkanélküliség itt érezhető a legjobban. A városnak ez azon területe, ahol viszonylag olcsó, kertes lakások találhatók. Így sok fiatal házaspár vásárol itt lakást. Ugyanakkor jellemző a két-három generációs együttélési forma. Sok esetben a gyerekek szülei is ebbe az intézménybe jártak, így a nagyszülőkkel bizalmas, baráti kapcsolat alakult ki már a múltban. Ennek pozitív hatását a jelenben is érezhetjük, melyet az unokák nevelésében kamatoztathatunk. A családok összetételére jellemző a 3-4 gyerek vállalása, amely fokozottabban megterhelést jelent úgy anyagilag, mint nevelési szempontból. A család biztonságos megélhetéséért folytatott küzdelem miatt több családban a gyerekek nevelése a nagyszülőkre hárul. Ezért a nemzedékek életfelfogásából adódó különbségek halmozottan fellelhetők ezen a környéken. Mindezek együttesen fokozottabb terhet jelentenek a pedagógusok számára. A szülőnek érzelmi megnyugvást jelent az intézmény nyugodt légköre. Jellemző, hogy a régi óvodásokhoz gyakran ellátogatnak: virágos kertet, állatokat, kerti munkákat megfigyelni. A szülők szívesen ajánlják fel ezeket a lehetőségeket. Az óvoda is érzi a szülők, illetve nagyszülők támogatását. Nagyszülő segítségével szervezzük az évszakonkénti buszkirándulást. Az év folyamán többen sárgarépával, almával, musttal, körtével és sütőtökkel kedveskednek a gyerekeknek. 2009.-ben a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat egyik feltételeként bevezetésre került az óvodában a Kompetencia Alapú Óvodai Programot, ami az óvodapedagógusok módszertani kultúráját kívánja megújítani, a gyermekeket pedig cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelni és tevékenységen keresztül fejleszteni. 2014-ben a TÁMOP- 3.1.11-12 Színvonalas szakmai-módszertani tárgyi eszközfejlesztés a mátészalkai Négy Évszak Óvodában elnevezésű pályázat keretében Jó gyakorlatot adaptáltunk. A Négy Évszak Óvoda Napsugár Tagóvoda adaptált Jó gyakorlata: Egyéni képességfejlesztés- a fejlettségi szint ismeretén alapuló egyéni képességfejlesztés gyakorlata. A jó gyakorlat célja a gyermek személyiségének, képességeinek önmagához mért optimális fejlesztése, projektmódszerben dolgozunk. 1.6. A gyermekek szociokultúrális helyzete Óvodásaink szociokulturális háttere átlagosnak mondható. A szülők nagy többsége rendszeresen dolgozik, munkahelyük van. Város szerte évről évre nő a jelenlegi társadalmi, és gazdasági hatások következményeként a hátrányos, és a halmozottan 15
hátrányos gyerekek létszáma. Csoportonként átlagosan 5 gyermeket regisztrálunk. Családjaik és az óvodapedagógusok között kölcsönös tiszteleten alapuló, jó kapcsolat alakult ki. A családok összetételét a nukleáris családszerkezet jellemzi többnyire, és ezen belül is egyre nő azon szülők száma, akik leginkább egy gyermek nevelésére vállalkoznak. Átlagosan két gyermeket nevelnek, de minden csoportban van 2-3 óvodás, aki 3, vagy többgyermekes család tagja. A családok megélhetési gondjait sokszor gyermekeik nevelésében vetítik ki, és ennek hatására növekszik az ingerszegény, kommunikáció szegény, valamint a szülő-gyermek kapcsolatok sérülése kapcsán, az érzelem szegény miliőbe felcseperedő gyermekek száma. Egyre nő azon családok száma, akik az óvodát, nem a családi nevelés kiegészítőjeként tekintik, hanem valamennyi nevelési problémájukra az intézményes nevelésben keresik a megoldást. 2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 2.1. Nevelésfilozófiánk alappillérei: Tevékenységre épülő, sokoldalú képességfejlesztés, amelyben, a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatása, harmónikus fejlődése érdekében az egyéni és életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével történik A gyermek különleges védelme, tisztelete, szeretetteljes gondoskodása elfogadása. Az otthonosság szem előtt tartásával, tudatosan kialakított és jól működő szokásrendszeren alapuló tevékeny óvodai élet szervezésére törekvés. Problémamegoldásra, kreativitásra törekvő, a mozgást kedvelő gyermekek nevelésének elősegítése. A különleges bánásmódot igényű gyermekek fejlődésének előmozdítása, az (SNI, BTM), gyerekek óvodai nevelésének irányelveivel összhangban. A halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedésének elősegítése, az ingerszegény környezetből adódó hátrányok csökkentése, másság elfogadása Kölcsönös tiszteleten alapuló tartalmas együttműködés a szülőkkel. 16
2.2. Nevelési elveink: Az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, sokszínű tevékenységek lehetőségeivel biztosítjuk a gyermekek emberi méltóságát, jogait és tiszteletét, különös tekintettel a gyermeket megillető jogok tiszteletbetartásának megerősítését, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Hangsúlyozzuk a játék, integráló, mással nem helyettesítő szerepét. Az óvodában dolgozók valamennyien (pedagógus és nem pedagógus kollegák) szeretettel, bizalommal, türelemmel, barátságosan, megértően, toleránsan és segítőkészen fordulunk a gyermekek felé. Minden gyermeket személyesen ismerünk, őszinte érdeklődést tükrözünk örömeik és gondjaik iránt. Felfigyelünk a bizonytalan, segítségre szoruló, esetleg magányos gyermekekre és érzelmi támaszt, konkrét segítséget nyújtunk számukra. Közösen biztosítjuk a gyermekek jó közérzetét, érzelmi biztonságát jelentő óvodai védőhálót. Célkitűzéseinket, feladatainkat az óvodát igénybe vevők érdekeinek és szükségleteinek megfelelően alakítjuk. Modell-szerepünkből adódó felelősséggel, tudatosan formáljuk magatartásunkat és kommunikációnkat. Szükségesnek tartjuk környezetünk, partnereink főleg a szülők óvodáról alkotott véleményének, javaslatainak megismerését. 3. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát, Ha terved egy életre szól - embert nevelj! 17
Gyermekkép Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, és óvodánkból elengedni óvodakép Olyan óvodában gyakoroljuk nevelőmunkánkat gyermekképünk megvalósítása érdekében amely: szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedi személyiség, iszeretnek óvodába járni szívesen részesei a különböző tevékenységeknek Egyforma magas színvonalú, és szeretetteljes nevelésben részesülnek a meglévő hátrányaik csökkentésével, előítélet mentesen. Jellemző rájuk a vidámság, kiegyensúlyozottság kedvelik a mozgást, kreatívak, legyenek bátrak, ügyesek, edzettek és terhelhetőek. Tiszteletet mutatnak a felnőttek iránt ápolják a hagyományokat becsülik a munkát, és szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket Kudarctűrők, és segítőkészek társaikkal szemben együttműködésre hajlamosak Alkalmazható tudás és optimális fejlettségi képességszintek birtokában kezdhetik el az iskolai tanulmányaikat. legyenek nyíltak, őszinték, határozottak és önálló Otthonos, tudatosan kialakított szokásrendszeren alapuló, a szocializáció lehetőségének megteremtésére törekvő biztonságos, esztétikus, tiszta intézmény az óvodáskorú gyermek fejlődésének, és nevelésének legmegfelelőbb színtere, amelyben a gyermekek és felnőttek egymást elfogadva és tisztelve élnek, és jól érzik magukat Biztosítja a gyermekek spontán és szervezett mozgásához szükséges akadálymentes tág szabad tér adta lehetőségeket, valamint a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit Amely nyitottságánál fogva a családdal való együttműködés következtében az egész nap folyamán megvalósuló játékban, változatos mozgástevékenységekben, tanulási folyamatban, és munka jellegű tevékenységekben elősegíti a gyermekek személyiség vonásainak sokoldalú fejlődését, valamint környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelésben alkalmazott 18
véleményalkotásra készek. Szeressék, becsüljék és védjék természeti, környezeti értékeinket. Igényeljék a társas kapcsolatokat, legyenek képesek az együttműködésre Megteremtődik bennük a következő életszakaszba való átlépés belső, pszichikus feltételei pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. szeretetteljes, családias, demokratikus és befogadó légkör, a gyermeki személyiséget övező bizalom, a pozitív nevelői attitűdök tárháza olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetes az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, a multi-és interkulturális szemléletmóddal és nevelési gyakorlattal összhangban.. Pedagóguskép Olyan pedagógusok nevelik óvodásainkat: Szülőkép Személyiségükből a humanizmus, a feltétel nélküli szeretet és az empatikus képesség árad. Akik nevelési gyakorlatát az egyéni, differenciált bánásmód jellemez Törekszenek a feltételek javítására, az óvoda otthonossá tételére Empátiás készségüknél fogva jó Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Szeretnénk, ha a szülők partnerek lennének a nevelésben együttműködnének a gyermekek személyiségének fejlesztésében törekednének a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat működtetésére. 19
kapcsolatot alakítanak ki munkájuk során valamennyi partnerrel. Természetes igényük szakmai kompetenciájuk erősítése, fejlesztése A másság elfogadásával képesek, a gyermekek érdekét szem előtt tartva, hátrányos megkülönböztetés nélkül elősegíteni személyiségük harmonikus fejlődését. Emberi tévedéseik, hibáik kijavítása etikai kötelességük Módszertani kultúrájuk sokszínű, szerteágazó Kipróbálnak új technikákat, tanulásszervezési eljárásokat Gyermekük nevelése érdekében érdeklődőek, elfogadják a másságot tevékenyen vesznek részt óvodai életünkben segítséget biztosítanak az intézmény felújítását érintő társadalmi munkákban, rendezvények közös szervezésében pozitívan viszonyulnak az egész közösséghez. Elfogadják, és betartják házi rendünket részletesebb tájékoztatást a gyermekek nevelésével kapcsolatban közösen egyeztetett időpontban kérnek a pedagógusoktól elfogadják a pedagógustól a nevelési tanácsokat, valamint az esetleges negatív kritikákat is. nem hárítják teljes mértékben az óvodára gyermekük nevelését, fejlesztését. 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA 4.1. Nevelésünk célja az óvodákban: o A gondjainkra bízott gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődésének elősegítése, személyiségük kibontakoztatása, testi- szociális- és értelmi készségeik, képességeik differenciált fejlesztése a szabad játék elsődlegességének érvényesítésével. 20
o Szeretetteljes, családias, nyugodt, befogadó, demokratikus légkör, élményekben gazdag óvodai élettér, az egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartásának biztosítása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. o Rendszeres és sokrétű mozgásos tevékenységek biztosításával, intenzív mozgásfejlesztéssel segítjük az egészséges életvitel szokásainak megalapozását. o Változatos tevékenységek lehetőségével segítjük a környező világ megismerését. Kialakítjuk a természethez, a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszonyt és környezettudatos magatartást. Megalapozzuk a gyermekek környezetre figyelő, környezetet védő életvitelét. o Szoros kapcsolatot, folyamatos együttműködést, korrekt nevelőpartneri viszonyt alakítunk ki a családokkal, intézményekkel. Olyan pedagógiai környezet alakítunk ki, ahol a befogadó attitűd természetes az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, a multi-és interkulturális szemléletmóddal és nevelési gyakorlattal összhangban. o A halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedésének elősegítése, az ingerszegény környezetből adódó hátrányok mérséklése. o Az esélyegyenlőség, és az inkluzív, befogadó pedagógia megteremtése. o Az érzelmi, erkölcsi, és a közösségi nevelés hangsúlyozása, amely megalapozza a gyermeki személyiség szocializációját. o Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítés 4.1.2. Az óvodák speciális céljai Négy Évszak Óvoda o A gyermekek ismerkedjenek meg a természeti környezetük szépségeivel, alakuljon ki környezetvédelmi kultúrájuk, váljanak, környeztük iránt érzelmileg gazdag egyénekké. o Az óvodáskorú gyermekek egészséges életmódra nevelése. Kertvárosi tagóvoda o A gyermekekkel megszerettetni a rendszeres mozgást, hozzájárulni ahhoz, hogy felnőttként is igényeljék a test edzését, egészségük óvása érdekében. 21
o A prevencióval segíteni szeretnénk a helyes testtartás kialakítását, a lábboltozat, talpboltozat süllyedésének megelőzését, korrigálását. o A néptánc, a népi énekes játékok, játékfűzések gyakorlása alkalmával ismerjék meg népzenei kultúránk örök értékeit, valamint a változatos mozgásformák eljátszásával szerezzenek jártasságot a koreografált néptánc mozdulatokban és tánclépésekben. o Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a helyes táplálkozási szokások kialakulásának megalapozását. Főzőnapokat, játszóházakat, túrákat szervezünk o A gyermekek fejlesztése differenciálási szintek, és képességfajták szerint, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének elősegítése. o A fejlesztőpedagógia óvodapedagógus kompetenciájába tartozó lehetőségeinek alkalmazása. Eszterlánc tagóvoda o A népi kultúra tárgyi és szellemi értékeinek közvetítésével, a hagyományok iránti érdeklődés felkeltése, megszerettetése, pozitív érzelmi viszony megalapozása. Kikelet tagóvoda o A felnőttek példája alapján a környezet értékeinek, rendjének, nyugalmának, egyensúlyának megóvása - ezt érzékeljék, gyakorolják a gyermekek. o Keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti nevelés, a természetvédelem szempontjából is értékesek. (Növények, állatok megfigyelése, megismerése, a róluk szóló beszélgetés.) o A kirándulások, természetjárások adjanak alkalmat és lehetőséget a természet különféle kincseinek felfedezésére. (Gyűjtsük együtt a különböző színű kavicsokat, faleveleket, a változatos formájú növényeket, terméseket, madártollakat - használjuk fel ezeket játékunk és barkácsolásaink során.) o Fedezzük fel együtt az évszakok szépségét, a természet változását, az évszakok közötti különbségeket, a természet örök körforgását. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének elősegítése. o A csoporton belüli differenciálás megvalósítása. o Az otthoni ingerszegény környezet ellensúlyozása érdekében, minél több élmény nyújtása a nevelés minden területén, az arra rászoruló gyerekeknek. 22
Napsugár tagóvoda: o Óvodánkban közös élményen alapuló játék és tanulásszervezés zajlik. o Olyan probléma helyzeteket teremtünk, melyben minden résztvevő sikerhez vezethető és megismerheti, átélheti a felfedezés örömét. Mindezt óvodánkban projekt rendszerű tanulásszervezési módszerrel valósítjuk meg. o Óvodai életünk tevékenység formái tehát projekt rendszerű tanulásszervezés keretein belül épülnek egymásra, mely párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezését is jelenti egy- egy nap folyammá 4.3. Nevelésünk rendszere Óvodánk nevelési feladatai átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A rendszer elemei: a nevelés célja, feladatai az óvodai élet tevékenységi formái a kapcsolatok rendszere egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggnek. A bennük megvalósult feladatok hatására az óvodáskor végére létrejön a fejlődés eredménye, mely meghatározó a célok és feladatok továbbfejlesztésében. A NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI A nevelés általános feladatai Egészséges életmód alakítása Óvodai élet tevékenységi formái Óvoda kapcsolatai Játék Családdal Mozgás 23
Érzelmi erkölcsi, A külső világ tevékeny megismerése Nevelési intézményekkel Anyanyelvi, értelmi közösségi nevelés, Verselés, mesélés fejlesztés és Ének,zene, énekes Egyéb nevelés játék,gyermektánc intézményekkel Rajzolás, mintázás, kézi munka Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 5. ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI FŐ / általános feladataink: 1. Az egészséges életmód alakítása, 2. Az érzelmi, az erkölcsi, és a közösségi nevelés biztosítása, 3. Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, 4. Mozgásfejlesztés és egészséges életmódra nevelés Egészséges életmód: Az egészséges életvitel igényének és szokás rendszerének kialakítása, a betegségmegelőzés, és az egészség védelme, edzése, megőrzése kiemelt jelentőségű ebben a korban. Az egészséges életmódot a testápolás, az étkezés, az öltözködés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása révén valósíthatjuk meg. A környezet védelméhez, és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos 24
magatartás megalapozása. Legfontosabb a gyermeki szükségletek kielégítése az óvodai közösségen belül. Fontosnak tartjuk a testi, lelki szükségletek összehangolását, a heti és napi életritmus kialakítását. Ezt segítik a kötelező és szabadon választott tevékenységek meghatározott ciklikusságával, ritmusával. A rugalmasan kezelt napirend, melynek keretein belül az étkezések, a pihenés, a mozgás, a játék, az oktatás, és egyéb tevékenységek valósulnak meg. Fontos a gyermekek fejlődésének elősegítéséhez a helyes higiéniai szokások kialakítása. A gyermekek fejlődését segíti: A kulturált étkezés szokásaira nevelés A helyes testtartás kialakítása Esztétikus terítésre szoktatás Étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használata Délutáni pihenés Nyugodt légkör megteremtése pihenés idejének biztosítása, a gyermekek alvásigényének figyelembevételével A napi tevékenységek során minél több idő eltöltése a szabadban Higiénés szokások szabályok kialakítása Tisztálkodás (kézmosás, törölközés, fésülködés, fogápolás helyes és rendszeres végzésére szoktatás) Folyamatos, szabadon választható WC használat A szabadban végzett számtalan tevékenység (séták, túrák, kirándulások szervezése stb.) fokozza a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, segíti fizikai fejlődését. A rendszeresen és kellemes légkörben (az óvodák tornaszobái, ovi-foci pálya, ősszefüggő zöld felületű udvarrészeken) végzett mozgás eredményeképpen a gyermek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe. Reformkonyhai ételek közös készítése a csoportokban, pl.. saláták, gyümölcspürék Ismerkedés a gyógynövényekkel gyógyteák fogyasztása téli időszakokban. Aromaterápia, gyógyhatású illóolajokkal dúsíthatjuk téli időszakban a csoportszobák levegőjét. 25
Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció: Érzelmi nevelésünk alapja a gyermeket körülvevő otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör, melyben teret engedünk önkifejező, és önérvényesítő törekvéseinek egy következetes szokás, és norma rendszer megalapozásával. A szocializáció folyamatában megy végbe a gyermek szocializációs-individualizációs fejlődése. A két oldal egymással szoros kölcsönhatásban van. Arra törekszünk, hogy a szocializációs folyamatban a gyermekek próbálják elsajátítani a viselkedés és magatartás normáit, értékét, e folyamatban alapozódjanak meg a társas közösségi élet szokásai (szocializációs szokások). Az individualizációs folyamatban segítjük kibontakoztatni az egyén személyiségét, képességeit, tulajdonságait, magatartását. Eközben bontakozik ki az én tudat, az énkép, amely hozzásegíti a gyermeket önmaga képességeinek felismeréséhez. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre, támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti, eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben. Az individualizálás elvei: a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve; az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése); a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus - gyermek között); a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele; az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a csoportszoba berendezésével); a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában; személyiségi jogaik biztosítása érdekében óvodai jelük kiegészítése névvel, fényképpel Fontosnak érezzük, és próbáljuk segíteni a nemi hovatartozás felismertetését a gyermekekben, hiszen ez a szocializáció kialakulásának fontos állomása. 26
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet megszervezését tartjuk kívánatosnak, mely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, (mint például az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. A közösségi nevelés részeként tekintjük a városi kulturális, sport rendezvényekbe való bekapcsolódást, nemzeti, és népi ünnepeinkről való megemlékezést a csoportokban a gyermekek gondolkodását, és érdeklődési körét figyelembe véve. Arra próbáljuk nevelni a gyermekeket, hogy fogadják el a különböző gyerekek egymást, tiszteljék a környezetükben lévő felnőtteket. Az óvodák dolgozói, és a pedagógusok a magyar nyelv mintakövető modellszerepben Nélkülözhetetlen a jól kialakított szokásrendszer, amelyben a gyermekek változatosan tevékenykedhetnek. Legyen nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes a csoport légköre, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, és ami a szülőkből is megnyugvást vált ki. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában: a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése); a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével; a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása; a viselkedés-kultúra megalapozása; a mikro csoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben; a társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével; a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával; 27
a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (csoporttársak, és az óvodapedagógus); Anyanyelvi, és értelmi fejlesztés: Az anyanyelvi nevelés a nap folyamán, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Interaktív beszélő környezet megteremtésével, helyes mintaadással, szabálykövetéssel nevelünk az anyanyelv megbecsülésére, és szeretetére, valamint a gyermekek kommunikációs kedvének fenntartására, és ösztönzésére. élményalapú beszélgetéseket tevékenységekbe ágyazott anyanyelvi játékokat kezdeményezünk a beszédértés fejlesztése érdekében. Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) kreatív fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet, és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezetet biztosítunk. Az értelmi fejlesztést az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve a mozgásfejlesztésre alapozzuk, azon keresztül realizáljuk. (testséma, finommotorika, oldaliság, térészlelés) Mozgásfejlesztés: A mozgás, mint tevékenység kiemelt szerepet kap óvodásaink képességfejlesztésében, jelenléte óvodai nevelési helyi gyakorlatunkban a gyermekek egészséges testi, mozgás, és személyiségfejlesztését szolgálja. Megpróbáljuk tudatosan fejleszteni a gyermekekben a motoros képességeket és a mozgáskészséget. A testi, akarati, értelmi, erkölcsi képességek fejlesztésére is nagy gondot fordítunk. A fejlesztés segítői az óvodai életet alkotó tevékenységek: mese, vers, ének-zene, ábrázolás és kézimunka, a külső világ tevékeny megismerése, a matematikai tartalmú játékok, amelyeket a programunkban a mozgással összekapcsolva terveztük meg. Kiemelt e tevékenységek közül maga a MOZGÁS, amely kötelező formában heti két alkalommal van jelen minden csoportban, illetve a testnevelést kiegészítő mozgástevékenységek (lehetőség szerint zenés torna, néptánc). A mozgás illetve a mozgásos játékokon túl hangsúlyt kap az egészséges életmód, a környezet óvása, hiszen ezek együttes hatásával érhetjük el a magunk elé kitűzött célokat. 28
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 6.1. Személyi feltételek A nevelőmunka középpontjában a gyerek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Egész személyiségével, magatartásával, kommunikációval, esztétikumával példaértékű modell szerepet tölt be a gyerekek nevelésében. A pedagógus munkájának segítő társai a dajkák és pedagógiai asszisztensek, akik az egészséges életmódra nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségletei kielégítésében együtt működnek, és a pedagógusok irányításával a nevelőmunka minden területén látnak el részfeladatokat. Magatartásukkal, beszédstílusukkal ők is hatással vannak a gyermekekre. Ezen felül ők biztosítják a gyermekcsoportok, a hozzájuk tartozó helyiségek, valamint a szociális helyiségek és irodák higiéniáját. Dajkánik legtöbbje szakképzett. Az óvoda egyéb munkaköreiben is megfelelő végzettséggel rendelkező, feladataikat hozzáértéssel ellátó munkatársak dolgoznak. Az intézményben dolgozó pedagógusok száma: 50 fő Óvodavezető: 1 fő Óvodavezető helyettes: 2 fő Tagóvoda vezető: 4 fő Fejlesztőpedagógus: 1 fő Csoportban dolgozó óvodapedagógus: 48 fő Szakvizsgázott pedagógus: 15fő Szociálpedagógusi végzettséggel is rendelkezik: 1fő Gyermek torna vezető: 1fő óvodapszichológus: 0.5 fő Az intézményben dolgozó pedagógiai munkát segítők száma: Pedagógiai asszisztens: 8fő óvodatitkár: 1fő dajka: 24fő karbantartó: 1fő 29
6.2.Tárgyi feltételek Programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak, karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan szükség van az állagmegóvás miatt. Tárgyi feltételrendszerünket átlagosnak minősítjük. Valamennyi intézményünkben a csoportszobákhoz csatlakozó öltöző és mosdó-wc helyiségek felújítottak, megfelelő komfortfokozatot és ideális szeparáltságot biztosítanak. Minden óvodában kialakításra kerültek az elmúlt években a tornaszobák. Nagyságuktól függően értekezletek, konferenciák megtartására is megfelelőek. Alapítványi, és pályázati lehetőségeket kihasználva a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, és a fektetők cseréjét is folyamatosan finanszírozza. Minden intézmény egységünkben megtalálhatók a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásához szükséges eszközök (meseládikó, homok-víz asztal, zenedoboz-ritmushangszerekkel). A gyermekek csoportszobái tágasak, világosak, 3-4 gyerek együttjátszásához alkalmas, görgethető, könnyen átrendezhető bútorokkal,nyitott polcokkal elválasztott játszósarkokra vannak tagolva. Az óvodák speciális helyiségei: egyéni fejlesztő szoba (mely mikrocsoportos fejlesztésre is alkalmas) minden óvodában só-szoba- Négy Évszak Óvodában bababarát (kistesók számára pelenkázóval)- Kertvárosi tagóvoda kézműves műhely- Eszterlánc tagóvoda. KRESZ park- Kertvárosi tagóvoda Ovi-Foci pálya- Négy Évszak, Kertvárosi, Kikelet óvodák Az óvodák udvara fásított, homok aljzatú, egybefüggő játszóterülettel. A Kertvárosi tagóvoda udvara három részre osztott, ahol a csoportok életkori sajátosságainak megfelelő udvari játékok, sporteszközök vannak felszerelve (mászókák, csúszdák, homokozók, mérleghinták, egyensúlyozók, mókuskerék, kosárpalánk,) Az udvarok felszereltsége eltérő, a játékok többsége az óvodák által működtetett alapítványok finanszírozásából kerül beszerzésre. Mindegyik udvaron találhatóak fedett, fix aljzatú babaházak, amely komfortosabbá teszi a gyerekek udvari tartózkodását. 30
Megfelelő számú és méretű helyiségek állnak rendelkezésünkre az óvodai dolgozók szociális céljára egyaránt. Tudatos munkánk, a fenntartótól kapott költségvetés célirányos felhasználása, a pályázati lehetőségek kihasználása és a szülők, és az alapítványok közreműködése révén főleg a gyermekek mozgásos tevékenységéhez és a környezeti neveléshez rendelkezünk kiemelkedően jó feltételekkel. Ezen túlmenően minden területen biztosítottak az óvodai eszköznorma által előírt eszközök és felszerelések. A jövőben fokozatos minőségi cserékkel törekszünk egyrészt az elhasználódott berendezések és felszerelések pótlására. Mennyiségi bővítést elsősorban a foglalkoztatási eszközök és anyagok, valamint az udvari játékok (kerékpárok, rollerek, rugós játékok, illetve egyidejűleg több gyermek által használt mászókák) körében tervezünk. Intézményi szinten rendelkezünk: fénymásolókkal, videokamerákkal, projektorokkal, digitális fényképezőgépekkel, számítógépekkel, laptopokkal. tagóvodánként tv-kel, DVD lejátszókkal, hangosító berendezésekkel. Szakkönyvtárunk feltöltése folyamatosan történik alapítványi támogatásból. 6.3. Az óvodai csoportok kialakítása Óvodánkba a köznevelési törvény értelmében azok a gyerekek nyernek felvételt, akik az adott év augusztus 31.-ig betöltik a három évet, illetve ha a férőhelyek száma lehetőséget ad rá fél évvel hamarabb is felvehetőek. A csoportok összetételének kialakítása minden óvodában más szokásrendszerre épül. A Négy Évszak, Eszterlánc óvodákban osztatlan homogén, és részben osztott csoportokat alakítunk ki. A Napsugár, Kertvárosi, Kikelet óvodák homogén, részben osztott, és vegyes életkorú csoportokban szervezik az óvodai életet. A kialakítás szempontjait befolyásolja a felvételt nyert gyerekek kora, a szülők kérésének figyelembe vétele. 6.4.A gyermekek napi rendje A jó napirendet folyamatosság, és rugalmasság jellemzi. A gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges fejlődése érdekében nyugodt, családias, feszültség- és sürgetésmentes, türelmes légkör megteremtésére törekszünk. Ennek feltétele az életkornak megfelelő 31
helyes életritmus, melyet napirendünk párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységeivel kívánunk biztosítani. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, tekintettel a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását célozzuk, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Délelőtti tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenységek munka jellegű tevékenységek kötött szervezésű mozgás vagy egyéb mozgásos tevékenység tudatosan tervezett és szervezett tanulási folyamat levegőzés, séta, megfigyelés gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek folyamatos tízórai, tízórai Déli tevékenységek: gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek ebéd pihenés Délutáni tevékenységek: gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek uzsonna, folyamatos uzsonna játék, szabadon választott tevékenységek, levegőzés hittan, egyéb foglalkozások 32