Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 208 214. Pp.
10. MŰVELŐDÉS Az életmódnak egyik különleges figyelmet érdemlő területe a művelődés. Erre vonatkozóan a szokványos időmérleg-felvételek kevésbé pontos adatokat tudnak szolgáltatni, mivel a művelődési tevékenységek egy része (színházlátogatás stb.) nem mindennapos, hanem viszonylag ritkábban előforduló esemény a magyar társadalom tagjainak életében. Rendelkezésünkre állnak azonban az intézményes művelődési statisztikának évente számított és hosszú időre visszanyúló adatai, továbbá az időnként a lakosság megkérdezésével gyűjtött művelődési felvételek eredményei. Ilyen típusú adatokat tartalmaz a társadalomstatisztikai rendszer kulturális tevékenységekre vonatkozó alrendszere. A könyvek és más művek kiadott példányszáma a második világháborús visszaesés után igen gyorsan emelkedni kezdett. Ez a növekedés egészen 1972-ig töretlen volt, azóta ingadozásokat mutat, de emelkedik: az 1970-es évek első felében, kisvisszaesés után nagyjából változatlan volt, 1976-ban erősen felemelkedett, azután néhány évig nagyjából változatlan, az 1980-as években emelkedett. A könyvek kiadása (füzetek, jegyzetek stb. nélkül) egyenletesebben és valamivel gyorsabban növekedett és 1980-ban érte el csúcsértékét. Azt lehet mondani, hogy a magyar társadalomnak minden tagjára (a csecsemőket is beleszámítva) évente körülbelül 10 könyvpéldány jutott 1988-ban. A kiadott művek száma a második világháború után néhány évvel később érte el a háború előtti szintet, mint a kiadott példányszám, mivel az egy-egy műből kiadott példányszám erősen megnőtt. Természetesen az összes műveken belül a kiadott könyvek aránya kisebb, mint az összes példányszámon belül a könyvek példányszáma, mivel a könyveket általában nagyobb példányszámban adják ki, mint más műveket. Mégis a kiadott művek száma és ezen belül a kiadott könyvek száma a példányszámhoz hasonló emelkedési tendenciát mutat: az 1970-es évek közepéig emelkedett, azóta azonos szint körül ingadozik, 1984-ben erősen emelkedett, majd visszaesett az 1970-es évek közepének szintjére. Az a tény, hogy mind a kiadott műveken, mind a kiadott példányszámon belül a könyvek aránya fokozatosan növekedett, az egyéb kiadott művekhez viszonyítva, a könyvkiadás minőségi emelkedésének mutatójaként értelmezhető. A könyvkiadáshoz hasonlóan növekedett az egy lakosra jutó napilap-példányszám és a hetilap-, valamint a folyóirat-példányszám is. Ezek növekedése azonban lényegesen kisebb a könyvek példányszámának növekedésénél. Tovább a napilapok példányszáma már az 1950-es években erős növekedésnek indult, míg a hetilapok és folyóiratok példányszáma 208
az 1960-as évek közepétől kezdve kezdett erősen növekedni. Az1970-es évek végén mindkét növekedési tendencia tetőzött és a könyvkiadáshoz hasonlóan nagyjából azonos szint körül ingadozik, 1989-ben a napilapok példányszáma erősen, a folyóiratoké kisebb mértékben csökkent. 1988-ban egy lakosra összesen évente több mint 70 napilappéldány és több mint 40 hetilap és folyóiratpéldány jutott. Tekintettel arra, hogy ezeket a sajtótermékeket többnyire nem egyes emberek, hanem családok járatják vagy vásárolják, tehát egy példányt többen is elolvasnak, a napilapokkal, heti és havi folyóiratokkal való átlagos ellátottság magasnak mondható színvonalat ért el. Tehát a könyvekkel és mindenfajta más sajtótermékekkel való ellátottság erősen nőtt és magas színvonalúnak mondható. Nem mutatnak azonban hasonló növekedést a könyvek és sajtótermékek olvasásának rendelkezésre álló mutatói. Láttuk (9. fejezet), hogy az időmérlegfelvételek összehasonlítása szerint az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek második feléig az olvasásra fordított idő kissé csökkent. Hasonlóképpen a könyvtárak beiratkozott olvasóinak átlagos száma és a kölcsönzött kötetek száma sem emelkedett tovább az 1970-es években, hanem inkább kisfokú visszaesés jelei mutatkoznak. Míg az olvasás nagy részben otthon végzett kulturális tevékenység, a mozi, színház, hangverseny és múzeumlátogatás az otthonról való elmozdulással jár, ezért némileg más jellegű. Az idősorok azonban ezeknek esetében sem folytatták a korábbi évtizedek meredek emelkedését. A mozilátogatásban a második világháborút követő nagy fellendülést az 1960-as évek elejétől 1973-ig lényeges visszaesés követte. Azóta a tendencia lassan csökkenő. A mozilátogatás csökkenése elsődlegesen nyilvánvalóan megmagyarázható a televízió elterjedésével. A színházlátogatás területén a csökkenés az 1950-es évek közepétől (amikor a színházlátogatás a legmagasabb volt) kisebb volt, az 1970-es években stabilizálódni látszott, de az utolsó években újra erősen csökkent. A komolyzenei hangversenylátogatás, amelynek gyakorisága a színházlátogatásnak körülbelül egyötöde, sokkal tovább, egészen az 1970-es évek második feléig emelkedett és csak a legutóbbi években kezdett csökkenni. Úgy látszik, hogy a hanglemezvásárlás növekedése, amely 1981-ig jelentős volt, azóta lelassult, nem szorítja vissza lényegesen a komolyzenei hangversenyek látogatását. A múzeumok látogatása 1987-ig gyorsan nőtt, azután erősen csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a múzeumlátogatás esetében merült fel leginkább az a kérdés, hogy a kimutatott látogatási adatok talán nem jelentéktelen része külföldi turisták látogatásaiból adódik. A művelődésnek itt bemutatott idősorai (az időmérleg-felvételekből származó adatokkal együtt) arra engednek következtetni, hogy a művelődésnek az 1945 utáni első időszakban tapasztalt 209
igen gyors növekedése előbb-utóbb többé-kevésbé minden ilyen tevékenység területén lelassult vagy megállt, a televízió műsorai nézésének kivételével. Az időmérleg-felvételek adatai azt mutatták, hogy a kulturális tevékenységekben való részvétel társadalmi rétegenként igen erős eltéréseket mutat. A magasabb iskolai végzettségű rétegek elsősorban a vezetők és értelmiségiek, továbbá az egyéb szellemi foglalkozásúak és a szakmunkások is lényegesen több időt fordítanak művelődésre, mint a szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági foglalkozásúak. Az egyes művelődési tevékenységeknél nem egyformák a társadalmi különbségek. Míg a televízió műsorainak nézése és a rádióhallgatás, valamint az újságolvasás viszonylag kis társadalmi különbségeket mutat, a mozilátogatás különbségei sem jelentősek, a színház és még inkább a hangversenylátogatásnál már határozottabb társadalmi különbségek látszanak, a könyvek olvasása nagyon erősen különbözik rétegenként. A férfiak és nők közötti különbségek nem nagyon jelentősek, ezzel szemben az életkori csoportok nagyon eltérően vesznek részt egyes kulturális tevékenységekben. Különösképpen az olvasás koncentrálódik erősen a fiatal (részben még iskolás) korosztályokra, valamint az idősekre, nyugdíjasokra. A mozilátogatás szintén a fiatalok között a leggyakoribb. A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma könyvek példányszáma, ezer db folyóiratok példányszáma Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma 1938 27 100.. 1945 7 35.. 1950 20 216 20 31 1955 28 233 20 40 1960 30 348 23 47 1963.... 1965 39 442 27 59 1970 46 454 36 71 1971 53 516 37 72 1972 64 605 38 74 1973 66 614 39 75 1974 69 656 41 78 1975 73 702 41 79 210
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Év A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma könyvek példányszáma, ezer db folyóiratok példányszáma Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma 1976 79 843 44 79 1977 76 821 48 82 1978 80 874 51 85 1979 76 863 48 81 1980 77 884 47 82 1981 74 882 51 83 1982 73 891 46 84 1983 71 930 46 85 1984 86 942 48 87 1985 75 825 46 86 1986 77 898 48 94 1987 73 922 47 90 1988 71 934 47 91 1989 72 1024 44 73 A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Száz lakosra jutó Év színház mozi hangverseny múzeum TV-nézés rádióhallgatás látogatások száma napi átlagos ideje 1938...... 1945...... 1950 32 504. 14.. 1955 69 1179. 22.. 1960 64 1401 4 37.. 1963.... 24 24 1965 59 1045 6 55.. 1970 54 772 8 69.. 1971 53 721 8 72.. 1972 54 717 8 76.. 1973 55 706 9 90.. 1974 58 745 9 101.. 1975 59 706 10 113.. 1976 59 694 10 122.. 211
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Száz lakosra jutó Év színház mozi hangverseny múzeum TV-nézés rádióhallgatás látogatások száma napi átlagos ideje 1977 59 713 12 135 89 5 1978 56 671 12 153.. 1979 56 645 11 158.. 1980 53 567 11 151.. 1981 55 626 12 162.. 1982 57 654 11 166.. 1983 57 645 10 174.. 1984 56 666 10 180.. 1985 57 659 10 182.. 1986 56 639 10 184 106 3 1987 55 526 9 189.. 1988 54 479 9 173.. 1989 49 440 8 154.. MEGJEGYZÉSEK A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAIHOZ: A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek), könyv-példányszámok, egy lakosra jutó folyóirat és napilap-példányszámok, valamint a száz lakosra jutó színház-, mozi-, hangverseny- és múzeumlátogatások: Forrás: Közművelődési adatgyűjtemény KSH. 1973. Közművelődés 1972 1976. KSH. 1978. Statisztikai évkönyvek Minden jelzőszám természetesen tartalmazza a Magyarországra látogató külföldiek művelődési tevékenységeit, például múzeumlátogatást. 212
TV-nézés és rádióhallgatás napi átlagos ideje: A KSH 1963. és 1976 1977, évi időmérleg-vizsgálatain alapuló adatok (lásd az életmód jelzőszámaihoz fűzött megjegyzéseket is). Mindkét jelzőszám a főtevékenységként végzett TV-nézést, illetve rádióhallgatást fejezi ki. Az 1976 1977. évi adatfelvételből ismerjük ezeknek melléktevékenységként (például háztartási munka mellett) jelentkező idejét, ez a TV-nézés esetében naponta átlagosan 5 perc, a rádióhallgatásnál 78 perc. A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma: Az év folyamán kiadott könyvek (művek) száma osztva a népességszámmal, szorozva 100 ezerrel. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek (füzetek stb.) számát. A 100 ezer lakosra jutó könyvek példányszáma: A kiadott könyvek példányszáma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek példányait. Az egy lakosra jutó folyóiratok példányszáma: Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma: Az év folyamán kiadott folyóirat-, illetve napilappéldányok száma, osztva a népességszámmal. 213
A száz lakosra jutó színház, mozi, hangverseny, múzeumlátogatások száma: TV-nézés átlagos ideje: Az eladott színház, mozi, hangverseny és múzeumi belépőjegyek száma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. A főtevékenységként TV-nézéssel töltött idő, átlagosan perc naponta. Rádióhallgatás napi átlagos ideje: A főtevékenységként rádióhallgatással (lemez- és magnóhallgatással együtt) töltött idő, átlagosan perc naponta. Andorka Rudolf Harcsa István 214