AZ AIKIBUJUTSU EREDETE ÉS TÖRTÉNELME A szamuráj aikijutsu (aikibujustu) története egészen a XI. századig nyúlik vissza. A Kamakura korban a Seiwa Genji-han két szamurája, Minamoto no Yoshimitsu (1063-1127) és testvére, Minamoto no Hachimantaro Yoshiie (1041-1108), együtt kísérletezték ki azokat a pusztakezes technikákat, amelyek tőlük kezdve a lakóhelyükről, Daitokanról, dayto-ryu aikijutsu néven lettek ismertek. Yoshimitsu átadta tudását fiának Yoshikiyu Gyobu Saburonak, aki később Japán, Takeda fennhatóságú részére költözött. A Takeda családnak az XV. század elejétől az 1800-as évekig, Kai tartományban volt a székhelye, a család ebben az időben változtatta meg a nevét "Kai-Genji"-ról "Takeda"-ra. Eredetileg az aikijutsut a csatatéri küzdelemre alakították ki, legfőképp a "toso" (kard és lándzsa) technikákból táplálkozott, hogy képes legyen alkalmazkodni a csatában,a páncélos bushik elleni küzdelemben. Ebben az időben a jujutsu stílust, kiegészítő stílusként tanították a fegyverforgatás mellett. Ezt és az aiki no jutsut valamint az aikijujutsut csak a magas rangú szamurájok tanulhatták. Míg a jujutsu technikákat támadásra használták, addig az aikijutsu technikáit szinte kizárólag védekezésre. Ezek a stílusok idővel változtak. Így adták tovább őket a XVI. század folyamán a Takeda klánon belül "gotenjutsu" néven,ami annyit tesz, harcművészet a palotán belül. A mesterek egyike volt Takeda Kunitsugu, őt illette az "Aizu Shinan-ban" rang, az aizu klán kardvívás mestere. Az Aizu klánból az Edo várban szolgálatot teljesítő katonák és tábornokok önvédelmi stílusként tanultak aikijutsut, akkori nevén "hanza handachi" avagy "oshikiuchit". A negyedik Tokugawa Shogun tanító mestere, Masayuki Hoshina, az Edo várban töltött évei alatt 1 / 8
finomította és továbbfejlesztette az oshikiuchi stílust. E technikák és a Takeda család hagyományos valamint a Meiji korból származó technikáiból alakult ki a daito ryu néven ismer stílus. Takeda Sokaku és a daito ryu: Takeda Sokaku a Meiji korszakban (1868-1912) nőtt fel. Ebben az időben, alapjaiban változott meg az államapparátus és a mindennapi élet. Visszaállították a császári rendszert, Meiji lett az új császár. A nyugati világ életvitele, és kultúrája kezdett beszivárogni a japán mindennapokba. A császár egyre több és több szerződést írt alá nemzetközi partnerekkel. Ezek a változások csak úgy mehettek végbe, ha megfosztják a szamuráj osztályt mindennemű hatalmától, hogy ezek után minden ember hasonló elbírálásban részesedhessen. Ezeknek a szigorú változtatásoknak az egyike volt, hogy betiltották a kardok nyilvános viselését. Ezeket az eseményeket látva, Takeda Sokaku oshikiuchi mestere, Saigo Tanomo, változtatásokat hozott a daito-ryuban (a stílus 1922-ig a daito-ryu nevet viselte, a kutatások szerint az aiki kifejezés az Omoto-Kyo vezető, Deguchi Onisaburo javaslatára került a stílus nevébe). Az elsősorban kenjutsu (kard) központú harcművészetből létrehozta az aikibujutsut, amely inkább a taijutsu-ra (pusztakezes technikák) fekteti a hangsúlyt. Sokaku megnyitotta iskolája kapuit, hogy mindenki tanulhassa azt a stílust amit addig a klán féltve őrzött. Ezeknek a változásoknak köszönhetően a már átdolgozott daito-ryu nagyon népszerű lett, és Takeda Sokaku a tevékenységéért megkapta a "Chuko no So" (aki új életet adott a stílusnak) címet. Takeda Sokakunak élete folyamán számos kiváló tanítványa volt, közülük az egyik legkiemelkedőbb Ueshiba Morihei. Morihei szorgalmasan gyakorolta és tanította a daito ryu aikijujutsut a II. világháború előtt. A háborút közvetlenül megelőző években pedig már a saját stílusát kezdte el kikísérletezni. Morihei mély elkötelezettsége az Omoto-kyo vallás iránt, lényeges változásokat eredményezett. Egy kevésbé gyakorlatias, filozofikus irányzatot hozott létre, az aikidot. Miután a háborút követő években feloldották a harcművészetekre vonatkozó tilalmakat, Morihei a saját stílusát az aikidot tanította, egészen haláláig, 1969-ig. Morihei egyik legnagyrabecsűltebb tanítványa, Shioda Gozo, nyolc éven keresztül tanult Morihei-től a háború előtti időszakban. 2 / 8
"Elkerülni, hogy megöljenek, megüssenek, megrúgjanak ez a stílus lényege, és így mi sem ütünk, mi sem rúgunk, és mi sem ölünk. Kizárólag az önvédelemről szól. A támadónk energiáját kihasználva, saját erejét teljesen önmaga ellen tudjuk fordítani. Így akár nők és gyermekek is képesek használni. Kizárólag tisztességes embereknek tanítják. Ha rossz célra használnák az rémisztő lenne" - Takeda Sokaku - Shioda Gozo Kancho Obata Toshishiro SoShihan aikidoja Shioda Gozo Kancho (1915-1994) technikáiból származik. Azokból, amelyeket ő maga is tanult Ueshiba Moriheitől az aikido alapítójától. Shioda Kancho a második világháború előtt a tanult aikidot (úgy utalt rá, mint "aikibudo" a tanulásának korai éveiben). Később, Morihei elmélyedt az ezoterikus Omoto-kyo vallásban, ennek következményeképp a széles technikai repertoárja nagyban megváltozott. Egy sokkal filozofikusabb (és kevésbé praktikus) stílus alakult ki, amit a Yoshinkan nem tekintett követendőnek. Shioda Gozo Kancho a Yoshinkan dojo alapítója, előkelő helyet töltött be a japán harcművész társadalomban. Obata Toshishiro SoShihan volt az egyike annak az utolsó generációnak, amely a tradicionális uchi-deshi rendszerben tanult Shioda Kanchonál. Obata Sensei azokat a tanításokat és hatékony technikákat, amiket mint a Yoshinkan elit instruktorainak tagja szerzett, a saját aikido szervezetén belül adja tovább, melyet "Aikido & Aikibujutsu Tanren Kenkyukai"-nak nevezett el. Az Aikido & Aikibujutsu Tanren Kenkyukai név magyarul annyit tesz, mint "Gyakorlati aiki alapokon nyugvó harcművészeti kutató szervezet". Az Aikido kifejezés, Ueshiba Morihei által népszerűsített technikákra, míg az aikibujutsu a budo régebbi stílusaira utal melyet az egykori szamuráj osztály használt. Tanren a kard készítésének az a folyamata, amikor a pengét kovácsolással és hajtogatással edzik. Ezzel csökkentik a széntartalmat és megtisztítják az anyagot, hogy erős bázist alkothasson a kardkészítés további 3 / 8
szakaszainak. A Kenkyukai úgy definiálható, mint kísérleti szervezet, vagy társaság. Ehhez méltóan mind a háború előtti, mind az utáni aikido/aikijutsu rendszerek technikáiból beépítette a rendszerébe azokat, amelyek hasznosak. Annak ellenére, hogy a Yoshinkan Aikido befolyást gyakorolt a stílusra, a technikák alkalmazása és az edzésmenet alapvetően különbözik tőle. A Yoshinkan korai (háború előtti) működésének köszönhetően, sok eredeti jujutsu technikát őriztek meg és adtak tovább hitelesen. Sok közülük szinte, ha nem is teljesen, de azonosítható a daito ryu jujutsu technikákkal (Ueshiba Morihei "Budo Renshu"-ja szerint ebből a tanításról szóló kéziratból (mokuroku) pár idősebb aikibudo tanítványának adott). Obata Toshishiro SoShihan Obata Toshishiro SoShihan hét éven keresztül tanult, mint uchi-deshi Shioda Senseinél. Ez idő alatt lehetősége nyílt kevésbé ismert, régebbi technikák elsajátítására. Obata Sensei később létrehozta az Aikido & Aikibujutsu Tanren Kenkyukai-t (röviden: Aiki-Buken) ezen szervezeten belül oktatott stílusát gyakran sorolják az aikido "kemény" stílusai közé. Ez az aiki irányzat egyedülállónak mondható abban a tulajdonságában, hogy képes megőrizni hatékonyságát a gyorsabb, valóság-hűbb szituációkban is, ezáltal megtartja folyékony, aiki jellegű voltát. A "lágyabb technikák" (melyek a modern aikidora jellemzőek) tanítása együtt történik a "keményebb technikák" (jujutsu kihon waza) oktatásával, hogy ezzel egy szélesebb körű tudáshoz juthassanak a tanítványok. AIKIDO, AIKIBUJUTSU, EDO-TORIMONOJUTSU OBATA TOSHISHIRO kaiso az Aikibujutsu Tanren Kenkyukai alapítója, aki számos harcművészeti stílusban összesen mintegy 75 dannal (mesterfokozattal) rendelkezik, 7 évig bentlakásos tanuló volt Shioda Gozo Kanchonál, Tokyoban a Yoshinkan Aikido iskolában. Majd a Tokyoi rohamrendőrség és a Japán katonaság önvédelmi oktatója lett. Széleskörű elméleti és gyakorlati ismereteire alapozva új harcművészeti rendszert alkotott. 4 / 8
A szervezet neve Aikibujutsu Tanren Kenkyukai. Magyar fordítása: - Aikibujutsu = középkori szamurájok pusztakezes harcművészeti stílusa - Tanren = a kard kovácsolási folyamatának az a szakasza, amikor a penge acélját edzik. - Kenkyukai = kutató szervezet Az aikido, aikibujutsu és az edo torimonojutsu (Az Edo korszak rendfenntartói által használt technikák) képezik az Aikibujutsu Tanren Kenkyukai (Aiki-Buken) rendszerét. A technikák két kategóriába sorolhatók, goshinjutsu (önvédelmi) és taihojutsu (elfogó technikák). Az aikijutsu tovább bontható taijutsura (puszta kezes technikákra) és bukiwazara (fegyveres technikákra). Az aikijutsu taijutsu nem erővel töri meg az ellenfél támadását. Felveszi a támadó ritmusát, kontrollálja a támadást, kibillenti az egyensúlyából a támadót, majd alkalmazza az adott technikát. A cél az, hogy úgy tegyük ártalmatlanná a támadót, hogy ne okozzunk sérülést neki. Éppen ezért nincs nagy hangsúly az ütéseken, rúgásokon (atemi waza). Az aikijutsu bukiwaza magában foglalja a tantojutsu (kés), keibojutsu (rövidbot) jojutsu (130cm es bot) és bojutsu (hosszúbot) technikákat. A rokushakubo (180cm es bot) ősi Japán technikákból, és a klasszikus okinawai ryukyu kobudobol épül föl. A jarijutsunak (lándzsa) és a naginatajutsunak (alabárd) a bojutsu képezi az alapját. A Bojutsu és az Keibojutsu olyan két fegyveres rendszer, amely egyedivé teszi az Aiki-Bukent. Az edzés menete Az aikibujutsu technikái közül, a középkori Japán tradíciókból kifolyólag számos olyan van, amelyet a hagyományos seiza pozícióból (térdelő ülés) hajtottak végre. Ma a megváltozott körülmények miatt az Aikibujutsu technikáit 90% ban állásból hajtjuk végre. A gyakorlás először a juho (rugalmas rendszer) és a ryuho technikákkal (folyékony rendszer) kezdődik, melyek a lágyabb, aikido stílust jelentik. Így a tanulók összhangba hozzák mozdulataikategymással, harmonikus közreműködést és jó ukemit (gurulást) gyakorolnak be. Miután megtanulnak biztonságosan gurulni, a tanulás következő szakaszában aikibujutsut és 5 / 8
edo torimonojutsut tanulnak, melyek a gohot (kemény rendszer) képezik. A toritewazaban (elfogó technikák) az ellenfél nem fog együttműködni, ezért a mozdulatok és a technikákjóval életszerűbbek, magas szintű atemi és lépéstechnika szükséges hozzájuk. A haladóbb tanítványok feladata hogy bővítsék technikáik alkalmazhatósági körét és variációkat kísérletezzenek ki rájuk. Ha a tanulók váratlan helyzetekben próbálják ki tudásukat, új variációkat tanulhatnak és valóságosabb önvédelmi helyzetet modellezhetnek valamint hatékonyabban megoldásokat találhatnak ki. Waza no bu (A rendszer felépítése) Az aikibujutsu technikáit az alábbi módon csoportosíthatjuk: Taijutsu 1 - aikido waza. A bázis technikák a modern aikidoból. 2 - tehodoki waza. Ezeknél a technikáknál az uke ráfog a kézre vagy a csuklóra. Hat tehodokit különböztetünk meg: kagami, te-kagami, ten, chi és gyaku. A tehodoki után vagy osaewaza (feszítés) vagy nagewaza (dobás) vagy katamewaza (rögzítés) következik. 3 - Torite waza. Ezeket a technikák megelőző jellegűek, akkor alkalmazzák őket, amikor valaki gyanúsnak látszik,vagy feltehetőleg fegyver van nála. Mivel rendfenntartók által használt technikákról beszélünk, ezért itt nagyon fontos, hogy ne okozzanak sérülést. Az ütések rúgások háttérbe szorulnak és inkább a különböző feszítések, rögzítések jellemzőek, amikkel korlátozni lehet a gyanúsított mozgását és esetleges szabadulási kísérleteit. Összefoglalva a torite waza lényege, hogy a célszemély elfogása gyors és hatékony legyen. 4 - Renzoku Nage Waza. Dobás technikák kombinációi. Három csoportba sorolhatóak: yukiai, kaiten és te-awase. A kombinációk tanulásával, javul a légzéstechnika, a természetes 6 / 8
lábmunka,a súlypontáthelyezés, és rávezet a különböző technikák közti átmenetekre, melyeket a szabad küzdelemben hasznosíthatunk. 5 - Kaeshi Waza. Kontra technikák. Ha az ellenfél támad egy adott technikával, a tori egy kontratechnikával belép és átvezeti, vagy megtöri a támadást. Buki Waza 1 - Bojutsu. A 6 Shaku (1 shaku=30,3 cm) hosszú bot használata. 2 - Jojutsu. A 4 Shaku hosszú bot használata, páros-gyakorlatokkal, csapások, blokkok és különféle elfogótechnikák gyakorlásával. 3 - Tantojutsu. A tradicionális japán tanto hagyományokon alapuló késtechnikák. A rendszer részét képezik páros küzdelmi gyakorlatok és a kés-támadás elleni védekezés módszerei is. 4 - Bokuto Waza. Páros Tai sabaki (súlypontáthelyezés) gyakorlatok, fa kardal. (Az aikibujutsu csak a kardhasználat alapjaival foglalkozik, mivel Obata Senseinek saját, külön kardvívó stílusa van a shinkendo.) 5 - Keibojutsu. Rövidbot technikák. A rendszert csapások, blokkok, garamik (rögzítések) és elfogó technikák jellemzik. Az aikibujutsu és bojutsu magyarországi főinstruktora: Lukács Péter sensei 7 / 8
bővebben: www.aikibujutsu.hu 8 / 8