Hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggések az egyes életkorokban

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Védőnő szak Hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggések az egyes életkorokban Az egészséges fejlődés kommunikációs vonatkozásai ötéves gyerekek körében Konzulens: Kissné Dányi Éva mestertanár Készítette: Germán Janka 2015 1

Tartalomjegyzék 1.BEVEZETÉS... 3 1.1A kommunikáció jelentősége... 3 1.2 Téma választás indoklása... 4 1.3 Feltételezések, hipotézisek... 4 2.Szakirodalmi áttekintés... 5 2.1A nyelv és a beszéd tanulása... 5 2.1.Szocializáció... 6 2.3.Bernstein és a nyelvi szocializáció... 7 2.4.A nyelvelsajátítás kritikus periódus elmélete... 8 2.5.Közösségek hatása a nyelv fejlődésére... 9 2.6.Hátrányos helyzet... 10 3.Vizsgálati anyag és módszer... 13 4.Eredmények... 16 4.1A szókincs és a hátrányos helyzet közötti összefüggések... 16 4.2A szocioökonómiai státusz és gyerekek összefüggő beszéde közötti összefüggések 17 4.3.A hátrányos helyzet és a feladat megértése közötti összefüggés... 17 4.4A szocioökonómiai státusz és a kisebb, nagyobb fogalom megfelelő alkalmazása közötti összefüggések... 19 4.5.A beszédhanghallás és a hátrányos helyzet közötti összefüggések... 20 4.6.A szülői kérdőívek második részének eredményei... 21 5.Következtetések, javaslatok... 23 6.Összefoglalás... 25 Irodalomjegyzék... 26 Internetes hivatkozások... 26 Melléklet... 27 1. számú melléklet... 28 2. számú melléklet... 30 3. számú melléklet... 33 4. számú melléklet... 39 5. számú melléklet... 41 6. számú melléklet... 43 7.számú melléklet... 48 2

1.BEVEZETÉS 1.1A kommunikáció jelentősége Számtalan kutatás foglalkozott már az egészségi állapot vizsgálatával, mind azokkal a tényezőkkel, melyek az egészséget befolyásolják. Ezek kapcsán mindig előtérbe került, hogy magát az egészséget hogyan és miképpen értelmezzük. Az egészség meghatározása, összetettségéből adódóan csak egy komplexen értelmezett fogalom lehet, melyet a WHO 1948-ban eképpen definiált: az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.(1)a definíción elgondolkodva talán könnyen értelmezhető a testi és lelki jólét fogalma, de nézzük, meg mit jelenthet a szociális jólét állapota? Mi mindent takarhat a szociális egészség értelmezése? A szociális egészség fogalmába a jó szociális viszonyok, a rendezett lakáskörülmények, stabil munkahely megléte mellett többek között a másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége is beletartozik, melynek elengedhetetlen feltétele a kommunikáció. A mindennapi élet során számtalan üzenetváltás történik az emberek között. Azok, akik a nyelvi jeleket, kódokat nem képesek alkalmazni, szókincsük fejletlen, hátrányba kerülnek az élet számtalan terén. A megfelelő nyelvi kommunikációs fejlettség hiányában tanulási teljesítményük gyenge, melynek következménye lehet, az alacsony iskolai végzettség, ami hosszú távon akár munkanélküliséghez is vezethet. A beszédfejlődés egy hosszú folyamat eredménye, mely fejlődést számtalan tényező befolyásolhat. A fejlődés folyamatának legfontosabb mozgató rugója, az élet korai szakaszában a szülő. A szülők teszik le a kommunikáció legelső alapköveit, mellyel a gyermekek további eredményességét alapozzák meg. Ez a korai 2-5 éves korig terjedő időszak rendkívül fontos a gyermek beszédfejlődése szempontjából, hiszen bizonyos nyelvhez kapcsolódó biológiai események (féltekei specializáció) csak egy úgynevezett kritikus periódusban történhetnek meg, ez az agyi specializáció, más néven nyelvi lateralizáció majdnem teljes egészében 2-5 éves korban zajlik le. Így ahhoz, hogy a gyermeknyelvi fejlődése normális mederben haladjon, 3

elengedhetetlen, hogy bizonyos nyelvi események, ingerek ebben az időszakban érjék a gyermeket. (2) 1.2 Téma választás indoklása Ebben a nyelvi fejlődés szempontjából kritikus időszakban éppen a védőnő az, aki a családokhoz betérve, találkozik a problémákkal időben felismerve azokat képes segítséget nyújtani. Éppen ezért kutatásom középpontjába az egészséges fejlődés kommunikációs vonatkozásainak vizsgálatát állítottam, melynek során a nyelvi fejlődés kritikus időszakának végén járó ötéves gyermekek nyelvi fejlettségét vizsgáltam. Célom volt, hogy rámutatassak a hátrányos helyzet és a gyermeki nyelvi fejlődés összefüggéseire és ezek alapján módszert nyújtsak a fejlődési problémák megelőzésére. 1.3 Feltételezések, hipotézisek Kutatásom során feltételeztem, hogy: a gyermeki szókincset a család szocioökonómiai helyzete meghatározza, az alacsony szocioökonómia státuszú gyerekek, nem rendelkeznek akkora szókinccsel, mint a magasabb szocioökonómia státuszú társaik az alacsony szocioökonómia státusz, hatással van a gyermekek folyamatos, összefüggő beszédére a gyermeki beszédértést befolyásolja a család szocioökonómia státusza a kisebb nagyobb fogalom alkalmazása gondot jelent az alacsony szocioökonómia helyzetben élő gyermekek számára a gyermekek feladatmegértése nagyban függ a család szocioökonómia helyzetétől különbségek vannak a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek ember ábrázolásán 4

2.Szakirodalmi áttekintés 2.1A nyelv és a beszéd tanulása A nyelv nem születik vele a gyerekkel, csak a nyelv feltételei, azaz a szervi adottságai és a szociális kapcsolatokra való készség. A nyelvet és a beszédet egy tanulási folyamatban kell elsajátítania, amihez szükséges néhány feltétel. A gyereknek az akadálymentes beszédfejlődéshez kell, hogy épp legyen a hallása. Hallás nélkül nem lehetséges a beszéd megtanulása. Nagyon fontos, hogy hamar felfedezésre kerüljön, ha a gyermeknek hallászavara van. Már az első hónapokban figyelni kell, hogy reagál-e a hangokra, odafordítja-e fejét ahonnan a hang érkezik vagy erős hang hatására összerezzen e. Ezek mind figyelem felkeltőek lehetnek, és ha rövid időn belül nincs változás, akkor meg kell vizsgáltatni, hogy nincs e hallászavara. A nyelv hidat képez az emberi kapcsolatokban, fontos, hogy a gyerekek elsajátítsák így a környezetüknek ösztönözniük kell őket. Ha nem ösztönzik őket vagy elfojtják, beszédkedvüket azzal késleltethetik a beszéd fejlődését. Már három hónapos koruk körül, megjelennek a beszédkésztetés első jelei, amikor elkezdenek gagyogni. Ilyenkor még csak a beszédszervek mozgása és a hangadás élménye okoz nekik örömöt. Kétéves korban már a halláson alapszik a figyelem, mert önmagukat hallgatják szívesen, ebben az életkorban már két-három szavas mondatokat mondanak. A család törődése, figyelme nagy támogatást nyújt, ebben a tanulási folyamatban az ők pozitív visszajelzései jobban buzdítják a gyerekeket. Nagy kincs és ezzel együtt nagy felelősség is, ami a szülők kezében van, mert ez a tanulási folyamat az utánzáson alapszik. A gyerekek a szülőket és a család tagjait utánozzák, ezért oda kell figyelni, hogy helyesen ejtsük ki a hangokat és szavakat. Lassan beszélve, a gyerekek korának megfelelő mondatokat használjunk, ezek a jó nyelvi minta alapjai. A beszédfejlődés szempontjából a környezetnek is nagy szerepe van, a harmonikus családi élet az egyik feltétele. Jó kapcsolatot kell kiépítenünk gyermekünkkel, ez nem csak a beszéd egészséges fejlődéséhez szükséges, de ehhez is elengedhetetlen. A szeretet, biztonság érzésére nagyon fontos számukra. A gyerekek anyanyelvüket csak olyan környezetben 5

tudják megtanulni, ahol beszélnek, az inger szegény környezet, ahol nem beszélnek egymással a családtagok ott a szókincs gyarapodása megáll és a beszéd fejlődése is.(erwin Richter-WalburgaBrügge-KathrinaMohs,1997) A beszédfejlődésében alapvető szerepe van a családnak, családi szocializációnak. 2.1.Szocializáció A szocializáció az a folyamat melynek során a gyermek elsajátítja a társadalom normáit, értékeit, kultúráját. ( Michael Cole- Sheila R. Cole, 2006). Ez a folyamat a születéstől a halálig tart. Az adott kultúrában, környezetben hasznos értékeket, normákat, hagyományokat sajátítja el. (Andorka,2006) Első színtere a család majd a gyerek növekedésével nagyobb szerepet kap a tágabb környezet, a kortársak, óvoda, iskola összességében a társadalom egésze. Család A szociológiában azt az együtt élő kiscsoportot nevezzük családnak, melynek tagjait házassági kapcsolat, vagy leszármazás köti össze. A statisztika definíciója ennél tömörebben fogalmaz, csak a szülőket és a velük élő nem házas gyermekeket számítja a családhoz. (Andorka,2006) A család szocializációs funkciói A családnak gondoznia kell a gyermeket, ez testi-lelki gondozást egyaránt jelent. A biztonságnyújtás is fő feladata, a megfelelő bizalom kiépítése fontos, minden gyermek számára. Interakciós tér biztosítása és modellnyújtás az alapvető szerepek elsajátításához szükséges. Ki kell alakítani a gyerek én tudatát, amiből aztán tovább fejlődik az én kép, ami a belső szabályzók kialakulásához vezet. Talán ami a legfontosabb itt alapozódik meg a kommunikáció. A családban elsajátított kommunikáció nagymértékben befolyásolja a későbbi iskolai sikerességet. 6

2.3.Bernstein és a nyelvi szocializáció Az iskolai eredményességet befolyásoló családi tényezők közül Bernstein a nyelvi szocializáció szerepét vizsgálta. Az otthoni kommunikációk sokfélék, amik hatnak a gyerekek értelmi, érzelmi és társadalmi irányultságára. A nyelvi kódokat befolyásolják a társadalmi viszonyok. Bernstein kétféle nyelvi kódot különböztet meg a kidolgozott kódot és a korlátozott kódot. (3) Kidolgozott nyelvi kód Ezt a fajta beszédet választékos, sokszínű, ötletszerű és összetett megfogalmazás jellemzi. Akik ezt a kódot használják azok könnyebben és érthetőbben fejezik ki magukat. Az én hangsúlyozása figyelhető meg. Leginkább a középosztálybeli gyerekek használják ezt a nyelvi kódot.(3) Korlátozott nyelvi kód Egyszerű, kiszámítható és nagyon könnyen értelmezhető ez a fajta beszéd, viszont megnehezíti a beszélő mondanivalójának megfogalmazását. Mivel szűk a szókincs a kommunikáció nyelven kívüli eszközei előtérbe kerülnek, mint például a gesztusok vagy a tekintet. Ezt a nyelvi kódot leginkább az alsóbb osztálybeli gyerekek használják. A pszichológia felhívta a figyelmet, hogy a pszichológia jelenségek, például a nyelvi fejlődés szempontjából bizonyos életkorok kitüntetett szerepet játszanak.(3) 7

2.4.A nyelvelsajátítás kritikus periódus elmélete Lenneberg nevéhez fűződik a nyelvelsajátítás kritikus periódus elmélete. Szerinte csak egy korai úgynevezett kritikus periódusban történnek meg bizonyos nyelvhez tartozó biológiai események. A nyelvi lateralizáció 2-5 éves kor között zajlik le majdnem teljesen. Ahhoz, hogy a gyerekek nyelvi fejlődése normálisan mehessen végbe elengedhetetlen, hogy nyelvi ingerek, események érjék ebben az időszakban. Ezt bizonyítják azoknak a gyerekeknek az esetei, akik vadonban, sokszor állatok között nevelkedtek és bizonyos életkor elérése után a hozzáértők segítségével sem sikerült elsajátítaniuk a nyelvet. Leghíresebb esetek közé tartoznak az Aveyroni erdőben talált Victor; Amala és Kamala a két indián kislány, akik farkasok között nevelkedtek. Victort a franciaországi Aveyron erdejében találták, akkor körülbelül 10-12 éves lehetett és nem tudott beszélni, viselkedése pedig hasonlított az állatokéhoz. Bár Jean Itard az orvostudomány egyik nagy alakja karolta fel és próbálta fejleszteni, sosem tanult meg beszélni. Kamala és Amala esete is nagyon érdekes, őket farkasok nevelték. Az indiai Midnapore közelében találtak rájuk egy farkasbarlangban. Kamala ekkor 8 éves, Amala pedig 18 hónapos volt. 5 évi emberi nevelés után, nyelvi szempontból szinte alig fejlődtek. Azok a gyerekek, akiket farkasok neveltek, képesek egyes szavak, egyszerűbb nyelvtani szerkezetek megtanulására, de a kritikus periódus lezárulásával elveszítik azt a képességüket, amivel megértenék és használni tudnák az emberek kommunikációjára jellemző összetett és bonyolult nyelvtani szerkezeteket. Ha a kritikus periódusban, nyelvi szempontból ingermentes a környezet, amiben a gyermek felnő, sosem fogja a nyelv tudását teljes mértékben birtokolni. (4) 8

2.5.Közösségek hatása a nyelv fejlődésére Óvoda Az óvoda egyfajta oktató jellegű intézmény. 3 éves kortól tankötelessé válásig járhatnak óvodába a gyerekek. A 2015/2016. nevelési évben 3 éves kortól kötelező lesz legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson részt venni. Az óvoda feladatai közé tartozik a testi, lelki, szellemi egészség fejlesztése. Életkornak megfelelő mozgásformák, viselkedések megtanítása, a gyerekek szocializációja és az iskolára való felkészítés. Az anyanyelvi készségek ösztönzése, fejlesztése az esetleges problémák észrevétele. Az óvoda napirendje és környezete úgy lett kialakítva, hogy a legoptimálisabb legyen az egészséges fejlődéshez. A kisgyermekkor nagyon meghatározó a tovább értelmi képességekre vonatkozólag, ezért is fontos az óvodai nevelés, azoknak a gyerekeknek kifejezetten, akik alacsony szocioökonómiai státusszal rendelkeznek. Ezekben az intézményekben megvannak azok a személyi és tárgyi feltételek, melyek felkészítik a gyerekeket az iskolaérettségre. (5) Beszédfejlesztés az óvodában Ahogyan az otthoni környezetben, az óvodában is ösztönözni kell a gyerekeket a beszédre. A gyerekek beszédfejlődését pozitívan befolyásolja a kortársakkal való játék, mivel egymástól tanulnak. Az óvodában sok mondókát, dalt, játékot ismernek meg a gyerekek. Ezek mind fejlesztik a fantáziát, finom-, nagymozgásokat és beszédet. A rendellenes beszédfejlődést észlelniük kell a pedagógusoknak, amit a logopédus segítségével javítanak. Sok probléma merül fel a közösségbe való bekerülés után, azok a gyerekek, akik ingerszegény, hátrányos családból jönnek, elmaradnak a beszédfejlődésben. Az óvoda egyedül kevés a fejlesztéshez az otthoni környezetnek is segítenie kell a gyermeket. Akadnak olyan gyerekek, akik az óvodában hallanak, először mesét vagy éppen látnak először mesés könyvet. Ezekre a hátrányokra tekintettel kell lennünk és a legtöbbet kihozni az óvodai nevelésből, hogy minél kevesebb kudarc érje a gyereket az iskolai oktatásban.(erwinrichter- WalburgaBrügge-KathrinaMohs,1997) 9

2.6.Hátrányos helyzet A szegénység fogalmát szokták leginkább a hátrányos helyzet, az alacsonyabb jövedelem és az ebből származó hátrányok, mint például a rossz lakáskörülmények, nem megfelelő táplálkozás megjelölésére használni. A hátrányos helyzet fogalmát értelmezhetjük a depriváció magyar fordításában, vagyis relatív lemaradás, nemcsak anyagi, hanem egyéb hátrányokra is vonatkozik. A depriváció valamitől való megfosztottságot jelent. Ha a szegénység megjelölésére használjuk, akkor leginkább arra utalunk, hogy a család vagy személy valami, olyan dolgot nélkülöz, amit a társadalom nagy többsége birtokol, vagy elérhető minimumnak tartunk. Akiknél, egynél több hátrány van jelen, azokat többszörösen hátrányos helyzetűeknek nevezzük, feltételezzük, hogy a hátrányok halmozódása nehezíti az abból való kiemelkedést. (Andorka,2006) Abszolút szegénység Akkor beszélünk abszolút szegénységről, ha család vagy az egyén létminimum alatt él. Legtöbb esetben a létminimumot egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg, de előfordulhat, hogy más létminimum- kritériumot használunk, például azt mondhatjuk, hogy amelyik család nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges feltételekkel, létminimum alatt él.(andorka,2006) Relatív szegénység Relatív szegénységről viszont akkor beszélünk, ha a család vagy az egyén erősen elmarad a társadalom átlagaitól, ami nemcsak az anyagi helyzetre vonatkozhat, hanem például az iskolai végzettségre. A mai magyar társadalomban, ahol általánosan elfogadott követelménynek számító a 8 általános iskolai végzettség, az ettől alacsonyabb végzettségűek relatív értelemben szegények. (Andorka,2006) 10

Hátrányos helyzetre hajlamosító tényezők Számos dolog következménye lehet, hogy valaki hátrányos helyzetbe kerül. A tartós munkanélküliség vagy a rosszul fizető állások is ide tartoznak. Sokszor az alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség következménye, hogy az egyénnek nincs munkája. A lakáskörülmények, lakóhely típusa is nagymértékben befolyásolják az emberek szocioökonómiaistátuszát. De a rossz egészségügyi állapot vagy fogyatékossággal való együttélés miatt is kerülnek az emberek nehéz helyzetbe. Az etnikai hovatartozás és kirekesztettség is hozhatja az embert hátrányos helyzetbe. Nem arról van szó, hogy aki bármely csoportba is tartozik az hátrányos helyzetű lesz csak fenn áll a kockázata. (6) Lakóhely típusa Város és falu A szociológiában két definíciót szokás használni a város és a falu meghatározására. Az egyik szerint a város az a település, amelynek a lakossága és környezete központi funkciókat lát el a környező falvak részére. A különböző szaküzletek és szélesebb körű orvosi ellátás valamint magasabb iskolai intézmények lelhetők fel. A másik definíció szerint a város az a település ahol a lakosság személytelenebb a faluval ellentétben. E személytelenség hatással lehet a családi életre és ezzel gyengül is a család szerepe. Így gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, nagyobb esély van a deviánsviselkedésre. A falut a kevesebb inger miatt nyugodtabb életmód jellemzi.( Andorka,2006) 11

Életmódbeli különbségek Különbségeket lehet felfedezni a városi és falusi életmódot megfigyelve. Amíg a falvakra inkább a közösség a városra a társadalom jellemző. A közösség tagjai között sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki és áll fent, mint a társadalom tagjai között. Viszont a városi életre jobban jellemző a kifinomultság, szabadság érzése. Sokféle életstílussal találkoznak a mindennapokban, amitől elfogadóbbakká válnak, a vidéken élő emberek ezeket a tőlük eltérő stílusokat nehezebben tudják elfogadni. A kisebb településeket, falvakat szorosabb emberi kapcsolatok hálózzák be, mert az ott élők létszáma nem nagy. A városok lélekszámából adódik, hogy csak részleges emberi kapcsolatok alakulnak ki. (Andorka, 2006) 12

3.Vizsgálati anyag és módszer Kutatásom célja a gyerekek fejlettségét vizsgálni és rámutatni a hátrányos helyzet gyermeki beszédfejlődésre gyakorolt hatására. 5 éves korú gyerekeket vizsgáltam, néztem a gyermek beszédfejlettségét és a gyerekre ható környezeti tényezőket, család szocioökonómiat helyzetének feltárására általam szerkesztett 9 kérdésből álló kérdőívet használtam, melyben a szülők iskolai végzettségére, a család lakás körülményeire és a szülők jövedelmének rendszerességére kérdeztem rá. A kérdőív értékelésére, ezáltal a szocioökonómiai státusz meghatározására általam készített értékelési rendszert dolgoztam ki, mely szerint: a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettség, az 5 főnél nagyobb család, a szülők bármely tagjának munkanélkülisége rizikó pontot kapott, ugyanígy rizikóponttal jelöltem a háztartásban fellelhető komfortbeli hiányosságokat pl. vezetékes víz, wc, fürdő. Így a rizikószűrő kérdőívem 9 pontjából már 2 pont esetén szocioökonómiailag hátrányos helyzetűnek tekintettem. (1.2.3.4.5.6.7. kérdés) A szülői kérdőív kérdéseinek másik csoportja a gyermeki beszédfejlődést támogató szülői attitűdökre vonatkozott. (8.9. kérdés) Vizsgálatom második része a gyermeki beszédfejlődés vizsgálatára vonatkozott. A gyermekek megfigyelésének vizsgálatát óvodai környezetben végeztem. Két óvodában történt a vizsgálat, odafigyeltem, hogy egyenlő arányban legyenek hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek. Vizsgálatom általam összeállított, Difer programcsomag elemeiből adaptált és általam más technikákkal kiegészített feladatokból állt. A vizsgálat során, amely gyerekenként körülbelül 15 percet vett igénybe, vizsgáltam a gyerekek szókincsét. A szókincs megfigyelésére állatok felsorolására, majd ezt követően állatok képeit megmutatva kértem, hogy nevezzék meg őket. Ugyancsak a szókincset és a kifejezőkészséget néztem a következő feladatommal, melynek kapcsán 6 képet mutattam a gyerekeknek és ezekről kellett összefüggő történetet mesélni valamint a helytelen cselekvésekre rámutatatni. 13

1.kép Egy kis fiú és egy kis lány táncolnak. 2.képEgy kis fiú a labdája után szalad az autók előtt. 3.képEgy kis lány alszik a képen, az égen fenn van a hold. 4.képEgy kis fiú ül az asztalnál, előtte tányér és kanál van. 5.képEgy nő tésztát készít mellette sütéshez szükséges dolgok vannak. 6.képEgy idős férfi, törött lábbal áll buszon, mellette egy kis fiú ül. A 3. feladat során a gyerekeknek 3 képet mutattam, amiből 1 nem illett logikailag a többi közé. Meg kellett mutatniuk melyik az a kép és elmondani, hogy miért azt választották. 1. csirke-porszívó-kutya 2. malac-kakas-medve 3. autó-traktor-repülő 4. nyuszi-dob-cica 5. vonat-autó-pipa A 4. feladata kisebb nagyobb fogalom ismeretének felmérésére irányult. Egymás mellett álló állatok képét kellett összehasonlítani és kiválasztani a kisebb és nagyobbat. Logico Primo- Élet a farmon címűkönyvet használtam a feladathoz. Az 5. feladatban a gyerekek beszédhanghallását vizsgáltam, a vizsgálat során két olyan szót mondtam és ehhez tartozó képet mutattam, amelyek csak egy betűben térnek el egymástól. A gyerekeknek ki kellett választani, hogy melyik képhez tartózó szót hallották. A feladat során ügyeltem arra, hogy a gyerekek számról ne olvashassák le, hogyan formálom a betűket. pont-bont hal-hall mer-mér meggy-megy 14

olló-holló domb-dob A vizsgálat utolsó feladata pedig egy ember rajz készítése volt. Ahol instrukció szerint arra kértem a gyerekeket, hogy rajzoljanak egy ember alakot. 15

4.Eredmények 4.1A szókincs és a hátrányos helyzet közötti összefüggések Az 1. feladat segítségével mértem fel a gyerekek szókincsét, állatokfelsorolása volt a feladat első része az 1. ábra az átlageredményeket mutatja. A hátrányos helyzetű gyerek átlaga 5% még a nem hátrányos helyzetű gyerekeké 7% volt. A feladat második részében állatokat kellett képekről felismerni az itt kapott eredmények, a hátrányos helyzetű gyerek 7%-a, míg a nem hátrányos helyzetű gyerekek 15 %-a válaszolt helyesen. 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1.ábra Felsorolás Felismerés Hátrányos helyzetű gyerekek Nem hátrányos helyzetű gyerekek 16

4.2A szocioökonómiai státusz és gyerekek összefüggő beszéde közötti összefüggések A 2.ábrán vizsgálatom 2.feladatának eredményei láthatók.a gyerekeket három csoportba soroltam beszédjük folyamatossága alapján.az I. csoportba az önállóan, összetett mondatokat alkotó,a II.csoportba az önállóan, tőmondatokat használó, a III. csoportba pedig csak kérdések segítségével, akadozva beszélő gyerekek kerültek.a 15 hátrányos helyzetű gyerekből 2 beszélt önállóan, összetett mondatokban; 5 önállóan beszélt, de csak tőmondatokat használt; 8 gyereknek pedig csak kérdések segítségével sikerült a képekről mesélni. A 15 nem hátrányos helyzetű gyerekből, 11 önállóan, összetett mondatokban beszélt; 4 gyerek pedig önállóan,tőmondatokban, a III.csoportba egy gyerek sem kerül közülük. 12 10 8 6 4 Hátrányos helyzetű gyerekek Nem hátrányos helyzetű gyerekek 2 0 I. II. III. 2.ábra 4.3.A hátrányos helyzet és a feladat megértése közötti összefüggés 17

A 3. feladat egy kakukktojás volt, három képből egyet ki kellett választaniuk, ami nem illett logikailag a másik kettő közé. A helyesen válaszolók megértették, hogy mi a feladat lényege. Az 5. ábrán látható, hogy a hátrányos helyzetű 15 gyerekből, mindössze 5 válaszolt helyesen és 10 helytelenül. A 6. ábrán a nem hátrányos helyzetű gyerek válaszai láthatóak.15 gyerekből,13 helyes, 2 pedig helytelen választ adott. Hátrányos helyzetű gyerekek válaszai 0 0 5 helyes válaszok helytelen válaszok 10 3.ábra A nem hátrányos helyzetű gyerek válaszai 2 helyes válaszok helytelen válaszok 13 4.ábra 18

4.4A szocioökonómiai státusz és a kisebb, nagyobb fogalom megfelelő alkalmazása közötti összefüggések Az 5. ábrán a vizsgálatom 4. feladatának eredményei láthatók. A gyerekeknek állatok képeit mutattam, el kellett dönteniük, melyik a kisebb és a nagyobb. A 15 hátrányos helyzetű gyermekből 9 oldotta meg helyesen a feladatot; a 15 nem hátrányos helyzetű gyermekből pedig az összes helyesen válaszolt. 16 14 12 10 8 6 Hátrányos helyzetű gyerekek Nem hátrányos helyzetű gyerekek 4 2 0 5.ábra 19

4.5.A beszédhanghallás és a hátrányos helyzet közötti összefüggések Az 5. feladatban a beszédhanghallást vizsgáltam, melynek eredménye a 6. ábrán látható. A hátrányos helyzetű gyerekek 50 %-a tudott különbséget tenni két olyan szó között, melyek csak egy betűben tértek el. A nem hátrányos helyzetű gyerekek 80 % tudta, helyesen megoldani a feladatot. Beszédhanghallás 90% 50% Hátrányos helyzetű gyerekek Nem hátrányos helyzetű gyerekek 6.ábra 20

4.6.A szülői kérdőívek második részének eredményei A szülői kérdőív 8. kérdése arra vonatkozott, hogy a szülők szoktak e együttjátszani gyermekükkel. Az eredmények a következőek, a hátrányos helyzetű gyerekek szülei közül, 5 szokott, 10 nem szokott együttjátszani gyermekével. A nem hátrányos helyzetű gyerekek szüleinek válasza,13 szokott, 2 pedig nem szokott játszani gyerekével. 14 13 12 10 10 8 Hátrányos gyerekek szülei 6 4 5 2 Nem hátrányos gyerekek szülei 2 0 játszik gyermekével nem játszik gyermekével 7.ábra 21

A szülői kérdőív 9. kérdésre pedig arra kérdezett rá, hogy kik azok, aki szoktak mesét olvasni gyermeküknek. A hátrányos helyzetű 15 gyerek közül, mindössze 1 gyereknek olvasnak otthon mesét, 14 gyereknek pedig nem. A nem hátrányos helyzetű gyerekek szülei viszont 14-en rendszeresen olvasnak gyermekük számára mesét. 14 12 14 14 10 8 Hátrányos gyerekek szülei 6 4 2 1 1 Nem hátrányos gyerekek szülei 0 olvas mesét nem olvas mesét 8.ábra 22

5.Következtetések, javaslatok A szakdolgozatom 1. fejezetében megfogalmazott feltételezéseimre, hipotéziseimre az alábbi válaszokat kaptam: - Az a feltételezésem, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem rendelkeznek akkora szókinccsel, mint azok a kortársaik, akik szocioökonómiai státusza nem alacsony, bebizonyosodott. Az 1. ábrán látható mekkora eltérés van a két vizsgált csoport szókincse között. - Feltételeztem, hogy az alacsony szocioökonómiai státusz, hatással van az összefüggő, folyamatos beszédre. A legtöbb alacsony szocioökonómia státuszú gyermek, csak kérdések segítségével tudta bemutatni a képet, ezzel szemben a normál státuszú kortársaik összetett mondatokat alkotva, folyamatosan meséltek a képekről.( 2.ábra)Véleményem szerint, ezt is bizonyosodott vizsgálatom során. - A hátrányos helyzet a beszédértés közötti összefüggés igazolódott (6.ábra). Az alacsony szocioökonómia státusszal rendelkező óvodások, nehezebben tettek különbséget, olyan szavak között, melyek csak egy betűben tértek el egymástól. - Negyedik hipotézisem az volt, hogy a szocioökonómiai státusz alacsonysága következtében a gyerekek nehezen tudják alkalmazni a kisebb nagyobb fogalmát. Ez a feltételezésem is valósnak bizonyult a 4. feladat kiértékelése alapján. (5.ábra) - Utolsó feltétezésem az volt, hogy a státusz különbség megmutatkozik a gyermekek által készített ember rajzokon is. Egy öt éves gyermektől annyi elvárható, hogy a fejen kívül még öt testrészt rajzoljon. Feltételezésem igaznak bizonyult, a mellékletben látható rajzok alapján.(6.számú melléklet) 23

Összességében az, hogy a hátrányos helyzethatással van a beszédfejlődésére, beszédfejlettségére a kutatásban alkalmazott feladatok segítségével igazolódott. A kutatásom során sokat gondolkodtam, hogyan is lehetne javítani azon, hogy a beszéd fejlődése ne ütközzön akadályba. Nekünk, mint leendő védőnőknek nem csak a problémák észlelésében, hanem már a megelőzésében is nagyon fontos szerepünk van. A tudatos családtervezést kell támogatnunk, hogy a gyerekek a legoptimálisabb helyzetbe születhessenek. A szülőknek fel kell készülniük arra, hogy megváltoznak az addig betöltött szerepeik és kiegészülnek a szülői szerepekkel. A védőnő feladata, hogy a gyermekvárás időszakában tájékoztassa a leendő szülőket, hogy milyen is az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés, melyek azok feltételek, melyek támogatják a gyerekek egészséges fejlődését. A gyerekek számára, beszélő környezet kialakítására van szükség. Újszülött kortól beszélni kell a gyerekekhez, attól függetlenül, hogy még nincs birtokában a nyelv tudásának és nem tud szavak segítségével kommunikálni. A szókincs gyarapítása fontos, választékos szóhasználat jellemezze az otthoni kommunikációt. Olvassanak a szülők mesét gyermekeiknek, a miért korszakban válaszolják meg a gyerekek kérdéseit, mert ezzel is fejlődök nyelvi készségük. Tisztán, érthetően beszéljenek, hogy a beszédértés egészségesen fejlődhessen. 24

6.Összefoglalás Kutatásom célja az volt, hogy rámutassak a hátrányos helyzet gyermeki beszédfejlődésre gyakorolt hatására. 5 éves gyerekeket figyeltem meg, néztem a rájuk hatással levő környezeti tényezőket és a beszédfejlettségüket. Óvodai környezetben zajlott a megfigyelés, két óvodában összesen 30 gyereket vizsgáltam, egyenlő arányban voltak, hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek. Általam készített szülői kérdőív segítségével határoztam meg a szocioökonómia státuszt. A gyermekek megfigyeléséhez is általam készített feladatsort használtam, amit a Difer programcsomag képei egészítettek ki. Vizsgáltam a gyerekek szókincsét, kifejezőkészségét, hogy mennyire tudnak összefüggően beszélni. A kisebb nagyobb fogalmának megfelelő használatát is megfigyeltem egyik feladatommal valamint a beszédhanghallásukat. Utolsó feladatként egy ember rajz készítésére kértem a gyerekeket, hogy az esetleges különbségeket a rajzokban is észlelhessem. Bizonyítani szerettem volna a két csoport fejlettségi szintjének különbségét. Kutatásom eredményei igazolták, hogy az alacsony szocioökonómiai státuszú gyermekek szókincse valóban alacsonyabb, a kisebb nagyobb fogalmát nem tudják megfelelően alkalmazni, beszédértésük is elmarad a normál szocioökonómiai státuszú kortársaiktól. Sokkal nehezebben fejezik ki magukat, nehezen megy az összefüggő, folyamatos beszéd számukra. A rajzokban is nagy különbségeket lehet felfedezni, a nem hátrányos helyzetű gyerekek sokkal részletesebben készítették el a rajzokat, a tőlük elvárható rajzokat készítettek. A hátrányos helyzetű gyerekek kevés testrésszel, nem olyan igényesen rajzoltak, mint a normális szocioökonómiai státuszú társaik. 25

Irodalomjegyzék 1.Michael Cole- Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan;Osiris Kiadó. Budapest,2006. 2.Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába;osiris Kiadó. Budapest,2006. 3.Erwin Richter-WalburgaBrügge-KatharinaMohs;Akkord Kiadó. Budapest,1997. 4.Gyermek-alapéllátási útmutató a 0-7éves korú gyerekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez: Országos Tisztiorvosi Hivatal. Budapest,2014. Internetes hivatkozások 1. http://hu.wikipedia.org/wiki/eg%c3%a9szs%c3%a9g 2. http://angyalfold.helendoron.hu/tudastar/kritikus/ 3. http://www.nyest.hu/hirek/nyelvi-szocializacio-a-nyelvi-kodokrolaltalanossagban 4. http://www.nyest.hu/hirek/mauglik-a-valosagban-vadon-nottfarkasgyerekek 5. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1100190.tv 6. http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/ferge_moi.pdf 26

Melléklet 27

1. számú melléklet 28

Kérdőív A nevem Germán Janka, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős védőnő hallgatója vagyok. Kérem, a kérdőívem kitöltésével segítse a szakdolgozatom megírását. A szakdolgozatom témája: A hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggés egyes életkorokban. Segítségét előre is köszönöm! 1.Anya legmagasabb iskolai végzettsége: 0-7 osztály (ált. isk.8évfolyamnál alacsonyabb) 8 osztály középiskola (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) felsőfokú 2.Apa legmagasabb iskolai végzettsége: 0-7 osztály (ált. isk.8évfolyamnál alacsonyabb) 8 osztály középiskola (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) felsőfokú 3.Hányan élnek egy háztartásban? fő 4.Van a lakás/ház/bérleményben: közüzemi hálózatból származó vezetékes víz igen /nem fürdő igen / nem Wc igen/nem 5.Van rendszeres havi jövedelme az apának? igen /nem 6.Van rendszeres havi jövedelme az anyának? igen/nem 7.A havi bevétel mennyisége okoz-e anyagi nehézségeket a családnak? igen /nem 8.Szokott együttjátszani gyermekével? Igen/nem 9.Szokott mesélni gyermekének? Igen/nem 29

2. feladathoz tartozó képek 1.kép 2.kép 3.kép 31

4.kép 5.kép 6.kép 32

3.feladat képe 34

Kisebb nagyobb feladathoz tartózó kép 40

Hátrányos helyzetű gyerekek ember rajza 44

Nem hátrányos helyzetű gyerekek ember rajzai 46