A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A DÉL- DUNÁNTÚLON

A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A DÉL- DUNÁNTÚLON Bucher Eszter 1 László Mária 2 Pirisi Gábor 3 Magyarországon az elmúlt évtized egyik sikertörténete az újjáéledő helyi társadalomé és a nonprofit szektoré. Kevés többször használt szó van az ezredforduló Magyarországán, mint a civil, a közhasznú és az önkéntes jelző. A települések fejlődését meghatározó számtalan tényező közül a helyi közösség, a helyi társadalom szerepe soha nem volt elhanyagolható. Az országban az 1980-as és 1990-es évek fordulóján végbement politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás megnyitotta az utat a civil szféra kibontakozása előtt, a korábbi gátak megszűnésével a fejlődés robbanásszerű volt. Egyre erősebben nyilvánultak meg azok a jelenségek, amelyek közösségi választ adtak a problémákra, szükségletekre. A rendszerváltozást követő négy évben a civil szféra megötszörözte szervezetei számát és bevételeit, kilépett periférikus helyzetéből, széles körben ismertté, bár sokszor erősen vitatott szereplővé vált, a piaci és állami szektor mellett. Létrejöttének egyik legfontosabb oka, hogy olyan új társadalmi igények jelentek meg, amelyeket sem, az állami sem a piaci szektor nem tudott biztosítani. Ezért vették a kezdeményezést kezükbe az emberek, nonprofit szervezeteket hozat létre, céljaik, igényeik megvalósításának érdekében. A korábbi mindenható és gondoskodó állam visszaszorulásával nem csak igény, hanem szükség is volt a társadalom önszerveződéseinek egyre szélesebb tevékenységi kört felölelő feladat-vállalására. Nem maradt érintetlen a településfejlesztés területe sem, hiszen a központosított tervezésen és elosztáson alapuló korábbi gyakorlatot felváltó önkormányzati rendszer a településfejlesztést alapvetően helyi üggyé, a település polgárainak közös ügyévé tette. Hazánkban a törvény adta lehetőségeknek és céloknak megfelelően igen sokféle szervezet jött létre, melyek számos funkció betöltésére vállalkoztak. A nagy országos alapítványok, egyesületek mellett megtalálhatók az igen kis pénzből gazdálkodó és helyi, kis csoportok céljaiért harcoló civil szervezetek. Nonprofit szervezetet a profitszétosztás tilalma, működési autonómia és szervezetei elkülönülés jellemez az államtól és a piaci szférától, valamint intézményesült, önálló jogi személyiség. (Kuti É 1998) Az esetleg képződő nyereséget nem osztják meg, hanem alaptevékenység fejlesztésére használják. Alapvető elveik közé tartoznak az önkéntesség, reciprocitás, kölcsönösség. Az egyházak az érdekképviseletek a politikai pártok nonprofit jellegű szervezetek, de nem egyértelműen civilek. Ugyanígy közalapítványok, köztestületek és közhasznú társaságok sem. A köztestület, nem állami szerv, de közhatalmi jogokat is gyakorló közintézmény. A közalapítvány a kormányzati és az önkormányzati feladatok ellátására jön létre. A közhasznú társaság (Kht) üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amely társadalmi közös szükségleteket elégít ki, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül. Az alapítvány és az egyesület nonprofit és civil szervezet is egyben, annyiban különbözik az előbbi fogalmaktól, hogy alulról szerveződő, helyi kezdeményezésből fakad. A civil társadalom fogalma egyrészt tágabb másrészt szűkebb, mint a harmadik szektor 4. Tágabb, mert nem csak a bejegyzett szervezeteket tartalmazza, hanem az állampolgárok informális közösségeit is magába foglalja. Szűkebb, mert nem foglalja magába a közalapítványt, köztestületet, közhasznú társaságot, mert ezek nem civil kezdeményezésűek. 1 PhD-hallgató, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. 2 Egyetemi Docens, PTE TTK Földrajzi Intézet 3 PhD-hallgató, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. 4 A harmadik szektor elnevezés szinonimája a nonprofit szférának, az állami és a piaci szektortól való megkülönböztetést szolgálja. 1

A nonprofit szektor újjáéledésének alapját a jogi keretek változásai tették lehetővé, úgy, mint a Polgári Törvénykönyv módosítása, az 1989-ben született egyesülési törvény illetve a gyülekezési jogról szóló törvény 5. Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, az első, amely rámutat a helyi kezdeményezések fontosságára, a decentralizációt tűzi ki célul, Fontosnak tartja, hogy minden problémát azon a szinten oldjanak meg, ahol keletkezik, erre, pedig a helyi lakosság saját kezdeményezései a legalkalmasabbak. Jól érzékeli a helyi települési szint és a civil kezdeményezések fontosságát. Az 1997. évi CLVI törvény vezeti be a hármas minősítést a nem közhasznú, közhasznú 6, és kiemelten közhasznú 7 kategóriát. A legfiatalabb a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 3003, évi L. törvény, amely szféra régi igényét elégíti ki, hogy a fel nem ajánlott egy százalékok is eljussanak hozzájuk, illetve a szektor kiteljesedését szolgálja. Kutatásunk célja a település és területfejlesztő nonprofit szervezetek szerepének értékelése a Dél-Dunántúli régió területén. Annak körvonalazása, hogy milyen jelentőséggel bírnak a szervezetek lakóhelyük, tágabb környezetük fejlődésében, milyen feladatokat látnak el, mennyire képesek céljaikat megvalósítani. Jól működő nonprofitokra azért van egy településen szükség, mert ezeken a szervezeteken keresztül az emberek érdekeiket tudják képviselni, a közösséghez való tartozás lehetőségét teremtik meg számunkra, segítenek az egymás közötti bizalom és kölcsönös segítségnyújtás érzésének erősítésében. Számuk növekedésével, sikeres működésükkel a demokrácia megerősítését, a település a térség kulturális, gazdasági gyarapodását segítik elő. A lakosság a kooperációs képessége révén juthat el odáig, hogy a településének döntési folyamataiban részt vesz. (Bőhm A. 1996) A kutatás fő hangsúlya a nonprofit szervezetek tevékenységi körének, helyi kapcsolatrendszerének, elért eredményeinek feltárása. A publikáció célja, hogy a civil és önkormányzati szektor kapcsolódási pontjait feltárva árnyaltabb képet adjon a településfejlesztésről, valamint gazdagítsa a magyarországi nonprofit szektorról összegyűlt ismereteket Módszertanul választottuk a nonprofit szektorral kapcsolatos szakirodalom feldolgozását, dokumentumok elemzését, statisztikai adatok másodelemzését, interjúk készítését a kiválasztott civil szervezetek vezetőivel, tagjaival. A település és területfejlesztés helye a nonprofit szektorban Magyarországon 2000-ben a KSH nyilvántartása alapján 19 700 alapítvány 8 és 27 444 társas nonprofıt szervezet 9 működött. A civil szektorban egy erős differenciálódás zajlott le, több mint 2/3-át a klasszikus szerveződési formák teszik ki, mint az alapítványok és egyesületek. A szektor fennmaradó részét a közalapítványok, köztestületek, közhasznú társaságok alkotják. (Száz A. 2003) 5 Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról és az1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról szóló törvény a szabad közösségalkotás elidegeníthetetlen jogát biztosította. 6 A közhasznú szervezetek szolgáltatásait tagjain kívül mások számára is elérhetővé teszi. 7 Állami feladatnak minősített feladatokat lát el és tevékenységéről a sajtó útján értesít. 8 Az alapítvány valamely vagyon ellenszolgáltatás nélküli, tartós közérdekű célra történő végleges átengedésével jön létre (Nonprofit Kutató Csoport 2003). 9 Társas nonprofit szervezetek az egyesületek és az egyesülési jog hatálya alá eső társadalmi szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, köztestületek, közhasznú társaságok, a szervezetek intézményei (KSH 2002). 2

Kultúra Sport 16% 15% Szabadidő, hobbi 14% 9% Oktatás Szociális ellátás 5% Településfejlesztés, lakásügy 10% 23% 9% Szakmai, gazdasági érdekképviselet A többi összesen 1 ábra Nonprofit szervezetek számának megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH (2000) alapján Pirisi Gábor szerkesztése A KSH a nonprofit szervezeteket tevékenységük alapján 18 főcsoportba osztotta. A településfejlesztés, mint tevékenység a Településfejlesztés és lakásügy főcsoportban került nevesítésre. Ugyanide került besorolásra a területfejlesztés fogalomköre, mint Regionális területfejlesztés, ami ebben az esetben úgy látszik, hogy a településfejlesztés fogalmának része. A területfejlesztés fogalmának egy tágabb értelmezése nyomán azonban eljuthatunk odáig, hogy számos, más ágazati kategóriába sorolt nonprofit szervezet is végez olyan tevékenységet, amellyel nagymértékben hozzájárul a szűkebb települési, vagy tágabb térségi környezetének fejlődéséhez. Különösen ilyen a környezetvédelem főcsoporton belül, az épített környezet védelmét célzó szervezetek köre, illetve a gazdaságfejlesztésen belül nevesített Helyi, regionális gazdaságfejlesztés cím takar település-, illetve területfejlesztési jellegű tevékenységet. Jelen munkában a KSH besorolás alapján, a településfejlesztés, lakásügy tevékenységi körbe tartozó nonprofit szervezeteket vizsgáljuk. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal a ténynyel, hogy bármely más szerepkört betöltő szervezet is egy település gyarapodását szolgálja, kulturális, hagyományőrző tevékenységével a szabadidős programjai szervezésével stb. A településfejlesztés területén működő 2401 civil szervezet a magyarországi nonprofit szférának mindössze 5,1%-át teszi ki, az arány némiképp módosul, ha csak az alapítványokat vesszük figyelembe: itt 5,3% a településfejlesztés részaránya. A nonprofit szférából ennél lényegesen nagyobb szeletet tudhat magáénak az egyenként 14-15%-os részesedésű oktatás, szabadidő és sport tevékenységi köre, de megelőzi a településfejlesztést a kultúra, a szociális ellátás és a szakmai-gazdasági érdekképviselet is. A többi terület részaránya egyenként alatta marad az 5%-nak. Mindezek mellett az is tapasztalható (az eddigi felsorolás is mutatja), hogy a nonprofit szervezetek tevékenységi köre szorosan kapcsolódik a kötelező és önként vállalt önkormányzatok feladatvállalásához. A szervezetek közel felét a város és falufejlesztés, szépítés teszi ki. A vizsgált nonprofit szervezetek mozgástere a település, az összes alapítvány 95%-ának és a társas nonprofit szervezetek 90%-ának a tevékenysége köthető egyetlen településhez. További, differenciáltabb vizsgálatokat igényelne annak feltárása, hogy a különböző, lokális és regionális keretek között működő szervezetek számszerű részesedésen túlmenő, valódi súlyát megállapítsuk. Ugyanakkor természetes, hogy a nonprofit szervezetek a lakos- 3

sághoz és a feladatokhoz legközelebbi szinten jönnek létre, illetve az ehhez a szinthez tartozó feladatokat, tevékenységeket végzik. Dél-Dunántúl településfejlesztő nonprofit szervezetei Területi eloszlás A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek területi megoszlása nem egyenletes. A 10 000 lakosra vetített szervezetszám értékének területi eloszlását a 2. ábra mutatja: 2,51-3,00 között 3,51felett 3,01-3,50 között 2,01-2,50 között 2,00 alatt 2. ábra. 10 000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma a Településfejlesztés, lakásügy főcsoportban, megyénként (2000-ben) Forrás: KSH (2002) adatai alapján szerkesztette: Pirisi G A legfontosabb különbség, hogy az általában kimagaslóan fejlett nonprofit szektorral rendelkező Budapest a szervezetek száma alapján jócskán elmarad az országos átlagtól, ami 2,35 szervezet / 10.000 lakos. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy Budapesten a város nagyságából, szerkezetéből adódóan ez a tevékenység nem tipikus, a településfejlesztési feladatokat inkább nagyobb vállalatok végzik el. Hasonló képet mutat Fejér és az alföldi megyék többsége, jól szerepel viszont Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén. Ez az érték nem a társadalmi-gazdasági fejlettséggel, sokkal inkább a településhálózat jellemzőivel van kapcsolatban. Az aprófalvas, elaprózott településstruktúrájú megyék kivétel nélkül átlag fölötti értékekkel jellemezhetőek. Érdekes összefüggésekre derül fény, ha a szervezetek számát a lakónépességgel, a települések számával vagy az egy főre jutó GDP-vel hasonlítjuk össze. A lakosságszám és a 4

szervezetek száma közötti kapcsolatról az mondható el, hogy a nagy népességű megyék és Budapest hátrányban vannak. A népesség szempontjából első tíz helyen álló megyék mindegyike hátrébb található, ha a civil szervezetek fajlagos száma szerint rangsoroljuk őket. Ezen a listán egyértelműen a kisebb népességű megyék szerepelnek jobban, a Dél-Dunántúl szempontjából így nem jelent meglepetést Somogy előkelő harmadik, valamint Tolna nyolcadik helyezése. 1. táblázat A megyék és Budapest sorrendje a 10 000 lakosra jutó szervezetszám, a lakónépesség, a települések száma és az egy főre jutó GDP alapján (2002) 10 000 lakosra jutó településfejlesztési nonprofit szervezet Lakónépesség Települések száma GDP/fő Veszprém 1 13 6 5 Zala 2 17 3 6 Somogy 3 14 4 14 Komárom- Esztergom 4 16 17 7 Baranya 5 11 2 11 Vas 6 18 7 4 Nógrád 7 20 10 19 Tolna 8 19 13 9 Hajdú-Bihar 9 5 15 13 Borsod-Abaúj- Zemplén 10 3 1 18 Győr-Moson- Sopron 11 7 9 2 Pest 12 2 8 10 Csongrád 13 9 19 8 Heves 14 15 12 12 Szabolcs-Szatmár- Bereg 15 4 5 20 Jász-Nagykun- Szolnok 16 10 16 16 Békés 17 12 18 17 Bács-Kiskun 18 6 11 15 Fejér 19 8 14 3 Budapest 20 1 20 1 Forrás. KSH területi statisztikák Tanulságos a szervezetszámnak a települések számával történő összehasonlítása is. Az öt legtöbb településsel jellemezhető megye közül hármat (Somogy, Zala, Baranya) ott találunk a másik rangsor elején is. A harmadik általunk vizsgált tényező a GDP volt. Ebben a tekintetben meglehetősen vegyes a kép. Egyértelmű összefüggés csak, kelet-magyarországi megyék alacsony GDP-je és 5

szervezetszáma között látszik. Meglepő viszont a fejlett gazdasággal rendelkező Győr- Moson-Sopron és Fejér megyék alacsony civil aktivitása. A településfejlesztő nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúl szervezeteinek 6,7%-át teszik ki számuk 330. Az arányszám az országos adatokhoz hasonlóan az elmúlt 10 évben folyamatos növekvő tendenciát mutatott, jelenleg a vizsgált régióiban hazai viszonylatban, a hasonló tevékenységet végző szervezetek száma és megoszlása magas, amely az előbbi megállapítással magyarázható. 2. táblázat A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek száma és megoszlása a Dél-Dunántúlon, 2000. évben 100 000 lakosra jutó száma Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl A nonprofit szervezetek döntő többsége vagy alapítványi, vagy egyesületi formában kerül bejegyzésre. A településfejlesztés területén a szokásosnál valamivel nagyobb arányban találjuk meg az országgyűlés, a kormány vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványokat, illetve a közösségi szükséglet kielégítése céljából életre hívott közhasznú társaságokat. Megye, Régió Lakónépesség, 1000 fő Non profit szervezetek száma Szá ma Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek Aránya (az összes nonprofit szervezeten belül) Megoszlása (%) 401 1733 126 7,2 38,2 31,4 330 1945 133 6,8 40,3 40,3 244 1208 71 5,8 21,5 29,1 975 4886 330 6,7 100,0 33,8 Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 A régió szervezeteinek megyei eloszlása egyenletes, közel hasonló értékeket mutat, Tolna alacsonyabb megoszlási száma kisebb számú népességével magyarázható. A különbségeket a 100 ezer lakosra jutó szervezetek száma teszi felismerhetővé. Az alacsony lakónépességű Somogy adatai megközelítik az országos átlag kétszeresét. Ez a statisztikai adat a megye rendkívüli mértékű szervező és közösségalkotó képességét bizonyítja. A helyi lakosság ebben a térségben jól érzékeli a település- és területfejlesztés területén található elmaradottságukat és alulról jövő kezdeményezések formájában igyekszik változtatni a saját helyzetén. A megállapítás az egész régióra igaz, de sehol sem jelenik meg olyan erőteljesen, mint Somogyban. A településtípusok szerinti vizsgálat megmutatja, hogy a településfejlesztési célú nonprofit szervezetek közel fele a községekben működik. Szinte minden településen tálható 6

faluszépítő-fejlesztő, városvédő-szépítőkezdeményezés. Különösen magas a falvakban a helyi önkormányzatok által alapított közalapítványok száma. Ennek legfőbb oka, hogy a fejlesztésekhez szükséges anyagi források kibővítéséhez a közalapítványok létrehozását tartják az önkormányzatok járható útnak, velük együttműködve igyekeznek a lehívható forrásokat igénybe venni. Bevételeik A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek összes bevétele 1993 óta közel huszonötszörösére emelkedett. Arányuk a szektoron belül 1,5 %-ról 9,7% ra nőtt. A régió 5117,5 millió Ft-al rendelkezik, amely a vizsgált célú szervezetek összes bevételének közel 10%-a. A vizsgált területnél kisebb összeg csak a Közép Dunántúlon található. Az egy szervezetre jutó mérőszámok is ezt a tényt támasztják alá. A területi összehasonlítás azt mutatja, hogy a Budapesten, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács Kiskun megyében összpontosul a bevételek közel fele. A Dél-Dunántúl alacsony bevétele abból az okból ered, hogy a területen kevés a magas jövedelem rendelkező szervezetek száma, amelyek a nagyobb ernyőszervezetek, a kiemelten közhasznúak és a Kht-ék. 3. táblázat: A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek összes bevétele a Dél- Dunántúli régióban, Megye, régió, ország Millió Ft. Bevétel Megoszlás (%) Egy lakosra jutó bevétel Baranya 1864,9 3,9 4651 Somogy 1925,9 4,0 5836 Tolna 1326,7 2,7 5437 Dél-Dunántúl 5117,5 10,6 5249 Magyarország 48233,0 100,0 4803 (Ft) Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 Egy szervezetre jutó bevétel, ezer (Ft) 14 801 14 480 18 685 15 507 20 089 A településfejlesztési célú szervezetek bevételi struktúrája jelentősen eltér a többi nonprofittól, amely leginkább az alaptevékenységgel kapcsolatos forrásoknál mutatkozik meg. Ez a vizsgált szervezetek esetében 60 %, a szektor egyéb területein 35%. A magas bevételt a közhasznú társaságok termelő- vagy szolgáltató tevékenységének köszönhetik. A Dél-Dunántúl ezen okból is kedvezőtlen a településfejlesztők anyagi helyzete. A másik két 7

jelentős forrás az állami támogatás, valamint a vállalkozói tevékenység, amelyben sikertelenek a régió szervezetei. Ennek oka, a Kht-ék és a település-fenntartó szervezetek alacsony száma. Vállakózói tevékenységnek számít ebben a körben a magas és mélyépítés, kommunális szolgáltatás, ingatlan bérbeadás, irodai szolgáltatás, könyvkiadás. Ilyen jellegű szolgáltatókkal a régióban alig találkozhatunk. Pályázatok A Dél-Dunántúlon a pályázati úton nyert bevételek teljes összege 2000-ben meghaladta a 224,6 Ft-ot, ez mintegy 2,7 m Ft-os bevételt jelent egy nyertes szervezetre számolva, átlagosan. Az összes bevétel 4,4 %-hoz jutottak Dél-Dunántúli szervezetek ily módon. A legnagyobb arányban a megyeszékhelyekről hívtak le forrásokat, ehhez hozzá tartozik az a tény, hogy a pályázatok jelentős része, ezeken a településeken jelent meg. Szervezeti forma alapján a Kht-k és az egyesületek a legaktívabbak. Oka ennek leginkább a kiírásokban keresendő, hiszen a legtöbb pályázatból a nem civil szervezeteket automatikusan kizárják.(nca) A pályázatok felét a központi pénzalapokhoz, másik felét a helyi önkormányzatokhoz címzik, idén ez a kör az európai uniós pályázati forrásokkal bővül. A szféra számára ezek a lehívható források jelentős fejlődési lehetőséget nyújtanak. 4. táblázat: A településfejlesztési célú nonprofit szervezetek pályázati úton szerzett bevételei megyék és régiók szerint, 2000 Ország, Régió, Megye Pályázati bevétel millió Ft % Pályázati bevétel az összes bevétel százalékában Egy nyertes szervezetre jutó pályázati bevétel, (millió Ft) Baranya 62,6 3,0 3,4 1,9 Somogy 133,2 6,3 6,9 4,8 Tolna 28,8 1,4 2,2 1,3 Dél-Dunántúl 224,6 10,7 4,4 2,7 Magyarország 2096,9 100,0 4,3 2,8 Forrás: KSH településfejlesztési célú nonprofit szervezetek, Bp., 2002 Kapcsolati háló A vizsgált nonprofit szervezetek kapcsolatrendszerének megismeréséhez a helyszínt maguk a települések jelentik, mivel a legtöbb szervezet ezen a szinten működik. A nonprofit szervezetek lehetséges együttműködő partnerei az önkormányzatok, civil szolgáltató központok-civil házak, helyi vállalkozók, helyi lakosság, sajtó és nem utolsósorban maguk a szervezetek. Az önkormányzat és a településfejlesztési szervezetek közötti kapcsolati formák és a közvetlen haszonáramlás iránya többféle lehet: 8

-szervezetalapítás -szerződéses feladatátadás -közös pályázat -pénzügyi támogatás -természetbeni támogatás Az önkormányzatok és a civil szervezetek számára a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized elegendőnek bizonyult arra, hogy rájöjjenek együttműködésük fontosságára, és sikerességére. Egymásra találásuk mindkét fél érdeke. Valamint az önkormányzatok számára törvény 10 mondja ki a helyi társadalom közösségeinek támogatását. A helyhatóság lehetséges szervezetalapítási módjait publikációban már jeleztük. E mellet hasonlóan fontos a nonprofit szervezetek önkormányzati szövetségekbe, társulásokba való bevonása, hiszen a térségfejlesztésben elengedhetetlenül fontos szerepet töltenek be ezek a települési kapcsolatok. Az önkormányzatok feladatai az évek során folyamatosan gyarapodtak, azonban az erre rendelkezésre álló pénz nem nőtt, hanem csökkent. Az anyagi forráshoz képest túlméretezett a feladatok köre. (Gáspár M 1999) Ezért kézenfekvő megoldás lenne ezeket a feladatokat átadni olyan civil szervezeteknek, akik képesek megoldani őket. Hiszen ha a nyugati példákat nézzük, akkor a nyolcvanas évek végén az állam megkezdte kivonulását a jóléti ellátási szférából és ezeket a szerepeket átadta a civil szervezeteknek. Ezt a nyugat- európai országok azért tehették meg mert a civil szektor igen erős, hagyományokkal rendelkezik, és rábízhatók ezek a feladatok. (Katona P 1999) A feladat átadásnak többféle módja lehet. Az önkormányzat vagy az általa működtetett intézmény (iskola, kórház) hoz létre egy egycélú alapítványt, vagy közalapítványt, ezzel a saját bevételi forrását tudja növelni, és az ellátás minősége is nő azzal, hogy megjelennek a fogyasztói igények. Ez elterjedt forma a Dél-Dunántúlon, számos példa hozható az ilyen típusú civil szervezetre, mint pl: Mohácsért Közalapítvány, Környezetünkért Közalapítvány, Szili László Alapítvány Száz Éves Iskoláért, Park Alapítvány. Azonban míg a kórház és az iskolák által alapított szervezetek támogatása számottevő, addig a legtöbb önkormányzat közalapítványa még a működéshez szükséges összeget sem tudja megszerezni. Az együttműködésnek másik formája, amikor egy ellátatlan társadalmi igényre jön létre civil szervezet, aminek pénzügyi kereteit az adományok az önkormányzat és az állam biztosítja. Erre országosan a legjobb példák a hajléktalan ellátás területén figyelhetők meg pl. Támasz Alapítvány. A harmadik lehetséges együttműködési mód, amikor az önkormányzat feladatokat utal ki a civil szervezetnek, infrastruktúrát és költségvetési keretet biztosít. Esetleg beemel olyan feladatot a soraiba, amit eddig nonprofit szervezet végzett és szerződést köt az ellátóval. Az ilyen fajta megoldást 2000-ben a Dél-Dunántúlon a települések közel 20%-a választotta, és kötött szerződés településfejlesztési célú szervezettel. A legnagyobb számban, a községekben történt ilyen fajta kapcsolatfelvétel, nagyrészt falufejlesztő nonprofitokkal. A nonprofit szervezetekkel történő pályázati együttműködés az önkormányzatok számára pótlólagos bevételi források megszerzésére nyújt lehetőséget. Állami, kormányzati vagy magán alapítványokhoz nyújtanak be pályázatokat. Ez a fajta együttműködés azonban nagyon ritka leginkább Pécsre és Kaposvárra, Szekszárdra jellemző, vagyis a megyeszékhelyekre. Napjainkban források lehívásakor az önkormányzat támogató nyilatkozatokat tölt ki a szféra szervezeteivel, hiszen ez a sikeres pályázat egyik kulcsa. Ezen kívül lakossági fórumok szervezésére kéri segítségüket. 10 1990. évi LXV. számú a helyi önkormányzatokról szóló törvény. 9

Az önkormányzatok a vizsgált területen 2000-ben 151 településfejlesztő szervezetet támogattak, ez a vizsgált szervezetek közel felét jelenti, ennél nagyobb mértékű támogatást a Dél-Dunántúlon az egészségügy, a sport és a szociális szektor kapott. A településfejlesztő nonprofitok 2000 az önkormányzatoktól 118 764 000 Ft-ot kaptak. Ez az összeg más régiókkal összehasonlítva kiemelkedő adat. Ez a magas támogatás a régió nagy számú településfejlesztő szervezetével magyarázható, valamint azzal a ténnyel, hogy az aprófalvas jellegű térségben, a kisebb községekben a civil szervezetek száma alacsony és így nem aprózódik el a támogatás. Az önkormányzatok szívesen juttatnak pénzt a saját alapítású vagy velük szerződésben álló szervezetnek, e körben a vizsgált szervezetek igen gyakoriak. A Dél-Dunántúlon a helyi fejlesztésekre szakosodott szervezetek közöttük az önkormányzatok által életre hívott alapítványok és közhasznú társaságok jutottak a szétosztott pénz negyedéhez. A támogatások nagy része eseti, illetve a természetbeni támogatás. Egyik leginkább elterjedt formája az ingyenes ingatlan használat. A településfejlesztés területén tevékenykedő nonprofitok szinte teljes egésze dolgozik önkormányzati tulajdonban lévő helyiségben anélkül, hogy bérleti díjat fizetne. Ezek a szervezetek jelentős szellemi és szakmai segítséget kapnak, a Civil Szolgáltató Központoktól, melyek minden megyeszékhelyen nyitva állnak a civil szervezetek előtt. Feladataik közé tartozik az információ áramoltatása, saját honlappal rendelkeznek, havi hírlevélen keresztül jutnak el a szervezetekhez, egyeztető tárgyalásokat bonyolítanak le. Ezen kívül a képzések indításával és az érdekvédő tevékenységgel foglalkoznak, egyedi esetkezelést folytatnak, pályázatírói tréningeket tartanak, adóügyi, jogi pénzügyi, menedzsmenti tanácsadást adnak. A szolgáltató központok a MEH szervezésén keresztül jöttek létre 3 éves projektek keretében, éves elszámolási kötelezettséggel. Tevékenységük az egész megye területét lefedi, mivel alközpontokkal rendelkeznek minden kistérségben. Hasonlóan ezekhez a központokhoz néhány településen civil referenst is foglalkoztat az önkormányzat: Dombóvár, Paks, Szekszárd, Pécs, Kaposvár. Számuk azonban még messze van a kívánatos értéktől. A nonprofit szektor szerepét a település- és területfejlesztés területén az 1996. évi XXI törvény 11 legitimálja. Rendelkezik a nyilvánosság és a társadalmi részvétel szabályairól. A megyei Területfejlesztési Tanácsok ülései nyilvánosak, így a szervezetek bármikor részt vehetnek. Ezek az ülések minden érintettnek hasznosak, hiszen lehetőség nyílik a tájékozódásra, a napirenden lévő pontok megvitatására, információ és véleménycserére. Kedvezőbb a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartás. Az önkormányzati üléseken rendszeres civil részvétel jellemző, ennek legfőbb oka, hogy települési szinten. főképp kisvárosi és községi a képviselőtestület tagjai valamely civil szervezet tagjai, elnök vagy alelnök. Gyakran akkor kérnek civil segítséget, ha egy fejlesztési tervet kell a helyi lakosság felé ismertetni, vagy véleményezni. (Mohácsi Duna Híd Alapítvány, Városszépítő Városvédő Egyesületek) Ezen kívül azonban nem jellemző hogy a helyi szervek elküldik a napirendi pontokat a szervezeteknek és meghívják őket a képviselő testületi ülésékre. Legtöbbször a növekvő papírköltséggel és az állandóan változó napirendi pontokkal indokolják ezt. Tapasztalt tény viszont, hogy gyakran civil szervezetek képviselői nem kívánatos személyekké válnak ezeken a gyűléseken. Ezek után a részvétel a civil szervezeteken múlik. Az önkormányzat részéről a civil szervezetek szemben elvárt feladatok a következők: -helyi problémák feltárása 11 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 4. -a szerint a területfejlesztés és a területrendezési feladatok az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el. 10

-előadások, továbbképzések tartása -javaslatok készítése -pályázatírás -programok végrehajtása, lebonyolítása -tájékoztató, felvilágosító szerep A szektoron belüli kapcsolattartásról aligha beszélhetünk. A helyzet települési szinten kielégítőnek mondható, de településfejlesztéssel foglalkozó nonprofitok kapcsolattartó képessége megyén és régión belül szinte ismeretlen. Gyakran egyáltalán nem vagy csak néhány szervezet ismernek. Közös pályázásra nagyon ritkán kerül sor, a szervezetek nagyon nehezen találják meg egymást. Jellemzőbb a kapcsolattartás a településen működő szervezetekkel. A sajtóval való kapcsolattartás esetén két szélsőség figyelhető meg. A civilek itt két táborra oszlanak. A település, a kistérség, a megye, meghatározó, erős közösségi bázissal rendelkező szervezetei igényt tartanak a sajtó adta nyilvánosságnak és másokról, viszont semmilyen információhoz nem juthatunk. A sajtóval való együttműködés Tolna megye példáján vizsgáltuk. A szféra ingyenes publikálási lehetőséggel rendelkezik a Civil Szolgáltató Központ havi hírlevelében, a megyei önkormányzat által működtetett Megyei Naplóban, valamint a Szekszárdi Vasárnapban, valamint a települési szintű lapokban a dombóvári, paksi, bonyhádi tamási helyi újságában. E mellet a Tolnai Népújságban ellenszolgáltatás fejében hirdethetnek. A megyei lapban gyakran olvashatunk az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolatáról, szétosztott pénzekről, kerek asztal létrejöttéről, civilek testvérvárosi kapcsolatairól. Míg az ingyenes megjelenési lehetőségű újságokban magáról a szektorról, kisebb alulról szerveződő civil szervezetről, tevékenységükről, feladat vállalásaikról szerezhetünk információt. Internetes oldallal csak a nagyobb Városvédő szervezetek rendelkeznek, gyakran találhatunk a közalapítványokról információt a települések honlapján. Összegzés A Dél Dunántúlon a településfejlesztéssel fogalakozó nonprofit szervezetek száma meghaladja az országos értéket és arányt, valamint számuk alakulása növekvő tendenciát mutat. A vizsgált típusú szervezetek a települések jelentős részén sikeresen működnek és előkelő helyet foglalnak el a települések helyi társadalmában. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő aprófalvas jellegű megyék, mint Tolna, Baranya, Somogy egy összetartó és aktív helyi közösségekkel rendelkeznek, ahol a régió adott körülményeit tudomásul véve az emberek igyekeznek tenni a fejlődés és az előbbre jutás érdekében. Tehát a nagymértékű helyi aktivitással magyarázható a községek és városok viszonylag magas településfejlesztő nonprofit szervezeteinek száma. Azonban a pozitív észrevételek mellett azonban megfigyelhető, hogy a nonprofit szféra erős civil szervezetei mellet a félig állami típusú szervezek az ún. kvázi nem kormányzati szervezetek száma (Kuti É 1991)alacsony. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy szűkös a vizsgált tevékenységű szervezetek bevételi forrása, alacsony a pályázási kedv. 11

A Dél-Dunántúli nonprofit szféra kapcsolati hálója szélsőségekkel teli. Kifejezetten jó kapcsolatokkal rendelkeznek a településfejlesztő szervezetek az önkormányzatokkal, sokszor és sokféleképpen nyújtanak egymásnak segítséget. A civil szolgáltató központok mind a három megyében léteznek és működnek és összefogják a szervezeteket, illetve mindent megtesznek ennek érdekében. A szektor azonban nem mondható összetartónak, sok esetben nem ismerik egymást, és nehezen találják meg az együttműködést. Összegzésként elmondható, hogy a Dél Dunántúlon a vizsgált szervezetek értékes szerepet látnak el a régió fejlesztési feladataiban és a helyi társadalmak előre jutásában. Erős történeti gyökerekkel rendelkeznek, amely legitimálja szerepüket, de a rendszerváltozás utáni negyedévszázad még nem volt elég arra, hogy megtalálják helyüket és lehetőségeiket a településfejlesztés területén, de mindenképpen elindultak az úton és ma már kihagyhatatlan tényezővé váltak a helyi társadalmak életében. A tanulmány az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban doktoranduszi ösztöndíjának támogatásával készült. 12

IRODALOM Bartal, A. M. (1999) Nonprofit alapismeretek kézikönyve. Ligatura kiadó, Budapest, pp. 27-33 Bőhm, A (1996) A helyi társadalom, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke pp.8-24. Csizmár, G. Nehoda, I. (2001) Hogyan szerezzünk pénzt? KJK- KERSZÖV, Budapest. p 32 Czike, K. (2001) Önkéntesség számokban Esély 2001/6 Gáspár, M (1999): Magad uram.a civil önkormányzás körvonalai In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program pp.33-51. Harsányi, l.(1997) Az állam és a nonprofit szektor INFO Társadalomtudomány. 42. pp.17-21 o. Kákai, L. (2002) A civilek által létrehozott fórumok, kerek asztalok. Comitatus, 2002. április pp.45-58 Katona, P. (1999) Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között, Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program pp.189-197. Kuti, É (1991) A nonprofit elméletek tanulságai és a nonprofit gyakorlat lehetőségei Magyarországon Közgazdsági szemle 1. pp.18-30 Kuti, É. (1992) A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában In: Kuti Éva (szerk.) A nonprofit szektor Magyarországon, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, p.140 Kuti, É. (1998) Hívjuk talán nonprofitnak Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 220 László, M.-Pirisi, G. (2003):A civil szervezetek szerepe a terület és településfejlesztésben. In: Terület-és településfejlesztési oktatási segédlet. Alexandra Kiadó, Pécs, megjelenés alatt Lévai, K. (1997) Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti együttműködésről. In: Egymás jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, önkormányzatok és a nonprofit szervezetek vizsgálatáról Magyarországon. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány Bp. Lévai, K. (szerk.) (1998): Civil a Pályán. Helyi Társadalom Kutató Csoport,110 Nonprofi Kutató Csoport (2003). Mit érdemes tudni a kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról?, Budapest, p.44 Rechnitzer, J. (1998) Nonprofit szervezetek területi szerkezete Kurtán S.-Sándor P.- Vass L szerk. Magyarország évtizedkönyve 1988-1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest. 539-553 Száz, A. (2003) A kormány civil stratégiája. Esély 2003/1 Szanyi, T (2003) Eurofalu. A falu 2003/XVIII évf. 2 sz. Pavluska, V. (1999) A nonprofit szektor, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, 216 KSH 2002: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. KSH, Időszaki tájékoztató, Budapest. p.47 KSH 2002: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000, KSH, Időszaki tájékoztató, Bp.p.56 KSH 2002: Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek 2000, KSH, Időszaki tájékoztató, Bp.p.67 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 1998. évi törvény a közhasznú szervezetekről 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról Nemzeti Fejlesztési Terv 13