Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére 2007. április 18. Előterjesztő: Dr. Szijártó Zsolt a Professzió Bizottság elnöke Tárgy: A Szociológia MA szak szakindítási kérelmének elbírálása. Előzmények: Professzió Bizottság 4/2007 öt Bizottsági tag támogató döntése (2007. 04.11.) Vonatkozó szabályok: PTE BTK SZMSZ 6.sz. melléklet (KTVSZ) 9. (7). pont: A képzések tantervét a szakgazda előterjesztésére a Professzió bizottság véleménye alapján a Kari Tanács hagyja jóvá. Határozati javaslat: A PTE BTK Kari Tanácsa szakindítási kérelmét. /2007. (04.18.) sz. határozatában jóváhagyja a Szociológia MA szak Indokolás: A PTE BTK Professzió Bizottsága áttekintette a Szociológia mesterszak (MA) szakindítási kérelmét, és támogatja a szak indítását. 1
II. RÉSZLETES OKTATÁSI TERV Tartalomjegyzék I. Adatlap... 3 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei... 5 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása... 9 Szakirányok 13 Gender studies szakirány... 13 Településszociológia szakirány... 16 Vallásszociológia szakrány... 19 Tantárgyi programok... 24 Alapozó kézés... 24 Értelmiségképző tárgyak... 38 Szabadon választható tárgyak... 41 Módszertani tárgyak... 47 Szakirányok tárgyai... 58 Okleveles szociológus szakirány... 58 Társadalmi nemek (Gender) szakirány... 81 Településszociológia szakirány... 93 Vallásszociológia szakirány... 109 IV. A képzés személyi feltételei... 128 A szakfelelős, a szakirány felelősök a záróvizsga tárgyak felelősei... 128 Gender szakirány... 132 Településszociológia szakirány... 134 Vallásszociológia szakirány... 136 Szakmai önéletrajzok... 193 Szakfelelős... 204 Szakirányfelelősök... 196 Teljes állású oktatók... 196 Nem tanszéki egyetemi oktatók... 170 Nem teljes állású oktatók... 2067 Gender szakirány... 208 Településszociológia szakirány... 209 Vallásszociológia szakirány... 211 V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei... 224 2. sz. melléklet... 224 2
Kérjük, hogy a beadásra kerülő kérelmeket tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással lássák el! Kérjük továbbá, hogy a kérelmeket kétoldalas nyomtatásban (1 eredeti és 4 másolati példányban) és elektronikus formában is (CD-n vagy a titkarsag@mab.hu címre) juttassák el hozzánk. I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem, 7633, Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: PTE Bölcsészettudományi Kar, 7624, Pécs, Ifjúság u. 6. 3. Az indítandó mesterszak megnevezése: Szociológia MA (MA in Sociology) 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Szociológus(szakirány nélkül) Szociológus, társadalmi nemek (gender) szakirány Szociológus, településszociológia szakirány Szociológus, vallásszociológia szakirány 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: - társadalmi nemek (gender) szakirány - településszociológia szakirány - vallásszociológiai szakirány 6. Az indítani tervezett képzési formák, teljes idejű Nappali tagozat: 4 félév 120 kredit Levelező tagozat: 4 félév 120 kredit 7. A képzési idő a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 4 félév, 120 kredit a kontaktórák száma: 1230-1350 óra a szakmai gyakorlat időtartama és jellege. A hallgatóink részére az egy hónapos szakmai gyakorlat háromféle lehetőség között nyújt választást. A hallgatók egyrészt bekapcsolódhatnak a Pécs-Kelet városszociológiai kutatásokba, másrészt kapcsolódhatnak a tanszéken megalakulása óta folytatott falukutatásokba, illetve a tanszék által együttműködési megállapodást kötött szervezetek és intézetek munkájába. 8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát): 2008. szeptember 3
9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: Dr. Nagy Endre egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása. Dr. Lénárd László egyetemi tanár 11. Az adatlap mellékletei A szenátus támogató javaslata (ld. 1. sz. melléklet) A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (ld. 2. sz. melléklet Felhasználói kapcsolatok (ld. 3. sz. melléklet) 4
Felhasználói kapcsolatok és vélemények II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) A szociológia, mint a társadalomról szóló tudományok, egymással érintkező tudományterületének gyűjtőhelye, központi helyet foglal el a társadalomról szóló elméleti tudásanyag és a konkrét társadalomra vonatkozó ismeretek feltárásában és elemzésében. A szociológia tudomány által felhalmozott tudás elengedhetetlen bázisa a társadalom irányításának, a társadalmat fejlesztő programoknak, és megbízhatóan megalapozhatja az államigazgatás, az önkormányzatok és egyéb szervezetek tevékenységét, a társadalom munkaszervezési, jóléti, kulturális, szociális, oktatási stb. szféráiban megvalósítandó fejlesztési, irányítási, szervezési feladatait. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az 1970-es évek végétől folyik a fenti kívánalmakat képzési céljaiba beépítő szociológiaoktatás. 1996-tól indítottuk meg az önálló szociológia szakot. Az azóta folyó képzésünk már eddig is magába foglalta mind az elméleti, mind az empirikus módszertani területeket, megalapozott és biztos ismereteket közvetített, amelyek a szociológus szakképzés elengedhetetlen részeit képezték és jövőben is képezni fogják. A társadalmi problémák megismerésére, kutatására és hallgatóink egyéni érdeklődésének kielégítésére a megelőző egyetemi képzésben is számos szakirány elvégzését tettük lehetővé (pl.: kommunikáció-szociológia, politikai szociológia, környezet-szociológia, st.). A Szociológia Tanszék eddigi képzése során külön hangsúlyt helyezett a gyakorlati képzésre, amikoris az országban elsőként bevezette kötelezőként a falukutatásokat. 1996-tól összesen mintegy nyolc helyen voltunk falukutató táborban, nelynek anyagából 2001-ben konferenciát szerveztünk, és egy kötetben kiadtuk a legsikeresebb dolgozatokat. Az itt elsajátított önálló kutatói kompetenciáik kifejlesztése jelentős mértékben járult hozzá a korszerű tudással rendelkező hazai társadalomtudományi szakembergárda kialakításához. Az általunk kibocsátott szociológus szakemberek a társadalmi intézmények különböző területein, a hazai intézményekben döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, szakértői, kutatási és oktatási feladatokat tudnak, illetve mivel az MA képzés célja is ez - a továbbiakban képesek lesznek ellátni; képesek lesznek hatékonyan hozzájárulni a társadalom felemelkedéséhez, a szociális problémák enyhítéséhez; alkalmasak lesznek továbbá a kutatás és az oktatás professzionális szintű művelésére. A diploma piacképessé tétele érdekében folyamatosan bővítettük és bővítjük azt a kapcsolathálót, amelyekben hallgatóink csoportos és egyéni kutatásokat folytathatnak, gyakorlati képzésüket végezhetik. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: KSH Baranya Megyei Igazgatósága, Baranya Megyei Levéltár, FACT Társadalomkutató Intézet, Szociográf Társadalomkutató Intézet, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (főosztályok és önkormányzati intézmények), Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség, Kistérségi Társulások, Európa Ház, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Pécs TV Kft, Magyar Rádió Pécsi Stúdiója stb. 5
Végzett hallgatóink közül többeknek ma már ezek az intézmények adják a munkahelyet, és mivel kapcsolatuk tanszékünkkel nem szakadt meg, lehetővé teszik a mindenkori hallgatók számára a gyakorlati képzés terepeinek kibővítését, az együttműködés kiszélesítését, elmélyítését. Az indítandó Szociológia MA szak a bolognai képzés bevezetése előtti, hagyományos egyetemi képzés szociológia szakának felel meg, mely a megszerzett társadalmi tanulmányok BA, és a szociológia BA tanulmányokra ráépülve magasabb szintű, átfogó és korszerű ismereteket és készségeket nyújt a hallgatóknak, ugyanakkor a legtehetségesebbek számára megalapozza a későbbi kutatói, tudósi felkészülést. A Szociológia MA szakra ráépülő PhD tanulmányok folytatását az teszi lehetővé, hogy az arra való felkészülés beépül a szociológia MA képzés során, különösen a szabadon választható és értelmiségképző tárgyak révén az egyébként is megszerezhető ismeretekbe. A megalapítandó szak a korábbi szociológiai egyetemi képzést váltja ki, és teszi az Európai Unióban zajló egyetemi rendszerrel kompatibilissé. A szociológiai MA a társadalomtudományi képzési ágon belül, főleg a szociológia és társadalmi tanulmányok alapképzésben részt vett, BA diplomával rendelkező hallgatók egyetemi képzését szolgálja. Ugyanakkor bizonyos kiegészítő képzés után más, főleg a társadalomtudományi képzési ágon belüli BA végzettséggel rendelkezők számára is kívánatos és hasznos ismereteket nyújt. Az így megszerezhető MA diploma a társadalmi élet, a közigazgatás, irányítás, oktatás, tervezés, ellenőrzés, szervezés, kutatás területén elhelyezkedni kívánó személyek munkaerő-piaci esélyeit javítja, illetve használható alapot képez a doktori fokozat megszerzéséhez. Hozzájárul az egyetemről kikerülő fiatalok önmegvalósító terveinek és a társadalmi igények szerinti tevékenységi területek szakszerű ellátásához, a fiatal szakemberek egyéni és csoportos továbbképzésének megalapozásához, a team-munkában, de önállóan is hatékony és cselekvőképes fiatal szakember-generáció kiképzéséhez. A létesítendő szakirányok olyan specializációkat jelentenek a hallgatók számára, amelyek jelentősen javítják munkaerő-piaci pozíciójukat. A bolognai képzés előtti egyetemi szak végzése is lehetőséget biztosított hallgatóink számára a nemzetközi kapcsolatokon keresztül külföldi oktatásban való részvételre. Ennek kapcsán a hallgatóink sokat profitáltak a Tempus és Erasmus programokból. Az ide látogató hallgatókkal való foglalkozás szintén kitágította a szakon folyó oktatást, a különböző képző intézetekkel történő kapcsolatfelvétel, pedig a korszerűsítését szolgálták. Ide sorolhatók a közös oktatási és kutatási kooperációk, az oktatók nemzetközi oktatási és kutatási programokban, csereutazásokban, konferenciákon való részvétele. Ezek a hagyományok a Szociológia Ma képzésben tovább folytatódnak. A képzés struktúráját a Bolognai folyamathoz igazodva alakítottuk ki és a tervezett képzés az Európai Unió más országokban működő hasonló MA szakaival kompatibilis, de igazodik más fejlett országok (USA, Kanada, Norvégia) hasonló képzéseihez is. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A Szociológia MA egyetemi végzettség iránti igény valószínűségét egyrészt egyetemünk vonzáskörzete adja, másrészt egyetemünk kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszere lehetővé teszi hallgatóinknak az ország más területein, illetve az Európai Unió országaiban való elhelyezkedését. Az indítandó szak széleskörű hasznosítási lehetőségeket kínál az 6
egyetemi képzést befejezők számára az államigazgatási, szakirányítási, szakpolitikai, önkormányzati, oktatói, tudományos kutatói, kulturális területeken, és magasfokú munkavégzésre készíti fel őket. Ugyanakkor a társadalomkutatás, a közigazgatás, az üzleti élet, a média, vagy a non-profit szektor és a gazdaság más területein, vagy a civil társadalmi szerveződésekben végzendő tevékenységekre is alkalmassá válnak hallgatóink, utóbbiaknál különösen a településszociológia szakirányt választók számíthatnak sikerre. Tanszékünk különös figyelmet fordít arra, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés kiterjedjen a társadalom életének legkülönbözőbb szféráira, a különböző intézményrendszerekre, a vállatok, a szervezetek, a kultúra, az oktatás, a társadalmi devianciák, a szociális rendszerek, a család, a lokalitás és a globalitás, az ökológia kérdéseire, az európai integráció, az Európai Unió témáira. Az elméleti ismeretek mellett a hallgatók a kvantitatív és a kvalitatív társadalomkutatás módszereivel, a számítógépes adatfelvétel és adatelemzés módszereivel is behatóan megismerkednek, és ezen készségek elmélyítése érdekében kutatószemináriumi, és gyakorlati szakmai képzésben is részesülnek, amely ismereteket a tanszéki kutatásokba bekapcsolódva kamatoztathatnak. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A Szociológia MA szak biztos elméleti tudást és szerteágazó szakmai ismereteket nyújt a társadalomtörténet, a társadalomelmélet, a szociálpszichológia témaköreiből, de kitekintést tesz lehetővé számos rokon tudomány, a filozófia, a közgazdaságtudomány, a politikatudomány, stb. fontosabb területei felé is, amelyek megalapozzák a PhD képzésben való sikeres részvételt. Különösen a szabadon választott és értelmiségképző órák szolgálnak erre. A doktori programot megelőző MA képzés számos olyan kurzust foglal magába, amely egységesen kötelező az egyes tudományterületek MA szintű képzésében, mivel a szociológia Ph.D. program a következő modulokra épül: elméleti stúdiumok a szociológia- és eszmetörténet terén, valamint a modern társadalomelméletek. Egyetemes szociológiatörténet: pozitivista, durkheimi, weberi, fenomenológiai, cselekvés és rendszerelméleti, valamint posztmodern szociológiai paradigmák bemutatása. A magyar szociológiatörténet betekintést nyújt a fontosabb hazai szociológiai törekvések történeti egymásutánjába, másrészt az empirikus szociológiai kurzusok hazai vonatkozású elmélettörténeti megalapozását szolgálja. Az MA program egyik kiemelkedő eleme az elméleti studiumokra alapozott társadalomkutatási gyakorlat. A kutatások kapcsolódnak a különböző történeti-, térbeli társadalmi folyamatokhoz, például a dél-dunántúli régió, annak városai, kistérségei települési-társadalmi folyamataihoz: főbb népesedési folyamatok, migráció, kisebbségi társadalmak, társadalomszerkezeti változások, társadalmi tőke és társas kapcsolathálózatok szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban. Ugyanakkor az MA képzésben résztvevő hallgatók a fentiektől eltérő, saját érdeklődési területüknek megfelelő társadalomtudományi kutatásokat is folytathatnak, amely a későbbiekben megalapozhatja a Ph.D. képzéshez kapcsolódó témaválasztásukat. 7
4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A Szociológia Tanszék a Kari Tudományos Diákköri Tanáccsal, a Kerényi Károly Szakkolégiummal szorosan együttműködve ösztönzi a hallgatókat arra, hogy folyamatos és eredményes tudományos munkát végeznek. A tanszéki TDK felelős oktató vezetésével a tehetséggondozás szakmai programokon keresztül, a kutató diákok szakestjének szervezésével a tudományos munkát végző hallgatók kapcsolatrendszerének kiépítésével és presztízsének demonstrátori pályázatokon előny biztosításával történik. A XXVIII. Országos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi Szekciójának 2007 tavaszi megrendezése a karon belül a Szociológia Tanszék vezetésével (ügyvezető elnök, hallgatói képviselet országos szinten) történik. Az országos konferencia sikeres megrendezésével célunk, hogy tovább növekedjen a tudományos diákköri munka fontossága és annak művelése iránti igény a jelenlegi és jövőbeni szociológus hallgatók körében, illetve a tudományos teljesítményhez legyen hozzárendelhető a tehetséges hallgatók és az őket segítő oktatók elismerése. A tehetséggondozásnál külön figyelmet fordítunk azokra a hallgatókra, akik a 2006-2007- es tanévben az új bolognai típusú képzésben kezdték meg tanulmányaikat. Célunk egyrészt, hogy azok a hallgatók, akik már középiskolás korukban kutatómunkát végeztek, további bátorítást kapjanak munkájuk folytatásához, másrészt, hogy a tehetséges hallgatókat intenzívebb tudományos tevékenységre ösztönözzük. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy már a BA képzés ideje alatt színvonalas tudományos munkák készüljenek, illetve ezeket hallgatóink az MA képzésben tovább folytathassák. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. A Szociológia MA képzésben évfolyamonként 25-25 fő nappali szakos (államilag finanszírozott és költségtérítéses) hallgató oktatását tudnánk magas színvonalon, a tervezett szemináriumi kiscsoportos oktatási formákat is figyelembe véve vállalni. A Szociológia MA levelező tagozatos képzésben évfolyamonként 50-fő levelező tagozatos hallgató képzését tudjuk biztosítani. A hallgatók felkészítéséhez a tanszéknek helyet biztosító épületen belül rendelkezésükre áll egy hallgatói használatra szánt számítógépterem, illetve intézetünknek külön, 20 fő egyidejű számítógép használatát biztosító terme van, ahol a hallgatók elsajátíthatják az információs társadalom kihívásából adódó követelményeket. A Kar könyvtár kapacitása eddig is elfogadott volt. 8
III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. Az idegen nyelven folyó képzés tantervi táblázatát, a tantárgyak leírását a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell. Amennyiben az idegen nyelven folyó képzés tanterve nem azonos a magyar nyelvű képzésével, úgy az eltéréseket részletesen be kell mutatni. Tantárgy neve Félév és óraszám 1 2 3 4 Számonkérés típusa Kredit ALAPOZÓ KÉPZÉS 24 Egyetemes szociológiatörténet Német szociológia Amerikai szociológia Francia szociológia 2 Kollokvium 2 2 Kollokvium 2 2 Kollokvium 2 Összes választható: 2 2 2 0 6 Összes választandó: 2 2 2 6 Magyar szociológiatörténet Az empirikus szociológia kezdetei Magyar szociológia az I. vh. végéig Magyar szociológia 1945 után Összes választható: Összes választandó: 2 Kollokvium 2 2 Kollokvium 2 2 Kollokvium 2 2 2 0 2 6 4 4 Szociológiaelmélet Társadalmi struktúra- és rétegződés 2 Kollokvium 2 Gyakorlati Társadalmi mobilitás 2 jegy 2 9
Individualizáció és egyenlőtlenség a Gyakorlati rendszerváltozás utáni Magyarországon 2 jegy 2 Összes választható: 2 2 2 6 Összes választandó: 4 4 Mai szociológiai irányzatok Mai szociológiai irányzatok A bizalom és a társadalmi tőke szociológiaelmélete 2 Kollokvium 2 2 Kollokvium 2 Társadalomontológia 2 Kollokvium 2 Polányi Károly társadalom- és gazdaságelmélete 2 Kollokvium 2 Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke 2 Kollokvium 2 Összes választható 0 4 4 2 0 10 Összes választandó 8 8 Szociálpszichológia 2 Kollokvium 2 Összes választható: 0 0 2 0 0 2 Összes választandó: 2 2 ALAPOZÓ KÉPZÉS TÁRGYAI Összes választható: 6 10 10 4 0 30 Összes választandó: 24 24 ÉRTELMISÉGKÉPZŐ TÁRGYAK 6 Workshop és konferencia előadás (idegen nyelven) 2 2 Kollokvium és Gyak.jegy 4 Összes választható: 0 0 2 2 4 Összes választandó: 2 2 4 10
Kötelezően választandó 2 Non-profit szervezeti menedzsment 2 Gyak. jegy 2 Humán erőforrás menedzsment 2 Gyak.jegy 2 Összes választható: 0 0 0 4 4 Összes választandó: 2 2 ÉRTELMISÉGKÉPZŐ TÁRGYAK Összes választható: 0 0 2 6 0 8 Összes választandó: 6 6 SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 5 Európai Uniós intézmények és szaknyelv 2 Gyak.jegy 2 Posztmodern társadalomelméletek 2 Gyak.jegy 3 Konzervatív társadalomelméletek 2 Gyak.jegy 3 Társadalmi és szociális eszmék a XX. században 2 Kollokvium 2 Tudásszociológia 2 Kollokvium 2 Művészetszociológia 2 Kollokvium 2 Összes választható: 0 6 4 2 0 14 Összes választandó: 4-6 5 MÓDSZERTANI TÁRGYAK 20 Többváltozós elemzések 2 Gyak.jegy 3 Alkalmazott empirikus kutatás módszertan I-II. 2 2 Gyak.jegy 6 Kvalitatív kutatási módszerek 2 Gyak.jegy 2 Szövegelemezés módszertana 2 Gyak.jegy 2 Diszkrimináció mérése 2 Gyak. jegy 2 Bevezetés a piac- és közvéleménykutatásba 2 Gyak. jegy 2 Összes választható: 8 2 4 0 17 Összes választandó: 8 2 4 17 11
Idegennyelvű szakszöveg elemzése és fordítása Angol szakszövegelemzés és fordítás Francia szakszövegelemzés és fordítás Német szakszövegelemzés és fordítás Összes választható: Összes választandó: 2 Gyak.jegy 3 2 Gyak.jegy 3 2 Gyak.jegy 3 0 0 6 0 9 2 3 MÓDSZERTANI TÁRGYAK Összes választható: 8 2 10 0 0 26 Összes választandó: 8 2 6 0 0 20 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TÁRGYAI 40 Törzsképzési blokk Társadalmi nem és kultúra 2 2 Kollokvium, Gyak. jegy 7 Gender az Európai Unióban 2 Kollokvium 5 Faluszociológia 2 Kollokvium 3 Városszociológia 2 Kollokvium 3 Bevezetés a vallásszociológiába 2 Kollokvium 2 Új vallási mozgalmak 2 Kolokvium 2 Összesen választható: 6 8 0 0 22 Összesen választandó: 8 10 Módszertani blokk A nőket, családokat érintő statisztikai-tör téneti demográfiai források és módszerek 2 2 Település és térségi tervezés társadalomtudományos megalapozása 2 Szociológiai valláskutatás Magyarországon 2 Területi statisztikai adatok elemzése 2 Kutatószeminárium 2 Kollokvium, Gyak.jegy 5 Gyakorlati jegy 3 Gyakorlati jegy 2 Gyakorlati jegy 3 Gyakorlati jegy 2 12
Összesen választható: Összesen választandó: 2 4 4 2 0 15 6 4-6 Alternatív tárgyak A női politizálás története Magyarországon. 2 Kollokvium 3 Női munka története és szociológiája, a feminizálódás jelensége. 2 Kollokvium 3 Szocializáció a családban, a nemi szerepek elsajátításának folyamata 2 2 Kollokvium 4 Terület- és településfejlesztés 2 Kollokvium 3 Területi egyenlőtlenségek az egészségügyi állapotban és az egészségügyi ellátásban 2 Kollokvium 2 Nonprofit szervezetek szerepe a terület-és településfejlesztésbe 2 Kollokvium 2 Tájgazdálkodás 2 Kollokvium 2 Vizualitás a városi tereken 2 Gyak.jegy 3 Monoteista vallások 2 Kollokvium 2 Hinduizmus és buddhizmus 2 Kollokvium 3 Vallás és politika 2 Kollokvium 2 Új vallási mozgalmak 2 Kollokvium 2 Vallás és kommunikáció Gyakorlati 2 2 jegy Összesen választható: 4 8 10 6 0 33 Összesen választandó: 20-22 24 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TÁRGYAI 0 Szakirány összes választható 12 20 14 8 0 70 Szakirány összes választandó 40 32-36 MA SZOCIOLÓGUS KÉPZÉS ÖSSZESEN Összes választható: 26 38 40 20 0 148 Összes választandó: 82-88 95 Szakdolgozat: 25 Mindösszesen: 120 13
SZAKIRÁNYOK Gender Studies szakirány A szakirány célja A képzés célja, azoknak az elméleteknek a tanulmányozása, amelyek a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának történeti és jelenkori okait, megjelenési formáit elemzik, különös tekintettel a nemi identitás kulturális meghatározottságára. A szocializációs faktorok közül ezért külön kiemelve vizsgáljuk a család és az iskola, valamint a munka világának hatását. A szakirány az érdeklődő hallgatókat olyan elméleti és módszertani tudással ruházza fel, amelyek a nemek közötti különbségek és egyenlőtlenségek pszichológiai és szociológiai magyarázataira, a társadalmi különbségek kulturális beágyazottságára, az intézményes és nem intézményes diszkrimináció történeti folyamataira, a férfiasság nőiesség megkülönböztetéséből adódó jelenkori problémákra keresik a választ, adnak magyarázatokat. A szakirány olyan ismereteket közvetít, amelyek alapján a végzett hallgatók képessé válnak államigazgatási, szakirányítási, szakpolitikai, önkormányzati, a gazdasági élet egyes területein, a non-profit szektorban illetve a társadalomkutatás, a média területén a gender szempontok figyelembevételére, és az ehhez kapcsolódó feladatok magas színtű ellátására. A képzés felkészíti őket arra, hogy támaszkodva általános elméleti és módszertani ismereteikre - a nemek közötti egyenlőtlen viszonyokat láthatóvá tegyék, és azok megoldására megfelelő intellektuális válaszokat adva, a elősegítsék az esélyegyenlőség megteremtését. A szakirány elvégzésével megszerezhető MA diploma a társadalmi élet, a közigazgatás, irányítás, stb. illetve az Európai Unióhoz kapcsolódó területeken jelent jobb munkaerő-piaci esélyeket. Szakirányfelelős oktató Schadt Mária egyetemi docens, Ph.D., 14
2. Társadalmi nemek (Gender) szakirány Előírt kreditszám 40 kredit, Szakirány felelős: Schadt Mária Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 Törzsképzési blokk Társadalmi nem és kultúra 2 2 A nemek társadalomtörténete és szociológiája 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 7 Kollokvium, gyakorlati jegy 3 Feminizmus és társadalomkutatás, elmélet és gyakorlat. 2 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 6 Gender az Európai Unióban 2 Kollokvium 5 Összesen választható: 2 8 2 0 21 Összesen választandó: 2 8 2 21 Módszertani blokk A nőket, családokat érintő statisztikaitörténeti demográfiai források és módszerek 2 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 5 Oral History I-II. 2 2 Gyakorlati jegy 4 Összesen választható: 2 4 2 0 9 Összesen választandó: 2 4 2 9 Alternatív tárgyak A női egyenjogúság szabályozása Magyarországon a 20. század második felében 2 Kollokvium 3 A női politizálás története Magyarországon 2 Kollokvium, 3 A nők iskoláztatásának története, ezek hatása az életpályák elkülönülésére. 2 2 Férfiak és nők a felsőoktatásban és a tudományos kutatásban 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 4 Kollokvium, gyakorlati jegy 2 15
Női munka története és szociológiája, a feminizálódás jelensége 2 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 6 A női jogok kialakulása a magyar rendi társadalomban 2 Kollokvium 3 Összesen választható: 6 0 6 4 21 Összesen választandó: 10 Szakirány összes választható 8 10 12 6 51 Szakirány összes választandó 40 16
Településszociológia szakirány A szakirány célja: A hatékony település és térségfejlesztésnek, valamint az Európai Uniós pályázati források elnyerésének elengedhetetlen feltételét képezik a tudományosan megalapozott - fejlesztési terveket megelőző, települési-, térségi-, régiós adatbázisokra épülő - helyzetfeltáró empirikus felmérések. A képzés célja, hogy az érdeklődő hallgatókat olyan elméleti és módszertani tudással ruházza fel, amely alapján képessé válnak egy-egy település, térség, régió fejlesztési tervéhez szükséges, magas színvonalú helyzetfeltáró és hatáselemző vizsgálatok elvégzésére. A tudás hasznosulása: A terület- és településfejlesztési stratégiák, valamint operatív programok kidolgozásához szükséges társadalomtudományi felmérések szükségesé teszik olyan szakemberek képzését, akik az általános szociológiai tudásanyag mellett speciális ismeretekkel rendelkeznek a településkutatás területén is. A szakirányt elvégzettek elsősorban a település- és térségfejlesztés területén működő hazai és nemzetközi intézményeknél, vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint közigazgatási és önkormányzati intézményeknél helyezkedhetnek el. A képzés elősegítheti, hogy település- és térségfejlesztési stratégiák ill. operatív programok készítői szakmai jelentőségének megfelelő súllyal kezeljék a helyi társadalommal kapcsolatos felméréseket és helyzetfeltáró elemzéseket, s intézményesítsék társadalomtudományi kutatásmódszertani ismeretekkel rendelkező szakemberek részvételét. Ismeretkörök: A szakirányt elvégzők tudásának főbb területei: a globalitás-regionalitás-lokalitás problémaköre, a településszerkezetre és települési típusokra vonatkozó ismeretek, a területi és települési egyenlőtlenségek szociológiája, város- és faluszociológia, tervezési-fejlesztési-forrásszerzési ismeretek, területi-települési adatbázisok elemzése, terepmunka ismeretek, kvantitatív és kvalitatív településkutatási technikák alkalmazása. Kompetenciák: A képzés felkészíti a szakirányt elvégzőket arra, hogy megszerzett elméleti és módszertani ismereteikre támaszkodva megalapozott szakmaisággal lássák el terület- és településkutatási ill. fejlesztési feladataikat (a megfelelő kutatási módszerek megválasztásától, a mintaválasztás és az adatfelvétel komplett lebonyolításán át az eredmények interpretálásáig). A szakirányt elvégző hallgatók felkészültek lesznek arra, hogy önállóan illetve szakértői "teamek"-ben, más tudományterületek képviselőivel (pl. geográfusok, építészek) együttműködve végezzenek területi és települési helyzetfeltáró ill. hatáselemző kutatásokat. Szakirányfelelős oktató Gáspár Gabriella egyetemi docens, Ph.D., 17
3. Településszociológia szakirány Szakirány felelős: Gáspár Gabriella Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 Törzsképzési blokk A nemek társadalomtörténete és szociológiája, térbeli különbségek 2 Kollokvium 3 Faluszociológia 2 Kollokvium 3 Városszociológia 2 Kollokvium 3 Összesen választható: 2 4 0 0 0 9 Összesen választandó: 2 4 0 0 0 9 Módszertani blokk Területi statisztikai adatok elemzése 2 Gyakorlati jegy 3 A település és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása 2 Gyakorlati jegy 3 Összesen választható: 0 2 2 0 0 6 Összesen választandó: 2 2 6 Terepgyakorlat Társadalmi tőke, társadalmi hálózatok 2 Gyakorlati jegy 2 Összesen választható: 0 0 2 0 0 2 Összesen választandó: 2 2 Szakmai tárgyak Terület- és településfejlesztés 2 Kollokvium 3 Területi egyenlőtlenségek az egészségügyi állapotban és az egészségügyi ellátásban 2 Gyakorlati jegy 2 Nacionalizmuselméletek 2 Kollokvium 2 18
Szocializáció a családban a nemi szerepek elsajátítása, térbeli különbségek 2 Kollokvium 2 Magyarország településföldrajza 2 Kollokvium 3 Bevezetés az ökológiába 2 Kollokvium 2 Tájgazdálkodás 2 Kollokvium 2 Tájalkotás 2 Kollokvium 2 Nonprofit szervezetek szerepe a területés településfejlesztésbe 2 Kollokvium 2 Vizualitás a városi tereken 2 Gyakorlati jegy 3 Összesen választható: 4 6 4 6 0 23 Összesen választandó: 4 6 4 6 23 Szakirány összes választható 6 12 8 6 0 40 Szakirány összes választandó 6 12 8 6 0 40 19
Vallásszociológia szakirány A szakirány célja A képzés célja, hogy a vallásszociológia iránt érdeklődő hallgatókat olyan elméleti és módszertani tudással ruházza fel, amely alapján a magyar társadalom adottságainak és helyzetének, valamint a vallási szféra speciális körülményeinek ismeretében képessé válnak a vallással, az egyházakkal és a felekezeti intézményekkel kapcsolatos társadalmi, kutatási és szervezési feladatok magas szintű ellátására. A tudás hasznosulása Az egyházaknak jelentősebb a mozgósítható taglétszáma, mint a legnagyobb társadalmi szervezeteknek. A felekezeti intézmények tevékenysége bizonyos területeken jelentősebb, mint a civil szféráé. S főleg az állam és az egyház elválasztása folyamatosan a vallási és az állami/önkormányzati, valamint a vallási és civil szféra közötti koordinációs szükséglettel jár. Mindezen területek szervezési, vezetési, egyeztetési, konfliktus-megelőzési és megoldási feladatai, az egyházakon belül és az állami és a civil oldalon is speciális felkészültségű szakembereket igényelnek. Ismeretkörök A szakirány ismereteket közvetít a vallásosság és a nem-vallásosság alakulása; a vallás társadalmi és magatartásbefolyásoló szerepe; az egyházak szervezete, működésmódja és funkciói; a vallási szervezetek és intézmények sajátosságai és társadalmi kapcsolatai; a vallási kommunikáció, az egyházközi kapcsolatok, valamint a hazai és nemzetközi valláspolitika területén. Kompetenciák A szakirányt elvégző hallgatók önálló döntéshozói, irányítási, szakértői, tanácsadói, oktatói és tudományos munkára kapnak felkészítést a világnézeti és felekezeti kérdésekkel, illetve az egyházakkal és szervezeteikkel kapcsolatos területeken. A képzés felkészíti őket arra, hogy megalapozott szakmaisággal képesek legyenek a vallással, az egyházakkal és a felekezeti intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatos döntésekre, a világnézeti pluralizmussal, az államegyház viszonnyal kapcsolatos tervezésre, tanácsadásra, valamint kutatásra és oktatása, éspedig mind az egyházakban és intézményeikben, mind az állami és az önkormányzati, mind a civil szférában. A szakirányt elvégzettek az egyházaknál, a vallási szervezeteknél és a felekezeti intézményeknél, az egyházakkal és intézményeikkel kapcsolatban álló hazai és nemzetközi cégeknél, vállalkozásoknál, non-profit szervezeteknél, a vallási területen tevékenykedő idegenforgalmi vállalkozásoknál, és állami és önkormányzati szerveknél és intézményeknél helyezkedhetnek el. Szakirányfelelős oktató Nagy Endre, egyetemi tanár 20
4. Vallásszociológiai szakirány Szakirány felelős: Nagy Endre Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 Törzsképzési blokk Bevezetés a vallásszociológiába 2 Kollokvium 2 Modernkori vallásszociológia Szekularizációs elméletek és kritikájuk Összesen választható: 2 Kollokvium, gyakorlati jegy 2 2 Gyakorlati jegy 3 Összesen választandó: 2 4 0 0 0 7 2 4 7 Módszertan Szociológiai valláskutatás Magyarországon 2 Gyakorlati jegy 2 Módszerek a kvalitatív kutatásban 2 Gyakorlati jegy 2 A kvantitatív kutatások módszertana Összesen választható: Összesen választandó: 2 Gyakorlati jegy 2 4 2 0 0 0 6 4 2 6 Vallástudományi alapismeretek Monoteista vallások 2 Kollokvium 2 21
Hinduizmus és buddhizmus Összesen választható: 2 Kollokvium 3 Összesen választandó: 2 2 0 0 0 5 2 2 5 Vallás és bölcsészettudományok Bevezetés a vallásetnológiába 2 Kollokvium 2 Bevezetés a valláslélektanba 2 Kollokvium 3 Bevezetés a vallásfilozófiába 2 Kollokvium 3 Összesen választható: 2 2 2 0 0 8 összesen választandó: 2 2 2 0 8 Alkalmazott vallástudomány Vallás és politika 2 Kollokvium 2 Vallási szerveződés és szervezet 2 Gyakorlati jegy 2 Összesen választható: 2 2 4 Összesen választandó: 2 2 4 Alternatív tárgyak (kötelezően választandó) Új vallási mozgalmak 2 Kollokvium 2 XX. századi vallásos társadalomelméletek 2 Kollokvium 2 Vallás és kommunikáció 2 Gyakorlati jegy 2 A világvallások társadalomképe 2 Gyakorlati jegy 2 Vallás és modernitás 2 Gyakorlati jegy 2 Kutatatószeminárium 2 Gyakorlati jegy 2 Összes választható: 2 0 6 4 0 12 Összes választandó: 10 10 Szakirány összes választható 12 10 10 6 0 42 Szakirány összes választandó 36 40 22
KÉPZÉS Félév és óraszám Kredit 1 2 3 4 ALAPOZÓ KÉPZÉS Összes választható: 6 10 10 4 30 Összes választandó: 24 24 ÉRTELMISÉGKÉPZŐ TÁRGYAK Összes választható: 2 6 8 Összes választandó: 6 6 SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Összes választható: 6 4 2 14 Összes választandó: 4-6 5 MÓDSZERTANI TÁRGYAK Összes választható: 8 2 10 26 Összes választandó: 8 2 6 20 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSEK): 1. OKLEVELES SZOCIOLÓGUS SZAKIRÁNY Törzsképzési blokk Összes választható: 6 8 22 Összes választandó: 8 10 Módszertani blokk Összes választható: 2 4 4 2 15 Összes választandó: 4-6 6 Alternatív tárgyak Összes választható: 4 8 10 6 33 Összes választandó: 20-22 24 Szakirány összes választható: 12 24 14 6 61 Szakirány összes választandó: 40 MA SZOCIOLÓGUS KÉPZÉS ÖSSZESEN Összes választható: 26 38 40 20 148 Összes választandó: 80-82 95 Szakdolgozat: 25 Mindösszesen: 120 Az alább következő három szakirányú képzés félévenként eltérő óraszámmal és kredittel e tekintetben nem vonható egybe az alapozó és törzsképzés, valamint a módszertani tárgyakkal. 2. TÁRSADALMI NEMEK (GENDER) SZAKIRÁNY Törzsképzési blokk Összes választható: 2 8 2 21 Összes választandó: 2 8 2 21 Módszertani blokk 23
Összes választható: 2 4 2 9 Összes választandó: 2 4 2 9 Alternatív tárgyak Összes választható: 6 0 6 4 21 Összes választandó: 10 Szakirány összes választható: 8 10 12 6 51 Szakirány összes választandó: 8 40 3. TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNY Törzsképzési blokk Összes választható: 2 4 0 0 9 Összes választandó: 2 4 0 0 9 Módszertani blokk Összes választható: 0 2 2 6 Összes választandó: 2 2 6 Terepgyakorlat Összes választható: 2 2 Összes választandó: 2 2 Szakmai tárgyak Összes választható: 4 6 4 6 23 Összes választandó: 4 6 4 6 23 Szakirány összes választható: 6 12 8 6 40 Szakirány összes választandó: 6 12 8 6 40 4. VALLÁSSZOCIOLÓGIAI SZAKIRÁNY Törzsképzési blokk Összes választható: 2 4 7 Összes választandó: 2 4 7 Módszertani blokk Összes választható: 4 2 6 Összes választandó: 4 2 6 Vallástudományi alapismeretek Összes választható: 2 2 5 Összes választandó: 2 2 5 Vallás és bölcsészettudományok Összes választható: 2 2 2 8 Összes választandó: 2 2 2 8 Alkalmazott vallástudomány Összes választható: 2 2 4 Összes választandó: 2 2 4 Alternatív tárgyak (kötelezően választandó) Összes választható: 2 0 6 4 12 Összes választandó: 10 10 Szakirány összes választható: 12 10 10 6 42 Szakirány összes választandó: 36 40 24
3. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. ALAPOZÓ KÉPZÉS TANTÁRGY NEVE: NÉMET SZOCIOLÓGIA Félévek száma: 1 Tantárgy leírása: Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Aláírás X X A kurzus a szociológiai elméletalkotás szempontjából legfontosabb német szociológusok főbb munkáit és a német társadalomelméleti gondolkodás fő irányzatait követi nyomon a szociológia kialakulásának időszakától kezdve. A félév során Tönnies, Simmel, Elias, Schütz és Mannheim alapmunkáinak értelmezésére kerül sor. Kötelező olvasmányok: Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom, In.: Felkai Némedi Somlai: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig I., Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000., 441-458. o. Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet, In.: G. Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1973., 543-560. o. N. Elias: Egy civilizációelmélet vázlata, In.: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig I., Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000., 616-638. o. Schütz: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése, In.: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 178-228. o. Morel, Julius Bauer, Eva Meleghy, Tamás Niedenzu, Heinz-Jürgen Preglau, Max Staubmann, Helmut (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris, Budapest, 2000 Oktató: dr. Bognár Bulcsu 25
Tantárgy címe: Amerikai szociológia Kredit: 2 Előadás Szeminárium Spec. Koll X Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: Az előadás keretében a hallgatók megismerkedhetnek az amerikai szociológia kialakulásának és intézményesülésének folyamatával, a kezdeti amerikai szociológia fontosabb elméleteivel (Th. Veblen, chicagoi iskola, Human Relations, G. H. Mead szimbolikus interakcionizmusa), a parsonsi Nagy Elmélettel (a strukturalistafunkcionalista paradigmával, Parsons cselekvés- és rendszerelméletével), R. K. Merton középszintű elméletével, az amerikai fenomenológiai szociológiával, az etnometodológiával, valamint J. Alexander episztemológiai alapvetésével. Kötelező olvasmányok: - Alexander, Jeffrey: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Bp., Balassi K. 1996. - A fenomenológia a társadalomtudományokban. (Vál.: Hernádi Miklós). Bp. Gondolat K. 1986. - Mead, George Herbert: A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból. Budapest, Gondolat K. 1973. - Merton, Robert K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat K. 1980. - Szociológiaelmélet. (Szerk.: Julius Morel). Bp. Osiris K. 2000. Oktató: dr. Kupa László 26
Tantárgy címe: Francia szociológia Kredit: 2 ELŐADÁS Szeminárium Spec. koll. X Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A kurzus a Durkheim utáni francia szociológia formálódásával foglalkozik, elsősorban a kapcsolódó iskolához tartozó alkotók ( Mauss, Lévy-Bruhl, Halbwachs, Strauss) műveivel, ezen kívül Gurvitch strukturalizmusával, Touraine akcionalista szociológiájával, Boudon módszertani individualizmusával, Bourdieu mezőelméletével, továbbá érintőlegesen a posztmodern kérdés felvetéssel is. A tananyag részét képezi a XX. századi francia szociológia társadalmi hátterének problematikája és a francia szociológia specialitásainak kérdése is. Irodalom: Haskó Katalin: A francia szociológiai gondolkodás kezdetei, In: A szociológia kialakulása, Új Mandátum kiadó Budapest 1999. 183-223 o. Francia szociológia (Válogatás) KJK Budapest 1971. 37-178, 341-370 o. Szociológiaelmélet (Szerk.: Morel- Bauer- Meleghy stb.) Osiris Budapest 2000. 129-156 o. Szociológiai irányzatok a XX. században (Szerk: Felkai Némedi Somlai) Új Mandátum kiadó Budapest 2000. 418-443, 464-479 o. Pokol Béla: Szociológiaelmélet, Rejtjel kiadó Budapest 1999. 249-265, 298-341 o. Oktató: dr. Gáspár Gabriella 27
Tantárgy címe: Az empirikus szociológia Kredit: 2 ELŐADÁS Szeminárium Spec. koll. X kezdetei Magyarországon Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A szeminárium keretében a hallgatók megismerkedhetnek Jászi Oszkárnak Magyarország nemzetiségi viszonyaival és Szabó Ervinnek az ipari munkásság hullámzására vonatkozó empirikus megállapításaival, Braun Róbertnek a falu lélektanával és a vidéki munkásság életkörülményeivel kapcsolatos kutatásaival, Leopold Lajosnak a hazai kapitalista mezőgazdaságra vonatkozó elemzésével, Bosnyák Bélának Oros község társadalomrajzával kapcsolatos megállapításait. A kurzus behatóan foglalkozik Rézler Gyula munkásságával: a magyar nagyipari munkásság történetét áttekintő elemzésével, a téglagyári és cukorgyári munkások szociális helyzetképére és a Kammer-gyár munkástársadalmára vonatkozó főbb megállapításaival, a munkáslelkiség problémájával, a parasztság helyzetével a Szovjetúnióban, valamint a hazai falukutatókra és szociológusokra vonatkozó megállapításaival. Kötelező olvasmányok: - A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. II. kötet. (Vál.: Litván György és Szűcs László). Bp. Gondolat K. 1973. - Agrárszociológiai írások Magyarországon. 1900-1945.(Szerk.: Tóth Pál Péter). Bp. Kossuth K. 1984. - Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Válogatás. (Vál.:Litván György). Bp. Gondolat K. 1986. - Magyar mukásszociográfiák 1885-1945. (Szerk.: Litván György). Bp. Kossuth K. 1974. - Rézler Gyula válogatott tanulmányai 1938-1944. (Vál.: Tóth Pál Péter). Bp. Gondolat K. 2005. Oktató: dr. Kupa László 28
TANTÁRGY NEVE: MAGYAR SZOCIOLÓGIA AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Kredit: 2 Előadás Szeminárium Gyakorlat X Félévek száma: 1 Tantárgy leírása: Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Aláírás X A kurzus bemutatja az első szociológiai hazai műhely, a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század c. folyóirat körét Pikler Gyulától, Somló Bódogon, Leopold Lajoson, Harrer Ferencen, Rácz Gyulán és Szabó Ervinen át Jászi Oszkárig. Polgári radikálisokon kívül bemutatja a kurzus a konzervatív-keresztényszocialista gondolkodókat Prohászka Ottokártól, Giesswein Sándoron keresztül Geöcze Saroltáig. Kötelező olvasmányok: - Nagy J. Endre: Eszme és valóság. Szombathely. Savaria.1993. - Litván György: Jászi Oszkár. Bp.2004. - Litván György, Szűcs László: A szociológia első magyar műhelye. Gondolat. Bp.1972. Oktató: dr. Nagy Endre 29
Tantárgy neve: Magyar szociológia 1945 után Kredit: 2 Előadás Szeminárium Gyakorlat X Félévek száma: 1 Tantárgy leírása: Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Aláírás X A kurzus megkísérli feltárni a szociológia újraintézményesülésének útját és jelentősebb alkotóit (Hegedűs András, Kulcsár Kálmán, Andorka Rudolf, Cseh-Szombathy László, Huszár Tibor, Szelényi Iván, Bertalan László). A kurzus célja az, hogy a hallgatókat ösztönözze a nevezetekből szakdolgozat készítésre. Kötelező olvasmányok: Szántó Miklós : A magyar szociológia újraintézményesülése a hatvanas években. Akadémiai. Bp.1998. Oktató: dr. Kupa László 30
Tantárgy neve: Társadalmi struktúra és rétegződés Félévek száma: 1 Kredit: 2 Előadás X Szeminárium Gyakorlat Heti óraszám: Értékelés: 2 Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A társadalmi struktúra fogalma, az osztálytagozódás, egyenlőtlenség és heterogenitás, a társadalmi rétegződés dimenziói. A struktúra és rétegződéskutatás elméleti, metodológiai problémái. Struktúra és rétegződéselméletek, az osztály és réteghatárok elmosódása, hagyományos és modern középosztályok, a csoport identifikáció és a csoport hovatartozás. A társadalmi rétegződés strukturalista - funkcionalista megközelítésének jellegzetességei. Konfliktuselméletek a XX. század második felében. Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus. A marxizmus: örökség és újjászületés. Szintézisre törekvés a funkcionalizmus és konfliktuselméletek között, az ipari társadalmakra vonatkozó egyenlőtlenségek integrált elméletének modellje. Osztályok a mai nyugati társadalmakban: vagyon, jövedelmi különbségek, a hatalom dimenziói. Tendenciák a foglalkozási rendben: szakértelmiségiek és menedzserek, fehér- és kékgallérosok, a csoport meghatározottság relativizálódása. Túl az osztályokon és rétegeken, az élethelyzet, életstílus jellemzői a XX. század végén. A társadalmi egyenlőség individualizálódása Kötelező olvasmányok: - A társadalmi rétegződés komponensei. (szerkesztette: Angelusz Róbert) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1997. - Beck, Ulrich: A kockázat-társadalom. Századvég, Budapest, 2003. - Bourdieu, P.: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest, 1978. - Davis, Kingsley-Wilbert E Moore. A rétegződés néhány elve In: A foglalkozások presztízse. Gondolat, Budapest, 1977. 229-250. - Társadalmi struktúra és rétegződés II. (szerk.: Ferge Zsuzsa) Tankönyvkiadó Bp. 1977. Oktató: dr. Schadt Mária 31
Tantárgy neve: Társadalmi mobilitás Félévek száma: 1 Kredit: 2 Előadás X Szeminárium Gyakorlat Heti óraszám: Értékelés: 2 Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A társadalmi mobilitás elmélete: az első generáció. A társadalmi mobilitás elmélete és módszertana: hagyományos és új megközelítések, a mobilitáskutatások második generációja. A mobilitáskutatások harmadik generációja: osztálymobilitás az ipari társadalmakban. Mobilitás, életstílus nemzetközi összehasonlításban. Az oktatási rendszer hatása a mobilitásra, mobilitási tendenciák és az iskolázási lehetőségek kölcsönhatása, a kulturális tőke és az iskolai teljesítmény. Egyenlőtlen esélyek az iskolai képzésben, szocializáció és iskolai eredmény. A társadalmi mobilitás szubjektív aspektusai. Kötelező olvasmányok: - A társadalmi mobilitás. (szerkesztette: Róbert Péter) Új Mandátum Könyvkiadó Budapest, 1998. - Bourdieu, Pierre: Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In: Az iskola szociológiai problémái. KJK Budapest, 1974. 65-91. - Kohli, Martin (1990): Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában. In: Gellériné Lázár Márta (vál.) Időben élni történetszociológiai tanulmányok. Hermész könyvek, Bp., Akadémiai, 175-212. - Mayer, Karl Ulrich (1993): Életutak és társadalmi változás. Replika, 9-10. 110-118. - Róbert Péter: A származási egyenlőtlenségektől a státuskülönbségekig In: Egyenlőtlen helyzetek Kossuth Könyvkiadó Budapest 1988. 89-121. Oktató: dr. Schadt Mária 32
TANTÁRGY NEVE: INDIVIDUALIZÁCIÓ ÉS EGYENLŐTLENSÉG A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI MAGYARORSZÁGON Kredit: 2 Előadás Szeminárium X Gyakorlat Félévek száma: Heti óraszám: 2 Értékelés: 1 Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy X Aláírás Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók kitekintést nyerjenek a rendszerváltozás utáni magyar társadalom strukturális és rétegződési, mobilitási viszonyairól, és azokról a kihívásokról, amelyekkel a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését vizsgáló kutatók szembekerülnek, megismerkedjenek azokkal a bizonytalanságokkal, amelyekkel a struktúra és rétegződéskutatók szembe kell, hogy nézzenek. Témakörök: 1. Folytonosság és megszakítottság, rendszerváltások Magyarországon. 2. Társadalomszerkezet, mobilitás, egyenlőtlenség különböző nézőpontokból. 3. Hálózatok a Magyar társadalomban. 4. Társadalmi, területi egyenlőtlenségek, esélyegyenlőség és diszkrimináció 5. Érdek, politika és társadalmi struktúra. 6. Változó társadalmi helyzetek. Kötelező olvasmányok: 1. Társadalmi metszetek. Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Szerkesztette: Kovách Imre. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006. 2. Az alapműként megadott könyv témaköreinek tanulmányozásához, más kapcsolódó szakirodalmak is feldolgozhatók, például a Társadalmi Riport kétévenként megjelenő számaiból. Oktató: dr. Schadt Mária 33
Tantárgy címe: Mai szociológiai irányzatok Kredit: 2 ELŐADÁS Szeminárium Spec. koll. X Félévek száma: 1 Heti óraszám: 2 Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A témában felajánlott kurzusok egyrészt a kortárs szociológiaelméleti paradigmákkal, irányzatokkal (pl. racionális döntéselmélet, hálózatelmélet, tőkeelméletek, társadalmi konstrukció, kritikai elmélet, identitás, modernitás-posztmodernitás-globalitás), másrészt a kiemelkedő jelentőségű társadalomelméleti gondolkodókkal foglalkoznak (pl. Anthony Giddens, Ulrich Beck, Pierre Bourdieu, stb.) Irodalom: - Szociológiaelmélet. Szerk. Morel et al. Budapest: Osiris, 2000. - Szociológiai irányzatok a XX. században. Szerk. Felkai et al. Budapest: Új Mandátum, 2000. - Alexander, Jeffrey, Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest: Balassi, 1996. - Pokol Béla, Szociológiaelmélet. Budapest: Rejtjel, 1999. - Szociológiaelméleti folyóiratok egyes számai: Theory, Culture and Society; Theory and Society; European Journal of Social Theory; Telos. Oktató: dr. Nagy Endre, dr. Kupa László, dr. Sik Endre, dr. Schadt Mária, dr. Gáspár Gabriella, dr. Füzér Katalin, 34
TANTÁRGY NEVE: A BIZALOM ÉS A TÁRSADALMI TŐKE SZOCIOLÓGIAELMÉLETE Kredit: 2 Előadás Szeminárium Gyakorlat X Félévek száma: 1 Heti óraszám: Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy Aláírás Tantárgy leírása: A kurzus áttekintést ad a bizalom szociológiai irodalmából és végigkíséri a bizalom elméletének útját a társadalmi tőke multidiszciplináris kutatási területére. Kötelező olvasmányok: Anthony Giddens, The Consequences of Modernity. Stanford: Stanford University Press, 1990: 1. és 3. fejezet. Niklas Luhmann, Familiarity, confidence, trust. In Trust: Making and Breaking Cooperative Relations. Szerk. Diego Gambetta. Ocford: Basil Blackwell, 1990: 94-107. Adam Seligman, Trust, role segmentation, and modernity. In The Problem of Trust. Princeton: Princeton University Press, 1997: 13-43. Piotr Sztompka, The idea of trust; Varieties of trust; Foundations of trust; The functions of trust; The culture of trust. In Trust: A Sociological Theory. Cambridge: Cambridge University Press, 1999: 18-138. David Halpern, Concepts, history and measurment. In Social Capital. Cambridge: Polity Press, 2005: 1-40. Oktató: dr. Füzér Katalin 35