Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek Szakirány TURISZTIKAI KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK BÉKÉS MEGYÉBEN Készítette: Zsapka Andrea Budapest, 2005

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 I. Általános gazdasági helyzet Magyarországon... 7 II. A turizmus helyzete a világ országaiban és hazánkban...10 III. A turizmus szerepe hazánkban...16 IV. A Dél Alföldi Régió és Békés megye általános gazdasági helyzete...18 V. A vizsgált térség jelentőssége turisztikai szempontból...21 VI. Turisztikai kis-és középvállalkozások helyzete Békés megyében...24 VI.1. Problémák...25 VI.1.1 Országos szinten...25 VI.1.2 Megyei szinten...26 VI.2 Fejlesztési lehetőségek...27 VI.3 Forrásszerzési lehetőségek...31 VI.3.1 Pályázatok...31 VI.3.1.1 Turisztikai célelőirányzat...31 VI.3.1.2 Széchenyi turizmusfejlesztési program...33 VI.3.1.3 AVOP 3.1.3 Idegenforgalmi tevékenység fejlesztése...33 VI.3.1.4 ROP 1. 1 Turisztikai vonzerők fejlesztése...34 VI.3.1.5 ROP 1. 2 Turisztikai fogadóképesség javítása, szálláshely, szolgáltatásfejlesztés...35 VI.3.1.6 Fontos szempontok a pályázatok elkészítésénél...36 VI.3.1.7 Miért éri meg pályázni...37 VI.3.2 Hitelek...37 VI.3.2.1.Mikrohitel Program...38 VI.3.2.2 Mikrohitel Plusz program...40 VI.3.2.3 Midihitel...40 VI.3.2.4 Széchenyi Kártya...41 VI.3.2.5 ECONOVA Hitelprogram...41 VI.3.2.6 Európa hitel...42 2

VII. A turisztikai vállalkozások munkáját összefogó, segítő szervezetek...43 VII.1 Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány...43 VII.2 Magyar Turizmus Rt...44 VII.3 Dél Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság...45 VII.4 Békés megyei Területfejlesztési Tanács...45 VII.5 Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány...46 VIII. Három békés megyei turisztikai kis- és középvállalkozás részletes bemutatása...48 VIII.1 Frankó tanya...48 VIII.2 Marschal Zoltán- Étterem, vendégház...49 VIII.3 Körös Tours...51 Befejezés...53 Mellékletek...55 Ábrajegyzék...58 Irodalomjegyzék...59 3

Bevezetés A versenyelőnyön alapuló gazdaság már nem csupán a termékek vagy szolgáltatások versenyképességén alapszik. Sokkal inkább a cégek és az őket alkotó emberek folyamatos továbbképzésétől függ, attól, hogy képesek vagyunk-e a versenytársainkat megelőzni az elengedhetetlenné vált tudás kiaknázásában. Gyáriparosok Európai Kerekasztala (Z.Júlia;2004:p.7) Magyarország számos olyan adottsággal rendelkezik, melyek segítségével az ország turisztikai vonzerejét viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövelhetnénk. Gondoljunk csak hazánk egyedülálló természeti kincseire, a világszerte ismert gyógyvizes forrásainkra, az egyes tájegységek által kínált sajátos látnivalókra, a változatos állat- és növényvilágra, valamint a felbecsülhetetlen kulturális értékekre, melyek régóta hazánk jó hírét öregbítik. A Dél Alföldi Régió, ezen belül Békés megye, különösen sok, turisztikai szempontból igen fontos és még kiaknázatlan lehetőséget kínál, a vállalkozó kedvű üzletemberek, sőt az állam számára is. Egy sikeres projekt vagy vállalkozás beindításához azonban, mint tudjuk, tőkére is szükség van, melynek előteremtése igen nehéz feladat. A pénzügyi források, pedig szűkösek, a pályázatok és a bankok által rendelkezésre bocsátott hitelkonstrukciók feltételei sokszor szigorúak, kedvezőtlenek. Az általam vizsgált magyar turisztikai szektor résztvevőinek többsége kis- és középvállalkozás, és bár az Európai Unióhoz való csatlakozásunk által számos új forrásszerzési lehetőséggel bővült az amúgy szűkös kínálat, a legtöbb hazánkban működő vállalkozás, ennek ellenére, még mindig tőkehiánnyal küszködik. Szakdolgozatom célja, a turizmus területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetének elemzése, lehetőségeik felmérése és fejlesztési javaslatok nyújtása a hatékonyabb működés érdekében. 4

Mivel e dolgozat keretein belül lehetetlen lenne a teljes magyarországi turisztikai vállalkozási paletta, valamennyi szereplőjét megvizsgálni, a vizsgált kis- és közép vállalkozások körét a Dél Alföldi Régióra nevezetesen Békés megyére szűkítettem. A kérdéses régió az ország területének mintegy egyötödét foglalja magába, főleg gyógyvizeiről híres, de a lovas turizmus jelentősége sem elhanyagolható ezen a területen. A régió fejlettsége sajnos elmarad az ország más területeitől. Ez különösen Békés megye esetében szembetűnő, ahol rendkívül hátrányos a gazdasági helyzet és nagyon magas a munkanélküliség. A terület főleg a külföldi, idősebb vendégeket vonzza, ami a számos melegvizű gyógyforrásnak tudható be, de a belföldi turizmus is számottevő a megyében. A közelmúltban számos fejlesztést hajtottak végre a térség egészségturisztikai létesítményeiben, főleg a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó szálláshelyek kapacitását és színvonalát növelték, többnyire pályázati pénzekből. Tanulmányom első részében röviden ismertetem az ország általános makrogazdasági tendenciáit, és a turisztikai szektorral kapcsolatos fejleményeket, majd az általam választott terület, Békés megye, hasonló szisztéma alapján felépített elemzése következik. Szeretnék átfogó képet nyújtani, a megyében működő turisztikai kis és középvállalkozások helyzetéről, mely az általános hazánkban tapasztalható tendenciáknak megfelelően elég változatos képet mutat. Ezek a vállalkozások számos problémával küzdenek, melyet az újabb és újabb Európai Uniós pályázati lehetőségek próbálnak ellensúlyozni, akadnak azonban olyan vállalkozások is, melyeknek sokszor a pályázatok megírása is gondot jelent. Ezért tartottam fontosnak azoknak a szervezeteknek a megemlítését, melyek a vállalkozásokat életciklusaik különböző szakaszában különféle hasznos tanáccsal látják el, munkájukat segítik. E szervezeteket több csoportra oszthatjuk, vannak olyanok, melyek kifejezetten a turisztikai vállalkozások tevékenységében vesznek részt, de léteznek olyan egyesületek, alapítványok, civil szervezetek is, melyek a kis- és középvállalkozásokkal általánosságban foglalkoznak. 5

Vannak országos szintű intézmények és helyi kezdeményezések is, melyek szintén a vállalkozások sikeresebb működtetését próbálják elősegíteni. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Magyar Turizmus Rt., a Dél Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány egyaránt, az ország és a térség, turisztikai vállalkozásainak nyereséges működéséhez szükséges feltételek megteremtésén munkálkodik. Megvizsgáltam a különböző fejlesztési lehetőségeket és az ígéretes ágazatokat, valamint megpróbáltam összegyűjteni a problémákat, a lehetséges kitörési pontokat. Véleményem szerint az egyik legnagyobb probléma a szezonalítás kérdése, melynek kiküszöbölése az egyik legfontosabb feladat. Kitörési lehetőségek többek között, a manapság igen felkapott egészségturizmus, valamint a falusi turizmus. Az egészséges életmód szemlélet térnyerésével egyre nagyobb szerephez jutnak a wellnes és fittnes központok és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, a megye számos jól ismert fürdőhelye ehhez kiváló alapot szolgáltathat, ezt a lehetőséget nem szabadna elszalasztani. Emellett fontosnak tartom a turizmushoz köthető marketing tevékenység intenzitásának növelését, az ehhez kapcsolódó feladatok elvégzésével is külön vállalkozások foglalkozhatnának, így a turizmus termelésbővítő és munkahelyteremtő hatása még erőteljesebben jelentkezhetne. Végül három gyakorlati példán keresztül szeretném bemutatni, hogy a valóságban mi realizálódik abból, ami papíron olajozottan működik, három békés megyei turisztikai kis- és középvállalkozás működését és forrásszerzési tapasztalatait alapul véve. Összefoglalva tehát, szeretnék átfogó képet adni a térség turisztikai kis- és középvállalkozásainak helyzetéről, problémáiról és a problémák megoldási lehetőségeiről. 6

I. Általános gazdasági helyzet Magyarországon A továbbiakban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. szeptemberi jelentése alapján ismertetném a témához kapcsolódó legfontosabb gazdasági tendenciákat: A 2005-ös évet a világ szinte valamennyi országában a gazdasági növekedés visszaesése fémjelzi, Amerikában és Európában különösen érezhető e tendencia hatása. Még a hihetetlenül gyorsan fejlődő ázsiai országok növekedése is, ha nem is nagymértékben, de lelassult. A következő ábra ezt a folyamatot illusztrálja. 1.sz.ábra A világazdasági növekedés alakulása 6 5 % 4 3 2 Világgazdaság USA EU 1 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 év 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: GKM (2005/2): p 6 Mint látható a 2001-es év szomorú eseményeinek hatására bekövetkezett visszaesés óta a világgazdaság növekedésnek indult, és csak a 2005-ös évben torpant meg ismét. A változás legfőbb oka valószínűleg az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedése, mely szeptemberben elérte a rekordmértékű 70 dolláros hordónkénti árat, és ez a folyamat minden ágazatban áremelkedést idézett elő. Az amerikai gazdaság is súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, melyet a FED, az irányadó kamatláb megemelésével (3.5%) próbál ellensúlyozni. AZ Európai Unióban is hasonló tendenciák uralkodnak. A második negyedévi növekedési ütem alig érte el az első negyedév 0.3%-át. Ennek megfelelően az éves várakozások is csökkentek. A Nemzetközi Valutaalap 1.3%-os bővülésre számít a korábbi 1.6% előrejelzésekkel szemben. A közösség országai közül, legfontosabb partnereink mutatói jelentősen romlottak. Olaszország és Németország súlyos problémákkal küzd, mint például a magas 7

munkanélküliség, vagy az elöregedő társadalom. Ez természetesen negatív hatással van hazánk gazdasági helyzetének alakulására is, hiszen ezzel a két országgal igen szoros üzleti kapcsolatban állunk. A magyar gazdaság állapota viszonylag stabil. A bruttó hazai termék 4.1%-kal bővült az első negyedévi 2.9%-os értékhez képest. A bővülés legfőbb hajtóereje a 9.4%-os beruházás növekedés volt, melyben jelentős szerepet kapott az autópálya építés, továbbá a lakásberuházások. Az ipar is erőteljes fejlődésnek indult, a második negyedévi ipari termelés közel 2%-kal felülmúlja az első negyedévben elért mennyiséget. A legjobban fejlődő ágazat még mindig az építőipar, de a szolgáltatások területén is jelentős bővülésről beszélhetünk, a növekedés mértéke elérte a 4%-ot. A mezőgazdaság szerepe sajnálatos módon tovább csökkent. A munkanélküliségi ráta 7%, ami bár emelkedett, de még mindig kedvezőnek mondható a környező országokhoz viszonyítva. 2005 májusában, az újonnan csatlakozók közül, csak Szlovéniában volt alacsonyabb ez a mutatószám. (A magyarországi munkanélküliségi ráta alakulásáról bővebben a mellékletben szereplő 3.sz.ábra ad felvilágosítást.) Lengyelország Szlovákia Lettország EU-25 Csehország Litvánia EU-15 Észtország Magyarország Szlovénia Munkanélküliségi ráta (2005. május) 9,1 8,8 8,1 8,1 8 7,9 6,3 5,9 2.sz.ábra 15,5 17,8 0 5 10 15 20 % Forrás: HVG 2005.XXVII.évf.27.sz.:p 75 A nettó reálkeresetek több mint 4%-kal magasabbak az év eleji szintnél, a fogyasztás és a termelékenység nem növekedett ezzel arányosan. 8

A megtakarítási szerkezet átalakult, a banki betétek és állampapírok népszerűsége jelentősen visszaesett, és a devizahitelek iránt nőtt meg a kereslet. E folyamathoz valószínűleg hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamat csökkentése. Az export tovább növekedett, de a külkereskedelmi mérleg hiánya összességében valószínűleg mérséklődik. Az államháztartási hiány mértéke az előrejelzéseknek megfelelően év végére 3.6%-ra csökken, az infláció a tervek szerint, a magas olajár hatásának ellenére is tartja a 4% körüli szintet. 9

II. A turizmus helyzete a világ országaiban és hazánkban Az idegenforgalom a világ minden részén jelentős profitot termel, hatása rendkívül szerteágazó, szinte a gazdaság minden területére befolyással van. Az ágazat helyzete tehát hatással van a világgazdaság teljesítményére is. A nemzetközi turizmus az elmúlt években igen változatos képet mutatott. A jelenlegi helyzetet a Magyar Turizmus Rt. és a Központi Statisztikai Hivatal, irodalomjegyzékben részletesen ismertetett, felméréseinek segítségével szeretném ismertetni. 4.sz.ábra Nemzetközi turistaforgalom 850 800 (millió fő) 750 700 650 Nemzetközi turistaforgalom 600 2000 2001 2002 2003 2004 2005* * becsült érték Forrás: HVG 2004.XXVI.évf.11.sz.:p 65 A 2001. évi, amerikai merényletek által előidézett visszaesés után, a turisztikai ágazat bevételei 2002-ben újra emelkedni kezdtek, majd 2003-ban az iraki helyzet, és az Ázsiában megjelenő SARS- vírus, valamint a világgazdaság megtorpanásának hatására ismét csökkentek. A 2004-es évben rekordméretű 10%-os növekedést ért el a turisztikai ágazat, de idén a növekedés mértéke ismét lassulni látszik. A visszaesés feltehetőleg az egyre gyakoribb terrorista akciók következménye, melyek hatására jelentősen csökkent az utazási kedv Európában. A véletlenszerű támadások, öngyilkos merényletek bizonytalanabbá tették az embereket. A sorozatos természeti katasztrófák, mint a Tsunami, a világszerte tomboló hurrikánok, mint például a Katrina, az özönvizek, szintén okozhatták, a turistaérkezések számának csökkenését. Hozzájárul a visszaeséshez az olaj és benzinárak növekedése is, mely közvetve érezteti hatását a turizmussal kapcsolatos szolgáltatások áraiban. 10

Az európai kontinens fogadja világviszonylatban a legtöbb külföldi vendéget, számuk eléri a 710 milliót. Európa országai bonyolítják a világ vendégforgalmának több mint 50%-át, bár ez az arány a WTO előrejelzései szerint 2020-ra 46%-ra csökkenhet. Ennek oka az ázsiai, a csendes-óceáni, a közel-keleti, valamint az afrikai térség jelentős forgalomnövekedése, ami a WTO szerint 10 év múlva elérheti az 5%-ot. 2004-ben ez az érték 4,1%-ot tett ki. (HVG 2004.XXVI.évf.11.sz.:p 65) A legtöbb Európába érkező vendég, ahogy a mellékelt ábra mutatja a mediterrán országokat, Spanyolországot, vagy Görögországot és a Nyugat-Európai országokat választja úti célul, ezzel szemben Közép-Kelet-Európát és Észak-Európát kevesebben látogatják. Ez véleményem szerint a tengerpartok népszerűségének és a fejlett nyugateurópai nagyvárosok vonzerejének köszönhető. 5.sz.ábra Európai turistaforgalom úti célok szerint 2004 18% 33% 37% Dél-Európa Észak-Európa Nyugat-Európa Kelet-Közép Európa 12% Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák/ Hazánkban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a folyó fizetési mérleg idegenforgalmi egyenlege 2001 óta, folyamatosan csökken, ami annak tulajdonítható, hogy a kiadások a bevételeknél jóval nagyobb mértékben emelkednek. Ennek ellenére, az idegenforgalmi bevételeket tekintve, a 2005-ös év első felében, növekedés figyelhető meg, az előző év azonos időszakához képest.(melléklet 5/1.sz.ábra) A külföldi vendégek száma közel 10%-kal emelkedett, 97%-uk Európából érkezett hazánkba. A japán és brit vendégek esetében a vendégéjszakák száma szinte megduplázódott, ezzel szemben a német turistáknál 2.5%-os visszaesést figyelhetünk meg, míg a francia és olasz vendégek száma nem változott a tavalyi évhez képest. 11

Az Amerikából érkezők esetében 13%-kal emelkedett a beutazások mértéke, az újonnan csatlakozó országoknál, mint Csehország, vagy Lengyelország 20%-os a látogatószám növekedés. A Magyarországra látogató külföldi vendégek 64%-a egy napra érkezik hazánkba. Legtöbben, a nyári főszezonban utaznak Magyarországra, a téli hónapokban jelentős forgalom visszaesés következik be. Az átlag tartózkodási idő egyébként három nap, ezek a napok legtöbbször hétvégére esnek Az utóbbi időszakban, habár a bevételek és a költések aránya emelkedik, a turisták által itt töltött idő egyre zsugorodik 6.sz.ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása előző év azonos időszakához viszonyítva (%) 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00-5,00-10,00 2000. I. félév 2001. I. félév 2002. I. félév 2003. I. félév 2004. I. félév 2005. I. félév külföldi összesen belföldi összesen mindösszesen Forrás: GKM (2005/2): p 21 Az ábrán egyértelműen látható, hogy 2000 óta jelentősen lecsökkent a hazánkban töltött vendégéjszakák száma, a 2003-as év volt a legrosszabb, ekkor esett vissza legnagyobb mértékben a vendégforgalom, azóta a külföldi látogatók esetében további csökkenés, míg belföldi forgalomban enyhe növekedés figyelhető meg. A belföldi vendégektől származó szállásdíj bevételek több mint 30%-kal emelkedtek. Ez javarészt a wellnes-és gyógyturizmus egyre növekvő népszerűségének köszönhető, de az üdülési csekkek forgalmának 40%-os emelkedése is hozzájárult az ágazat sikeréhez. A turisták többféle okból szánják rá magukat egy-egy utazásra, utazhatnak üzleti célból, újabb és újabb üzleti partnereket keresve, részt vehetnek különböző konferenciákon, vagy választhatnak a kellemesebb pihenési formák közül, felkereshetnek egy gyógyszállót, elmehetnek vadászni, vagy esetleg lovagolni. 12

A következő oldalon lévő táblázat a hazánkba érkező vendégek motiváció szerinti megoszlását ábrázolja: 7.sz.ábra A kereskedelmi szálláshelyekre érkezők utazási motivációja 2004 12% 6% 6% 20% gyógy- és termálturizmus hivatalos, üzleti utazás szabadidő 56% kongresszus, konferencia egyéb Forrás: KSH, Turizmus 2004: p 25 Magyarországon is, mint a világ minden részén, a szabadidő turizmus kapja a legnagyobb szerepet, ennek részaránya több mint 50 %. A szabadidős céllal idelátogatóktól származó bevételek idén emelkedtek, ez a csoport 24,1%-kal költött többet 2005 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az üzleti turizmus jelentősége is egyre nagyobb, de ezen a területen még számos fejlesztést kell végrehajtani, hogy felzárkózhasson hazánk a fejlettebb országok által nyújtott színvonalhoz. A konferenciaturizmus is kedvező változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban, idén 15%-kal több nemzetközi konferenciát rendeztek Magyarországon. A résztvevők több mint 60%-a külföldről érkezett. A gyógy- és termálturizmus területén, szintén akadnak még kiaknázatlan területek. Az adatok alapján, ezen ágazat részaránya a legalacsonyabb, ennek ellenére ez a legdinamikusabban fejlődő terület, egyre több wellness -és gyógyszállodát építenek. A hazánkban található különféle szálláshelyeket több csoportra oszthatjuk, a legsikeresebben a magasabb kategóriás szállodák működnek. Ezeknek a szálláshelyeknek a forgalmát vizsgálva a gyógy- és 4-5 csillagos szállodák bevétel-növekedése figyelhető meg az elmúlt évek során. Ezzel szemben az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeknél forgalom-visszaesés tapasztalható. Mindezek alapján belátható, hogy a megnövekedett bevételek miatt a magasabb kategóriájú szállodák folyamatosan tudnak fejleszteni, míg a kevésbé színvonalas szállók, panziók ezt nem engedhetik meg maguknak, így hamar tönkremennek. 13

Az itt látható ábra, a különböző szálláshelyek férőhelyeinek százalékos megoszlását ábrázolja. 8.sz.ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástipusonként 2004 7% 7% Kemping 29% Szálloda 10% Panzió Turistaszálló 13% Ifjúsági szálló 34% Üdülőház Forrás: KSH, Turizmus 2004: p 20 Érdekesnek tartom, hogy a kempingek férőhelyeinek aránya közel azonos a szállodákéval, tehát ez a második legnépszerűbb szálláshelyforma hazánkban. Sajnos az, hogy ilyen sok a férőhely, nem jelenti azt, hogy a szálláshelyek kapacitáskihasználtsága megfelelő. A legkevesebb férőhellyel az üdülőházak és diákszállók rendelkeztek a tavalyi évben. A világ folyamatos fejlődésével együtt jár, hogy egyre fontosabbá válnak a modern technológiák és a gyors kommunikációs eszközök. Éppen ezért az informatikai ágazat gyors fejlődése a turizmus területén is jelentős változásokat okozott. Az internetes szállásfoglalás, repülőjegy vásárlás elterjedésével gyorsabbá és kényelmesebbé, vált az utazások megszervezése. Negatívumként felhozható, hogy az internetes foglalások hatására kevésbé tudnak előre tervezni az egyes utazási irodák, ami akár működésüket is veszélybe sodorhatja. A világháló számos lehetőséget kínál a turisztikai kis- és középvállalkozások számára is. Tevékenységi körüket kibővíthetik, valamint világszerte ismertté válhatnak saját internetes honlapjuk elkészítésével. De ehhez az is hozzátartozik, hogy számos esetben éppen az információkhoz való könnyebb hozzáférés miatt, kerülik meg az emberek az utazási irodákat, és maguk szervezik meg a nyaralásukat, ami nagymértékben csökkenti az irodák bevételeit. Az uniós csatlakozással életbe lépő, határátkeléssel kapcsolatos formaságok leegyszerűsödése, szintén a turistaforgalom növekedését ösztönzi. 14

A fapados légitársaságok megjelenésével, kiéleződött az ágazat e területén dolgozó vállalkozások közötti verseny. A távolabbi országok alacsonyabb áron is elérhetővé váltak, így a turisztikai vállalkozások közötti verseny tárgyát egyre inkább a kiegészítő szolgáltatások képezik Úgy gondolom, Magyarország szempontjából kedvezőtlen tendencia, hogy a tengerparttal rendelkező volt szocialista országok (pl. Horvátország, Bulgária) egyre több turistát csábítanak magukhoz alacsony áraikkal, és az egyre magasabb színvonalú szolgáltatásaikkal. Eközben nálunk, például a Balatonnál folyamatos áremelkedés a jellemző, amit nem követ a szolgáltatások színvonalának emelkedése. 15

III. A turizmus szerepe hazánkban A turizmus jelentősége termelésbővítő és munkahelyteremtő hatásában rejlik, mellyel közvetve hozzájárul az ország gazdasági helyzetének alakulásához. A GKI Gazdaságkutató Intézet vizsgálata szerint, gazdaságélénkítő hatását tekintve a 25 nemzetgazdasági ágazat között, az előkelő negyedik helyen szerepel az építőipar, a gépipar és a pénzügyi szolgáltatók után.(gki Rt., A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004 október) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában közölt helyzetelemzés szerint a teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor 2002-ben a magyar GDP 8,76%-át tette ki, a foglalkoztatás mértéke az alkalmazotti létszám 12%-a volt. (Magyar Turisztikai Hivatal, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013:p 19) Bonyolult szerkezete miatt az ágazat más területek eredményeit is egyértelműen befolyásolja, ilyenek például: kereskedelem, közlekedés (fapados légitársaságok megjelenése), pénzügyi szolgáltatások. Az alábbi, általam összeállított folyamatábra a turizmus adott városra, helységre gyakorolt közvetett és közvetlen hatásait mutatja egy fiktív üdülőhely létesítésén keresztül. Üdülőhely létesítés hatásai 9.sz.ábra Munkahelyteremtés Innováció Infrastruktúra fejlesztése Projekt előkészítse -tervezők -kivitelezők -befektetők -reklámszakemberek Üdülőhely megépítése Adóbevétel növekedése Jövedelemnövelő hatás Új vállalkozások létesülése Kereskedelmi forgalom növekedése Kulturális értékek megőrzése Forrás: saját kutatás 16

A fiktív város esetében megfigyelhető, hogy már a képzeletbeli üdülőhely létesítésének tervezési, előkészítési folyamataiban is megjelenik a munkahelyteremtés, mint pozitív hatás. A projektben résztvevő tervezőcégek, a későbbi kivitelezők és marketingszakemberek alkalmazásával, a befektetők egyre szélesebb réteget vonnak be a munkálatokba. Az üdülőhely megépítése után, további pozitív következmények jelentkeznek. Gondoljunk csak az újabb és újabb, turizmust kiszolgáló vállalkozások létesülésére, a munkahelyteremtésen keresztül a jövedelemnövelő hatásra, a kereslet növekedésére, a kereskedelmi egységek forgalomnövekedésére. Nem elhanyagolható szempont továbbá az önkormányzatok és közvetve az állam adóbevételeinek növekedése sem. Emellett, az üdülőhely könnyebb elérése érdekében, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére így megoldódik egy további probléma, és újabb szereplők kerülnek a körforgásba. A projekt segítségével újabb modernebb technológiák alkalmazására is lehetőség nyílik, az üdülőhely jellegének megfelelően, például egy fürdőhely esetében, ilyen lehet, egy korszerűbb keringtető berendezés használatba vétele. A folyamat tehát önmagát generálja, számos vállalkozót vonva be a folyamatba. A turizmus további pozitív hatásai közé sorolhatjuk a kulturális és természeti értékek hosszú távú megőrzését. A falusi turizmus segítségével fennmaradnak a régi hagyományok, a népviselet és sok más fontos kulturális érték, ami egyébként feledésbe merülne. A turizmus segítségével az egyébként elszigetelt területek, térségek is bevonhatóak a gazdaság vérkeringésébe. Mindezek alapján tehát megállapíthatjuk hogy a turizmus pozitív hatásai annyira szerteágazóak, hogy szerepe létfontosságú lehet egy adott ország életében és fejlesztése elengedhetetlen feladat. 17

IV. A Dél Alföldi Régió és Békés megye általános gazdasági helyzete Magyarország tervezési-statisztikai régiói 10.sz.ábra Forrás: www.logsped.hu/regiok.htm A Dél Alföldi Régió és ezen belül Békés megye, társadalmi és gazdasági szempontból, egyaránt elmaradott térségnek számít, az itt található 25 kistérség közül 7 tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé A területre jellemző, hogy minden a nagyobb városok köré szerveződik. A közlekedési infrastruktúra is ezek között a városok között fejlettebb, a kisebb városok, tanyák súlyos infrastrukturális problémákkal küzdenek. A közlekedési nehézségek, autópályák hiánya és az utak rossz minősége miatt, a megye kevésbé vonzza a befektetőket. A beruházások hiánya, pedig tovább rontja a megye helyzetét. A Dél Alföldi Régió az EU besorolása szerint a NUTS II. szintbe tartozik, az egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított GDP-t tekintve, a Közösségi átlag 40%-a alatt helyezkedik el. (DARFT, Helyzetelemzés, 2005.05.06, 2. sz. munkaanyag). A térségben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos szintet, mértéke 8.3%. 11.sz.ábra A munkanélküliségi ráta alakulása régiónként % 12 10 8 6 Közép Magyarország Közép Dunántúl Észak Magyarország 4 2 0 Dél Dunántúl Nyugat Dunántúl 2001 2002 2003 2004 2005 Észak Alföld Dél Alföld Forrás: GKM, 2005/2: p 27 18

Az előző lap alján szereplő ábrán látható, hogy a vizsgált térség a négy legrosszabb helyzetben lévő régió között van. 2004-ben és 2005-ben a leszakadás a fejlettebb területektől még intenzívebben folytatódott. Ha Békés megyére szűkítjük a vizsgálatot, az eredmény, hasonlóképpen alakul, sőt a régió megyéi közül itt a legsúlyosabb a helyzet. A megyében a legalacsonyabb a havi nettó átlagkereset, ami magával hozza a helyi kereslet csökkenését, a fizetőképes kereslet hiányát. Ez természetesen negatívan érinti a térség vállalkozásait, melyeknek csökken a versenyképessége és beszűkülnek a fejlesztési lehetőségeik. A megye területén magas az idősek aránya, a fiatalok a magasabb jövedelmi szint miatt az ország más területein, főleg Budapesten, más nyugati megyében vagy esetleg külföldön vállalnak munkát. A született gyermekek száma egyre inkább csökken, a fiatal házasok nem mernek több gyermeket vállalni. Hazánknak ezen a részén, a vállalkozási kedv igen alacsony. Az egy főre jutó vállalkozások száma, alig haladja meg az országos átlag 50%-át. Az itt dolgozó alkalmazottak száma, pedig általában 50 fő alatt van. A megyében működő vállalkozások többsége tőkeszegény, vagy eladósodott, a legtöbb esetben kényszervállalkozás. A kis-és középvállalkozások csaknem 90%-a városokban koncentrálódik. A legfejlettebb és legsűrűbben lakott városok között említhető, többek között, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula és Szarvas, ezekben a városokban a legmagasabb a diplomával rendelkezők aránya. A gazdaság szerkezetét főként a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó tevékenységek határozzák meg, bár a fejletlen termelési tényezők, és az elavult termelési módszerek alkalmazása miatt, az ágazat nehéz helyzetben van. A térség foglalkoztatottjainak 11.5%-a ebben a szektorban tevékenykedik, ami csaknem duplája az országos átlagnak. A békési ipar szintén nehézségekkel küszködik, hiszen fejlesztések nélkül nem tud lépést tartani az ország más területein működő tőkeerős cégekkel. Ennek ellenére meghatározó szerepet játszik a megye gazdasági életében, hiszen a foglalkoztatottak közel 40%-a ezen a területen dolgozik. Fontosabb iparágak: építőipar, textilipar valamint az élelmiszeripar. A megye piacát főként keleti szomszédos országok jelentik, a legnagyobb árumennyiséget Oroszországba exportálják. Békés megyében is jellemző a szolgáltatói szektor túlsúlya a vállalkozások számát és a foglalkoztatottak arányát tekintve egyaránt. Az idegenforgalommal foglalkozó 19

cégek száma alacsony. A pénzintézetek, oktatási centrumok a nagyobb városokban koncentrálódnak.. (BMVA, Békés megye turizmusfejlesztési stratégiai terve, Helyzetelemzés 2003) A vállalkozások fejlesztését szolgáló inkubátorházak, és vállalkozói központok kezdetlegessége gondot okoz, bár már vannak fejlesztéssel kapcsolatos kezdeményezések. A következő táblázat röviden összefoglalja a térség jellemzőit: A régió SWOT analízise Erősségek -kedvező éghajlat -határ közelsége (EU határ is) -aktív vállalkozások -inkubátorházak, ipari parkok -fejlődő városok -értékes erőforrások 12.sz.ábra Gyengeségek -infrastruktúra kiépítetlensége -alacsony jövedelmi szint -mezőgazdaság rossz helyzete -magas munkanélküliség -kevés potenciális befektető -alacsony születési arány Lehetőségek -szállítmányozási, logisztikai központok -EU támogatások -Euroregionális összefogás -megújuló energiaforrások - vállalatok közötti együttműködés elősegítése Veszélyek -elvándorlás -elöregedő népesség, -társadalmi elégedetlenség -turizmusfejlesztés Forrás: saját kutatás 20

V. A vizsgált térség jelentőssége turisztikai szempontból Magyarország turisztikai régiói 13.sz.ábra Forrás: www.invitour.sk A Dél Alföldi Régió, mint ahogy a mellékelt ábrán is látható, a legnagyobb összterületű idegenforgalmi régió Magyarországon, három teljes megyét (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) foglal magába. Ez az egyetlen olyan idegenforgalmi régió, amelynek határai tejesen megegyeznek az Európai Unió tervezési-statisztikai régióival.(lásd 10.sz.ábra) A térség éghajlati viszonyai kedvezőek, a táj arculata változatos, habár az Alföld szerepe a táj képének meghatározásában igen jelentős. Három Nemzeti Park is működik ezen a területen: Kiskunsági-, Duna-Dráva, - és a Körös-Maros Nemzeti Park, melyekben számos védett állat-és növényfaj él. A térség rendkívüli természeti értékei közé sorolhatóak ezen kívül, a régiót átszelő folyók, holtágak, a szikes rétek, ártéri erdők. A régió idegenforgalmi kínálatában megjelenik többek között a lovas-, kerékpáros-, kastély- és falusi turizmus is. A térség turisztikai értékei azonban javarészt kihasználatlanok, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a vizsgált tervezésistatisztikai régió részesedése az ország vendégforgalmából alig 7 %. Számos lehetőség áll rendelkezésre, a látogatószám növelésére és a terület népszerűsítésére. A következő oldalon található első ábrán, mely a külföldi vendégéjszakák számát szemlélteti, turisztikai régiókra osztva az országot, megfigyelhető, hogy a legtöbb külföldi turista, az ide érkezők 52 %-a, a Budapest- Közép-Dunavidék Régió városait választotta útirányul. 21

A második legfelkapottabb nyaralási célpont a Balaton régió, mely a külföldi vendégéjszakák számának 23%-át teszi ki, habár itt meg kell említeni, hogy a látogatottság folyamatosan csökken a magas árak miatt. A két legnépszerűbb turisztikai régió esetében a külföldi vendégforgalom szerepe meghatározó. A Budapest-Közép- Dunavidék régióban a külföldi vendégek aránya meghaladta a 80%-ot, míg a Balaton régió esetében a külföldről érkezők aránya 60%-ot tett ki. 14.sz.ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 9% Balaton 3% Dél-Alföld 2% 1% 23% Budapest-Közép-Dunavidék 5% 3% 3% Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 52% Nyugat-Dunántúl Tisza tó Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák Az is megfigyelhető, hogy a vizsgált Dél Alföldi Régió, valamint Dél-Dunántúl és Észak- Magyarország vendégforgalma 2% körüli, mely igen alacsonynak mondható. A belföldi vendégforgalom esetében a területi koncentráció kevésbé jellemző, a százalékarányok eloszlása viszonylag egyenletes. A legtöbben a Balatont látogatták meg, a régió részesedése a belföldi vendégéjszakák számából 20%. A Budapest-Közép- Dunavidék régió is hasonló népszerűségnek örvend. Az ország északi területei valamint a Nyugat-Dunántúli régió szintén 10% feletti arányt képvisel. A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint 2004 15.sz.ábra 13% 2% 6% 14% 12% 8% 20% 9% 16% Balaton Dél-Alföld Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza tó Forrás: MT Rt. www.itthon.hu/szakmai oldalak/statisztikák 22

A Dél Alföldi Régió részaránya itt már magasabb, 9% körüli. A belföldi vendégek aránya a külföldiekhez viszonyítva közel 70%, tehát elmondható, hogy a régió esetében a belföldről érkező turisták száma a meghatározó, a térség turisztikai szolgáltatóinak helyzete a belföldi vendégforgalom alakulásától függ. A terület vendéglátó-ipari egységeinek, szállodáinak színvonala, kevés kivétellel, sajnos elmarad az ország nyugati területein található éttermek, szálláshelyek színvonalától. A dél-alföldi térségben nincs ötcsillagos szálloda, a szálláshelyek többsége kisebb hotel, panzió. Kapacitásuk főleg a főszezonban kevésnek bizonyul, a térségben jelentős kapacitásbővítésre lenne szükség. Ezek a tényezők valószínűleg mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tartózkodási idő itt a legalacsonyabb az országban, alig két és fél nap. A régió legnépszerűbb és legsikeresebb idegenforgalmi ága az egészségturizmus. Szerepének növekedésével az egészségturisztikai létesítmények, gyógyfürdők szerepe egyre jobban növekszik, fejlesztésükre, kibővítésükre egyre nagyobb összegeket áldoznak, talán ez a kedvező változás, több vendéget csal majd erre a vidékre. A rendezvényturizmus jelentősége is kiemelkedő, szinte egész évben kínálnak programokat a térség városai. Bár a rendezvények csak ideiglenesen növelik a vendégforgalmat és a megye perifériális helyzete miatt, sokszor kevesen látogatnak el a nagyszabású eseményekre. Legnagyobb rendezvények: Csabai Kolbász Fesztivál, Szarvasi Szilvanapok, Gyulai Végvári Esték. A választék széles, az egyetlen probléma talán az, hogy e rendezvények országos ismertsége elenyésző, a szervezők nem fordítanak elég hangsúlyt az események népszerűsítésére. Fontos megemlíteni még a kerékpáros turizmus nyújtotta lehetőségeket. A megye közel 100 km hosszú kerékpárúttal rendelkezik. Az utóbbi években, az országos tendenciáknak megfelelően, a lovas-és vadászturizmus szerepe is egyre jelentősebb a megyében. Az előbbire példa a Szarvason idén megrendezett Lovas Világtalálkozó. 23

VI. Turisztikai kis és középvállalkozások helyzete Békés megyében A KSH adatai szerint 2004-ben, a hazánkban addig regisztrált, több mint 870.000 működő vállalkozás közül hozzávetőlegesen 26.000 foglalkozott szálláshelyszolgáltatással és vendéglátással, melyek túlnyomó többsége egyéni vállalkozás. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásai a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,8%-át adták a tavalyi évben, arányuk 2004-ben 7%-kal nőtt az azt megelőző évhez képest. Az turizmusban dolgozók átlagkeresete hozzávetőlegesen 8%- kal emelkedett a 2003-as értékekhez képest, ami ugyan meghaladta az országos növekedés mértékét, de sajnálatos módon, alig érte el a nemzetgazdaság egészére vonatkozó átlagkeresetek 62%-át. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban, a beruházások mértéke, az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, a hangsúly egyre inkább áttevődik a gyógy- és wellnesturizmushoz kapcsolódó beruházásokra. (KSH, Turizmus 2004:p 6-7) Hozzáteszem, hogy a fent említett számadatok nem tartalmazzák az egyéb turizmushoz kötődő vállalkozásokat. A Békés megyében működő turisztikai vállalkozások arányáról ennél pontosabb adat nem ismert, de számuk lényegesen kevesebb, mint a Dél Alföldi Régióhoz tartozó két másik megye esetében. A vizsgált gazdasági szervezetek, mint a térség vállalkozásai általában, finanszírozási problémákkal küszködnek, többségük mikro- és kisvállalkozás. Sokan csak azért alapítanak saját céget, mert ez jelenti számukra az egyetlen lehetséges jövedelemforrást. Nem tudnak fejleszteni, épp ezért az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala sokszor átlagon aluli. Az Internet ellátottság folyamatosan javul, bár még csak kevesen tudnak élni a világháló nyújtotta lehetőségekkel. A lassú az információáramlás miatt, számos esetben későn értesülnek az érintett cégek az ágazattal kapcsolatos fejleményekről, pályázati kiírásokról. A térség közművesítettsége sok kivetnivalót hagy maga után, sok kisebb településen rossz az ivóvíz-ellátottság, nincs kiépített csatornarendszer, ami természetesen hátráltatja a turisztikai ágazat fejlődését. A vállalkozások alkalmazottainak többsége nem beszél idegen nyelveket, nem rendelkezik kellő tapasztalattal. A kényszervállalkozási jelleg miatt sok helyen a megfelelő motiváció is hiányzik. 24

A magyarországi vállalkozásokra egységesen jellemző, hogy minimális összeget áldoznak marketingtevékenységre, promóciókra, ami a turizmus területén hatalmas hátrányt jelenthet. A legtöbb cég nem rendelkezik jól felépített stratégiai tervvel, alacsony hatékonysági szinten működnek, az alkalmazottak feladat-meghatározása nem minden esetben egyértelmű. Az uniós csatlakozás véleményem szerint ösztönzőleg hatott a térség vállalkozásaira, hiszen a kiírt pályázatok magas követelményeket támasztottak jelentkezőkkel szemben, és mivel az elnyerhető összegre mindenképpen szükségük volt, az előírt fejlesztéseket végre kellett hajtaniuk. Persze előfordult, hogy ez túl nehéz feladatnak bizonyult és egyes vállalkozások nem bírták elviselni az ezzel járó anyagi terheket VI.1. Problémák VI.1.1 Országos szinten Úgy gondolom, súlyos probléma, hogy hazánk iránt az érdeklődés még az újabb és újabb image építési kampányok hatására sem emelkedett, habár rengeteg pénzt költ az állam Magyarország népszerűsítésére, gondoljunk csak a legújabb Tony Curtis reklámfilmre. Szintén negatívumként említhető, hogy igen magas hazánkban a területi koncentráltság, legtöbben Budapestet vagy a Balatont választják úti célul, ha Magyarországra utaznak, ami természetesen az ország egyéb területein működő turisztikai vállalkozásoknak jelentős veszteségeket okoz. Ezen a két, világszerte ismert turisztikai célponton kívül, Magyarországon kevés a nemzetközi szinten is jelentős turisztikai attrakció. A szezonalitás kérdése is nagyon fontos, hiszen az év közel fele idegenforgalmi szempontból holt időszak. A turisztikai vállalkozások többsége nem tudja ellensúlyozni a népszerűtlen időszakokban elszenvedett bevételkiesést. Az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala országos szinten igen alacsony, eltekintve a néhány Budapesti luxusszállodától, habár vannak törekvések a helyzet megváltoztatására. Még nem igazán megoldott az egyes régiók turisztikai vállalkozásainak koordinálása, összefogása, és az egyes vállalkozások is csak ritkán hajlanak az 25

együttműködésre. Az idegenforgalmi szervezetek érdekérvényesítő képessége nem megfelelő. Sok esetben a Nemzeti Parkok együttműködési szándéka is megkérdőjelezhető, hiszen a parkok érdekei ütközhetnek a turisztikai szolgáltatókéval. Míg az első csoport célja a védett területek megóvása és elzárása a tömeges látogatóktól, addig a másik csoport elsősorban a bevételeit szeretné növelni, a látogatószám emelésével. Az állam, az önkormányzatok és a civil szervezetek és a vállalkozók együttműködése is nehézségekbe ütközik, érdekeik gyakran nem egyeznek, a túlzott bürokrácia és az erős központi ellenőrzés hátráltatja a hatékony működést. Marketingre, promócióra nagyon keveset költenek az idegenforgalmi cégek, sok helyen az internetes megjelenés is hiányzik. VI.1.2 Megyei szinten A közlekedési infrastruktúra kiépítettsége Békés megyében még nem teljes, az utak állapota koránt sem mondható tökéletesnek. A megye ezért elszigetelt helyzetben van más megyékhez képest, versenyhátrányba került, a befektetők más régiókat részesítenek előnyben. A vasútvonalak elavultak, a légi közlekedés, habár vannak erre vonatkozó tervek, mégis hiányzik. A sok kis falu és település töredezetté teszi a megye szerkezetét, így az együttműködés még nehezebbé válik. A kis elzárt falvak közművesítése sem teljes, sok helyen hiányoznak az egyébként releváns alapszolgáltatások. A csatornázás a víz és gázszolgáltatás, az ivóvíz minősége sok helyen nem kielégítő. A megyében rendkívül magas a munkanélküliségi ráta, sok várost, mint például Szarvast is egy-egy nagyobb vállalat tart életben. Éppen ezért nagy a függés ezektől a társaságoktól, hiszen több száz dolgozót foglalkoztatnak, és ha megszűnnek, az beláthatatlan következménnyel jár az adott város szempontjából. Hasonló válsághoz vezetett például Békés megyében a gyomaendrődi cipőgyár bezárása. Magas az idősek aránya, különösen alacsony a gyermekek születési aránya. A fiatalok nem maradnak a megyében, már középiskola után, a nagyobb városokba, főként Budapestre mennek tanulni, és tanulmányaik befejezése után ott vállalnak munkát. Az itt maradt fiatalok képzettsége alacsony, ami további problémákat von maga után. Turisztikai területen kevés a szakember, fontos lenne a továbbképzés megszervezése. 26

A vállalkozások többsége kényszervállalkozás, legtöbbjük tőkehiányos. Fejlesztésre egyáltalán nincs pénzük, egyik napról a másikra tengődnek. Nagy az illegálisan, feketén működő vállalkozások aránya, az ellenőrzés és szankcionálás nem megoldott, hiányzik hozzá a megfelelő koordináló szervezet. A vendéglátó egységek és kereskedelmi szálláshelyek színvonala alacsony, a térségben, mint már korábban említettem nincs ötcsillagos szálloda. Az itt található nevezetességek többsége még felújításra, fejlesztésre vár, amihez szintén hiányzik a megfelelő forrás. Az átlagos tartózkodási idő kevés, az ide érkező vendégek átlagban 2 napot töltenek el, ezen régióban. VI.2. Fejlesztési lehetőségek, megoldási javaslatok Álláspontom szerint, fontos lenne a megye adta természeti adottságok intenzívebb, hatékonyabb kihasználása. A napfényes órák száma itt a legmagasabb, az éghajlati viszonyok kedvezőek. A megye számos látnivalót kínál az ide látogatóknak. A térség településszerkezete a falusi turizmus kiépítésére kiváló, apró falvak és községek százai erre kiváló alapul szolgálnak. Az etnikai sokszínűség, a sok egymás mellet élő nemzetiség, a számottevő kulturális érték, melyek ezeket a falvakat jellemzik, számos hasznosítási lehetőséget rejtenek magukban. Találkozhatunk itt többek között a szlovák, román, német, székely nemzetiségek képviselőivel. Vétek lennekihasználatlanul hagyni ezeket az adottságokat. Lovas turisztikai szempontból szintén jó adottsággal rendelkezik a régió, így ez is jó lehetőséget kínál a megye idegenforgalmának fellendítésére. Különböző eseményekkel, rendezvényekkel is színesíthető a megye kulturális élete, ami szintén előmozdíthatja a régió idegenfogalmát. Jelentős előrehaladást jelentene a megye turisztikai vállalatainak összefogása, tevékenységük hatékonyabb koordinálása. Természetesen ma is léteznek olyan szervezetek, melyek segítik e vállalatok működését, ezekről a későbbiekben még bővebben is szólok. Az egészségmegőrzés szerepének növekedésével, egyre jobban előtérbe kerül az aktív turizmus, a természetjárás, vagy kerékpáros turizmus. A megye adottságaihoz ezek az idegenforgalmi ágazatok kitűnően illeszkednek. 27

Az Internet adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása, szintén segítene a térség turisztikai vállalatainak fellendítésében. Az on-line foglalások nem csak felgyorsítják, hanem le is egyszerűsítik a szállásfoglalásokkal kapcsolatos ügyintézést, melynek révén hasznos erőforrások szabadíthatóak fel. Az Internet segítségével az ország más-más régióiban működő turisztikai szervezetek napi kapcsolatba kerülhetnek egymással, tapasztalatot cserélhetnek, fontos statisztikai adatokat oszthatnak meg egymással. Az európai unióban számos projekt indult azzal a céllal, hogy bekapcsolja a turisztikai vállalkozásokat és szervezeteket az információs körforgásba. Ilyen program például a TousiSt, melynek legfőbb célja, a turisztikai kis- és középvállalkozások közötti intranet hálózat kiépítése, emellett nagy hangsúlyt kap az interaktív marketing, az informatikai továbbképzés és az elektronikus útitervkészítés. A PMETOUR projekt egy egész Európát behálózó idegenforgalmi információs rendszer létrehozása, melynek segítségével az európai kkv-k megismerkedhetnek az elektronikus marketing eszközeivel. Ehhez a programhoz kötődik az IntoriSME projekt, melynek az elektronikus szolgáltatások elterjesztésében van jelentős szerepe. A program kiemelten kezeli Európa elmaradott régióit.(b.balázs,2002) Az üdülési csekk által nyújtott előnyöket, ma már viszonylag jól kihasználják, de a rendszer továbbfejlesztésével további sikereket érhetnénk el. A vállalatok szempontjából különösen előnyös lenne, ha minél több turisztikai kiállításon, workshopon, vásáron vennének részt. Így megismerhetnék versenytársaikat és a piac újdonságait. A belföldi turizmus előtérbe helyezésével, fejlesztésével, színvonalas szolgáltatásokkal, talán vissza lehetne csábítani azokat, akik a közeli országok tengerpartjait választják a hazai üdülőhelyekkel szemben. A környező országokkal való együttműködésnek is számos pozitív hatása lehet. A Visegrádi Országok például közös akciótervet alakítottak ki a tengerentúli forgalom fellendítésére. Fontosnak tartom itt megemlíteni, a később bemutatásra kerülő Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány és az Aradi Egyetem közös projektjét, az Arad-Békés megye idegenforgalmi térképét tartalmazó, idegenforgalmi portált, melyet pályázati pénzből hoztak létre 2004-ben. A speciális térkép segítségével az érdeklődő megismerheti a két térség, turisztikához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait. 28

A megye infrastruktúrájának fejlesztése szintén azok közé a fontos tényezők közé tartozik, amelyek nélkül, nem lehet minőségi turisztikai szolgáltatásokat nyújtani. Mindenképpen előnyös lenne a térség turisztikai szakembereinek továbbképzése, és az ezzel foglalkozó oktatási intézmények összefogása, megfelelő képzettségű oktatók toborzása. A korábban már említett Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány több ízben készíttettetett tanulmányokat a békés megyei idegenforgalmi ágazat helyzetének feltérképezésére. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei által, 2003-ban, készített Békés Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Terve című elemzés 9 fejlesztési prioritást jelöl meg, melyek a következők: A megye turisztikai termékeinek szélesebb termékcsoportokba történő rendezése. A kínálati elemek bővítése, termékdiverzifikáció kitüntetett célcsoportok számára. Intenzív piacbefolyásolás Békés megye általános turisztikai ismertségének növelésére Első látogatást célzó értékesítéspolitika kidolgozása A turizmussal összehangolt infrastruktúra fejlesztés támogatása Együttműködések támogatása és ösztönzése Koordináció megvalósítása a lehetőségek jobb kihasználása és a hatékonyság elérésére érdekében A megye vállalkozói számára nyújtott képzések támogatása -szervezése Utasfigyelő- és elemző rendszerek kiépítése a piaci reagálás gyorsítása érdekében Ezeknek a prioritásoknak egy része megegyezik az általam már említett szempontokkal, fontosnak tartom azonban kiemelni a stratégia utolsó előtti pontját, a vállalkozások számára nyújtott képzések támogatását és szervezését, mely szorosan kötődik az általam vizsgált gazdasági szervezetekhez, a turisztikai kis- és középvállalkozásokhoz. Az BMVA által készíttettetett tanulmányban elhangzik, hogy az idegenforgalmi ágazatban nélkülözhetetlen elem az emberi tényező. Ez könnyen belátható, ha végiggondoljuk, hány emberrel kerülünk kapcsolatba, akár egy külföldi utazás, akár egy gyógyfürdőben eltöltött hétvége alkalmával. Éppen ezért nagyon fontos, az ágazatban, 29

és az ágazathoz közvetlenül kötődő vállalkozásokban, tevékenykedők képzettségi szintjének emelése. A BMVA által kiadott tanulmány két célcsoportot jelöl meg, melyek esetében elengedhetetlen feladat a szakmai tudás kibővítése. Az egyik ilyen szegmens azoknak a már működő kis- és középvállalkozásoknak a csoportja, melyek tevékenysége közvetve, vagy közvetlenül összefügg az idegenforgalommal, mint például a szálláshely-szolgáltatók, vagy utazási irodák, a másik csoport, azoknak a köre, akik nem végeznek turizmussal összefüggő tevékenységet, de szívesen foglalkoznának ezzel a területtel. Természetesen a két célcsoport számára eltérő oktatási csomagok szükségesek, de mindkét csoport esetében kiemelt feladat például a nyelvtudás fejlesztése. Az alapítványnak pont a tavalyi évben zajlott le sikeresen a Nyelvoktatással kiegészített turisztikai és marketingképzés Békés megyei vállalkozók részére címmel indított programja. 30

VI. 3. Forrásszerzési lehetőségek Az Uniós csatlakozás, a piacok megnyitása, jelentősen felerősítette a Közösség területén működő vállalkozások közötti versenyt. Ahhoz, hogy a magyarországi kis-és középvállalkozások is labdába rúghassanak a kibővült piacon, nagy mennyiségű tőkére van szükség. Ennek megszerzésére számos lehetőség áll rendelkezésre, mind a Magyar Állam, mind az Európai Unió közreműködésével. A pályázatokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Az első csoportba a tisztán hazai forrásból gazdálkodó, a másodikba az uniós és hazai társfinanszírozású, a harmadik csoportba pedig, a kizárólag Európa Unió által kiírt pályázatok tartoznak. 2005 szeptemberéig a kis-és középvállalkozások számára, a GVOP keretein belül, Európai Uniós társfinanszírozással kiírt programokra több mint 7000 pályázatot adtak be, melyekből eddig körülbelül, 4000-et fogadtak el. A megítélt pályázatok támogatási értéke eléri a 24 milliárd forintot, ami jóval meghaladja a tavalyi értéket.(www.terminal.hu Kkv-k, mikro-vállalkozások fejlesztési kedvezményei) A nemzeti forrásból hirdetett pályázatok körében a legsikeresebbnek a vállalkozások internetes megjelenéséét elősegítő program bizonyult. A továbbiakban szeretném röviden ismertetni a kifejezetten a turisztikai kis- és középvállalkozók számára kiírt állami és Uniós pályázatok, valamint a vállalkozások számára viszonylag kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelfajták előnyeit és hátrányait egyaránt. A pályázatok és hitelek fejezetekhez a BMVA szakértőivel készített interjú során szerzett tapasztalataimat is felhasználtam. VI.3.1. Pályázatok VI.3.1.1. Turisztikai célelőirányzat A Turisztikai Célelőirányzat keretein belül belföldi székhelyű jogi személyek, egyéni vállalkozók, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak turisztikai támogatásra, különböző témakörökben. A pályázat formája lehet vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, vagy esetleg visszatérítendő támogatás. A pályázónak a pályázat elnyeréséhez rendelkeznie kell a teljes megvalósítási költség legalább 25%-ával. 31