Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 10. évfolyam 5. szám A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja 2009. május Válságban még fontosabb a kamarai tagság Nagy érdeklõdés övezte a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi küldöttgyûlését, ahol az elhangzottakból kiderült: a kamara erõs és egységes szervezet, amely azzal, hogy kiáll tagjai mellett, a válságban csak még inkább megmutatja hasznosságát. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009. május 20-án lezajlott küldöttgyûlésén mintegy félszáz küldött jelent meg. A nagy érdeklõdés betudható annak, hogy egy, a kamarához hasonló érdekérvényesítõ szervezetre a jelenlegi rossz gazdasági körülmények között, ha lehet még inkább szükség van. A közgyûlésen az elnöki köszöntõt szokásos gazdasági helyzetértékelés követett, majd a kamara elmúlt évi tevékenységérõl, az elért eredményekrõl tartott részletes tájékoztatót az elnök. Az Ellenõrzõ-, majd az Etikai Bizottság beszámolóját követõen a küldöttek szavaztak a 2008. évi pénzügyi beszámolóról, illetve a 2009. évi költségvetés tervezetrõl is, s végezetül a szabályzatok módosításával zárult az ülés. A küldöttgyûlésrõl készített beszámoló lapunk 4. oldalán olvasható Új utak keresése, a partneri együttmûködés hozhat eredményt Rovatunkban a Nexter Építõ és Szerelõ Kft. alapító tagjaival beszélgettünk a vállalkozás múltjáról, jelenérõl, tervezett jövõképérõl, a menedzsment kamarai tagsággal kapcsolatos megítélésérõl, támasztott elvárásairól. A Nexter Építõ és Szerelõ Kft. elnevezés bár ismerõsen cseng sokak számára újnak, szokatlannak hathat. Azonban ha azt mondjuk R-GÁZ Kft., egybõl a magas szakmai színvonal, a minõségi, gyors és pontos munkavégzés társul a hangzatos névhez. A cég családi vállalkozásként 1991-ben jött létre, betéti társasági mûködési formát választva, mely kezdetben kizárólag gázszereléssel foglalkozott. 1997- ben aztán Kft.-vé alakult, az akkor egyre nagyobb ismertséget szerezett gazdasági társaság. 2008-ban újabb változás történt a szervezet életében, mivel egy egyesülést követõen egy tõkeerõsebb, szélesebb szolgáltatás kínálattal rendelkezõ, piacképesebb, s egyúttal versenyképesebb vállalkozás jött létre. A vezetés folyamatos fejlesztések, a magas szakmai munka melletti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy immáron 10 éve ISO minõségbiztosítási rendszer alkalmazása, folyamatos felülvizsgálata mellett mûködik. Ezt a hozzáállást követelik meg az alkalmazottaktól is, egyúttal biztosítva számukra a folyamatos szakmai elõrelépési lehetõségeket, különbözõ továbbképzések, belsõ és egyéb hatóságilag elõírt képzések által. A vállalkozás történetbõl kitûnik a folyamatos fejlõdési potenciál, bõvülési készség, amelynek eredményei a cég ismertségében, elismertségében is megmutatkoznak. A Kft. filozófiáját, sikerességét alapvetõen az alábbiak határozzák meg: egyrészt az újdonságokra nyitott gazdálkodás, mûködés, a magas minõségi munkavégzés, a korszerû technikák technológiák alkalmazása, a munkatársak szakmai felkészültsége. Fontos továbbá a megújulási képesség és a partneri együttmûködésre való hajlandóság, amely szintén egy hosszabb távú gondolkodást feltételez. Részletek a 9. oldalon Tartalom Vállalkozói hírek Átmentek az adótörvények........................ 2. o. Adózniuk kell az offshore cégeknek?................ 2. o. Csökkenõ mértékek Röviden a társadalombiztosítással összefüggõ kötelezettségek változásáról.................... 2. o. A Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzéke........ 2. o. Ágazati hírek A megszorító csomag tönkre teheti a gazdálkodó szervezeteket és a tanulószerzõdés intézmény-rendszerét.......................... 3. o. Dél-Dunántúli Minõségi Díj 2009................... 3. o. Aktualitások Válságban még fontosabb a kamarai tagság.......... 4. o. Nóvum Kamara a mesterekért............................ 5. o. Adózási információk Dolgozók étkeztetése............................ 6. o. A megbízási jogviszonyban munkát végzõk biztosítása... 6. o. Hatósági információk Tájékoztató az operatív jellegû ellenõrzések során a vám- és pénzügyõrség által alkalmazandó bírságolási gyakorlatról............ 7. o. Ingatlan: részleges illetékmentesség és szigorítás...... 7. o. Ismerjük meg közelebbrõl Új taggal bõvült a kamara Szem elõtt kell tartani a partnerek egyedi igényeit..... 8. o. Több éves kamarai tagviszonyban A hagyományokra építve kell újat kínálni............ 8. o. Segítettünk, segítünk Új utak keresése, a partneri együttmûködés hozhat eredményt............................ 9. o. Vállalkozásfejlesztés.................... 10 11. o. Ügyintézés a kamaránál.................. 12. o. Hirdetés, partnerkeresés.................. 12. o.
2 Vállalkozói hírek Év elejéig visszamenõleg havi 3 ezer forinttal több marad az alkalmazottak zsebében, júliustól 25 százalékra megy fel a normál áfakulcs, de a kenyér, pékáruk, tej és tejtermékek 18 százalékos áfakörbe kerülnek. Lesz járulékcsökkentés, csökken a táppénz, megszûnik a 13. havi nyugdíj, változik a nyugdíjemelési képlet. Átmentek az adótörvények Új adószabályok januártól, júliustól, augusztustól, szeptembertõl. Az adóátrendezés adóemelési lépései július 1-jétõl életbe lépnek. A nagyobb horderejû adóváltoztatások között lehet említeni azt, hogy a normál, 20 százalékos áfakulcs 25 százalékra tolódik, ezzel párhuzamosan az 5 százalékos kedvezményes kulcs mellé egy újabb, 18 százalékos áfakulcs is bejön. A 18 százalékos kulcsba július 1- jétõl a kenyér és pékáruk, valamint a tej és tejtermékek kerülnek, majd nagy valószínûséggel, augusztus 1-jétõl a távhõ is oda kerül. Az év felétõl 5 6 százalékkal emelkedik a cigaretta, az üzemanyag és az alkoholtermékek jövedéki adója. Lesznek szigorító intézkedések késõbb is. Augusztustól a táppénz mértéke 10 százalékponttal mérséklõdik, vagyis aki legalább két éve dolgozik, és táppénzre megy, az a bérének 70 helyett 60 százalékára lesz jogosult táppénz címén, akinek pedig két évnél rövidebb a munkaviszonya, az a mai 60 helyett 50 százalékot kap. A 15 napos betegszabadság alatt járó táppénz pedig a bér 70 százalékára csökken a mostani 80-ról. Szeptembertõl a családi pótlék és az anyasági támogatás adóterhet nem viselõ járandóság lesz, ami annyit tesz, ezek után nem kell ugyan adózni, de az összes jövedelmet megemelik, így a családi pótléknak megfelelõ összeg után adót kell majd leróni. A kormány állítása szerint költségvetési szempontból nullszaldósra kalibrált adóátrendezés némely adónemeknél tehercsökkentést foglal magában. Júliustól a munkáltatóknak a munkavállalójuk után már kevesebb járulékot kell befizetniük az államkasszába, a minimálbér kétszereséig a tb- és munkaadói járulék összesen 5 százalékponttal, 32-rõl 27 százalékra szorul vissza. Lesz visszamenõleges adócsökkentés is: a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos sávhatára 2009. január 1-jéig visszamenõleg évi 1,7-rõl 1,9 millió forintos jövedelemre tolódik, ezzel havonta 3 ezer forinttal több marad a legalább havi 158 ezer forint bért keresõk zsebében.. Forrás: http://www.portfolio.hu Adózniuk kell az offshore cégeknek? A jövõ évi adótörvények tervezete szerint az adóparadicsomokban alapított magyar tulajdonú cégek jövedelmét is fel kell tüntetni az itthoni adóbevallásban, továbbá közterhet kell fizetni utána. A külföldre utalt kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre 30 százalékos forrásadót vetnének ki, és adózniuk kell majd részesedésük eladása után az ingatlannal rendelkezõ hazai társaságban részesedõ külföldieknek is. Mindezek mellett év végével megszûnne az a lehetõség, hogy 10 százalékos, kedvezményes adózással hozza haza valaki a külföldre menekített vagyonát. Az adószakértõk szerint ezek után kevésbé éri majd meg offshore céget fenntartani. Csökkenõ mértékek Röviden a társadalombiztosítással összefüggõ kötelezettségek változásáról Elfogadásra, illetve a 68. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek az új adó és járulékszabályok. A nem túl terjedelmes joganyag meglehetõsen sok változást tartalmaz, melyek közül a társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggõ a foglalkoztatók számára kedvezõnek mondható változásokra térünk ki röviden. Rövidtávon minden bizonnyal könnyítést jelent, hogy július 1- jétõl azzal, hogy a július 10-ig megszerzett jövedelmekre még a korábbi szabályokat kell alkalmazni csökken a társadalombiztosítási járulék mértéke. A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig az eddigi 29 százalék helyett 26 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, melybõl 24 százalék a nyugdíjbiztosítási és 2 százalék az egészségbiztosítási rész. Ezzel párhuzamosan a START, illetve Start-plusz kártyához kapcsolódó kedvezmény is változik: az elsõ éves járulék mértéke 15 százalékról 10 százalékra, a második évi 25 százalék 20 százalékra mérséklõdik. Ugyanígy a START EXTRA kártya esetében az elsõ éves 15 százalékos járulék mértéke 10 százalékra csökken. Szintén a minimálbér kétszereséig, a 3 százalékos munkaadói járulék 1 százalékra mérséklõdik, illetve az egyéni és társas vállalkozó vállalkozói járuléka 4 százalékról 2,5 százalékra mérséklõdik. Visszatérve a fedezeti rendszerhez: az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatos szabályok egy érdekes feltétellel módosulnak. E szerint a havi 4500 forint fizetési kötelezettségének további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezést megelõzõen megszakítás nélkül legalább egy éve a lakcímbejelentésrõl szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzék Magyarország területén. Az egy éves idõtartamba beszámít az a legfeljebb 90 napos idõszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett bejelentett lakóhellyel. A változás elsõsorban az EGT állampolgárokat érintheti. Csökkennek a nem biztosított külföldi által az egészségbiztosítás érdekében köthetõ megállapodásának a havi díja. Ennek havi ára eddig a minimálbér összege volt, és ezt mérsékli 50 százalékra a módosító törvény. (A kiskorúak után fizetendõ 30 százalékos tétel nem változik.) Bár nem sokunkat érinti, de biztosítási kötelezettség vonatkozásában meg kell megjegyeznünk, hogy a következõ ciklustól nem terjed ki a biztosítás az európai parlamenti képviselõre, azzal, hogy annak a képviselõnek a társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire, aki az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. -ának (6) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatot tesz, a képviselõi tevékenység teljes idõtartamára a Tbj. biztosítottakra vonatkozó rendelkezései irányadók. Az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7/A. -ában említett, a tiszteletdíja után nyugdíjjárulékot fizetõ képviselõ a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat a magánnyugdíj-pénztárnak teljesíti. Forrás: http://www.kalkulator.hu A Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzéke A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara létre kíván hozni egy bárki számára hozzáférhetõ adatbázist, mely olyan mesteremberek nevét és elérhetõségét tartalmazza, akiket a kamara meggyõzõdéssel ajánl egyegy szakmában szakemberként, kivitelezõként, mesterként. Ezzel az adatbázissal egyrészt azokat a tagjainkat szeretnénk támogatni, akik szakmájuknak mesterei, azaz igazán tekintélyes szakmai ismeretekkel, gyakorlati tudással és nem utolsó sorban kiváló referenciákkal rendelkeznek, másrészt segítséget kívánunk nyújtani a vállalkozóknak és magánembereknek egy-egy adott szakmában a legjobb mesterember megtalálásához, ezáltal üzleti kapcsolatok kialakításához. Ebbõl a célból pályázatot hirdetünk a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe történõ felvételre. A részletes pályázati felhívás és az adatlap letölthetõ a www.tmkik.hu honlapról. Bõvebb felvilágosítást kérhet személyesen Szekszárdon, az Arany János utca 23-25. szám alatti ügyfélszolgálatunkon, vagy telefonon a 06/74 411-661-es telefonszámon.
3 A megszorító csomag tönkre teheti a gazdálkodó szervezeteket és a tanulószerzõdés intézmény-rendszerét Az Országgyûlésnek benyújtásra került a szakképzési hozzájárulás rendszerét rendkívül hátrányosan érintõ egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló T/9179 számú törvényjavaslat. Az ott megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel jár a magyar szakképzésben. Ezt támasztja alá az a felmérés is, melyet 1000 gazdálkodó szervezet körében végzett el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az eredmény megdöbbentõ: 74%-al csökkenne a tanulószerzõdéses tanulók jelenlegi 44 ezres létszáma. A felmérés, valamint saját tapasztalatok alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészített egy hatáselemzést, melyben visszafogottan mindössze 50%-os leépüléssel számolt. Ebbõl jól kitûnik, hogy az intézkedések nem hogy a kormány által kívánt megtakarítási hatást nem érik el, de még jelentõs ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a további, munkaerõ-piacot súlyosan érintõ következményekrõl. Éppen ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több csatornán keresztül jelezte jelen megszorító csomag kártékony következményeit, s egyúttal tiltakozását fejezte ki a tervezet bevezetése kapcsán. Ennek ellenére a 2009. május 25-i parlamenti ülésnapon megszavazásra került a törvényjavaslat melynek fõbb elemei a következõk: Az idei évben is meghirdeti a Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége a Dél- Dunántúli Minõségi Díjat, ezen belül: a Regionális Díjat (évente kategóriánként egy-egy indokolt esetben 2-2 Dél-Dunántúli Minõségi Díj kerül kiadásra a régióban); és a Megyei Díjat (évente megyénként egy-egy Kamarai Minõségi Díj kerül kiadásra a regionális díjak mellett). A Dél-Dunántúli Minõségi Díj (DDMD) nyertesei képzõmûvészeti kisplasztikát, névre szóló oklevelet és a DDMD védjegy használatának jogát 5 évre kapják teljesítményük elismeréseként, melyet ünnepélyes keretek között 2009. év végén nyújtanak át a kiírók. Megszûnik a jelenlegi 100%- os elszámolási lehetõsége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetõsége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetõsége. A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható (a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot a gazdálkodónak kell finanszírozni. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul: Középfokú végzettséggel rendelkezõk esetén a kötelezõ legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezõknél a kötelezõ legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható Felsõfokú végzettségû dolgozók esetében a kötelezõ legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszeresérõl háromszorosára csökken. A T/9179 számú javaslat szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseinek kalkulált költségvetési hatása: A 2009-es évben az alábbi 7 kategóriában lehet pályázni: Ágazattól független: mikroméretû vállalati kategória. Ipari, termelõ ágazat: kisméretû vállalkozások Ipari, termelõ ágazat: közepes méretû vállalkozások Kereskedelmi, szolgáltató ágazat: kisméretû vállalkozások Kereskedelmi, szolgáltató ágazat: közepes méretû vállalkozások Ágazattól független: nagyvállalati kategória. Közszolgáltatási, közigazgatási és oktatási terület mérettõl függetlenül A pályázat célja Ágazati hírek Megtakarítás: 5,2 mdft változatlan tanulószerzõdés-szám mellett, 9,8 mdft a prognosztizált min. 22 ezres szerzõdés-csökkenés mellett Többlet-kiadás: 16,1 mdft Összesen: 10,9 mdft többlet-kiadás változatlan tanulószerzõdés-szám mellett 6,3 mdft többlet-kiadás a 22 ezres csökkenés mellett Dél-Dunántúli Minõségi Díj 2009. A régióban mûködõ szervezeteknél az önértékelési gyakorlat elterjesztése, és ezzel a minõségkultúra javítása. Cél a szervezetek mûködésének, versenyképességének fejlesztése, a nemzetközileg elfogadott Szervezeti Kiválóság Modell megismertetése. A szervezetek regionális kapcsolatainak erõsítése (klaszterek) A pályázaton résztvevõ, kiváló eredményeket elérõ szervezetek ismertségének, és elismertségének növelése. A pályázó szervezetek számára a Nemzeti Minõségi Díjra, valamint a European Foundation for Quality Management (EFQM) által létrehozott Elkötelezettség a kiválóságért illetve az Elismerés a kiválóságért elnevezésû díjakra való felkészülés segítése, lehetõség az elismerés megszerzésére. További, a munkaerõ-piacot súlyosan érintõ következmények: A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévõ tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, melynek következtében a szakiskolai tanulók egynegyede szerez a versenyszférában piacképes ismereteket. Ezzel a tanulók elhelyezkedési esélyei lényegesen romlanak, ill. a gazdaság fiatal szakképzett munkaerõvel történõ ellátása tovább romlik. Ennek következtében növekedni fog a pályakezdõ munkanélküliek száma, csökken a foglalkoztatottság szintje. Az építõipar területén a vállalati gyakorlati képzõhelyek 70 80%-a megszûnik, amelynek következtében 3 4 év múlva krónikus szakember-hiányra lehet számítani. A megszorító intézkedések hatására a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentõsen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 7 ezer gazdálkodó körében. A kiesõ 22 ezer tanulószerzõdés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerbõl, ill. elvesztik a tanulószerzõdés által biztosított szociális státuszukat is. Azon iskolák, akik jelenleg sem rendelkeznek tanmûhelyi kapacitással, megszüntetik a tevékenységüket. Azon iskolák, akik rendelkeznek ilyen kapacitással, a kiesõ 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani. Ellentmondásosnak tartjuk, hogy az új válságkezelõ kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki. Megszûnik Magyarországon az úgynevezett szakképzési adó azon kialakult gyakorlata, amelynek értelmében az éves szinten megforduló közel 80 milliárdos pénzalapból elsõsorban azok a befizetõk élvezzenek prioritást, akik a gazdaság számára a tanulók gyakorlati képzésével hozzájárulnak a munkaerõ-piac szakképzett munkaerõvel történõ ellátásához. Ez jelenleg a magyar vállalkozások mindössze 2%-át (7 ezer gazdálkodó) teszi ki. Pályázati feltételek Pályázatot nyújthat be bármely, Baranya, Somogy ill. Tolna megyében bejegyzett, jogi személyiségû gazdasági társaság; jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet; egyéni vállalkozó; közszolgáltatás, közigazgatás és oktatás területén tevékenykedõ szervezet. Nem pályázhatnak a korábbi években Nemzeti Minõségi Díjat és Dél-Dunántúli Minõségi Díjat nyert szervezetek. Bõvebb információ www.tmkik.hu
Aktualítások 4 Válságban még fontosabb a kamarai tagság A küldöttgyûlésen a kamarát ért alaptalan támadásokról is szó esett A nagy érdeklõdés övezte küldöttgyûlés ismét megmutatta: a Tolna Megyei és Kereskedelmi Iparkamara erõs és egységes szervezet, amely kiáll tagjai mellett. A 2009. május 20-án lezajlott küldöttgyûlésen mintegy félszáz küldött jelent meg; mindez jelzésértékûnek bizonyult, hiszen megmutatta, hogy a rossz gazdasági körülmények jelentõsen felértékelik a kamara gazdaságszervezõ, érdekérvényesítõ szerepét. A súlyos recesszió közepette ugyanis a vállalkozások szempontjából rendkívül fontos egy egységes fellépést megvalósító szervezet, s a kamara pedig mindent elkövetett annak érdekében, hogy a tolna megyei cégek érdekeit akár országos szinten is képviselje. Az elmúlt idõszak egyik legnagyobb sikere ahogy az az elnöki beszámolóban elhangzott a napi standolási kötelezettség eltörlése, amelyben a kamaránknak kiemelkedõ szerepe volt. Nem szabad elfelejteni emellett a 250 ezer forintos készpénzes fizetési limit eltörlését, valamint a házipénztár rendszerének enyhítését sem melyekre szintén a kamara érdekérvényesítési tevékenysége által kerülhetett sor emelte ki elõadásában az elnök. A küldöttgyûlésen is elhangzott: a kamara továbbra is kiáll minden, a tagjait hátrányosan érintõ intézkedés ellen. Ez a helyzet a szakképzést ellehetetlenítõ intézkedések kapcsán is. A TMKIK mindent elkövetett, illetve elkövet annak érdekében, hogy a törvényalkotók is belássák: többek között a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjra, felújítására, pótlására fordított összegek 100%-os elszámolási lehetõségének megszûnése, a tanulók pénzbeli juttatására fordított összeg elszámolhatóságának csökkentése olyan intézkedés, amely nemcsak a gyakorlati képzésben érdekelt gazdálkodók számára kedvezõtlen, a munkaerõ-piacot súlyosan érinti rövid és hosszú távon egyaránt. Mindez természetesen még súlyosabb következményekkel jár a jelenlegi gazdasági helyzetben. A kamara elmúlt évi tevékenységét értékelve Dr. Fischer Sándor többek között kitért az Egyesült Államokból induló pénzügyi válság hatásaira is, amikor elmondta: a gazdasági recessziót az egész ország megérezte, így Tolna megye sem vonhatta ki magát alóla. A megyei ipari szervezetek teljesítménye a hosszú csökkenést követõen a 2007-es felemelkedés után 2008-ban ismét csökkent, mintegy 3%-kal. Az idegenforgalomban is érezhetõ volt a visszaesés, a turizmus 4%-kal maradt el a 2007-es adatoktól. A megyei beruházások 2008-ban 43,8 milliárd forint értéket képviseltek, ami az országos átlag mindössze 1,3%-a, a Dél-Dunántúlinak kevesebb, mint egyötöde, s a helyzet az idei évben csak súlyosbodott, megyénk teljesítménye az országos tendenciákat követve tovább romlott, gyakorlatilag szinte minden nemzetgazdasági ágban érzékelhetõvé vált a gazdasági recesszióból adódó visszaesés. Ebben a környezetben kell hatékonyan, eredményesen mûködnie a szervezetnek hangsúlyozta az elnök, bemutatva a szervezet elmúlt évi tevékenységeit, eredményeit, a kedvezõtlen gazdasági környezetben elérhetõ kamarai szolgáltatásokat. A már megkezdett utat kell folytatni, folyamatosan javítva, fejlesztve szolgáltatásainkat, tevékenységünket, annak érdekében, hogy egy ütõképes, tagjai érdekeit hatékonyan képviselõ, szolgáltató kamara alakuljon ki. húzta alá dr. Fischer Sándor. Az Ellenõrzõ Bizottság beszámolóját követõen a Küldöttgyûlés szóbeli észrevételek figyelembe vétele mellett elfogadta a 2008. évi költségvetési beszámolót, a mérleget és az eredmény-kimutatást. Majd a 2009. évre vonatkozó költségvetési tervezet került megvitatásra, melyet az Etikai Bizottság beszámolója követett. Utolsó napirendi pontban az aktuális szabályzatok módosítását vitatta meg a kamara küldöttgyûlése, amely fõként a választási szabályzathoz kötõdött, mivel a korábban érvényben lévõ Alapszabály arról nem rendelkezett egyértelmûen. Tisztségviselõ választásra jelen közgyûlésen a kézmûipari tagozat kérése alapján, mely szerint a másodfokú bírósági ítélet ismeretében kívánják azt megtenni nem került sor. Tisztán láthatnak már a küldöttek egy a kamara jó hírét még ha csak ideig-óráig is tartott csorbító rendõrségi feljelentés kapcsán. Egy szûkebb vállalkozói csoport ugyanis megpróbálta elõtérbe tolni a kamara belsõ, szervezeti kérdéseit; rendõrségi feljelentést tett, kifogásolva a szervezet gazdálkodásának törvényességét. A küldöttgyûlésen Németh András arra kérte az illetékes Frey Józsefet, hogy ezzel kapcsolatban személyesen is számoljon be a történtekrõl. A kézmûipari tagozat korábbi elnöke ismételten felhozta azokat a vádakat, amelyeket mind az ellenõrzõ bizottság, mind pedig a hatóságok megalapozatlannak találtak. A válaszra reagálva Somogyvári Gábor határozott hangon utasította rendre a légbõl kapott állításokat hangoztató Frey Józsefet és társait, kiemelve, hogy mindezzel komoly veszteség érte a szervezetet, jelentõsen rombolva annak megítélését. A közjáték így aztán közjáték maradt, és a figyelem újra a megye gazdaságának helyzetét elemzõ összefoglalásra, és a válságos idõkben is elérhetõ kamarai szolgáltatások felé fordulhatott. A küldöttek szavasztak a 2008. évi pénzügyi beszámolóról, a 2009. évi tervezetrõl
Nóvum Kamara a mesterekért 5 A mesterképzést és vizsgáztatást a többszörösen módosított 1993. évi LXXVI. sz. szakképzési törvény a gazdasági kamarák feladataként határozza meg, amelyet a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten kezel, bevonva a képzésbe és vizsgáztatásba az érdekképviseleti szervezeteket is. Dubai Erika szakképzési tanácsadó koordinálja a kamarában a mesterek oktatását. Vele beszélgettünk a kamarai mesterképzés elmúlt éveirõl és a jelenlegi helyzetrõl. Milyen eddigi eredményeket értünk el a mesterképzés területén? Az elmúlt 5 évben (2004- tõl 2008-ig) összesen 328 fõ végzett mesterként kamaránknál. 2009-ben mintegy 50 jelentkezõnk van 16 szakmában. Idén márciusban lezajlott a fodrászok szakmai tanfolyama és vizsgája, ahol a 7 mesterjelöltbõl 5 fõ tett sikeres vizsgát. Összességében elmondható, hogy országos viszonylatban az elsõk között van a tolna megyei kamarában végzett mesterek száma a vállalkozások számához képest. Miként zajlanak a tanfolyamok? A mesterképzés 3 részbõl áll: pedagógiai-, vállalkozási ismeretek és szakmai tanfolyam, illetve vizsga. Az egyes részeket a mesterjelöltek bármilyen sorrendben elkezdhetik, egy a fontos, hogy két éven belül mindhárom vizsgát le kell tenni, különben elévülnek az addig letett vizsgái. Aki nem szeretne, vagy esetleg nincs ideje tanfolyamra járni, az egyénileg is felkészülhet, hisz a tételkérdéseket megkapja, és az ehhez szükséges könyvek is az egységcsomag részei. Mitõl függ a résztvevõk száma? A mindenkori mesterjelöltek számát elsõsorban a törvényi szabályozások határozzák meg, mint például a gázszerelõk, villanyszerelõk kötelezõ nyilvántartásba vétele, jármûipari szakmák, élelmiszer-ipari szakmák elõírásai. Emellett azonban egyéni indíttatásból is sokan jelentkeznek a képzésre. Számuk akkor ugrik meg igazán, amikor valamilyen kedvezményt biztosít a kamara a képzést illetõen. Milyen eddigi kedvezményeket sorolhatnánk fel a képzésre vonatkozóan? Igen nagy sikert aratott 2005-ben és 2006-ban egy a Regionális Operatív Program keretében indított projekt, amely a vállalkozóknak a képzési díj 60%-át támogatásból finanszírozta. Az idei évben szintén külsõ forrásból 30 fõ részére ingyenesen tudjuk biztosítani a pedagógiai tanfolyamon való részvételt. Milyen további tervek vannak az idei évre vonatkozóan? Májusban zajlott le a vállalkozási tanfolyam 13 fõvel, viszont volt, aki az egyéni felkészülést választotta, így a sikeresen vizsgázók száma 17 fõ lett. Pedagógiai tanfolyam nyár elején, június 5-én indul, az elsõ 30 fõnek térítésmentesen, csak a vizsgadíjat kell befizetniük. Õsszel tervezünk szakács-pincér, villanyszerelõ, kõmûves és a létszám függvényében szobafestõ és asztalos szakmai vizsgákat is. A jelentkezõk számától függ az is, hogy szakmai felkészítõ tanfolyam indul-e, vagy egyéni felkészüléssel csupán a vizsgát tartjuk mi. Jelenleg ezekben a szakmákban összesen 20 fõ jelentkezõ van, azonban más megyéktõl is várunk átirányítást. A szakmai munkát illetõen megkezdõdött az a kamarai munka is, amely a mestervizsgák szakmai tananyagának korszerûsítését, a követelményszintek felülvizsgálatát végzi. Szintén az idei évben dolgoztuk ki és hirdettük meg elõször a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe történõ felvételre irányuló pályázatunkat, mellyel az a célunk, hogy létrehozzunk egy olyan adatbázist, mely azoknak a tagoknak a nevét tartalmazza, akiket a kamara meggyõzõdéssel ajánl egy-egy szakmában szakemberként, kivitelezõként, mesterként. Ezzel az adatbázissal melyet a honlapunkon is közzéteszünk mind a mesterembereket, mind a vállalkozókat, mind a magánszemélyeket segítjük az egymással történõ üzleti kapcsolatok kialakításában. Tolna megyében végzett mesterek megoszlása szakmák szerint Szakma 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Összesen Ács-állványozó 10 2 12 24 Asztalos 14 7 21 Autószerelõ 8 18 26 Bádogos 10 3 1 14 Burkoló 1 1 Esztergályos 2 2 Gázvezeték- és készülékszerelõ 9 7 2 5 7 30 Háztartásigép-szerelõ 8 8 Hentes és mészáros 3 3 Karosszérialakatos 8 4 4 5 21 Kereskedõ 8 8 Kozmetikus 5 12 17 Kõmûves 10 8 6 24 Nõi szabó 12 12 Pék 1 3 4 Pincér 2 2 Szakács 10 1 12 23 Szobafestõ-mázoló és tapétázó 10 3 12 25 Villanyszerelõ 10 12 8 9 39 Vízvezeték- és központifûtés-szerelõ 2 5 7 Cukrász 10 5 15 Televízió- és videotechnikai mûsz. 2 2 Összesen 104 70 47 94 13 328
6 Adózási információk Dolgozók étkeztetése A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.17. pontja értelmében adómentes természetbeni juttatásnak minõsül, a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvérõl szóló törvény elõírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is): vagy étkezõhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történõ vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része. Ebbõl a szempontból a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképzõ iskolai tanuló, kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülõ magánszemély is. A magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy a 6000 forintig terjedõ) kedvezményt vehet igénybe. A munkáltató által a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek, az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része, adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. A törvény szövegezésébõl tehát az következik, hogy mindkét esetben adhatunk nagyobb értékû juttatást is. Ez nem tiltott. A határérték feletti juttatást akkor tekinthetjük adóköteles természetbeni juttatásnak, ha a hivatkozott törvényhely valamelyik pontjának megfelelnek a juttatás körülményei. Egyéb esetekben a dolgozó adóköteles jövedelmérõl beszélünk. Társas vállalkozó nem kaphat ilyen juttatást csak jövedelemként. Adóköteles természetbeni juttatás esetén, a többletjuttatás után 54% kifizetõi személyi jövedelemadót, az adóköteles rész személyi jövedelemadóval növelt összege, mint járulékalapot képezõ jövedelem után társadalombiztosítási járulékot, valamint munkaadói járulékot kell fizetni a járulékalap után. A kisvállalkozások körében a munkahelyi étkeztetés megoldása gyakran úgy kerül lebonyolításra, hogy a dolgozók házhoz szállító vendéglátó egységtõl rendelnek ebédet. A cég hetente vagy havonta számláz a kisvállalkozás részére. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 3.. (7) bekezdésének 3. pontjában foglaltak szerint, a munkavállalók részére fizetett étkezési térítést a személyi jellegû egyéb kifizetések között (55. számlacsoport) kell elszámolni. Annak érdekében, hogy az adóköteles illetve az adómentes természetbeni juttatást elszámolható legyen, nyilvántartást kell vezetni a dolgozók által megrendelt és részükre kiszállított ételekrõl, azok ellenértékérõl, valamint a hozzá kapcsolódó szállítási költségrõl, melynek értéke a juttatás részét képezi a számviteli törvény értelmében. A munkahelyi étkeztetést biztosító szolgáltatótól kapott számla áfás ellenértékét tehát a nyilvántartás alapján tudjuk felosztani a dolgozók között. Havonta összesítjük név szerint az egy dolgozóra jutó munkahelyi étkeztetés ellenértékét, melybõl kimutatható az adómentes és az adóköteles természetbeni juttatás értéke. A dolgozó munkahelyi étkeztetésének havi összegébõl az adómentes rész után fennmaradó áfás érték háromféle módon számolható el a továbbiakban: A havi 12.000 forint feletti összeget a vállalkozás közvetített szolgáltatásként kiszámlázza a dolgozó részére, aki kifizeti annak értékét. Ebben az esetben ezt az összeget a személyi jellegû egyéb kifizetések közül átkönyveljük a 815. Eladott szolgáltatások beszerzési értéke elnevezésû fõkönyvi számlára. A dolgozók által befizetett érték árbevételként és fizetendõ általános forgalmi adóként jelentkezik. A továbbértékesítés miatt, ennek a forintértéknek az elõzetesen felszámított általános forgalmi adója levonhatóvá válik. A nyilvántartásból kitûnik az is, hogy kik vették igénybe az adómentes étkezési juttatást, hiszen nem kötelezõ, hogy mindenki éljen a lehetõséggel, illetve minden nap rendeljen ebédet. Amennyiben az adómentes értékhatár feletti részt a vállalkozás nem számlázza ki a dolgozók részére, és a juttatás módja megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69.. (1) bekezdése c-d-e pontjaiban foglalt feltételek valamelyikének, akkor a többletjuttatást adóköteles természetbeni juttatásként kell elszámolni, annak közterheivel együtt. Ha az elsõ két eset egyike sem valósítható meg, vagy nem élnek vele, akkor a munkahelyi étkezés áfás ellenértékének a havi 12.000 forint feletti részét a magánszemély bevételeként kell kezelni, mint munkaviszonyból származó jövedelmet. Ez a megoldás is feltételezi az étkezést igénybevevõk név szerinti nyilvántartását, s az általuk rendelt ételek ellenértékének megállapítását. Az Adó és Ellenõrzési Értesítõ 2008/11. számában megjelent Adózói kérdésre adott válaszban az adóhatóság kimondta, hogy az szja-törvény által kiemelt szolgáltatások (étkezõhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés) nyújtására sor kerülhet akár kereskedelmi- illetve élelmiszerüzletben is. Az említett szolgáltatások, termékek (látványpékség, grillsütõ, helyben sütött pizza) ellenértékeként akkor fogadható el a meleg étel utalvány felhasználhatósága, amennyiben azok összeegyeztethetõek az szja-törvényben kiemelt tevékenységekkel. A kereskedelmi üzletek tevékenységüket külön jogszabály, az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott üzletkör besorolásnak megfelelõen végzik. Az üzletkör azt a kereskedelmi tevékenységi kört jelenti, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. Az üzletkörök a kereskedõ mûködési engedélyében kerülnek feltüntetésre. Tehát rengeteg lehetõség van a dolgozók munkahelyi étkeztetésének biztosítására, de a nyilvántartás minden esetben elengedhetetlen. Forrás: http://www.kalkulator.hu A megbízási jogviszonyban munkát végzõk biztosítása Megbízási jogviszony létesítése esetén az elsõ feladat a megbízási szerzõdés megfelelõ megfogalmazása: az adott tevékenység megbízási jogviszony keretében ellátható legyen, illetve a jogviszonyt semmilyen körülmények között sem lehessen munkaviszonyként értékelni. A megbízott akkor biztosított amennyiben e tevékenységbõl származó járulékalapot képezõ jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincad részét. Az egyszerû mûvelet elvégzéséhez elõször a járulékalapot kell meghatározni. Ez megegyezik az adóelõleg számításánál figyelembe veendõ jövedelemmel, azaz: megbízási díj 10% költséghányad, megbízási díj a megbízott nyilatkozata szerinti költség, de maximum 50%. Amennyiben a megbízott kisösszegû kifizetésként kéri a díjazása kezelését, akkor a megbízási díj egésze jövedelem. A jogviszony tartama a megbízás keltétõl a teljesítésig, illetve a kifizetésig eltelt idõ. A megbízott biztosítása a megbízási jogviszony tartama alatt akkor is fennáll, ha: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül feltéve, hogy az ellátások folyósítását közvetlenül megelõzõ napon biztosított volt. Végül meg kell említeni, hogy az EKHO szerint adózást választó megbízási jogviszonyban munkát végzõ személy biztosítási kötelezettségét külön nem kell vizsgálni, utána az EKHO-t meg kell fizetni, és ez alapján megilletik az ellátások.
Hatósági információk 7 Tájékoztató az operatív jellegû ellenõrzések során a vám- és pénzügyõrség által alkalmazandó bírságolási gyakorlatról A Vám- és Pénzügyõrség Együttmûködési Megállapodás alapján jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenõrzésére. Az említett ellenõrzések az alábbiak lehetnek: Próbavásárlás (ide értendõ próbafogyasztás is): számla-, nyugtaadási kötelezettség ellenõrzése. Leltározás: az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetének, nyilvántartásának ellenõrzése (árueredet ellenõrzés). Vállalkozási tevékenységben résztvevõk alkalmazásának jogszerûségének társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettség teljesítésének ellenõrzése (foglalkoztatotti ellenõrzés). A tevékenységüket 6 hónapon belül kezdõ egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségeinek ellenõrzése (preventív ellenõrzés). A Mulasztási bírság és alkalmazása az egyes normasértések tekintetében A mulasztási bírságnak, ahogyan más szankciónak is kettõs szerepe van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtja a jogszabálysértés elkövetõit, másrészt az önkéntes jogkövetõ magatartás (mulasztások jövõbeni elkerülése) elérése érdekében megelõzõ (preventív) hatást gyakorol. A mulasztási bírság alkalmazása csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján lehetséges. A bizonyítás a bírságot megállapító szerv feladata, amely az eljárás során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni és azokat döntése során figyelembe venni. A bírság kiszabása során alapelvként fogalmazódik meg az is, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhetõ körülmények minden adózó (szektorsemlegesség elve) esetében azonos súllyal kerüljenek figyelembe vételre. Az Art. a mulasztási bírságokat alapvetõen kétféle módon határozza meg: 1) tételes mértékû felsõ határral, és 2) százalékos mértékben. A Magyar Köztársaság Kormánya által meghirdetett feketegazdaság visszaszorítását, illetõleg a gazdaság kifehérítését célzó programra figyelemmel a jogalkotók újraszabályozták az Art-nek a mulasztási bírságra vonatkozó elõírásait, amely jelentõs változásokat eredményezett a kiszabható bírságok mértékében is. A 2008. január 1-jét követõen elkövetett és tételes bírsággal fenyegetett (költségvetési érdeket nem sértõ) magatartások miatt kiszabható mulasztási bírságmértékek magánszemélyek esetében 200 ezer forintig, míg más adózók esetén 500 ezer forintig szabhatók ki, míg a költségvetési érdeket sértõ magatartások miatt az igazolatlan eredetû áru forgalmazása kivételével az adózó (ebben az esetben nincs elkülönítve az adójogi megítélése a magánszemélynek, illetve más adózónak) 1 millió forintig terjedõen bírságolható. Az operatív jellegû ellenõrzésekkel összefüggésben a preventív ellenõrzés kivételével a tételes bírsággal fenyegetett normasértések a következõk: Közvetlenül adóbevételi érdeket nem sértõ magatartások Költségvetési érdeket (adóelkerülést eredményezõ) sértõ magatartások [Art. 172. (2) bekezdése] Az Art. 2008. január 1-jétõl, illetve 2009. február 1-jétõl a költségvetési érdekeket sértõ normasértésekkel összefüggésben [Art. 172. (2) bekezdés a) - b) pontja] szigorítás jelleggel járulékos szankcionálási lehetõséget is biztosít. Mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe vehetõ egyes normasértésekhez kapcsolódó szempontok Nyilvántartások, bizonylatok, könyvek szabálytalanságai [Art. 172. (1) bekezdés e) pontja] Iratmegõrzési kötelezettség elmulasztása [Art. 172. (1) bekezdés f) pontja] Ellenõrzés, üzletzárás, tevékenység felfüggesztése vagy a végrehajtási eljárás akadályozása [Art. 172. (1) bekezdés l) pontja; 172. (9) bekezdés elsõ mondata] Számla, egyszerûsített számla, nyugta kibocsátásának elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékrõl való kibocsátása [Art. 172. (2) bekezdés a) pont] Alkalmazott, képviselõ vagy az értékesítésben közremûködõ magánszemély és ezek közvetlen vezetõjének bírságolása [Art. 172. (3) bekezdése] Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása [Art. 172. (2) bekezdés b) pont] Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásával összefüggõ járulékos szankcionálás Igazolatlan eredetû áru forgalmazása [Art. 172. (19) bekezdés] Mulasztási bírság mértékek meghatározásához kapcsolódó rendezõ elvek Költségvetési érdeket sértõ (adóelkerülést eredményezõ) magatartások esetén elsõ esetben, legfeljebb a maximálisan kiszabható bírság öszszegének 50%-ig terjedõ szankcionálás, második esetben, az elsõ esetben megállapított bírság összegének min. 50%-ával történõ emelése, harmadik, és minden további esetben az Art-ban meghatározott maximum bírság összegével történõ szankcionálás ajánlott. Költségvetési érdeket nem sértõ (adóelkerülést nem eredményezõ) magatartás esetén elsõ esetben a maximálisan kiszabható bírság összegének 25%-ig terjedõ szankcionálás, második esetben, az elsõ esetben megállapított bírság öszszegének min. 50%-ával történõ emelése, harmadik esetben a második esettel összefüggésben megállapított bírság összegének min. 75%- ával történõ emelése, minden további esetben az Art-ban meghatározott maximum bírság összegével történõ szankcionálás ajánlott. Forrás: http://www.vam.hu Ingatlan: részleges illetékmentesség és szigorítás Illetékmentesség az örökölt vagyon egy részére, büntetés a piaci ártól túlságosan elrugaszkodó ingatlan-adásvételi szerzõdésekre ezek a legfontosabb elemei a nemrég módosított illetékszabályoknak. Ezentúl 20 millió forint értékû örökrész illetékmentes, feltéve, hogy az örökös az elhunyt gyermeke, házastársa, szülõje vagy az örökhagyó háztartásában élõ, eltartott szülõ nélküli unokája. Az örökölt vagyon forgalmi értékébõl azonban le kell vonni a hagyatékot terhelõ tartozást, a különbözõ hagyatéki eljárási díjakat és az örökség egyéb terheit. Az egyenes ági mentesség szabályait hagyatékonként kell alkalmazni. Az öröklési illeték mértéke továbbra is a rokonsági foktól, az örökölt vagyon értékétõl és a vagyon fajtájától függ. Minél távolabbi a rokoni kapcsolat, és minél nagyobb a vagyon, annál magasabb az illetékkulcs. Az illetékmentességet a jogszabályváltozás kihirdetésének napjától, azaz 2008. december 9-étõl keletkezett örökségek esetében alkalmazza az APEH, a korábbiaknál pedig akkor, ha a kihirdetésig még nem született jogerõs döntés az illeték mértékérõl. 2009. január 1-jétõl mentes az illeték alól az tagállama által kibocsátott értékpapír öröklése is. A már korábban is illetékmentes örökségek szabályai nem változnak. Így ezután sem kell illetéket fizetni a takarékbetét, továbbá a gazdasági társaságban lévõ vagyoni betét öröklése esetén, ugyanakkor a részvény öröklése illetékköteles. A könnyítések mellett szigorításokat is hoztak a feltûnõ értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-ügyletekre az illetékváltozások. Két magánszemély, illetve két cég közötti ingatlan adásvételénél egyaránt elõfordulhat, hogy a vevõ és az eladó rövid távon abban érdekelt, hogy a valóságosnál jóval alacsonyabb árat szerepeltessen a szerzõdésben. A január 23-a után kötött ügyletek büntethetõk, ha az ingatlan-adásvételi szerzõdésben szereplõ összeg nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát. Ezentúl ugyanis az 50 százalékból hiányzó részt ajándékozási illetékkel terheli az adóhatóság. Más megítélés alá esik ezentúl az ingatlanforgalmazó és -fejlesztõ cégek megítélése is. Január 23-ától azok élhetnek e kedvezménnyel (10 %-os helyett 2 %-os illetékkulcs), amelyek elõzõ évi nettó árbevételének legalább a fele ingatlanértékesítésbõl származik. Forrás: www.adozona.hu
Ismerjük meg közelebbrõl 8 Új taggal bõvült a kamara Szem elõtt kell tartani a partnerek egyedi igényeit A szekszárdi G&G Autóápolási Kft. friss vállalkozásként idén februárban jött létre szembenézve a nehéz idõkkel, a gazdasági nehézségekkel. Rovacsek Gergõt, a vállalkozás egyik fiatal tulajdonosát az induló vállalkozás jelenérõl és jövõbeni terveirõl kérdeztük. A társaság fõ tevékenysége az autóápolás, gépkocsik karbantartása. Cégünk a budapesti ATASHungária Kft-vel együttmûködve egyedi referenciamosót alakított ki Szekszárdon, mellyel elsõdleges célunk a mesterfokú autóápolás megvalósítása. A minõségi termékekkel végzett minõségi munka az, amely meghozhatja az ügyfelek elégedettségét, így a cég várt eredményeit. Ez az alapelvünk, így mi csakis prémium kategóriába tartozó termékekkel dolgozunk. Fontosnak tartjuk a legteljesebb körû szolgáltatási struktúra kialakítását is. Ebbõl kiindulva olyan extra szolgáltatásokat kínálunk az ügyfeleknek, (például a telefonos bejelentkezés lehetõsége a várakozási idõ kiküszöbölése céljából) melyek nagy része a konkurenciacégeknél nem elérhetõ. Vállalkozói szemléletünkben fontos szerepet játszik a partnerség kiépítése. Már jelenleg is több vállalkozást köszönthetünk partnereink között, hiszen olyan egyedülálló flottakedvezményes rendszert alakítottunk ki, mely a vállalkozók, vállalkozások céges autóira, illetve a dolgozók gépkocsijaira vonatkozóan kínál elõnyös megoldást, ezzel ugyanis partnereink egyrészt kedvezményesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat, másrészt a dolgozói juttatások körét szintén bõvítheti a munkáltató. A partnerség kialakításánál mindig rugalmasan ke- zeljük a vállalkozások egyedi igényeit is. Mint minden cégnek manapság, a mi vállalkozási tevékenységünknek ugyanúgy lényeges tartópillére a több lábon állás. A konkrét autóápolási tevékenység mellett nemrég vezettük be a víztranszferes nyomás technológián alapuló új szolgáltatásunkat. Ez az eljárás úgymond víz segítségével történõ dekorálást jelent, mellyel bármilyen használati és berendezési tárgynak új és egyedi design-t lehet adni. Ezzel a teljesen új technológiával jelen- leg csak egy-két vállalkozás foglalkozik az országban, megyénkben pedig csak a mi cégünk, ami szintén hozzájárul a már említett piaci pozíció erõsítéséhez. Jövõbeni elképzeléseink között a vállalkozás telephelyeinek bõvítése szerepel a megyére vonatkozóan. Éppen e tervek megvalósítása céljából tartottuk fontosnak, hogy a kamara tagjává váljunk, bízva abban, hogy így a megfelelõ idõben kapjuk meg a számunkra lényeges információkat, illetve a vállalkozásunk fejlõdéséhez az egyéb segítséget. Több éves kamarai tagviszonyban A hagyományokra építve kell újat kínálni Szemesi Judit cukrászmester a Cafe X cukrászda, kávézó és koktélbár tulajdonosa 1992ben érettségizett, 1994-ben szerzett cukrász képesítést, és immár 14 éve egyéni vállalkozóként tevékenykedik. 2005-ben sikeres vizsga után mesteri címet is kapott. 2008. szeptemberében tárta ki vendégei elõtt Szekszárd központi helyén a jelenleg is nagy sikerrel üzemelõ Cafe X kapuját. A vállalkozónak alapvetõ célja volt egy olyan cukrászdát és kávézót létrehozni, ahol a vendégek egy kicsit ki- zökkenhetnek a mindennapi rohanásból. Mint vállalkozó a szakmában alapvetõnek tartja a minõséget, csakis minõségi alapanyagokból, saját mûhelyben készített süteményekkel, különlegesen zamatos kávéval és teával szolgálja ki vendégeit, és mindig szem elõtt tartja az ár-érték arányt. A cukrászdák, illetve kávézók csak akkor képesek a fogyasztók kedvenc helyévé válni, ha a szolgáltatás- és termékkínálatuk a legteljesebb körben kielégíti az igényeket vallja Szemesi Judit. Amellett, hogy 60 féle süteménynyel várják a vendégeiket, vállalnak tortakészítést akár egyéni igényeknek megfelelõen, naponta friss, diabetikus, megrendelésre pedig bármilyen ételallergiás vendégnek készítenek süteményt, továbbá vállalnak rendezvényekre süteménykiszállítást is. Ezek mellett 40 éves recept alapján készített házi, fõzött fagylaltot kínálnak az arra járóknak. A vendégkört folyamatos akciókkal, bemutatókkal próbálják bõvíteni, lehetõséget teremtve a vál- lalkozás fejlesztésére. Idén tavasszal kialakítottak egy külsõ teraszt, így még nagyobb területen, még hangulatosabb környezetben szolgálhatják ki a vendégeiket. Szemesi Judit évek óta részt vesz tanulóképzésben. Jelenleg 3 tanulója van, továbbá 2 éve elméletet és gyakorlatot is oktat a Szent László Középiskolában. Szép eredményként könyveli el, hogy idén májusban a tanulókkal részt vettek egy regionális cukrászversenyen, ahol több nagyváros iskoláit megelõzve a második helyen végeztek. Kamarai tagként lényegesnek tartja a kamara szerepvállalását az oktatásban. Cukrászmesterként kiemeli a szakmai továbbképzés, elõrehaladás fontosságát is, amely természetesen nem mehet a hagyományok rovására. Követni kell a mindennapi trendeket, azonban meg kell õriznünk a hagyományos ízeket is. A dobos tortának például olyannak kell lennie, amilyennek azt anno Dobos C. József elkészítette.
Segítettünk, segítünk 9 Új utak keresése, a partneri együttmûködés hozhat eredményt A Nexter Építõ és Szerelõ Kft. elnevezés bár ismerõsen cseng sokak számára újnak, szokatlannak hathat. Azonban ha azt mondjuk R-GÁZ Kft., egybõl a magas szakmai színvonal, a minõségi, gyors és pontos munkavégzés társul a hangzatos névhez. A cég családi vállalkozásként 1991-ben jött létre, betéti társasági mûködési formát választva, mely kezdetben kizárólag gázszereléssel foglalkozott. Sokakban egyébként mind a mai napig ez maradt meg, holott a vállalkozásunk ma már komplett épületgépészeti munkák kivitelezését is vállalja. jegyzi meg a társaság alapító tagja Ranga Józsefné. A kezdeti évek után a vállalkozás 1997-ben jutott el olyan pénzügyi, gazdasági szintre, hogy változtasson mûködési formáján, s mint R-GÁZ Kft. mûködött tovább. 2006. májusában közben megalakult a Nexter Kft., mely szintén családi érdekeltségû cég, s elsõsorban egyéb kivitelezési munkákra szakosodott. A taggyûlés a közelmúltban határozta el, hogy a két cég egyesül, s mint Nexter Építõ és Szerelõ Kft. folytatja mûködését. Létrejött tehát egy tõkeerõsebb 6 000 e Ft törzstõkéjû, szélesebb mozgástérrel rendelkezõ, kibõvített tevékenységi körrel bíró, így piacképesebb gazdasági társaság. Az új cégben fõ profilként az épületgépészeti szerelések (víz-, gáz-, fûtés-, csatorna-, szennyvíz, szellõzés szerelés) kiegészülnek egyéb építõipari tevékenységekkel is. A kezdetben kizárólag lakossági szerelés, szerviz és az ezekhez kapcsolódó készülékek és szerelési anyagok forgalmazása tehát egyre inkább áthelyezõdött a gáz-elosztóvezetékek, mezõgazdasági üzemek, csarnokok, kazánházak tervezésére, szerelésére és kivitelezésére. A magas szakmai színvonalat és folyamatos állandó minõséget az 1999ben bevezetésre kerülõ és azóta rendszeresen megújított minõségbiztosítási rendszer biztosítja. A vállalkozás szolgáltatási tevékenysége folyamatosan fejlõdik. Szerzõdéses átalánydíjas karbantartási és üzemeltetési munka keretében jelenleg is 6 megbízónál végzünk negyedéves ciklusonként karbantartási munkálatokat, valamint a dél-dunántúli régióban JUNKERS Márkaszervíz tevékenységgel, call center rendszerben szolgáljuk ügyfeleinket, amely egyedülálló! hangsúlyozza az alapító tag. Még 2003-ban a DDGÁZ Zrt.vel közös programot kidolgozva valósították meg a pécsi távhõs társasházi lakások egyedi gázfûtésre történõ átalakítását, amely tovább erõsítette a vállalkozás megyén kívüli ismertségét és elismertségét. 2004-ben eredményesen mutatkozott be a vállalkozás a társasházi lakásépítési programban is, mely tevékenységi ág 2006-ban és 2007-ben tovább folytatódott. Referencia munkáik gyakorlatilag a teljes országot lefedik, mégis inkább a Dél-Dunántúlra, illetve a Dél-Alföldre fókuszálnak. Néhány a referencia munkákból: Környezetvédelmi Kft., Szekszárd telepi gáz, csarnok és irodaház fûtés; Gemenc Autócentrum Kft., Szekszárd teljes gázellátás, technológiai szerelés, Gemenci Erdõ és Vadgazdaság Rt., Baja gázszerelés, fûtés rekonstrukció; MIROLD Rt., Szekszárd telepi gáz, csarnokok fûtése, irodarész teljes gépészete stb.. Mindezek mellett különbözõ gázelosztó hálózat kivitelezési munkálataiban is eredmé- nyes volt a Kft. Többek között Vékény, Kalaznó és Murga települések teljes gázhálózatának kiépítését végezték el, s egyebek mellett a Szekszárdi, Kunfehértói, Kecskeméti, Szegedi gázfogadó állomások rekonstrukciója is a céghez köthetõ. Ez utóbbira egyébként rendkívül büszke a Kft. teljes menedzsmentje, a 40 000 m3/órás átengedett gázmennyiség egész városrész igényét elégíti ki, s rendkívül precíz és gyors munkát követelt meg. A gazdasági válságból adódóan a drasztikus változás 2008-ban következett be. Sajnos ez az év fekete évszámként jelentkezik a Kft. életében, hiszen komoly gazdasági kihívásokkal kellett cégünknek szembe nézni, jelentõsen át kellet gondolnunk a tervezett beruházásainkat, fejlesztési elképzeléseinket, racionalizálnunk és csökkentenünk kellett a mûködési kiadásokat jegyzi meg Ranga Józsefné. A fenntarthatóság, a jövõbeli célok elérése érdekében szükséges volt új utak keresése, mely kapcsán a Kft. nagy fába vágta a fejszét... Az újonnan épülõ Szekszárdi Ipari Park inkubátor házának gépészeti kivitelezési munkáiba bekapcsolódva, a helyi Vállalkozói Központtal együttmûködve egy gyakorlati képzõhely, egy minta mûhely és bemutató terem kialakítását hajtják végre a 2009/2010-es években. A Nexter Kft. így aktívan be kíván kapcsolódni a helyi szakképzés fejlesztésébe, nem titkolt szándéka, hogy kinevelje a jövõ szakembergárdáját. Sajnos a mai munkaerõ-piac jórészt alkalmatlan arra, hogy a vállalkozásunk orvosolni tudja egy nagyobb munka kapcsán a gene- A Nexter Kft. eredményes volt több társasházi projektben is rálódó szakember szükségletét. Ezen szeretnénk változtatni oly módon, hogy a speciális víz-, gázés egyéb csõvezeték szerelésén túl az összes fémipari szakma alapképzése is megvalósulna a mûhelyben. kapcsolódik be a beszélgetésbe Ranga József. Kérdésünkre válaszolva, Ranga Józsefné elmondta, az R-GÁZ/ Nexter Kft. 1995 óta rendelkezik kamarai tagsággal, s az eddigi évek azt bizonyítják, hogy bizony érdemes volt belépni a szakmai és vállalkozói érdekeket is képviselni képes szervezetbe. Akár pályázati, akár egyéb forráskoordinációs tevékenységrõl is legyen szó, a kamara mindvégig hathatósan tudott segítséget adni a cég számára. hangsúlyozza az országban elsõk között Széchenyi Kártyával rendelkezõ Kft. alapító tagja. A folyamatos tájékoztatás, információ nyújtás olyan pluszt jelentett a cég számára, amely nem egyszer új munkákat, új megrendeléseket is hozott. Pályázati vonalon is eredményes volt az együttmûködés, s a tervek szerint, amennyiben a gazdasági helyzet valamelyest javulásnak indul, ismét megpróbálkozunk vissza nem térítendõ támogatások igénybevételével, vállalkozásunk fejlesztésével teszi hozzá Ranga Józsefné. A cég filozófiáját, sikerességét alapvetõen az alábbiak határozzák meg: egyrészt az újdonságokra nyitott gazdálkodás, mûködés, a magas minõségi munka, a korszerû technikák technológiák alkalmazása, amelynek egyik fontos eleme a munkatársak szakmai felkészültsége. Ez utóbbira mindvégig nagy figyelmet fordítottunk, s a jövõben is olyan szakember gárdát próbálunk felállítani és mozgatni, amely cégünk ismertségét és elismertségét továbbviszi, erõsíti emeli ki az alapító tag. Kamarai tisztségviselõként kiemeli, hogy a korábbi években megkezdett munkát kell folytatni, fejleszteni, hiszen egy olyan szervezetre van szükség, amely képes megfelelni tagjai igényeinek, elvárásainak, hathatósan tud segítséget nyújtani napi gazdálkodásukhoz, esetlegesen új piaci kapcsolatok kiépítéséhez. A szervezet hosszú távú mûködési céljait e köré kell felépíteni, ezen elvárásokat kell megvalósítani. Mint a kamara elnökségének a tagja ezt kívánom segíteni, elõmozdítani. zárta a beszélgetést Ranga Józsefné.
10 Vállalkozásfejlesztés A pályázat célja A kiírás célja, olyan, legalább 1,5 milliárd Ft elszámolható összköltségû beruházások komplex támogatása, amelyek megvalósítása jelentõs számú új munkahely megteremtését és tartós fennmaradását eredményezi. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra azon kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek nem tartoznak az egyszerûsített vállalkozói adó (továbbiakban: EVA) hatálya alá. Amennyiben a pályázó nem bejegyzett szervezet, akkor a pályázat benyújtásának idõpontjában igazolni szükséges, hogy a szervezet elõ-társaságként mûködik és a bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbírósághoz benyújtotta. A szervezet megalapításáról szóló jogerõs bírósági bejegyzésnek a Támogatási Szerzõdés aláírásáig kell rendelkezésre állnia. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása GOP-2009-2.1.3. Támogatható tevékenységek A 3. 5., és a 7. 9. pontokban szereplõ tevékenységek csak az 1., a 2. vagy a 6. pontokban foglaltakkal együtt támogathatóak. Azonban az 1., a 2. és a 6. pontban felsorolt tevékenységek önállóan is támogathatóak. 1.) A létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatása. Új munkahelynek számít azon munkahely, amely a projekt megkezdésétõl számított legfeljebb 2 éven belül jön létre a projekt keretében. 2.) Eszközbeszerzés, amenynyiben megfelel az induló beruházás fogalmának: technológiai fejlesztést eredményezõ új eszközök beszerzése, szállítás és üzembe helyezés, betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítõ berendezések költsége. 3.) Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának: infrastruktúra építése, fejlesztése, ingatlan építése, bõvítése, fejlesztése, átalakítása. 4.) Eszközbeszerzéshez, kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás idõszakában, a pályázat benyújtását követõen maximum 12 hónapra 5.) Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések. 6.) Információs technológiafejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is. 7.) Piacra jutás támogatása: piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), marketingeszközök elkészítése, beszerzése. 8.) Vállalati HR fejlesztés: munkavállalók képzése (tanfolyamok, tréningek, képzések, idegen nyelvi, informatikai oktatás). 9.) Tanácsadás igénybevétele az alábbi támogatott tanácsadási területeken: vállalati stratégiai tanácsadás, vállalati folyamatmenedzsment támogatása, online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás, technológiai fejlesztési tanácsadás, marketing tanácsadás, piackutatás, igényfelmérés stb. 10.) Minõség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása; A támogatás mértéke és összege Az ebben a pályázati felhívásban elnyerhetõ támogatás mértéke: a projekt összes elszámolható költségének 5 35%-a lehet, a támogatási százalékot meghatározó algoritmus eredményétõl, a regionális támogatási térkép maximumától függõen. A maximális támogatási intenzitások a regionális támogatási térképen meghatározottakhoz képest mikro- és kisvállalkozások esetén 20%-kal, középvállalkozások esetén 10%-kal növelhetõk. Jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 200.000.000,- Ft, maximum 1.500.000.000,- Ft, de maximum az elõzõekben leírt támogatási mértéknek megfelelõ arányban. A pályázat benyújtási határideje A pályázatok benyújtása 2009. március 9-tõl 2009. december 31-ig lehetséges. Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy státusz megerõsítése érdekében GOP-2009-1.3.3. A pályázat célja A pályázat célkitûzése az integrált, tudásigényes beszállítói szektor létrehozása, illetve fejlesztése, a hazai beszállítói ipar költségalapú kitettségének csökkentése, a magasabb hozzáadott érték realizáló képességének javítása, e tevékenység integráltsági szintjének növelése. Cél továbbá a magyar beszállítói hálózat méretének növelése, gyártmánykínálatának diverzifikációja. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak gazdasági társaságok, feltéve, hogy: nem minõsülnek non-profit gazdasági társaságnak, kettõs könyvvitelt vezetnek, valamint nem tartoznak az EVA hatálya alá. A pályázati kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhelylyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. Támogatható tevékenységek Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, gyártási technológiák tervezése. Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának: technológiai korszerûsítést eredményezõ új eszközök beszerzése, szállítás és üzembe helyezés, betanítás (közvetlenül az eszközhöz kapcsolódva), az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítõ berendezések költsége. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának: infrastruktúra építése, korszerûsítése, ingatlan építése, bõvítése, korszerûsítése, átalakítása. Marketing: azon tevékenységek összessége, amelyek a gazdasági társaság által létrehozott új vagy továbbfejlesztett alkatrész, részegység vagy gyártási technológia piacon történõ megjelenését szolgálják. Kizárólag az alkatrész, részegység vagy gyártási technológia fejlesztéséig tartó marketing tevékenység támogatható. Minõség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. A támogatás mértéke és összege A K+F projekttámogatás kategóriában a projekthez nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 25%-át. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatás mértéke 20 százalékponttal növekszik. Középvállalkozás esetén a támogatás mértéke 10 százalékponttal növekedhet. A támogatás összege: minimum 15.000.000 Ft, maximum 400.000.000 Ft lehet, de legfeljebb a fentiekben meghatározott támogatási mértéknek megfelelõ arányban. Pályázat benyújtási határideje 2009. március 23 2010. február 5.
A pályázat célja A pályázat célja a mikro-, kisés középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) mûködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKV-k mûködési helyszínéül szolgáló meglévõ, mûködõ telephelyek modernizációját és bõvítését, nem megfelelõ telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elõsegíteni, a KKV-k versenyképességének megõrzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. A pályázók köre A pályázati kiírásra kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minõsülõ alább felsorolt azon vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben (2008. év) minimum egy fõ volt: Gazdasági társaságok Szövetkezetek SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat célja A konstrukció célja azon vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévõ K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentõsen javított, korszerû, magas értéket képviselõ, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. A konstrukció elõsegíti az innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának erõsítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával. Pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: gazdasági társaságok (kivéve non profit gazdasági társaságok), szövetkezetek, feltéve, hogy kettõs könyvvitelt vezetnek, és nem tartoznak az EVA hatálya alá. A pályázati kiírásra kizárólag Vállalkozásfejlesztés Telephelyfejlesztés DDOP-2009-1.1.1/D Nem nyújtható beruházási támogatás azon mikrovállalkozás részére, amelynek fejlesztése a budapesti agglomeráción kívül, nem városi rangú a következõ feltételek valamelyikének megfelelõ településen valósul meg: népsûrûsége nem nagyobb, mint 100 fõ/km 2, vagy állandó népessége nem haladja meg az 5 000 fõt. Azon települések listáját, melyeken mikrovállalkozások fejlesztése is megvalósulhat, a felhívás 1. számú melléklete tartalmazza. Támogatható tevékenységek Pályázat keretében kizárólag az alábbiakban felsorolt tevékenységekre lehet támogatást igényelni. A felsorolt tevékenységeken kívül egyéb tevékenység nem támogatható. A pályázat keretében nem támogatható szinten tartó, és helyettesítõ beruházás. Önállóan támogatható tevékenységek: 1. A termelõ és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 2. A termelõ és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévõ épületek átalakítása, bõvítése, olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fõ volt. A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel rendelkezõ kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság vagy szövetkezet, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezõ szövetkezet vagy kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság fióktelepe pályázhat. A pályázati kiírásra iparági megkötés nélkül bármilyen vállalkozás pályázhat, kivéve az olyan vállalkozásokat, akik, vagy amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének, vagy egyéni vállalkozók esetében vállalkozói adóalapba beszámított bevételének több mint 50%-át mezõgazdasági tevékenység teszi ki. Támogatható tevékenységek a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 3. Alapinfrastruktúra kiépítése, korszerûsítése, bõvítése, a tulajdonában, bérleményében álló területen, önálló tevékenységként csak abban az esetben lehetséges, ha a fejlesztésre hatósági kötelezés miatt van szükség, s annak elmaradása a mûködési engedély megvonását vonná maga után. A fejlesztés tárgyát képezõ ingatlannak a pályázó tulajdonát kell képeznie, vagy legalább a megvalósítási és fenntartási idõszakra is kiterjedõ kizárólagos bérleti jogviszonnyal kell rendelkeznie. Az önállóan támogatható tevékenység úgy értelmezendõ, hogy a pályázathoz elegendõ, a fent felsorolt tevékenységek közül egynek a megvalósítása; illetve a projekt nem kell, hogy tartalmazzon önállóan nem támogatható, kapcsolódó tevékenységet. Önállóan nem támogatható, kapcsolódó tevékenységek 1. Alapinfrastruktúra kiépítése, korszerûsítése, bõvítése, a tulajdonában, bérleményében álló területen, ahol az alapinfrastruktúra hiánya akadálya a vállalkozás betelepülésének, illetve továbbfejlõdésének. a) Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülõ prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minõsül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létezõ szolgáltatásokon végzett rutinszerû változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlõdését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából. b) Marketing: azon tevékenységek összessége, amelyek a vállalkozás által létrehozott új vagy továbbfejlesztett termék, technológia, szolgáltatás piacon történõ megjelenését szolgálják. Kizárólag a termék-, technológia-, szolgáltatásfejlesztésig tartó marketing tevékenység támogatható! 11 2. Eszközök beszerzése. 3. Kármentesítés. Az önállóan nem támogatható, kapcsolódó tevékenység úgy értelmezendõ, hogy a pályázathoz nem elegendõ a fent felsorolt tevékenységek megvalósítása, hanem szükséges legalább egy, a fenti pontban felsorolt tevékenység megvalósítása is. A támogatás mértéke és összege A támogatás mértéke jelen pályázati felhívás keretein belül a Dél-Dunántúli Statisztikai Régióban 50%, azzal a kiegészítéssel, hogy a leghátrányosabb helyzetû térségekben, a maximum 50 millió Ft támogatási igényû projektek esetén a támogatás maximális mértéke a fentiekben közölt értékhez képest mikro- és kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhetõ. A támogatás összege minimum 10, maximum 100 millió Ft, a leghátrányosabb helyzetû kistérségek esetén minimum 10, maximum 150 millió Ft. A pályázatok benyújtása A pályázatok benyújtása 2009. április 30-tól 2009. június 30-ig lehetséges. Vállalati innováció támogatása GOP-2009-1.3.1/A Támogatás mértéke és összege K+F projekttámogatás kategóriában a projekthez nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a K+F projekttámogatásra elszámolható költség 25 százalékát. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minõsül, akkor a támogatás mértéke 20 százalékponttal növekszik, középvállalkozásnak minõsül, akkor 10 százalékponttal növekszik. A marketing tevékenységhez elnyerhetõ támogatás mértéke megegyezik az A pontban kiszámolt támogatási mértékkel. Jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege: minimum 15 millió Ft, maximum 350 millió Ft, de maximum az A pontban meghatározott támogatási mértéknek megfelelõ arányban. Pályázat benyújtási határideje 2009. március 16-tól 2010. február 15-ig lehetséges.
12 Hirdetés, partnerkeresés Ügyintézés a kamaránál ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TITKÁRSÁG TMKIK SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. Hunyadi Eszter Ügyfélszolgálati referens Okmányhitelesítés, pénztár E-mail: heszter@tmkik.hu Szeibert Antalné Titkársági koordinátor Adminisztrációs tevékenység Tel.: 06/74 529-252, E-mail: szgyorgyi@tmkik.hu Vidáné Hévizi Bernadett TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyvezetõ Projektek koordinálása Tel.: 06/74 529-250, E-mail: hbetti@tmkik.hu VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, PÁLYÁZATI KABINET, HITELÜGYINTÉZÉS Hornok Jenõ Pályázati kabinetvezetõ Pályázati és közbeszerzési tanácsadás, pályázatírás E-mail: hornok@tmkik.hu Fekete Zsanett Pályázatíró Pályázati tanácsadás, pályázatírás E-mail: fzsanett@tmkik.hu Jakab Lívia Pályázatíró Pályázati tanácsadás, pályázatírás E-mail: livi@tmkik.hu Letenyei Hédi Széchenyi kártya irodavezetõ Hitelügyintézés Tel.: 06/74 529-253, E-mail: hedi@tmkik.hu Hága László Szakképzési vezetõ Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 529-251, E-mail: haga@tmkik.hu SZAKKÉPZÉSI OSZTÁLY Tóth László Szakképzési tanácsadó Szakképzési tanácsadás E-mail: toth@tmkik.hu Dubai Erika Szakképzési munkatárs Mesterképzés E-mail: dera@tmkik.hu Hudák Kitti Szakképzési munkatárs Tanulószerzõdéssel kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661 Erõs Rajmund RFKB koordinátor Felmérések készítése E-mail: eros@tmkik.hu Dr. Dusáné Bakó Erika Gazdasági osztályvezetõ Pénzügyi-, adózási tanácsadás Tel.: 06/74 529-255, E-mail: berika@tmkik.hu GAZDASÁGI OSZTÁLY Baka Péterné Gazdasági ügyintézõ Tagsággal kapcsolatos ügyintézés E-mail: bteca@tmkik.hu Erõs László Könyvelõ Könyveléshez kapcsolódó ügyintézés E-mail: elac@tmkik.hu Üzleti partnerkeresõ Víz, -gáz-, központi fûtés és szellõzés szerelõt felveszünk Szekszárd és környékérõl, feltétele a megfelelõ szakmai végzettség. Érdeklõdni: 06-20/912-6614 vagy 06-20/945-7510. CITY CARTEL Ingatlaniroda teljes körû biztosítás, hitelügyintézés. Szekszárd, Arany J. u. 6. Tel.: 06-30/959-4511. Daruk, targoncák, építési és garázsipari emelõgépek adásvétele, javítása, dokumentációpótlás, munkavédelem, gépvizsgálatok. Honti és Társai Kft., Szekszárd, Mátyás kir. u. 74., Tel./fax: 74/412-899. E-mail: honti@honti.hu, Web: www.honti.hu. Partnerkeresô lap Alulírott kamarai tag, kérem az alábbi szövegû üzleti ajánlatomat, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tolnai Kamara címû havilapjának következõ számában az üzleti ajánlatok között, ingyenesen megjelentetni. (Maximum 10 szóig).......... 2009. év... hó... nap... cégszerû aláírás Megrendelését e-mailben is elküldheti: hbetti@tmkik.hu vagy hornok@tmkik.hu. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu Web: www.observer.hu TOLNAI KAMARA Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. Telefon: 74/411-661 E-mail: kamara@tmkik.hu Internet: www.tmkik.hu Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Fõszerkesztõ: Vidáné Hévizi Bernadett és Hornok Jenõ Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 A lap tagoknak ingyenes