KLAPKA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA TARCAL PEDAGÓGIAI PROGRAM

KLAPKA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA TARCAL PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 2 1. A Pedagógiai Program alapját képező dokumentumok 2 2. Az iskola jogi státusza 3 3. Helyzetelemzés 3 3.1. Rövid iskolatörténet 3 3.2. A község társadalmi-gazdasági környezete 3 3.3. Az iskola létszámadatai, a tanulói összetétel jellemzői 4 3.4. Tanulócsoportok szervezésének módjai 5 3.5. Az iskola szervezeti felépítése 5 3.6. Iskolai feltételrendszer 6 3.7. Továbbképzési rendje 6 II. Az iskola nevelési programja 7 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 19 5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 29 6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 36 7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 37 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 38 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 40 10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 42 11. A vizsgatárgyak részei és követelményei 46 12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 46 13. A felvételi eljárás különös szabályai 47 Záradék 48 MELLÉKLET 50 Környezeti nevelés Iskolai IPR Kompetencia alapú oktatás pedagógiai programja Egész nap az iskolában Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának pedagógiai programja A vizsgatárgyak követelményei

I. Bevezetés 1. A Pedagógiai Program alapját képező dokumentumok A Klapka György Általános Iskola Pedagógiai programját a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 1. Törvények: Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (KT) 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2. Kormányrendeletek: 20/1997. (II. 13.). Korm.rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról 243/2003. (XII. 17.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2017. 08. 31-ig tartalmaz hatályos rendelkezéseket) 110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2012. (VII. 27.) Korm.rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 3. Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési -oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 28/2000. (IX. 21) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4. Az intézmény alapító okirata A programunk kialakításánál figyelembe vettük: a jogszabályi hátteret az iskolába járó tanulók és szüleik véleményét, elvárásait iskolánk nevelőtestületének helyzetértékelését és javaslatait Mindazokat a közvetlen és tágabb társadalmi környezetben megjelenő változásokat, kihívásokat, amelyek elvárásokat jelentenek nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatban.

2. Az iskola jogi státusza A mindenkor érvényes Alapító Okirat szerint. 3. Helyzetelemzés 3.1. Rövid iskolatörténet Arról, hogy községünkben mikor volt az első iskola, pontos feljegyzéseket nem találunk. Kezdetben plébániai iskolák működtek a községben. A tanítás latin nyelven folyt. 1588-ból származó feljegyzések szerint mind a római katolikus, mind a református iskola létezett, ahol a lelkésztanítók és kántortanítók oktattak. A két világháború közötti időszakról már dokumentumok vannak. A római katolikus iskola 3 épületben működött. A reformátusoknak 2 épület állt rendelkezésükre. 1944-ig izraelita oktatás is folyt községünkben, mely a jól ismert történelmi események miatt szűnt meg. 1948-ban a felekezeti iskolákból alakult meg a tarcali Állami Általános Iskola. A szükségtantermekkel együtt is csak 9 tanterem volt, amely kevésnek bizonyult. Az 50-es években 18 tanulócsoport dolgozott 2 és 3 váltásos rendszerben. 1963-ban átköltöztek az Árpád utcán épült új iskolába. Ekkor a tanulólétszám 630 fő volt. 1938-tól 1964-ig egy tanerős iskola működött a Hódos-tanyán. 1964-ben diákotthon nyílt az Andrássy Kúriában, így a tanyasi iskola megszűnt. 1971-ben a kollégium az Ispitály épületébe költözött, korszerűbb körülmények közé kerültek a diákok. 1974-ben bővítették az Árpád utcai iskolát, így 12 tantermes lett. 1978-ban a felső tagozatban kialakításra került a szaktantermi hálózat. 1980-ban a tanyák felszámolásával megszűnt a kollégium. Az Ispitály épületében belső átalakítással tantermeket, szertárakat alakítottak ki. Itt kapott helyet az 1. és 2. osztály. 1987-ben épült fel a tornaterem szertárral, irodával, öltözőkkel és zuhanyzó helyiségekkel. 1989. szeptember 29-én iskolánk felvette a Klapka György nevet. 2006-tól oktató-nevelőmunkákat nagyban segítette az Árpád utcai épület tetőterének beépítése. Ezzel valamennyi tanulócsoport egy épületben kapott helyet. 3.2. A község társadalmi-gazdasági környezete Tarcal Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti szélén, Tarczal hegyének nyugati lábánál épült. A község területének, mintegy egyharmadát kitevő lankás hegyvidékével, kiemelkedő helyet foglal el a Tokaj-hegyalja borvidék szőlő és bor kultúráját illető zárt világában. Tarcal az elmúlt évtizedekben fokozatosan lemaradt a fejlődésben, és tranzit faluként élte, éli meg az amúgy is hátrányos helyzetű térség igen lassú kibontakozását. A két szomszéd város közöttiség, a munkanélküliségi ráta nagysága, és a szinte monokultúrás mezőgazdaság

(szőlőtermesztés) az egyéb mezőgazdasági termelés atomosodott jellege miatt nem könnyű ma Tarcalon az élet. A lakosság száma lassan, de folyamatosan csökken. A községben a beruházási kedv néhány esetet kivéve nem jelentős, nagyobb befektető érdeklődésére jelenleg nem számíthatunk. Az átmenő /négy számjegyű/ közutak állapota folyamatosan és jelentősen romlik az erőteljes teherforgalom következtében. Ez természetesen a lakásállományt is negatívan érinti. Tarcalon meghatározó még mindig a szőlőtermesztés, de egyre növekszik azon vállalkozások száma melyek erre az alapra építik fel a jövőjüket főleg a borturizmus terén. A 90-es évektől újra teret hódít a családi borászkodás. A hagyományos ún. kézműves borkészítés -ben készült borok jól eladhatók. Az ipari jellegű vállalkozások kevesen vannak, de nem lebecsülendő a munkaerő felvevő képességük. A kőbányászat és a gépipar fejlődött sokat településünkön. A harmadik és a legtöbb vállalkozót adó szegmens a szolgáltatók köre, ahol igen szerteágazó tevékenységgel találkozunk. Jelenleg azonban, mutatva mennyire visszás a munkapiaci helyzet az Önkormányzat a legnagyobb munkaadó Tarcalon. Tarcal lakónépességének 22 %-a fiatalkorú. Ezen adat alapján megállapítható, hogy a településen működő oktatási-nevelési intézményeknek van létjogosultsága és még hosszú távon képes a település életében aktívan részt venni. Sajnos ami országos tendencia egyenletesen csökken az ellátandó gyermekek, tanulók létszáma. Az iskolában nem tanul más településről bejáró gyermek. A szakos ellátottság teljes. A pedagógusok nyitottak az új információkra és szívesen kapcsolódnak be pedagógusképzésekbe is. A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal az oktatás alkalmazásához szükséges új tanulásszervezési eljárásokat. Ezáltal bővül pedagógiai kultúrájuk, képessé válnak a differenciált, együttműködő, tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. 3.3. Az iskola létszámadatai, a tanulói összetétel jellemzői Tanulói összetétel A tanulólétszám az utóbbi időben folyamatosan csökken, viszont a HH-s, HHH-s tanulók aránya növekedést mutat. Tankötelezettség A 2011. évi CXC. Törvény szabályozza az iskolába lépéshez szükséges feltételeket. Ennek megfelelően az óvodával a szülőkkel, védőnővel együttműködve mérjük fel a leendő elsős tanulók fejlettségi szintjét. Milyen követelményeket támasztunk az iskolaérett gyermekekkel szemben? Testileg legyen életkorának megfelelően fejlett Értelmi képességei (érdeklődés, emlékezet, képzelet, gondolkodás stb.) hat éves szintet mutassanak Szociális szempontból megfeleljen a beiskolázás feltételeinek.

3.4. Tanulócsoportok szervezésének módjai Az iskola valamennyi évfolyamán normál osztályok, csoportok (1 vagy 2) működnek. A fejlesztésre szoruló tanulók számára biztosítjuk gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus szakember vezetésével a felzárkóztatás elősegítését. Az átlagostól eltérő tanulók speciális nevelésének-oktatásának szükségességét az indokolja, hogy sok az érzelmileg szegény, beszédhibás, szellemileg, szociálisan retardált gyermek. A differenciált oktatás keretében az egyéni foglalkoztatás hatására jobb eredmények születnek. Amennyiben két első osztály indítását indokolja a tanulólétszám, az elosztást az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével végezzük. Óvodai vélemény alapján kb. azonos képességű tanulók kerüljenek mind a két osztályba Lányok-fiúk aránya Lakóhely szerint egymáshoz közel lakók Hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő elosztása Ezeket az elveket, szempontokat figyelembe véve, az iskola vezetője a mindenkori döntés jogát fenntartja. 3.5. Az iskola szervezeti felépítése Az iskolát az iskola igazgatója irányítja, gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az igazgató feladatait a helyettessel osztja meg, aki távollétében helyettesíti. Feladatkörét munkaköri leírás szabályozza. Az igazgató és igazgatóhelyettes távollétében a megbízott munkaközösség vezetője intézi az aktuális dolgokat. Az iskola irányításában fontos szerepet töltenek be a munkaközösségvezetők. Ők a szakmai munka szervezői, ellenőrzői. Nagy szerep jut az osztályfőnököknek a gyermeki közösségek kialakításában, fejlesztésében. Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen meghatározza az intézmény működésének rendjét. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra. Pedagógiai munkánk értékelői a gyermekeken kívül a szülők. Ránk bízták gyermekeiket, vállalták, hogy társak, partnerek lesznek a gyermek nevelésében, vagyis bíznak az iskolánkban, tanítóinkban, tanárainkban. Elfogadták értékrendünket, hagyományainkat és ennek a kapcsolatnak aktív részesei kívánnak lenni. Ezért olyan szülői szervezet létrehozása volt a célunk, amelyben képviselni tudják igényeiket, kívánságaikat az iskola felé. Praktikus tanácsokkal, szervezőmunkájukkal nagy segítséget nyújtanak a hétköznapokon és az ünnepélyek lebonyolításánál egyaránt. A Közalkalmazotti Tanács elnöke véleményezési joggal rendelkezik.

3.6. Iskolai feltételrendszer Tárgyi, dologi feltételek Az iskola 8 évfolyamos általános iskola, a település egyetlen iskolája. Az intézmény egy épületben működik. - 15 tanterem. - 1 nyelvi laboratórium, könyvtár, technikaterem, 1 szertár (fizika, kémia), tanári szoba, 3 iroda, 1 tárgyaló, orvosi szoba, kiszolgáló helyiségek (vizes blokk), tornaterem, tornaszoba, öltözők, galéria, számítástechnika terem, kazánház tartozik a fő épülethez. Az iskola bútorzata megfelelő, az általános iskolai oktatás alapkészletével rendelkezünk, de a szertárak felszerelése korszerűsítésre szorul. Rendelkezünk megfelelő számú IKT-eszközzel, melyeket pályázati forrásból igyekeztünk biztosítani. Személyi feltételek Nevelőtestületünk az új iránt fogékony, igényes, tartalmas minőségi munka végzésére képes pedagógus közösség. A pedagógus közösség szintjén ezért a legfontosabb feladatunk a tantestületi egység, az őszinte, nyílt légkör kialakítása, arányos munkamegosztás megteremtése, a globális feladatok közös vállalása. 3.7. Továbbképzési rendje 1. Vonatkozik az intézmény főállású pedagógus munkakörű dolgozóira. (Beleértve a tartósan távollévőket: gyermekgondozási szab.) 2. A továbbképzési szabályzat az elfogadástól hatályos, határozatlan időre szól, mellékletét képezi minden évben a továbbképzési terv, mely tartalmazza a támogatott képzéseket és támogatottak névsorát. 3. Csak olyan képzés, továbbképzés támogatható, amely az iskola igényeihez igazodik. - új oklevelet adó, új szakképesítés megszerzésére, - szakvizsga értékű, szakvizsgára felkészítő továbbképzés, - pedagógus munkakörben közvetlenül hasznosítható gyakorlat orientált, rövidebb időtartamú képzések, tanfolyamok. A támogatható képzési formákról folyamatosan tájékoztatást kapnak a kollégák.

II. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola célja -magas színvonalú kompetencia alapú oktatás, nevelés -korszerű pedagógiai eljárások alkalmazása A közvetítendő értékek Az én harmóniájára vonatkozó értékek: -az élet tisztelete -egészség, testi-lelki harmónia -esztétikus, kulturált környezet -önismeret -önművelés -vidámság, humor -kitartás A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: -őszinteség -becsület -tolerancia -udvarias, illemtudó viselkedés -alkalmazkodó képesség -felelősség - együttműködés A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: -folyamatos tanulás -kreativitás -innováció -problémaérzékenység -igényesség -nyitottság -önérvényesítő képesség -helyi és nemzeti hagyományok ápolása A humanizált társadalom és világkép értékei: -hazaszeretet (hazához, nemzethez valókötődés) -magyarságtudat -európaiság -kulturális érdeklődés -pluralizmus és demokrácia igénylése Diákkép Szellemileg, testileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges, kiegyensúlyozott életvitelre törekszik. Ismeri, vagy meg akarja ismerni önmagát, igényességre, önfejlesztésre, önmegvalósításra törekszik.

Tanulni vágyó, szellemileg fogékony. Ismeri az alapvető tanulási, információkereső és feldolgozó technikák. Életkori sajátosságainak megfelelően képes a természeti és társadalmi környezet megismerésére. Korosztályának megfelelő szinten képes a problémákat reálisan mérlegelni, dönteni, tevékenységét megtervezni. Következetes, toleráns, segítőkész, változásokra, változtatásokra képes. Felelősséget vállal önmagáért és másokért. Jellemzi a közösséghez tartozás igénye, a lakóhely és a haza szeretete. Az adott helyzetekben képes illően viselkedni, jogainak, véleményének érvényt szerezni. Pedagóguskép Komplex műveltség megszerzése, valamint a szakterületével és neveléstudománnyal kapcsolatos ismeretek folyamatos fejlesztésére törekszik. Tisztában van saját értékeivel, ezt bátran vállalja és képviseli, vannak ambíciói. Képes önvizsgálatra, önelemzésre, a szükséges lépések megtételére. Képes csoportban, nevelőtestületben dolgozni, gondolkodni. Szemléletmódját a pozitív beállítódás, az optimizmus és a korrekt kritikai szellem egységesen jellemzi. Képes a feladatait közvetlen munkakörén túl tágabb összefüggésben is értelmezni, szakmai kapcsolatait bővíteni. Munkáját pontosság, fegyelmezettség és az igényesség jellemzi. Nevelőmunkájában érvényesül a gyermek centrikusság, a türelem és a tolerancia. Őszinte, korrekt kapcsolatokat alakít ki a szülőkkel, a nevelőtestület tagjaival, a vezetőkkel. Tudja az esetleges konfliktusokat kezelni. Szülőkép Partneri kapcsolatra törekvés, őszinteség és bizalom. Készség a közös problémák megoldására. Korrekt véleménynyilvánítás. A gyermek iskolai munkájának figyelemmel kísérése, segítése. A gyermek iskolai munkájának figyelemmel kísérése, segítése. Érdeklődés az iskola rendezvényei, programja iránt. Részletes célmeghatározás Általános célok Az iskola biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép otthonos környezetet. Az iskola nevelői, a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni, különféle e célt szolgáló módszerek alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás (pl.: differenciálás) kiemelt területei: a tanulási nehézségek enyhítése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Élethosszig tartó tanulás alapjainak lerakása.

Esélyegyenlőség Az iskolában az oktatás sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyerekek egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki folyékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve, elsősorban a következő készségeket és tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: - az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket (gondolkodási képességek, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességek) - az egyéni tanulás hatékony módszerei - a kulturális magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normáit és módszereit - a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára - a testileg és lelkileg egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat - az európai, nemzeti és lakóhelyi értékeket, hagyományok, valamint az anyanyelv és idegen nyelv ismeretét - a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságait - a szülők, felnőttek megbecsülését - a közösségi életet és kulturált magatartást, önismeretet és a másság elfogadását - a szép iránti fogékonyságot (esztétikai nevelés) - a munka értékeinek tudatosítását Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: - Legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évfolyam végére előírt követelményeit teljesítsék. Természetesen elsődleges cél az, hogy a tanulók többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az alapműveltségi vizsgakövetelményeknek később megfeleljenek. - Alakuljon ki bennük a határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően. Kiemelt célok Nyelvészeti terület Idegen nyelv oktatása Helyi tantervünk az idegen nyelv oktatását kiemelt területként kezeli, fő célkitűzéseink a következők: Alsó tagozatban a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően játékosan, sok mozgással, főleg pozitív értékeléssel igyekszünk megszerettetni a nyelvet.

Fontos a nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése és folyamatos szinten tartása. A tanulók ismerjék meg az angol, német nyelvterületen élő népek kultúráját, szokásait, tiszteljék azokat. Tudatosuljon bennük, hogy anyanyelvükön kívül más nyelven is kifejezhetik magukat. A nyelvtanulás széles lehetőségeket biztosít az emberi kapcsolatok területén, segít jobban eligazodni a világban, könnyebbé válik a kommunikáció, az információáramlás, így az egyén érvényesülése is. Célunk tehát, hogy a tanulók egy biztos, alapos gyakorlati szókincsre épülő kommunikatív alapszintű nyelvtudás birtokába jussanak, képesek legyenek szóban és írásban produktív módon kifejezni magukat. Az alapkészségek birtokában a tanult nyelvtani ismereteket automatikusan és tudatosan alkalmazzák. Képzési és szervezeti formák: Képzési idő 1-8. évfolyamon Heti óraszám: 1-3. osztály: heti 1 óra 4-8. osztály: heti 3 óra A térségünkben kibontakozó falusi ill. borturizmus szempontjából is kívánatos, hogy Tarcal ifjúsága is korszerű, alapszintű nyelvtudással felfegyverkezve hagyja el az általános iskolát. Lehetőséget kívánunk teremteni továbbra is tehetséges tanulóink számára, hogy az alapfokú állami nyelvvizsgára sikeresen felkészüljenek. Színjátszó szakkör A tehetséges tanulók kommunikációs és előadói készségének, az önismeret fejlesztése, önművelés igényének felébresztése. A tevékenység módszerei, témakörei: A tehetséggondozó műhelyben valamennyi korosztálynál bábozás, dramatikus játékok, improvizáció, külső helyszíneken tapasztalatszerzés. Mindezekhez mozgásos, manuális és zenei tevékenységek társulnak. Középpontban vannak a népmesék, népköltészet, melyek kiegészülnek a kortárs irodalommal. Magyar nyelv és irodalom Olyan tanulók tehetséggondozása történik, akik az elsajátított ismereteket alkalmazni tudó, jó nyelvi készségekkel rendelkező tanulók, teljesítményszázaléka 85 % feletti, és a különböző versenyeken is szívesen megmérettetik magukat. Helyesen, szépen beszélnek, szeretnek szerepelni. Informatika A számítástechnika jelentősége, szerepe az általános iskolai oktatásban: Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnőtt a számítógép felhasználók tábora. Az informatika célja az alapfokú oktatásban: a tanulók ismerjék meg a számítógép főbb egységeit, funkcióit. Ismerjék meg az operációs rendszerek funkcióit, tudják alkalmazni azokat. Ismerjék a számítógép történetét, a számítástechnikai eszközök fejlődésének magyar vonatkozásait. Legyen gyakorlatuk a programok futtatásában, a szükséges adatok bevitelében és a kapott információk értelmezésében. Ismerjék az algoritmus fogalmát. Legyenek járatosak kész dokumentumok beolvasásában, mentésében, nyomtatásában.

Legyenek képesek alkalmazni különböző tantárgyakhoz (matematika, kémia, fizika) kapcsolódó adatbázisokat. Ismerjék a számítógéprendszerek működési elvét. Ezen célok eléréséhez a számítástechnika (informatika) oktatását már alsó tagozatban (3. o.) bevezetésre került, mert csak így sikerülhet kellőképpen megalapozott ismereteket szerezni a 8. évfolyam végére. Képzési és szervezeti formák: Heti óraszáma: 3-8. osztály: heti 1 óra Testi nevelés Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó, játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásszükségletét. Fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás és feladatmegoldó képességüket. Járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlő, az egészségüket sajátos értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé formálásában. Legyen a testnevelés követelményeinek mozgósító hatása mind az egészséges, mind az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanulók számára. A koordinációs képességek fejlesztésével növeljük a tanulók esélyegyenlőségét. Az iskolai testnevelés céljait tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt képes teljesíteni. Ennek érdekében feladatunk tanulóink mozgásigényének kielégítése: testnevelés órai, sportköri foglalkozások keretében, ill. igény szerint nyári sporttáborok szervezésében. Alapvető feladatként áll előttünk a gyógytestnevelést igénylő tanulókkal való foglalkozás. A szülők igényeinek megfelelően iskolánk tornaterme (berendezésével, felszerelésével ) a tornára, testedzésre, kézilabdára és felnőtt teremfoci edzésekre is nyitva áll. Iskolánk sportolói már több éve sikeresen és eredményesen szerepelnek a különböző diákolimpiai versenyszámokban, mint körzeti, mind megyei szinten. Környezeti nevelés A felnövekvő nemzedékben a környezetvédő szemléletnek világnézeti tényezővé kell válni. Elő kell segíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását, annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A tanulók értsék meg, hogy a Föld élővilága egységes és nagyon érzékeny egyensúlyban lévő rendszer, amelyben minden élőlénynek meghatározott helye és szerepe van. Az ember saját érdekében átalakítja környezetét, beavatkozik az egyensúlyba. Ha mindezt meggondolatlanul, tudatlanul és felelőtlenül teszi, azzal az egész világot, egyben saját jövőjét is veszélyezteti.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a környezet védelmében alkalmazott korszerű tudományostechnikai módszereket. Fel kell ismertetni a nemzetközi összefogás szükségességét. Iskolánknál egy speciális feladat is van: a szomszédos település környezetvédelmi szakközépiskolájába készülő tanulókat megfelelő ismeretekkel útnak indítani. Az egyes tantárgyakon belül adódik alkalom a feladatok teljesítésére. Az alsó tagozatban környezetismereti órák, felső tagozatban a természetismeret és földrajz, valamint a biológia és kémia keretein belül lehet ezen feladatokat ellátni. Zenei nevelés Olyan tanulók részvétele, akikre jellemző: Egyedül is szép, tiszta éneklés. A tanórán írt elméleti dolgozatokat 80-100% eredményre írja meg a tanuló. A nehezített feladatlapokat is hasonló eredményességgel írja meg a diák. Az átlag feletti zenei képességet mutató, művészetek iránt érdeklődő tanulók. Mi történik a tehetségesnek talált személyekkel? Akik jól énekelnek, az iskolai énekkar tagjai lesznek, és szerepelnek az iskola által megrendezett ünnepségeken. A legjobb eredményt elért tanulók felkészítő műhelymunkában vesznek részt, amely végén megyei és országos versenyekre nevezhetnek A szülő számára felajánljuk a lehetőséget, hogy gyermeke részt vegyen képesség kibontakoztató foglalkozáson. A zenei tehetség ígéreteknek felajánljuk koncerteken, művészeti előadásokon, bemutatókon, versenyeken való részvételt 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményes nevelés hatásrendszere döntő szerepet játszik a személyiség fejlődésében. A gyermek az intézményben szervezett és intézményes formában találkozik a társadalmi elvárásokkal. Minősítik, értékelik és viszonyítják megnyilvánulásait az intézmény által közvetített és képviselt társadalmi értékekhez. Az iskolába belépő tanulók korosztályukhoz viszonyított általános, szellemi, mentális és pszichoszomatikus fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Ezzel párhuzamosan további differenciáló elemeket jelentenek a szocio-kulturális háttér hatásaiból és az egyes részképességek különbözőségeiből adódó tényezők. A hatékony személyiségfejlesztés alapja a tanuló egyéni sajátosságainak, szociális viszonyrendszerének minél alaposabb ismerete, valamint a fejlesztéshez szükséges magas szintű szakmai felkészültség. A személyiségfejlesztésben főleg a pozitív pedagógiai módszereket tartjuk fontosnak, amelynek alapja, hogy minden tanulóban fellelhető valamilyen érték, amin keresztül az esetleges hiányosságok is eredményesebben kompenzálhatók. A hatékony személyiségfejlesztés, a pedagógus a tanuló- a szülő és a szükség esetén speciális szakember őszinte, korrekt együttműködésével valósulhat meg.

Fontosnak tartjuk a személyiség fejlesztésben hogy: már az iskolába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, pedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, meleg nevelői attitűd, fontos a gyermekek önismeretének fejlesztése, legyenek képesek saját helyzetüket felmérni a csoportban, és képesek legyenek társaikkal együttműködni, olyan intézményi élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget, segítjük az erkölcsi tulajdonságok kialakítását, pld. együttérzés, segítőkészség,önzetlenség, figyelmesség, fejlesztjük a gyermekek akarati tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem, kitartás,feladattudat, szabálytudat, A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését segítjük, a másságot elfogadó környezet biztosításával, az eredményeik, erényeik, sikeres próbálkozásaik értékelésével. Kiemelt funkciója iskolánknak a tanulók esélyegyenlőségének a biztosítása, az indulási hátrányok csökkentése. Mindezekhez megfelelő kommunikáció és interakció szükséges. Az iskolai követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságuknak fejlettségüknek, fejlődésüknek megfelelően az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. - Az önismeret fejlesztése szükséges - amely segíti a pályaválasztást. - Legyenek nyitottabbak a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek megismerésére. - Ismerjék népünk kulturális örökségét. - Váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt - Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról. - Tanulják meg az új audiovizuális hatások szelekcióját. - Az önismeret fejlesztése szükséges - amely segíti a pályaválasztást. A fentieket a műveltségi területek követelményei tartalmazzák. Így megvalósításuk kötelező. Osztályfőnöki tantervünk témakörei sokoldalúan közelítik meg, fejlesztik a személyiséget. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások - napközi - séta, kirándulás - szakkörök diák önkormányzati munka

szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend). a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösség fejlesztési folyamatában segíthetjük tanulóink beilleszkedését az adott kortárs csoportba, iskolaközösségbe. Megalapozhatjuk azokat a személyiségjegyeket, amelyek az egyén és társadalom közötti kapcsolatok alakulásában meghatározóak lehetnek. Gazdag történelmi, kulturális és természeti értékeket hordozó vidéken élünk. Környezetünk, értékeink közös megismerésével erősítjük a szülőföldhöz, az itt élőkhöz való kötődést. Egyre több család él nehéz körülmények között. Eltérő értékrend, szokások, minták igen különböző külső és belső megjelenésében mutatkoznak meg. El kell tudni fogadni a különbözőséget. Fontos közösségi összetartó erő a segítőkész elfogadó magatartás. Szeretnénk továbbfejleszteni a diákközösséget, a diákönkormányzatot annak érdekében, hogy a jogaival élni tudó, kritikai szellemű, kötelességtudó fiatalokat nevelhessünk. A közösségi, társadalmi élet megfelelő kommunikációs kultúrát kíván. Fejleszteni kívánjuk a véleményformálás, érvelés képességét. Minél több tapasztalathoz kívánjuk juttatni tanulóinkat a konfliktusok közös megoldása, közös kezelése terén. Közösségfejlesztésünk célja Olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést, támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát értékelni tudják. A közösségi nevelés területei: a család az iskola az iskolán kívüli közösségek A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: tanórák tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák önkormányzati munka) szabadidős tevékenység. 3.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek, közösségi cél, közös értékrend, közös tudat tartja össze.

Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében: a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, kooperatív tanulás, páros munka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 3.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A köznevelési törvény értelmében meg kell különböztetnünk: kötött és szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások egész napos iskolai foglalkozások és az iskolai sportkör. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén) a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve az anyagi lehetőségek figyelembe vételével a tanulói leterheltséget mérlegelve. A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 3.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, sajá t fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Összefogás (diákok és diákcsoportok összefogása) Az iskolában működő diákönkormányzat tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A DÖK munkáját az 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Képviselet A diákönkormányzat az iskola összes diákját képviseli azokban az esetekben, amikor a diákok többségét érintő kérdésekben dönt a nevelőtestület, ill. egyetértési jogával és az iskolai SZMSZ és házirend módosításánál, elfogadásánál. Iskolán kívül a diákönkormányzatok városi, megyei, országos szervezeteiben, vagy a különböző fórumokon, bizottságokban. Közvetítés A diákönkormányzat az egész diákság véleményét közvetíti kérés, kérdés, kompromisszumos ajánlat, vagy követelés formájában Az SZMSZ rögzíti az iskola igazgatója és a diákönkormányzat kapcsolattartásának módját. A diákönkormányzat véleménye kikérhető helyzetértékelő, elemző beszámolók készítésénél, pályázatok, versenyek szervezésénél.

Képzés-fejlesztés A diákönkormányzat működéséhez szükséges tapasztalatok, információk megszerzése a csoportvezetés, a tanulói jogok, a rendezvény-szervezés, a probléma megoldási eljárások tekintetében. Irányítás koordináció A diákönkormányzati vezető felelőssége, hogy az általa vezetett csoport hogyan működik. Szorosan az irányításhoz tartozik a koordinációs funkció is, mivel az iskolai csoportok, osztályok tevékenységét össze kell hangolni. Tájékoztatás A diákönkormányzat egyik legfontosabb funkciója, hogy tájékoztassa a diákokat az őket érintő kérdésekről, a DÖK munkájáról. Azokban a kérdésekben, amiben az iskolavezetés kompetens, lehetőséget kell adni számukra, hogy tájékoztatni tudják a tanulókat (diákönkormányzati ülés vagy diákközgyűlés). Az iskolai SZMSZ, Házirend tartalmazza a tanulók vélemény nyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját. Rendezvények Szervezési, védnökségi vagy szponzorálási feladata lehet a diákönkormányzatnak a különböző rendezvényeknél. A diákönkormányzat minden év elején elfogadja a rendezvénytervét, és az iskolai szintű nagy rendezvények listája belekerül az iskolai rendezvénytervbe. Gazdálkodás A diákönkormányzat meglévő forrásaiból és az évközi bevételekből az év elején elkészített költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodásért a DÖK vezetője, a megbízottak a saját döntéseik, cselekedeteik és megbízatásuk körében felelősök. Az iskolai SZMSZ tartalmazza a diákönkormányzat számára a működéshez szükséges helyiséget, költségvetést, eszközt. 3.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat: jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása, fejlesztése, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,

olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 3.5. Hagyományőrzés Iskolai nevelésünk fontos része, hogy a 6-14 éves gyermekek a szokások, hagyományok élményein keresztül a múltismeret birtokába jussanak. A hagyományokat tiszteletben tartó, követő, hagyományőrző ifjúság nevelése a célkitűzésünk. Iskolai rendezvények hagyománya: Ünnepélyeket tartunk: tanév nyitásakor október 23-án karácsonyi ünnepély március 15-én ballagáskor tanév zárásakor január 22-én emlékezés iskolánk névadójára február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól október 6. (iskola színtű rádión keresztül) Iskola-gála Hepe-hupa kupa Télapó ünnepség A magyar kultúra napja Farsangi mulatság Költészet napja- Szomszédolás (ve rs és prózamondó verseny a környező iskolák tanulói részvételével) Április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Gyermeknap Június 4. Nemzeti összetartozás napja Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. A szülők jelenlétükkel tisztelik meg rendezvényeinket. Az iskola jelképei: Jelképeink: 1. Az ünnepélyeken kötelező öltözék: sötét szoknya, fehér blúz sötét nadrág, fehér ing 2. Testnevelés órán Fiúk: fehér atléta fehér zokni nadrág (kék) tornacipő

Lányok: tornamez (kék), fehér póló, sötét rövidnadrág fehér zokni tornacipő 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 4.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézmény kötelessége a tehetségek felkutatása, az átlagosnál jobb képességű tanulók fejlesztése. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. A tehetség fő összetevő: a specifikus mentális képesség, az általános értelmesség, a kreativitás, valamint a motiváltság. A tehetségek érvényre jutásában fontos szerepe van a környezeti tényezőknek (család, iskola). A tehetséget széles értelemben kezeljük, beleértve az intellektuális, mozgásos motorikus, művészeti, stb. területeket. A tehetség felismerése: A tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik. A családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. A tehetségek felkutatása: az osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok jelzései alapján (osztálytérképek) szülők, külső szakemberek, társintézmények javaslatai alapján tehetségdiagnosztika, indokolt esetben szakszolgálati közreműködéssel A tehetségfejlesztés módjai: Gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) Elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) Gazdagítás, dúsítás (enrichment) a tehetséges gyerekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek Tevékenységi formák: - egyéni és csoportos fejlesztőprogramok - tananyagdúsítás sportcsoportok szakkörök művészeti csoportok - támogatás: a gyengébb oldalak felzárkóztatása (a részképességekben tehetségesnek mutatkozók esetében pszichológiai támogatás önismeret és motivációfejlesztés

A tehetséggondozás, a tehetségfejlesztés nem nélkülözheti a rendszeres szülői konzultációkat. Tehetségfejlesztés többféle iskolán kívüli szervezeti keretben is történhet; - sportegyesületek, klubok - nem önkormányzati működtetésű művészeti csoportok A tehetség, képesség kibontakoztatás programja Tehetséggondozó programunk kidolgozásakor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - A hazai és nemzetközi tudományos eredményekre épüljön - A törvényi előírásoknak megfeleljen - Megvalósítható legyen iskolánkban tantestületünk által A tehetséggondozás folyamata Tehetségazonosítás Szűrés I. Tehetséggondozás Nívó csoport, tehetség..szakkör II. A tehetséggondozás hatékonyságának értékelés III. Nyomonkövetés IV. Programunk tehetség definícióját a Mönks-Renzulli modell alapján fogalmaztuk meg, miszerint a tehetség: I. átlagon felüli képesség, II. feladat iránti elkötelezettség (szorgalom, motiváció) és a III. kreativitás, ami általános és speciális teljesítményben jut kifejezésre. Ehhez a három tulajdonsághoz szorosan kapcsolódik a IV. család, V. iskola, VI. kortársak, mint szociális tényezők. Cél: a tehetséges gyerek erős oldalának támogatása és gyenge oldalának erősítése

Szervezeti forma: a differenciált oktatás segítségével tehetség műhelyek segítségével A tehetségazonosítás és gondozás a Renzulli-féle forgóajtó modell alapján történik. E modell egyesíti a tehetség kiválasztását, fejlesztését, az általános képzésre háruló feladatok megoldását és a folyamat önregisztrálását. Renzulli-féle forgóajtó-modell: 80% 20% A tehetséggondozás színterei Évf. zene magyar Angol képzőművészet Természettudományos műhely Színjátszó műhely 1 x x x 2 x x x 3 x x x 4 x x x 5 x x x 6 x x x Angol tanműhely 7 x x x x x 8 x x x Differenciált oktatás színterei Tantárgy Évfolyam Szervezeti forma Matematika 3-8. Szakkör(délután);csoportbontás (délelőtt) Magyar nyelv és irodalom - - Idegen nyelv Csoportbontás (délelőtt) Informatika Szakkör (délután) Természettudomány 7-8. Műhely Zene, Sport 1-8. Tömegsport, foci...

A fejlesztés hatékonyságának értékelése A fejlesztés hatékonysága, értékelés Módszer Irányultság Felelős határidő Félévkor Pedagógu és tanév s végén Tanulmányi eredmények Tantárgyi eredmények versenyeredmények Haladási ütem Átjárhatóság a differenciált csoportok között Lemorzsolódás, szakkörök megszűnése Nívócsoportok Nívó csoport Szakkörök, művészeti tanszakok Pedagógu s Intézmény - vezető Szaktanár ok Félévkor és tanév végén Félévkor és tanév végén Tehetségazonosítás Módszerek Irányultság Közreműködő k Felelős Határidő Óvoda - 1. osztály Megfigyelés Óvónői javaslat Szülői elmondás Sport Rajz testnevelő tanárok osztályfőnök művészeti pedagógusok teh.gond.ped. isk.vez., műv isk.vez. Tehetsé ggondo zó koordin átor májusszepte mber 4. osztály Megfigyelés Ünnepélyeken való szereplés Tanári javaslat Tanulmányi eredmények Szaktárgyi tesztek Matematika Magyar nyelv és irodalom Angol a tantárgyat gondozó munkaközöss ég osztályfőnökö k teh.gond. ped. Tehetség gondozó koordinát or május isk. vez. 5-7. osztály Megfigyelés Tanári javaslat Kiemelkedő szaktárgyi eredmény Szaktárgyi tesztek Versenyeredmények Matematika Informatika a tantárgyat gondozó munkaközöss ég osztályfőnökö k teh.gond. ped. Természettudományok Tehetséggondozó koordinát or májusjúnius isk.vez.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az oktatási folyamat része. A tehetséggondozás módszereiben is a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenység központú pedagógiák alkalmazása Fontos, hogy a valamely területen tehetséges SNI tanulókat is célirányosan fejleszteni szükséges (pl. mozgás, tánc, kézügyesség, stb.). A tehetségazonosítás és gondozás sikeréhez szorosan kapcsolódik hatékonyságának értékelése, a tehetségígéretek nyomon követése, valamint a folyamat pontos dokumentálása. Terveink: Minden tanév végén május hónapban kerül sor a 4. és a 6. osztályos tanulók diagnosztikus szűrésére. A programba kerülési szempontok a következők: a 4. és 6. osztályos tanév végi magyar nyelv és matematika tantárgyak felméréseinek eredményei a 4. és 6. osztály év végi tanulmányi eredmény 4. és 6.osztályos tanító/tanári javaslat pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok eredményei Tehetségfejlesztő programunk jellemzői: 5. évfolyamtól az integrált tehetségfejlesztésünk alapja a komplex személyiségfejlesztés, a matematika, a természettudományok(kémia) az informatika, a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv tantárgyak emelt szintű oktatása. A délelőtt tanítási órákon, hagyományos módon, órakeretben folyik az oktató-nevelő munka, de kulcsszerepe van a tanulók képességeinek fejlesztésében a nagyarányú differenciálásnak. Délutáni blokkokon dúsító, gazdagító programokkal dolgozunk. A kiemelkedően tehetséges tanulóknak egyéni tanulási programokat készítünk. Tanórai differenciált fejlesztő programjaink: Az anyanyelvi kommunikációs blokk Matematika blokk Angol nyelv blokk Informatika blokk (5. évfolyam) Integrált természettudományi blokk Tanórán kívüli differenciált fejlesztő programjaink: Informatika blokk (3.-8. évfolyam) Integrált természettudományi blokk (5.-8. évfolyam) Matematika blokk (3.-8. évfolyam) Angol nyelv blokk (1.-8. évfolyam) Angol nyelvvizsgára előkészítő foglalkozás (7.-8. évfolyam) Énekkar (1.-8. évfolyam) Sport blokk (1.-8. évfolyam) Tehetséggondozó tevékenység módszerei: Beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, motiválás, értékelés Tanári szereplés módszerei: (előadás, elbeszélés, felolvasás, stb.)

Tanár-diák párbeszéd Kérdve kifejtő Katetikus Heurisztikus(jellemzője a felfedeztetés) Szókratészi dialógus(a tanár ellenpéldákkal igyekszik rádöbbenteni a tanulót ismereteinek fogyatékosságaira) Önálló tanulás módszere A tehetség gondozása: -A tanulók irányítása a problémamegoldó technikák alkalmazása során -Kritikai gondolkodás -Szóbeli kérdezési technikák -Gazdagítási lehetőségek a brainstorming, buzz-csoport és kérdésdoboz segítségével Gazdagítás a problémamegoldó technikák alkalmazása során -A probléma pontos és világos megfogalmazása -A tárgyhoz kapcsolódó tényezők felismerése -A szükséges információ összegyűjtése -A lehetséges megoldások megvizsgálása -Próbamegoldások kiválasztása -A javasolt megoldások kipróbálása, ellenőrzése -Eredmények értékelése. A kritikai gondolkodás fejlesztése mint gazdagítás Meghatároz és tisztáz: -Azonosítja a központi kérdéseket és problémákat. - Azonosítja a konklúziókat. - Azonosítja az okokat. -Azonosítja egy adott szituációban a megfelelő kérdéseket. -Azonosítja a feltételezéseket. Megítéli az információt: -Megállapítja a források és megfigyelések hitelességét. -Megállapítja a relevanciát. - Felismeri a következetességet. Megoldja a problémákat és meghozza az ésszerű következtetéseket -Meghozza és megítéli az induktív konklúziókat. -Levezeti és megítéli a deduktív validitást. -Előrevetíti a valószínű következményeket. Gyorsítás -Képeseknek kell lenniük az elvont szimbólumrendszerek sokkal jobb kezelésére, mint ahogy arra társaik képesek. -Intellektuális és tanulmányi szempontból a diáknak a kívánatos évfolyam átlagát meghaladó szinten kell működnie. A hatékony gyorsítás jellemzői: -A diákok affektív igényei. -A diákok igénye a társakkal való kölcsönhatásra és beszélgetésekre. -A tanterv átszervezésének szükségessége. -A változatosság szükségessége a tanítási és tanulási tapasztalatokban.