BANKÜZEMTAN VÁZLAT 1 Bagaméry Gergő 2 Typeset by L A TEX November 7, 2011 1 Készült: Varga József et. al. [2006]: és Szolgáltató Kft., Budapest, alapján. 2 baga.bce@gmail.com BANKÜZEMTAN. Tanszék Tanácsadó
Contents 1 A Bank általában, a bank fogalma 3 1.1 Globális helyzet.......................... 3 1.2 Magyar vonatkozás........................ 5 2 Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében 7 2.1 Kockázat típusok......................... 7 2.2 Kockázat és jövedelem...................... 9 2.3 Kockázatvállalás és banktőke.................. 9 2.4 Bankcsőd............................. 10 3 A bankok teljesítményének értékelése 11 3.1 A bankmérleg........................... 11 3.2 Eredménykimutatás........................ 13 3.3 A banki teljesítmény elemzése pénzügyi mutatók segítségével. 14 4 Aktív Bankügyletek 21 4.1 Hitelezés.............................. 21 4.1.1 A hitel fogalma és fajtái................. 21 4.1.2 A hitelezés folyamata................... 23 4.2 Faktorálás és forfetírozás..................... 27 4.3 Lízing............................... 29 5 Passzív bankügyletek 31 5.1 Szerződéses betétek........................ 32 5.2 Értékpapír formát öltő betétek.................. 33 5.3 Bankközi források......................... 34 5.4 A jegybanktól származó források................ 34 5.5 A betétek kamatozása...................... 36 6 Tőkegazdálkodás 38 7 Fizetési forgalom 41 1
8 Hivatkozás 42 2
Chapter 1 A Bank általában, a bank fogalma 1.1 Globális helyzet Sokáig nem volt egységes bank definíció, gyakran a bankot és a pénzintézetet szinonimaként emlegették. A Szász Antal féle bankdefiníció: Szerintünk a bank olyan üzem, amely saját számlájára hivatásszerűen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alkalmassá tesz. Angliában a az olyan intézeteket tekintették banknak amelyet a Bank of England vagy a Kereskedelmi Minisztérium annak nyilvánított. Az angol kereskedelmi bankok fő funkciói a következők: fizetési forgalom lebonyolítása betétgyűjtés folyószámla és egyéb hitelek nyújtása külföldi valuta vagy deviza műveletek lebonyolítása Egyéb nem banki szolgáltatások: tanácsadás nemesfém kereskedés lízing faktorálás tőzsdei tevékenység 3
vagyonkezelés ügynöki tevékenységek stb.. Látszik, hogy a modern bank már jelentősen túlnőtt az eredeti banki funkciókon (betét fogadás, hitelnyújtás stb..). Az Amerikai régi módi bankdefinició miszerint a bank az az intézet amely látra szóló betétet fogad el és vállalati hiteleket folyósít, nem állta meg sokáig a helyét hiszen rengetek pénzitézet is elkezdte gyakorolni ezeket a műveleteket, így ők is az Angol mintához hasonló funkció szerinti kategorizálást vezettek be. Európában a pénzintézetek tevékenységének egységes szabályozását segíti elő, hogy az egyes országok átveszik az Európai Unió bankszabályozását. A pénzügyi tevékenységet az EU különböző direktívákkal szabályozza, melyek bankokra, értékpapír műveletekre, biztosításokra és tőkemozgásra vonatkozhat. Az Első Bankdirektívát 1977-ben fogadták el, mely tartalmazta a másik tagállamban alapított leánybankok szabadságát. 1993- ban lépett hatályba a Második Bankdirektíva melyben a bázeli elvekkel hozták összhangba a bankok bankfelügyeleti ellenőrzését. Szintén elkülöníti egymástól a pénzintézeteket és a hitelintézeteket amennyiben a pénzintézet nem gyűjthet betétet vagy más visszafizetendő forrásokat. A Második Bankdirektíva szerint a hitelintézetek által végezhető tevékenységek: betétek és egyéb források gyűjtése hitelezés (beleértve a fogyasztói hitelezést, jelzálog hitelezést és visszkereset nélküli faktorálást, forfetírozást) pénzügyi lízing átutalási szolgáltatások fizetési eszközök kibocsátása (pl: hitelkártyák) garanciavállalások kereskedés saját számlára (devizákkal, tőzsdei termékekkel, derivatívokkal, stb..) tanácsadás értékpapír őrzés, kezelés részvény kibocsátásban való részvétel 4
stb.. A felsorolásból látható, hogy szerepel közöttük a részvényekkel kapcsolatos tevékenység, így tulajdonképpen az univerzális banktevékenység végzését engedik meg, a dírektíva viszont foglalkozik a pénzintézet, hitelintézet alapításának, engedélyezésének feltételeivel is. Az Egyesült Államokban a Glass - Steagall törvény élesen elhatárolta a kereskedelmi banki és befektetési banki műveleteket. (Ezt nevezik specializált bankrendszernek.) A törvényt 1999-ben oldották fel a Gramm - Leach - Bliley törvénnyel. Így már univerzális bankok is működhettek.(a kereskedelmi bank is elláthatott befektetési funkciókat.) Az univerzális bankokkal szemben felhozott érvek és ellenérvek megtalálhatóak a TK. 29. oldalán. 1.2 Magyar vonatkozás 1991-ben jelent meg a pénzintézeti törvény, amely meghatározta a pénzintézeti tevékenységet, elhatárolta tevékenységi körüket és előírta működési biztonságát szabályozó intézkedéseket illetve szabályozta az állami Bankfelügyelet tevékenységét. Kereskedelmi Bank A pénzintézeti tevékenység teljes körére adott felhatalmazás alapján végez betétgyűjtést, hitel-, illetve kölcsön ügyleteket, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt és az egyéb pénzintézeti tevékenységek közül legalább kilencet üzletszerűen végez. Szakosított Pénzintézet Az egyes pénzintézeti tevékenységek illetve azok meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet. Befektetési Bank Olyan szakosított pénzintézet, amely csak bizonyos korlátozásokkal fogadhat el betéteket, vezethet bankszámlát, viszont más pénzintézeteket meghaladó mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel. 5
Takarékpénztár Betét elfogadására és hitel nyújtására felhatalmazott, a pénzintézeti tevékenységeket elsősorban természetes személyek körében végző pénzintézet. 1997-ben hatályba lépett A Hitelintézetekről és a Pénzügyi Vállalkozásokról Szóló CXII. törvény. (Ezt azóta többször módosították.) A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat. A pénzügyi szolgáltatások a következő tevékenységek üzletszerű végzése: betét gyűjtése hitel és más kölcsön nyújtás pénzügyi lízing pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása bankgarancia vállalás készpénzátutalás ügynöki tevékenység letéti szolgáltatás kereskedelmi tevékenységek (valutával, devizával váltóval stb..) készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása stb.. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltás ügynöki tevékenység bankközi piacon pénzfeldolgozás elektronikus átutalási rendszerek működtetése Ezek a tevékenységek üzletszerűen csak engedélyel végezhetőek! 6
Chapter 2 Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében 2.1 Kockázat típusok A kétszintű bankrendszerre való áttérés után vált nyilvánvalóvá, hogy a Magyar bankok is kockázatot vállalnak. Ha az eredmény a bank illetve az ügyfelek jövedelme,akkor azt mondhatjuk, hogy minél bizonytalanabb ez a jövedelem, minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a fizetendő kockázati prémium. Közgazdászok szerint a bank kockázata három egymással összefüggő okból származik: a nem kielégítő diverzifikálásból a nem kielégítő likviditásból a kockázatviselési hajlamból A bankok eszközeivel és forrásaival kapcsolatos kockázatokat a következőképpen csoportosíthatjuk: Hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata A bankok alapvető kockázata, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni hiteleiket és kamataikat lejáratkor. Ezt a kockázatot leginkább jó hitelmonitoring eljárásokkal tudják fedezni. Minden hiteligénylőt megvizsgálnak és értékelnek a jövőbeni fizetőképessége tükrében. A bankok diverzifikálhatják hitelnyújtásaikat mégpedig úgy, hogy nem csak egy szektor részvevőinek (kistermelők, olaj kitermelők) hiteleznek. Csökkenthető még ez a kockázat, fedezet megkövetelésével is. 7
Befektetési kockázat A bank befektetéseinek esetleges értékvesztéseiből következik. Likviditási kockázat Likviditási nehézségek merülhetnek fel gazdasági recesszió idején amikor az ügyfelek tömegesen akarják felvenni pénzüket, illetve restriktív monetáris politika idején. A banknak nem marrad kellő likvid eszköze a betétesek és hitelfelvevők kielégítésére. A likvid eszközök tartása nagyon alacsony vagy negatív (ha Pl. hitelből származik) jövedelmezőséget biztosít. Ezzel szemben a nem elegendő likvid eszköz tartása a bank csődbejutásának veszélyével fenyeget. Kamatlábkockázat Ez alatt a banki pénzáramlás kamatláb változása nyomán bekövetkező kedvezőtlen alakulását értjük. Ez abból ered, hogy eltérő az eszközök és források kamatérzékenysége. A bank szabályozni tudja a kamatkockázatot az eszközök és források lejáratainak összehangolásával. (Tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyújtott hitel kamatlába alacsonyabb lesz mint a nyújtott hitel kielégítésére felvett hitel kamatlába.) Országkockázat A hitelkockázat egy fajtája. Akkor beszélünk róla, ha egy adott ország gazdasági helyzete miatt nem akarja vagy nem tudja visszafizetni külföldi valutában fennálló fizetési kötelezettségét. Valutakockázat A bankok valuta(deviza) pozíciójának alakulása megváltoztatja a bankok valutakockázatát. Ezt nem csupán a valuta pozíció alakulása befolyásolja hanem az ezzel kapcsolatos kockázatok is. A bankok különböző fedezeti műveleteket (swap, határidős, opciós deviza műveletek) kezdtek használni a kedvezőtlen árfolyamalakulás fedezésére. Szabályozási kockázat A bankokra vonatkozó különböző állami szabályozások kockázata. 8
Működési kockázat Arra az esetre utal, hogy a bank költségei meghaladják bevételeit. A rossz vezetés, nagy műveleti költségek már sok bank bukásához vezettek. A csalás kockázata Nem sorolható a normál kockázatok közé. Hibás munkavégzésből, tisztességtelenségből, csalásból bekövetkező veszteség. Ide tartozik a dolgozók által elkövetett sikkasztás, vagy a külső személyek által elkovetett rablás. A mérlegen kívüli tételek kockázata A mérlegen kívüli tételekbe kell például feltüntetnie a bankoknak a különböző újkeletű pénzügyi termékeket (Pl. derivatívok) melyek esetekben igen nagy kockázattal bírnak. 2.2 Kockázat és jövedelem A különböző kockázat fajták gyakran összefüggenek egymással, amelyből következik, hogy a bankok bizonyos esetekben megválaszthatják, hogy melyik kockázatot milyen mértékben vállalják a másikkal szemben. Ezeket a döntéseket a bank kockázatkezelő szakemberei hozzák meg. Erről a témáról részletesen a IX. és VIII. fejezetekben van szó. 2.3 Kockázatvállalás és banktőke Tőkekockázatnak nevezzük azt amikor a bank inszolvenssé (fizetésképtelenné) válik. A bank alaptőkéje arra is szolgál, hogy megvédje a betéteseket a bank esetleges veszteségeinek következményeitől. A veszteségeket a bank tartalékalapjából vagy alaptőkéjéből írják le. A tőke nagysága az idegentőke/sajáttőke nagyságától függ. A bank eszközeit kockázatos illetve kockázat mentes kategóriákba sorolhatjuk. A kockázatos eszközöket tovább kategorizálhatjuk kockázatuk mértéke szerint. H a bank eszközeinek kockázata növekszik, növelnie kell tőkéjét is, hogy fedezni tudja a megnövekedett kockázatot. A Bázeli Bizottságot azzal a céllel hozták létre, hogy meghatározza a tőke fogalmát, az egyes eszközök kockázatának súlyát és megállapítsák a tőke és a kockázattal súlyozott eszközállomány arányát. Ezen előírásokat sok olyan bank is alkalmazza, mely nem tagja a Tízek Csoportjának. 9
2.4 Bankcsőd Közgazdaságilag a bank csődbe jut akkor, ha eszközeinek piaci értéke betéteinek és egyéb kölcsönvett forrásainak piaci értéke alá süllyed. Csőddel fenyeget a gazdasági recesszió hatására megnövekedett készpénztartási igény, amely a betétesek hirtelen mutatkozó készpénzfelvételi igényében mutatkozik meg. 10
Chapter 3 A bankok teljesítményének értékelése A bankok teljesítményének nyomon követése fontos az egész gazdaság számára. A bankok részvényesei (illetve a potenciális befektetők) érdekeltek részvényeik árának alakulásában mely a bank teljesítményétől is függ. Szintén ismerniük kell a teljesítményét a partnerbankoknak akikkel kapcsolatba lépett a bank a bankközi piacokon. Illetve az ügyfelek és a központi szervek is érdeklődnek a bank teljesítménye iránt. Magyarországon a bankok és az értékpapírpiacokon működő intézmények felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el (PSZÁF). A bankok teljesítményét hitelminősítő cégek is értékelik (PL. Standard and Poor s, Moody s, Fitch). A banki teljesítmény elemzésének elsődleges forrásai: mérleg, eredménykimutatás, cash flow kimutatás. 3.1 A bankmérleg A bank eszközeinek és forrásainak alakulását egy adott időpontban mutatja be. Az eszközök a bank vagyonának fajtáit a források a finanszírozás módját mutatják meg. Eszközök Források 1. Pénzeszközök (cash) 1. Betétek 2. Likvid befektetések 2. Kölcsönzött rövid lejáratú források 3. Bankközi és más pénzintézeti kihelyezések 3. Kötvények és más hosszú lejáratú kölcsönök 4. Hitelek 4. Kockázati céltartalékok 5. Lízing 5. Egyéb kötelezettségek 6. Tartós befektetések 6. Alárendelt kölcsöntőke 7. Tárgyi eszközök 7. Saját tőke 8. Egyéb eszközök 11
Az egyes ESZKÖZCSOPORTOK fő elemei: 1. A pénzeszközök mérlegtétel nem csak a készpénzt de a jegybanknál lévő valamennyi számlakövetelést is tartalmazza. 2. A likvid befektetések közé soroljuk mindenekelőtt a jegybankképes kincstárjegyeket, valamint a jegybanknál viszontleszámítolható rövid lejáratú váltókat. 3. A bankközi és más pénzintézeti kihelyezések közé elsősorban a bankközi hitelkihelyezések tartoznak, de ide soroljuk - többek között - a más pénzintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú betéteket is. 4. A hitelek között tartja nyilván a bank az ügyfeleinek nyújtott kölcsöneit. Ezeket általában csoportosítva adják meg. 5. A Lízing alatt találhatóak a bank pénzügyi lízingel kapcsolatos követelései. 6. A bank tartós befektetései közé tartoznak a különböző hosszú lejáratú értékpapírok, valamint a más társaságokban szerzett érdekeltségek. Ezek egy része forgalmazható a másodlagos piacokon és így likvid eszközt jelent más részük nem, vagy csak korlátozottan forgalomképes. 7. A bank tárgyi eszközei közé részben saját használatú tárgyi eszközei részben a fedezettként megszerzett vagy befektetési céllal vásárolt ingatlanok, berendezések, stb.. tartoznak. 8. A bank egyéb eszközei közé tartoznak például az aktív időbeli elhatárolások. Az egyes FORRÁSCSOPORTOK fő elemei: 1. A bank betéteit ügyfelei nála elhelyezett folyószámlabetétei valamint lekötött betétei alkotják. 2. A kölcsönzött rövid lejáratú források közé tartoznak a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. 3. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény vagy más hosszú lejáratú értékpapír. 12
4. A kockázati céltartalék általában a banknak a tevékenysége során keletkező veszteségek leírására képzett céltartalékát foglalja magában. 5. Az egyéb kötelezettségek között jelentős szerepet játszanak a passzív időbeli elhatárolások. 6. A hátrasorolt kötelezettségek legfontosabb eleme az alárendelt kölcsöntőke, amely a banknak olyan hosszú lejáratú kötelezettsége, amelynek kielégítésére mindenkor csak a más követelések kielégítése után kerül sor, és bevonható a bankadósság rendezésébe. 7. A bank saját tőkéje a bank működésének biztonsági tartaléka. Ez garantálja a bank hosszú távú biztonságát. 3.2 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás az adott évben keletkezett bevételeket és felmerült ráfordításokat tartalmazza, amelyek egybevetése után kapjuk meg az eredményt. A pénzintézeti eredménykimutatásokat kétféle formában lehet elkészíteni. A horizontális eredménykimutatás külön részletezi a bevételeket és külön a ráfordításokat. Mivel ezeket összevontan hasonlítja össze ezért nem teszi lehetővé, hogy meg lehessen állapítani a bevételek és ráfordítások kapcsolatát. A vertikális eredménykimutatás már az egyes tevékenységekkel kapcsolatos bevételeket állítja szembe az ezek megszerzésével kapcsolatos ráfordításokkal. (Az eredménykimutatás tagolása a TK. 64. oldalán található.) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei illetve ráfordításai között kell kimutatni minden olyan tételt ami nem tartozik a kamatjellegő bevétel/ráfordítás közé illetve minden befektetésből származó árfolyam nyereség/veszteséget. Az egyéb bevételek és ráfordítások között kell elszámolni a nem pénzügyi szolgáltatások bevételeit. Értékvesztésként kell elszámolni a birtokolt eszközök értékvesztéseit és azok visszaírásait. A bank végső jövedelmezőségét a: a bank kamatjövedelme a bank nem kamat jellegű bevételei 13
a bankműködés költségei a céltartalékképzés és az értékvesztés szabályai a fenálló adószabályok határozzák meg. A mérleg, eredménykimutatás és cash flow kimutatás Számviteli törvény által előírt tagolása a TK. 66-78 oldalain található. 3.3 A banki teljesítmény elemzése pénzügyi mutatók segítségével JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK Sajáttőke-arányos nyereség (ROE). Adózás utáni(vagy előtti) nyereség Saját tőke (3.1) Ha adózás utáni nyereséggel számolunk akkor a tiszta nyereség és a tőke arányát mutatja meg, ha azonban az adózás előttivel akkor a mutató kiszűri a különböző országok adószabályainak különségét. Eszközarányos nyereség (ROA). Adózás utáni(vagy előtti) nyereség Összes eszköz (3.2) Ugyan az mint a ROE de itt az összes eszköz arányában mutatja a nyereséget. A két mutató közötti összefüggés. ROE = ROA Tőkeszorzó Másképpen: Nyereség Saját tőke = Nyereség Összes eszköz Összes eszköz Saját tőke (3.3) 14
A Nettó működési haszonrés a bankok eredményességét mutatja. Teljes működési bevétel - Teljes működési költség Összes eszköz (3.4) A nettó kamatrés mutató amelyben a bankok fő tevékenységéből (hitelezés) beáramló bevételt figyelhetjük meg az összes eszköz arányában. Teljes kamatbevétel - Teljes kamatköltség Összes eszköz (3.5) A kamatrés (SPREAD) számításánál külön-külön számítják ki a jövedelemtermelő aktívákból származó jövedelmet illetve a kamatozó források költségét, és a kettő különbsége a SPREAD. Kamatbevétel Jövedelemtermelő aktívák állománya Kifizetett kamat Kamatfizetési kötelezettséggel járó források (3.6) A hitelek átlagos kamata: Kamatbevételek Hitelek átlagos állománya (3.7) A nem kamatjellegű bevételek megmutatja a nem hitelnyújtásból származó bevételek arányát: A bank teljes jövedelme - Kamatjellegű jövedelem Teljes jövedelem (3.8) 15
A DuPont módszer A DuPont módszerrel lehet vizsgálni a nyereség/eredmény alakulására ható tényezők összefüggéseit. Bankok profitabilitásának elemzésére használják. (Alkalmazásának modelljét a TK. 86-87. oldalain találjuk.) LIKVIDITÁSI RÁTÁK A bank likviditásának mértékét különböző mutatókkal mérhetjük. Ezek a banki működés biztonságát jelzik. Elsődleges likviditási mutató: Készpénz + Jegybanki betét + Bankközi követelés Összes eszköz vagy összes betét (3.9) Másodlagos likviditási mutató: Készpénz + Jegybanki betét + Bankközi követelés + Értékpapírok Összes eszköz vagy összes betét (3.10) Minél magasabb a mutató annál likvidebb a bank. TŐLEELLÁTOTTSÁGI MUTATÓK Ezek a bank biztonságos működéséről adnak tájékoztatást. A bank saját tőkéje mutatja az adott bank erejét. A bank biztonságának vizsgálatakor nem csupán a saját tőkét de a szavatoló tőke alakulását is figyelembe kell venni. A saját tőke aránya az összes forráson belül: Saját tőke Összes forrás (3.11) 16
Minél magasabb a mutató annál biztonságosabb a bank.a tőkeellátottság mérésére használjuk a Tőkeáttételi mutatót (Leverage: Fix kamatozású adósságok Saját tőke (3.12) A mutató magas értéke a vállalat eladósodottságát mutatja. Európában és Amerikában léteznek más számítási formák is. (TK. 91) A Bázeli tőkemegfelelési mutató: Alapvető tőke + Alárendelt tőke Kockázattal súlyozott eszközállomány (3.13) A magyar tőkemegfelelési mutató Szavatoló tőke Korrigált mérlegfőösszeg - Céltartalék (3.14) ESZKÖZMINŐSÉGI MUTATÓK Ezek a mutatók is a banki biztonságot és a fizetőképesség fennállását vizsgálják. A hitelintézet nemcsak hiteleit de összes kinnlévőségét, befektetését és mérlegen kívül vállalat kötelezettségeit köteles minősíteni. Magyarországon öt kategória van a minősítésre. Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz 17
A legátfogóbb mutató: Minősített (problémás) követelések Kockázattal súlyozott eszközállomány (3.15) A túl magas mutató jelzi, hogy a bank túl nagy kockázatot vállalt. Ha a követelésekből kiemeljük a hiteleket, akkor megkapjuk a hitelportfólió minőségének mutatóját: Minősített (problémás) hitelek Összes hitelállomány (3.16) A minősített hitelek fedezettségének mértéke: Hitelkockázati céltartalék a mérlegben, és/vagy értékvesztés Külön figyelendő, átlagon aluli, kétes és rossz hitelek állománya (3.17) A hitelveszteségi ráta azt mutatja meg, hogy a hitelek közül mennyit kellett veszteségként leírni. Ha ez hosszú ideig magas akkor az rossz hitelezésre utal. Leírt hitelek összege Teljes hitelállomány (3.18) HATÉKONYSÁGI MUTATÓK A hatékonysági mutatók a bank működésével kapcsolatos teljesítményt, illetve az alkalmazottak foglalkoztatottságának hatékonyságát mutatják. A bevételarányos költségek mutatója fejezi ki a bank költséghatékonyságát, más szóval 1Ft eléréséhez mennyi költség szükséges: Összes költség Összes bevétel (3.19) 18
Minél magasabb a mutató annál kevésbé hatékonyan működik a bank. Az eszközarányos költségek mutatója: Összes költség Összes eszköz (3.20) A bevételarányos nyereség mutatója a működési hatékonyságot tükrözi: Adózás előtti eredmény Összes bevétel (3.21) PIACI MUTATÓK Az árfolyam-nyereség ráta (P/E ráta) más vállalatok részvényeihez hasonlítva értékelhető. Ha a mutató értéke túl alacsony, akkor a piac úgy ítéli meg a bankot, hogy nem valószínű, hogy növekedésre képes. A magas P/E érték azt jelzi, hogy a befektetők a bank növekedését várják és a nyereséget biztosnak gondolják. Számítása: Részvényárfolyam Egy részvényre jutó nyereség (3.22) Az osztalékhozam az osztalékorientált befektető elsődleges értékelési mutatója: Egy részvényre jutó osztalék Részvényárfolyam (3.23) Osztalékkifizetési ráta. A bank magas osztalékfizetés mellett kevesebb pénzt forgat vissza gazdálkodásába mely hatással van növekedési lehetőségeire. 19
Egy részvényre jutó osztalék Egy részvényre jutó osztalék utáni eredmény (3.24) ÉRTÉKELÉS 1979 novemberében vezették be a CAMEL nevű értékelési rendszert mely arra próbált megoldást nyújtani, hogy a bank értékelése folyamán, ne okozzon gondot a rengeteg mutatóból kiválasztani a megfelelőket, illetve, hogy értelmezni lehessen a különböző mutatók kombinációját. A rendszer összetevői: Capital adequacy (tőkemegfelelés) Asset quality (eszköz minőség) Management (menedzsment) Earnings (jövedelmezőség) Liquidity (likviditás) Először egy ötfokozatú skálán értékelik az egyes tényezőket, majd általános elemzés alapján megállapítják a pénzintézet összevont minősítését. 20
Chapter 4 Aktív Bankügyletek 4.1 Hitelezés Ez egy alapvető pénzintézeti tevékenység, a folyamat nem más mint a pénzmegtakarítók időben és térben történt megtakarításainak eljuttatása a pénzfelhasználókhoz úgy, hogy közben a prudencia elvei fennáljanak. 4.1.1 A hitel fogalma és fajtái Bankhitelről akkor beszélünk amikor a pénzintézet hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére. Bankkölcsönről akkor beszélünk, amikor a pénzintézet a kölcsönszerződés alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsájtja, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét (kamatfizetés ellenében) visszafizeti. A Bankhitelt többféle módon csoportosíthatjuk: 1. A hitel pénztömegre gyakorolt hatása alapján jegybanki kereskedelmi banki nem monetáris pénzintézetek 2. A hitelt felvevők alapján lehet bankközi 21
vállalati lakossági költségvetési 3. Lejárat alapján rövid (1 éven belüli) közép (1 és 5 év közötti) hosszú (5 évnél hosszabb) 4. A hitel formája szerint Pénzhitel folyosítása esetén a bank az ügyfélnek azonnal kifizeti az összeget.(rövid lejáratú) folyószámlahitel esetén a bank egy keretet határoz meg a szerződő fél részére amelyről tetszőleges időpontokban tetszőleges összeget vehet fel nyilván a számla keretéig. számlahitel szintén a rövid lejáratú kölcsönfajták közé tartozik, igénybevétele történhet eseti jelleggel de rulírozva is azaz a hiteladós a lejárat előtt visszafizetheti a hitelt, majd futamidőn belül újra felveheti. Hitelnek minősülő kihelyezésről akkor beszélünk, ha a pénz visszafizetését a bank nem attól a személytől várja, akinek folyósította. váltó leszámítolása olyan pénzügyi művelet, amelynek következtében a váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt jut pénzhez úgy, hogy a váltót eladja. követelések megvásárlása nem más, mint a jogosult részére fizetés teljesítése, a fizetések nyilvántartása, kintlévőségek beszedése kockázatvállalás a megrendelő mulasztása esetére. áruvásárlási hitelt szinte kizárólag a lakosság számára nyújtanak, segítségével tartós fogyasztási cikkeket lehet vásárolni. (lízing) értékpapírhitelt valamilyen átruházható értékpapír vásárlására nyújtják. Kötelezettségvállalási hitelnek nevezzük a pénzintézet hitelfolyósítási igéretét, amely az ügyfél hitelhez jutási lehetőségét is jelenti. 22
hitelkeretet a legjobb ügyfeleknek ajánlják a bankok, ezzel kötelezettséget vállal hogy a keret terhére hitelműveleteket hajt végre. fizetési kötelezettségek vállalása 4.1.2 A hitelezés folyamata A hitelezés igen fontos tevékenysége a banknak és számottevő kockázattal jár, ezért a banknak minden hitel kihelyezésnél észben kell tartania két fő elvet. 1) A hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek pénzeszközeit. 2) Megfelelő profitot biztosítson a hitelnyújtás. A hitelezés folyamata a hitelkérelem benyújtásával kezdődik és az alábbi három feladat szerves egységét jelenti: A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő időszak teendői. PL. kölcsönkérelem befogadás, elbírálás, kölcsön szerződés megkötése, kölcsön folyósítása. A kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók. PL. a kölcsön felhasználásának ellenőrzése, a visszafizethetőség folyamatos nyomonkövetése, a biztosítékok meglétének folyamatos ellenőrzése, a kölcsön összegnek és járulékainak beszedése. Nem a meghatározott időben való fizetés vagy nem fizetés esetén történő eljárás. Adósminősítés Az adósminősítést minden bank elvégzi, itt eldől, hogy a bank ügyfélkörébe tartozónak tekinti-e a hiteligénylőt. A minősítést évente felül kell vizsgálni. Egy adósminősítésnél vannak objektív azaz számszaki mutatókból képzett faktorok illetve szubjektív elemek. 23
A hitelkérelem és hitelelőterjesztés A banki hiteltigénylő vállalat ebben a dokumentumban győzi meg a bankot arról, hogy szüksége van a hitelre és majd azt vissza is fogja tudni fizetni. Főbb tartalmi elemei: A vállalat bemutatása A kért hitel (összege, célja, ütemezése) Felajánlott biztosítékok felsorolása Egyéb kérések, javaslatok a hiteldöntés elősegítéséhez Pénzügyi adatok (mérleg, cash flow kimutatás, pénzügyi előrejelzés) Egyéb információk (marketing terv, üzleti stratégia, piac bemutatás, stb..) A különböző tipúsú és összegű hitelekhez más és más információkat kell a bank számára elküldeni. A beruházási célú hitel igényléséhez a vállalatnak három kérdéskört kell alaposan kidolgoznia: 1. A beruházást megelőző időszak eredményei A vállalkozás pénzügyi helyzete (árbevétel, eredmény, saját tőke, céltartalék, kötelezettségek) A vállalkozás létszámhelyzete A cég eszközeinek teljes értéke 2. A fejlesztési cél meghatározása A fejlesztés célja Megvalósítási ideje és költségei ütemezve A fejlesztés pénzforrásainak összetétele, finanszírozási módok 3. A fejlesztés eredménnyessége, a hitel törlesztési terve 24
A hitelképesség vizsgálata A hitelképesség vizsgálata nem azonos az adós minősítéssel, az ennek egy eleme. A finanszírozás oldaláról megfelelő hitelképességről beszélünk akkor, ha az adós: Jövedelmezően gazdálkodik Fizetőképes Bevételeit rendszeresen növeli Biztosítékok A bank aktív ügyleteihez kapcsolódó jogi biztosítékok: Óvadékba helyezettpénz fedezet vagy értékpapír fedezet Állami garancia Bankgarancia Váltó és csekk kezesség Vételi jog Jelzálogjog Készfizető kezesség Árúbiztosíték Stb.. Ezen jogok értékelése kizárólag piaci áron történik nem pedig a könyv szerinti értéken. 25
A kamat A kamatrendszert három összetevő alkotja: A passzív ügyletekhez (betét) tartozó kamatlábak összessége Az aktív ügyletekhez tartozó kamatlábak összessége A belső elszámolási kamatláb A kamatrendszert folyamatosan karban kell tartani amely a báziskamat meghatározásával történik, figyelembe kell venni továbbá a pénzpiaci kamatok átlagát illetve a várható tendenciákat. A hitelszerződés elemei 1. A kölcsön összege 2. A kölcsön céljának meghatározása 3. Kamat esedékesség és számítás módja 4. Igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás 5. Visszafizetési feltételek, ütemezés 6. Kamaton felüli egyéb díjak 7. Biztosítékok 8. Szerződés felmondásának esetei 9. Kötelezettségvállalások 10. Mérlegadatok benyújtása, pénzügyi információ szolgáltatása 26
A kölcsönügyletek gondozása A hitel folyosítását követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy a kölcsön életét lejáratáig figyelemmel kísérje ez a hitel monitoring. A kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése során a bank ellenőrzi, hogy a vállalat mire használja fel a folyosított hitelt. Amennyiben nem a feltételeknek megfelelő fejlesztést hajtották végre vagy nem finanszírozható kiadásra vette igénybe a hitelt vagy a benyújtott iratok a célnak megfelelő felhasználást nem támasztják elő kellően, akkor a bankok szankciókat állapíthatnak meg. Az ügyfél pénzügyi és gazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése során az adós gazdasági helyzetében bekövetkező változásokat figyelik, melyek fenállása esetén a bank felmondhatja a kölcsönszerződést vagy módosíthatja annak feltételeit. A biztosítékok és fedezetek meglétének ellenőrzése során a bank a fedezeteket ellenőrzi az ügyfél besorolása szerinti gyakorisággal. Amennyiben az ügyfélkockázat megnő vagy a fedezet piaci értéke csökken vagy hiányzik a bank felkérheti az ügyfelet a pótlásra. Visszafizetési problémák A hitel prolongálását akkor szokták igényelni ha az ügyfél a bankkal szemben fizetési kötelezettségét előre láthatóan nem fogja tudni teljesíteni. Ekkor az eljárás során megvizsgálják az ügyfél gazdasági helyzetét és, hogy milyen okok miatt nem tudja teljesíteni a kifizetést. A bank ekkor módosíthatja a fizetési határidőt és a törlesztőrészletet. Amennyiben fennáll a késedelmes fizetés vagy a fizetésképtelenség esete a bank késedelmi kamatot számolhat fel, vagy ha a vállalat vezet nála folyó számlát megterhelheti azt. 4.2 Faktorálás és forfetírozás Faktorálás A faktorálás bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. A követelés 27