S Z A K D O L G O Z A T

S Z A K D O L G O Z A T Szalmás Alexandra 2014.

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék S Z A K D O L G O Z A T Bizonyítás a Büntetőeljárásban -különös tekintettel a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlére- Készítette: Szalmás Alexandra Igazságügyi Igazgatási Szak Levelező tagozat 2014. Konzulens: Prof. Dr. Farkas Ákos

University of Miskolc State and Jurisprudential Class Penal Procedure and Punishment Law Department Proving in Penal Pocedure - In special regard to the going-overs at traffic crime scenes - Made by: Alexandra Szalmás Justice and Conduct major 2014. Consultant: Prof. Dr. Ákos Farkas

A törvény olyan korlát, amely akár életet is ment. Titus Livius

Tartalomjegyzék 1. fejezet: A büntetőeljárás néhány sarkalatos eleme... 1 1.1 A büntetőeljárás szakaszai... 1 1.2 A büntetőeljárás alanyai... 1 2. fejezet A bizonyítás... 2 2.1 A bizonyítás tárgya és eszközei... 2 2.2 Bizonyítási eljárások... 5 2.2.1. A helyszíni kihallgatás... 5 2.2.2 Bizonyítási kísérlet... 5 2.2.3 A felismerésre bemutatás... 6 2.2.4 A szembesítés... 6 2.2.5 Szakértők párhuzamos meghallgatása... 7 3. fejezet: A szemle... 8 3.1 A szemle jogtörténeti fejlődése... 8 3.2. A szemle hatályos szabályozása a Be.... 8 3.3. A szemle hatályos szabályozása - 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet... 9 3.4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról.. 9 4. fejezet: Közlekedési balesetek... 10 4.1 A közlekedési baleset fogalma:... 10 4.2 A közlekedési balesetek csoportosítása a kimenetelük szerint... 11 4.3 A közlekedési balesetek minősítése... 12 4.4 A közlekedési bűncselekmények... 13 5. fejezet: A helyszíni szemle... 19 5.1 A helyszín fogalma, fajtái... 21 5.2 A helyszíni szemle feladata... 25 5.3 A helyszíni szemle jellemzői, taktikai elvei... 25 5.4 A helyszíni szemlét megelőző feladatok... 29 5.5 A helyszín biztosítása... 31 5.6 Életmentés, elsősegélynyújtás... 33 5.8 A nyomon üldözés... 35 5.9 A tanúk visszatartása, az illetéktelenek helyszínről való eltávolítása... 35 5.10 A helyszín körülhatárolása, lezárása, a nyomok biztosítása... 36 5.11 A közrend fenntartása... 37 5.12 Jelentési kötelezettség teljesítése... 39

6. fejezet: A helyszíni szemle lefolytatása... 40 6.1 A helyszíni szemle szakaszai... 41 6.2 A szemle eredményeinek rögzítése, értékelése... 43 7. fejezet: Összegzés... 45

Bevezetés Szakdolgozatom bevezetésében, néhány gondolatban összegezni kívánom, hogy miért választottam a Bizonyítás a Büntetőeljárásban témakört, és azon belül is a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlét, és annak keretébe tartozó feladatok tárgykörét. 2010. március 31. hatállyal lettem a rendőrség hivatásos állományú tagja. Szolgálataimat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság, Ózdi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztály járőreként kezdtem meg, majd 2012. december 1. hatállyal kineveztek, ugyan ezen Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán belül, balesethelyszínelőnek, és jelenleg is ebben a beosztásban teljesítek szolgálatot. Hivatásom, és szakmai elkötelezettségemből fakadóan, illetve arra való tekintettel, hogy munkám során kifejezetten balesethelyszíneléssel, a bekövetkezett közlekedési balesetek helyszínén lefolytatott szemlével és az ott végrehajtott rendőri intézkedésekkel foglalkozom, számomra egyértelmű volt, hogy a szakdolgozatom is ebből a témából merít. Magát a balesetek helyszínén alkalmazott intézkedéseket számos jogszabály, továbbá állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körében, kiadott utasítások szabályozzák, mégsem egyszerű feladatat ezek szakszerű, precíz alkalmazása, figyelemmel arra, hogy minden helyszín más és más, minden helyszínen más nyomokat hordoz magában. A szemle legfontosabb ismérve, hogy rendszerint halasztást nem tűrő, más módon nem helyettesíthető, továbbá a szemle során elfelejtett, vagy épp kihagyott intézkedések később sajnos nem pótolhatók. Pontosan a fenti jellemzőkre figyelemmel, én személy szerint én úgy érzem, hogy munkám során magas szintű tudással, felkészültséggel, koncentrációval és stressz tűrő képességgel kell rendelkeznem, mivel a Rendőrkapitányságon csupán 5 balesethelyszínelői státusz van, ezért rendszerint, egyedül teljesítek szolgálatot. A balesetek helyszínén megjelenve többnyire egyedül kell felelősség teljesen döntenem, egyedül kell jó döntést hoznom, valamint egy szemle végrehajtása során szakszerű, pontos, mindenre kiterjedő munkát kell végeznem.

Megfelelően kell, hogy rekonstruáljam, a már a múltban lezajlott cselekményt, hiszen a későbbiekben az én munkámból merítve fog a szabálysértési előadó vagy épp a közlekedési vizsgáló dolgozni, majd a vádemelést követően a Bíróság szintén az én elsődleges megállapításomra támaszkodva fogja valakinek a büntető jogi felelősségét, bűnösségét megállapítani, vagy épp felmenteni, de akár ez alapján fizethet majd valaki valakinek élete végéig életjáradékot. A dolgozatomat lépcsőzetesen építettem fel, elsődlegesen a büntetőeljárás körén belül a bizonyítás fontosságát, a bizonyítási eszközöket, a bizonyítási eljárásokat fejtettem ki, fontos szerepet adva magának a szemlének. Majd erre építkezve, egy szintet tovább lépve a közlekedési baleseteket, továbbá a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlét és az azon belüli rendőri intézkedéseket taglaltam. Célom tehát nem csak a jogszabályi háttere való építkezés, hanem azok gyakorlati végrehajtása során szerzett saját tapasztalataim megfogalmazása. Ezek bemutatására vállalkoztam a továbbiakban.

1. fejezet: A büntetőeljárás néhány sarkalatos eleme 1.1 A büntetőeljárás szakaszai Hatályos büntetőeljárási törvényünk a külföldi nézetekkel szemben három szakaszra osztja a büntetőeljárást. Eszerint az első szakasz a nyomozás, azaz a nyomozati szakasz, amelynek során a bűncselekmény felderítése, a bizonyítok összegyűjtése és rögzítése történik adatgyűjtés, kihallgatás, illetve más intézkedések során. Ezt követően a második szakasz a vádemelés, amelynek során az ügy ura, az ügyész vádat emelhet, elhalaszthatja, vagy ejtheti a vádat, esetleg közvetítői eljárásra utalhatja az ügyet, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A vádemelést követően jut az ügy bírósági szakaszba, amelynek fő eleme a tárgyalás. Tárgyaláson a bíróság bizonyítási eljárást folytat, amelynek eredményeként megtörténik a döntés, ezáltal a felelősség megállapítása vagy épp ennek ellenkezője, a vádlott felmentése. A büntetőeljárás befejezése a jogerőre emelkedett ítélet, elítélés esetén pedig a büntetés végrehajtásának kezdete. 1.2 A büntetőeljárás alanyai Jelen alpontnak nem célja a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi alany bemutatása, kizárólag a témaválasztással szoros kapcsolatban lévő alanyokra kíván kitérni. A büntetőeljárás folyamata során az alanyok közül elsőként a nyomozó hatóságot szükséges említeni, hiszen ő folytatja le a nyomozást, ezzel rögzítve a későbbi felelősségre vonás talaját képező körülményeket. Általános nyomozó hatóság a rendőrség, míg speciális esetekben kizárólag az ügyész, esetleg a vám- és pénzügyőrség vezeti a nyomozást. A terhelt az alanyok sorában másodikként említve az a személy, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terheltet képviselő személyt nevesíti a Be. védőként, aki meghatalmazott vagy kirendelt ügyvéd lehet. A Be. meghatározza, hogy mely esetekben kötelező a védelem, így pl. fogvatartott terhelt esetén. A sértett a terhelt-sértett tengely ellenpólusa, hiszen ő az, akit a bűncselekmény veszélyeztetett. A sértett jogi képviseletében is eljárhat ügyvéd, esetleg más, törvényben meghatározott képviselő. 1

A büntetőeljárással kapcsolatos általános bevezetést követően a dolgozat tárgyát megalapozó büntetőeljárási intézményeket mutatom be. 2. fejezet A bizonyítás 2.1 A bizonyítás tárgya és eszközei Hatályos büntetőeljárási törvényünk (Be.) A bizonyítás általános szabályai cím alatt rendelkezik a bizonyítás tárgyáról és eszközeiről. A bizonyítás a büntető- és büntetőeljárási szabályok szempontjából jelentős tényekre terjed ki. E tények jelentik a büntetőeljárás tárgyát, hiszen ezek alapján tisztázható a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő módon 1. A törvény egy negatív tartalmú bekezdést is tartalmaz, amely szerint nem kell bizonyítani azon tényeket, amelyekről az eljáró bíróságnak vagy hatóságnak hivatalos tudomása van 2, valamint az ezt követő bekezdés az eljárásban részt vevő személyekre közreműködési kötelezettséget ró 3. A bizonyítás tárgyát, tehát az anyagi és eljárásjogi szempontból jelentős tényeket kizárólag a Be.-ben felsorolt bizonyítási eszközökkel, eszerint tanúvallomással, szakvéleménnyel, tárgyi bizonyítási eszközzel, okirattal és a terhelt vallomásával lehet bizonyítani 4. A bizonyítás korlátját jelenti a törvényesség követelménye 5, amely szabály alapján a bizonyítási eszközök felderítését, összegyűjtését, biztosítását és felhasználását a Be. rendelkezései alapján kell végezni. További, szintén legalitási követelmény, hogy az emberi méltóság, a személyiségi jogok és a kegyeleti jogok védelmét a bizonyítási eljárás során is tiszteletben kell tartani 6. 1 1998. évi XIX. törvény 75. (1) 2 1998. évi XIX. törvény 75. (3) 3 1998. évi XIX. törvény 75. (4) 4 1998. évi XIX. törvény 76. (1) 5 1998. évi XIX. törvény 77. (1) 6 1998. évi XIX. törvény 77. (2) 2

A törvényesen - összegyűjtött bizonyítási eszközök bármely bizonyítási eljárás során alkalmazhatóak 7. Ez a norma a szabad bizonyítás intézményének megjelenése a törvényben. Az összegyűjtött bizonyítékokat egyenként és összességükben kell értékelni 8. A bizonyítás korlátját és egyben garanciális szabályát képezi a Be. azon szakasza, amely negatív taxációval rögzíti, hogy mely esetben nem értékelhetőek bizonyítékként a bizonyítási eszközökből származó tények, ha azokat a bíróság vagy az ügyész bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogának lényeges korlátozásával szerzett 9. A Be. a fentiekben részletezett általános szabályokon túl különös eljárási szabályokat is tartalmaz az egyes bizonyítási eszközökre. Ezen eszközök közül a Be. elsőként a tanúvallomást nevesíti és egyúttal meg is határozza, hogy tanúként csak az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet 10. Tanúvallomást köteles tenni az a személy, aki tanúként megidéztek, kivéve, ha a Be. ez alól kivételt enged. A kivételek két irányúak lehetnek. Egyrészt bizonyos személyek nem hallgathatók ki tanúként, így példaként a védő arról, amiről, mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt 11 ; minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést 12. Másrészt egyes személyek a tanúvallomást megtagadhatja például a terhelt hozzátartozója; az aki szűk kivételtől eltekintve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A tanúvallomás, mint bizonyítási eszköz mellett gyakori a büntetőeljárás során a szakvélemény, azaz a szakértő alkalmazása. A Be. Szabálya alapján, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni 13. E citált szakasz értelmében a bíróság olyan kérdéseket, amelyek szakértelmén kívül esnek, szakkérdésnek minősíthet és e kérdések megválaszolására, eldöntésére szakértőt rendelhet ki. Szakértő alkalmazása nem kötelező minden esetben 14, azonban vannak olyan kérdések, amelyekről objektíve, előre megállapítható, hogy 7 1998. évi XIX. törvény 78. (1) 8 1998. évi XIX. törvény 78. (3) 9 1998. évi XIX. törvény 78. (4) 10 1998. évi XIX. törvény 79. (1) 11 1998. évi XIX. törvény 81. (1) c) 12 1998. évi XIX. törvény 81. (2) 13 1998. évi XIX. Törvény 99. (1) 14 1998. évi XIX. Törvény 99. (3) 3

szakkérdések, ezért a Be. Kötelezővé teszi ezekre szakértő alkalmazását. Ilyen kérdés annak eldöntése, hogy kórós elmeállapot, kábítószer függőség áll-e fenn, illetőleg szükséges-e kényszergyógykezelés, továbbá a személyazonosság biológiai vizsgálata és az exhumálás 15. A hatályos Be. bizonyítási eszköznek tekinti azon tárgyakat (dolgokat), amelyek bizonyítandó tény bizonyítására alkalmasak 16. Példálózva sorolja fel a törvény e tárgyak körét, így különösen azon dolgok minősülnek tárgyi bizonyítéknak, amelyek bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozzák, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre, vagy ahhoz eszközül használtak, továbbá amelyekre a bűncselekményt elkövették. Tehát tárgyi bizonyítási eszköz lehet irat, rajz, illetve adatrögzítésre alkalmas más tárgy. A tárgyi bizonyítási eszközökön túl jellemző és gyakorta alkalmazott eszköz a bizonyításra az okirat. Okirat alatt értünk mindent, amely tény vagy adat valóságát, esemény megtörténtét vagy nyilatkozat megtételét bizonyítani képes 17. A fejezetben utolsóként szabályozza a Be. a terhelt vallomásának körülményeit. A terhelt kihallgatását megelőzően annak személyazonosságát meg kell állapítani, amelyet a személyes adatokra utaló kérdésekkel tehet meg a bíróság. E kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha a tanúvallomás megtételét egyébként megtagadja 18. A személyazonosság megállapítását követően a terheltet védő garanciális szabály következtében az eljáró hatóságnak figyelmeztetési kötelezettsége áll fenn a terhelt felé arról, hogy az nem köteles vallomást tenni, azt megtagadhatja. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell venni 19. E követelmények teljesülését követően kezdhető meg a terhelt tényleges kihallgatása. A kihallgatás során a terheltnek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa, csak ezt követően jogosult az eljáró hatóság kérdések intézni hozzá. Megjegyzendő, hogy a megelőző például a nyomozati szakban korábban tett - vallomástól való eltérés okát a hatóságnak tisztázni kell 20. Szintén 15 1998. évi XIX. Törvény 99. (2) 16 1998. évi XIX. Törvény 115. (1) 17 1998. évi XIX. Törvény 116. (1) 18 1998. évi XIX. Törvény 117. (1) 19 1998. évi XIX. Törvény 117. (3) 20 1998. évi XIX. Törvény 118. (1) 4

garanciális szabály a 118. (2) bekezdés azon rendelkezése, hogy a terhelt beismerő vallomása esetén is kötelessége a nyomozó hatóságnak egyéb bizonyítékokat is beszereznie. 2.2 Bizonyítási eljárások A Be. VII. fejezet VII. Cím alatt szabályozza a bizonyítási eljárásokat. Bizonyítási eljárásként rögzíti a törvény a szemlét, a helyszíni kihallgatást, a bizonyítási kísérletet, a felismerésre bemutatást és a szembesítést valamint a szakértők párhuzamos meghallgatását. Jelen dolgozat témáját tekintve a szemle kíván bővebb részletezést, így erre a következő fejezetben történik, azonban a további bizonyítási eljárásokat jelen fejezet tárgyalja. 2.2.1. A helyszíni kihallgatás Az intézmény önállóan 2006. évtől került szabályozásra a bizonyítási eljárások fejezetben. Akkor kerülhet sor a terhelt vagy a tanú helyszíni kihallgatására, ha az eljáró hatóság megítélése alapján szükséges az, hogy a kihallgatott az elkövetés helyén, a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzon, vagy mutassa meg az elkövetés helyét, vagy más lényeges körülményt mutasson be, vagy meg 21. 2.2.2 Bizonyítási kísérlet Bizonyítási kísérletet bíróság vagy ügyész foganatosíthat, valamint ehhez nyomozó hatóságot igénybe vehet. Az intézmény célja, hogy megállapításra kerüljön valamely jelenség vagy esemény helye, ideje, módja, illetőleg az, hogy az adott körülmények között a jelenség egyáltalán megtörténhetett-e. Célszerű a bizonyítási kísérletet úgy lefolytatni, hogy a foganatosítás kori körülmények hasonlóak, lehetőleg ugyanolyanok legyenek, mint a bűncselekmény elkövetésekor fennállóak. A jogintézmény sajátossága, hogy az elkövetés kori körülményeket a hatóság tudatos hozza létre, illetve előnye az, hogy az elkövetés folyamata az eljárásban résztvevők számára mind egészében, mind elemeire bontva, külső, zavaró körülményektől mentesen megfigyelhető és a következmények 21 1998. évi XIX. Törvény 120. (1) 5

levonhatók 22. A bizonyítási kísérleteket több típusra oszthatjuk, annak céljától függően. Így beszélhetünk például hanghatás észlelésére, látási lehetőségek tisztázására, az idő tisztázására, ingerküszöb megállapítására, stb. irányuló bizonyítási kísérletről 23. 2.2.3 A felismerésre bemutatás Személy vagy tárgy felismerése céljából enged lehetőséget a Be. felismerésre bemutatásra. Az intézmény jelentősége abban nyilvánul meg, hogy általa lehetőség keletkezik arra, hogy személyek, esetleg holttestek azonosság megállapítsák, a kihallgatott személy szavahihetőségét megvizsgálják, új bizonyítékot találjanak, esetleg korábban megszerzett bizonyítékot ellenőrizzenek 24. Az eljárás során a felismertetni szándékozott személy vagy tárgy mellett további két, azaz összesen három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A felismertetni kívánt személy vagy tárgy mellé azokhoz hasonló kontrollszemélyeket vagy kontrolltárgyakat kell bemutatni 25. A tanút biztosító rendelkezés az, hogy ha annak védelme szükséges, akkor a felismerésre bemutatást személyek esetén úgy kell elvégezni, hogy a bemutatott személyek a tanút ne ismerhessék fel, ne észlelhessék 26. 2.2.4 A szembesítés A szembesítés lényegét tekintve sajátos, kombinált kihallgatás, olyan önálló nyomozási (eljárási) cselekmény, amelynek keretében egyidejűleg több személy kihallgatása megy végbe azzal a céllal, hogy a kihallgatottak korábban tett vallomásai közti lényeges ellentétet feloldják 27. A szembesítés tipizálható, eszerint beszélhetünk homogén szembesítésről, amely során tanút tanúval vagy terheltet terhelttel szembesítenek. Másik típus a heterogén 22 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/kriminalisztika/krimin%e1ltaktika/14.%20a%20bizony%edt%e1si% 20k%EDs%E9rlet.pdf 115. oldal 23 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/kriminalisztika/krimin%e1ltaktika/14.%20a%20bizony%edt%e1si% 20k%EDs%E9rlet.pdf 116. oldal 24 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/kriminalisztika/krimin%e1ltaktika/15.%20a%20felismer%e9sre%20b emutat%e1s.pdf 120. oldal 25 1998. évi XIX. törvény 122. (1)-(3) 26 1998. évi XIX. törvény 122. (5) 27 Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2005, 385. o. 6

szembesítés, amely tanú-terhelt irányú. Más felosztás szerint említhető a helyettesíthető (más eljárási cselekmény is foganatosítható helyette) és a helyettesíthetetlen (más eljárási cselekménnyel nem váltható fel) szembesítés. További tipizálási lehetőséget teremt annak megvizsgálása, hogy az eljárási cselekményt a hatóság mi alapján végzi el, így beszélhetünk hivatalból vagy kérelemre induló eljárásról 28. Megjegyzésként elmondható, hogy nemzetközi tendenciák alapján a szembesítés jogintézményének alkalmazásában szűkülés figyelhető meg 29. 2.2.5 Szakértők párhuzamos meghallgatása Szakértők párhuzamos meghallgatását akkor célszerű végezni, ha a szakértők szakvéleménye közötti eltér tisztázható azok együttes jelenlétében való meghallgatásával 30. A szakértők párhuzamos meghallgatását a szakértőtől kért szakvélemény kiigazítása, kiegészítése előzheti meg, ezt követi a párhuzamos meghallgatás, majd ennek eredménytelensége esetén harmadik szakértő bevonás lehet szükséges. 28 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/kriminalisztika/krimin%e1ltaktika/20.%20a%20szembes%edt%e9s.p df 148. oldal 29 Fenyvesi Csaba A szembesítés büntető eljárásjogi aspektusai http://www.mjsz.unimiskolc.hu/200801/3_fenyvesi.pdf 30 1998. évi XIX. törvény 125. 7

3. fejezet: A szemle 3.1 A szemle jogtörténeti fejlődése A bűncselekmények helyszínén végzett szemlével kapcsolatos első írásos dokumentumok az i.e. II-I. századból valók. 31 Vonatkozó törvényi szabályok első nyomai a XV. századból valók, a mai szabályok alapjai pedig a XVIII-XIX. század fordulóján jelentek meg 32. Az 1843. évi büntetőeljárási törvényjavaslat bűnvizsgálati és bizonyításról szóló fejezete tartalmazott szemle végrehajtására vonatkozó szabályokat 33. Az 1973. évi I. törvényben bizonyítási eszközként rögzítették a szemlét, míg jelenleg is hatályos büntetőeljárási kódexünk bizonyítási eljárásként szabályozza azt 34. 3.2. A szemle hatályos szabályozása a Be. Hatályos büntetőeljárási kódexünk VII. Fejezetének VII. Címe alatt, mint bizonyítási eljárást szabályozza a szemlét. A Be. szerint szemlét bíróság vagy ügyész rendelhet el, ha bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, megfigyelése szükséges 35. A törvény emellett megjegyzi, hogy szükség esetén szakértő alkalmazása is lehetséges a szemle során 36. A szemle során az elvégzendő feladat a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása és összegyűjtése, illetve azok megfelelő megőrzéséről való gondoskodás 37. A törvény 119. (4) bekezdése rögzíti a helyszíni szemle lehetőségét arra az esetre, ha a szemle tárgyát nem vagy csak jelentős nehézség árán lehetne bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság elé vinni. 31 Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére - Szerkesztette: Szoboszlai-Kiss Katalin és Deli Gergely, Győr, Universitas-Győr, 2013. 292. oldal 32 Davori Relkovic Néda (1905): Buda város jogkönyve. Budapest. 191. oldal 33 Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére - Szerkesztette: Szoboszlai-Kiss Katalin és Deli Gergely, Győr, Universitas-Győr, 2013. 293. oldal 34 http://www.pecshor.hu/periodika/xiv/gardonyig.pdf 35 1998. évi XIX. törvény 119. (1) 36 1998. évi XIX. törvény 119. (2) 37 1998. évi XIX. törvény 119. (3) 8

3.3. A szemle hatályos szabályozása - 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól A rendelet a Be. szemlét szabályozó szakaszaihoz fűz további rendelkezéseket. Meghatározza, hogy a szemle során felvett jegyzőkönyvnek a Be. jegyzőkönyvtől elvárt kellékein kívül tartalmaznia kell a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának és összegyűjtésének menetét, módját és helyét is 38. A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése és biztosítása során a hatóságnak úgy kell eljárnia, hogy az eljárási szabályok utólag is ellenőrizhetőek legyenek. Ez egy igen fontos szabály, hiszen akár eljárási szabálysértés esetén is épp a garanciális biztosítékok érvényesülése okán a felkutatott és rögzített tárgyi bizonyíték büntetőeljárásbeli felhasználása kizárt volna. A rendelet a hatósági tanú alkalmazásával lefolytatott szemlére is tartalmaz normákat. Eszerint a hatósági tanúnak a nyomok és anyagmaradványok rögzítését, eredetét illetve megmintázását a tanúval közölni kell és a műveletet előtte kell elvégezni, valamint az ilyen nyomokat bűnjelcímkével kell ellátni. A bűnjelcímkét az eljáró nyomozó és a hatósági tanú aláírja, ezzel mintegy igazolva a bűnjel hitelességét. A nyomok jellegzetességeit jegyzőkönyvbe kell foglalni 39. 3.4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról Az Utasítás 5. pontja rögzít szabályokat a nyomozó hatóság által lefolytatott szemlével kapcsolatosan. Az Utasítás a rendőrnek megadja a jogot arra, hogy mérlegelje a szemle lefolytatásának indokoltságát, ugyanis ha az előzményi és a helyszíni adatok alapján a szemle megtartása nem indokolt, akkor annak elvégzése nem kötelező, azonban a tapasztalatokról és megállapításokról a rendőrnek jelentést kell készítenie. 38 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 32. 39 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 35. 9

A nyomok felkutatását megelőzően a helyszín állapotát részletesen dokumentálni kell utólag rekonstruálható módon. A szemle során azokat a helyeket kell vizsgálni, amelyekkel az elkövető érintkezésbe léphetett. Ezeken a területeken nyomrögzítést kell foganatosítani. 4. fejezet: Közlekedési balesetek 4.1 A közlekedési baleset fogalma: A közlekedési baleset definícióját a legpontosabban a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmény esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körébe tartozó utasítás 40 fogalmazza meg. Az utasítás alkalmazásában: közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi-, vagy légi jármű, továbbá-a közúti közlekedés körében-állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, vagy dologi kár keletkezett. 41 A definíció megfelelő értelmezéséhez szükséges a benne szereplő tartalmi elemek ismerete, mint pl. jármű, állatot hajtó-vezető személy, közlekedési szabályok. Ezeket a fogalmakat a 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, hétköznapibb és ismertebb nevén a KRESZ határozza meg. A szándékosságot és a gondatlanságot, mint büntetőjogi fogalmat a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló jogszabály fogalmazza meg. 40 http://www.policie.hu/sites/default/files/ot34.pdf Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010 (OT.34) ORFK utasítása a közlekedés balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2014. február 10. 13:00. 41 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. a.) pont 10

7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményeinek következményét kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 42 8. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 43 Az ok-okozati összefüggés egy kötelék a megvalósult közlekedési szabályszegés által kialakult közlekedési baleset és annak következtében létrejövő eredmény között. Halál beálltának három stádiuma ismert, először a klinikai halál áll be, amikor is a szív és a tüdő működése leáll, ezt követi az agyhalál fázisa, amely az agyi működés leállását jelenti, végül pedig a biológiai halál, a sejtek, szövetek felbomlásának megindulás. Az agyhalál rendelkezik büntetőjogi revelanciával, mely egy visszafordíthatatlan állapot. 44 Dologi kár vonatkozásában a dolog olyan térbeli kiterjedéssel és értékkel rendelkező tárgy, amelyben a bekövetkezett kár a dolog (tárgy) értékcsökkenését fogja eredményezni. 4.2 A közlekedési balesetek csoportosítása a kimenetelük szerint a. személyi sérüléssel nem, csupán anyagi kárral járó baleset, melynek során személyi sérülés nem, csak anyagi-dologi kár keletkezik. b. könnyű sérüléssel járó baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében kizárólag 8 napon belül gyógyuló testi sérülés vagy betegség (könnyű testi sértés) következett be. 45 42 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 7. 43 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 8. 44 http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbkrt/bj2iuonell1.pdf 1. pont 2014. február 10. 13:30. 45 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. b.) pont 11

c. súlyos sérüléssel járó baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy 8 napon túl gyógyuló testi sérülést vagy betegséget (súlyos testi sértést) szenvedett. 46 d. halálos kimenetelű baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy a helyszínen, vagy később a közlekedési balesettel okokozati összefüggésben meghalt. 47 e. tömegszerencsétlenség az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább súlyos testi sértést, és legkevesebb kilenc más személy pedig legalább könnyű testi sértést szenvedett. 48 f. halálos tömegszerencsétlenség az a közlekedési baleset, amelynek következtében egy személy meghalt, és további kilenc más személy pedig legalább könnyű testi sértést szenvedett. 49 g. közúti közlekedési baleset a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szerinti jármű vagy állatot hajtó (vezető) személy részvételével kapcsolatos közlekedési baleset. 50 4.3 A közlekedési balesetek minősítése Az, hogy egy közlekedési baleset helyszínén milyen szemle került lefolytatásra, annak függvénye, hogy a baleset helyszínén begyűjtött adatokból, és azok értékeléséből, elemzéséből szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja merül e föl. A fentiekre tekintettel A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. (1) (2) (3) bekezdése 51 alapján végrehajtott helyszíni szemlére kerül sor abban az esetben, ha csak szabálysértés gyanúja merül föl. A helyszínen tett megállapításokról erre vonatkozó 46 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. c.) pont 47 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. d.) pont 48 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. e.) pont 49 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. f.) pont 50 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. g.) pont 51 2012. évi II. törvény 70. (1) (2) (3) bekezdése 12

jegyzőkönyvet kell fölvenni, melyhez mellékletként csatolni kell a helyszínről készített helyszínvázlatot és a helyszínről készült fényképmellékletet. Jogszabály lehetővé teszi, hogy közlekedési szabálysértés megvalósulása esetén, amennyiben személyi sérülés nem történt, és annak reális lehetősége sem állt fenn, továbbá a balesetet okozó fél a baleset bekövetkezésében felelősségét elismeri, és a jármű műszaki meghibásodására nem hivatkozik, vele szemben a Rendőrségen alkalmazott helyszínbírság formanyomtatványon helyszíni bírságot szabjunk ki. A helyszínen kiszabható összeget a 2012. évi II. törvény szabályozza, melynek összege 5.000-50.000 Ft.-ig terjedhet, de egyes kiemelt közlekedési szabályszegések esetén, mint pl. kijelölt gyalogos átkelőhelyen, gyalogos elsőbbségének meg nem adása fix 15.000 Ft és 6 büntetőpont. Amennyiben a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv XXII. fejezetében szereplő valamelyik közlekedési bűncselekmény tényállásába illetve a Segítség nyújtás elmulasztása minősül a baleset, abban az esetben A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 119. (1) bekezdése alapján a 177. -ra figyelemmel, késedelmet nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményként foganatosított szemlére 52 kerül sor. A következőkben kívánom taglalni a közlekedési bűncselekmények típusait, valamint ezek helyszínén végrehajtott szemle lefolytatását. 4.4 A közlekedési bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. 232. (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, 52 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 117., 119. 13

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 14

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közúti veszélyeztetés 234. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Közúti baleset okozása 235. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Járművezetés ittas állapotban 236. (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi 15

meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Járművezetés bódult állapotban 237. (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 16

Járművezetés tiltott átengedése 238. (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Cserbenhagyás 239. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorule, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Segítségnyújtás elmulasztása 166. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. 17

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. 53 53 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200100.tv 2012. évi C. törvény XXII. fejezet Közlekedési bűncselekmények 232-239., 166. 2014. február 10. 14:10. 18

5. fejezet: A helyszíni szemle 54 A helyszíni szemle, mint a nyomozás kezdetének első és meghatározó bizonyítási eljárása elhalaszthatatlan, helyettesíthetetlen és megismételhetetlen 55. A halaszthatatlan jelleg az elsődleges intézkedések gyorsaságát és szakszerűségét követeli. A gyors reagálás az elsődleges adatok helyes értékelésétől, a jól megszervezett ügyeleti szolgálattól és a rendelkezésre álló kriminalisztikai szakértelem bevethetőségétől függ. Eljárásjogi következménye a nyomozás határideje a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elvégzésének időpontjától kezdődik. A helyettesíthetetlenség azt jelenti, hogy a bizonyítékok felkutatása és a későbbi eljárás számára történő biztosítása szempontjából egyetlen más bizonyítási eljárás sem képes olyan eredményes felderítésre, mint a helyszíni szemle. Elmaradása, vagy késedelmes és hozzá nem értő végrehajtása szinte mindig felfedezhető a megoldatlan ügyek szakmai értékelése során. A megismételhetetlenség arra utal, hogy a helyszíni szemle során végrehajtott nyomrögzítések jellegéből adódóan azok gyakran az eredeti nyomok megsemmisítésével járnak, ezért ha az ilyen beavatkozás nem szakszerű, később már alig pótolható. Például a gépjárművek szakszerűtlen belső átvizsgálása, melyek során a szagnyomok, esetleges ujjlenyomatok megsemmisülésével jár. További szempont, hogy az idő múlásával a nyomok felismerhetősége és rögzíthetősége jelentősen romlik, azok más elváltozásokkal keveredhetnek, amelyek már nincsenek kapcsolatban a bizonyításra váró cselekményekkel. Például előző baleset nyomai az aszfalton, a mentésben résztvevő egységek által generált keréknyomok. A bűnügyi helyszínelés szűkebb értelmezése értelmében olyan a gyakorlatban végzett krimináltechnikai és krimináltaktikai tevékenység, amely a helyszínen található nyomok, anyagmaradványok felkutatásával és rögzítésével a büntető- vagy közigazgatási eljárásban zajló felderítést, valamint bizonyítást szolgálja, szolgáltatja. 54 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 55 Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztika Jegyzet Budapest, 2007. (nyomtatott oktatási anyag) 19

A helyszíni szemle feladata továbbá, hogy arra alkalmas legyen a szemle eredménye, hogy a bíróságon később bizonyítékul szolgálhasson, vagy az ügyben felmerült releváns bizonyíték ellenőrzését segítse elő. Nem feladata helyszíni szemlének azonban az ügy nyomozása, az elkövető felderítése 56. Ez téves következtetések levonásához, így hibás helyszíni tevékenyéghez vezethet. A szabálysértési, bűnügyi valamint közigazgatási helyszínes cselekményeket Magyarországon a rendőrségen két szolgálati ág helyszíneli. A közlekedésrendészeti szolgálati ág a közlekedés körében bekövetkezett cselekmények helyszíni szemléjét végzi el, minden más cselekmény helyszíni szemléjét a bűnügyi szolgálati ág végzi el 57. A két szolgálati ág munkája nagymértékben hasonlít, de vannak eltérő munkafázisok. A közlekedési bűncselekmények nyomozása során kiemelkedően fontos szerepe van a helyszíni szemlének, a kihallgatásoknak, a szakértői bizonyításnak, valamint büntetőeljárásban egyre inkább teret hódít a modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése is 58. A közlekedési bűncselekmény súlya indokolja, hogy a helyszíni szemle megtartása minden esetben kötelező, valamint a lefolytatása hosszabb ideig tart, mivel a nyomozó hatóságtól mindenre kiterjedő nyomozás teljesítését követeli meg. A szemle alapvető célja a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése. A tárgyi bizonyítási eszközök puszta létükkel bizonyíthatnak, gyakran szükségessé válik azonban szakértői vizsgálatok. A szemle ebben a vonatkozásban a legkülönbözőbb tudományok művelői számára biztosítja a szakértői vizsgálatok alapanyagát, ezért a végrehajtási taktika kialakításánál a speciális szaktudományi igények nem hagyhatók figyelmen kívül. 56 25/2013. (VI. 24.) BM. rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1.-10. 57 25/2013. (VI. 24.) BM. rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1.-10. 58 Finszter Géza: Bizonyítási rendszerek története Budapest, 2005.-2007 https://www.google.hu/search?q=finszter+g%c3%a9za+a+bizony%c3%adt%c3%a1si+rendszerek+t %C3%B6rt%C3%A9nete+2005&oq=finszter+g%C3%A9za+a+bizony%C3%ADt%C3%A1si+rendszere k+t%c3%b6rt%c3%a9nete+2005&aqs=chrome..69i57.11702j0j4&sourceid=chrome&espv=210&es_s m=93&ie=utf-8 2013. március 27. 19:52 20

5.1 A helyszín fogalma, fajtái 59 Kriminalisztikai nézőpontból helyszín mindaz a hely, ahol a nyomozás szempontjából jelentős esemény (cselekmény) zajlott le. Értelemszerűen a helyszínhez tartozik az a terület is, amely összefüggésben lehet az adott esemény közvetlen színhelyével, ez különösen érvényesül a közlekedési bűncselekmények helyszínén. Például egy helyszín elhagyásos bűncselekményél a jármű feltalálási helye, a mentők által beszállított sérült ruházatának, biológiai mintáinak kórházban történő lefoglalása, szemléje. Ezeken a helyeken olyan elváltozások maradhatnak hátra, amelyek egy része közvetlenül az elkövetőre is szolgáltathat adatokat (nyomok, anyagmaradványok, biológiai nyomok, elütött személytől származó szövetmaradványok, testnedvek stb.) Mindezek a helyszín biztosítása szempontjából is fontosak 60. A helyszín fajtái: valódi, koholt, változtatott; többes (tagolt), mozgó, ún. élő ; továbbá nyílt vagy zárt helyszín. - Valódi (eredeti) helyszínnek azt tekintjük, ahol az esemény lezajlása során természetes módon kialakult állapoton még semminemű változtatás nem történt. Ez a közlekedési bűncselekmények esetében jellemző. - A koholt (beállított) helyszín mesterségesen létrehozott állapotot tükröz; mégpedig azt, amit az elkövető a hatósággal el akar hitetni. Ennek több variációja lehetséges: a helyszínt úgy módosítják, hogy a ténylegesen megtörtént cselekmény másnak látsszék (pl. gyalogos elütésnél, ha a gyanúsított ártatlan bejelentő személyében állítja be a történeti tényállást például 2012. augusztus Halmaj belterülete) vagy az emberölést öngyilkosságnak álcáznak, a cselekmény részben vagy egészben nem is ott zajlott le (a másutt megölt sértettet a vasúti sínekre fektetik) nem is történt bűncselekmény, de annak látszatát keltik. A helyszín meghamisítói tehát vagy az okot, vagy az okozatot koholják, ezek azonban nem illenek be a dolgok és jelenségek kölcsönös kapcsolatának egységébe (a logikai sorba), ezért egy szakszerűen lefolytatott helyszíni szemle eredményeként tetten érhetők. Koholt, beállított helyszínre utalhatnak az úgynevezett negatív jelenségek is 59 Miskolci Egyetem Büntető Eljárásjogi és Büntetés Végrehajtási Jogi Tanszék Kriminalisztikai Alapfogalmak http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbe/kriminalisztika.htm 2013. március 27. 20:08 60 Katona Géza: A nyomok azonosítási vizsgálata a büntetőeljárásban Budapest, 1965. 23. o - 46. o 21

úgymint azoknak az elváltozásoknak a hiánya, amelyeknek az adott folyamat (elkövetési mód, cselekvés stb.) során szükségszerűen keletkezniük kellett. - Változtatott helyszínről beszélünk akkor, ha a helyszínt a felfedezésével, illetőleg a helyszín biztosításával összefüggésben, avagy az esemény felfedezésének, az elkövető azonosításának megnehezítése, meghiúsítása céljából változtatták meg. Az úgynevezett spontán jellegű az esemény felfedezésével, a helyszín biztosításával természetesen együtt járó beavatkozások nem az elváltozások károsítására, a nyomozás megnehezítésére irányulnak, függetlenül attól, hogy akár gondatlanul történnek, akár szándékos cselekvés következményei. A gondatlan változtatás tipikusan abból ered, hogy a helyszínre belépő személy vagy személyek az életmentés vagyoni kármentés miatt a közlekedési baleset végleges helyzetét megváltoztatják. Nagyon nehéz helyzet elé állítják a helyszíni szemlét végző személyeket az utólagosan keletkezett nyomok, megváltoztatott elváltozások miatt a közúti baleset bekövetkezésének rekonstruálását. A felfedező tanú, az orvos, a helyszínbiztosító (stb.) bár ügyelhet arra, hogy felesleges változásokat ne okozzon, de a tájékozódás, a sérült ellátása, a közveszély elhárítása, a megtalált nyomok letakarása (stb.) mind-mind olyan szándékos cselekvés, amely elkerülhetetlenül módosítja a helyszín eredeti állapotát. A helyszín állapotában így létrehozott változások az érintettek meghallgatásával rendszerint viszonylag könnyen tisztázhatók, hiszen többnyire emlékeznek arra, hogy mit tapasztaltak és tettek a helyszínen. A helyszínen jelen lévő katasztrófavédelem, mentőszolgálat beosztottjainak a kihallgatása a helyszín megváltoztatásával kapcsolatosan tisztázhatja a helyszínhez nem illeszkedő nyomok azonosítását (Pl. a mentőszolgálat által használt fémkerekes mentőágy aszfalton hagyott karcolási nyomai, a tűzoltók által elvágott biztonsági övek, a kiemelt személyek elhelyezkedése a járművekben stb.) Az elkövető sokszor igyekszik mindent megtenni azért, hogy a nyomozást megnehezítse és vagy tévútra vezesse, hiszen nyilvánvaló érdeke, hogy minél kevesebb, a személyére utaló elváltozás maradjon utána, illetve hogy a bűnösségének bizonyítását késleltesse. 22

Néhányuk tudatosan vigyáz a rendre, nehogy a leesett rendszáma, az elütött gyalogos sapkájának, tárgyainak az összeszedésével könnyen észrevehető változást okozzon (eltakarítja a lehullott anyagmaradványokat, letörölgeti a járművén látható nyomokat. Van, hogy a felfedező tanú vagy a sértett megpróbálja a maga javára kihasználni az esemény során kialakult helyzetet pl. elvisz vagy elrejt néhány dolgot, mintha azok is az esemény során tűntek volna el (vagy semmisültek volna meg). Előfordul az is, hogy a sértett önmaga vagy más személy védelme érdekében változtat a helyszín állapotán (pl. eltünteti a számára kompromittáló, a kapcsolatára utaló dolgokat; ami legtöbbször a szexuális élet eltitkolt mozzanataival, illetőleg a barátok, hozzátartozók gyanúba keveredésének megakadályozásával függ össze). E szándékos változtatásokat azonban a legtöbbször felesleges cselekmények jellemzik, így a cselekménysor logikája megtörik, a valótlan gépjárművezetőnek feltett konkrét, a baleset bekövetkezésével összefüggésben lévő kérdésekkel ez könnyen tisztázható. A helyszínen talált állapot nem véletlenül felhalmozott dolgok és jelenségek sokasága, hanem egymáshoz szervesen, törvényszerűen kapcsolódó nyomok, dolgok, jelenségek összefüggései. Ezek a dolgok és jelenségek (helyzetek, nyomok, elváltozások) azoknak a történéseknek (okoknak) a következményei (okozatai), amelyek ott végbementek. A helyszín állapotában mint negatívon tükröződik a cselekmény, és ezért az a helyszín alapján utólag is rekonstruálható. Ha az egyes jelenségeket, elváltozásokat összefüggéseikben vizsgáljuk, a helyszín összképéből szinte kiabál a logikailag oda nem illő eseménysor, illetve annak elemei. Többes (tagolt) helyszínről akkor beszélhetünk, ha a bűnös tevékenység materiális nyomai más-más helyen találhatók (pl. máshol történt a gyalogos elütése, mint ahol az áldozatot megtalálják). Több helyszín létezésére utalhatnak a már említett negatív jelenségek, pl. a közlekedési balesetben elhunyt személy holttestén szúrt seb van, vér pedig minimális, vagy nincs. Ilyen esetekben fel kell kutatni a még ismeretlen helyszíneket, a helyszíni szemle végrehajtásába haladéktalanul be kell vonni a bűnügyi szolgálatot, forrónyomos nyomozócsoportot. Mozgó helyszínek a közlekedési eszközök. Esetükben a munkát rendszerint az nehezíti, hogy az elkövetés után is tovább mozognak, idő telik el a megtalálásukig, ez alatt változások következhetnek be, és sok esetben úgynevezett nyomszegény helyszínek. 23