A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzata

Átírás

1 A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzata Készítette: Dr. Vlaskovits József és Dr. Bárdosi Zsolt Szerkesztette: Dr. Bárdosi Zsolt Felhasználva: Dr. Antos Árpád, Dr. Bodóczky László és Dr. Koszorú István anyagait és véleményét, valamint Figyelembe véve: Dr. Kiss Gergely Dr. Kovács Katalin Kemény István Ruza József Sass Katalin és Dr. Temes Judit véleményét. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Fejezet... 4 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzatának jogszabályi alapjai A Szabályzat célja és a sportfegyelmi vétség fogalma A Szabályzat időbeli hatálya A Szabályzat területi és személyi hatálya A fegyelmi bizottságok és eljáró tanácsaik Jogköri, hatásköri és illetékességi szabályok Fejezet... 6 A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS ALAPELVEI A tisztességes eljáráshoz való jog Az ártatlanság vélelme A védelem elve Az anyanyelv használata és a szóbeliség elve A közvetlenség elve A nyilvánosság elve A hivatalból való eljárás elve fejezet... 7 A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEMEI, VALAMINT ALANYAI A bizonyítékok A tanú A szakértő Az eljárás alá vont személy A védő Fejezet... 9 A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS FOLYAMATA A sportfegyelmi eljárás célja A sportfegyelmi büntetés kiszabásának elve és módja (határozat) A sportfegyelmi vétség elbírálása fegyelmi tárgyalás tartása nélkül A sportfegyelmi eljárás megindítása A sportfegyelmi eljárás megtagadása A fegyelmi tárgyalás, a fegyelmi tanács és a fegyelmi biztos eljárása A sportfegyelmi tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása A jegyzőkönyv A sportfegyelmi határozat Összeférhetetlenségi szabályok A sportfegyelmi eljárás megszüntetése A sportfegyelmi eljárás felfüggesztése A sportfegyelmi eljárás akadálya A sportfegyelmi fegyelmi büntetések /Stv. 15. és 16. / Az elsőfokú sportfegyelmi eljárás Fejezet A FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS (MÁSODFOK) A fellebbezésre jogosultak A fellebbezés alapja és hatálya A fellebbezés bejelentése A fellebbezés visszavonása A fellebbezés tartalma Fejezet RENDKÍVÜLI JOGORVOSLAT A felülvizsgálati eljárás A sportfegyelmi eljárás ismételt lefolytatása A bírósági út Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 44. A fegyelmi határozatok nyilvántartása A költségek viselése A Szabályzat érvényessége és hatálya Fejezet MELLÉKLET A sportfegyelmi szabályzatban található rövidítések A sportfegyelmi ügyekben eljáró szervek hatásköre és ügycsoportjai (I. és a II. táblázat) A tanúzási tilalmak és a tanúzási mentességek (III. táblázat)

4 1. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A MÚSZ Sportfegyelmi Szabályzatának jogszabályi alapjai A Sportról szóló évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) V. fejezetében, a Kormány Sportfegyelmi felelősséget szabályozó 34/2001. (III. 5.) Kormány rendeletében (továbbiakban: Rendelet) jogszabályi előírásai alapján a Szakszövetség (Magyar Úszó Szövetség továbbiakban: MÚSZ) Alapszabályának és a Nemzetközi Úszó Szövetség (továbbiakban: FINA) szabályzatainak előírásait figyelembe véve jelen szabályzatot az egész úszó sportágra vonatkozóan akként fogadja el, hogy ennek szerves részét képezik azon szakági Alszövetségi Sportfegyelmi szabályzatok, amelyek tartalmazzák jelen szabályzat alapvető rendelkezéseit és amelyeket az illető szakági Alszövetség Elnöksége mellett a Szakszövetség Elnöksége is jóváhagyott /Stv. 29. (2) bekezdés, valamint MÚSZ Alapszabály 6. (1) a) pontja és (3) bekezdése, valamint a 32. (2) 1. pontja értelmében/. E Sportfegyelmi Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) a MÚSZ Szabályzataként fogadta el a MÚSZ Elnöksége az alábbiak szerint. 1. A Szabályzat célja és a sportfegyelmi vétség fogalma 1. (1) A sportfegyelmi eljárás célja a MÚSZ rendjének védelme, a szabálysértések elkövetőinek felelősségre vonása, nevelése, valamint megelőző és visszatartó hatás kiváltása a szabályok betartása, betartatása érdekében. 1. (2) A MÚSZ szakági Alszövetségei, és területi szervezetei (szövetségek) sportfegyelmi eljárást folytathatnak le a hatáskörük és illetékességük körébe tartozó sportszakemberrel és sportolóval szemben, ha vétkesen szándékosan vagy gondatlanul megszegi: a nemzetközi szakszövetség (FINA és LEN), az országos szakszövetség (MÚSZ), annak szakági alszövetségei, valamint területi szervezetei, alapszabálya, verseny, -igazolási, -átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban előírt kötelezettségeket és ekként sportfegyelmi vétséget követ el. 1. (3) A MÚSZ szakági alszövetségei és területi szervezetei (szövetségek) sportfegyelmi eljárást folytathatnak le a hatáskörük és illetékességük körébe tartozó tag sportszervezettel szemben, ha az megszegi 1. (2) bekezdés szerinti szabályzatokban előírt kötelezettségét. 1. (4) E célokból adódó feladatokat a MÚSZ, a MÚSZ szakági alszövetségei és területi szervezetei - az általuk létrehozott és - az e Szabályzatban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel felruházott sportfegyelmi bizottságok keretében látják el a 3., a 4. és 5. szerint. 2. A Szabályzat időbeli hatálya 2. (1) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő Sportfegyelmi Szabályzat alapján kell elbírálni. 2. (2) Ha az elbíráláskor olyan rendelkezés, szabályzat van hatályban, amely szerint az elkövetett cselekmény már nem fegyelmi vétség, vagy az enyhébb elbírálás alá esik, akkor a megváltozott rendelkezést, szabályzatot kell alkalmazni a hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is. 3. A Szabályzat területi és személyi hatálya 3. (1) A Szabályzatot kell alkalmazni a MÚSZ, a MÚSZ szakági alszövetségei, valamint a területi szervezeteik által lebonyolított versenyek, rendezvények, edzőtáborok, bel- és külföldi utazások résztvevőire: MÚSZ szakági alszövetségei által leigazolt versenyzőkre, 4

5 Sportszakemberekre (Stv ), így a sportszervezet vezetőjére, alkalmazottjára, megbízottjára, edzőjére, oktatójára, a versenybírákra, a versenyrendezőkre, a sportorvosra, gyúróra, intézőre, szertárosra, MÚSZ szakági alszövetségei és a területi szervezet választott tisztségviselőire, alkalmazottaira, megbízottaira. 3. (2) Ezt a Szabályzatot kell alkalmazni a MÚSZ szakági alszövetségei tagjai által szervezett versenyeknek a 3. (1) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti résztvevőire. 3. (3) Nem terjed ki a Szabályzat hatálya a sportszervezetek által szervezett edzéseken, bel- és külföldi utazásokon, versenyeknek nem minősülő zártkörű sportrendezvényeken elkövetett, az Stv a szerint egyébként fegyelmi vétséget megvalósító cselekményekre. Ilyen esetekben azonban a MÚSZ bármelyik szakági alszövetségi elnöke írásban felkérheti tagszervezetét fegyelmi eljárás, vagy előzetes vizsgálat lefolytatására. A MÚSZ szakági alszövetségei a sportszervezetnél az 3. (1) b) pontja szerinti munkaköröket betöltők ellen kezdeményezhet fegyelmi eljárást /Stv. 18. (3)/. 3. (4) E Szabályzatot kell alkalmazni a 12. (2) bekezdése szerinti esetben a MÚSZ szakági alszövetségei jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetével szemben is. 4. A fegyelmi bizottságok és eljáró tanácsaik 4. (1) A MÚSZ szakági alszövetségeinek Fegyelmi Bizottságot kell választaniuk azon elsőfokú ügyek elbírálására, amelyek nem tartoznak a MÚSZ, illetve a tagszervezetek (a MÚSZ területi szervezeteinek) hatáskörébe és illetékessége alá (lásd: Mellékletek II. táblázat). Az első fokú Fegyelmi Bizottság Elnöke vagy helyettesítője jelöli ki esetenként az adott ügyben eljáró háromtagú tanácsot (Fegyelmi Tanács) a bizottság tagjai közül. A sportfegyelmi bizottságokat és az eljáró tanácsokat a szakági alszövetségek sportfegyelmi szabályzataiban kell meghatározni, kivéve a Szakszövetség Közgyűlése által választott MÚSZ Rendkívüli Fegyelmi Bizottságot (továbbiakban: MÚSZ RFB) és eljáró tanácsát. 4. (2) A MÚSZ Alapszabály 37. (3) bekezdése szerint a területi szervezetek (megyei, regionális szövetségek) közgyűlései legalább 3 tagú Fegyelmi Bizottságot választanak a hatáskörükbe és illetékességi körükbe tartozó ügyek első fokú elbírálására, amely Területi Fegyelmi Tanácsban jár el (lásd: Mellékletek I. táblázat). 4. (3) A Rendelet 2. (5) bekezdése és a MÚSZ Alapszabá1y 24. (3) z/ pontja értelmében a MÚSZ szakági alszövetségeinek Elnökségei gyakorolják a fegyelmi jogkört másodfokon. Ekkor a MÚSZ szakági alszövetségei elnöke vagy helyettesítője jelöli ki a MÚSZ szakági alszövetségei elnökség tagjai közül az eljáró Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács elnökét és két tagját. Az egyes ügyek elbírálására az Elnökség saját tagjai közül kijelöli, ezen eljáró tanács elnökét és tagjait (ez a háromfős Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács). 4. (4) A MÚSZ Alapszabály 37. (4) bekezdése szerint a MÚSZ szakági alszövetségei öttagú Rendkívüli Fegyelmi Bizottságot választanak - az egyes Elnökségek által /lásd: 4. (3) bekezdés/ -a másod fokon hozott, jogerős fegyelmi határozatok felülvizsgálati eljárásához. Ennek (RFB) elnöke vagy helyettesítője jelöli ki, az egyes konkrét ügyekben eljáró háromfős tanácsot (Rendkívüli Fegyelmi Tanács) és tagjai közül ezen eljáró tanács elnökét. 4. (5) Nem a MÚSZ szakági alszövetségeinek Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága, hanem a Szakszövetség (MÚSZ) Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága (MÚSZ Rendkívüli Fegyelmi Tanácsa) jár el azon ügyek felülvizsgálata során, amelyek: a Rendelet 11. (2) bekezdése szerinti szakszövetség rendkívüli fegyelmi bizottsági hatáskörébe tartoznak; a Stv. 15. (3) és (4) bekezdése szerint a Stv. 15. (1) b/ és c/, illetve (2) b/ pontja alapján a sportszervezet (Stv ) folytatott le első és másodfokon sportolójával vagy sportszakemberével szemben; a MÚSZ szakági alszövetségeinek Elnökségi tagját érintő ügyekben, valamint a Szabályzat 33. (1) e/ és 33. (2) e/ pontjához tartozó ügyekben. 4. (6) Jelen Szabályzat 5. (8) bekezdésében meghatározott ügyekben nem a MÚSZ vagy a MÚSZ szakági alszövetségei járnak el, hanem a FINA Végrehajtó Bizottsága vagy Dopping Bizottsága. 5. Jogköri, hatásköri és illetékességi szabályok 5. (1) A MÚSZ szakági Alszövetségei sportfegyelmi eljárást folytathatnak le saját tagjaikkal (sportszervezet) szemben és saját szakági működési területükön, ha az a nemzetközi szakszövetség, az országos szakszövetség, a szakági alszövetségek, vagy a területi szervezetek alapszabályaiban illetve egyéb szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi. 5

6 Ez az eljárás elsőfokon a szakági Alszövetségek Fegyelmi Bizottságának hatáskörébe tartozik (lásd: Mellékletek II. táblázat). 5. (2) Területi szervezet nem folytathat le eljárást sportszervezettel szemben, de ilyen eljárást kezdeményezhet a saját szakági Alszövetsége Fegyelmi Bizottságánál /5. (1) szerint/. 5. (3) Amely szakág működési területét érintette a vétség, annak a szakági Alszövetségnek a Fegyelmi Bizottsága jár el azokban az ügyekben, amelyekben a szabályszegés országos bajnoki versennyel (ideértve a korosztályi bajnokságokat, vidékbajnokságokat és a fedett uszoda nélküliek bajnokságát), seregszemlével, döntővel, nemzeti vagy régiós válogatottak közti viadallal, válogatottak külföldi utazásával vagy edzőtáborozásaival kapcsolatban történt. 5. (4) A területi szervezet sportfegyelmi bizottsága (lásd: Mellékletek I. táblázat) jár el első fokon azokban az ügyekben, amelyek alapjául szolgáló szabályszegést a területi szervezet rendezvényén, továbbá valamelyik tagszervezete (sportszervezet) versenyén követtek el. Az ügyet döntése alapján a Területi Fegyelmi Tanács, az érintett MÚSZ szakági alszövetség Fegyelmi Bizottsága elé is utalhatja /lásd: az 5. (5)/. 5. (5) A MÚSZ szakági alszövetség Elnökének indítványára a MÚSZ szakági alszövetség Fegyelmi Bizottsága magához vonhat a 5. (4) bekezdése szerinti ügyet is, ha annak rendkívüli súlyossága vagy jellege az országos hatáskörű szerv eljárását teszi indokolttá. 5. (6) A MÚSZ szakági alszövetségei, valamint a területi szervezetek tisztségviselői ellen indult eljárást, csak az érintett szakági alszövetség Fegyelmi Bizottsága folytathatja le. 5. (7) A MÚSZ bármely szakági alszövetségének elnöke, társelnöke, alelnökei, valamint tisztségviselői elleni eljárásra elsőfokon, az adott szakági alszövetség Fegyelmi Bizottságának van hatásköre és illetékessége. A másodfokú eljárásra a Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanácsuk jogosult, melynek elnökét és két tagját a MÚSZ elnöke vagy azon alelnök kéri fel a bizottságok tagjai közül, aki az ügyben nem érintett. A harmadfokú eljárás lefolytatására pedig a MÚSZ Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága (ennek háromfős MÚSZ Rendkívüli Fegyelmi Tanácsa) jogosult. Ebben az esetben a Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság tagjai kivételesen nem az elnökség tagjaiból, hanem a MÚSZ és alszövetségei jogi, fegyelmi és rendkívüli fegyelmi bizottságainak tagjaiból kerülnek ki. 5. (8) A FINA Végrehajtó Bizottsága vagy Dopping Bizottsága jár el a FINA szabályzat C.10. pontjában foglaltak szerint, ha a MÚSZ szakági alszövetség tisztségviselője, tagszervezetének képviselője vagy versenyzője azzal követ el vétséget, hogy a FINA iránti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy FINA szabályát, illetve a FINA Kongresszus által hozott döntéseket megsérti. A FINA Végrehajtó Bizottsága vonja fegyelmi eljárás alá a FINA Szabályzat GR. 4.7., a , valamint a pontja szerint, azokat a személyeket, akik a FINA eseményeken az igazi sportemberhez illő kötelezettségeik végrehajtását megtagadják, politikai okból visszalépnek versenytől, versenyszámtól, vagy politikai nézetük alapján bármilyen más módon nem működnek együtt a verseny Szervező Bizottságának tisztségviselőivel. 5. (9) Amennyiben a FINA, bármely szabálya megsértéséért, saját hatáskörben, fegyelmi eljárást folytat le különös tekintettel a doppingvétségre a MÚSZ-nak, és a MÚSZ ügyben érintett szakági alszövetségének is megfelelően mérlegelni kell az eljárás lefolytatását. 2. Fejezet A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS ALAPELVEI Az alapelvek rendszerint főszabályként fogalmazhatóak meg, amelyek tartalmazzák a legáltalánosabb követelményeket, tilalmakat és egyben iránymutatást adnak. 6. A tisztességes eljáráshoz való jog 6. (1) Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a Stv., a Rendelet, valamint a Szabályzat által meghatározott módon létrehozott független és pártatlan sportfegyelmi tanács tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot az ellene felhozott vádak megalapozottságát illetően. 6. (2) Minden fegyelmi vétséggel gyanúsított személyt ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a Szabályzatnak megfelelően meg nem állapították. 6. (3) Minden fegyelmi vétséggel gyanúsított személynek joga van legalább arra, hogy: a legrövidebb időn belül tájékoztassák az ellene felhozottak természetéről és indokairól; rendelkezzék a védekezés előkészítéséhez szükséges idővel; személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessen kérdéseket intézhessen a beidézett tanúkhoz, illetve mentő tanúkat idézhessen az ügyében eljáró fegyelmi tanács elé. 6

7 (Az évi XXX. törvénnyel kihirdetett, Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény alapján.) e) az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek, a másodfokú határozat ellen rendkívüli jogorvoslatnak (felülvizsgálati kérelem) van helye. 7. Az ártatlanság vélelme 7. (1) Senki sem tekinthető vétkesnek addig, amíg sportfegyelmi felelősségét a jogerős fegyelmi határozat meg nem állapította. 7. (2) A fegyelmi eljárás feladata, hogy a tényállást alaposan felderítse, valamint a felelősséget enyhítő és súlyosbító körülményeket feltárja. 7. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. 7. (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tényt az eljárás alá vont személy rovására nem lehet értékelni. 8. A védelem elve 8. A sportfegyelmi eljárás bármely szakában kötelesek az eljáró fegyelmi tanácsok biztosítani az eljárás alá vont személy számára a védelem jogát. 9. Az anyanyelv használata és a szóbeliség elve 9. (1) A sportfegyelmi eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. 9. (2) A fegyelmi tanács jogerős határozatának alapjául csak a tárgyaláson szóban előadott vagy ismertetett anyag szolgálhat. 10. A közvetlenség elve 10. (1) A sportfegyelmi tanács a tárgyalás anyagának (tényeknek) - különösen a bizonyítékoknak eredeti forrásból, személyes észleleten alapuló, közvetlenül történt megvizsgálására alapozza sportfegyelmi határozatát. 10. (2) A sportfegyelmi tárgyalást lehetőleg egy - a szükséghez képest folytatólagos- tárgyaláson kell befejezni. 11. A nyilvánosság elve 11. (1) A sportfegyelmi tárgyalás általában nyilvános. 11. (2) Bármely fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja, ha ez üzleti titok megőrzése végett, illetőleg erkölcsi okból szükséges. 11. (3) A fegyelmi tanács a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha zárt tárgyalást tartott (nyilvánosságot kizárta). 12. A hivatalból való eljárás elve 12. A sportfegyelmi bizottságok saját hatáskörben (más személy kezdeményezése nélkül is) kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi ügyekben eljárni, az e Szabályzatban meghatározott módon. 3. fejezet A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEMEI, VALAMINT ALANYAI 13. A bizonyítékok 13. (1) Az eljárás során felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz és bizonyíték, amely a tényállás (tehát a történtek) megállapítására alkalmas lehet. A fegyelmi tanácsok ezeket egyenként és összességükben szabadon értékelik, és ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el. 13. (2) A bizonyítási eszközök a tanúvallomás, szakvélemény, az okirat, tárgyi bizonyíték, az eljárás alá vont személy nyilatkozata, valamint hang-, és képfelvételek. 7

8 13. (3) A MÚSZ, a MÚSZ szakági alszövetségei, valamint területi szervezeteik, továbbá tagegyesületeik, és az azokkal kapcsolatban álló személyek kötelesek a sportfegyelmi bizottság írásban történt megkereséseire, a kézhezvételtől számított 15 napon belül válaszolni. A kért adatok közlését csak akkor tagadhatják meg, ha a tájékoztatással személyiségi jogokat vagy egyéb jogszabály által védett titkot sértenének meg, azonban ebben az esetben is írásban kötelesek e tény közlésére. 14. A tanú 14. (1) Tanúként lehet meghallgatni azt a személyt, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van. A tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adhassa elő. 14. (2) A meghallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy a tanú hozzájárul-e személyi adatainak nyilvános kezeléséhez, avagy azok kezelését zártan kéri-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja. 14. (3) Amennyiben a tanú személyi adatainak kezelését zártan kéri, úgy ezen adatok nyilvánosan nem hangzanak el, hanem azt a személyi igazolványából vagy az egyébként személyi azonosításra alkalmas más okiratból a jegyzőkönyvvezető kiírja, ezen adatokat borítékba helyezi, azt lezárja. Ezt követően a borítékra ráírja a boríték azonosítására alkalmas azonosító jelzést, és a jegyzőkönyv mellékleteként csatolja. 14. (4) Tisztázni kell, hogy a tanú vallomástételének nincs-e akadálya /14. (5)/, és figyelmeztetni kell őt a hamis tanúzás, valamint a hamis vád következményeire /Btk /. 14. (5) A tanúvallomást megtagadhatja: a fegyelmi eljárás alá vont hozzátartozója /14. (7)/, az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg, kivéve, ha ez alól felmentették. 14. (6) A tanút mentességére meghallgatása előtt, illetőleg mihelyt a mentesség ismertté vált, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A tanúvallomás megtagadásának jogosságáról a sportfegyelmi tanács dönt. 14. (7) Hozzátartozó: az egyenes ági rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa /Be. 66. (1) bekezdés a) pont/. A tanúzási tilalmakat és a tanúzási mentességeket, a Melléklet III. táblázata tartalmazza. 15. A szakértő 15. (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell igénybe venni. Az igénybevétel során törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb költség merüljön fel. 15. (2) Az ügyben szakértőként nem járhat el: az eljárás alá vont személy (ha szakértő is egyben), védő, sértett, az eljárás kezdeményezője, valamint ezek képviselője vagy hozzátartozója, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el Az eljárás alá vont személy 16. (1) A fegyelmi eljárás alá vont személy vallomását bizonyítékként kell figyelembe venni. Ha a vallomástételt megtagadja, vagy a meghallgatáson nem jelenik meg, figyelmeztetni kell azonban arra, hogy ez az eljárás folytatásának nem akadálya, és így a védekezésének erről a módjáról végleg lemond. 16. (2) A fegyelmi eljárás alá vontat figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt az eljárás során bármikor megtagadhatja. 16. (3) Ha az eljárás alá vont, mást bűncselekmény elkövetésével vádol, ennek következményeire figyelmeztetni kell. 16. (4) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni. Amennyiben a kiskorú törvényes képviselője a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a sportfegyelmi tárgyaláson, a tárgyalás távollétében megtartható. 17. Ha az eljárás alá vont és tanú vallomásai. egymással ellentétesek, szükség esetén szembesítéssel kell az ellentétet tisztázni. 8

9 18. A védő 18. (1) Védő lehet: ügyvéd, jogi képviselő, vagy más nagykorú személy meghatalmazás alapján; az eljárás alá vont személy törvényes képviselője és meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozója. 18. (2) Az eljárás alá vont érdekében több védő is eljárhat. Több eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha az eljárás alá vontak érdekei nem ellentétesek. 4. Fejezet A SPORTFEGYELMI ELJÁRÁS FOLYAMATA 19. A sportfegyelmi eljárás célja 19. A sportfegyelmi eljárás célja a MÚSZ és a MÚSZ szakági alszövetségei rendjének védelme, a szabálysértések elkövetőinek felelősségre vonása, nevelése, valamint megelőző és visszatartó hatás kiváltása a szabályok betartása, betartatása érdekében. 20. A sportfegyelmi büntetés kiszabásának elve és módja (határozat) 20. (1) A sportfegyelmi büntetést, a büntetés céljának szem előtt tartásával - a Szabályzatban meghatározott keretek között a sportfegyelmi tanács határozatával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a fegyelemsértés súlyához és az elkövető vétkességének fokához, továbbá az egyéb enyhítő és súlyosbító körülményekhez. 20. (2) A sportfegyelmi ügyben hozott minden érdemi határozatot közölni kell: az eljárás kezdeményezőjével, a sértettel, az eljárás alá vont személlyel, fiatalkorú esetén törvényes képviselőjével, azzal, akire vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz, valamint a MÚSZ elnökével és az ügyben érintett MÚSZ szakági alszövetség elnökével. 21. A sportfegyelmi vétség elbírálása fegyelmi tárgyalás tartása nélkül 21. (1) Az egyszerű, csekély jelentőségű fegyelmi vétség elbírálható fegyelmi tárgyalás tartása nélkül, amennyiben a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által beszerzett bizonyítékokat elégségesnek találja a tényállás megállapításához és az eljárás alá vont vagy képviselője elismerte a tényállást. 21. (2) A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló adatok alapján a 33. a), és b) pontjaiban meghatározott büntetéseket szabhatja ki tárgyalás mellőzésével. 21. (3) A tárgyalás mellőzésével hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az eljárás alá vont 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ebben az esetben a határozatot vissza kell vonni, és a tárgyalás alapján új határozatot kell hozni. 22. A sportfegyelmi eljárás megindítása 22. (1) Sportfegyelmi eljárást csak a fegyelmi bizottság elnöke, vagy helyettesítője rendelhet el határozatban, ha közvetlenül tudomása van az okot adó körülményekről, vagy nála írásban kezdeményezték a fegyelmi eljárást. E tényről, illetve az eljárás kezdeményezését kérő iratról, köteles három napon belül tájékoztatni a MÚSZ elnökét és az ügyben érintett MÚSZ szakági alszövetség elnökét. 22. (2) Bárki, akinek sportfegyelmi vétség alapját képező tény jut tudomására, azt bejelentve fegyelmi eljárást kezdeményezhet írásban a MÚSZ címén, a Fegyelmi Bizottság Elnökének címzett levelében. 22. (3) Amennyiben közvetlenül az eljárás elrendelésére jogosult személyhez /lásd: 22. (1)/ jut el a sportfegyelmi eljárást kezdeményező bejelentés, úgy köteles három napon belül e tényről tájékoztatni a MÚSZ elnökét és az ügyben érintett MÚSZ szakági alszövetség elnökét. 22. (4) Sportfegyelmi eljárás, a cselekmény (tevés, nem tevés vagy mulasztás) elkövetésétől számított egy éven belül indítható. Külföldön elkövetett Szabályzatba ütköző cselekmény esetén a határidőt az eljárás alá vont, belföldre történt visszaérkezésétől kell számítani /Rendelet 4. (1) bekezdése/. 9

10 22. (5) Az 1) bekezdés szerinti eljárás elrendeléséről nyolc napon belül írásban kell értesíteni az eljárás alá vont személyt. 22. (6) Az értesítésben meg kell jelölni: a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját, a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalásnak az időpontját. Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a sportfegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is. 22. (7) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják. 22. (8) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni. Amennyiben a kiskorú törvényes képviselője a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a sportfegyelmi tárgyaláson, a tárgyalás távollétében megtartható. 23. A sportfegyelmi eljárás megtagadása A fegyelmi eljárás elrendelését határozatban (fegyelmi tanács) meg kell tagadni, amennyiben a bejelentés, vagy az előzetes bizonyítás adatai sportfegyelmi vétség alapos gyanúját nem támasztják alá. Megtagadható a sportfegyelmi eljárás, ha a bejelentés névtelenül történik, vagy nem azonosítható személytől, szervtől származik és az előzetes vizsgálathoz szükséges adatokat nem tartalmazza, vagy a gyanúsítás nyilvánvalóan alaptalan. 24. A fegyelmi tárgyalás, a fegyelmi tanács és a fegyelmi biztos eljárása 24. (1) Fegyelmi eljárást csak háromtagú fegyelmi tanács folytathat le. Ennek elnökét és két tagját - illetőleg ha szükséges, közülük az előzetes bizonyítás, adat kiegészítés felvételére jogosult fegyelmi biztost - a hatáskörrel és illetékességgel bíró fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki (saját magát is beleértve). 24. (2) A fegyelmi biztos a tényállás megállapításához szükséges körülményeket köteles amennyire lehetséges- tisztázni. Ennek érdekében előzetesen meghallgathatja az eljárás alá vont személyt (törvényes képviselőjét), illetőleg szervezet képviselőjét, a tanúkat és szakértőt, vagy egyéb más bizonyítási eszközt is igénybe vehet. A fegyelmi biztos a fegyelmi tanács részére 15 napon belül írásbeli jelentést köteles készíteni. 24. (3) A fegyelmi tanács elnöke a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont, az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat. 24. (4) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a sportfegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, hang- és képfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. 24. (5) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyveket kell felvenni. 24. (6) Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe, valamint kérelmére, az eljárás során, az általa megjelölt területi szervezet részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni /Alapszabály 41. (2) szerint/. 24. (7) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. 24. (8) Az elsőfokú eljárást a megindítástól számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 24. (9) A sportfegyelmi tanács elsőfokú határozatában: ha a sportfegyelmi vétséget megállapítja, büntetést szab ki, az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy az eljárást megszünteti. 10

11 25. A sportfegyelmi tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása 25. (1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti. Ügyel a fegyelmi szabályzat rendelkezéseinek megtartására, gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson résztvevők jogaikat gyakorolhassák, ezekre a figyelmüket felhívja. 25. (2) A tárgyalás megnyitása után a fegyelmi tanács elnöke, vagy erre felkért tagja (a fegyelmi biztos) ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, majd az eljárás alá vont tehet nyilatkozatot. 25. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását előzetesen nem mentette ki, a fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás alá vont jelenléte nélkül is meg lehet tartani. 25. (4) Az eljáró fegyelmi tanács - amennyiben szükséges - a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le. Ennek során tanúkat, szakértőket hallgathat meg, helyszíni szemlét vagy helyszíni tárgyalást tarthat. 25. (5) A tanúk közül először a sértettet kell meghallgatni. A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. 25. (6) Biztosítani kell, hogy a bizonyítási eljárás befejezése után a határozathozatal előtt az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont, valamint képviselői amennyiben a tárgyaláson jelen vannak az indokokat és a bizonyítékokat megismerhessék, nyilatkozatokat terjeszthessenek elő. Indítványaik esetleges elutasítását a fegyelmi határozatban indokolni kell. 25. (7) A fegyelmi tanács ügydöntő határozatát zárt tanácskozás után, szavazással hozza, melyen tagjai és a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen. 25. (8) A szavazásban való részvétel a tanács tagjai számára kötelező és a szavazástól nem tartózkodhatnak. A tanács elnöke utolsónak szavaz. Szavazateltérés esetén a tanács szavazattöbbséggel dönt. A határozathozatalkor kisebbségi véleményen levő tanács tagja jogosult írásbeli különvéleményét zártan a fegyelmi ügyhöz csatolni. 26. A jegyzőkönyv 26. (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet, hang- vagy képfelvételt (továbbiakban együtt: jegyzőkönyvet) kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: tárgyalás helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a fegyelmi eljárás alá vont személy szükséges adatait és nyilatkozatát, a meghallgatott tanuk és szakértők szükséges adatait és nyilatkozatát, az írásbeli és tárgyi bizonyítékok ismertetésének megtörténtét, a határozat kihirdetésének megtörtént és rendelkező részét, a jogorvoslatra vonatkozó nyilatkozatokat. 26. (2) A hang- vagy képfelvétel útján készült jegyzőkönyvet 30 napon belül írásba kell foglalni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá A sportfegyelmi határozat 27. (1) A fegyelmi határozat bevezető és rendelkező részből, rövid indokolásból, keltezésből és aláírásból áll. 27. (2) A határozat rendelkező része tartalmazza az eljárás alá vont személy adatait, a fegyelmi vétség megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést, valamint annak függvényében a kiszabott fegyelmi büntetést, a felmentést vagy az eljárás megszüntetésének kimondását és okát. 27. (3) A fegyelmi határozatban rendelkezni kell az esetleg felmerült eljárási költségekről és azok viseléséről. 27. (4) A határozatot a fegyelmi tanács tagjai írják alá. 27. (5) A fegyelmi határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, a távollévőkkel tértivevényes levéllel történő kézbesítés útján kell közölni. A kihirdetett határozat másolatának átvételét a jogorvoslatra jogosulttal alá kell íratni. 27. (6) A fegyelmi határozat másolatát meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, amelyek a határozat végrehajtásában közreműködni kötelesek, továbbá azon sportszervezetnek, melynek az eljárás alá vont személy a tagja, alkalmazottja, megbízottja, valamint a 20. (2) bekezdésében meghatározott és itt még fel nem sorolt személyeknek. 27. (7) A fegyelmi tanács elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a fegyelmi határozatot írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal tértivevényes levéllel történő kézbesítés útján közölni. 11

12 28. Az eljáró szerv az eljárás alá vont személyt felmenti, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont követte el, nincs bizonyítva a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a fegyelmi vétséget az eljárás alá vont követte el, 29. Összeférhetetlenségi szabályok 29. (1) Nem vehet részt a fegyelmi tanácsban, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a fegyelmi eljárás alá vont személy és meghatalmazottja jogi vagy törvényes képviselője és ezek hozzátartozója, akinek a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos sportegyesületben van tagsági viszonya, a fegyelmi ügyben érdekelt sportegyesület tagja, aki a fegyelmi eljárás alá vont személlyel perben vagy haragban áll aki az eljárást kezdeményezte a másodfokú eljárásban az, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el. 29. (2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban megjelölt okot a sportfegyelmi bizottság tagja a tudomására jutástól számítva, haladéktalanul köteles bejelenteni. Elfogultsági kifogást jelenthet be az eljárás kezdeményezésére jogosult, az eljárás alá vont, valamint meghatalmazott jogi vagy törvényes képviselője. 29. (3) Az elfogultsági okot, valamint kifogást a sportfegyelmi bizottság tagja esetében a bizottság elnöke, a sportfegyelmi bizottság elnöke vonatkozásában a MÚSZ szakági alszövetség elnöke bírálja el. Ha annak helyt adnak, akkor a sportfegyelmi bizottság más tagját kell megbízni az eljárás lefolytatására. 30. A sportfegyelmi eljárás megszüntetése 30. A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha: ha az eljárást a Rendelet 4. (1) bekezdésében meghatározott határidőt (elévülés) követően indították meg, az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; az elkövető meghalt; a sportszervezet jogutód nélkül megszűnt; a felelősségre vonást azért mellőzi, mert a fegyelmi vétség csekély jelentősége miatt sportfegyelmi büntetés alkalmazása szükségtelen; ebben az esetben a vétség elkövetőjének figyelmét fel kell hívni, hogy a jövőben tartózkodjék újabb sportfegyelmi vétség elkövetésétől, és e figyelemfelhívás megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell /ez nem minősül 33. (1) a), (2) a), valamint (3) a) pontok szerinti fegyelmi büntetésnek/. 31. A sportfegyelmi eljárás felfüggesztése 31. (1) A fegye1mi tanács az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik, az ismert elkövető távolléte az eljárás folytatását akadályozza. 31. (2) Az eljárás felfüggesztése az elévülést félbeszakítja. A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni. 32. A sportfegyelmi eljárás akadálya 32. (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha: a) fegyelmi vétség elkövetésétől a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultnak több mint három hónapja tudomása van, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetése óta függetlenül a tudomásra jutástól több mint egy év telt el. 32. (2) Büntetőeljárás esetén az (1) bekezdésben írt határidőket a büntetőeljárás jogerős befejezésétől kell számítani A sportfegyelmi fegyelmi büntetések /Stv. 15. és 16. / 33. (1) A sportolóra kiszabható fegyelmi büntetések: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, 12

13 c) kedvezmények csökkentése, vagy megvonása, d) pénzbüntetés, e) meghatározott időre eltiltás a sporttevékenységtől (versenyzéstől, edzéstől, sportrendezvényen való részvételtől, szakszövetségen, illetve alszövetségen belüli tevékenységtől, stb.), átigazolástól és/vagy kölcsönadástól 33. (2) A sportszakemberre kiszabható fegyelmi büntetések: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) kedvezmények csökkentése, vagy megvonása, d) pénzbüntetés, e) meghatározott időre eltiltás a szakmai tevékenységtől (edzői, versenybírói tevékenységtől, sportrendezvényen való részvételtől, a szakszövetségen, illetve alszövetségen belüli tevékenységtől, stb.), sportági sportesemény látogatásától. 33. (3) Az alszövetség által kiírt vagy szervezett versenyen résztvevő sportszervezetre és szervezeti egységére kiszabható fegyelmi büntetések: a) írásbeli figyelmeztetés b) az alszövetség és a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása, c) a rendezői létszám felemelése, d) az alszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartására kötelezés, f) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás, g) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása, h) meghatározott számú versenyből kizárás, i) az alszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, j) az alszövetségből történő kizárás, k) pénzbüntetés. 33. (4) A fegyelmi büntetések közül kettő, vagy több együttesen is kiszabható. 34. (1) A büntetés időtartama /Stv. 17. (4)/: a) a Szabályzat 33. (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, b) a Szabályzat 33. (1) bekezdésének e) pontja és (2) bekezdésének e) pontja esetében a két évet, c) a Szabályzat 33. (3) bekezdésének b) pontja esetében a hat hónapot, d) a Szabályzat 33. (3) bekezdésének e) pontja esetében a három alkalmat, e) a Szabályzat 33. (3) bekezdésének f) és g) pontjai esetében a kilenc hónapot, f) a Szabályzat 33. (3) bekezdésének j) pontja esetében az egy évet nem haladhatja meg. 34. (2) A pénzbüntetés mértékét a Stv. 17. (5) bekezdése határozza meg. 34. (3) A 33. (1) bekezdésének c), e), pontjaiban és a (2) bekezdés c), illetőleg e) pontjaiban meghatározott büntetések végrehajtása hat hónaptól két évig terjedő próbaidőre felfüggeszthetők, ha az elkövető személyi körülményei alapján várható, hogy a büntetés célja így is elérhető. 34. (4) A próbaidőre felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő tartama alatt megvalósított fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetéssel sújtják. 35. Az elsőfokú sportfegyelmi eljárás 35. A sportfegyelmi eljárás elsőfokon fellebbezés hiányában jogerős (A tárgyalás folyamatát lásd: tól). 5. Fejezet A FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS (MÁSODFOK) 36.. A fellebbezésre jogosultak 36. (1) Fellebbezésre jogosult I. a sportfegyelmi eljárás alá vont személy javára: a sportfegyelmi eljárás alá vont személy, annak védője, a kiskorú eljárás alá vont személy törvényes képviselője, 13

14 a MÚSZ elnöke és az alszövetség elnöke; II. a sportfegyelmi eljárás alá vont személy terhére: aki az eljárást kezdeményezte, a MÚSZ elnöke és az alszövetség elnöke; III. akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rendelkezés ellen. 36. (2) Az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést csak akkor lehet súlyosbítani, ha a fegyelmi eljárás alá vont terhére is jelentettek be fellebbezést. 36. (3) A fellebbezési eljárásra jogosult bizottság kiválasztása a okban és a Melléklet I-II. táblázataiban foglaltak alapján történik. 37. A fellebbezés alapja és hatálya 37. (1) A fellebbezés a határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán a másodfokú tanács (lásd: Mellékletek I-II. táblázataiban) felülbírál. 37. (2) A fellebbezésnek a kiszabott fegyelmi büntetésre halasztó hatálya van. 38. A fellebbezés bejelentése 38. (1) Az, akivel szemben az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát kihirdetés útján (a helyszínen, élő szóval) közli, fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 38. (2) A kézbesítés útján közölt ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. 38. (3) A nem a határozathozatal kihirdetésekor bejelentett fellebbezést, az ügyben elsőfokon eljárt fegyelmi tanácsnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. 38. (4) Fellebbezés esetén, a fellebbezési határidő lejárta után, az iratokat 8 napon belül fel kell terjeszteni az elbírálásra jogosult szervhez (lásd: Mellékletek I-II. táblázat). 39. A fellebbezés visszavonása 39. A fellebbező a Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács határozathozatal céljából tartott ülésének megkezdéséig a fellebbezést visszavonhatja. A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni A fellebbezés tartalma 40. (1) A fellebbezés a határozat bármely rendelkezése vagy kizárólag az indokolás ellen is irányulhat. 40. (2) A fellebbezésben ismertetni kell a fellebbezés okát és célját. A fellebbezés okának téves megjelölése miatt - az egyébként határidőre benyújtott és az alakiságnak megfelelő fellebbezést - nem lehet elutasítani. 40. (3) A fellebbező fellebbezésében új tényt állíthat, és új bizonyítékra is hivatkozhat. 6. Fejezet RENDKÍVÜLI JOGORVOSLAT 41. A felülvizsgálati eljárás 41. (1) A Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács másodfokú döntése ellen, a Rendkívüli Fegyelmi Bizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül bírálja el (A rendkívüli jogorvoslati eljárásra jogosult bizottság kiválasztása a okban, és a Melléklet I-II. táblázataiban foglaltak alapján történik). 41. (2) A felülvizsgálat iránti kérelmet, az eljárás alá vont személy, a másodfokú határozat ellen, annak kézbesítésétől számított harminc napon belül, a rendkívüli fegyelmi bizottsághoz nyújthatja be. A rendkívüli fegyelmi bizottság azt soron kívül, de legkésőbb hatvan napon belül elbírálja, határozatát írásba foglalja, és a 20. (2) bekezdésében megjelölt személyek részére továbbítja. 41. (3) A rendkívüli fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül, az első és a másodfokú eljárás iratai alapján a másodfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új határozatot hoz. 41. (4) A másodfokú határozat a kihirdetésével - a felülvizsgálati eljárásra tekintet nélkül- végrehajtható. 14

15 41. (5) Az eljárás alá vont kérelmében a határozat végrehajtásának méltányosságból való felfüggesztését kérheti a rendkívüli fegyelmi bizottságtól, ha a fegyelmi büntetés sport- vagy szakmai tevékenységtől eltiltás. 42. A sportfegyelmi eljárás ismételt lefolytatása 42. (1) Jogerős fegyelmi határozattal elbírált fegyelmi vétség esetén a sportfegyelmi eljárás megismétlésének van helye, ha a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy 1. az eljárás alá vontat a fegyelmi vétség elkövetése alól fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy a büntetőeljárást meg kell szüntetni; 2. a fegyelmi eljárás alá vont felelősségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni; b) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel. c) az alapügyben az eljáró szerv valamely tagja kötelességét a Sportfegyelmi Szabályzatba vagy a büntető törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. 42. (2) A sportfegyelmi eljárás megismétlése iránti írásbeli kérelmet a határozat jogerőre emelkedése napját követő naptól számított harminc napon belül lehet ahhoz a fegyelmi bizottsághoz benyújtani, amelyik az alapügyben a fegyelmi eljárást lefolytatta. 42. (3) A fegyelmi eljárás megismétlését kérheti az eljárás alá vont és védője, valamint az, aki alapügyben az eljárást kezdeményezte. 42. (4) A fegyelmi eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait; az ok nem szabatos megjelölése az eljárás megismétlésének nem akadálya. 42. (5) A kérelmet az alapügyben eljárt fegyelmi bizottság kijelölt tanácsa tárgyalja. A tanácsban a ban foglaltakon túl nem vehet részt, aki az alapügyben a fegyelmi vétség elbírálásában részt vett. 42. (6) Ha a sportfegyelmi tanács az eljárás megismétlése iránti kérelmet alaposnak találja, a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Az új határozat meghozataláig a fegyelmi bizottság a megtámadott fegyelmi határozat bármely rendelkezésének végrehajtását felfüggesztheti. 42. (7) Amennyiben a fegyelmi tanács az eljárás megismétlésére vonatkozó kérelmet alaptalannak találja, azt elutasítja. Az elutasítás ellen fellebbezésnek van helye. 42. (8) A Stv. 31. (3) a) pontja esetén kötelező a megismételt (új) eljárás lefolytatása, ha a törvényességi felügyeleti jogkörben eljáró ügyész keresetére a bíróság azt jogerős határozatában azt elrendelte. 42. (9) A fegyelmi eljárás megismétlésekor hozott határozat elleni fellebbezésre, és a megismételt eljárásra az eljárási szabályok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 43. A bírósági út 43. A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra, a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 7. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. A fegyelmi határozatok nyilvántartása 44. (1) A fegyelmi határozatban kiszabott büntetést, a felfüggesztés időtartamát nyilván kell tartani. 44. (2) A fegyelmi büntetéseket (határozatokat) az ügyben érintett MÚSZ szakági alszövetség Fegyelmi Bizottsága tartja nyilván. A nyilvántartási rendszer kialakítása iránt a Fegyelmi Bizottság elnöke intézkedik. 44. (3) Az írásbeli figyelmeztetéssel és a büntetés kiszabása nélkül befejezett ügyek iratait, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év múlva selejtezni kell, mely nem jelenti a nyilvántartásból való törlést. 44. (4) Egyéb fegyelmi büntetéssel zárult ügyek iratait az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt év múltán kell selejtezni. 44. (5) A dopping vétség miatt indult eljárásban keletkezett iratok, a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított tíz év elteltével selejtezhetők. 15

16 44. (6) A (3) és a (4) bekezdés esetén a selejtezést a Fegyelmi Bizottság elnöke és legalább két tagja végzi, az (5) bekezdés esetén a MÚSZ szakági alszövetség elnöke dönt a selejtezésről. 45. A költségek viselése 45. (1) A fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottságoknál felmerült költségek a MÚSZ-t, illetőleg az ügyben érintett MÚSZ szakági alszövetséget terhelik. 45. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személy költségeit általában saját maga fedezi, beleértve az eljárás során felhasznált, illetőleg figyelembe vett iratokról, dokumentumokról készített másolatokat, az utazást valamint a jogi képviselet költségeit is. Ha a sportfegyelmi eljárás során bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont személy magatartása nem adott okot az eljárásra, az esetben ez alól kivételesen felmenthető, mely döntést a határozatnak tartalmaznia kell. 46. A Szabályzat érvényessége és hatálya 46. Jelen Szabályzat a MÚSZ elnöksége és a MÚSZ szakági alszövetségek elnökségeinek határozatával válik hatályossá. Visszavonásáig, illetőleg módosításáig érvényben van és hatályos. Egy későbbiekben megalkotott és az Alapszabálynak megfelelően elfogadott sportfegyelmi szabályzat e Szabályzatot automatikusan hatályon kívül helyezi. 8. Fejezet MELLÉKLET A sportfegyelmi szabályzatban található rövidítések Be. Btk. FINA LEN MÚSZ MÚSZ-ÚASZ Rendelet Stv. Szabályzat a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Nemzetközi Amatőr Úszó Szövetség Európai Úszó Liga Magyar Úszó Szövetség Magyar Úszó Szövetség Úszó Alszövetség a Sportfegyelmi felelősséget szabályozó 34/2001. (III.5.) Kormányrendeletet a Sportról szóló évi CXLV. törvény Sportfegyelmi Szabályzat A sportfegyelmi ügyekben eljáró szervek hatásköre és ügycsoportjai (I. és a II. táblázat) I. táblázat Bizottságok Eljáró szerveik (3-3 főből állnak) Sportfegyelmi Szabályzat Hatáskörükbe tartozó ügyek megjelölése Elsőfok Területi Fegyelmi Bizottság Területi Fegyelmi Tanács 11. (2) 12. (5) szerint Másodfok MÚSZ szakági alszövetség Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottsága Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács 11. (3) 11. (3) szerinti jogerős döntések, az elsőfokon hozott határozatok elleni fellebbezés elbírálása 16

17 Rendkívüli jogorvoslat MÚSZ szakági alszövetség Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága Rendkívüli Fegyelmi Tanács 11. (4) A másodfokon hozott jogerős határozatok rendkívüli felülvizsgálati eljárása II. táblázat Elsőfok Másodfok Rendkívüli jogorvoslat Bizottságok MÚSZ szakági alszövetség Fegyelmi Bizottsága MÚSZ szakági alszövetség Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottsága MÚSZ szakági alszövetség Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága Eljáró szerveik Sportfegyelmi Szabályzat Fegyelmi Tanács 11. (1) Sportfegyelmi Fellebbviteli Tanács Rendkívüli Fegyelmi Tanács 11. (3) 11. (4) Hatáskörükbe tartozó ügyek megjelölése 12. (2), (4), (6) és (7) bekezdései szerint Az elsőfokon meghozott döntések elleni fellebbezések A másodfokon hozott jogerős határozatok rendkívüli felülvizsgálati eljárása 17

18 A tanúzási tilalmak és a tanúzási mentességek (III. táblázat) TANÚZÁSI TILALMAK a védő Be. 65. (1) bek. a) pont súlyos fogyatékosság Be. 65. (1) bek. b) pont "köztitok" Be. 65. (1) bek. b) pont TANÚZÁSI MENTESSÉGEK az eljárás alá vont személy hozzátartozója Be. 66. (1) bek. a) pont az önvád Be. 66. (1) bek. b) pont "a magántitok" Be. 66. (1) bek. c) pont Tremmel: Magyar büntetőeljárás (231. old.) 18