A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG SPORTFEGYELMI SZABÁLYZATA A Sportról szóló évi I. törvény, valamint a sportfegyelmi felel ősségről szóló 39/2004. (III.12.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Magyar Lovassport Szövetség Elnöksége a következő sportfegyelmi szabályzatot fogadta el. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fegyelmi Szabályzat célja (1) A Magyar Lovassport Szövetség ( Szövetség ) sportfegyelmi szabályzatának ( Fegyelmi Szabályzat ) célja, hogy: a) védje a versenyben, annak irányításában, szervezésében, lebonyolításában résztvevők személyét és jogait, továbbá a sportág rendjét és tisztaságát, b) előmozdítsa a versenyszabályok, a sportággal összefüggő egyéb szabályok, valamint a Szövetség szervei határozatainak tiszteletben tartását, c) ösztönözze a sportolókat a sportszerű magatartásra, d) nevelje a sportolókat arra, hogy a versenyeken a szabályok szellemének megfelelően versenyezzenek, e) biztosítsa, hogy a szabályok megsértőivel szemben fair eljárás keretében megfelelő súlyú fegyelmi büntetés kiszabására kerüljön sor. (2) A Fegyelmi Szabályzat feladata, hogy a jogszabályok keretei között meghatározza, mely cselekmények minősülnek fegyelmi vétségnek, és azok elkövetője milyen fegyelmi eljárás keretében, milyen fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A Fegyelmi Szabályzat hatálya (1) A Szövetség fegyelmi jogkörének hatálya alá tartoznak azok a sportszervezetek, amelyek a FEI, vagy a Szövetség által kiírt vagy szervezett versenyben, versenyrendszerben részt vesznek, továbbá azok a hivatásos és amatőr sportolók, sportszakemberek, sportvezetők, versenybírók, választott tisztségviselők, akik sportszervezet tagjaként vagy azzal szerződéses

2 viszonyban, (pl.versenyirodák) illetve attól függetlenül a Szövetség működése keretében sporttevékenységet fejtenek ki. (2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő szabályok szerint az elkövetett cselekmény már nem fegyelmi vétség vagy a hatályban lévő szabályok enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy ezeket a szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépésük előtt elkövetett cselekményekre is. (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha: 3. Elévülés a) a kötelezettségszegés elkövetése óta több mint egy (1) év eltelt, b) ha a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy több mint harminc (30) napja tudomást szerzett. (2) A fentebb megjelölt határidőt külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén az eljárás alá vont személy belföldre történő visszatérésétől kell számítani. (3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, úgy a fentebb megjelölt objektív határidőt (1 év) az eljárás jogerős befejezésétől, a szubjektív határidőt (30 nap) a jogerős határozat közlésétől kell számítani. II. A FEGYELMI VÉTSÉG 4. Fegyelmi vétségek (1) Fegyelmi vétséget követ el az, aki a Szövetség alapszabályában, játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket vétkesen megszegi. (2) Fegyelmi vétséget követ el az is, aki sporttevékenysége körében vagy azzal összefüggésben a) bűncselekményt követ el, b) a sportteljesítmény fokozására tiltott teljesítményfokozó szert szed vagy módszert alkalmaz (doppingol), illetőleg annak alkalmazásában közreműködik, segítséget nyújt, arra rábír vagy ezekre ajánlkozik, 2

3 c) magának vagy másnak jogtalan előnyt kér vagy szerez, illetve másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy azt megkísérli, d) botrányos, a sporterkölcsöt súlyosan sértő vagy sportemberhez nem méltó egyéb magatartást tanúsít, e) valamely hivatalos iratot meghamísít, vagy az így keletkezett iratot, arról tudva, felhasznál, vagy ezek bármelyikét megkísérli, f) a tagsági viszonyából eredő kötelezettségeit más módon vétkesen megszegi. (3) Aki a magyar válogatott tagjaként külföldi versenyen ideértve a magyar válogatott teljes külföldi tartózkodásának időtartamát botrányos, sporterkölcsöt súlyosan sértő, vagy sportemberhez nem méltó magatartást tanúsít, az a magyar lovassport és a magyar sportolók kedvezőtlen nemzetközi megítélésének veszélyeztetése miatt, a fegyelmi vétség elbírálása során különösen súlyosbító körülménynek minősül. III. A FEGYELMI BÜNTETÉS 5. A sportolóval és sportszakemberrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések (1) A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (2) A versenyzőre a (1) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a sportszövetség versenyein történő részvételtől legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történ ő kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (3) A sportszakemberre a (1) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történő sportszakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (4) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységb ől, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (2)-(3) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók. 6. 3

4 Sportszervezettel szemben kiszabható fegyelmi büntetések (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegi. (2) A szövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le. (3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a szövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés, d) szövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb hathónapi időtartamra, f) a verseny eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, g) büntetőpontok megállapítása, h) nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra, i) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra, j) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály, k) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenyből vagy versenyrendszerből (hivatásos, vegyes, amatőr) történő kizárás legfeljebb egy évre, l) a szövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, m) a szövetségből kizárás legfeljebb egy évre, n) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-l) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és l) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A f) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az h), illetve i) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 7. A fegyelmi büntetés célja és kiszabása (1) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a fegyelmi vétség súlyához, az elkövető vétkességének fokához, továbbá vegye figyelembe az enyhítő és súlyosbító körülményeket. (2) A fegyelmi büntetések együttesen is alkalmazhatók. Egymást követő több eljárás során ugyanaz a büntetés ismételten is kiszabható. 8. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése 4

5 (1) A pénzbüntetés, a kedvezmények megvonása (csökkentése) és az egy (1) évet meg nem haladó eltiltás végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett fegyelmi vétségre figyelemmel a büntetés célja végrehajtás nélkül is elérhető. (2) A próbaidő hat (6) hónaptól egy (1) évig terjedhet. (3) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetés kiszabására kerül sor. 9. A fegyelmi büntetés hatálya A pénzben kifejezett fegyelmi büntetés a kifizetésekor, az időtartamban meghatározott fegyelmi büntetés az időtartam elteltekor, az egyéb fegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül. IV. fejezet A SPORTFEGYELMI JOGKÖRT GYAKORLÓ SZERVEK 10. Hatáskör és illetékesség (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon a Szakágak Szakbizottsága által választott sportfegyelmi bizottsága, másodfokon az elnökség folytatja le. (2) A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A szövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az első fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. (3) A szövetség által a versenyzővel szemben az 5. (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján, a sportszakemberre az 5. (1) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 6. (1) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. 11. Sportfegyelmi jogkört gyakorló szervek (1) A Szövetség első fokú sportfegyelmi jogkört gyakorló szervei a Szakágak Szakbizottságai által megválasztott fegyelmi bizottságok, (2) A sportfegyelmi fellebbviteli bizottsági feladatokat ellátó szerv: az Elnökség. 5

6 (2) A sportszervezet jogosult eljárni első fokon azzal szemben, aki a) a sportszervezet által rendezett edzőmérkőzésen, edzésen, edzőtáborban vagy egyéb más sporteseményen a sportegyesületi rendet sértő fegyelmi vétséget követ el, b) a sportegyesület működését érintő fegyelmi vétséget követ el, (3) A Szakági Szakbizottság által megválasztott fegyelmi bizottság jár el első fokon azzal szemben, aki a) a Szövetség által vagy közreműködésével rendezett bajnokságon, versenyen, mérkőzésen, edzésen, edzőtáborban vagy egyéb más sporteseményen nem kizárólag a sportegyesületi rendet sértő fegyelmi vétséget követ el, b) a sportág egészét vagy több sportegyesület működését érintő fegyelmi vétséget követ el, c) a cselekmény elkövetése után, de még a sportegyesületi fegyelmi felelősségre vonás előtt sportegyesületi tagságát kilépéssel megszünteti. (4) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatására a sportszervezet jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen az Elnökséghez lehet kérelmet benyújtani. (5) A fegyelmi bizottság első fokú fegyelmi határozata ellen első fokon meghozott fegyelmi határozatával szemben az Elnökséghez lehet fordulni jogorvoslati kérelemmel. (6) A Szövetség által kiszabott sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. (7) A sportszervezet Szövetségből való kizárásáról a határozathozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. 12. A fegyelmi bizottságok létrehozása és összetétele (1) A Szövetség keretében működő fegyelmi bizottságok három (öt) főből, elnökből és két (négy) tagból állnak. (2) A fegyelmi bizottságok tagjait és elnökét a Szakágak Szakbizottsága választja meg 4 éves időtartamra. A fegyelmi bizottsági tagok megbízatásuk lejártával újraválaszthatók. (3) A fegyelmi bizottsági tagok megbízatása megszűnik: a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) a tag halálával, 6

7 c) visszahívással, d) lemondással, e) valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (4) A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. Az eljáró tanács elnökből és két tagból áll. (5) A fegyelmi bizottság eljárásában és a döntéshozatalban a fegyelmi bizottság elnökeként vagy tagjaként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a) az eljárás alá vont közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg, c) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához vagy elmaradásához érdeke fűződik, d) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban a fegyelmi bizottság elnöke vagy tagja volt, e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el. (6) A kizárási okot az érintettek nyomban kötelesek a fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni, illetve az eljárás alá vont a fegyelmi tanács elnöke, tagjai ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Amennyiben az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi bizottság elnöke másik tagot jelöl ki. (7) A fegyelmi bizottságok működési rendjüket a jogszabályok keretei között maguk állapítják meg. V. fejezet A FEGYELMI ELJÁRÁS 13. Alapelvek A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos alapelveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítás szabadságának és a jogorvoslat lehetőségének. 14. Az eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárás megindításának fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén van helye. 7

8 (2) Fegyelmi eljárást - valamely fegyelmi vétség elkövetéséről szóló bejelentés, vagy egyéb tudomásszerzés alapján - első fokon a Szakági Szakbizottság által megválasztott Fegyelmi Bizottság elnöke - fegyelmi eljárást indít. (3) A fegyelmi eljárás lefolytatása megindítása előtt az elnök vagy a fegyelmi bizottság megbízott tagja az érintettektől további adatokat szerezhet be. (4) Az elnök a fegyelmi eljárás megindításáról nyolc (8) napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt vagy sportszervezetet. Az értesítéshez csatolni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is. (5) Az értesítésben meg kell jelölni: a) az eljárás tárgyát és elrendelésének jogalapját, b) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt, c) a rendelkezésre álló bizonyítékokat, d) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalásnak az időpontját. (6) Ha az eljárás alá vont kiskorú, úgy az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban. (7) Súlyos fegyelmi vétség gyanúja esetén a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg határozhat az eljárás alá vont sporttevékenység folytatására való jogosultságának felfüggesztésér ől is. Ebben az esetben az első fokú határozatot tizenöt (15) napon belül meg kell hozni. Ezt a határidőt az elnök indokolt esetben az elnök egy alkalommal további tizenöt (15) nappal meghosszabbíthatja. 15. A fegyelmi tárgyalás (1) A fegyelmi tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az értesítést az érintettek legalább a tárgyalás kitűzött időpontja előtt öt (5) munkanappal megkapják. Sürgős esetben az érintettek rövid úton (telefon, telefax, kézbesít ő) útján is értesíthetők. (2) A fegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha szabályszerűen értesítették. A tárgyalás megtartásának nincs akadálya, ha az érintett személy bejelenti, hogy azon nem kíván részt venni. (3) A fegyelmi tanács elnöke a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Ezt követően meghallgatja az eljárás alá vont személyt és 8

9 módot ad védekezésének és bizonyítékainak előterjesztésére. (4) Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat. Az eljárás alá vont jogi képvisel őt igénybe vehet. (5) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a fegyelmi tanács tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. (6) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács elnöke indokolt esetben a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, így különösen ha az a személyiségi jogok védelmében szükséges. (7) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tárgyalás helyét és idejét, a jelenlévők megjelölését, az eljárás alá vont személy nevét, az elhangzott nyilatkozatokat és vallomásokat, egyéb fontosabb eseményeket. (8) Az első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc (30) napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén az elnök az eljárást egy alkalommal tizenöt (15) nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc (8) napon belül újabb tárgyalást kell tartani. (9) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc (8) napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. 16. Az eljárás felfüggesztése A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást felfüggesztheti: a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését fentebb meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható. 17. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi bizottság első fokú határozatában 9

10 a) ha a kötelezettségszegést megállapítja, intézkedést alkalmaz, vagy büntetést szab ki, b) az eljárás alá vont személyt felmenti, vagy c) az eljárást megszünteti. (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt az eljárás alá vont munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói szerződése, vagy sportegyesületi tagsága megszűnik, s annak időpontjától számított egy éven belül a sportágban új tagsági jogviszonyt nem létesít, b) az eljárás alá vont a kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, c) az eljárás alá vont elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik, d) a fegyelmi vétség elévült, e) a fegyelmi vétség súlyára és az eset összes körülményeire tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem látszik szükségesnek. (2) Az elnök az eljárás befejezésétől számított nyolc (8) napon belül a fegyelmi bizottság határozatát írásba foglalja, és az eljárás alá vonttal, valamint az érintettekkel kézbesítés útján közli. (3) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. A rendelkező rész tartalmazza a fegyelmi büntetést, annak mértékét, illetve időtartamát, valamint a jogorvoslat lehetőségét. Az indokolás tartalmazza a megállapított tényállást és az eljárásban feltárt bizonyítékok értékelését. E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis. (4) Sportolóval, illetve sportszakemberrel szemben szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás tárgyalás tartása nélkül is kiszabható, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a vétség elkövetését az eljárás alá vont elismeri. Sportszervezettel szemben e feltételek fennállása mellett írásbeli figyelmeztetés szabható ki. (5) A sportfegyelmi eljárás során jeltomács közreműködését kell biztosítani, amennyiben az eljárás alá vont személy hallássérült. (6) Az eljárás alá vont látássérült személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni. 18. Jogorvoslat (1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt (15) napon belül jogorvoslati kérelemnek van helye. A jogorvoslati kérelem az első fokú fegyelmi bizottság elnökénél nyújtandó be, aki azt tizenöt (15) napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja az illetékes fellebbviteli bizottság elnökéhez. (2) A fellebbviteli eljárásban az első fokú eljárásra vonatkozóan megállapított eljárási szabályok és határidők megfelelően irányadóak. 10

11 (3) A másodfokú eljárás során a fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot megváltoztatja, helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az első fokú fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja. A másodfokú határozat a kihirdetésével - a rendkívüli jogorvoslat lehetőségére való tekintet nélkül - végrehajtható. (4) Sporttevékenységtől eltiltás büntetés esetén a sportoló, szakmai tevékenységtől való eltiltás esetén a sportszakember a jogerős határozat felülvizsgálatát kezdeményezheti bíróság előtt, amely bírósági eljárásra a munkaügyi perekre irányadó rendelkezések alkalmazandók. (5) A Szövetség elnöksége a jogerősen kiszabott sportfegyelmi büntetés hátralévő részének letöltése alól mentesítheti az elkövetőt, ha a.) a sportfegyelmi büntetés időtartamának több, mint a fele letelt és az eltelt időben az elkövető újabb sportfegyelmi vétséget nem követett el és b.) az elkövető a hátralévő büntetés elengedésére egyébként érdemes. 20. Az eljárás költségei (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az eljáró szerv viseli. (2) Ha az eljárás alá vont fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. Záradék Jelen Fegyelmi Szabályzatot az Elnökség 2008.október 1-én tartott ülésén elfogadta és a Szabályzat a mai napon azonnal hatályba lép. Kelt, Budapest, október 1. Ellenjegyezte: Dr.Fridrich Katalin ügyvéd 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 96. Farkas Sándor Elnök 11