Szervezeti és Működési Szabályzat 2016. Boconádi Egységes Óvoda Bölcsőde Többcélú Intézmény Juhászné Kiss Edit intézményvezető
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETŐ... 3 1. Jogszabályi háttér az alapító okirat szerint... 3 2. A költségvetési szerv... 3 1. Boconádi Egységes Óvoda Bölcsőde Többcélú Intézmény... 5 1.1 Általános rendelkezések... 5 1.2 Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok... 6 1.3 Az SZMSZ célja... 6 1.4 A hatálya kiterjed... 6 1.5 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám... 7 1.6 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje... 7 1.7 Az intézmény képviseletére jogosultak... 7 2. Az intézmény működési rendje... 7 2.1 A nevelési év rendje... 7 2.2 Az intézmény nyitva tartása... 7 2.3 Az intézményben való tartózkodás rendje... 8 2.4 A nem jogviszonyban állók belépésének és bent tartózkodásának rendje... 8 2.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzése... 9 2.7 A helyettesítés rendje... 10 2.8 A szülők közössége, kapcsolattartás formái... 10 2.9 A szülőkkel való kapcsolattartás formái... 11 2.10 Az intézmény külső kapcsolatai... 11 2.11 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás... 12 2.12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 12 2.13 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok... 13 2.14 Az óvoda feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén... 14 2.15 Eljárás rendkívüli események esetén... 15 2.16 A kiadmányozás szabályai... 16 2.17 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének rendje... 16 2.18 Elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség - Óvoda... 17 2.19 Tájékoztatás a pedagógiai programról... 17 2.20 Szakmai munkaközösség... 18 3. Az intézmény közösségei és kapcsolattartásuk rendje... 18 3.1 A nevelőtestület... 18 3.2 Belső Önértékelési Csoport... 19 3.3 Alkalmazotti közösség... 19 3.4 Kapcsolattartás fórumai... 19 3.5 Az óvodapedagógus jogai és kötelességei... 20 3.6 Valamennyi alkalmazott felelős... 20 4. A gyermekek közössége... 20 4.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok és ellátásának rendje... 20 4.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai... 20 5. Létesítmények és helyiségek használati rendje... 21 6. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra)... 21 1
Záró rendelkezések... 22 Munkaköri leírásminták... 23 Intézményvezető munkaköri leírása... 23 Óvodapedagógus... 26 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős... 31 Kisgyermekgondozó, - nevelő... 33 Dajka... 35 1. számú melléklet... 38 Adatkezelési szabályzat... 38 Általános rendelkezések... 38 Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja... 38 2
BEVEZETŐ 1. Jogszabályi háttér az alapító okirat szerint Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) 2011. évi CXC. törvény 20. (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5. (1)-(2) bekezdései, valamint Oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Megbízási jogviszony, Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) 2016.01.01-től a Boconád Községi Önkormányzat 61/2015. (XII. 15.) önkormányzati határozata alapján, okirat száma: 1417/2015 2. A költségvetési szerv Megnevezése Boconádi Egységes Óvoda - Bölcsőde Többcélú Intézmény OM 201921 Rövidített név Boconádi Többcélú Intézmény Székhelye 3368 Boconád, Szabadság tér 14. Közfeladata Óvodai nevelés, egységes óvoda-bölcsődei feladatok ellátása. 2.1 A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása szakágazat száma szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés 2.2 A költségvetési szerv alaptevékenysége Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Enyhébb pszichés fejlődési zavar (figyelem és viselkedészavar, megismerő funkciók és viselkedés fejlődésének rendellenessége) - Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelése, ellátása - Beszédfogyatékos gyermekek nevelése, ellátása - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelése, ellátása - A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, ellátása - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, ellátása 3
- Kiemelten tehetséges gyermek nevelése, ellátása Bölcsődei ellátás: egységes óvoda bölcsőde ellátja a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelését. 2.3 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 104030 Gyermekek napközbeni ellátása Vállalkozói tevékenységet az intézmény nem folytat. Illetékessége, működési köre Boconád Községi Önkormányzat közigazgatási területe. Az intézményvezető jogosult a Boconád Községi Önkormányzat képviselő-testülete által engedélyezett csoportlétszám alapján és a jogszabályokban meghatározott létszámnormát figyelembe véve a működési körön kívül lakó gyermekek felvételére az óvoda és az egységes óvoda-bölcsődére vonatkozóan. A költségvetési szerv alapító és irányító szervének neve, székhelye Boconád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3368 Boconád, Szabadság tér 1. A költségvetési szerv fenntartójának neve, székhelye Boconád Községi Önkormányzat 3368 Boconád, Szabadság tér 1. A költségvetési szerv jogállása Önálló jogi személy A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Tarnamérai Közös Önkormányzati Hivatal Boconádi Kirendeltsége látja el. (3368 Boconád, Szabadság tér 1.) A Boconádi Többcélú Intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata Körbélyegző: Hosszú bélyegző: 4
1. Boconádi Egységes Óvoda Bölcsőde Többcélú Intézmény Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok 2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról 1.1 Általános rendelkezések A köznevelésről szóló Nkt. 25. (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály írja elő, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 4. ) a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az óvodai, szülői közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, l) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői közösséget, az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, 5
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 168. (1) Az óvoda, SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, (alapdokumentum), mely kódexszerűen foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat: mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét. A szervezeti és működési szabályzatba bele kell foglalni az intézmény alapmutatóit (az alapító okirat legfontosabb elemeit) alaptevékenységét és ezeket meghatározó jogszabályi hátteret. Az óvoda, a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. ( 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3) Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedni kell az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. 1.2 Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Alapító okirat (SZMSZ) Helyi óvodai pedagógiai program Házirend Egységes Óvoda - Bölcsőde Módszertani Programja Az óvodai intézmény alapításának leglényegesebb kelléke az alapító okirat kiadása, az alapító okirat alapján az intézmény nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétellel válik a közoktatási intézmény önálló jogi személlyé, amely ettől kezdődően saját nevében eljárhat, jogok és kötelezettségek illetik meg 1.3 Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.4 A hatálya kiterjed az óvodába és az egységes óvoda-bölcsődébe járó gyermekek közösségére a nevelőtestület valamennyi pedagógusára intézmény vezetőjére a nevelő fejlesztő munkát segítőkre (dajka) a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre 6
Ezen ban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. A a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az idevonatkozó jogszabályokban változás áll be, illetve a nevelőtestület, vagy a szülői munkaközösség vezetője erre javaslatot tesznek. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző. 1.5 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám Óvodai csoportok száma: 2 Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 44 fő Egységes óvoda- bölcsődei csoportba felvehető maximális gyermeklétszám 20 fő Ebből 2 éves korú gyermek: maximum 5 fő 1.6 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője, a fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. 1.7 Az intézmény képviseletére jogosultak A mindenkori kinevezett intézményvezető. Annak távolléte esetén az SZMSZ - ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. 1.8 Az intézményi bélyegzők használatára jogosult Intézményvezető. Külön megbízás alapján a vezető képviseletében eljáró dolgozó. 2. Az intézmény működési rendje 2.1 A nevelési év rendje Az óvoda hétfőtől-péntekig ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, általában augusztus hónapban. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárva tartás időpontját február 15-ig közzé kell tenni a szülők számára. A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési év helyi rendjét és programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben a szülői közösség véleményének figyelembe vételével. 2.2 Az intézmény nyitva tartása Az óvoda nyitva tartását a törvény, a fenntartó és a szülők igényei határozzák meg. A nyitvatartási idő napi 10 óra, reggel 7:00-tól 17:00 óráig tart. A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, délelőttös és délutános munkarendben, heti váltásban. 7
A nyitva tartás ideje alatti csoportban eltöltendő kötött munkaidőt a teljes munkaidő 80%-a- a munkaidő beosztás határozza meg. A 62. (8) bekezdés szerint óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a pedagógus számára. (lásd: óvodapedagógus munkaköri leírása) Rendezvények esetén a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az óvoda vezetője ad engedélyt. A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Az óvodát reggel munkarend szerint az óvodapedagógus nyitja 7:00-kor, a dajka esti távozásakor- 17:20- kor zárja. 2.3 Az intézményben való tartózkodás rendje Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 és 16 óra között az óvodavezetőnek, ill. az általa megbízott személynek az óvodában kell tartózkodnia. Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén intézkedésre az óvodavezető helyettes jogosult. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Az alkalmazottak évenkénti munkarendjét és beosztását az óvodavezető készíti el. Az alkalmazottak kötelesek az óvodában olyan időpontban megjelenni, hogy a munka kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljanak. A munkába érkezést - és távozást a jelenléti íven vezetni, és aláírással igazolni kell. A távollét igazolására szolgáló okiratokat munkába lépéskor az óvodavezetőnek kell leadni. A munkában való akadályoztatást az alkalmazottak a lehető legrövidebb időn belül kötelesek a vezetőnek jelenteni. Munkaidőben a dolgozók csak a vezető engedélyével hagyhatják el az intézményt. Az óvodapedagógus hiányzása esetén elsősorban a vele azonos csoportban dolgozó óvodapedagógus látja el a távollévő helyettesítését. 2.4 A nem jogviszonyban állók belépésének és bent tartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók a folyosón tartózkodhatnak. A hozzátartozók a gyermekcsoporthoz tartozó folyosói öltözőrészen tartózkodhatnak. A szülők az óvodai foglalkozásokon a vezetővel vagy az óvónőkkel történt egyeztetés után vehetnek részt. A bejárati ajtókat tűzvédelmi okokból kulcsra zárni és a menekülési útvonalakat eltorlaszolni nem lehet. A gyermekek egészségügyi vizsgálatát végző, illetve a nevelőmunkát segítő szakemberek (orvos, védőnő, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) a kijelölt többcélú helyiségben végzik munkájukat. A szakemberek az előre egyeztetett időpontban érkeznek az óvoda épületébe. A fenntartói, a szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 8
A személyzeti helyiséget csak az óvoda dolgozói használhatják. Az ünnepek, hagyományok ápolásával kapcsolatos rendezvények ideje alatt ettől el lehet térni. 2.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés területei, szempontjai A mindenkor érvényben lévő munkaköri leírásokban meghatározott feladatokra terjed ki, konkrét szempontjait az éves munkaterv részét képező ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés kiterjed Munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére. A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A működési feltételek vizsgálatára. Az óvodavezető ellenőrzési munkája Az óvodavezető az éves munkatervhez igazodó ellenőrzési ütemtervet készít, és aktuális feladatok alapján ellenőrzi az intézmény szakmai munkáját. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését, és azt nyilvánosságra kell hozni. Összehangolja a csoportokban folyó szakmai munkát, felügyeli a gyermekek ellátásának színvonalát. Nevelési év során az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját értékeli, feladataik munkaköri leírás szerinti, határidőre történő teljesítését. Ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt és etikai követelmények betartását. Egyéb a csoporttal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását. (csoportnapló, mulasztási naplók, stb.) Szülőkkel való kapcsolat minőségét. Az ellenőrzést megbeszélés, értékelés, a tapasztalatok összegzése követi. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedést. A pedagógiai munka külső ellenőrzése Országos pedagógiai szakmai ellenőrzés Az országos pedagógiai ellenőrzés a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái: A pedagógus ellenőrzése Az intézményvezető ellenőrzése Az intézményellenőrzés A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait nyilvánosságra kell hozni, a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával. 2.6 A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyes felelős vezetője. 9
Munkáját, feladatát, felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény állapítja meg, és a munkaköri leírás tartalmazza. A vezető munkáját az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában egy helyettes segíti. 2.7 A helyettesítés rendje Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes teljes jogkörrel helyettesíti az azonnali döntést igénylő ügyekben. Két hetet meghaladó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A megbízott az óvodában munkát végző legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával, összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.8 A szülők közössége, kapcsolattartás formái Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A szülők jogai: A szabad intézményválasztás. Az ismeretek többoldalú közvetítésének igénylése-az óvoda alapdokumentumainak megismerése. A nem kötelező foglalkozások igénybevétele. Szülői szervezet létrehozásának kezdeményezése. Írásbeli javaslatára érdemi választ kapjon. Személyesen vagy képviselői útján- jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A szülők kötelességei: Kapcsolattartás a pedagógusokkal. Meg tegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. Elősegítse gyermeke beilleszkedését és az óvodai élet szabályainak elsajátítását. A szülők közössége dönt: Saját működése rendjéről. Munkaterve elfogadásáról. Tisztségviselőik megválasztásáról. A szülők egyetértésével kerül sor az intézményben a házirend és az SZMSZ módosítására. A szülői szervezet véleményt nyilvánít: A nevelési év rendjének meghatározásáról. A nevelési program elfogadásakor. A vezetői megbízás előtt a vezetői programról. Az intézmény működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről. 10
2.9 A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői Munkaközösség értekezletein Szülői értekezleteken Nyílt napokon (előre egyeztetett időpont alapján a nevelési év során bármikor) Gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül Ünnepélyeken, munkadélutánokon, fogadóórákon, családlátogatásokon, a hirdetőtáblán kifüggesztett információkon keresztül. 2.10 Az intézmény külső kapcsolatai Az intézményt külső kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létesített intézményekkel. A gyermekek iskolai alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásához szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. a) Általános iskolával való kapcsolattartás A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartás módja, formái o megbeszélések, konzultációk o szakmai napokon keresztül intézménylátogatások o óvodásokkal iskolalátogatás, óralátogatás o leendő tanítónő nagycsoportos szülői értekezletre, nyílt napra való meghívása b) Pedagógiai szakszolgálatok és az óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formája o a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérése o az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítása o a gyermekek óvodában történő fejlesztése Az együttműködés formái o konzultációs kapcsolat o írásban készült dokumentumok (vizsgálati kérelmek, gyermekek jellemzése, szakvélemény, kimutatások) c) Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formája o hátrányos helyzet, veszélyeztetettség fennállása Együttműködés formái o konzultációk, részvétel gyermekvédelmi tanácskozásokon, jelzőrendszerben való részvétel 11
d) Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az egészségügyi ellátás formái o orvosi vizsgálatok és védőnői szűrővizsgálatok o fogászati alapellátás Együttműködés formái o orvosi vizsgálat előkészítése o fogászati vizsgálat előkészítése 2.11 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás Az óvoda épületét nemzeti ünnepeink előtt fel kell lobogózni. (március 15-e, augusztus 20-a, október 23-a) Az ünnepek, jeles napok, hagyományaink időpontját az éves munkaterv, tartalmát az óvoda nevelési programja tartalmazza. Megvalósításuk módját a szülőkkel egyeztetjük. Az ünnepek megünneplése kizárólag az óvodában történik, kivételt jelenthet a falunap, falukarácsony. Évszak Hagyományaink Ünnepek Jeles napok Ősz Őszi kavalkád Állatok téli szállása terepasztal készítés Kerékpártúra Idősek világnapja Állatok világnapja (október 4.) Márton napi lámpás készítés Tél Mikulás Adventi készülődés Karácsony Farsang Luca nap (december 13.) Magyar kultúra napja Téltemetés - Kiszebáb égetés Tavasz Iskolakóstolgató Kerékpártúra Fut a Boconád Nőnap Március 15. Húsvét Anyák napja Gyermeknap Évzáró Víz világnapja (március 22.) Gyermekkönyvek nemzetközi napja Föld világnapja (április 24.) Majális Madarak, fák napja (május 10.) A konkrét megemlékezések rendjét, idejét az óvodavezető éves munkaterve határozza meg. 2.12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek bölcsődei, óvodai egészségügyi ellátását az óvodaorvos és védőnő végzi, amelynek során időszakosan ellenőrzik a gyermekek egészségi állapotát. Évente: Általános orvosi vizsgálat, fogorvosi ellenőrzés. Beiskolázás előtt: Látás és hallás vizsgálattal egészül ki. Az óvodavezető biztosítja a vizsgálatokhoz a feltételt, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről. 12
Általános szabályok Az óvoda működtetése során az egészségvédelmi szabályokat és a Nemzeti Népegészségügyi Szolgálat előírásait mindenkinek be kell tartani. Az óvodában megbetegedő, lázas beteget a szülőnek minél hamarabb el kell vinnie a közösségből. Lábadozó, gyógyszert szedő gyermek az intézményt nem látogathatja. Betegség után csak érvényes orvosi igazolással jöhetnek a gyermekek ismét óvodába. A bölcsődésekkel, óvodásokkal csak egészségügyi könyvvel rendelkező, munka alkalmassági vizsgálaton részt vett felnőttek foglalkozhatnak. Az óvoda konyhájába csak az alkalmazottak léphetnek be. A tálalókonyhán az előírt védőfelszerelés használata kötelező. Szülők a csoportszobákban csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak. 2.13 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok meghatározásának célja a közoktatási intézményekben az erőszakos magatartás különböző formái elleni szabályozottabb fellépés elősegítése. 2.13.1 Az intézmény dolgozói, illetve az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek Magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai tevékenységet nem zavarhatják (alkalmazottak, az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) Az intézmény épületében való tartózkodásuk során, az intézmény rendezvényein, ünnepségeken, programokon, foglalkozásokon olyan magatartást, viselkedést kell tanúsítaniuk, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt. Tilos a botrány, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása! 2.13.2 Az intézmény dolgozói, illetve intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelessége, hogy tiszteletben tartsák egymás emberi méltóságát és jogait. tiszteletet tanúsítsanak viselkedésben, kommunikációban egymás iránt. az óvoda épületében olyan magatartást, viselkedést tanúsítsanak, amely méltó az intézményhez, példaértékű, mintaként szolgál gyermekeink neveléséhez. Az óvodai ünnepségeken illetve külső helyszíneken elhangzott óvodás műsorok tartalma az óvónők és az óvoda szellemi tulajdonát képezik. Sokszorosításuk csak az óvodavezetőhöz előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján, az óvodai szülői munkaközösség jóváhagyásával és az óvodavezető engedélyezésével történhet. Az óvodai élet eseményeiről készített hivatalos videofelvételek, fotók kizárólag az önkormányzat honlapján, illetve az óvoda által üzemeltetett honlapon, az óvodás gyermekek személyiségi jogainak maximális figyelembe vételével jeleníthetők meg. 13
2.14 Az óvoda feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén Az intézmény óvó-védő intézkedéseinek célja: A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, védelme, a gyermekbalesetek megelőzése. Feladata: Az intézményben a különböző veszélyforrások feltárása, a veszélyforrások megszüntetése, valamint a gyermekek tájékoztatása a baleset megelőzésekkel kapcsolatos magatartásformákról. A nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. Gondoskodni kell: a rábízott gyermekek felügyeletéről a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről a balesetet szenvedett gyermek ellátásáról a hasonló esetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedés megtételéről a) A balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógus a rá bízott gyermekek részére egészségük, testi épségük megőrzése érdekében a szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződik. Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. A kaput mindig zárva kell tartani. Óvodán kívüli program esetén, gondoskodni kell a megfelelő számú kísérőről (8-10 gyermek / felnőtt) A kísérők felelnek a rájuk bízott maximum 10 gyermekért, akiket indulás előtt név szerint vállaltak. Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kisszámú gyermeket lehet csak foglalkoztatni (vágás, tornaszerek, stb.) A gyermekekkel életkornak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell minden tevékenységükkel kapcsolatos veszélyforrást, annak elkerülési lehetőségeit. b) A gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónők kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásról a vezető figyelmét felhívni. Jelentősebb testi sérülés esetén megfelelő orvosi ellátó helyre kell vinni a gyermeket az óvónőnek. A balesetről, a kezelés tényéről értesíteni kell a szülőt. Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az önkormányzat jegyzőjének. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. 14
Minden balesetet nyilvántartásba kell venni. (Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről). A jegyzőkönyvet akkor kell felvenni, ha 3 napon túl gyógyuló gyermekbaleset történt és a gyermekbaleset az óvodás gyermekeket a nevelési intézményben, illetve annak felügyelete alatt érik. c) Egyéb balesetvédelmi szabályok Vegyszereket, maró anyagokat a gyerekektől elzárt helyen kell tartani. Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Az intézmény egész területén dohányozni tilos. Az épület előtt lévő kapubejárattól 5 méterre lehet rágyújtani. Az intézményben szeszesitalt fogyasztani tilos. A munka-tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű, részletes oktatáson minden évben egyszer mindenkinek kötelező a részvétel és az ott elhangzottak tudomásul vétele. 2.15 Eljárás rendkívüli események esetén (bombariadó, tűzesemény, földrengés, légszennyezés, elemi csapások, nukleáris veszély, bűncselekmény) Az értesítés rendje az eseménytől függően: Tűz, robbanás, bombariadó földrengés során: tűzoltóság (105) rendőrség (107) mentők(104) vezető vagy helyettesítője Betörés, rongálás, bűncselekmények: rendőrség (107) mentők (104) szükség szerint óvodavezető vagy helyettesítője A következő adatokat kell bejelenteni: Az esemény pontos helye: Boconád, Szabadság tér 14. Az esemény rövid tényszerű ismertetése. Melyik épület és hány személy van veszélyben, a bejelentést tevő neve, telefonszáma, ill. az óvoda telefonszáma (36/484-037) Biztonsági intézkedések: Az épületben tartózkodók kimenekítése, ill. biztonságba helyezése. A veszélyjelzésének módja: 3 hosszú csengetés és/vagy szóbeli értesítés. A riasztásról, a veszélyről elsőként értesülő felnőtt gondoskodik. Tűz-és robbanásveszély esetén a Tűzriadóban foglaltak szerint kell eljárni. A gyermekeket a veszélyforrástól minél távolabb kell kivinni. A gyermekek fegyelmezetten, a felügyeletüket ellátó óvónő és dajka kíséretében távoznak az épületekből. A kivonulás után az óvónők létszámellenőrzést végeznek. A gyermekek kimenekítésének megkezdése után az intézkedésre jogosult személy ellenőrzi, hogy mindenki elhagyta-e az épületet. A helyszínen tartózkodó vezető, vagy intézkedésre jogosult a káreseményről, a megtett intézkedésekről- amint lehet-értesíti a fenntartót. Az épület elhagyása rendjét a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. 15
A veszélyforrás feltételezett helyétől függően a kivonulási útvonalak változhatnak: Igénybe vehetők a tartózkodási helyhez legközelebb eső kijáratok. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! 2.16 A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: o az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím), o az irat iktatószáma, az ügyintéző neve, az ügyintézés helye és ideje A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: o az irat tárgya, az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 2.17 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított dokumentumok elektronikus aláírására az intézmény nem jogosult. Az elektromos úton előállított levelek, határozatok, ügyiratok nyomtatás után, vezetői aláírással és az intézmény hivatalos bélyegzőjével kell ellátni és azt az iktatóba számozás után le kell fűzni. A számítógépen fájl mappában kell elhelyezni az azonos tárgyú leveleket. Az óvodában elektronikusan keletkezett leveleket az intézményvezetői irodában található gépen tároljuk. Hozzáférni vezetői engedéllyel lehetséges. A csoportok a központi csoportnaplókat használják a 2013/14-es nevelési évtől. A kitöltéseket kézzel, kék golyóstollal írjuk. A gyermekek névsora mellett a jeleket színes ceruzával, filctollal rajzoljuk. Az előlapon a vezető mindig aláírásával, bélyegzővel, dátummal nyitja meg és zárja le a naplókat. 16
2.18 Elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség - Óvoda A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer. Az adatokat a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, az intézményvezető a KIR honlapján keresztül küldi meg. Az intézményvezető a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ben meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a pedagógus-munkakörben, valamint a nevelő munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. Az intézményvezetője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot. Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. Az intézményvezető a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, az intézményvezető a jogviszony megszűnését a megszűnés időpontjától számított öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül. Az intézményvezető a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában statisztikai céllal adatokat közöl. 2.19 Tájékoztatás a pedagógiai programról Az óvodavezető irodájában kell elhelyezni az óvodai házirend, SZMSZ, óvodai pedagógiai program az óvodavezető által hitelesített másolati példányát, melyet a szülők szabadon megtekinthetnek. A szülők az óvodavezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, előre egyeztetett időpontban, munkaidőben. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. A felvetődött szóbeli kérdésekre lehetőség szerint szóban azonnal, ill. 15 napon belül írásban történik a válaszadás. Írásbeli kérdésekre 15 napon belül írásban történik a válaszadás. 17
2.20 Szakmai munkaközösség Az óvoda nevelőtestülete a gondozónővel együtt- 5 főből áll, ezért szakmai munkaközösséget hozhat létre. 3. Az intézmény közösségei és kapcsolattartásuk rendje 3.1 A nevelőtestület A pedagógusok közössége (csecsemő és kisgyermeknevelő- gondozó is tagja), nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó szerve. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvoda vezetője rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelési értekezletet a nevelőtestület is kezdeményezhet egyharmados többségi aláírással és ok megjelöléssel. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. Döntési jogkörébe tartozik: Az intézmény nevelési programjának elkészítése, elfogadása. Az SZMSZ a házirend és módosításának elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása. Az éves munkatervek elkészítése, elfogadása. Az intézmény munkájára vonatkozó beszámolók, értékelések elfogadása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A szülők által kezdeményezett nevelőtestületi értekezletek összehívása. Vélemény-nyilvánítási joggal rendelkezik: Az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben. A költségvetés szakmai anyag keretének felhasználásakor. Az óvodai fejlesztések, beruházások tervezésekor. A gyermekek csoportba történő beosztásakor. A tankötelezettség meghosszabbításáról. A pedagógusok külön megbízásának elosztásakor. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát 5 nappal az értekezlet előtt átadja a nevelőtestületnek. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Az írásos anyag megvitatása után, egyszerű szótöbbséggel hozható döntés, szavazategyenlőség esetén a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat az irattárban, nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: A jegyzőkönyvet az év elején megválasztott jegyzőkönyvvezető készíti-vezeti. 18
Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. Csatolni kell a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség kétharmadának jelenléte szükséges. 3.2 Belső Önértékelési Csoport Az intézményben 3 fővel megalakult a Belső Önértékelési Csoport. A munkacsoport tagjainak kiválasztásának szempontjai voltak: minőségbiztosításban jártas kolléga BGR működtetésében tapasztalattal rendelkezik biztos IKT tudással rendelkezzen intézményvezető Feladata: Intézményi dokumentumok felülvizsgálata és intézményi elvárásrendszer megfogalmazása a külső elvárásoknak megfelelően. Munkatársak, szülők tájékoztatása. 5 évre szóló Intézményi Önértékelési Terv és éves Intézményi Önértékelési Terv elkészítése. Az OH által működtetett informatikai rendszer kezelése. 3.3 Alkalmazotti közösség Dajkák: Segítik az óvoda vezetőjének és pedagógusainak munkáját, annak érdekében, hogy a gyermekek óvodai ellátása zökkenőmentes legyen. Munkájukat az óvodavezető, ill. a csoport óvónői irányítása alapján, osztott munkarendben végzik. 3.4 Kapcsolattartás fórumai Tanévnyitó értekezlet: A következő tanév feladatainak meghatározása. Tanévzáró értekezlet: A következő nevelési év csoport beosztásainak, személyi feltételeinek meghatározása. Az előző nevelési év értékelése. Nevelési értekezletek: Féléves nevelési értekezlet, az elmúlt időszak értékelése, a következő időszak feladatainak áttekintése az óvoda munkaterve alapján. Rendkívüli nevelési értekezlet akkor szervezhető, ha a nevelőtestületi tagok egyharmada, az intézmény vezetője, vagy a fenntartó kéri. Összehívását a nevelőtestületet érintő fontos problémák megoldása teszi indokolttá. Ha a szülők szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Munkatársi értekezlet: 19
Évente két alkalommal, rövid munkamegbeszélések az aktualitások függvényében. Megbeszélésre kerül az óvodai munka, ill. az alkalmazottakat érintő ügyek. A gyermekcsoportok óvónői a feladatokat rendszeresen megbeszélik a dajkával. Munka megbeszélés: A szakmai feladatok egyeztetése, tervezése a nevelőtestület tagjaival havonta egyszer. 3.5 Az óvodapedagógus jogai és kötelességei A pedagógus joga, hogy Nevelési módszereit megválassza, irányítsa, értékelje a gyerekek tevékenységét. Személyiség jogait tiszteletben tartsák, munkáját értékeljék. Gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógus feladata és kötelességei A gyermekek testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségfejlődésük biztosítása (tehetséggondozás, felzárkóztatás). A gyermekek részére az egészségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, gyermekbalesetek esetén a szükséges intézkedések megtétele. Közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. 3.6 Valamennyi alkalmazott felelős A vagyonvédelmi, egészségvédelmi, tűz-és balesetvédelmi szabályok betartásáért. Az óvoda tisztaságának és rendjének biztosításáért. Az energia ésszerű és takarékos felhasználásáért. Az óvoda tulajdonát képező eszközök és berendezések állagának megóvásáért. 4. A gyermekek közössége A gyermek joga, hogy: Biztonságban, egészséges környezetben neveljék, életrendjét fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Képességeinek, adottságainak, nemzeti, ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön. Igénybe vegye a bölcsődét 2 éves kortól, valamint az óvodát 3 éves kortól az iskolaérettség eléréséig, max. 8 éves koráig. 4.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok és ellátásának rendje A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet az óvodavezető koordinálja. Az intézményen belüli feladatok megvalósításáért a gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott felelős a munkaköri leírások szerint. A gyermekvédelmi felelős személyéről és feladatairól a szülőket a tanév elején szóban és írásban is tájékoztatjuk. 4.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Kapcsolattartás az óvónőkkel és a szülőkkel a veszélyeztetettség feltárása érdekében. Részvétel családlátogatáson a veszélyeztetett gyermek környezetében. Részvétel esetmegbeszéléseken a gyermekvédelmi szolgálat kérésére. 20
A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a vezető indítson eljárást az önkormányzatnál támogatás megállapítása érdekében. 5. Létesítmények és helyiségek használati rendje Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartása ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. Az óvoda helyiségeiben párthoz kötődő szervezet nem működhet. Hivatalos ügyintézés az óvodavezetői irodában történik. Az óvoda dolgozói, ügynökök és más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivétel: az óvoda által árusított könyvek. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az óvoda épületéből kivinni csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 6. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra) Intézményvezető Óvodapedagógus Óvodapedagógusok Egységes Óvoda - Bölcsőde Gondozónő Óvodapedagógus Vegyes csoport Dajka Dajka 6.1 Ügykörök a költségvetési szerv képviseletében Az önállóan működő költségvetési szerv vezetője az intézményvezető, felel a gazdaságos működésért. 21
A havi ellátmányt az óvodavezető veszi fel az önkormányzat gazdálkodásán a pénztárostól. A költségvetési tervezetet a vezető készíti a helyettes és a többi dolgozó javaslata alapján. Záró rendelkezések Az SZMSZ óvodára vonatkozó részeit a szülői szervezet véleményezi. A ot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A a vezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a jóváhagyás napja. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni a Többcélú Intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek a Többcélú Intézménnyel, és meghatározott körben használják helyiségeit. A ban foglalt rendelkezések megtartása a Többcélú Intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, melyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 22
Munkaköri leírásminták Intézményvezető munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: Munkáltató megnevezése: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkavégzés helye: Munkaviszony: Illetmény: Munkaidő: Helyettesítés: intézményvezető Boconád Községi Önkormányzat 3368 Boconád, Szabadság tér 1. Boconád Község polgármestere 3368 Boconád, Szabadság tér 14. (Óvoda) Kjt. alapján Kjt. vonatkozó rendelkezése alapján 40 óra/hét A Boconádi Egységes - Óvoda Bölcsőde Többcélú Intézmény intézményvezetője. Feladatai: Folyamatosan ellenőrzi az intézmény működésének rendjét és a dolgozók munkafegyelmét. Elkészíti a dolgozók munkaidő-beosztását. Az összehangolt munkarendet kifüggeszti. Figyelemmel kíséri a helyettesítéseket. Nyilvántartja a szabadságokat. Az óvoda dolgozóinak értekezleteket szervez. Tájékozódik, majd javaslatot ad a fenntartónak az intézmény-egységek napi nyitva tartásához, nyári és téli szüneteltetéséhez, a nevelés nélküli munkanapok számának és tartalmának megszervezéséhez. Ellátja mindazon feladatokat, melyet a jogszabályok előírnak, illetve mellyel a munkáltató megbízza. Munkáltatói jogköre: Részt vesz az intézmény munkaerő gazdálkodási tervének elkészítésében. Dolgozók tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvodapedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges, kezdeményezi módosításukat. Felelősségi körébe tartozik egy olyan nevelőtestületi légkör kialakítása, amelyben miniden óvodapedagógus, szakalkalmazott- a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával- a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. Ennek érdekében törekszik a tagintézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, ezáltal a gyermekek személyiségének épülését szolgáló viszony kialakítására. Tanügy igazgatási feladatai: Elkészíti az intézmény statisztikáját, a jogszabályban előírt szabályzatokat, dokumentumokat. Az intézményhez érkező ügyiratokat naprakészen iktatja, és megfelelő határidőn belül elintézi. 23
Az irattárt folyamatosan vezeti, rendben tartja. Az ügyiratok selejtezését megszervezi. Dönt az óvodai felvételről, felvételi és előjegyzési naplót vezet. Naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét. Ellenőrzi az óvodába felvett gyermekek nyilvántartását, a felvételi és mulasztási napló pontos vezetését, ellenőrzi az óvodai csoportnaplókat. Tanköteles gyermek hiányzása esetén felszólítást küld, az elköltözött tanköteles gyermeket nyomon követi, és jelzi új lakóhelyén. A gyermekek beiskolázásakor szakvéleményt ad. Szükség esetén véleményt kér a pedagógiai szakszolgálattól. Segítséget nyújt a gyermekek beiskolázásának megszervezéséhez. Kapcsolatot tart: Nevelési Tanácsadóval, Módszertani Bölcsődével, Pedagógiai Szakértő bizottsággal, Önkormányzattal, Védőnővel, Óvoda orvossal, SZMK-val, Munkavállalói érdekképviseleti szervvel. Pedagógiai feladatai: Az egységesóvoda-bölcsőde irányítójaként figyelemmel kíséri a nevelőmunkát. Összeállítja az intézmény pedagógiai programját, munkatervét, házirendjét, szmsz-ét. Összehangolja és jóváhagyja a csoportok napirendjét, részt vesz a csoport munkájában. Az óvodapedagógusokat segíti a nevelés tartalmának megszervezésében. Vizsgálatokat végez a pedagógiai munka és a nevelés elemzéséhez. Megállapításairól tájékoztatást, a további feladatokhoz útmutatást ad a fenntartónak. Figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődésének elősegítését. A nevelőtestület szakmai fejlődése érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók továbbképzésen való részvételét, tapasztalatcseréket szervez. Figyelemmel kíséri valamennyi dolgozó önképzését. Gazdálkodási feladatai: Segít összeállítani az intézmény költségvetését. Az óvoda, művelődési ház felújításával kapcsolatosan javaslatot ad a fenntartó részére. Az óvoda, művelődési ház épületének, berendezéseinek, udvarának karbantartásáról gondoskodik a környezet- egészségügyi, munka, és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően. Az óvoda felszereléseit és eszközeit folyamatosan fejleszti, új eszközöket szerez be fenntartó engedélyezésével. Felelős a leltározásért és selejtezésért, az értékes gépek, eszközök tárolásáért. Titoktartási kötelezettség: Köteles a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott minden olyan műszaki, szellemi vagy egyéb információt üzemi titokként kezelni, ami a munkáltatóval hozható összefüggésbe. Dátum: polgármester 24