Szalmabála Építészet 1
Tartalom A kiadvány célja:... 4 Mi a lényege a szalmaházaknak?... 4 Az alapanyag:... 4 A szalmabála építőanyag tulajdonságai:... 5 Hőszigetelés... 5 Hangszigetelés... 7 Időtállóság.... 7 Szalmabálaház történelem.... 9 Gyakran ismételt kérdések: Tűz, víz, rágcsálók, élettartam,... 11 Mennyi a szalma élettartama?... 11 Milyen mikrobák támadhatják meg a szalmát?... 11 Hogyan lehet a gombákatat kiírtani, ha már egyszer támadnak?... 11 Hogyan védhetjük ki a gombák támadását?... 11 Rovarok, rágcsálók, allergének... 11 Megeszik-e a szalmát a rovarok és rágcsálók?... 11 És a termeszek?... 12 Beköltöznek-e a rovarok a szalmafalba... 12 Beköltöznek-e a rágcsálók a szalmafalba?... 12 Árthatnak-e a termesztés során használt növényvédő- és rovaritószerek?... 12 Okozhat-e a szalmafal szénanáthát, porallergiát?... 12 Tűzbiztonság... 12 Tűzbiztosak-e a szalma épületek?... 12 Ellenáll-e a földrengésnek a szalmafal?... 13 Környezetvédelem... 13 Milyen szempontból környezetbarát a szalmabálás építkezés?... 13 Felületek... 14 Milyen anyagú lehet a vakolat, vagy tapasztás?... 14 Mivel lehet felhordani a vakolatot és a tapasztot?... 15 Hogyan lehet a vakolat összerepedezését megakadályozni?... 16 Kell-e rabichálót használni?... 16 Lehet-e gipszkarton, vagy lambéria borítást használni?... 16 Mivel lehet festeni, tapétázni?... 16 Gépészet, csövek, vezetékek... 16 Hol mennek a víz-, gáz-, villany-vezetékek?... 16 Hogyan rögzíthetem az elektromos szerelődobozokat a falba?... 16 2
Hogyan akaszthatok fel egy képet a falra?... 16 Hogyan rögzíthetek bojlert, konyhaszekrényt, stb. a falra?... 17 Lehet-e központi fűtés szalmaházban?... 17 Lehet-e falfűtést használni szalmaházban?... 17 Üzemeltetés, karbantartás... 17 Mennyi a fűtésszámla?... 17 Kell-e egyáltalán fűtés?... 17 Milyen gyakran és hogyan kell karbantartani egy szalmaházat?... 17 Kell a bálákat időnként cserélni?... 17 Milyen vagyonvédelemi megoldások vannak szalmaházhoz?... 17 Megbízhatóság... 18 Mennyire tartós egy szalmaház?... 18 Nem bomlik-e le a szalma a falban?... 18 Idővel nem csúsznak-e a szét bálák a nyomás alatt?... 18 Mennyire kiforrott ez a technológia?... 18 Vállal-e valaki garanciát a szalmaházra?... 18 Mennyire bírja a Magyarországi időjárást a szalmaház?... 19 Kivitelezés... 19 Mennyi idő alatt készül el egy 100 m² lakóház?... 19 Lehet-e melléképületet saját kezűleg kivitelezni?... 19 Technológia.... 20 Teherhordó bálafal... 20 A pillérvázas szerkezetű bálaépületek jellemzői... 21 Létravázas szerkezetű bálaépületek jellemzői... 22 Hogyan tovább? Azoknak, akik kíváncsiak lettek.... 24 - Catherine Wanek :The New Strawbale Home,... 26 - Athena Swentzell Steen,Bill Steen: The Beauty of Straw Bale Homes... 26 - Bruce King:Design of Straw Bale Buildings; The State of the Art... 26 3
A kiadvány célja: Ezt a kiadványt azoknak a környezetünkért elkötelezett embertársainknak ajánljuk, akik szeretnének olyan építészeti rendszerrel megismerkedni, ami csekély terhet ró a környezetre. A kiadvány a környezettudatos építészeten belül egy lehetséges megoldással foglalkozik. Azzal a céllal írtuk, hogy összefoglaljuk a szalmabála építészetet, és bemutassuk e technológia legfontosabb b tulajdonságait. A kiadvány reményeink szerint kedvet csinál ahhoz, hogy szalma bálából épüljenek a házak. Talán egyszer tömegesen is elterjed ez a technológia, és az eztt megalapozó szemlélet. Hisz a három kismalac meséjét a modernn élet átírja. Ma már a szalmaházat építő kismalac az, aki túléli a mesét, hiszen az emelkedő energiaárakat egyre nehezebbenn tudjuk kifizetni, és a díjbeszedő farkas ma sem ismer tréfát. Bízunk abban, hogy a szalmabála építészet hamarosan igen népszerű lesz, mert ha lakások hirdetéseit nézzük, akkor egyre többen arra figyelünk, hogy vajon a kiszemelt lakás fűtése, hűtése milyen terhet ró majd ránk. A lakások energiaellátása nem csakk számunkra jelent egyre nagyobb anyagii terhet, hanem a környezetre is. Hiszen azz energia előállítása során elhasználjuk a természeti erőforrásainkat, valamint elszennyezzük a környezeti elemeket. Mi a lényege a szalmaházaknak? Sokféle technológia létezik a szalmabála ház elnevezés mögött. De mindegyik egy lényeges dologban megegyezik. Ez pedig az, hogy az a épület határoló felületének meghatározó alapanyaga a szalma. Ez az egyszerű növényi alapanyag igen kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az épületekben való felhasználására. Az alapanyag: A szalmát mindenki ismeri. A szalma a gabonafélék érett, nagyonn kevés nedvességet tartalmazó szára. Szerkezete szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga szerint alapvetően cellulóz, kevés ligninnel és szilikátokkal. Anyagtól függetlenül mindenfélee szalma megfelel építési célokra: búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles Sőt, szalmán kívül egy sor további növényi szár báláiból is építettek már házat: komló, len, nád, elefántfű stb. A leginkább időállóó szalmaféle a rizs szalmája, magas szilikáttartalma miatt A szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Magyarországon vagy ún. kisbálát, vagy nagybálát, illetve körbálát készítenek. Az építészet számára a kisbála a 4
megfelelő, mivel szilárdsági és térfogati jellemzői lehetővé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat is építsünk belőle. A szalmából leggyakrabban készülő kis bálák tipikusan 80-100 cm hosszú, 50-60 cm széles és 30-35 cm magas téglatestek, leginkább ezt a méretet használják építési célokra. Ezen kívül készülnek még nagy, szintén téglatest alakú bálák 2-2,5 m-es hosszal, 1 m körüli magassággal és 1,5 m körüli szélességgel. Ezek óriási méreteik és helyfoglalásuk miatt kis családi házak építésére nem túl praktikusak, de 1-2 nagyobb közösségi épület már készült belőlük. A szalmabála építőanyag tulajdonságai: Az itt felsorolt jó tulajdonságai miatt izgalmas szalmabála épületekben gondolkodni: Hőszigetelés A szalmabála egy olyan természetes anyag, amelynek a hőszigetelő képessége vetekszik a legmodernebb szintetikus hőszigetelő anyagokéval. A különbség csak az, hogy a bálák elkészítése nem igényel jelentős ásványi nyersanyag és energiahordozó felhasználást. A kiemelkedő hőszigetelést szerkezeti, és anyagbéli tulajdonságainak köszönheti. Nézzük ezeket részletesebben is: A fekvő szalmabála λ értéke 0.055-0.065, vastagságát ismerve az U értékre 8-11. Az élére állított bála λ értéke 0.045-0.05, vastagságát ismerve az U értéke 6-8. A λ értékek eltérése abból adódik, hogy a fekvő bálában a szalmaszálak és a köztük lévő kicsiny légcsatornák pontosan összekötik a külső teret a belsővel, míg az élén álló bála szalmaszálai merőlegesek a hő terjedési irányára. Az alábbi táblázat a leggyakoribb fal-anyagok fajlagos hővezetését, a belőlük készülő falak tipikus vastagságát, és az ezekből kiszámítható tipikus hőellenállást tartalmazza: Anyag λ (W/mK) Vastagság (m) U-érték: (m 2 K/W) Beton 1,5 0,15 0,09 Tömör tégla 0,7 0,38 0,54 Tömör vályog 0,9 0,5 0,55 Lyukas tégla 0,4 0,38 0,95 Könnyű vályog 0,2 0,3 1,50 Szalmabála 0,05 0,5 10,00 A fajlagos hővezetési képesség: λ A hőáram értéke Watt-ban (J/s), 1 m vastag, 1 m² felületű anyagminta esetén, ha a minta két oldalán a hőmérsékletkülönbség 1 ºC. Így SI mértékegysége: Jm/sm²K, azaz J/smK, vagy W/mK jele: λ (lambda). Minél kisebb egy építőanyag λ értéke, annál kisebb a belőle készült épület hővesztesége télen, és annál kevesebbet kell fűtésre költeni. A hőellenállási érték: U A fajlagos hővezetési képesség reciprokából és vastagságból kapott szorzat adja egy konkrét szerkezet hőellenállását, SI mértékegysége: m²sk/j, vagy m²k/w jele U. Minél nagyobb ez az U érték, annál jobb hőszigetelő a szerkezet. 5
A kész fal U értékén még valamennyit javít a vakolat, vagy v esetleges egyéb burkolat, de lényegében nem változtat azonn a tényen, hogy extra és igen költséges hőszigetelési technikák alkalmazása nélkül a szalmafal 100-szor jobb a tipikus betonpanelnél, és 10-20-szor a tipikus téglafalnál. Sőt, a drága és energiaigényes kőzetgyapot és műanyaghab hőszigeteléssel feljavított tégla, vagy betonfalak is csak megközelíteni tudják a szalmafal természetes hőszigetelését. A fenti képen egy szalmabála épület és egy hagyományo os épület hőfotóját láthatjuk. A szalma fal láthatóan hidegebb, mint a távolabbi ház fala, Látható a sokkal jobb hőszigetelési képesség. A hőszigetelő képesség mellett a belső klíma és a hőgazdálkodás is nagyon fontos tényező. A szalmából készült épületben nyáron kellemes hűvös van. Ez egyrészt a kiváló hőszigetelő tulajdonságának köszönhető, másrészt a napsütés hatására a szalmában lévő nedvesség (kb. 14%) elkezd párologni, ami hőelvonással jár. Így a belső hőmérséklet mindig alatta marad a külső forróságnak. Az elpárolgott nedvességet éjszaka újra felveszi, így a forró nyári napokon soha nemm melegszikk túl a ház. Ezt csak úgy lehet elrontani ha a nyílás zárok állandóan nyitva vannak, mert ekkora kinti forró levegőő beáramlik, és lecsökkenti a szalma hőszigetelő és a párolgás révén megvalósuló hűtő hatását! A könnyűszerkezetes házak nyáron nagyon felmelegedn ek, azt mondhatjuk, hogy klímaberendezés nélkül szinte meg sem lehet bennük maradni. Ennek fő oka, hogy ugyan nagyon jó hőszigetelő anyag kerül beépítése, de az a épület tömege kicsi. A beépített anyagok tömege jelentősen meghatározza az épületek klímáját, mivel a nagy tömegek felmelegedéséhez, vagy lehűléséhez időre van szükség. s A szalmabálaa önmagábann nem képvisel jelentős tömeget. A titka a rendszer működésében rejlik. A szalmafalak mindkét oldalon kapnak 5-7 cm tapasztást. A szalmában viszonylag jelentős mennyiségű nedvesség raktározódik (Minden káros következmény nélkül, 6
mivel egy élő anyag). Ezek együttes hatására a szalmafalak lassan melegszenek át, ezért nem szükséges a légkondicionáló betervezése. Ez a tulajdonság az épület üzemeltetése során újabb kiadások elmaradását jelentik, mert a klímaberendezések, beépítésének, üzemeltetésének energiaköltségei, valamint a rendszeres karbantartásuk költségei is elmaradnak. És áramkimaradás esetén sem kell a túlzott forróságtól tartani. A kiváló hőszigetelési, és hőgazdálkodási tényezőnek köszönhetően a szalmabála épületek beruházási költségei is kisebbek egy ma jellemző épületnél, mert kisebb fűtőtestre, kazánra lesz szükségünk. Extra jó nyílászárók esetén, valamint egyéb építészeti technológiák (pl. passzív napenergia hasznosítást lehetővé tevő tervezés) segítségével a szalmabála épületek akár megcélozhatják a passzív házak szintjét is. Hangszigetelés A hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzőből származik aminek a kiváló hőszigetelési tulajdonságait is köszönheti. Nemzetközi mérések szerint 51 db feletti hangszigetelő képességgel bír. Ez a képessége igen jól jön, amikor hangos környéken szeretnénk építkezni, vagy meglévő épületünket hőszigetelni, de épült már rádióstúdió is szalmabálából. Időtállóság. Talán amikor a szalmára gondolunk, nem a tartósság jut eszünkbe elsőre. Ha valami rövid életű, arra használjuk a szalmaláng kifejezést is. Viszont a szalmaház az több mint egy kazal szalma. A fal és a ház szerkezete az, ami biztosítja, hogy egy szalmabála épület ugyanolyan tartós lesz, mint egy bármilyen más szerkezetű ház. A falban lévő szalma kívül belül be van tapasztva sárral, így sem az időjárás, sem az állatok, sem a baktériumok nem tehetnek kárt benne. Egyiptomi fáraósírokból több ezer éves szalmaszálak is előkerültek. Tehát ha nem lesz vizes a szalma, akkor a baktériumok nem kezdik el lebontani, vagy ha nem ég el, akkor önmagától nem esik szét. Ezért ha a szalma anyagának az összes ellenségét (víz, tűz) kizártuk gondos tervezéssel és kivitelezéssel, akkor nem kell attól tartanunk, hogy a szalmaházak egyszer csak tönkremennek. Ezt azért érdemes tudni, mert ma egy ház megépítése akár egy egész élet munkája is lehet. Ha pedig a pénzünk felhasználásáról gondolkodunk, akkor jó tudnunk, hogy időtálló dologba fektetjük azt. A szalmabála építésre használata viszonylag nem régi eredetű, mivel maga a szalmabála készítés is csak az ipari forradalom után tűnt fel. Az 1800-as évek végén épült szalmaházakból még mindig van olyan, amelyik áll. 7
Az altonai ház 1940-ben 1 épült, és ma is i áll. Pilgrim Holiness templom. 1928-ban épült STURTZ RANCH, Stapleton 1905-ben épült FAWN LAKE RANCH, Hyannis 1914 Feuillette Maison FranciaorszáF ág 1921 8
Monhart ház. 1925 Nebraska Szalmabálaház történelem. A szalmabála ház építési technológiája az ipari forradalomnak köszönheti a létrejöttét. A bálázó gépet 1880-ban találtákk ki. Az 1800-as évek végén Nebraska Sand Hills (Homok Hegyek) nevű területénn a telepesek a különböző épületeik elkészítéséhez kerestek valamilyen alternatív megoldást, ugyanis ezenn a környéken a fa hiánycikk volt. A szalmabála téglatest alakja adta az ötletet ahhoz, hogy a bálából kezdjék felépíteni a szálláshelyeiket, vagyy a közösségi épületeke pl. iskolát. A szájhagyomány szerint a legelső bála épületet néhány telepes a közelgő tél fenyegetettsége miatt építette. Eleinte csak ideiglenes hajléknak tekintették ezt, hogy majdd építenek rendes házat. Ezért eleinte csak a belsejétt tapasztották le. Aztánn 5 év múlvaa rájöttek, hogy van rendes házuk, amelyik meleg, barátságos hajlék. Így kívülről is ellátták sártapasztással. A fáma szerint a szalmaházak tűzállósága is ezekben az a időkben derült ki. Amikor a gőzgépekből kipattant szikra tarlótüzet okozott, akkor a fából épült házakban is nagy károk keletkeztek. A szalmabála a házak viszont éghetetlennek bizonyultak, hiszen a sártapasztáss nem engedte a szalmába az égéshez szükséges mennyiségű levegőt. A modernkori tűztesztekkel is azt vizsgálgatjuk, hogy a betapasztottb t bála mennyi ideig áll ellen a különböző hőmérsékletű ű tüzeknek. 9
A 19. században azonban egy kis időre feledésbe merült a szalmabála építkezés. Az ipari technológiával előállított építőanyagok, valamint a szállítás elterjedése miatt másból kezdtek el építkezni az emberek. e A szalmabála építészet igazi reneszánsza és világhódító v útja a 70 -es évek olajválsága és a környezettudatosság igényénekk a megjelenése következtében indult el. Az építészetben is megjelent az az igény, hogy természetes alapanyagokkall dolgozzanak, valamint olyan anyagokat a találjanak, amelyek előállításuk során sem jelentenek nagy környezetterhelést. A szalmabála házakat ekkor fedezte fel újra a környezettudatos ember. Mára szinte a világ minden országában építettek szalmabála házat. Rengeteg országban folynak különbféle fejlesztések, amellyel az építést lehett a helyi igényekhez illeszteni. Az eredeti önhordós szerkezet mellett megjelent a könnyűvázas épületszerkezet, ahol már nem a bála viseli a tető súlyát, hanem pl. fa oszlopok. De mára már gyártanak szalma-panel házakat is, amelyeket erre a célra kialakított műhelyekben állítanak elő, és é maga azz építkezéss csupán néhány napot vesz igénybe. További fejlesztés eredménye lett az, amikor meglévő épületek utólagoss hőszigeteléséhez használták fel a szalmabálát. Mára többb mint 30.000 szalmabála ház található a világon. Készült szalmából: Magánlakás, Társasház, kastély, rádió stúdió, zeneház, koncertt terem, állatkórház, iskola, tornaterem, istálló, ipari épület, fürdőház, vendégház, de még kazánház is. i A történelmi áttekintéshez talán néhány mondat erejéigg hozzá tartozik a jövővel való foglalkozásf s is. Az energiahozdozók kimerülése, valamint a környezetre való érzékenység miatt a szalmabála házak számára a jövőben is lesz hely az építőiparban. A nagyon sokrétű felhasználási lehetősége miatt, az olcsó működtetése miatt, és a kiváló épületfizikai, épületbiológiai, élettani tulajdonságai miatt ez az anyag alkalmass arra, hogy a jövő építőanyagáv vá váljon. Vajon mi emberek képesek leszünk-e arra, hogy ezt felismerjük? 10
Gyakran ismételt kérdések: Mennyi a szalma élettartama? Ez konkrétan a nedvességtartalmától függ. Még nagy nedvesség tartalmú helyen, például földbe ásva is kell egy év a lebomlásához. A rizsszalmának magas szilikáttartalma miatt pedig még ennek is a duplája. Kellően alacsony (max. 18-20 %) nedvességtartalmú szalma azonban lényegében korlátlan ideig fennmarad károsodás nélkül. Az eddigi legrégebbi ép szalmaszálak egyiptomi sírokból kerültek elő, és több ezer évesek. Gondos tervezéssel és kivitelezéssel pedig biztosítani lehet a megfelelően alacsony nedvességtartalmat a falon belül. Milyen mikrobák támadhatják meg a szalmát? A tartósan (hónapokon keresztül) 20-30 % nedvességtartalmú szalmát először gombák (penész) támadják meg. Amelyek azon kívül, hogy elkezdik felemészteni a szalma szerkezetét, nagy mennyiségű spórájukkal egészségügyi bántalmakat okozhatnak. Tehát a tartósan magas nedvességtartalmat mindenképp el kell kerülni. Még nagyobb nedvességtartalom mellett megjelennek a cellulózbontó baktériumok, amik lényegében komposztálják a szalmát. Ilyen körülmények azonban lakóházban lényegében nem fordulhatnak elő, legfeljebb csak tervezői hiba, kivitelezői gondatlanság és a figyelmeztető jelek több hónapos, esetleg éves elhanyagolásakor. Hogyan lehet a gombákat kiírtani, ha már egyszer támadnak? Ha valamiért mégis elázna, de ki tudjuk szárítani a falat a kritikus 20 % alá, akkor a gombák elpusztulnak. Mivel azonban spóráik ott maradnak a falban, egy esetleges újabb felázás, nedves periódus következtében újra szaporodásnak indulnak. Mivel ilyen magas nedvességtartalomhoz csak valamilyen hiba vezethet (pld.: beázó tető, a falhoz érő nedvességet a földről felvezető tárgy, szivárgó cső), a kiszárítás lényegében a hiba megszüntetését jelenti. Hogyan védhetjük ki a gombák támadását? Elsősorban a nedvességtartalom alacsonyan tartásával. Bár aktív védekezésre is akad példa: van aki beépítés előtt gombaölő szerrel permetezi be a bálákat. Ezt az eljárást a szakértők többsége azonban feleslegesnek tartja. Rovarok, rágcsálók, allergének Megeszik-e a szalmát a rovarok és rágcsálók? Nem. A szénával ellentétben a szalma lényegében nem tartalmaz emészthető részeket. Még a mikroorganizmusoknak is csak megfelelő körülmények között képesek lebontani. Ha egy rágcsáló mégis megrágja, azt csak a fogai koptatására teszi, mert megemészteni úgyis képtelen volna. 11
És a termeszek? Magyarországon szerencsére nem kell minden szerves anyagot elsöprő termesztámadásoktól tartani, de ahol élnek ilyen falánk termesz törzsek ott is a faszerkezetet (vázat, tetőt, ajtót, ablakot) kell tőlük megvédeni, mert a szalmát még ezek sem eszik meg. Beköltöznek-e a rovarok a szalmafalba A szalma kevésbé nyújt kényelmes otthont a kártevők (rovarok, élősködők) számára, mint a hagyományos faszerkezet. A fal bevakolásával elzárjuk előlük az összes bejutási lehetőséget. Az építéskor esetlegesen a bálában levő rovarok pedig nem jutnak élelemhez, így előbb-utóbb elpusztulnak. Beköltöznek-e a rágcsálók a szalmafalba? Ha olyan méretű repedések vannak a vakolaton, hogy beférnek, akkor minden bizonnyal beköltöznek. Azonban a repedések keletkezése megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel valószínűtlen. A biztonság kedvéért a rágcsálók ellen szokás a fal alsó részére még vakolás előtt egy kb. egy méter széles, apró lyukú fémhálót is erősíteni. Ezt az apró lyukú hálót célszerű olyan helyekre is a vakolat alá tenni, ahol megfelelő támasztékot találhatnak a rágcsálók. (Ablakok párkányaihoz stb.) A fal többi részében nem szükséges ez a védekezés, mert a járatok készítését nem tudják elkezdeni a függőleges falon ezek az állatok, mivel nem tudnak miben stabilan megkapaszkodni. Árthatnak-e a termesztés során használt növényvédő- és rovaritószerek? Mivel ezeket a termesztés korai szakaszában alkalmazzák, az érés idejére már nagyon kicsi a koncentrációjuk. A vakolat mögé zárt szalmából pedig akkor sem juthatnak ki, ha jelen vannak. Okozhat-e a szalmafal szénanáthát, porallergiát? A szalma maga - mivel érett növényi szár virágok nélkül - nem tartalmaz pollent. A közte esetleg előforduló gyomnövények viszont tartalmazhatnak, így építés közben előfordulhat, hogy allergiás tüneteket váltson ki, de befejezett, vakolt falon keresztül már kizárt. Por, és esetleges poratka szintén nem juthat ki a vakolt falból, így porallergiát sem okozhat kész állapotban. Tűzbiztonság Tűzbiztosak-e a szalma épületek? A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács tesztelte a bevakolt szalmabálákat tűzbiztonsági szempontból és azt tapasztalták, hogy tűzbiztosabbak, mint a hagyományos építőanyagok (a hagyományos építőanyagok alatt itt a fa-gipszkarton kombinációt kell érteni - a szerk.). A bevakolt felület két órán keresztül volt képes ellenállni 1000 C fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodást szenvedett volna. A Kanadai Jelzálog és Lakásügyi Testület szerint "a vakolt szalmabála szerkezetű fal kivételesen ellenállónak 12
bizonyult a tűzzel szemben. A szalmabálák megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értékett biztosítsanak, de nemm eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet." (Forrás: az amerikai Energiaügyi Minisztérium tanulmánya) Tűzzel szemben a szalmabála-épültek azon részei sérülékenyek,, ahol laza szalmát használnak, (pl. tömítések vagy tetőterek szigetelése) ezért ezeket a részeket is i védeni kell pl. a padlásokat sártapasztással vagy légzáró burkolattal. Az európai tűztesztek is hasonlóó értékeket bizonyítanak. Németországban 2004-ben végezték el a tesztet, ott az F90-es minősítést kapta a szalmabála s fal. Azaz 1000 C o - nak állt ellen a fal 90 percen keresztül. Szalmabála falszerkezet tűztesztje laborban. Magyarországon is végeztek tűzteszteket az EMI laboratóriumában. Ezek a hazai szabványok szerint vizsgálták a szalmabála falat, valamint v födém szerkezeteket terhelés alatt. Teljes körű engedéllyel egy hazai cég rendelkezik jelenleg. Az Energia és Környezet Alapítvány megbízásából elvégzett tűztesz során a bálafal 45 percig állt ellen az 1000 C o -s tűznek, majd a tűzterhelést megszüntették, mert a kívánt minősítést így megszerezte. Mi történik, ha zárlatos egy elektromos vezeték? A szalmafalban vezetett vezetékeket célszerű egy szerelő csőbenn vezetni. Ez dupla szigetelést jelent. A vakolt szalmában keletkező zárlatnál, az égéss három feltételéből maximum kettő van jelen. j Az éghető anyag, és a megfelelő hőmérséklet. Viszont annyi oxigént nem tartalmaz a szerkezet, hogy ettől a fal f kigyulladna. A tűztesztek is ezt támasztják alá. Ellenáll-e a földrengésnek a szalmafal? Igen, mégpedig nagyon jól. Beton, tégla, és fa szerkezetekkell összehasonlítva a szalmafal nagyon rugalmas és hajlékony, így elnyeli a rengés energiáját. Kalifornia Állam az energiatakarékossági szempontok mellett talán éppen ezért készített építésügyi szabványt a szalmabála épületekre. Ott azz un. Nebraska stílusú, tehát önhordó szerkezetű házakat is engedélyezik. Környezetvédelem Milyen szempontból környezetbarát a szalmabálás építkezés? Energia igények: Egy ház építése és üzemeltetése is igényel energiát. A szalmabála egy mezőgazdasági melléktermé ék. Az előállításához lényegébenn csak a bebálázás 13
igényel energiát. Ha a leendő épület közelében van a bála, akkor a szállítás energiaigénye is elenyésző. Minden más építőanyag előállítása sokkal több energiát igényel. A téglához bányászni kell az agyagot, ebből meg kell formázni a téglákat, majd ki kell égetni. A szállítás energiaigénye is nagyobb, n mert nincs minden településen téglagyár. De ha a betont, vagy a ma használatos modern hőszigetelő anyagokat nézzük, ezek előállításaa szintén nagyságrendekkel több energiát igényelnek, így sokkal több környezeti terhelést eredményeznek. A szalmabála kiváló hőszigetelőő hatása miatt ezekbenn az épületekben minimális a fűtési, és gyakorlatilag szükségtelen a hűtési energiaa igény. Mexikóban igen i sok szalmabála épület épüll a nyári hőség ellen. Lebontás, hulladék Az épületeink nagy részének egyszer lejár az ideje. Lehet, L hogyy csak sok száz év múlva, de lehet, hogy pár 10 évv múlva kell gondoskodni a bontási anyagokról. A szalmabála ebből a szempontbóll is igen kiváló anyag. A bontás után természetes módon komposztálódik, lebomlik, így értékes tápanyaggá válik a talaj számára. De olyat is tapasztaltam már, hogy y a bontásból származó bálákat állatok almozására hasznosították. A sártapasztás szintén olyan megoldás, ami után nem kell a fejünket törni, hogy mit tegyünk a bontásii törmelékkel. Legjobb, ekkor is az, ha visszaadjuk a természetnek azt, ami a természeté. Felületek Milyen anyagú lehet a vakolat, vagy tapasztás? Olyan vakolatot kell választani amely nem rontja a szalmafal jó páradiffúziós tulajdonságait, viszont elzárja a túl sok levegőtől a falat. Erre a legalkalmasabbb a vályog tapasztás (sárvakolat) illetve a mész-homok vakolat. A cementvakolatot 14
semmiképpen nem javasolt, hiszenn a páraáteresztő képessége nagyon rossz, így a vakolat és a bála között lecsapódikk a pára és a szalma rothadásnak indul. Mivel lehet felhordani a vakolatot és a tapasztot? A vakolatott hagyományos módszerrel, illetvee ha szép rusztikus falfelületet szeretnénk, akkor az utolsó rétegett kézzel érdemes felhordani. Ma már m több kezdeményezés és gyakorlati kísérlet folyik a sártapasztás felhordásának a gépesítéséreg e. 15
Hogyan lehet a vakolat összerepedezését megakadályozni? A vályogvakolat készítésénél arra kell ügyelni, hogy egyszerre mindig csak egy vékony réteget vigyünk fel, és a következő réteget csak az előző teljes megszáradása után kezdjük el. Kell-e rabichálót használni? Rabichálót lehet használni, de nem szükséges, mivel az első, és még a második vakolatréteg is a szalmaszálak közé tapad és ez biztosítja a következő rétegek szilárd tapadását. A vakolat első rétegeiben pedig sok töreket kell használni, ami szintén megakadályozza azt, hogy a száradás következtében megrepedjen a vakolat. Lehet-e gipszkarton, vagy lambéria borítást használni? Ezen úgynevezett szárazvakolatok használata több okból sem megengedett. Mivel légrést marad a bála és a vakolat között tűz esetén kialakulhat a kéményhatás ezért ez a módszer nem tűzbiztonságos. Ha nem mészvakolatot vagy vályogtapasztást alkalmazunk elvész a szalma jó páradiffúziós képessége, páralecsapódás történik a vakolat és a bála között a bálák tönkremennek. Mivel lehet festeni, tapétázni? A tapéta és szintetikus (műanyag alapú) festékek használata nem javasolt, hiszen az teljesen elzárja a levegőt a bálától így megakadályozza a fal lélegzését. A legmegfelelőbb a fal az egészség és a környezet szempontjából is a meszelés. A mész ugyanúgy színezhető, mint a szintetikus festékek, tehát nem muszáj a fehér falnál maradnunk. Gépészet, csövek, vezetékek Hol mennek a víz-, gáz-, villany-vezetékek? A vízvezetékeket nem célszerű a bálában vezetni. A víz bevezetését az épületbe a föld alatt kell megoldani. A belső, (nem szalma) válasz és tartófalak esetében a szokásos eljárást kell alkalmazni. Gázvezetéket nálunk nem vezetnek falban. A villanyvezetéket minden további nélkül vezethetjük a bálában, vagy a vakolatban. Ha szeretnénk plusz biztosítékot, akkor egy vezetőcsővel növelhetjük a vezetékek szigetelését. Hogyan rögzíthetem az elektromos szerelődobozokat a falba? Egy fa éket kell a szerelő doboz helyére beverni a bála közzé. Erre rögzíthető a szerelő doboz. Hogyan akaszthatok fel egy képet a falra? Ha csak egy képről van szó, akkor azt bárhová fel lehet akasztani. Az 5-7 cm-es vályogvakolatban elhelyezett tiplis facsavar kb. 30 kg-ot bír el. 16
Hogyan rögzíthetek bojlert, konyhaszekrényt, stb. a falra? Az ilyen nehéz egységeket vagy a téglából készült válaszfalra érdemes tervezni, vagy a fal vázszerkezetét kell úgy megtervezni, hogy a megfelelő helyen legyen tartógerenda. Lehet-e központi fűtés szalmaházban? Minden további nélkül. Lehet-e falfűtést használni szalmaházban? Igen. Mivel a szalma vastag tapasztást, vakolást igényel, ezért a vakolat külső rétegében elhelyezhető a falfűtés. Amennyiben a falfűtés vezetékei szivárognának, akkor az azonnal meg fog látszani a vakolaton. Így nem okoz nedvesedési veszélyt a szalmában. Üzemeltetés, karbantartás Mennyi a fűtésszámla? Ha a szalmaépület mennyezetét és padlóját is szalmával szigeteljük és elég jó hőszigetelésű ablakokat építünk be a téli fűtésszámla könnyedén lehet az azonos méretű téglaépületének a harmada, vagy még kevesebb is. Ennek alapja a kereskedelemben kapható minden falazatot, az utólag szigetelteket is felülmúló hőszigetelő képessége. (lásd: Mennyivel jobb hőszigetelő a szalma a többi építőanyagnál?) Kell-e egyáltalán fűtés? Megfelelő tervezés, azaz a napenergia passzív befogadása és tárolása mellett nem kell, vagy elegendő egy egészen kicsi tartalék fűtés kiépítése a legzordabb téli tartósan napmentes időkre. Ugyanis egy jól megépített szalmaház még a passzívház szabványt is majd kétszeresen túlteljesíti. (Épült már Svájcban 1800 m-es magasságban is fűtés nélküli passzív szalma lakóház, a magyarországi adottságok pedig ennél lényegesen jobbak...) Milyen gyakran és hogyan kell karbantartani egy szalmaházat? A legfontosabb a rendszeres ellenőrzés, hogy ne legyen félrecsúszott tetőcserép, lyukas esőcsatorna, vagy olyan falnak támasztott tárgy, ami le-, vagy feláztatná a szalmafalat. Ezen felül ha tapasztott, meszelt a külső falfelület, és nem túl széles az eresz, akkor célszerű egy-két évente megújítani a meszelést. Kell a bálákat időnként cserélni? A bálák "maguktól" nem mennek tönkre, nem kell őket cserélni. Ha azonban pld. csőtörés miatt nagyon elázik néhány, akkor könnyedén ki lehet őket cserélni. Milyen vagyonvédelemi megoldások vannak szalmaházhoz? 17
Egy kész szalmaházat nem sokkal egyszerűbb falbontásos módszerrel megtámadni, mint egy téglaházat, így nincs elterjedt extra vagyonvédelmi megoldás a világban. Ha valaki mégis szükségét érzi extra védelemnek, akkor ismert példát arra, hogy a vakolat alá nemcsak vékony drótháló kerül, hanem erősebb fémrács is. Megbízhatóság Mennyire tartós egy szalmaház? A legöregebb szalmaházak közel 100 évesek, és ma is használatban vannak. Néhánynak próbaképp megbontották a vakolatát, és a 100 éves szalma ma is szép sárga színű, és jó illatú. Nem bomlik-e le a szalma a falban? Magától semmiképp. A lebontását kizárólag nagyon magas nedvességtartalmú (több mint 20 tömegszázalék) környezetben tudják megkezdeni a mikroorganizmusok. Ez az érték pedig egy egészséges falban jó alapon, és jó tető alatt nem fordulhat elő. Idővel nem csúsznak-e a szét bálák a nyomás alatt? Nem, nem csúsznak szét. A favázas szerkezetek többsége úgy van megtervezve, hogy berakás után akár el is lehetne vágni a bálák kötöző madzagját, és itt nincsenek is nyomás alatt a bálák, így ezeket biztosan nem fenyegeti ilyen veszély. A teherhordó szalmafalak az érdekesebbek, hiszen itt valóban a szalmabálák viselik a tető, és az esetleges szél, vagy hóterhelést. A bálák tartását a nyomóerőkkel szemben a térfogatuk megtartása, így végső soron a kötözőanyaguk ereje (szakítószilárdsága) adja. Tehát a kötözőanyagnak kell kitartani gyengülés nélkül. Ez tehát azt jelenti, hogy nem érdemes teherhordó falba rozsdásodó dróttal kötözött bálát építeni. A legelterjedtebb műanyag bálakötöző madzagot biztos sokan látták már szétfoszlani, de fontos tudni, hogy ezt a Nap ultraibolya sugárzása okozza, attól pedig megvédi a beépített báláinkat a vakolat. Hallottam olyan új madzagról is, ami a földben is lebomlik. Arra én magam is kíváncsi vagyok, hogy ennek a talaj nedvességtartalma segíti elő a bomlását, vagy mindenképp lebomlik, továbbá nem ismerem ennek az elterjedtségét sem...: Mennyire kiforrott ez a technológia? A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek, tömeges elterjedésük az utóbbi 20 év eredménye. A máig elkészült kb. 30.000 épület építése és üzemeltetése közben összegyűlt tapasztalat elérhető az irodalomban és az interneten egyaránt. Ezzel együtt is csak nagyon kevés helyen szabályozzák még a világban a szalmaépítést törvények és szabványok. Az épületek nagyobb része a tulajdonosok saját munkája, és csak kisebb részük épült "kereskedelmi" keretek közt. Ez az arány talán az utóbbi 3-4 évben kezd eltolódni a profi építők javára. Vállal-e valaki garanciát a szalmaházra? 18
Egy kereskedelmi alapon működőő kivitelezőnek természetesen garanciát kell vállalnia a munkájára, és hivatalosan önerős kivitelezésnél is szükség van felelős kivitelezőre, aki lehet az építész. Mennyire bírja a Magyarországi időjárást a szalmaház? Mivel nincs még sokéves itthoni tapasztalat, ezért csakk annyit mondhatunk, hogy az itthonihoz hasonló csapadék és hőmérsékletii viszonyok között (kontinentális éghajlat, 5-800 mm éves csapadék, hideg tél, forró nyár, amilyenn az USA középső, és Kanada déli részein van) már bizonyított. Kivitelezés Mennyi időő alatt készül el egy 100 m² lakóház? A tető, az alap, a gépészet, éss a festés ugyanannyi idő, mint bármelyik másik épületnél. Ami látványosan gyorsabb, az a szalmafa megrakása, az ugyanis jól előkészített helyen egyetlen nap alatt elkészülhet. Az előre szerelt t panelekbőll készült szalmabála épületekbee az alapozás után akár 2 héttel már be is költözhetünk. Igaz Magyarországon még nincs ilyen vállalkozás, aki ezt a technológiát át tudná alkalmazni, de idővel talán itt is elindul majd ez. Lehet-e melléképületet saját kezűleg kivitelezni? Igen, egy kis favázas épület elkészítésébe nyugodtan belevághat b minden ügyes kezű vállalkozó kedvű ember. A szalmabála épületek készítése különösen kalákás rendszerbenn működnekk jól, ami közösségformáló erővel is bír. 19
Technológia. Teherhordó bálafal Mára kétfajta Nebraska -típusú építés alakult ki. Mindd a kettőnek k az a lényege, hogy a bálák tartják a tető tömegét. Nincs semmilyen oszlop, vagy falrész, amin a tető tömege lefut a talajra. Az egyik a teljesen hagyományos módon épült, de nagyon jól összetűzött és a sarkokon is rögzített szerkezettípus, ahol a tetőszerkezet teljes megléte után készülhet csak a vakolás. A másik esetben nem fordítanak akkora figyelmet a tűzésre és a sarkok kötésére, de olyan lefeszítő-összenyomó koszorúlekötéseket alkalmaznak, melyek után a fal f már a tető terheitől sem nyomódik össze. Tapasztalt bálaház-építők szerint a teherhordó bálafalass épület építése akkor indokolt és egyben a legegyszerűbb, ha az épület alapterülete nemm nagyobb,, mint 45-50 m². Ez azonban nem alapvető szabály, hiszen az eredeti historikus bálaépületek mérete elérte a 100-110 m²-t. Akkoriban azonban kisebb nyílásméret teket használtak, egyszerű volt az épület alaprajza és kontúrja, éss egyszerű volt a tetőszerkezet és forma is. Manapság ezt nehezebb teljesíteni. Mai szemmel az ilyen épület kevésbé felel meg a kényelmi szempontoknak, vagyis melléképület, gazdasági épület, vagy a telken önálló kis lakóépület (hagyományosan: nyári konyha stb.) lehet ennek a technikának az alkalmazási területe. Vázas szerkezetű épülettípusok A Nebraska - típussal szemben ma nagyonn kedveltek a vázas szerkezetű bálaházak. Ebben az esetben a szalmabála vázkitöltő fal hőszigetelő szerepe éss egyéb épületfizikai előnyei válnak elsődlegessé. 20
A vázas kialakítás előnyei már a tervezés és a kivitelezés időszakában is nyilvánvalóak. A tervezés soránn már rendelkezésre állnak azok a tapasztalatok, előképek, térélmények, ami a mai lakások esetében elfogadott. Sajnos közben elveszőben vannak a vályogépítészet jellegzetességét is adó lineáriss térsorolású, kisebb alapterületűű lakóépületek. Vagyis a mai lakásfelfogásnak jobban megfelel az összetett tereket magába foglalni képes, bonyolultabbb alaprajzi kialakításraa is alkalmas vázas rendszer. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az építési engedélyezési hatóságok is könnyebben elfogadják a márr elfogadott, alapelveiben, anyaghasználatában éss szerkezetii csomópontjaiban jobban ismert szerkezetű épület terveit, és kevesebb magyarázko odásra kényszerülünk,, ha csak a kitöltő falat kell elfogadtatnunk. A vázas rendszer előnyei jelentkeznek akkor is, amikor a vázat és a nagyobb szaktudást igénylő tetőszerkezetet vállalkozásban készíttetjük el, és csak a bálázás, vakolás és burkolás marad a házilagos kivitelezőkre. A vázas rendszer esetében könnyebbenn érvényesül az az elv is, hogy az épület mihamarabb kerüljön tetőő alá, így a bálázás egyszerűbbé és biztonságosabbá válik, egyben érdekesebb is a házilagos kivitelezők számára. A vázas rendszer előnyei mellett az is nyilvánvaló, hogy a faváz az egyetlen jó megoldás. Elvileg elképzelhető lenne például az acélvázas épület is, de ez annyira ellentmond a szalmabála alapelvének, hogy nevetségessé válna, aki ezt megpróbálná, hacsak valami igen különleges indoka nem adódnaa erre. Ugyanakkor meglévő épületek (pl. mezőgazdasági tároló hangárok) esetében már többször előfordult, hogy az acéldoboz külsőő oldalát szalmabálával vették körül és így hőszigetelték utólagosan. Ez elfogadható megoldás, de például a belső oldali szalmabála hőszigeteléss már nem lenne az, mivel az acéllemezen olyan mértékű páralecsapódás jönne létre, ami az épület falainakk tönkremenetelét okozná. A pillérvázas szerkezetű bálaépületekk jellemzői A pillérvázas épületek esetébenn jellemzően a 10x100 cm-es, 10x15 cm-es használhatjuk. A pillérvázas rendszer kötetlen alaprajzi formálást és homlokzati megnyitásokat tesz lehetővé, így szinte határtalan a tervezési szabadság. Sőt többszintes épületet is építhetünk ezzel a szerkezeti módszerrel. vagy nagyobb igénybevétel esetében 15x15 cm-es szerkezeti elemeket 21
A vázas rendszerek esetében az elsődlegesen eldöntendő szempont, hogy a faváz a szalmafalon belül, kívül vagy közben helyezkedjen el. Mindhárom megoldásnak van előnye és hátránya is. A váz helyzete nem csupán a felületképzések miatt fontos, hanem kiemelt hangsúlyt kaphat akkor, ha különleges belsőépítészeti megoldásokat és hatásokat szeretnénk elérni. A bálaépítés pedig nagyon csábít erre is. Az organikus, vagy inkább mondjuk magyarul: a természetes anyag, a puhább falvégek és vastagabb, természetes színű agyagvakolatok sok lehetőséget tartogatnak, és ebbe a képbe szépen illeszkednek a fa szerkezeti elemek. Sok építtető és tervező éppen ezért a látható szerkezetek mellett teszi le voksát. Számukra egy megfontolandó tanács van a szakirodalomban: kis terű helyiségekben a hangsúlyos oszlopok zavaró hatásúak lehetnek. A vázas rendszer mellett sokan döntenek azok közül is akik elfogadják a szerelt gyorslakóházak előnyeit (a teherhordó szerkezet és a tető valóban rövid idő alatt elkészülhet), de az átlagos európai klíma mellett ismerik annak jelentős hátrányait is: vagyis a nyári túlmelegedést, és a páratechnikai hátrányokat. További előnye a vázas rendszernek, hogy különösebb technikai bravúrok nélkül is lehet 2 vagy 3 szintes lakóépületet készíteni favázas teherhordó szerkezettel. Magyarországon azonban ennek akadálya az, hogy fafödém nem tervezhető sem lakások közé, sem vizes helyiség alá. Ennek megfelelően csak olyan többszintes ház épülhet, ahol ezek a feltételek teljesülnek. A tervezés során fontos, hogy használjuk a nagyobb ablakok és megnyitások előnyeit (a Nebraska - típus éppen ezért inkább a sivatagi területeken terjedt el a kis nyílásokkal és tömör falfelületekkel). A méretpontos szerkezet fontos előny akkor is, ha a nyílászárók és a többi szerkezeti elem nem a helyszínen készül, vagyis kevés lehetőségünk van a méretpontatlanságok utólagos korrigálására. Létravázas szerkezetű bálaépületek jellemzői A pillérvázas épületek esetében meglehetősen robosztus szerkezetet kell létrehozni, miközben a nyílászárók környezetében is különleges megoldásokat kell alkalmazni. A fával való takarékoskodás érdekében, és igazodva a vastag bálafalak logikai rendjéhez, jó megoldás a létravázas fal és koszorúszerkezet. Ez a szerkezeti rendszer a vázas épületek előnyeit megtartja, és egyszerűsíti a kiegészítő szerkezetek elhelyezését, valamint a vakolást segítő háló rögzítését is. Amennyiben a bálák méretét figyelembe véve terveztük a szerkezeti rendszert, a létravázas kialakítás még egyszerűbbé teszi a bálák elhelyezését. A létraváz geometriája azonban - hasonlatosan a teherhordó falas rendszerhez - szintén az egyszerűbb tér - és tömegformálást igényli, azzal a különbséggel, hogy kialakíthatóak nagy nyílások, magasabb terek és nagyobb fesztávok. 22
Előre szerelt épületek: A betonpanel épületekhez hasonlóan a szalmabála építészet is kitalálta ezt a technológiát. Az épület falait ebben az esetben egyy üzemben készítik el. Fából elkészítik a a szalmapanelek tokk szerkezetét. Ez utánn feltöltik szalmával ezeket a dobozokat Az elkészült szalma paneleket ez után gyakran még ittt be is tapasztják. A kész paneleket ezek után szállítják az építkezés helyszínére, és itt szerelik össze az épületet. Ausztriában nagyon sokk ilyen rendszerrel megépített m házat adtak már át. Érdekességképpen még egy kis kápolnát is elkészítettek ezzel a technológiával. A kápolna helyszíni építése egy nap alatt be is fejeződött. 23
Ennek a technológiának az az előnye, hogy nagyon gyors g helyszíni építkezést tesz lehetővé, így az időjárási körülmények kevésbé akadályozzák az építkezést. További előnye hogy a szalma tömörségére, valamint a tapasztás minőségére jól biztosítható. Télen is lehet szalmabála paneleket gyártani, így akár tömeggyárt tás is elképzelhető ezzel a megoldással. Utólagos hőszigetelés szalmabálával. A szalmabála nem csak arra jó, hogyy új épületeke építsünk belőle. b Meglévő épületek utólagos hőszigetelésére is alkalmas. Az utólagos hőszigetelésnél ugyanazokraa a szabályokra kell figyelni, mint a bála épületek esetében: Ügyeljünk arra, hogyy ne ázzon a szigetelés se s alulról, se felülről. Egy B30-as téglafal szalmabálávall szigetelve 10-ed annyi hőenergiát enged át. Ott érdemes az utólagoss hőszigetelés ezen módján gondolkodni, ahol van elegendő hely a szalmabálák felszerelésére. Érdemes azt is szem előtt artani, hogy a bálák miatt a fal vastagsága jelentősen megnő. Ez egyébként előnyére is válhat a ház megjelenésének,, hiszen a vastag falakat felhasználhatjuk, mintt látványelem is. 24
Hogyan tovább? Azoknak, akik kíváncsiak lettek. Mára szerencsére nagyon sok tapasztalat gyűlt össze a szalmabála építészettel kapcsolatban. Sok internetes portálon található ezzel kapcsolatban információ. Rengeteg szakkönyv jelent meg, már magyar nyelven is vann néhány. Vannak vállalkozások, és gőzerővel folyikk a szalmabála építészet fejlődése. 8 éve figyelem a szalmabála építészet fejlődését, f és ezen idő alatt rengeteg újítást láttam megjelenni, amivel egyre szélesebb alkalmazási megoldásokra nyílik lehetőség. Itt néhány továbblépési lehetőséget találhat a kedves olvasó: Honlapok: http://szalmaepitok.hu/ / www.energiaeskornyezet.hu www.amazonails.org.uk/page/gallery www.modcell.com Egy panelgyár 25
www.balewatch.com/ 50 szalmabála épület terv. www.fasba.de/ www.baubiologie.at/europe/ Sok megépült európai példa. www.ecobusinesslinks.com/straw-bale-house-design.htmm Példák Amerikából. www.greenhomebuilding.com/strawbale.htm http://glassford.com.au/main/ http://strawbaleplans.wordpress.com/ Tervek találhatóak itt. http://strawbalehomes. org/ http://mha-net.org/html/sblinks.htmm http://straworks.ca Könyvek: - Medgyasszay Péter; Novákk Ágnes: Föld és szalmabála Építészet. TERC kiadó - Athena Swentzell Steen Bill Steen, David Bainbridge :The Straw Bale House (A Real Goods Independent Living Book) - Catherine Wanek :The New Strawbale Home, - Athena Swentzell Steen,Bill Steen: The Beauty of o Straw Bale Homes - Bruce King:Design of Straw Bale Buildings; Thee State of the Art 26