P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás Dokumentálás dátuma: Győr, 2011. 07. Munkaszám: Rp.I.113-8,10

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás Felelős tervezők: Németh Gergely okl. településmérnök vezető településtervező Településrendezés... Tervezői névjegyzék szám: TT 08-0504 Pekkerné Szabó Piroska Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök táj- és kertépítész vezető tervező... Tervezői névjegyzék szám: TK 08-0073 Tervezői névjegyzék szám: TT1 08-0073 Ferenczi Huba okl. gépészmérnök Közműrendszer... Tervezői névjegyzék szám: TE-T-08-0253 Tervezői névjegyzék szám: TV-T-08-0253 Tervezői névjegyzék szám: TH-T-08-0253 Réder Tibor Közlekedési szakág okl. építőmérnök okl. közlekedésépítő szakmérnök... Tervezői névjegyzék szám: K1d-1-08-0133 Munkatársak: Kalmár Ágnes, Szeredi Gábor, Ficzek Istvánné, Juhász Mária Ügyvezető igazgató Pekkerné Szabó Piroska GYŐR, 2011. 07. Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai.

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás TARTALOMJEGYZÉK Jóváhagyott munkarészek: Településszerkezeti terv Területfelhasználási terv TSZ-J1M M 1 : 4 000 01. Határozat a településszerkezeti terv módosításáról Szabályozási terv Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) SZ-J1M M 1 : 2 000 02. Rendelet a helyi építési szabályzat módosításáról Alátámasztó munkarészek: 03. Műszaki leírás Szövegközi rajzok: Módosítással érintett területek Örökségvédelem 1. sz. módosításhoz: Tulajdonvizsgálat Funkcióvizsgálat Épület/építmény vizsgálat Táj és természet vizsgálat Közlekedés vizsgálata Közlekedés fejlesztési terve Vízellátás vizsgálata Vízellátás fejlesztési terve Szennyvízelvezetés vizsgálata Szennyvízelvezetés fejlesztési terve Csapadékvíz-elvezetés vizsgálata Csapadékvíz-elvezetés fejlesztési terve Energiaellátás és hírközlés vizsgálata Energiaellátás és hírközlés fejlesztési terve

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 01. HATÁROZAT A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról Petőháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete hatályos településszerkezeti tervét az alábbiak szerint módosítja: Területfelhasználás: a 199/5 hrsz-ú telek egy részének kereskedelmi, szolgáltató területi felhasználása (1. sz. módosítás), a 135/61 hrsz-ú telek falusias lakóterületi felhasználása (2. sz. módosítás), a 269/37 hrsz-ú telek vízgazdálkodási területi felhasználása (4. sz. módosítás), a 269/3, valamint 269/114 hrsz-ú telek beépítésre nem szánt különleges területi felhasználása (4. sz. módosítás) a TSZ-J1M jelű, Rp.I.113-8,10 munkaszámú tervlapon jelölteknek megfelelően. Közlekedésszerkezet: A Kossuth L. utca, valamint a Gyári út összekötése. Táj- és örökségvédelem: Fertődi Eszterházy kastély vue-jének tengelyvonalának feltüntetése, mely által kijelölt sávba a látványt zavaró építmény nem kerülhet. Piskolti Béla polgármester Horváthné dr. Dávid Mária jegyző Petőháza, 2011. június 22.

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás 02. RENDELET A ÁRÓL

2 PETŐHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2011. (V. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A helyi építési szabályzatról szóló 9/2003. (VIII. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A helyi építési szabályzatról szóló 9/2003. (VIII. 01.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) a) az SZ-J1 jelű, Rp.I.113-6 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) című mellékletén a jelen rendelet mellékletét képező b) az SZ-J1M jelű, Rp.I.113-8,10 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című terven módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást át kell vezetni, egyúttal ezen melléklet munkaszámát Rp.I.113-8,10-re kell változtatni. 2. A Rendelet 1. helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A rendelet a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.113-8,10 munkaszámú, b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv), Rp.I.113-6 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó. 3. A Rendelet 4. b) pontja a következővel egészül ki: Különleges beépítésre nem szánt terület Kk

3 4. A Rendelet 9. (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: 9. (1) Helyi védelem A helyi védett értékeket, valamint azok védelmének részletes szabályait külön önkormányzati rendelet 1 tartalmazza. 5. A Rendelet 10. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 10. (3) Az SZ-J1 terven jelölt Fertődi Eszterházy kastély vue-jének tengelyvonalától számított 25,0-25,0 méter széles területsávban megvalósuló építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni, melyben igazolni kell, hogy a megvalósuló építmény a tájképi érték fennmaradását nem veszélyezteti. 6. A Rendelet 16. (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: 16. (1) c) Lf SPORTPÁLYA Az építési övezetben sportépítmény és kiszolgáló építményei (sportpálya, öltöző stb.), valamint a pihenést, testedzést szolgáló építmények, játszószerek helyezhetők el ca) 10%-os beépítettséggel, cb) cc) legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal, a zöldfelület mértéke a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/156-2/2011. számú, az Étv. 9. (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 25. (1) bekezdés előírása alóli felmentés alapján legalább 4%. 7. A Rendelet 19. (1) bekezdés a) pontja a következő táblázattal egészül ki: [Övezeti előírások:] övezeti besorolás: Gksz 3 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb 30% beépítettség: kialakítandó legkisebb 50% zöldfelület: megengedett legnagyobb 6,0 m építménymagasság: 1 Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 23.) rendelete

4 kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ 8. SZT (Szabályozási terv szerint) 10,0 m 5,0 m 6,0 m (1) A Rendelet 20. címe helyébe a következő cím lép: A volt petőházi cukorgyár, valamint a volt ülepítőtavak területére vonatkozó építési előírások (2) A Rendelet 20. (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 20. (4) a) Övezeti előírások: övezeti besorolás: Gip 1 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 50% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 5000 m 2 építési hely határai: Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m. Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 9,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület 2, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási 2 nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő közvetlen és közvetett hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket

5 egyéb: tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. övezeti besorolás: Gip 5 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 50% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% megengedett legnagyobb építménymagasság: 11,5 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 2500 m 2 építési hely határai: Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m; oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 11,5 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. övezeti besorolás: Gip 6 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 30% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50% megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 2500 m 2

6 építési hely határai: funkció, rendeltetés: egyéb: Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m. Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 6,0 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m. Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület 3, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. övezeti besorolás: Gip 7 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 30% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50% megengedett legnagyobb építménymagasság: 11,5 m technológiához szükséges épületrész, műtárgy, kemény stb. esetén 25,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 5000 m 2 építési hely határai: Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m; oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 11,5 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint 3 nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő közvetlen és közvetett hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket

7 egyéb: energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben elhelyezhetők a védőtávolságot is igénylő bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára épülő épületek, létesítmények. Az ilyen létesítmények védőtávolsága nem lehet több 300,0 méternél (3) A Rendelet 20. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: 20. (8) Közlekedés a) A volt petőházi cukorgyár területének feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutakat (Gip-Út) lehet kialakítani az SZ-J1 terv szerint. Az iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek: aa) legalább 7,0 m széles útburkolat, ab) kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, ac) csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok, ad) térvilágítás, ae) legalább egyoldali 1,5 m széles járda. b) A volt petőházi cukorgyár területén kamionparkolót (Gip-Pk) lehet kialakítani az SZ- J1 terv szerint. A területen közműtárgyak is elhelyezhetők. c) Az iparvágánynak fenntartott, az SZ-J1 terven be nem építhető területként jelölt sávot szabadon kell hagyni. A telekalakítás során ez a sáv a telek része kell, hogy legyen, továbbá az építési telekre eső területsáv területe az építési telek területébe beszámítható, viszont a zöldfelület mértékébe nem vehető figyelembe. 9. (1) A Rendelet 28. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 28. (2) Vízgazdálkodási terület az Ikva-patak, valamint a petőházi tó területe. (2) A Rendelet 28. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 28. (4) A V tó jelű övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl csak horgászállások alakíthatók ki, valamint a part mentén padok és hulladékgyűjtők helyezhetők el. a) A vízparton csak nyitott horgászállások építhetők. b) Horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők.

8 10. A Rendelet az alábbi 28/A. -sal egészül ki: Különleges beépítésre nem szánt terület 28/A. Különleges beépítésre nem szánt terület az SZ-J1 terven a Kk jellel jelölt terület. Arborétum területe: Kk AR A övezetben a terület működésével, fenntartásával, pihenéssel, környezeti neveléssel kapcsolatos, környezetbe illő építmények helyezhetők el. A beépítés megengedett legnagyobb mértéke 2%. 11. A Rendelet 1. és 2. függeléke helyébe a következő 1. és 2. függelék lép: 1. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok: 1. Ülepítő tó: 042/2-6 hrsz 2. 028/2-4, 029, 030/1-3, 031-034, 038, 042/8,9, 043/6,7, 046/3, 047/6,7 hrsz 3. Cukorgyár I.: 199/1,5 hrsz 4. Cukorgyár II.: 199/5 hrsz 5. Kossuth L. utca: 185-192, 201, 213, 214/1,2, 217, 218, 219/1, 220/1, 222, 223/1 hrsz 6. 85. sz. főút mellett: 269/91 (egy része),103-106,109-112,119-121 2. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez Régészeti érdekű területek által érintett helyrajzi számok: 1. 45/68,69 hrsz 2. 45/107,108, 45/138,139, 45/115-124,144-152 hrsz 12. (1) A Rendelet 20. (2) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet hatályba lépésének napja 2011. július 1. Piskolti Béla polgármester Horváthné dr. Dávid Mária jegyző

9 Ezen rendeletet Petőháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. május 30. napján tartott ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: Petőháza, 2011. május 31. Horváthné dr. Dávid Mária jegyző

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás 03. MŰSZAKI LEÍRÁS TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK... 3 1.1. TERVEZÉSI, DOKUMENTÁLÁSI FOLYAMAT... 3 1.2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 3 2. RENDEZÉSI LEÍRÁS... 5 2.1. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ ELJÁRÁS... 5 2.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS... 9 2.3. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK... 11 Országos Területrendezési Terv... 11 Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv... 15 2.4. RENDEZÉSI LEÍRÁS... 17 Elhelyezkedés... 17 Történeti kialakulás, örökségvédelem... 18 Táj és természet vizsgálata... 21 Demográfiai vizsgálatok... 23 1. sz. módosítás (volt cukorgyár területe)... 26 Előzmények... 26 Tulajdonosi/befektető elképzelések... 26 Terület elhelyezkedése... 28 Tulajdonvizsgálat... 29 Funkcióvizsgálat, épületvizsgálat... 30 Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat... 31 Tájvédelem, zöldfelület-fejlesztés... 35 Környezetalakítás... 37 Közlekedés... 43 Közművek... 49

2 2. sz. módosítás (Ifjúság utcai saroktelek)... 53 Előzmények... 53 Terület elhelyezkedése... 53 Területhasználat, területhasznosítás... 54 Közlekedés... 58 Közművek... 58 3. sz. módosítás (Dózsa Gy. utcai telektömb)... 59 Előzmények... 59 Terület elhelyezkedése... 59 Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat... 59 4. sz. módosítás (un. arborétum területe)... 61 Előzmények... 61 Terület elhelyezkedése... 61 Tulajdonvizsgálat... 61 Funkcióvizsgálat, területhasználatok... 62 Területhasználat, területhasznosítás... 63 Táj- és zöldfelület-fejlesztés, környezetalakítás... 66 Közlekedés... 66 Közművek... 66 Egyéb módosítás... 67 3. TERVIRATOK/MELLÉKLETEK... 68

3 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Petőháza településszerkezeti tervét a község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2003-ban a 67/2003. (VI. 27.) számú határozatával, a szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát a 9/2003. (VIII. 01.) rendeletével hagyta jóvá. A településrendezési terv azóta két alkalommal (2007., 2008.) módosításra került. A terv jóváhagyása óta eltelt időben olyan gazdasági változások történtek, olyan új igények jelentkeztek, amelyek szükségessé teszik a településrendezési terv módosítását. A módosítási igényeket elsősorban a befektetők, a terület tulajdonosai, valamint az Önkormányzat jelezték. 1.1. Tervezési, dokumentálási folyamat A jóváhagyást követően a településrendezési terv jóváhagyandó munkarészei közül a településszerkezeti terv 1:4 000-es, a szabályozási terv 1:8 000-es, illetve 1:2 000-es méretarányú térképen, illetve térképrészleten kerül dokumentálásra, a jelenleg hatályos rendezési terv dokumentálásának tematikája szerint. 1.2. Tervi előzmények A településrendezési terv módosításának programját a képviselő-testület a szándékok, a lehetőségek és vélt következmények ismeretében az alábbiak szerint határozta meg: Petőháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 63/2010. (VI. 7.), 84/2010. (VI. 28.), valamint a 97/2010. (IX. 6.) határozataival a településrendezési tervének módosítását határozta el: 1. A Petőházi Cukorgyár termelés megszűnése következtében felszabadult területének ipari-gazdasági hasznosítása, telephelyek kialakítása céljából tulajdonosi/befektetői kezdeményezésre készült településrendezési tanulmánytervben foglaltakat támogatja az alábbi feltételek mellett: - a volt cukorgyári területeken csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek létesítményei nem jelennek meg markánsan a tájban, valamint a település termálfejlesztési elképzeléseit nem korlátozzák, illetve nem akadályozzák, - a volt cukorgyári területeken kialakuló magánutak a területen tulajdonszerzők közös tulajdonában kell, hogy legyenek.

4 2. A 135/61 hrsz-ú, Ifjúság utcai saroktelket a település lakosai, oktatási, nevelési intézményei részére sportolási lehetőség biztosítása céljára kívánja hasznosítani. 3. Felülvizsgálja a Dózsa Gy. utcai telektömb feltárásával kialakuló lakóterület övezeti előírásait, illetve kialakíthatóságát, annak érdekében, hogy a területen a mai igényekhez jobban igazodó telkek alakulhassanak ki. A lakótelkek kialakításával a Képviselő-testület célja a fiatal családok építési telkekhez való juttatása, ezáltal a lakónépesség növelése, valamint az intézmények jobb kihasználása. 4. Felülvizsgálja a 85. sz. főút, valamint a vasútvonal közötti, a termálfejlesztésre kijelölt terület melletti közparkként szabályozott terület besorolását a megváltozott tulajdonviszonyok, valamint a terület mai használatának biztosítása érdekében, szem előtt tartva a módosítandó terület jelenlegi biológiai aktivitási értékét. Az utolsó, 2008-ban jóváhagyott módosítás érintette az 1. sz. tervezési területet, az akkori módosítás célja - egyrészt az volt, hogy a Cukorgyár és a Gyár utcai településközpont vegyes terület közötti környezeti konfliktusok mérséklése miatt a Gyári út keleti oldalán lévő telektömb egy részének területfelhasználási besorolásának felülvizsgálata, településközpont vegyes területből gazdasági területi besorolásra változtatása és ekként való szabályozása. A szabályozás lehetővé teszi a területen az ottlakást, a nem zavaró kisipari-gazdasági tevékenységek végzését is, - másrészt a Cukorgyár övezeti előírásának - a telekalakításra vonatkozó részének - felülvizsgálata, annak érdekében, hogy a gyár területén lévő lakóingatlanok és a hozzá tartozó gazdasági épület önálló helyrajzi számon szerepelhessen. A településrendezési tervi módosítások, a rendezési tervbe javasolt beavatkozások olyan jellegűek, illetve mértékűek, hogy azok nem ellentétesek a település korábban elfogadott településfejlesztési koncepciójával. Jelen módosítás a koncepcióban megfogalmazott célokkal és elhatározásokkal összhangban van, nem igényli annak módosítását.

5 2. RENDEZÉSI LEÍRÁS 2.1. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, valamint azt, hogy a további eljárásban részt kívánnak-e venni, vagy sem. Rp.I.113-8 (1. és 2. sz. módosítás) a további folyamatban Államigazgatási szervek küldött nem kíván részt kíván venni részt venni 1. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész X X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X X Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X X 8. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság X X 9. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal X ezügyben nem nyilatkozott 10. HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály X X 11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda X X 12. Veszprémi Bányakapitányság X ezügyben nem nyilatkozott 13. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság X X 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X ezügyben nem nyilatkozott 15. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X X Egyéb szervek 16. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága - 17. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 18. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X ezügyben nem nyilatkozott 19. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 20. Magyar Telekom Nyrt. X ezügyben nem nyilatkozott 21. Vodafone Magyarország Zrt. X X 22. Telenor Magyarország Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 23. T-Home - 24. Antenna Hungária Zrt. Logisztikai és infrastruktúra-menedzsment osztály - 25. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat X X 26. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 27. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X X Egyéb 28. Lakosság -

6 Rp.I.113-10 (3. és 4. sz. módosítás) a további folyamatban Államigazgatási szervek küldött nem kíván részt kíván venni részt venni 1. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész X X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X ezügyben nem nyilatkozott Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X X 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X X 8. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság X X 9. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal X X 10. HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály X X 11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda - 12. Veszprémi Bányakapitányság X ezügyben nem nyilatkozott 13. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság X X 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X X 15. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X X Egyéb szervek 16. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága X X 17. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 18. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X ezügyben nem nyilatkozott 19. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X X 20. Magyar Telekom Nyrt. X X 21. Vodafone Magyarország Zrt. X X 22. Telenor Magyarország Zrt. - 23. T-Home - 24. Antenna Hungária Zrt. Logisztikai és infrastruktúra-menedzsment osztály - 25. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat X X 26. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 27. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X X Egyéb 28. Lakosság -

7 Az előzetes nyilatkozatok közül konkrét észrevételt, javaslatot, feltételt tartalmaz az alábbi: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5539-3/2010): 1. sz. módosításhoz: Az Ikva patak partján 6 méteres parti sávot kell biztosítani, a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására. Vizsgálni kell, és alátámasztó munkarészben igazolni kell a rendezési terv módosítása kapcsán az 1. számú módosítás esetében, a kijelölni kívánt általános iparterület funkciót ellátó terület, és a majdani telephelyek üzemeléséből és a tevékenységekből származó környezeti zajkibocsátást és a zajterhelési határértékek teljesülését. Az ipari és gazdasági területek kialakítása, kijelölése során a lakó és zajtól védendő egyéb területek esetében megfelelő védőtávolság tartása szükséges, hogy a zaj- és rezgésterhelési határértékek betartása teljesüljön. A véleményben leírtakat figyelembe vettük. ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete (3463-2/20010.): 1. sz. módosításhoz: Az ipari területen tervezett tevékenységnél, a zajtól védendő lakókörnyezet távolságának figyelembe vétele. A véleményben leírtakat figyelembe vettük. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (410/5055/01/2010.): 1. sz. módosításhoz: Az 1. sz. módosítás több régészeti lelőhelyet érint. A lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, a földmunkák csak előzetes régészeti kutatások után folyhatnak, melynek költségeit a fejlesztések megvalósításának idő- és költségvonzatába bele kell számítani. A véleményben leírtakat tudomásul vettük.

8 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (25-77/2010.): 4. sz. módosításhoz: A 4. számú módosítás esetében a tervből nem derül ki, mi az önkormányzat terve a területtel, így azt véleményezni információ hiányában nem tudjuk. Kérjük az említett területen tervezett tevékenységek ismertetését. A település képviselői tájékoztatták a FHNP-ot az elképzelésekről. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Megyei Főépítész (01/867-2/2010): 2. sz. módosításhoz: A 2. számú területen kialakítandó sportpályával kapcsolatosan véleményem szerint a meglévő zöldterület- játszótér funkció megtartása szerencsésebb, mint egy műfüves pálya kialakítása. A vasút túloldalán több, már megépült sportpálya is rendelkezésre áll a sportolni vágyók részére. A vasút túloldalán lévő sportpályák nem az Önkormányzat tulajdonában vannak, valamint ezek a területek messze vannak az iskolától, óvodától. A módosítandó területen a mai igényeknek megfelelő modern kisméretű pálya kerülne kialakításra, amit a helyi intézmények is használni tudnának. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (27-34/2010.): 1. sz. módosításhoz: Meg kívánom ugyanakkor jegyezni, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. középtávú fejlesztési tervei között szerepel a Győr-Sopron országhatár vasútvonal kétvágányú pályává történő fejlesztése. A jelenlegi állomás felvételi épületével szemben a volt cukorgyári épületek miatt meglehetősen szűk hely áll rendelkezésre a vasút számára. A kétvágányúsítással kapcsolatban kialakításra kerülő új állomás nem fér el a jelenleg rendelkezésre álló helyen. Ez a probléma érinti a helyszínrajzon szereplő 1. jelű terület szabályozását. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. képviselőivel egyeztettünk /ld. Terviratok/, a szükséges szabályozási beavatkozásokat megtettük.

9 E-ON Zrt. (251/2606/2010): 3. sz. módosításhoz: Megjegyezzük, hogy a telekosztással érintett terület egy részén 20 kv-os hálózat halad keresztül. Ezt a terület beépítésénél kérjük figyelembe venni. A beépítésnél az MSZ 151-1 Erősáramú szabadvezetékek szabvány, és a 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről előírásait maradéktalanul be kell tartani, vagy a hálózatot a beruházó költségén más nyomvonalra kell helyezni. A véleményben leírtakat tudomásul vettük. 2.2. Véleményezési eljárás A véleményezési dokumentáció alapján lezajlott a véleményezési folyamat. A véleményezésbe bevont államigazgatási szervezetek közül négy szerv tett tervezői választ, illetve módosítást igénylő észrevételt. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, hogy a további eljárásban is részt akarnak venni, valamint azt, hogy a megküldött véleményezési dokumentációra adtak-e véleményt. Államigazgatási szervek küldött 1. Gy-M-S Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítészi Iroda X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X 8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala X 9. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda X 10. Veszprémi Bányakapitányság X 11. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X 12. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X Egyéb szervek 13. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága X 14. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X 15. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X 16. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X 17. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X Egyéb 18. Lakosság -

10 Gy-M-S Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítész (GYA/354-4/2010): A határozati javaslat pontosításra került. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5539-8/2010.): Az 1. sz. módosítás területéhez írt táj- és természetvédelmi szempontú véleményükkel egyet értünk. A község önkormányzata kezdeményezte az érintett terület ökológiai folyosó övezetből történő kivonását. A kérelem alapján módosításra került az ökológiai hálózat területe, besorolása. /ld.: Terviratok/Mellékletek/ A levegőtisztaság-védelmi munkarészt a januárban hatályba lépő jogszabályok szerint átdolgoztuk. A zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő előírásokat megtettük a HÉSZ-ben, véleményünk szerint ezek megfelelő garanciát nyújtanak az új letelepedő vállalkozások esetében. A lakóházak közvetlen szomszédságában lévő cukorgyár a megállapított zajkibocsátási határértékeket a répa-feldolgozási technológia során nem tudta teljesíteni, ezért érkeztek rendszeresen lakossági panaszok. Mivel a gyártást megszüntették, így a gyár mai működése során annak környezeti zajkibocsátása jóval a megállapított határértékek alatt vannak. A 3. sz. módosításhoz írt észrevételük irreleváns, mivel ahogy azt le is írtuk a véleményezési dokumentációban időközben ez a terület kikerült a módosítandó területek közül. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (25-77-3/2010): Az Igazgatóság is jelezte, hogy az 1. sz. módosítás területét érinti az ökológiai hálózat. Az ökológiai hálózatból történő kivonást, területmódosítást az önkormányzat kezdeményezheti, ezügyben egyezető tárgyalást tartottunk a nemzeti park képviselőivel, mely során megfogalmazásra került az ökológiai hálózatból történő kivonás kérelme is. A kérelem alapján módosításra került az ökológiai hálózat területe, besorolása. /ld.: Terviratok/Mellékletek/ Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. (9082-6/2010): A véleményükben leírtaknak megfelelően kiegészítettük, valamint pontosítottuk a dokumentációt.

11 2.3. Területrendezési tervek Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervet (OTrT) az Országgyűlés 2003. április 28-i ülésnapján fogadta el törvény formájában. Az OTrT 2008-ban került felülvizsgálatra. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat Az Ország Szerkezeti Tervéből A tervezési területet és a térségét érintő vonalas elemek: Gyorsforgalmi út ( ) M85 gyorsforgalmi út: Győr térsége (M1)-Csorna-Nagycenk-Sopron-(Ausztria). A gyorsforgalmi út nem érinti a település közigazgatási területét, a tervezett út a községtől D-re halad el. Főút ( ) 85. sz. főút: Győr térsége (1. sz. főút)-csorna-kapuvár-nagycenk (84. sz. főút). A főút érinti a település közigazgatási területét, a főút a tervezési terület D-i határa.

12 Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak ( ) 8. sz. vasútvonal: Győr-Sopron-(Ausztria). A vasútvonal átszeli a települést, a vasútvonal egyben a tervezési terület É-i határvonala is. Ezen a vonalon a településnek vasúti megállója is van. 15. sz. vasútvonal: Szombathely-Sopron-Ágfalva-(Ausztria). A település közigazgatási területét nem érinti. Egyéb országos törzshálózati vasútvonal ( ) 9. sz. vasútvonal: Fertőszentmiklós-(Ausztria). A település közigazgatási területét nem érinti. Országos kerékpárút törzshálózat ( ) Dunántúli határmenti kerékpárút: A kerékpárút délről érkezik a Fertő-tóhoz, majd innentől kettéágazik. A 9.A szakasza továbbhalad Fertőd-Jánossomorja-Bezenye felé, a 9.I szakasza pedig Fertőhomok-Fertőrákos-(Ausztria) felé. A kerékpárutak nem érintik a település közigazgatási területét. Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér ( ) Fertőszentmiklós területén lévő repülőtér fejlesztése. A tervezési területet és a térségét érintő elemek: Települési térség ( ) Mezőgazdasági térség ( ) Vízgazdálkodási térség ( ) A települési térség az országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A mezőgazdasági térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. Petőháza esetében az Ikva-patak területe és parti sávja tartozik a vízgazdálkodási térségbe.

13 A következő országos övezetek érintik a tervezési területet: Országos ökológiai hálózat övezete Az övezet által érintett területek: Ikva menti területek, valamint a cukorgyár feletti volt ülepítőtavak területe. Az 1. sz. tervezési területet határos ezzel az övezettel. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos ökológiai hálózat övezete tervlapból Országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Országos ökológiai hálózat övezetére vonatkozó előírások 4 : (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 4 Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 13. -a

14 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezet érinti Petőháza teljes közigazgatási területét, így a módosítandó területeket is. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete tervlapból Országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások 5 : (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 5 Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 14. -a

15 Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervét 2005-ben a közgyűlés a területrendezési szabályzatról szóló 10/2005. (VI. 24.) sz. rendeletével, valamint 85/2005. (VI. 10.) sz. határozatával hagyta jóvá. 2010-ben a rendelet a 12/2010. (IX. 17.) számú rendelettel módosításra került, valamint 85/2005. (VI. 10.) sz. határozat helyébe a 190/2010. (IX. 17.) KH határozat lépett. A megyei területrendezési terv tartalmazza az országos területrendezési terv megyére vonatkozó térszerkezeti és övezeti besorolásait. Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési terve Kivonat a Térségi szerkezeti tervből A megyei területrendezési terv a módosítással érintett területeket hagyományosan vidéki települési térségként ( ) kezeli.

16 A következő megyei elemek érintik a módosítandó területeket és közvetlen környezetét: Főút ( ): 85. sz. főút, Mellékút ( ):8519 j. Fertőszentmiklós-Fertőd mellékút A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal ( ): 8. sz. Győr-Sopron vasútvonal, Térségi kerékpárút-hálózat eleme ( ): Fertőd-Fertőszentmiklós között, Térségi szénhidrogén szállítóvezeték ( ). A tervezés alá vont területekre vonatkozó módosítások a területrendezési tervekben foglaltakkal összhangban vannak.

17 2.4. Rendezési leírás Elhelyezkedés Petőháza Közép-Európa két, gazdaságilag legjelentősebb fővárosának Bécs, Pozsony vonzáskörzetében található, de a régió más alközpontjai is elérhető közelségben vannak. Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó városa Sopron 28 km távolságra van. A településen keresztül halad át 85-ös számú Győr-Nagycenk főút, valamint a 8-as számú Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonal. A településen átmegy a 8519-es jelű országos mellékút is, mely a térség két városát, Fertődöt és Fertőszentmiklóst köti össze. 34 km 67 km 28 km 63 km 17 km Település elhelyezkedése A település távolsága a nagyobb városoktól és határátkelőktől: Sopron 28 km, Győr 63 km, Mosonmagyaróvár 67 km. A pamhageni-határátkelő 17 km-re, míg a soproni 34 km-re található. Petőháza a Nyugat-Magyarországi Peremvidék és a Kisalföld határához közel, a Sopron-Vasi síkságon (középtáj), azon belül pedig az Ikva síkságon (kistáj), az Ikva völgyében terül el. A patak a Soproni medencéből hozza a vizét a táj magasabban fekvő hegyeiből, így a nagyobb esőzések után megduzzad.

18 Történeti kialakulás, örökségvédelem A kőkorszaktól fogva lakott hely. Ezen a területen már Kr. e. 3500-2500 körül éltek emberek. Több lelet is tanúskodik a régi korokról: 1880-ban kelta sírokra bukkantak a Kr. e. IV. sz-ból. Száz évvel később, az 1980-as évek elején római kori villa alapjaira bukkantak. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét szintén Petőházán találták, az ún. CUNPALD -kelyhet, az avarokat térítő frank püspök IX. sz-i sírjában. 6 A lakosság az 1535 körül végbement horvát bevándorlás folytán vált nagyobb részben horváttá. A század végétől a Zeke család volt a birtokosa. A falu kifejlődését a szűk határ akasztotta meg. A parasztság megélhetése ennek ellenére, ha szűkösen is, biztosítva volt. 1785-ben a II. József-féle népszámlálás szerint 256-an éltek a településen. 7 1876-ra megépült a GYSEV vasútvonala Sopron-Győr között, 3 évvel később pedig a cukorgyár már készen állt és megkezdte működését. A település életében az odatelepült gyár nagy változásokat hozott, jelentős fejlesztések kezdődtek meg, amely a település minden területét érintette. Az 1880-as népszámlálás szerint a településnek 577 katolikus magyar lakosa volt, s ez több mint kétszerese az egy évszázaddal korábbi felmérésnek. 8 1945-ben a községben 50 házhelyet osztottak ki. A meglevő négy utca mellé egyszerre 3 új épült. Ez nem volt elég, ezért 1964-ben 26 új jelentkező kapott házhelyet. 1948-ban felépült a művelődési ház, amelyben mozi, üzemi konyha és étkezde, könyvtár, postahivatal és vendégszobák vannak. Felépült a községi kádfürdő, az üzemorvosi rendelő és a fogászati épület is. Az élénkülő sportélettel együtt annak színvonalas infrastruktúrája is kiépült, például fedett lelátójú labdarúgó pálya, a 60-as években kialakított strandfürdő, termálkúttal. Mindezek létrehozása, a sportélet fejlettsége a cukorgyáron alapult. 9 A petőházi lakosok legnagyobb részének egzisztenciája a cukorgyártól függött, ezért is érte őket nagy csapásként a cukorgyár 2007-ben történet termelés leállítása. 6 Magyarország megyei kézikönyvei 761. old. 7 Tuba László szerkesztésében Győr-Moson-Sopron megye települései 164. old. 8 Tuba László szerkesztésében: Győr-Moson-Sopron megye települései 164. old. 9 Rozsonits Géza: Petőháza krónikája 47. old.

19 1. sz. módosítás 2. sz. módosítás 4. sz. módosítás 3. sz. módosítás I. katonai felmérés térképe (1784.) II. katonai felmérés térképe (1845.) Fontos szerepe volt a község fejlődésében a tőle délre húzódó fontos (nemzetközi) kereskedelmi útvonalnak, amely Sopronból vezetett Kapuváron keresztül Győr felé. Az út már a kora középkorban is azon nyomvonalon haladhatott, amelyen a 18-19. században (és részben még ma is). A középkori falu nagyjából azon a helyen állhatott, ahol a 18. században. A középkori és kora újkori Petőháza maradványait tehát a történeti falumag területén kereshetjük: a Dózsa György, a Petőfi, a Malom és a Kinizsi utcák környékén. Ennek megerősítése a jövőbeli régészeti kutatások feladata lesz. A módosítandó területek a 18-19. században határbeli mezőgazdasági (szántó, gyep) területekként jelennek meg, s minden valószínűség szerint a középkorban is ugyanez volt a helyzet. Megjegyzendő azonban, hogy a 2. és a 4. sz. terület a történeti falumag közelében fekszik. Vármegyei kataszteri térkép (1856.) A módosítással érintett területeken országos védelem alatt álló művi érték nem található, viszont a 3. sz. módosítás területén Petőháza község értékvédelmi rendelete alapján egy helyi védettséget élvező lakóház (Dózsa Gy. u. 10, 12 hrsz) található. A cukorgyár területén a bejárat mellett megmaradt az első tulajdonos, az építtető villája, melynek építészeti és főként érzelmi értéke jelentős.

20 A hatályos településrendezési tervhez 2006-ban készítette le Takács Károly régész, történész a régészeti hatásvizsgálatot. A település viszonylag szűk közigazgatási területén hat régészeti lelőhelyet ismerünk. A lelőhelyeken őskori, római kori, és népvándorlás kori telepek, települések és temetők maradványai kerültek elő. A lelőhelyek mindegyike az Ikva-patak közelében helyezkedik el. Régészeti lelőhely: 1. Ülepítő tó: 042/2-6 hrsz 2. 028/2-4, 029, 030/1-3, 031-034, 038, 042/8,9, 043/6,7, 046/3, 047/6,7 hrsz 3. Cukorgyár I.: 199/1,5 hrsz 4. Cukorgyár II.: 199/5 hrsz 5. Kossuth L. utca: 185-192, 201, 213, 214/1,2, 217, 218, 219/1, 220/1, 222, 223/1 hrsz 6. 85. sz. főút mellett: 269/91 (egy része),103-106,109-112,119-121 Régészeti érdekű terület: 1. 45/68,69 hrsz 2. 45/107,108, 45/138,139, 45/115-124,144-152 hrsz A felsoroltak közül az 1. sz. módosítás területét két ismert régészeti lelőhely (3., 4.) érinti. A gyár területén két lelőhely ismert, az egyik (4. lelőhely) az Ikva mellett a gázfogadó állomást és környékét érinti, a másik (3. lelőhely) a pedig a SEFRA festéküzem melletti területet. Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan ezért az említetteken túlmenően régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke is. Amennyiben nincs lehetőség a régészeti lelőhely elkerülésére, akkor a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl.: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti megfigyelés elrendelésével stb.).

21 Táj és természet vizsgálata A tervezési területek a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj Sopron-Vasi síkság középtájának Ikva-sík kistájában helyezkednek el. A kistáj területe aszimmetrikus, teraszos eróziós sík a Soproni-hegység, a Fertő-medence és a Répce-síkság között. Területét különböző korú és származású kavicstakarók és kavicstakaró-maradványok fedik. Ezek nagyobb része az Ős-Ikva rendszerhez tartozik. A kistáj területén 200 l/p-nél nagyobb hozamú 50-80 C-os hévizet lehet nyerni. Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, de már közel a mérsékelten száraz éghajlathoz. Napfényes órák száma évente 1850 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-10,0 C. Az évi csapadékösszeg 650 mm. A hótakarós napok átlagos száma évente 45, a maximális hóvastagság átlaga 28 cm. Ariditási index: 1,08. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s közötti. A kistáj az Ikva vízgyűjtőterületén fekszik. Az Ikva vízminősége, különösen a kisvizes nyári hónapokban III-IV osztályú. Petőháza hévízkútja 42-43 C-os vizet szolgáltat. A terület a Vasi (Castriferreicum), Lajtai (Laitaicum) és a Kisalföldi (Arrabonicum) flórajárás találkozása mentén helyezkedik el. A kistáj potenciális növénytársulásai a mészkerülő gyertyános tölgyesek (Luzulo-Querco-Carpinetum) a mezofil gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae Carpinetum) és a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris). Az Ikva árterén réti öntéstalajok találhatók. Mechanikai összetételük vályog, agyagos vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Petőháza község területe tájképi szempontból a fertődi Eszterházy kastély hatásterülete. A barokk kertépítészet a kerti koncepcióba bekapcsolta a távoli táji elemeket, hangsúlyos települési helyeket. A kastélypark három főútja (vue) közül a középső a szentmiklósi templom tornyára irányul, a nyugati vue végén Monbijou emeletes vadászkastélya állt. A keleti vue vonala érinti, átmetszi az 1. sz., valamint a 4. sz. módosítás területét.

22 Az 1. sz. módosítás területén országos és helyi védett táji, természeti érték is található: A tervi előzményeknél jeleztük, hogy a tervezési területet érinti az Országos területrendezési Tervben (OTrT) lévő országos ökológiai hálózat övezete. A Fertő- Hanság Nemzeti Park adatszolgáltatása szerint a tervezési területen belül az ökológiai hálózat részeként ökológiai folyosó érinti - az Ikva-patak területét, - a volt tüzivíz tározó és a volt radiális ülepítő műtárgy területeit. Az OTrT előírásai szerint a fenti területeken csak olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti, valamint ugyanezen, jogszabály alapján beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az cukorgyár területén az igazgatási épület környékén lévő értékes, idős fák helyi védettséget 10 élveznek. A termelés leállításából eredő rengeteg negatív hatás mellett pozitív hatásról is beszélhetünk: Termelés leállítás óta jelentősen csökkent a termelésből, valamint a kampány idején a közlekedésből eredő zaj mértéke. Csökkent a termelésből és a közlekedésből adódó a gyár, valamint a Gyári út, Kossuth L. utcai, Kinizsi P. utcai lakókörnyezet közötti környezethasználati, területhasználati konfliktus mértéke. Jelentősen csökkent a környezetterhelés mértéke is. 10 Petőháza község Helyi Építési Szabályzatának 20. /7/ bekezdésnek a) pontja

23 Demográfiai vizsgálatok Népességszám alakulása természetes szaporodás, illetve fogyás (-) vándorlási nyereség, illetve veszteség (-) 1970-1979 -8-109 1980-1989 -10-12 1990-2001 -27 163 Népesség számának alakulása Forrás: Népszámlálás 2001 A népesség számát a rendszerváltozást megelőző évtizedekben (1970-1979) a természetes népmozgalom és a vándorlási különbözet is (1970-1989) negatívan befolyásolta. Az 1990-es évek elejétől a természetes népmozgalomi folyamtok tovább romlottak, viszont 1990-2001-es időszaktól már vándorlási nyereségről beszélhetünk. Ebben az időszakban 163 fővel többen költöztek be Petőházára, mint ahányan elköltöztek. 2004 2005 2006 2007 2008 Lakónépesség 1033 1070 1090 1067 1061 Természetes szaporodás, illetve -8-6 -6 2-1 fogyás (-) Vándorlási különbözet -9 38 22-25 -6 Lakónépesség alakulása 2004-2008 között Forrás: Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyv (2004-2008) A vizsgált 5 évben a lakosság száma a beköltözéseknek köszönhetően 2006-ig növekedett, majd 2007-től csökkenés mutatkozik, ekkor a beköltözések és elköltözések egyenlege negatívan jelentkezett. Ebben vélhetőleg közrejátszott az is, hogy 2007-ben a Magyar Cukor Zrt. úgy döntött, hogy felszámolja a petőházi cukorgyárban folyó termelést. A vizsgált években csak egyszer (2007-ben) beszélhetünk természetes szaporodásról. Iskolai végzettség A népesség iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben, így az 1990. évi népszámlálást követő években is folyamatosan emelkedett. Tovább folytatódott az iskolázottsági korból kilépő személyek körében az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek arányának csökkenése, és a megfelelő korú népesség minden ennél magasabb szinten szerezhető végzettségének növekedése. A népességből az egyetemi, főiskolai végzettséget szerzők aránya, különösen az utóbbi két évtized alatt, jelentősen emelkedett. A felsőfokú iskolázási lehetőségek bővülése következtében és a megnövekedett tanulási igények hatására az egyetemi, főiskolai végzettségűek száma és aránya egyaránt gyors ütemben nőtt. Petőháza esetében az 1990-es és a 2001-es népszámlálás között jelentősen javultak a mutatók.

24 általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább középiskolai érettségivel egyetem, főiskola stb. oklevéllel 10-X éves 15-x éves 18-X éves 25-X éves 1990 1 (0,1%*) 561 (79,3%*) 182 (27,0%*) 45 (7,6%*) 2001 1 (0,1%*) 750 (90,1%*) 313 (39,5%*) 67 (9,4%*) (*a megfelelő korúak százalékában) Népesség iskolai végzettség szerint Forrás: Népszámlálás 1990, 2001 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az időskorúak irányába történő elmozdulásával egyidejűleg a foglalkoztatottak száma és aránya az 1980-as években csökkenni kezdett. A csökkenés folyamata 1990 után felgyorsult. Petőházán 1980-ban 100 lakosra 47, míg 2001-ben 39 foglalkoztatott jutott. A 2001. évi népszámlálást megelőző évtized gazdasági és társadalompolitikai gyakorlatának másik lényeges következménye, hogy megnőtt az inaktív kereső száma is. Ez a növekedés főként a nyugdíjkorhatárt megközelítő dolgozók korengedményes, majd az előnyugdíj igénybevétele miatt következett be. A foglalkoztatottság csökkenésével összefüggésben az 1990-es évtized első éveiben a munkanélküliek száma emelkedett. A 2001. évi népszámláláskor számba vett 8 főnyi munkanélküli az 1990. évi munkanélküli állománynak kétszeresét tette ki, a munkanélküliségi ráta vagyis a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az 1990. évi 1,1 százalékkal szemben 2,0 százalékra nőtt. foglalkoztatott inaktív kereső eltartott munkanélküli 1980 (896 fő) 419 (46,8%) 204 (22,8%) 273 (30,4%) n.a. 1990 (874 fő) 370 (42,3%) 278 (31,8%) 222 (25,4%) 4 (1,1%*) 2001 (1010 fő) 393 (38,9%) 347 (34,4%) 262 (25,9%) 8 (2,0%*) (*foglalkoztatottakra vetítve) Népesség gazdasági aktivitása Forrás: Népszámlálás 2001 A cukorgyár 2007-es leépítése után a munkanélküliek száma jelentősen megnőtt, a 2008-as Gy-M-S megyei statisztikai évkönyv szerint Petőházán az álláskeresők száma elérte a 23 főt, ez a szám 1000 lakosra vetített Gy-M-S megyei községi átlaghoz viszonyítva nagyon magasnak mondható. A munkaerőhelyzet alakulása szempontjából lényeges kérdés, hogy miként változik a lakóhelynek megfelelő településen dolgozók és a más településre munkába járók (ingázók) aránya. A rendszerváltozás előtt és az azt követő pár évben Petőházán ezt a mutatót főleg az befolyásolta, hogy a cukorgyár mennyi helyi munkaerőt tud foglalkoztatni, illetve a környező települések üzemeinek, más nagy létszámot foglalkoztató szervezetinek igényét a

25 rendelkezésre álló munkaerőből nem tudták fedezni, ezért gyakran nagy számban más településen, köztük Petőházán lakókat foglalkoztattak. Az 1990-es népszámlálási adatok szerint Petőházán az aktív keresők 30,8%-a ingázott más településekre, ami viszonylag alacsonynak mondható. Naponta ingázok Év számának változása aránya a foglalkoztatottak száma (ezer fő) (index: 1980=100,0) százalékában 1980 1217,1 100,0 24,0 1990 1144,8 94,1 25,3 2001 1102,0 90,5 29,9 (*országos adat) Naponta ingázó foglalkoztatottak száma és aránya (1980-2001)* Forrás: Népszámlálás 2001 Az országos adatokat nézve kiderül, hogy a napi ingázók száma 1980-hoz képest 10 százalékponttal csökkent, de a csökkenés üteme lassúbb volt a foglakoztatás általános esésénél, így az ingázók aránya 6 százalékponttal nőtt. 2001-ben Petőházán a foglalkoztatottak 80,2%-a ingázott, ami az 1990-es adathoz viszonyítva jelentős emelkedést mutat. A cukorgyári termelés leállítás következtében Petőháza község korábbi bevételeinek nagy részétől elesett. A cukorgyár által befizetett különböző adók az önkormányzat felé (telek-, építmény-, iparűzési adó, stb.) a harmadára csökkentek. Összességében elmondható, hogy az 1. sz. módosítás területén megvalósítható fejlesztések munkahelyteremtő hatása a település számára elengedhetetlen. A szakképzett munkaerő a településen jelen van, de akár átképzések révén is a megtelepedő üzemek, vállalkozások igényeit ki tudják elégíteni. Hosszútávon a letelepülő létesítmények miatt valószínűleg csökkenni fog a településről elingázok száma. Továbbá a cukorgyár területén megjelenő új vállalkozók, és más cégek vélhetően növelik a nehéz helyzetbe került petőházi önkormányzat bevételeit.

26 1. sz. módosítás (volt cukorgyár területe) Előzmények 2007. novemberében a Magyar Cukor Zrt. úgy döntött, felszámolja a Petőházi Cukorgyár Rt.- ben folyó termelést. A döntésben közrejátszott, hogy a kaposvári cukorgyár nyersanyagellátási szempontból lényegesen jobb helyen volt, mint a petőházi. A cukorrépa-termelők nagyobb része 2007-ben termelés helyett a végkielégítést választotta, ezek az uniós plusztámogatások viszont csak az ország cukortermelési kvótájának 50%-os csökkentése után voltak folyósíthatóak. A kényszerítő helyzet hatására a gazdák abbahagyták a termelést, nem volt elegendő alapanyag, a feldolgozó kapacitás gazdaságtalanná vált, az egyik magyarországi cukorgyárat be kellett zárni. A döntés a petőházi gyárra esett. Az Innopark West Vagyonkezelő kft. 2009-ben opciós adás-vételi szerződést kötött a Magyar Cukor Zrt-vel a Cukorgyár megszűnése után terület megosztással szétválasztott iparterület 199/1 és 199/5 hrsz-ú 17,5 ha-os részére, melyet az Innopark West Kft. a rekultiváció befejezését követően meg kíván vásárolni a Magyar Cukor Zrt-től és általános iparterületként kívánja hasznosítani. A szerződés hatálybalépéséhez a bontás és rekultiváció befejezése és a KÖFE által kiadott, a rekultiváció elvégzését igazoló pozitív határozat szükséges. Tulajdonosi/befektető elképzelések A Magyar Cukor Zrt. fenn kívánja tartani a 189-3/2005. számon jogerős telephely engedélyében foglaltak szerinti tevékenységi körét: csomagolás tárolás, raktározás fémmegmunkálás fémszerkezetgyártás egyéb általános gépgyártás A telephely későbbi hasznosítása miatt szeretnék a tevékenységi kört kiegészíteni bio- ill. zöldenergetikai tevékenységgel. A zagykazetták rekultivált területén 2012-ig monitoring rendszert kell üzemeltetnie a Magyar Cukor Zrt-nek, emiatt ezen a területen a jelenlegi rendezési tervi besoroláson nem kívánnak változtatni.

27 A beruházó az iparterület felosztása révén egy általános célú iparterületet hozna létre a jelenleg is a területre betelepült vállalkozások és további betelepülők beruházásai által. Az iparterület (a későbbiekben esetlegesen ipari park) fókusza az energetika, illetve az energia- és hőigényes tevékenységek végzése lenne. A rendelkezésre álló infrastrukturális adottságok (villamos becsatlakozás, kazánház, gázfogadó, szennyvíztisztító megmaradó műtárgy), valamint a Magyar Cukor Zrt-nek a továbbiakban is létező cukortárolási és feldolgozási tevékenysége továbbá ennek a tevékenységnek a hőigénye is megalapozza ezt az irányt. Konkrét és lehetséges fejlesztési elképzelések: - A működő pellettáló üzem kapacitás bővítése (NDP pályázat került benyújtásra) - Faanyag szárító üzem létesítése (NDP pályázat) - Brikettáló üzem létesítése (NDP pályázat) - Biomassza kiserőmű telepítése kapcsolt villamos energia termeléssel - Konténeres fűtési megoldásokat összeszerelő kisüzem (NDP pályázat) - Raktárlogisztikai épületek - Biogáz kísérleti üzem és laboratórium (NDP pályázat) - Irodaépület (inkubációs ház) - Üvegházi technológiák - Élelmiszer feldolgozó üzem - Palackozóüzem

28 Terület elhelyezkedése 8519 j. országos mellékút Fertőd-Fertőszentmiklós Ikva-patak 8518 j. országos mellékút Fertőd-Fertőendréd 1. sz. módosítás területe tervezési terület határa 8. sz. vasúti fővonal Győr-Sopron-Ebenfurt 85. sz. országos II. rendű főút Győr-Nagycenk A Petőházi Cukorgyár 3 település közigazgatási területét érinti. Petőháza község területén helyezkedik el maga a cukorgyár épületeivel, műtárgyaival. Ez az Ikva-patak, a 8. sz. vasúti fővonal, a Fertőd-Fertőszentmiklós közötti országos mellékút, valamint a Gyári út között helyezkedik el. Az Ikván túl még Petőháza közigazgatási területére esik a volt ülepítő tavak egy része, de ezek a területek a tulajdonos kérésére nem kerülnek rendezési tervi felülvizsgálatra.

29 Tulajdonvizsgálat hrsz művelési ág tulajdonos Petőháza 048 Ikva-patak Magyar Állam Petőháza 199/1 ipartelep Magyar Cukor Zrt. Petőháza 199/4 ipartelep Magyar Cukor Zrt. Petőháza 199/5 ipartelep Magyar Cukor Zrt. Petőháza 199/6 lakóház, udvar magántulajdon (8 család) Petőháza 226 Gyári út Petőháza Önkormányzat, a módosítandó terület K-i határa Petőháza 227 lakóház, udvar Magyar Cukor Zrt. (bérlemény, 13 család) Petőháza 228/2 Ikva-patak Magyar Állam, a módosítandó terület Ny-i és É-i határa Petőháza 229 járda Petőháza Önkormányzat Petőháza 230 vasút GYSEV Zrt., a módosítandó terület D-i határa Petőháza 285 Kinizsi P. u. Magyar Állam, a módosítandó terület DK-i határa A módosítással érintett területek tulajdonviszonya vegyes képet mutat, de a jelentősebb nagyságú területek döntő hányada a Magyar Cukor Zrt. tulajdonában van. A szinte teljesen összefüggő cukorgyári területeket csak az Ikva-patak választja el, ami a Magyar Állam tulajdonában van és kezelője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A gyár tulajdonában lévő volt szolgálati lakások értékesítésre kerültek, ezek ma már magántulajdonban vannak. A Gyári úti 6, 8, valamint 22 lakásos társasházakban lévő lakásokat általában az ott lakó cukorgyári alkalmazottak, valamint azok családtagjai vásárolták meg. A fejlesztési elképzelések a Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő területeket érintik, valamint a Kossuth L. utca, és a Gyári út vonatkozásában a Petőháza Önkormányzatát, mint tulajdonost.

30 Funkcióvizsgálat, épületvizsgálat A cukorgyár működése idején több mint 20 ha-on folyt a termelés. A területen egy gondosan megtervezett folyamat mentén zajlott a gyártás. Az egymáshoz kapcsolódó funkciók kitöltötték a teljes területet. A legnagyobb területet az alapanyag előkészítés, valamint a tárolás foglalta le, de a szállítás-közlekedés, gyártás, késztermék raktározás, karbantartás, kiszolgálás, igazgatás, szolgálati lakások területei is helyet kaptak a gyár területén belül. A dokumentáció előzményében ismertetett okok miatt a termelést leállították a gyárban és tulajdonosi döntés eredményeként csak a késztermék csomagolása, tárolása maradt Petőházán. Mivel a cukortermeléshez felhasznált épületek eléggé speciálisak és alkalmatlanok más technológiai felhasználásra ez okból is kézenfekvő volt egyes épületek, építmények, műtárgyak elbontása. A Magyar Cukor Zrt. leválasztott magának egy kb. 5 hektáros területet, ahol megtartotta a cukortárolási és csomagolási tevékenységét és az ahhoz szükséges építményeit: a két cukorsilót, valamint a raktárépületeket. Továbbá megtartotta, de jóval kisebb területen a karbantartási-szolgáltatási (műhelyek, garázsok, laborok), a szállítási (belső útburkolatok, vágányok), az igazgatási (irodák), az energetikai-termelési (kazánház, transzformátorház, turbinaház, kémény) funkciókhoz szükséges épületeket, építményeket, a közműellátáshoz szükséges, illetve később más célra felhasználható műtárgyakat (gázfogadó, radiális ülepítő, szivattyúház, ipari és kommunális szennyvízátemelő), valamint a már korábban különböző vállalkozásoknak kiadott bérleményeket (SEFRA festéküzem, PETŐAGRO raktárak, volt INSTANTINA üzem). A gyárhoz tartozó lakóépületeket korábban már értékesítették. Az Ikva-patakon túli területek a tározótavak és zagykazetták rekultivációja folyik, mely 2012-ben fejeződik be.

31 Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat Településszerkezet, terület-felhasználások: Megmaradó elemek: Településközi kapcsolat Fertőendréd felé, vagyis a szomszédos települést a Kossuth L. utca folytatásban, a volt TSz major mellett vezetett települési mellékútról lehet elérni, a tervezett kapcsolat kialakításhoz, egy új Ikva hídra is szükség van. A cukorgyár által régen és ma használt, Ikva-patak és a település közötti, belterületi helyrajzi számmal rendelkező területek terület-felhasználási besorolása, vagyis ezen területek továbbra is ipari gazdasági besorolásúak. Ikva-patak területének terület-felhasználási besorolása, vagyis vízgazdálkodási terület besorolású maradna. Új elemek: A Kossuth L. utca, valamint a Gyári út összekötése. A tervezett településközi út által leszabott, a Kossuth L. utcai telkek mögötti, háromszög alakú terület kereskedelmi, szolgáltató területi besorolása. Szabályozási elvek: A tervezett településközi út esetében a hatályos rendezési tervben már szereplő, 12,0 méter szabályozási szélességet vettünk figyelembe. A Gyári út és Kossuth Lajos utcák összekötésénél a mindkét utca meglévő szabályozási szélességét, és keresztmetszeti elrendezését vittük tovább. A hatályos előírások értelmében a Kinizsi P. utcán újabb kapubehajtó nyitására nincs lehetőség, ezért a mai kapubehajtó helyén közforgalmi csomópontot kell kialakítani. A telephelyeken belüli, újonnan kialakítandó gazdasági területi magánutak esetében 16,0 méteres szabályozási szélességgel számoltunk, ezen belül 7,0 méteres útburkolattal, csapadékvíz elvezetéssel, és legalább egyoldali járdával. A telephelyeken belül biztosítandó vasútvonalak számára 10,0 méteres, más célra fel nem használható, be nem építhető területsávot jelöltünk az általunk megtartásra javasolt vágányok köré. Ez nem jelenti azt, hogy a vágányok nem szüntethetők meg, de a sávot egy esetleges vágányfelszedés után is szabadon kell hagyni, hogy ha később mégis szükség lenne vasúti kapcsolatra, akkor a terület biztosítva legyen. A 8. sz. vasúti fővonal GySEV Zrt. által közeljövőben tervezett fejlesztése, ezáltal többlet helyigényének biztosítása (kétvágányúsítása, átépítése stb.) érdekében a vasúti

32 pályával párhuzamosan, a szélső, meglévő vágány tengelyétől számított volt cukorgyár felöli 10,0 méteres sávot be nem építhető területsávként jelöltük. Kamionparkolót jelöltünk ki a belső feltáróutak találkozásánál, a volt radiális ülepítő előtti területen, itt első ütemben 20 db kamion parkoltatása oldható meg. A Kossuth L - Malom utcai telektömb esetleges feltárására biztosítottunk az Ikvapatakkal párhuzamosan vezetett 16,0 méter szabályozási szélességű közterületi nyúlványt. A fejlesztési elképzelésekben felsorolt (biomassza kiserőmű, biogáz kísérleti üzem), kapacitás, alkalmazott technológia függvényében védőtávolságot igénylő létesítmények. Ilyen létesítmények céljára a lakókörnyezettől távolabb eső területrészen jelöltünk ki területet. A területen elhelyezhető létesítmények védőtávolsága nem lehet több 300 méternél. A tervezett biomassza kiserőmű, biogáz kísérleti üzem környezeti hatásait előzetes környezeti hatástanulmányban kell tisztázni. A környezeti hatástanulmány alapján kaphatnak az üzemek környezetvédelmi engedélyt. Ikva-patak mentén a partvonaltól számított 6,0-6,0 méter széles területsávot szabadon kell hagyni, karbantartás, fenntartás, megközelítés céljából. A fertődi kastély keleti vue tengelyvonala és környezete által lefedett területsávban megvalósuló építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni, melyben igazolni kell, hogy a megvalósuló építmény a tájképi érték fennmaradását nem veszélyezteti. A tervezett építményeket a lakóterülettől távolabb eső telekrészeken kell elhelyezni. Helyi védelemre javasoljuk a mai főbejárat melletti villaépületet, az épület körüli idős, érékes fákra vonatkozó védelem fenntartását továbbra is javasoljuk. Amennyiben a védelemre vonatkozó javaslatunkat a település vezetői/képviselői elfogadjak, akkor a Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 6/2010. (XI. 23.) értékvédelmi rendeletét ki kell terjeszteni erre az épületre is. Nem megengedhető az ipari tájjelleg erősítése a fertődi kastély, kastélypark és a termálfejlesztésre kijelölt területek között, ezért a tervezési területen csak olyan tevékenységek folytathatók, melyek létesítményei nem jelennek meg markánsan a tájban. A valóban magas igényszintű tervezett petőházi üdülési, rekreációs együttes kialakítását kérdésessé teszi a cukorgyár területén az ipari monstrumként a környezet fölé magasodó és vizuálisan ránehezedő újabb magas építmények látványa.

33 szerkezeti tervi módosítással érintett terület Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből (TSZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított településszerkezeti tervből (TSZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

34 szabályozási tervi módosítással érintett terület határa Kivonat a hatályos belterületi szabályozási tervből (SZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított belterületi szabályozási tervből (SZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

35 Tájvédelem, zöldfelület-fejlesztés A vizsgálatban kitértünk arra, hogy a tervezési területet egy részét (az Ikva és az Ikva menti területeket, a volt ülepítő tavak területét, belső gyári területeket) érinti az országos ökológiai hálózat egyik eleme, ezért állásfoglalást kértünk a Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNP) illetékesétől, hogy az érintett területek esetében ez milyen korlátozást jelent. A FHNP a következő állásfoglalást adta: A tervben szereplő ökológiai hálózat határvonala megegyezik a nyilvántartásunkban szereplő fedvénnyel. A terület az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetébe tartozik. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 13. (1) bekezdése alapján az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Ugyanezen törvény 17. (1) bekezdése alapján az ökológiai folyosó övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A területen a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó ZRt. jogerős környezetvédelmi működési engedély birtokában beszüntette a tározótavak és zagykazetták működését, így az ökológiai hálózat kijelölésére indokot adó természeti értékek megszűntek. Amennyiben az Önkormányzat szándékában áll a területhasználati kategória megváltoztatása, beépíthetővé tétele, szükséges az érintett terület ökológiai hálózatból való kivonásának, illetőleg területmódosításának kezdeményezés. Javasoljuk egyeztető tárgyalás összehívását az ügyben, ahol a módosuló területhatárokat pontosítani tudjuk. A tervkészítés folyamán a fent említett egyeztető tárgyalást megtartottuk, melyen a község képviselői jelezték, hogy felül szeretnék vizsgáltatni az ökológia hálózat érintettségét több terület esetében. Az ökológiai hálózat törlését, illetve puffer-területbe való sorolását kérték a petőházi beépített területek, valamint a cukorgyári volt tározó tavak tekintetében. A település vezetői ezen kérésüket írásban is jelezték a FHNP képviselőinek. A FHNP Igazgatósága a 238-4/2011 sz. levelében tájékoztatta a település vezetőit, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium TMF/155/1/2011 sz. levelében hozzájárult a Nemzeti Ökológiai Hálózat módosításához Petőháza község területén. A kérelemben felsorolt területek pufferterület kategóriába sorolódtak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 19. -a alapján a pufferterületen már beépítésre szánt terület kijelölhető, amennyiben az nem veszélyezteti a ökológiai folyosó (esetükben az Ikva-patak) természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit.

36 A vizsgálati részben többek között kitértünk arra is, hogy a község területét tájképi szempontból érinti a fertődi Eszterházy kastély hatásterülete, vagyis a kastélypark keltei vue vonala átszeli a községet és egyben a tervezési területet is. 2001-ben a keleti vue tengelyébe beépítették az 50 m magas cukortároló silót, ennek ellenére a keleti vue vonalát messze a távolba veszően szabadon kell hagyni, abba zavaró építmény nem kerülhet. A cukorgyári épületegyüttes a település és a tágabb térség meghatározó képi eleme. Az 50 m magas cukorsilókat már semmilyen növényzet nem tudja eltakarni. A további fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy amennyire a gyártási technológia lehetővé teszi a túl magas (fával már el nem takarható) építményeket a lakóterülettől távolabb eső telekrészeken kell elhelyezni. Az igazgatási épületek környékén idős faállományú díszkert található. Értékes, idős platánok, fenyők, nyírek találhatók a zöldfelületeken. A gyártelep többi területéről viszont hiányzik a fás növényzet. A telekhatárok mentén, az épületek közötti burkolatlan felületeken lombos fákból, fenyőkből, cserjékből álló növénykiültetést kell létesíteni. Az Ikvát kísérő, vízfolyás menti cukorgyár felöli növénysáv szakszerű gondozását, ápolását meg kell oldani, illetve az Ikva túlpartján a hiányzó részeken vízfolyást kísérő növénysávot kell ültetni, úgy hogy az Ikva menti, jogszabályban rögzített fenntartósáv biztosítva legyen. A tervezési terület környezetében a meglévő közterületi utcafásításokat fel kell mérni, kiegészítésüket, felújításukat meg kell tervezni, a pótlásukat el kell végezni. A Kossuth Lajos utca meghosszabbított részein a településkép egységesítése érdekében utcai fasorokat kell létrehozni, akár az Ikván túli tervezett településközi út mentén is. Az utcák, utak fásításánál lombos fákat javaslunk alkalmazni. A települési főutcában Kinizsi Pál egységes fasorokat javasolunk létrehozni.

37 Környezetalakítás Talaj- és vízvédelmi követelmények A felszíni vizekbe csak a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti 4. általánosan védett terület vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadék víz, és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani. A terület, szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet által előírt küszöbértékek. Petőháza közigazgatási területe a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik. A kiépítendő zárt csatornarendszer mellett a talaj- és talajvíz szennyeződés elkerülhető. Az összegyűlt csapadékvizet a területet határoló Ikva-patakba lehet bevezetni. A térburkolatok csapadékvizét azonban csak homok- és olajfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai szerint. Az időnkénti lassú vízlefolyás miatt szükséges a csapadékvíz szakaszolt bevezetése a befogadóba. Levegőminőség védelme A jogszabály az ország területét a légszennyezettség szempontjából zónákra osztja (4/2002. (X. 27.) KvVM rend.). Petőháza a 10. Az ország többi területe nevű zónába tartozik. Szennyező anyagonkénti besorolása az A-tól F-ig (csökkenő sorrendben) terjedő skálán: PM 10 Zóna 10. Az ország többi területe Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talajközeli ózon Arzén (As) Fémek (Cd, Ni, Pb) F F F E F O-I F F B benz(a)- pirén (BaP) Ahol: B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag

38 tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A zóna-besorolás szerint a levegőszennyezettség az egészségügyi határértéket nem haladja meg. A zónán belüli területek részletes minősítése az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló, módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. A jogszabály 4. (1) bekezdésének rendelkezése szerint a rendelet 1. mellékletében szereplő légszennyező anyagokra a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a levegőterheltségi szint 1. mellékletben meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni. A (3) bekezdés rendelkezik a jogszabály 4. mellékletében felsorolt légszennyező anyagok esetében meghatározott területre vonatkozó ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintekről. A nagyobb hőteljesítményű (140 kw th és ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő teljesítményű) tüzelőberendezések légszennyezőanyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet tartalmaz előírásokat. A tevékenységekből származó légszennyezés a hőenergia ellátáshoz, az ipari tevékenységekhez, valamint a gépkocsik mozgásához köthető. Az ipari jellegű tevékenységekből származó légszennyező anyag kibocsátások, a korszerű technológiai kialakításokból adódóan, nem fogják meghaladni a 4/2011. (I. 14.) VM jogszabályban előírt értékeket. A megvalósítás során ahol ez lehetséges, illetve követelmény figyelembe kell venni a BAT (elérhető legjobb technika) előírásokat is. Hulladékgazdálkodás A fejlesztések realizálása során a közszolgáltatás kiterjesztése kiemelt jelentőségű. A tervezett funkciókra tekintettel a keletkező hulladékok szelektív gyűjtése is megoldásra vár. Az egyes vállalkozásoknak önmaguk számára kell a lakossági, termelési és veszélyes hulladékok gyűjtését és ártalmatlanítását megoldani.

39 A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján kell szervezni és végezni. A hulladék termelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű gyűjtéséről, tárolásáról, a területről történő kiszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hulladéklerakók felülvizsgálatáról és továbbüzemeltetésük lehetőségeinek feltárásáról, a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megteremtéséről, a biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentéséről (komposztáló telep létesítése). Meg kell teremteni a hulladékok átvételére egész évben alkalmas gyűjtőpontok és hulladékudvarok kialakításának lehetőségét, a bontási hulladékok válogatását, értékesítését, a megmaradó anyagok esetleges lerakását biztosító telep létesítését. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladék termelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Zaj- és rezgés elleni védelem Jelenlegi állapot A zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek teljesüléséhez a vizsgálati adatok ismeretében, illetve azok értékelését követően kerülhetnek meghatározásra azok az intézkedések és feladatok, melyekkel a meglévő káros mértékű terhelések csökkenthetők, illetve egyidejűleg új terhelések kialakulása megakadályozható. A területen működő cukorgyárnak hosszú évekig alapvető problémája volt az, hogy a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által meghatározott zaj- és rezgésvédelmi előírások betartását csak részben tudta teljesíteni. (A cukorgyár a megállapított zajkibocsátási határértékeket a répa-feldolgozási technológia során nem tudta

40 teljesíteni.) Ezt településrendezési eszközökkel az előző rendezési tervi módosítás (2008.) próbálta orvosolni, ezért, hogy a cukorgyár tartani tudja a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat a Gyári úti teleksor gazdasági területi besorolást kapott, hasonlóan, mint a kialakult, az üzem területén lévő Gyári út 1., 2. sz. alatti lakóépületek esetében. A Felügyelőség ezzel a megoldással egyetértett tekintettel arra, hogy így egy régóta tartó probléma szűnt meg. Időközben a cukorgyárban megszűnt a cukorrépa feldolgozás, ezért a környező lakóházak zajés rezgésterhelése jelentősen csökkent. Környezeti zajvédelmi követelmények A környezeti zaj- és rezgésvédelem területén érvényes rendeletek, előírások megtartásával biztosítható a környezetvédelmi szempontból is megfelelő települési környezet kialakítása. A településrendezés, településfejlesztés során kell érvényesíteni azokat az előírásokat, melyekkel a káros hatások kialakulása megelőzhető, a meglévő hatások csökkenthetők, illetve bizonyos területeken a kedvező állapot megtartható. A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes kérdéseiről szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet, továbbá a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendeletek tartalmazzák, valamint a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet határértékeinek betarthatóságát biztosítani kell. Várható környezeti hatások A tervezési terület kiépülése után várható zajterhelését befolyásolja a beépítés, azonban az építésövezeti besorolásnak és az elhelyezni kívánt funkcióknak köszönhetően a terület nagyobb része zajvédelmi szempontból továbbra sem igényel védelmet. A területen létesíthető irodai, szociális, igazgatási épületek védendő homlokzatai előtt nappal teljesülnie kell a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeknek. Adott esetben itt az előzőekben felsorolt épületek, vagy helyiségek nyílászáróit akusztikailag méretezni kell. A fejlesztési területtel közvetlenül szomszédos lakóterületek esetében, mivel a tervezési terület viszonylag közel fekszik a lakóépületekhez, kismértékű zajterhelés növekedés várható, azonban a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében a várható zajterhelés nem haladhatja meg a megengedett zaj és rezgésterhelési határértékeket. A tervezett épületeket, azok funkcióit és zajforrásait ennek figyelembe vételével kell elhelyezni a fejlesztési területen.

41 Rendezés tervi beavatkozások zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a rendezési tervi módosítás szerint a volt cukorgyár területén kijelölt ipari-gazdasági terület közvetlenül nem érintkezik a petőházi lakóterületekkel (a Gyári-Kossuth utcai tömb gazdasági, valamint vegyes területfelhasználású; Kossuth utca feletti háromszög alakú terület pedig kereskedelemi, szolgáltató besorolást kapott), a Kossuth-Kinizsi utcai falusias lakóterülettől számított kb. 500,0 méteren belüli építési övezetekben csak mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők. A helyi építés szabályzat nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületet következőképpen definiálja: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő közvetlen és közvetett hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket, a rendelet kimondja, hogy az ipari-gazdasági területen megvalósuló építmények lakóterület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el, amennyiben szükséges, úgy előírható a volt cukorgyár területén belüli meglévő lakóépületek védelme érdekében a legalább 2,0 méter magas tömör kerítés építése, valamint a kerítés menti védőfásítás telepítése. cukorgyár területének határa Kivonat a településszerkezeti tervből

42 A 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete szerint az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a következő: Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre* (db) nappal 06 22 óra éjjel 22 06 óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 35 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges 50 40 területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 55 45 4. Gazdasági terület 60 50 Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18150 1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint. A tervezési területen, ahol gazdasági funkciójú beépítés fog megvalósulni, a zajterhelés nem lépi túl az új tervezésű területekre előírt határértékeket.

43 Közlekedés Előzmények A jelen településrendezési terv közlekedés fejlesztési munkarészének alapját a 2002-ben készült, 63/2002. (V. 28.) számú Kt. határozattal jóváhagyott Petőháza településfejlesztési koncepció és tervezési program közlekedési munkarésze, a területtel kapcsolatos tulajdonosi/befektetői elképzelések, szándékok, az önkormányzati elvárások, valamint a jelen tervhez készített közlekedés vizsgálatok képezik. A településfejlesztési koncepció, és program a tervezési terültet érintően a következőket határozta meg: A gazdasági területre: Petőháza nagy ipari üzeme Cukorgyár telephely területei kialakultak, érdemi bővítésre nincs lehetőség. Az Ikva pataktól ÉNy-ra lévő, a Cukorgyár tulajdonát képező külterületi földrészletek Gip ipari-gazdasági területfelhasználási kategóriába soroltak, zagy és ipari szennyvíztárolóként hasznosítottak döntő részben. A területen a Cukorgyár által tervezett fejlesztések ipari szennyvíz kezelés korszerűsítése érdekében alapvetően a környezetterhelés enyhítését szolgálják olyan mértékben, hogy az megfeleljen az előírt határértékeknek. A közlekedésre: A község közlekedési helyzete kedvező. Közúton, vasúton, autóbuszon jól elérhető. Vasútállomással, üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A távolsági és helyközi autóbuszjáratok két új megállóhely létesítésével, járatvonalak kis mértékű korrekciójával a település egészén jó tömegközlekedési ellátást tudnak biztosítani. A Cukorgyár indukálta tehergépjármű forgalom zavaró hatása nem vitatható, amely különösen a kampány - a cukorrépa feldolgozás őszi időszakában tapasztalható. /A kampány időtartama a 80-as évektől kezdve folyamatosan rövidült, 120-130 napról 60-80 napra. A feldolgozott répa mennyisége eközben megközelítőleg megduplázódott. A tehergépjármű forgalom növekedésének alapvető oka, hogy a nyersanyag beszállítás a korábbi vasúti szállátásról közúti szállításra tevődött át. /Ma kb. 50-50%-os az arány./ Mára a cukorgyártás megszűnt, így a répaszállítással kapcsolatos forgalmi terhelések elmaradtak, illetve az ennek kapcsán eredő, közlekedésből származó zavaró hatások is. A közlekedési vizsgálatok készítése során figyelembe vettük a település közlekedési adottságait, a hatályos rendezési tervi elképzelésekben meghatározott, az infrastrukturális elemekre vonatkozó, így a közlekedéshálózatokra is vonatkozó hosszú távú elképzeléseket, a

44 magasabb rendű területrendezési tervek Petőháza, illetve térségét érintő fejlesztési elhatározásait: az Országos Területrendezési Tervet, a Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervét, a település már korábban elfogadott, illetve a már megkezdett közlekedéshálózat fejlesztési elhatározásait, illetve a közlekedési hálózat kiterjesztésének elképzeléseit, lehetőségeit. Jelen fejlesztési elhatározások szerint a tervezéssel érintett területen több önálló ingatlant kívánnak kialakítani. Ennek egyik sarkalatos pontja a terület közforgalmi, közúti kapcsolatának biztosítása, jó közlekedési feltárhatósága, könnyű, egyszerű megközelíthetőség. Petőháza község hatályos településrendezési terve A település korábban, az érintett terület gazdasági célú területhasználatát, a tényleges használatnak megfelelően cukorgyárként, egy ipari telephelyként jelölte. Mivel a terület adottságai nem változtak, ezért az továbbra is alkalmas marad gazdasági célú felhasználásra. Jelen településrendezési javaslat Jelen elhatározások szerint a tervezéssel érintett terület továbbra is gazdasági területfelhasználású módban marad, változás a kialakítható teleknagyságban várható. Ennek egyik fő feltétele a területen kialakítható telkek közlekedési feltárhatóságának, megközelíthetőségének biztosítása. Térségi közlekedési kapcsolatok A tervezéssel érintett terület külső közlekedési kapcsolataiban, a közlekedési vizsgálatok készítése során megállapítást nyert, hogy azokban jelentős változás nem következik be. A tervezéssel érintett területen belül kialakítandó, telekosztással létrejövő új telkek közlekedési kapcsolatának megadásánál a terület adottságainak, elhelyezkedésének figyelembevételénél több fontos szempontot tartottunk szem előtt: az itt kialakuló új telkek lehetőleg ne terheljék közlekedési többlettel a település közforgalmi közúti hálózatát, a tervezett gazdasági hasznosítású terület közlekedési feltárása, amennyiben lehetséges különüljön el a lakóterületeket feltáró közlekedéshálózati elemektől,

45 a tervezési területet feltáró úthálózat megfelelően illeszkedjék mind az országos úthálózati elemekhez, mind Petőháza közlekedéshálózati elemeihez, mind a szomszédos, de ennek a területnek feltárásában érintett Fertőszentmiklós városának, illetve Fertőd városának úthálózati elemeihez. A hatályos településrendezési terv tartalmaz egy közvetlenül a 8518. jelű, illetve 8519. jelű országos mellékutakkal kapcsolatot teremtő, tervezett települési mellékutat, mely a Kossuth Lajos utca egyenes folytatásában, egy új Ikva hídon át vezetne a major melletti út vonalán. Ezt a cukorgyár működése idején, közvetlen répaszállítási útvonalként jelöltük ki, megvalósítása ma már csak hosszútávon, vagy nagytávon látszik reálisnak. Ez az útvonal, megléte esetén, a település belső úthálózatának igénybevétele nélkül tudná az érintett területet feltárni, ezért a terület közlekedési feltárásánál erre a területet előkészítjük, ezt figyelembe vesszük, ám mivel ennek megvalósítási ideje ma még nem ismert, ezért az azonnal kialakítható közúti feltárásra is adtunk megoldást. A tervezéssel érintett terület külső közlekedési kapcsolatait reálisan a ma meglévő közúthálózati elemekkel lehet, illetve kell biztosítani. Vasúti feltárhatóság A területtől délre található a 8. számú vasútvonal, melynek itt megállóhelye is van, és a tervezési területtel szomszédos. A volt cukorgyár több iparvágánnyal kapcsolódik közvetlenül Petőháza vasútállomásához. A cukor forgalmazásával foglalkozó csökkentett gyárterület megtartja a pár évvel ezelőtt felújított vágányait, illetve annak csatlakozását biztosító, szintbeni vasúti átjárót tartalmazó vonalszakaszt. A másik két szintbeni átjáró is megtartásra kerül, ám telken belüli vágányok közül jelöltük a megtartásra javasoltat. A mai elhatározások szerint, amennyiben nincs szükség az újonnan alakuló területegységen belül vasúti szállításra, úgy telken belül a vágányok lezárásra (esetleg csonkolásra, és felszedésre) kerülnek. Megszüntetés esetén is javasoljuk a vágány helyét, sávját megtartani, annak helyét szabadon tartani, hogy szükség esetén egyszerűen visszaállítható legyen. Közúti feltárhatóság Ma a területtől délre található a 85. számú Győr-Nagycenk országos II. rendű főútvonal melyről ma a terület a 8519. jelű országos mellékút átkelési szakaszán, a Kinizsi utcán közvetlenül érhető el, mivel ez az ipari terület keleti határa is.

46 A tervezéssel érintett területet keleti irányból kettő, a 8519. jelű Fertőszentmiklós-Petőháza- Fertőd országos mellékút települési átkelési szakaszához, a Kinizsi utcához csatlakozó kiszolgáló út, a Gyári út, és a Kossuth Lajos utca is feltárja. Ma a tervezéssel érintett terület megközelítését a 8521. jelű, és a 8519 jelű utaktól a szomszédos Fertőd városának irányából még egy-egy mezőgazdasági út is biztosítja. - Az egyik közvetlenül a 8519. jelű, Fertődre vezető mellékút irányából, - a másik feltárási lehetőség a 8521. jelű út irányából, Fertőszentmiklós-Fertőd közigazgatási határán lévő, Fertőd közigazgatási területére eső, a Lés erdő mentén húzódó, ma sorompóval biztosított kiépítetlen mezőgazdasági feltáró út. Az érintett terület közúti feltárására a hatályos rendezési tervek, mivel az meglévő hasznosítású területek bővítéseként szerepelt, nem adtak a maitól eltérő, új megoldást. Az imént felsorolt szempontok miatt viszont a jelen hasznosítási elhatározás gazdasági célú területfelhasználás következtében célszerű a terület közúti megközelíthetőségét több irányból is biztosítani. Belső közlekedési hálózat A tervezéssel érintett terület, a volt cukorgyári terület, mely korábban egybefüggő ipari létesítményként működött, és jelentős kiterjedésű belső, saját használatú közlekedési hálózattal rendelkezett. A kiterjedt belső közlekedési hálózatot vasútvonalak, burkolt utak, és jelentős kiterjedésű burkolt felületek, valamint szállító vezetékek képezték. A gyárból megmaradó tovább működő üzemegység továbbra is zárt ipari telephelyként fog működni, ezért a továbbműködéshez szükséges belső közlekedési hálózatát megtartja. Ez telephelyen belüli, nem közforgalom számára megnyitott közlekedéshálózat marad. Továbbra is biztosítani kell a külső közlekedési hálózatokhoz való csatlakozását. Ma ezeket a Petőháza állomásból közvetlenül ide vezetett, a Kinizsi Pál utcát szintben keresztező iparvágány, illetve a Kinizsi Pál utcai közúti kapubehajtók jelentik. A korábban, a gyárat feltáró Gyári út, és Kossuth Lajos utca ma zsákutca helyzetűek, bár a gyár területén ezeket burkolatok kötik össze. A csökkentett cukorgyári terület lehatárolásával reálisan lehetségessé válik azok zsákutca jellegének megszüntetése, közforgalmi közúti összekapcsolása, erre jelen tervben javaslatot adtunk. Az újonnan kialakuló cukorgyári terület határa és a vasút között egy újabb, jelentős kiterjedésű iparterületi egység jön létre. Ennek is örökletesen jelentős kiterjedésű

47 belső közlekedéshálózata van. A telken belüli vasútvonalak nagy része, vagy egésze jelen elképzelés szerint visszabontásra kerül. A belső úthálózat egyes elemeit a megmaradó épületek feltárására, illetve a szennyvíztisztítóhoz vezető Ikva híd megközelíthetősége miatt többségében megtartásra javasoltuk. Ezeket a telken belüli, a terület feltárását, és közlekedési kiszolgálását biztosító gazdasági területi utakat jelen javaslatunkban jelöltük, és ezekkel egy olyan egységes belső közlekedéshálózat kialakítására tettünk javaslatot, mely biztosíthatja a terület megközelíthetőségét, kiszolgálhatóságát, további megoszthatóságát. Ma az érintett terület közúti kapcsolata a cukorgyári kapubehajtón keresztül működik. Mivel a Kinizsi Pál utca érintett szakaszán újabb kapubehajtó a hatályos jogszabályok miatt nem nyitható (különös tekintettel a szintbeni vasúti átjárók közelségére), ezért a mai kapubehajtó helyén, a Kinizsi Pál utcához csatlakozó rövid közforgalmú útszakasz kialakítása szükséges, melyhez már csatlakoztathatók a belső úthálózatok (magánutak). Keresztmetszeti elrendezések, szabályozási szélességek Ezen egymással szorosan összefüggő dolgokat értelemszerűen egy fejezetben tárgyaltuk. A külső közlekedési kapcsolatokat biztosító utak esetében sem a szabályozási szélességek, sem az útépítési elemek elrendezésében változtatást nem javasolunk. A Gyári út és Kossuth Lajos utcák összekötésénél a Kossuth Lajos utca szabályozási szélességét és keresztmetszeti elrendezését vittük tovább. A településközi út esetében a hatályos rendezési tervben már szereplő méretekkel számoltunk. A telephelyeken belüli, újonnan kialakítandó gazdasági területi utak esetében 16,0 méteres szabályozási szélességgel számoltunk, ezen belül 7,0 méteres útburkolattal, csapadékvíz elvezetéssel, és legalább egyoldali járdával. A telephelyeken belül biztosítandó vasútvonalak számára 10,0 méteres, más célra fel nem használható, be nem építhető sávot jelöltünk. Közforgalmú közlekedés A tervezéssel érintett terület közforgalmú közlekedési (tömegközlekedési) feltárására ma a 85. főúton Kapuvár-Fertőszentmiklós viszonylatban közlekedő 31 db járatviszonylat, illetve a Kinizsi utcára betérő 2 db járatviszonylat vehető igénybe. A főúti megállóhely rágyaloglási távolságon kívül, közel 800 méterre esik. Mindkettő rendelkezik fedett váróval. Az előbbi megállópár a 85. számú főúton, a benzinkútnál, a Fekete út útcsatlakozásának két oldalánál található (a menetrendben Petőháza bejárati út néven), míg az utóbbi Petőháza területén a

48 postánál (a menetrendben Kinizsi út néven), ez utóbbi a gyár portájától 150 méter távolságra van. A gyár Kinizsi Pál utcai telekhatára mentén is található kijelölt buszmegálló, bár jelenleg menetrend szerinti tömegközlekedési járatviszonylat nem veszi igénybe. Amennyiben a kialakuló új üzemeknek igénye lesz közvetlen tömegközlekedési ellátásra, úgy a korábbi, cukorgyári járatok megállói e célból ismét felhasználhatók. Járműtárolás A tervezéssel érintett terület járműtárolása a hajdan működő cukorgyár igényei szerint alakult, ahhoz igazodott. Telephelyen belül két jelentősebb gépkocsi parkolót is kialakítottak. A szükséges garázsokat: az autóbusz garázst, a tűzoltó garázst, a személy-, és tehergépkocsi tárolókat, géptároló színeket is telken belül, a Gyári úti kapu térségében alakították ki. A mobilizáció növekedésével, a hivatásforgalomban használt dolgozói gépjárműpark is megnövekedett, és ezek parkolási igényének kielégítésére a gyár területén kívül parkolókat alakítottak ki, melyek jogszerű használatát a település parkolási rendelete biztosította. A kialakuló új üzemek járműtárolását a hatályos előírások szerint telken belül kell biztosítani, bár a helyi építési szabályzat 30. (3) bekezdésében foglaltak szerint A 269/51; /53; /55 hrsz úthoz kapcsolódó közparkolók a GIP CUKORGYÁR, illetve a K ST területek járműelhelyezési mérlegébe beszámíthatók. Gyalogos és kerékpáros közlekedés Ma a tervezéssel érintett területegységen, illetve környezetében található kerékpáros létesítmény, a gyári kerékpártároló, a Kinizsi Pál utcáról nyílóan, a gyár portájával átellenes oldalon. A tervezési területen, mivel az zárt ipari terület, összefüggő gyalogosút hálózati rendszer nem található, jelen tanulmányterv készítése során ilyenre javaslatot adni nem áll módunkban. A tervezéssel érintett területet kiszolgáló gyalogos létesítmények: a Kinizsi utcát, a Gyári utat, a Kossuth Lajos utcát kísérő járdák. A Kinizsi Pál utcai buszmegálló közvetlenül, a gyár portája előtt vezető járdáról elérhető, ám a főúti buszmegállók nem kapcsolódnak a gyalogos úthálózati rendszerhez, ebben változtatásra nincs szükség.

49 Közművek Vízellátás Ivóvíz Korábban a cukorgyár az ivóvizet a területén lévő, B-7 országos kútkataszter számú mélyfúrású kútból nyerte. Ezt a kutat ma már csak iparivíz kinyerésére használják. Az ivóvizet jelenleg a községi ivóvíz hálózatról kapják. A Gyári út alatt húzódó, NA 100-as vezetékről leágazva kap a mai belső ivóvíz hálózat betáplálást. A vízmérő az AMÉ telephelyen van. A volt cukorgyár rendelkezik vízvételezési jogosultsággal. A Magyar Cukor Zrt. megmaradó 199/4-es helyrajzi számú területén a jövőben várható tevékenységek (csomagolás, raktározás, fémmegmunkálás, zöldenergetika stb.) várható ivóvíz igénye 15 m 3 /d, ivóvízellátása a Gyári úti vezetékről leágazó belső hálózatról a távlatban is megoldható. A Kossuth L. utcai és a Gyári úti vízvezetéket az új közterület nyomvonalában hurkolni kell. A 199/5-ös helyrajzi számú telken várhatóan több vállalkozás fog termelő tevékenységet folytatni. Pontos információk nincs a betelepülő vállalkozásokról, így 20-40 m 3 /d értékek közé prognosztizáljuk a várható ivóvíz igényt. Az itt működő bérlemények a Kossuth utcai vízvezetékről önálló mérőkön keresztül kapnak ivóvizet. Nem javasoljuk, hogy a jövőben betelepülő cégek, mind önálló mérőt és belső hálózatot létesítsenek, hanem egy az egész ipari park szerű telepet működtető szervezet kössön szerződést a Szolgáltatóval és a Kossuth Lajos utcáról 1 főmérőn keresztül vételezzen vizet, üzemeltesse a kiépítendő belső hálózatot és almérőkön keresztül csatlakozzanak az egyes vállalkozások ehhez a belső hálózathoz. A jelenlegi bérlők is csatlakozhatnak erre a rendszerre. Iparivíz, tűzivíz A Magyar Cukor Zrt. tulajdonában van az éves szinten 50.000 m 3 víz kitermelésére engedélyezett kút, mely biztosítja a jövőben is az energetikai működéséhez szükséges ipari vizet (kazán tápvíz), illetve a tűzivizet a cukorhidak springere számára. A cukorsilók tűzivíz igénye 4 m 3 /perc, ezt a mennyiséget a Gyári úti NÁ 100-as vezetékről csak részben lehet biztosítani, a szükséges többletet, vagy a Petőháza távolabbi pontján lévő 200-as vezetékről leágazva lehet biztosítani, vagy a radiális ülepítőből kialakított tűzivíztározótól induló tűzivízvezetékkel lehet megoldani.

50 Az értékesítendő 199/5-ös helyrajzi számú ipari terület számára, ha szükséges nagy mennyiségű ipari víz, akkor vissza kell állítani a korábbi vízkivételi művet, mellyel 500.000 m 3 /év vizet lehet vételezni az Ikvából ipari célra. A 199/5-ös terület tűzivíz tározójára fel lehet használni a korábbi radiális ülepítőt, melynek térfogata 7.000 m 3, a tűzivíz szivattyúk pedig elhelyezhetők a korábbi úsztatóvíz szivattyúházban. Szennyvízelvezetés A cukorgyár működése idején a kommunális szennyvizeket a gyár területén gravitációs csatornával gyűjtötték össze és szennyvízátemelővel a Gyári úti gravitációs csatornára vezették. Az ipari szennyvizeket a gyár az Ikva balpartján létesített saját tisztítóművére vezette ipari szennyvízátemelő segítségével. Az ipari szennyvíztisztítómű és az átemelő gépészetét leszerelték a cukorgyár felszámolása során. A 199/4 és 199/5 helyrajzi számú területen kiépült a zárt szennyvízelvezető rendszer, mely átemelővel a Gyári úti csatornára vezeti a kommunális szennyvizeket. Az új betelepülők kommunális szennyvizeit is a belső csatornahálózat bővítésével ide kell vezetni. A többlet szennyvizet, az üzemeltető Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. főművi fejlesztéssel tudja fogadni. Nagyobb mennyiségű ipari szennyvizek keletkezése esetén az Ikva bal partján lévő korábbi tisztítóművet újra üzembe kell helyezni az átemelővel együtt (a gépészetet kell újra telepíteni) és ide lehet vezetni a keletkezett ipari szennyvizeket. Ennek a tisztítóműnek az üzemeltetését az ipari parkot működtető cégnek kell vállalni. Csapadékvíz-elvezetés A terület felszíni vizeinek a befogadója az Ikva-patak, mely az ÉDUKÖVIZIG kezelésében van. A Magyar Cukor Zrt. területén 150-es falazott főcsatornával gyűjtik össze az esővizeket. A burkolt részre Bárci féle olajfogós víznyelőket telepítettek. A főgyűjtő csatorna nagy része az értékesítendő telek területeken haladva vezet az Ikvába. A nagy átmérőjű főgyűjtő kiváltása nagy költséggel járna, ezért szolgalmi jog bejegyzését javasoljuk az új kialakuló telkekre. Ezekről a telkekről a csapadékvíz erre a gyűjtőre köthető. A ipartelepi feltáró utak mentén ki kell alakítani egy az előzőtől független másik csatornarendszert, mely önálló bekötéssel vezeti az Ikvába a felszíni vizeket, de itt is Bárczyféle olajfogós víznyelőket kell alkalmazni.

51 Az új közterületi útszakaszon is önálló zárt csapadékcsatornát kell építeni. Gázellátás A nagy-középnyomású (6 baros) földgázvezeték a fertőszentmiklósi gázátadótól jön az Ikvapatakot felülről keresztezve éri el a 20.000 m 3 /ó kapacitású gázfogadó állomást. Ma a lekötött gáz mennyiség 7200 m 3 /ó, de a tényleges felhasználás 150 m 3 /ó. A kisebb mennyiség miatt kisebb kapacitású gázmérőt szereltek fel a fogadóállomásba. A korábbi, a kazánházhoz oszlopsoron menő, NA 300-as acélvezetéket elbontották, helyette 80-as műanyag gázvezetéket fektettek le, melyről 50-es vezeték ágazik le az iroda, műhely épület ellátására. A kazánházban és az egyéb épületeknél is mérik a felhasznált gázmennyiséget. A volt szolgálati lakások a Gyári úti gázvezetékről kapnak ellátást. A meglévő gázfogadó kapacitása lehetővé teszi az új termelő egységek gázellátását. A két terület fogyasztása külön mérhető a fogadónál, az egyes fogyasztók a fogadótól induló vezetékre csatlakozhatnak mérőn keresztül. Hőellátás A gyár működése idején a kazánházban 4 db kazán üzemelt összesen 143,6 MW névleges teljesítménnyel. A kazánházi kéményre, mint pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek még érvényben vannak erre a teljesítményre. A cukorgyártás megszüntetése után a 8,7 MW névleges teljesítményű gőzkazán teljesítményét 2,7 MW-ban maximalizálták automata teljesítményőr beépítésével. Ez a kazán szolgál a központi fűtés hőforrásaként. A többi kazánt leszerelték. A műhely, iroda épület fűtésére egyedi gázkazánok szolgálnak. A megmaradó kazánházba lehet új hőtermelőket telepíteni, a kémény 143,6 MW teljesítményig rendelkezik pontforrásra megállapított kibocsátási határértékkel. Szükség esetén a betelepülő új egységek innen elláthatók technológiai célú gőzzel, illetve hővel. Villamosenergia-ellátás A Kapuváron lévő 120/20 kv-os állomásból 20 kv-os célvezeték érkezik a gyári alállomáshoz. Ezen a vezetéken Kapuvár és Petőháza között nincs fogyasztó. Korlátozás nélkül lehet rajta 4 MW-ig elektromos áramot forgalmazni. A korábban itt üzemelő 20/6 kv-os feszültség-áttételű transzformátorokat leszerelték, jelenleg 1,6+1,0 MW teljesítményű 20/0,4 kv-os transzformátor biztosítja a szükséges elektromos

52 energiát. Korábban a gyárnak saját erőműve volt, mely 26 MVA összteljesítményű turbinákkal a kampány idején állított elő villamos energiát. Ezeket a gépegységeket eladták. A telep kisfeszültségű és közvilágítási hálózata földkábeles rendszerű. A volt szolgálati lakások már nem a gyári rendszerről, hanem közvetlenül az E-ON-tól vételezik az elektromos energiát. A transzformátor házban lehetőség van a 199/4 és a 199/5 hrsz-ú területen elhelyezkedő létesítmények villamos ellátó rendszerének szétválasztására. Mivel a bejövő 20 kv-os vezetéken szabadon lehet 4 MW-ig elektromos áramot forgalmazni, így felhasználható az itt termelt villamosenergia betáplálására az áramszolgáltató hálózatába. A létesítendő kisfeszültségű és térvilágítási hálózat csak földkábeles rendszerű lehet. Elektronikus hírközlés Távbeszélő ellátás A gyár volt igazgatósági épületében 300-as Siemens alközpont van, melyet nem csak az üzem vesz igénybe, hanem a T-Com is használja. Az internet a Sopron-Győr közötti vasúti sín melletti Pantel hálózatán jön, és antennával továbbítják az igazgatósági épület antennájára. A távbeszélő központ mindkét területen működő, illetve a jövőben betelepülő vállalkozások távbeszélő igényét ki tudja elégíteni. A betelepülő cégeknek külön-külön kell szerződést kötni a távbeszélő szolgáltatóval jelenleg itt a T-COM, illetve az internet szolgáltatóval (jelenleg Pantel). Műsorszórás A volt szolgálati lakások, már korábban is és jelenleg is egyedi előfizetőként csatlakoznak a községi kábel TV hálózat Gyári úton lévő kábelára.

53 2. sz. módosítás (Ifjúság utcai saroktelek) Előzmények A település képviselői úgy döntöttek, hogy a 135/61 hrsz-ú ingatlant sportolási célra kívánják hasznosítani/átalakítani. A területen kisméretű műfüves pálya, öltöző, a pihenést, testedzést szolgáló építmények kerülnének elhelyezésre. A cukorgyár nagy szerepet játszott a település sportéletében (labdarúgó, úszó, kosárlabda, röplabda teke szakosztályok alapítása/működtetése, pályák építése/fenntartás stb.), ezért a sportolásnak, mozgásnak hagyományai vannak a településen. Mindezek kialakítása/fenntartása, a sportélet "fejlettsége" a cukorgyáron alapult, ezért szükséges az ilyen területek pótlása. A vasút túloldalán lévő sportpályák ma már nem az Önkormányzat tulajdonában vannak, valamint ezek a területek messze vannak az iskolától, óvodától. A módosítandó területen a mai igényeknek megfelelő modern kisméretű pálya kerülne kialakításra, amit a helyi intézmények is használni tudnának. A terület mai rendezési tervi besorolása: zöldterület-játszótér. Terület elhelyezkedése 8519 j. országos mellékút Fertőd-Fertőszentmiklós Ikva-patak 8518 j. országos mellékút Fertőd-Fertőendréd 2. sz. módosítás területe 8. sz. vasúti fővonal Győr-Sopron-Ebenfurt 85. sz. országos II. rendű főút Győr-Nagycenk

54 A tervezési terület és a lakóház kerítése között önálló hrsz-on (135/60) egy járdát alakítottak ki. 2. sz. módosítás területe: Ifjúság utcai, beépítettlen saroktelek (135/61 hrsz). A jelenleg füves, gondozott terület az önkormányzat tulajdonában van. Fénykép a területről Területhasználat, területhasznosítás Tervezett sportpálya (Forrás: Önkormányzat)

55 A területen egy korszerűen kialakított műfüves sportpályát terveztek, mely tenisz-, kosárlabda- és röplabdajátékra is alkalmas. A pálya szélére egy kisebb méretű, alacsony kétlépcsős lelátót is terveztek. A terület északi szegletében pedig egy öltözőépületet kívánnak elhelyezni. A pálya melletti területen kisebb játszótér is helyet kapna. Telek terület: 754 m 2 Tervezett beépítés: 18 m 2 ~ 2,4% Műfüves pálya területe: 662 m 2 ~ 87,8% Burkolt felület (játszószerek miatt): 43 m 2 ~ 5,8% Zöldfelület: 31 m 2 ~ 4,0% A létesítményt nemcsak a lakosok vehetnék igénybe, hanem a helyi intézmények (óvoda, iskola) a testnevelés szolgálatába is tudnák állítani. A multifunkciós sportpálya időszakos üzemű lenne, a téli időszakban nem használnák. Mivel alapvetően a község lakói számára készül és hivatalos sportversenyeket nem rendeznének, ezért a kiszolgáló épületbe tervezett funkcióval csak az igényesebb kiszolgálást céloznák meg. A sportlétesítményben külön személyzet nem lesz, a takarítást a község egyéb közintézményeiben is takarító személy végezné el. A sportpálya, valamint a 135/60 hrsz-ú út (járda) mellé a meglévő lakóépület védelmében takaró/védő fasor telepítését javasoljuk. A fásítást őshonos fafajok alkossák. A 135/61 hrsz-ú telek a módosítás során falusias lakóterületi besorolást kapott, a szabályozási tervben kizárólagos funkció megjelöléssel. Az építési övezetben csak sportépítmény és kiszolgáló építményei (sportpálya, öltöző stb.), valamint a pihenést, testedzést szolgáló építmények, játszószerek helyezhetők el legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. A beépítés megengedett legnagyobb mértéke 10% lehet. Mivel a műfüves pálya a telek területének jelentős részét lefedi, ezért az OTÉK által a falusias lakóterületre előírt legkisebb zöldfelület (40%) mértéke nem tud teljesülni. Az állami főépítésszel történt konzultáció alapján lehetséges az OTÉK ezen pontja alóli felmentés.

56 szerkezeti tervi módosítással érintett terület Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből (TSZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított településszerkezeti tervből (TSZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

57 szabályozási tervi módosítással érintett terület határa Kivonat a hatályos belterületi szabályozási tervből (SZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított belterületi szabályozási tervből (SZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

58 Közlekedés Jelen módosítás esetében a település belső közúthálózatát érintő változtatás nem szükséges. Az OTÉK előírásai alapján az öltöző épülethez az alábbi számítás szerinti számban kell parkolóhelyeket biztosítani: gépkocsi várakozóhely (OTÉK 4. sz. melléklete 9. pontja alapján): - 1 fh/5 fő tervezett létszám: 10 fő 10/5 = 2 db kerékpár tároló (OTÉK 7. sz. melléklete 9. pontja alapján): - 20 fh/2 db 10/20 = 0,5, azaz min. 2 db A fenti számú gépkocsi parkolóhelyeket az Önkormányzat által, 50,0 méteren belül kialakításra kerülő Ifjúság utcai parkolóhelyen, a kerékpártárolókat pedig saját telken belül kell elhelyezni. Közművek A területen az összes közmű rendelkezésre áll. A kézmosáshoz és takarításhoz szükséges melegvizet villamos üzemű vízmelegítő állítaná elő. A kiépített villanyvezetékre történő rácsatlakozást földkábellel kell megoldani. A tervezett létesítmények nincs gázigénye. Mivel télen nem használnák, ezért fűtőberendezés, valamint kémény kialakítását nem tervezik. A műfüves pálya, valamint a beépítés miatt megmaradó kis zöldfelület nem alkalmas az összes csapadékvíz elszikkasztására, ezért vagy a pálya mellett kialakított szikkasztó kútba/kutakba, vagy a vonalmenti folyókákba összegyűlő csapadékvizet a terület mellett húzódó fedett árokba lehet elvezetni. A módosítás közművi, valamint hírközlési rendezési tervi változtatással nem jár.

59 3. sz. módosítás (Dózsa Gy. utcai telektömb) Előzmények A település vezetői/képviselői elhatározták, hogy új építési telkeket alakítanak ki, pontosabban, mivel nincs jelentős önkormányzati terület ezért, a tulajdonosokkal, lakókkal összefogva közösen tenné meg ezt, ugyanis a településen lassan elfogynak az értékesíthető telkek. Erre a legalkalmasabb területnek találták a Dózsa György utcai telektömböt. A területre 2003-ban készült rendezési terv, mely szerint a meglévő lakóutcák meghosszabbítása során a feltárásra kerülő tömbben 800-900 m 2 -es telkeket lehetne kialakítani. Tervezési feladatunk az volt, hogy a területen vizsgáljuk meg a kisebb, 700 m 2 körüli építési telkek kialakíthatóságát, valamint az első ütemben kialakítható telkek igazodjanak a 13/4 hrsz-ú telek határvonalához. Terület elhelyezkedése 8519 j. országos mellékút Fertőd-Fertőszentmiklós Ikva-patak 8518 j. országos mellékút Fertőd-Fertőendréd 3. sz. módosítás területe tervezési terület határa 8. sz. vasúti fővonal Győr-Sopron-Ebenfurt 85. sz. országos II. rendű főút Győr-Nagycenk Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat Két munkaközi terv készült: Az első bemutatja, hogy a ma hatályos rendezési terv szerint hogyan alakíthatók ki az építési telkek. Az övezeti előírások 800, valamint egy helyen 900 m 2 minimális telekméretet írnak elő, és a telek minimális szélessége nem lehet kisebb 18,0 méternél. Ezeket figyelembe véve készült el a terület felosztása.

60 A második tervalapon szerepel a kért módosítások alapján elkészült telekosztás. A területen kisebb méretű, többségében 700 m 2 körüli telkek kerületek kialakításra. A telekalakítás igazodik a 13/4 hrsz-ú telek határához. A terület és a környéke ellátására kialakítható egy kb. 2000 m 2 -es telek (vagy 2 db 1000 m 2 - es), mely a kereskedelem, szolgáltatás, vagy akár intézmény-fejlesztés céljára vehető igénybe. Mivel a terület főként a fiatal családok számára kínál építési telkeket, ezért a javaslat tartalmaz egy 1500 m 2 körüli zöldterületet, ahol játszótér, park alakítható ki. Hatályos településrendezési terv szerint kialakítható telkek I. ütem Tervezői javaslat alapján kialakítható telkek A település vezetői úgy döntöttek, hogy maradjon a ma hatályos rendezési tervi szabályozás, övezeti előírás, így a 3. sz. módosítás esetében a jelen módosítás során nem lesz változás.

61 4. sz. módosítás (un. arborétum területe) Előzmények A település képviselői/vezetői úgy döntöttek, hogy felülvizsgálják a 85. sz. főút, valamint a vasútvonal közötti, a termálfejlesztésre kijelölt terület melletti közparkként szabályozott terület besorolását a megváltozott tulajdonviszonyok, valamint a terület mai használatának biztosítása érdekében. Terület elhelyezkedése 8519 j. országos mellékút Fertőd-Fertőszentmiklós Ikva-patak 8518 j. országos mellékút Fertőd-Fertőendréd 8. sz. vasúti fővonal Győr-Sopron-Ebenfurt 4. sz. módosítás területe 85. sz. országos II. rendű főút Győr-Nagycenk Tulajdonvizsgálat hrsz művelési ág tulajdonos Petőháza 269/3 arborétum VIA-Park Kft. Petőháza 269/37 a: beép. ter. b: tó VIA-Park Kft. Petőháza 269/114 beép. ter. Petőháza Önkormányzat

62 Funkcióvizsgálat, területhasználatok

63 Az un. arborétum létesítése a Soproni Erdészeti Egyetem tervei alapján 1984-ben készült el, az arborétum melletti horgásztavat 1990-ben alakították ki, majd később bővítve lett. A tavat elsősorban a gyári víztorony, valamint a termálkút túlfolyásának elvezetésére, gyűjtésére létesítették. A gyári víztorony túlfolyóját már kb. 4-5 éve nem használják. A tavat egy melegvizű forrás is táplálja, emiatt télen nem fagy be. A horgásztóként is működő tavat a Petőházi HSE kezeli, mely a cukorgyári dolgozók és a Fertő-menti Horgász Egyesület tagjaiból alakult. Ma már a petőházi lakosok alkotják az egyesület gerincét. A területen jelentős zöldfelületek találhatók: arborétumként nevezett terület, valamint horgásztó és pari sávja. Területhasználat, területhasznosítás A hatályos rendezési terv szerint a módosítandó terület jelenetős része zöldterületi közpark, valamint a sportpályák bővítéseként különleges sportterület kategóriába sorolt. Az un. arborétum területe (269/3 hrsz), valamint a mellette lévő terület (269/114 hrsz) beépítésre nem szánt különleges terület arborétum besorolást kapta, ahol az arborétum működésével, fenntartásával, pihenéssel, környezeti neveléssel kapcsolatos, környezetbe illő építmények helyezhetők el. A tó vízgazdálkodási területi besorolást kapott. A területen horgászállások alakíthatók ki, valamint a part mentén padok és hulladékgyűjtők helyezhetők el. Fénykép az un. arborétum területéről, valamint a tóról

64 szerkezeti tervi módosítással érintett terület Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből (TSZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított településszerkezeti tervből (TSZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

65 szabályozási tervi módosítással érintett terület határa Kivonat a hatályos belterületi szabályozási tervből (SZ-J1, Rp.I.113-6) Kivonat a módosított belterületi szabályozási tervből (SZ-J1M, Rp.I.113-8,10)

66 Táj- és zöldfelület-fejlesztés, környezetalakítás A terület táji, természeti, környezeti adottságai: A terület közvetlen szomszédságában lévő 42-43 C-os vizet szolgáltató termálkút és e termálvízre épített fürdő, a gondosan kialakított sportterület. A területtől délre lévő 85. számú főút hosszú távra prognosztizált forgalmából számítva műszaki védelem nélkül a közlekedésből származó zaj 109,7 m-en túl kerül határérték alá, vagyis a tervezési területet nem érinti. A területtől északra lévő 8. számú vasúti fővonalon a közlekedésből származó zaj 65,75 m-en túl kerül határérték alá, ez szintén nem érinti a tervezési területet. A módosítandó területen országosan védett, vagy védelemre tervezett táji, természeti érték nem található. Petőháza község területe tájképi szempontból a fertődi Eszterházy kastély hatásterülete. A barokk kertépítészet a kerti koncepcióba bekapcsolta a távoli táji elemeket, hangsúlyos települési helyeket. A kastélypark három főútja (vue) közül a középső a szentmiklósi templom tornyára irányul, a nyugati vue végén Monbijou emeletes vadászkastélya állt. A keleti vue vonala érinti a módosítandó területet. A tengelyvonal által meghatározott 2x25mes sávban a kilátást zavaró építmény nem kerülhet. Az arborétum területén lévő növényállományát részletesen fel kell mérni (pontos hely, faj, (fajta), kor, egészségi állapot). Közlekedés Jelen módosítás esetében a település belső közúthálózatát érintő változtatás nem szükséges. Közművek A módosítás közművi, valamint hírközlési rendezési tervi változtatással nem jár.

67 Egyéb módosítás Petőháza Község Önkormányzata megalkotta a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/2010. (XI. 23.) önkormányzati rendeletét. A rendelet, valamint a helyi építési szabályzat (HÉSZ) összhangjának megteremtése érdekében módosítása került a HÉSZ értékvédelemmel foglalkozó része.

68 KÜLÖN DOKUMENTÁLVA 3. TERVIRATOK/MELLÉKLETEK 1. Határozatok a településrendezési terv módosításáról 2. Előzetes tájékoztató eljárás dokumentációja 3. Előzetes tájékoztató eljárás során beérkezett vélemények (Rp.I.113-8) 4. Előzetes tájékoztató eljárás során beérkezett vélemények (Rp.I.113-10) 5. Földhivatali térképkivonatok 6. Egyeztetések terviratai (Magyar Közút Nonprofit Zrt., Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása + véleménykérő levél) 7. OTÉK eltérés szükségességét alátámasztó dokumentáció 8. Véleményezési eljárás során beérkezett vélemények 9. A petőházi cukorgyár, valamint Petőháza beépített területét érintő Nemzeti Ökológiai Hálózat területe módosításának dokumentumai 10. Állami Főépítész végleges szakmai véleménye 11. Rendezési terv módosítás jóváhagyásának jegyzőkönyve