P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu P E T Ő H Á Z A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás Dokumentálás dátuma: Győr, 2011. 07. Munkaszám: Rp.I.113-8,10

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás Felelős tervezők: Németh Gergely okl. településmérnök vezető településtervező Településrendezés... Tervezői névjegyzék szám: TT 08-0504 Pekkerné Szabó Piroska Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök táj- és kertépítész vezető tervező... Tervezői névjegyzék szám: TK 08-0073 Tervezői névjegyzék szám: TT1 08-0073 Ferenczi Huba okl. gépészmérnök Közműrendszer... Tervezői névjegyzék szám: TE-T-08-0253 Tervezői névjegyzék szám: TV-T-08-0253 Tervezői névjegyzék szám: TH-T-08-0253 Réder Tibor Közlekedési szakág okl. építőmérnök okl. közlekedésépítő szakmérnök... Tervezői névjegyzék szám: K1d-1-08-0133 Munkatársak: Kalmár Ágnes, Szeredi Gábor, Ficzek Istvánné, Juhász Mária Ügyvezető igazgató Pekkerné Szabó Piroska GYŐR, 2011. 07. Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai.

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás TARTALOMJEGYZÉK Jóváhagyott munkarészek: Településszerkezeti terv Területfelhasználási terv TSZ-J1M M 1 : 4 000 01. Határozat a településszerkezeti terv módosításáról Szabályozási terv Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) SZ-J1M M 1 : 2 000 02. Rendelet a helyi építési szabályzat módosításáról Alátámasztó munkarészek: 03. Műszaki leírás Szövegközi rajzok: Módosítással érintett területek Örökségvédelem 1. sz. módosításhoz: Tulajdonvizsgálat Funkcióvizsgálat Épület/építmény vizsgálat Táj és természet vizsgálat Közlekedés vizsgálata Közlekedés fejlesztési terve Vízellátás vizsgálata Vízellátás fejlesztési terve Szennyvízelvezetés vizsgálata Szennyvízelvezetés fejlesztési terve Csapadékvíz-elvezetés vizsgálata Csapadékvíz-elvezetés fejlesztési terve Energiaellátás és hírközlés vizsgálata Energiaellátás és hírközlés fejlesztési terve

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 01. HATÁROZAT A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról Petőháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete hatályos településszerkezeti tervét az alábbiak szerint módosítja: Területfelhasználás: a 199/5 hrsz-ú telek egy részének kereskedelmi, szolgáltató területi felhasználása (1. sz. módosítás), a 135/61 hrsz-ú telek falusias lakóterületi felhasználása (2. sz. módosítás), a 269/37 hrsz-ú telek vízgazdálkodási területi felhasználása (4. sz. módosítás), a 269/3, valamint 269/114 hrsz-ú telek beépítésre nem szánt különleges területi felhasználása (4. sz. módosítás) a TSZ-J1M jelű, Rp.I.113-8,10 munkaszámú tervlapon jelölteknek megfelelően. Közlekedésszerkezet: A Kossuth L. utca, valamint a Gyári út összekötése. Táj- és örökségvédelem: Fertődi Eszterházy kastély vue-jének tengelyvonalának feltüntetése, mely által kijelölt sávba a látványt zavaró építmény nem kerülhet. Piskolti Béla polgármester Horváthné dr. Dávid Mária jegyző Petőháza, 2011. június 22.

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás 02. RENDELET A ÁRÓL

2 PETŐHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2011. (V. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A helyi építési szabályzatról szóló 9/2003. (VIII. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A helyi építési szabályzatról szóló 9/2003. (VIII. 01.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) a) az SZ-J1 jelű, Rp.I.113-6 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) című mellékletén a jelen rendelet mellékletét képező b) az SZ-J1M jelű, Rp.I.113-8,10 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című terven módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást át kell vezetni, egyúttal ezen melléklet munkaszámát Rp.I.113-8,10-re kell változtatni. 2. A Rendelet 1. helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A rendelet a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.113-8,10 munkaszámú, b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv), Rp.I.113-6 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó. 3. A Rendelet 4. b) pontja a következővel egészül ki: Különleges beépítésre nem szánt terület Kk

3 4. A Rendelet 9. (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: 9. (1) Helyi védelem A helyi védett értékeket, valamint azok védelmének részletes szabályait külön önkormányzati rendelet 1 tartalmazza. 5. A Rendelet 10. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 10. (3) Az SZ-J1 terven jelölt Fertődi Eszterházy kastély vue-jének tengelyvonalától számított 25,0-25,0 méter széles területsávban megvalósuló építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni, melyben igazolni kell, hogy a megvalósuló építmény a tájképi érték fennmaradását nem veszélyezteti. 6. A Rendelet 16. (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: 16. (1) c) Lf SPORTPÁLYA Az építési övezetben sportépítmény és kiszolgáló építményei (sportpálya, öltöző stb.), valamint a pihenést, testedzést szolgáló építmények, játszószerek helyezhetők el ca) 10%-os beépítettséggel, cb) cc) legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal, a zöldfelület mértéke a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/156-2/2011. számú, az Étv. 9. (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 25. (1) bekezdés előírása alóli felmentés alapján legalább 4%. 7. A Rendelet 19. (1) bekezdés a) pontja a következő táblázattal egészül ki: [Övezeti előírások:] övezeti besorolás: Gksz 3 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb 30% beépítettség: kialakítandó legkisebb 50% zöldfelület: megengedett legnagyobb 6,0 m építménymagasság: 1 Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 23.) rendelete

4 kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ 8. SZT (Szabályozási terv szerint) 10,0 m 5,0 m 6,0 m (1) A Rendelet 20. címe helyébe a következő cím lép: A volt petőházi cukorgyár, valamint a volt ülepítőtavak területére vonatkozó építési előírások (2) A Rendelet 20. (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 20. (4) a) Övezeti előírások: övezeti besorolás: Gip 1 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 50% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 5000 m 2 építési hely határai: Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m. Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 9,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület 2, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási 2 nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő közvetlen és közvetett hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket

5 egyéb: tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. övezeti besorolás: Gip 5 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 50% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25% megengedett legnagyobb építménymagasság: 11,5 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 2500 m 2 építési hely határai: Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m; oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 11,5 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. övezeti besorolás: Gip 6 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 30% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50% megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 2500 m 2

6 építési hely határai: funkció, rendeltetés: egyéb: Közterülettel határos telek-határok mentén: 10,0 m. Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 6,0 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m. Az építési övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület 3, csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben megvalósuló építmények lakóépület felé eső homlokzatán pontszerű zajforrást kibocsátó berendezések nem helyezhetők el. övezeti besorolás: Gip 7 beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 30% kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50% megengedett legnagyobb építménymagasság: 11,5 m technológiához szükséges épületrész, műtárgy, kemény stb. esetén 25,0 m kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m 2 / - - 5000 m 2 építési hely határai: Az azonos területfelhasználású telkek között: előkert: 10,0 m; oldalkert: 6,0 m; hátsókert: 11,5 m. Az eltérő területfelhasználású területek között: 12,0 m. funkció, rendeltetés: Az építési övezetben csomagolási, tárolási, raktározási, gyártási, termelési, összeszerelési, bio- ill. zöldenergetikai, valamint 3 nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő közvetlen és közvetett hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket

7 egyéb: energiaszolgáltatási tevékenységek számára és ezek kiszolgálására irodai, szociális, igazgatási épületek építhetők. Az építési övezetben elhelyezhetők a védőtávolságot is igénylő bio- ill. zöldenergetikai, valamint energiaszolgáltatási tevékenységek számára épülő épületek, létesítmények. Az ilyen létesítmények védőtávolsága nem lehet több 300,0 méternél (3) A Rendelet 20. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: 20. (8) Közlekedés a) A volt petőházi cukorgyár területének feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutakat (Gip-Út) lehet kialakítani az SZ-J1 terv szerint. Az iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezendő útépítési elemek: aa) legalább 7,0 m széles útburkolat, ab) kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, ac) csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok, ad) térvilágítás, ae) legalább egyoldali 1,5 m széles járda. b) A volt petőházi cukorgyár területén kamionparkolót (Gip-Pk) lehet kialakítani az SZ- J1 terv szerint. A területen közműtárgyak is elhelyezhetők. c) Az iparvágánynak fenntartott, az SZ-J1 terven be nem építhető területként jelölt sávot szabadon kell hagyni. A telekalakítás során ez a sáv a telek része kell, hogy legyen, továbbá az építési telekre eső területsáv területe az építési telek területébe beszámítható, viszont a zöldfelület mértékébe nem vehető figyelembe. 9. (1) A Rendelet 28. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 28. (2) Vízgazdálkodási terület az Ikva-patak, valamint a petőházi tó területe. (2) A Rendelet 28. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 28. (4) A V tó jelű övezetben a (3) bekezdésben foglaltakon túl csak horgászállások alakíthatók ki, valamint a part mentén padok és hulladékgyűjtők helyezhetők el. a) A vízparton csak nyitott horgászállások építhetők. b) Horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők.

8 10. A Rendelet az alábbi 28/A. -sal egészül ki: Különleges beépítésre nem szánt terület 28/A. Különleges beépítésre nem szánt terület az SZ-J1 terven a Kk jellel jelölt terület. Arborétum területe: Kk AR A övezetben a terület működésével, fenntartásával, pihenéssel, környezeti neveléssel kapcsolatos, környezetbe illő építmények helyezhetők el. A beépítés megengedett legnagyobb mértéke 2%. 11. A Rendelet 1. és 2. függeléke helyébe a következő 1. és 2. függelék lép: 1. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok: 1. Ülepítő tó: 042/2-6 hrsz 2. 028/2-4, 029, 030/1-3, 031-034, 038, 042/8,9, 043/6,7, 046/3, 047/6,7 hrsz 3. Cukorgyár I.: 199/1,5 hrsz 4. Cukorgyár II.: 199/5 hrsz 5. Kossuth L. utca: 185-192, 201, 213, 214/1,2, 217, 218, 219/1, 220/1, 222, 223/1 hrsz 6. 85. sz. főút mellett: 269/91 (egy része),103-106,109-112,119-121 2. függelék a 7/2011.(V.31.) önkormányzati rendelethez Régészeti érdekű területek által érintett helyrajzi számok: 1. 45/68,69 hrsz 2. 45/107,108, 45/138,139, 45/115-124,144-152 hrsz 12. (1) A Rendelet 20. (2) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet hatályba lépésének napja 2011. július 1. Piskolti Béla polgármester Horváthné dr. Dávid Mária jegyző

9 Ezen rendeletet Petőháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. május 30. napján tartott ülésén fogadta el. A kihirdetés napja: Petőháza, 2011. május 31. Horváthné dr. Dávid Mária jegyző

REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.113-8,10 PETŐ HÁZA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 62/2011. (V. 30.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosítás 7/2011. (V. 31.) rendelettel megállapított szabályozási terv módosítás 03. MŰSZAKI LEÍRÁS TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK... 3 1.1. TERVEZÉSI, DOKUMENTÁLÁSI FOLYAMAT... 3 1.2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 3 2. RENDEZÉSI LEÍRÁS... 5 2.1. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ ELJÁRÁS... 5 2.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS... 9 2.3. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK... 11 Országos Területrendezési Terv... 11 Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv... 15 2.4. RENDEZÉSI LEÍRÁS... 17 Elhelyezkedés... 17 Történeti kialakulás, örökségvédelem... 18 Táj és természet vizsgálata... 21 Demográfiai vizsgálatok... 23 1. sz. módosítás (volt cukorgyár területe)... 26 Előzmények... 26 Tulajdonosi/befektető elképzelések... 26 Terület elhelyezkedése... 28 Tulajdonvizsgálat... 29 Funkcióvizsgálat, épületvizsgálat... 30 Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat... 31 Tájvédelem, zöldfelület-fejlesztés... 35 Környezetalakítás... 37 Közlekedés... 43 Közművek... 49

2 2. sz. módosítás (Ifjúság utcai saroktelek)... 53 Előzmények... 53 Terület elhelyezkedése... 53 Területhasználat, területhasznosítás... 54 Közlekedés... 58 Közművek... 58 3. sz. módosítás (Dózsa Gy. utcai telektömb)... 59 Előzmények... 59 Terület elhelyezkedése... 59 Területhasználat, területhasznosítás és beépítési javaslat... 59 4. sz. módosítás (un. arborétum területe)... 61 Előzmények... 61 Terület elhelyezkedése... 61 Tulajdonvizsgálat... 61 Funkcióvizsgálat, területhasználatok... 62 Területhasználat, területhasznosítás... 63 Táj- és zöldfelület-fejlesztés, környezetalakítás... 66 Közlekedés... 66 Közművek... 66 Egyéb módosítás... 67 3. TERVIRATOK/MELLÉKLETEK... 68

3 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Petőháza településszerkezeti tervét a község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2003-ban a 67/2003. (VI. 27.) számú határozatával, a szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát a 9/2003. (VIII. 01.) rendeletével hagyta jóvá. A településrendezési terv azóta két alkalommal (2007., 2008.) módosításra került. A terv jóváhagyása óta eltelt időben olyan gazdasági változások történtek, olyan új igények jelentkeztek, amelyek szükségessé teszik a településrendezési terv módosítását. A módosítási igényeket elsősorban a befektetők, a terület tulajdonosai, valamint az Önkormányzat jelezték. 1.1. Tervezési, dokumentálási folyamat A jóváhagyást követően a településrendezési terv jóváhagyandó munkarészei közül a településszerkezeti terv 1:4 000-es, a szabályozási terv 1:8 000-es, illetve 1:2 000-es méretarányú térképen, illetve térképrészleten kerül dokumentálásra, a jelenleg hatályos rendezési terv dokumentálásának tematikája szerint. 1.2. Tervi előzmények A településrendezési terv módosításának programját a képviselő-testület a szándékok, a lehetőségek és vélt következmények ismeretében az alábbiak szerint határozta meg: Petőháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 63/2010. (VI. 7.), 84/2010. (VI. 28.), valamint a 97/2010. (IX. 6.) határozataival a településrendezési tervének módosítását határozta el: 1. A Petőházi Cukorgyár termelés megszűnése következtében felszabadult területének ipari-gazdasági hasznosítása, telephelyek kialakítása céljából tulajdonosi/befektetői kezdeményezésre készült településrendezési tanulmánytervben foglaltakat támogatja az alábbi feltételek mellett: - a volt cukorgyári területeken csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek létesítményei nem jelennek meg markánsan a tájban, valamint a település termálfejlesztési elképzeléseit nem korlátozzák, illetve nem akadályozzák, - a volt cukorgyári területeken kialakuló magánutak a területen tulajdonszerzők közös tulajdonában kell, hogy legyenek.

4 2. A 135/61 hrsz-ú, Ifjúság utcai saroktelket a település lakosai, oktatási, nevelési intézményei részére sportolási lehetőség biztosítása céljára kívánja hasznosítani. 3. Felülvizsgálja a Dózsa Gy. utcai telektömb feltárásával kialakuló lakóterület övezeti előírásait, illetve kialakíthatóságát, annak érdekében, hogy a területen a mai igényekhez jobban igazodó telkek alakulhassanak ki. A lakótelkek kialakításával a Képviselő-testület célja a fiatal családok építési telkekhez való juttatása, ezáltal a lakónépesség növelése, valamint az intézmények jobb kihasználása. 4. Felülvizsgálja a 85. sz. főút, valamint a vasútvonal közötti, a termálfejlesztésre kijelölt terület melletti közparkként szabályozott terület besorolását a megváltozott tulajdonviszonyok, valamint a terület mai használatának biztosítása érdekében, szem előtt tartva a módosítandó terület jelenlegi biológiai aktivitási értékét. Az utolsó, 2008-ban jóváhagyott módosítás érintette az 1. sz. tervezési területet, az akkori módosítás célja - egyrészt az volt, hogy a Cukorgyár és a Gyár utcai településközpont vegyes terület közötti környezeti konfliktusok mérséklése miatt a Gyári út keleti oldalán lévő telektömb egy részének területfelhasználási besorolásának felülvizsgálata, településközpont vegyes területből gazdasági területi besorolásra változtatása és ekként való szabályozása. A szabályozás lehetővé teszi a területen az ottlakást, a nem zavaró kisipari-gazdasági tevékenységek végzését is, - másrészt a Cukorgyár övezeti előírásának - a telekalakításra vonatkozó részének - felülvizsgálata, annak érdekében, hogy a gyár területén lévő lakóingatlanok és a hozzá tartozó gazdasági épület önálló helyrajzi számon szerepelhessen. A településrendezési tervi módosítások, a rendezési tervbe javasolt beavatkozások olyan jellegűek, illetve mértékűek, hogy azok nem ellentétesek a település korábban elfogadott településfejlesztési koncepciójával. Jelen módosítás a koncepcióban megfogalmazott célokkal és elhatározásokkal összhangban van, nem igényli annak módosítását.

5 2. RENDEZÉSI LEÍRÁS 2.1. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, valamint azt, hogy a további eljárásban részt kívánnak-e venni, vagy sem. Rp.I.113-8 (1. és 2. sz. módosítás) a további folyamatban Államigazgatási szervek küldött nem kíván részt kíván venni részt venni 1. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész X X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X X Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X X 8. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság X X 9. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal X ezügyben nem nyilatkozott 10. HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály X X 11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda X X 12. Veszprémi Bányakapitányság X ezügyben nem nyilatkozott 13. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság X X 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X ezügyben nem nyilatkozott 15. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X X Egyéb szervek 16. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága - 17. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 18. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X ezügyben nem nyilatkozott 19. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 20. Magyar Telekom Nyrt. X ezügyben nem nyilatkozott 21. Vodafone Magyarország Zrt. X X 22. Telenor Magyarország Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 23. T-Home - 24. Antenna Hungária Zrt. Logisztikai és infrastruktúra-menedzsment osztály - 25. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat X X 26. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 27. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X X Egyéb 28. Lakosság -

6 Rp.I.113-10 (3. és 4. sz. módosítás) a további folyamatban Államigazgatási szervek küldött nem kíván részt kíván venni részt venni 1. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész X X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X ezügyben nem nyilatkozott Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X X 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X X 8. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság X X 9. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal X X 10. HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály X X 11. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda - 12. Veszprémi Bányakapitányság X ezügyben nem nyilatkozott 13. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság X X 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X X 15. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X X Egyéb szervek 16. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága X X 17. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X ezügyben nem nyilatkozott 18. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X ezügyben nem nyilatkozott 19. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X X 20. Magyar Telekom Nyrt. X X 21. Vodafone Magyarország Zrt. X X 22. Telenor Magyarország Zrt. - 23. T-Home - 24. Antenna Hungária Zrt. Logisztikai és infrastruktúra-menedzsment osztály - 25. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat X X 26. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság X ezügyben nem nyilatkozott 27. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X X Egyéb 28. Lakosság -

7 Az előzetes nyilatkozatok közül konkrét észrevételt, javaslatot, feltételt tartalmaz az alábbi: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5539-3/2010): 1. sz. módosításhoz: Az Ikva patak partján 6 méteres parti sávot kell biztosítani, a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására. Vizsgálni kell, és alátámasztó munkarészben igazolni kell a rendezési terv módosítása kapcsán az 1. számú módosítás esetében, a kijelölni kívánt általános iparterület funkciót ellátó terület, és a majdani telephelyek üzemeléséből és a tevékenységekből származó környezeti zajkibocsátást és a zajterhelési határértékek teljesülését. Az ipari és gazdasági területek kialakítása, kijelölése során a lakó és zajtól védendő egyéb területek esetében megfelelő védőtávolság tartása szükséges, hogy a zaj- és rezgésterhelési határértékek betartása teljesüljön. A véleményben leírtakat figyelembe vettük. ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete (3463-2/20010.): 1. sz. módosításhoz: Az ipari területen tervezett tevékenységnél, a zajtól védendő lakókörnyezet távolságának figyelembe vétele. A véleményben leírtakat figyelembe vettük. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (410/5055/01/2010.): 1. sz. módosításhoz: Az 1. sz. módosítás több régészeti lelőhelyet érint. A lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, a földmunkák csak előzetes régészeti kutatások után folyhatnak, melynek költségeit a fejlesztések megvalósításának idő- és költségvonzatába bele kell számítani. A véleményben leírtakat tudomásul vettük.

8 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (25-77/2010.): 4. sz. módosításhoz: A 4. számú módosítás esetében a tervből nem derül ki, mi az önkormányzat terve a területtel, így azt véleményezni információ hiányában nem tudjuk. Kérjük az említett területen tervezett tevékenységek ismertetését. A település képviselői tájékoztatták a FHNP-ot az elképzelésekről. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Megyei Főépítész (01/867-2/2010): 2. sz. módosításhoz: A 2. számú területen kialakítandó sportpályával kapcsolatosan véleményem szerint a meglévő zöldterület- játszótér funkció megtartása szerencsésebb, mint egy műfüves pálya kialakítása. A vasút túloldalán több, már megépült sportpálya is rendelkezésre áll a sportolni vágyók részére. A vasút túloldalán lévő sportpályák nem az Önkormányzat tulajdonában vannak, valamint ezek a területek messze vannak az iskolától, óvodától. A módosítandó területen a mai igényeknek megfelelő modern kisméretű pálya kerülne kialakításra, amit a helyi intézmények is használni tudnának. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (27-34/2010.): 1. sz. módosításhoz: Meg kívánom ugyanakkor jegyezni, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. középtávú fejlesztési tervei között szerepel a Győr-Sopron országhatár vasútvonal kétvágányú pályává történő fejlesztése. A jelenlegi állomás felvételi épületével szemben a volt cukorgyári épületek miatt meglehetősen szűk hely áll rendelkezésre a vasút számára. A kétvágányúsítással kapcsolatban kialakításra kerülő új állomás nem fér el a jelenleg rendelkezésre álló helyen. Ez a probléma érinti a helyszínrajzon szereplő 1. jelű terület szabályozását. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. képviselőivel egyeztettünk /ld. Terviratok/, a szükséges szabályozási beavatkozásokat megtettük.

9 E-ON Zrt. (251/2606/2010): 3. sz. módosításhoz: Megjegyezzük, hogy a telekosztással érintett terület egy részén 20 kv-os hálózat halad keresztül. Ezt a terület beépítésénél kérjük figyelembe venni. A beépítésnél az MSZ 151-1 Erősáramú szabadvezetékek szabvány, és a 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről előírásait maradéktalanul be kell tartani, vagy a hálózatot a beruházó költségén más nyomvonalra kell helyezni. A véleményben leírtakat tudomásul vettük. 2.2. Véleményezési eljárás A véleményezési dokumentáció alapján lezajlott a véleményezési folyamat. A véleményezésbe bevont államigazgatási szervezetek közül négy szerv tett tervezői választ, illetve módosítást igénylő észrevételt. Az alábbi táblázat tartalmazza azokat, akik az előzetes tájékoztató eljárás során nyilatkoztak, hogy a további eljárásban is részt akarnak venni, valamint azt, hogy a megküldött véleményezési dokumentációra adtak-e véleményt. Államigazgatási szervek küldött 1. Gy-M-S Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítészi Iroda X 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség X 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete X 4. Győr-Moson-Sopron megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és X Talajvédelmi Igazgatóság 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X 6. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság X 7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugatdunántúli Regionális Igazgatósága X 8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala X 9. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda X 10. Veszprémi Bányakapitányság X 11. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X 12. Fertőd Város Polgármesteri Hivatal X Egyéb szervek 13. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson- Sopron Megyei Igazgatósága X 14. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. X 15. ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. Győri Kirendeltség X 16. E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. X 17. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. X Egyéb 18. Lakosság -

10 Gy-M-S Megyei Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Állami Főépítész (GYA/354-4/2010): A határozati javaslat pontosításra került. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5539-8/2010.): Az 1. sz. módosítás területéhez írt táj- és természetvédelmi szempontú véleményükkel egyet értünk. A község önkormányzata kezdeményezte az érintett terület ökológiai folyosó övezetből történő kivonását. A kérelem alapján módosításra került az ökológiai hálózat területe, besorolása. /ld.: Terviratok/Mellékletek/ A levegőtisztaság-védelmi munkarészt a januárban hatályba lépő jogszabályok szerint átdolgoztuk. A zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő előírásokat megtettük a HÉSZ-ben, véleményünk szerint ezek megfelelő garanciát nyújtanak az új letelepedő vállalkozások esetében. A lakóházak közvetlen szomszédságában lévő cukorgyár a megállapított zajkibocsátási határértékeket a répa-feldolgozási technológia során nem tudta teljesíteni, ezért érkeztek rendszeresen lakossági panaszok. Mivel a gyártást megszüntették, így a gyár mai működése során annak környezeti zajkibocsátása jóval a megállapított határértékek alatt vannak. A 3. sz. módosításhoz írt észrevételük irreleváns, mivel ahogy azt le is írtuk a véleményezési dokumentációban időközben ez a terület kikerült a módosítandó területek közül. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (25-77-3/2010): Az Igazgatóság is jelezte, hogy az 1. sz. módosítás területét érinti az ökológiai hálózat. Az ökológiai hálózatból történő kivonást, területmódosítást az önkormányzat kezdeményezheti, ezügyben egyezető tárgyalást tartottunk a nemzeti park képviselőivel, mely során megfogalmazásra került az ökológiai hálózatból történő kivonás kérelme is. A kérelem alapján módosításra került az ökológiai hálózat területe, besorolása. /ld.: Terviratok/Mellékletek/ Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. (9082-6/2010): A véleményükben leírtaknak megfelelően kiegészítettük, valamint pontosítottuk a dokumentációt.

11 2.3. Területrendezési tervek Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervet (OTrT) az Országgyűlés 2003. április 28-i ülésnapján fogadta el törvény formájában. Az OTrT 2008-ban került felülvizsgálatra. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat Az Ország Szerkezeti Tervéből A tervezési területet és a térségét érintő vonalas elemek: Gyorsforgalmi út ( ) M85 gyorsforgalmi út: Győr térsége (M1)-Csorna-Nagycenk-Sopron-(Ausztria). A gyorsforgalmi út nem érinti a település közigazgatási területét, a tervezett út a községtől D-re halad el. Főút ( ) 85. sz. főút: Győr térsége (1. sz. főút)-csorna-kapuvár-nagycenk (84. sz. főút). A főút érinti a település közigazgatási területét, a főút a tervezési terület D-i határa.

12 Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak ( ) 8. sz. vasútvonal: Győr-Sopron-(Ausztria). A vasútvonal átszeli a települést, a vasútvonal egyben a tervezési terület É-i határvonala is. Ezen a vonalon a településnek vasúti megállója is van. 15. sz. vasútvonal: Szombathely-Sopron-Ágfalva-(Ausztria). A település közigazgatási területét nem érinti. Egyéb országos törzshálózati vasútvonal ( ) 9. sz. vasútvonal: Fertőszentmiklós-(Ausztria). A település közigazgatási területét nem érinti. Országos kerékpárút törzshálózat ( ) Dunántúli határmenti kerékpárút: A kerékpárút délről érkezik a Fertő-tóhoz, majd innentől kettéágazik. A 9.A szakasza továbbhalad Fertőd-Jánossomorja-Bezenye felé, a 9.I szakasza pedig Fertőhomok-Fertőrákos-(Ausztria) felé. A kerékpárutak nem érintik a település közigazgatási területét. Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér ( ) Fertőszentmiklós területén lévő repülőtér fejlesztése. A tervezési területet és a térségét érintő elemek: Települési térség ( ) Mezőgazdasági térség ( ) Vízgazdálkodási térség ( ) A települési térség az országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A mezőgazdasági térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. Petőháza esetében az Ikva-patak területe és parti sávja tartozik a vízgazdálkodási térségbe.

13 A következő országos övezetek érintik a tervezési területet: Országos ökológiai hálózat övezete Az övezet által érintett területek: Ikva menti területek, valamint a cukorgyár feletti volt ülepítőtavak területe. Az 1. sz. tervezési területet határos ezzel az övezettel. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos ökológiai hálózat övezete tervlapból Országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Országos ökológiai hálózat övezetére vonatkozó előírások 4 : (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 4 Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 13. -a

14 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezet érinti Petőháza teljes közigazgatási területét, így a módosítandó területeket is. Petőháza Országos Területrendezési Terv Kivonat az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete tervlapból Országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások 5 : (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 5 Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 14. -a

15 Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervét 2005-ben a közgyűlés a területrendezési szabályzatról szóló 10/2005. (VI. 24.) sz. rendeletével, valamint 85/2005. (VI. 10.) sz. határozatával hagyta jóvá. 2010-ben a rendelet a 12/2010. (IX. 17.) számú rendelettel módosításra került, valamint 85/2005. (VI. 10.) sz. határozat helyébe a 190/2010. (IX. 17.) KH határozat lépett. A megyei területrendezési terv tartalmazza az országos területrendezési terv megyére vonatkozó térszerkezeti és övezeti besorolásait. Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési terve Kivonat a Térségi szerkezeti tervből A megyei területrendezési terv a módosítással érintett területeket hagyományosan vidéki települési térségként ( ) kezeli.

16 A következő megyei elemek érintik a módosítandó területeket és közvetlen környezetét: Főút ( ): 85. sz. főút, Mellékút ( ):8519 j. Fertőszentmiklós-Fertőd mellékút A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal ( ): 8. sz. Győr-Sopron vasútvonal, Térségi kerékpárút-hálózat eleme ( ): Fertőd-Fertőszentmiklós között, Térségi szénhidrogén szállítóvezeték ( ). A tervezés alá vont területekre vonatkozó módosítások a területrendezési tervekben foglaltakkal összhangban vannak.

17 2.4. Rendezési leírás Elhelyezkedés Petőháza Közép-Európa két, gazdaságilag legjelentősebb fővárosának Bécs, Pozsony vonzáskörzetében található, de a régió más alközpontjai is elérhető közelségben vannak. Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó városa Sopron 28 km távolságra van. A településen keresztül halad át 85-ös számú Győr-Nagycenk főút, valamint a 8-as számú Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonal. A településen átmegy a 8519-es jelű országos mellékút is, mely a térség két városát, Fertődöt és Fertőszentmiklóst köti össze. 34 km 67 km 28 km 63 km 17 km Település elhelyezkedése A település távolsága a nagyobb városoktól és határátkelőktől: Sopron 28 km, Győr 63 km, Mosonmagyaróvár 67 km. A pamhageni-határátkelő 17 km-re, míg a soproni 34 km-re található. Petőháza a Nyugat-Magyarországi Peremvidék és a Kisalföld határához közel, a Sopron-Vasi síkságon (középtáj), azon belül pedig az Ikva síkságon (kistáj), az Ikva völgyében terül el. A patak a Soproni medencéből hozza a vizét a táj magasabban fekvő hegyeiből, így a nagyobb esőzések után megduzzad.

18 Történeti kialakulás, örökségvédelem A kőkorszaktól fogva lakott hely. Ezen a területen már Kr. e. 3500-2500 körül éltek emberek. Több lelet is tanúskodik a régi korokról: 1880-ban kelta sírokra bukkantak a Kr. e. IV. sz-ból. Száz évvel később, az 1980-as évek elején római kori villa alapjaira bukkantak. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét szintén Petőházán találták, az ún. CUNPALD -kelyhet, az avarokat térítő frank püspök IX. sz-i sírjában. 6 A lakosság az 1535 körül végbement horvát bevándorlás folytán vált nagyobb részben horváttá. A század végétől a Zeke család volt a birtokosa. A falu kifejlődését a szűk határ akasztotta meg. A parasztság megélhetése ennek ellenére, ha szűkösen is, biztosítva volt. 1785-ben a II. József-féle népszámlálás szerint 256-an éltek a településen. 7 1876-ra megépült a GYSEV vasútvonala Sopron-Győr között, 3 évvel később pedig a cukorgyár már készen állt és megkezdte működését. A település életében az odatelepült gyár nagy változásokat hozott, jelentős fejlesztések kezdődtek meg, amely a település minden területét érintette. Az 1880-as népszámlálás szerint a településnek 577 katolikus magyar lakosa volt, s ez több mint kétszerese az egy évszázaddal korábbi felmérésnek. 8 1945-ben a községben 50 házhelyet osztottak ki. A meglevő négy utca mellé egyszerre 3 új épült. Ez nem volt elég, ezért 1964-ben 26 új jelentkező kapott házhelyet. 1948-ban felépült a művelődési ház, amelyben mozi, üzemi konyha és étkezde, könyvtár, postahivatal és vendégszobák vannak. Felépült a községi kádfürdő, az üzemorvosi rendelő és a fogászati épület is. Az élénkülő sportélettel együtt annak színvonalas infrastruktúrája is kiépült, például fedett lelátójú labdarúgó pálya, a 60-as években kialakított strandfürdő, termálkúttal. Mindezek létrehozása, a sportélet fejlettsége a cukorgyáron alapult. 9 A petőházi lakosok legnagyobb részének egzisztenciája a cukorgyártól függött, ezért is érte őket nagy csapásként a cukorgyár 2007-ben történet termelés leállítása. 6 Magyarország megyei kézikönyvei 761. old. 7 Tuba László szerkesztésében Győr-Moson-Sopron megye települései 164. old. 8 Tuba László szerkesztésében: Győr-Moson-Sopron megye települései 164. old. 9 Rozsonits Géza: Petőháza krónikája 47. old.

19 1. sz. módosítás 2. sz. módosítás 4. sz. módosítás 3. sz. módosítás I. katonai felmérés térképe (1784.) II. katonai felmérés térképe (1845.) Fontos szerepe volt a község fejlődésében a tőle délre húzódó fontos (nemzetközi) kereskedelmi útvonalnak, amely Sopronból vezetett Kapuváron keresztül Győr felé. Az út már a kora középkorban is azon nyomvonalon haladhatott, amelyen a 18-19. században (és részben még ma is). A középkori falu nagyjából azon a helyen állhatott, ahol a 18. században. A középkori és kora újkori Petőháza maradványait tehát a történeti falumag területén kereshetjük: a Dózsa György, a Petőfi, a Malom és a Kinizsi utcák környékén. Ennek megerősítése a jövőbeli régészeti kutatások feladata lesz. A módosítandó területek a 18-19. században határbeli mezőgazdasági (szántó, gyep) területekként jelennek meg, s minden valószínűség szerint a középkorban is ugyanez volt a helyzet. Megjegyzendő azonban, hogy a 2. és a 4. sz. terület a történeti falumag közelében fekszik. Vármegyei kataszteri térkép (1856.) A módosítással érintett területeken országos védelem alatt álló művi érték nem található, viszont a 3. sz. módosítás területén Petőháza község értékvédelmi rendelete alapján egy helyi védettséget élvező lakóház (Dózsa Gy. u. 10, 12 hrsz) található. A cukorgyár területén a bejárat mellett megmaradt az első tulajdonos, az építtető villája, melynek építészeti és főként érzelmi értéke jelentős.

20 A hatályos településrendezési tervhez 2006-ban készítette le Takács Károly régész, történész a régészeti hatásvizsgálatot. A település viszonylag szűk közigazgatási területén hat régészeti lelőhelyet ismerünk. A lelőhelyeken őskori, római kori, és népvándorlás kori telepek, települések és temetők maradványai kerültek elő. A lelőhelyek mindegyike az Ikva-patak közelében helyezkedik el. Régészeti lelőhely: 1. Ülepítő tó: 042/2-6 hrsz 2. 028/2-4, 029, 030/1-3, 031-034, 038, 042/8,9, 043/6,7, 046/3, 047/6,7 hrsz 3. Cukorgyár I.: 199/1,5 hrsz 4. Cukorgyár II.: 199/5 hrsz 5. Kossuth L. utca: 185-192, 201, 213, 214/1,2, 217, 218, 219/1, 220/1, 222, 223/1 hrsz 6. 85. sz. főút mellett: 269/91 (egy része),103-106,109-112,119-121 Régészeti érdekű terület: 1. 45/68,69 hrsz 2. 45/107,108, 45/138,139, 45/115-124,144-152 hrsz A felsoroltak közül az 1. sz. módosítás területét két ismert régészeti lelőhely (3., 4.) érinti. A gyár területén két lelőhely ismert, az egyik (4. lelőhely) az Ikva mellett a gázfogadó állomást és környékét érinti, a másik (3. lelőhely) a pedig a SEFRA festéküzem melletti területet. Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan ezért az említetteken túlmenően régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke is. Amennyiben nincs lehetőség a régészeti lelőhely elkerülésére, akkor a KÖH különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja a tervezett beruházások és az általuk a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl.: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti megfigyelés elrendelésével stb.).

21 Táj és természet vizsgálata A tervezési területek a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj Sopron-Vasi síkság középtájának Ikva-sík kistájában helyezkednek el. A kistáj területe aszimmetrikus, teraszos eróziós sík a Soproni-hegység, a Fertő-medence és a Répce-síkság között. Területét különböző korú és származású kavicstakarók és kavicstakaró-maradványok fedik. Ezek nagyobb része az Ős-Ikva rendszerhez tartozik. A kistáj területén 200 l/p-nél nagyobb hozamú 50-80 C-os hévizet lehet nyerni. Mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, de már közel a mérsékelten száraz éghajlathoz. Napfényes órák száma évente 1850 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-10,0 C. Az évi csapadékösszeg 650 mm. A hótakarós napok átlagos száma évente 45, a maximális hóvastagság átlaga 28 cm. Ariditási index: 1,08. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s közötti. A kistáj az Ikva vízgyűjtőterületén fekszik. Az Ikva vízminősége, különösen a kisvizes nyári hónapokban III-IV osztályú. Petőháza hévízkútja 42-43 C-os vizet szolgáltat. A terület a Vasi (Castriferreicum), Lajtai (Laitaicum) és a Kisalföldi (Arrabonicum) flórajárás találkozása mentén helyezkedik el. A kistáj potenciális növénytársulásai a mészkerülő gyertyános tölgyesek (Luzulo-Querco-Carpinetum) a mezofil gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae Carpinetum) és a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris). Az Ikva árterén réti öntéstalajok találhatók. Mechanikai összetételük vályog, agyagos vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Petőháza község területe tájképi szempontból a fertődi Eszterházy kastély hatásterülete. A barokk kertépítészet a kerti koncepcióba bekapcsolta a távoli táji elemeket, hangsúlyos települési helyeket. A kastélypark három főútja (vue) közül a középső a szentmiklósi templom tornyára irányul, a nyugati vue végén Monbijou emeletes vadászkastélya állt. A keleti vue vonala érinti, átmetszi az 1. sz., valamint a 4. sz. módosítás területét.

22 Az 1. sz. módosítás területén országos és helyi védett táji, természeti érték is található: A tervi előzményeknél jeleztük, hogy a tervezési területet érinti az Országos területrendezési Tervben (OTrT) lévő országos ökológiai hálózat övezete. A Fertő- Hanság Nemzeti Park adatszolgáltatása szerint a tervezési területen belül az ökológiai hálózat részeként ökológiai folyosó érinti - az Ikva-patak területét, - a volt tüzivíz tározó és a volt radiális ülepítő műtárgy területeit. Az OTrT előírásai szerint a fenti területeken csak olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti, valamint ugyanezen, jogszabály alapján beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az cukorgyár területén az igazgatási épület környékén lévő értékes, idős fák helyi védettséget 10 élveznek. A termelés leállításából eredő rengeteg negatív hatás mellett pozitív hatásról is beszélhetünk: Termelés leállítás óta jelentősen csökkent a termelésből, valamint a kampány idején a közlekedésből eredő zaj mértéke. Csökkent a termelésből és a közlekedésből adódó a gyár, valamint a Gyári út, Kossuth L. utcai, Kinizsi P. utcai lakókörnyezet közötti környezethasználati, területhasználati konfliktus mértéke. Jelentősen csökkent a környezetterhelés mértéke is. 10 Petőháza község Helyi Építési Szabályzatának 20. /7/ bekezdésnek a) pontja