IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan gtan
FÖLD- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Földfelszín hasznosítása: mezőgazdaság, ill. egyéb (ipar, közlekedés, üdülés, sport) a földfelszín, mint szűkös erőforrás Az erőforrások alaptípusai Típusok: munkaerő, föld, tőkejavak, vállalkozói képességek Elsődleges termelési tényezők (erőforrások): munkaerő + természeti erőforrások Emberi erőforrás elemzése: Mennyiségi (fő, összetétel), minőségi (iskolázottság) A munkaerő térbeli mobilitása általában korlátozott! (Függ: tradíciók, lakáshelyzet, költségek) Természeti tényezők: Általában külső, környezeti adottság, egyesek konvertálhatók (energia)
ERŐFORRÁSOK Emberi Természeti Száma Intelligencia Megújuló Nem megújuló Munkaerő kínálata Innováció Technológia Tőke Áramlás Nem tárolható Tárolható Készlet Termőtalaj Erdők Halak Állatok Energiaforrások Szén Kőolaj Földgáz Egyéb természetes anyagok Fémek Egyéb ásványi anyagok
Természeti erőforrások szűkösségi skálája: ubikvitás, kommonalitások, ritka javak, unikális javak Természeti erőforrások szűkössége relatív tartalmú! Szűkösségi járadék = földjáradék szűkös közjavak fogyásának megáll. Megújuló erőforrás: - áramlás jellegű (flow): körforgás során keletkezik - tárolható: pl. víz - nem tárolható: pl. napsütés - készlet jellegű: véges a mennyisége, nem megfelelő használat irreverzibilis Nem megújuló erőforrás Energia és egyéb természetes anyagok Készlete véges, kitermelés során elfogy. Egy része mesterségesen előállítható. Az újratermelhető javak többségét a mezőgazdaság állítja elő. kedvezőtlenebb éghajlaton is (pl. műtrágya) gazdaságossági határok (komparativ előnyök alapján, a relativ tényező áraktól függ) kitolódnak! Termeszthetőségi határok kitágulása a nagy tűrőképességű fajtáknak és új művelési módszereknek köszönhető.
A TERÜLETHASZNÁLAT ALAPKÉRDÉSEI Középpontban: földfelszín (kvázi szűkös erőforrás) Föld minősége, ill. térbeli elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk: - termőföld mezőgazdasági célú hasznosítása (humusz, klima,domborzat) - egyéb célú ingatlan jellegű hasznosítás (városi: intézmények, utak, parkolók, lakás) (közlekedési: autópálya, repülőtér) (ipari: üzemek, raktárak) Termőföld: véges készletű természeti erőforrás, rövid távon viszonylag stabil termelési tényező. Hosszabb távon változhat, aránya fejlődő országokban nő, fejlettekben csökken. Tulajdonviszony Saját tulajdonú: művelési ág változása általában gyorsabb, több pótlólagos befektetés, jövedelem a földjáradékból és a mezőgazdasági tevékenységből (vállalkozói profit, tőke utáni kamat, esetleg munkabér). Bérelt: bérleti díj értéke jelentős Fejlett országokban a földbérlet visszaszorult: 20. sz. elején 80 s évek Nagy Britannia: 90% 40% USA 10%
A földterület fő sajátossága, hogy kínálata rugalmatlan! Használatának ára: földjáradék olyan tényezők használatának ára, melyek kínálata rögzített Gazdasági járadék: a termelési tényezőért fizetett olyan pénzösszeg, amely a tényező kínálatához minimálisan szükséges összeg fölött van. Jövedelmek típusai: tulajdonos földjáradéka, földhasználó vállalkozói profitja, tőketulajdon kamata, munkavállaló munkabére A termőföld kínálati görbéje rugalmatlan (függőleges), kereslete konvex egyensúlyi ár Járadék: a földön előállítható termék, és az alternatív területhasznosítás fv-e A termőföld közgazdasági jellemzői: Kínálata hosszú távon rugalmatlan Helyhez kötött nem mozgatható Térbeli pozíciója a környezet függvénye (megközelíthetőség externáliák) Vagyonmegőrző jellegű nem amortizálódik Lassú a tőkeforgás szezonalitás, árbevétel alkalmanként képződik Nagy a kockázat természeti elemek A tulajdonos és a birtokos gyakran elválik egymástól Alternatív felhasználása korlátozott
Extern hatások - globálisak: ózonréteg, üvegház-hatás - lokálisak: szeméttelep, szemétfeldolgozó az externália hatása a kibocsátótól mért távolsággal arányosan csökken Lokális externáliák tulajdonságai szomszédsági, kisugárzó v. túlcsorduló hatás Háztartások esetén is lehetnek szerepük. Nincs piac értékelés csak indirekt módon. Feltételezés: extern hatások megjelennek a bérleti díjban. Extern hatások mindig összetettek, hatások csak árnyaltan vizsgálhatók! Recesszió, növekvő infláció kereslet (értékállóság) árak Ingatlanpiac csak lokálisan működik, más-más árak figyelhetők meg. A piacgazdaságokban a földhasználatot, nem a talajadottságok, hanem a föld ingatlanpiaci értéke határozza meg. A kormányzat is igyekszik befolyásolni a keresletet-kínálatot. A területhasználat nem tiszta kompetitív piac. (rugalmatlan kínálat, lokális jelleg, lokális extern hatások árazás)
Optimális hasznosítás Erőforrás szűkössége optimalizálási kényszer Területhasznosítás intenzitása: egységnyi területre jutó kibocsátás Társadalmilag legjobb: ha a legmagasabb bérleti díjat tudja fizetni a bérlő. Intenzitásvizsgálat tényezői: egységnyi földterületre jutó kibocsátás, költség, bevétel, termelési és felrakási (FOB) költség, szállítási költség Területhasználat intenzitásának elemzéséhez szükséges egyszerűsítések: Tökéletes verseny A kibocsátás iránti kereslet rugalmas A földterület korlátozás nélkül bármilyen tevékenységre felhasználható Egy vállalat csak egyféle tevékenységet folytat Egyetlen pontszerű piac Szállítás minden irányban lehetséges KÉRDÉS: LÉTEZIK-E OPTIMÁLIS FELHASZNÁLÁS Költségfüggvények: TC bérleti díj nélküli összes költség (VC + FC) AC átlagköltség, MC határköltség
Költségfüggvény: b TC = F + aq F fix (F>0) költség (független a kibocsátástól) Q output a és b konstansok (a>0 és b>1), különböző tevékenységek költségei 400 Pl: F=100 a=1 b=3 Költségek és bevételek (egységnyi területre) 3 TC = 100 + Q 300 200 2 MC = 3Q 100 Fix ktg. =100 2 100 AC = Q + Q 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Egységnyi területre jutó output
Létezik olyan kibocsátási szint, ahol a profit maximális! Létezik olyan tevékenység, amely mellett a területhasználat intenzitása is maximális. További kérdések: A piactól mért távolság hogyan befolyásolja az egységnyi területre eső kibocsátást? Milyen tevékenység adja a legjobb földkihasználást? Három földterület, egyforma nagyság, eltérő távolságra a piactól. - L földterület közel van a piachoz, M távolabb, N nagyon távol - A bevétel a FOB ár alapján képződik (szállítási ktg-gel csökkentve) - A szállítási költséggel csökkentett árbevételfüggvények lineáris függvényei a kibocsátásnak - A költségfüggvények nem függnek a piactól mért távolságtól.
400 TC Bevétel (1) L 300 M Költségek és bevételek (egységnyi területre) 200 100 H D B C Bevétel (3) Bevétel (2) N J 0 G E A 1 2 3 4 5 6 Egységnyi területre jutó output Mozgó párhuzamos BC (L), GH (N)
L földterületen lehet legnagyobb profitot elérni. Max profit: A termelési szinten. BC: optimális földjáradék, egyben maximális bérleti díj M földterület: OM alacsonyabb (magasabb szállítási költségek) E pont: az egyetlen kibocsátási szint, ahol nem negatív a gazdasági jár. N földterület esetén a szállítási költségek mindig meghaladják a bevételt. A legkisebb veszteség G pontban (HJ), amit állami támogatással kellene kompenzálni. Ha többféle tevékenységet lehet végezni, azt kell választani, amelyik mellett a legmagasabb a járadék. A piachoz közeledve egyre nagyobb a területhasználat intenzitása.
Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete Korabeli önellátó városok egyszerűsített térbeli modellje alapján a mezőgazdasági területhasznosítás vizsgálata. Önellátás Kereskedelem Ipari forradalom Szektorok közötti munkamegosztás a mezőgazdaság árutermelővé válik (Területhasználat intenzitása!) A vizsgálati modell feltételei: - térben pontszerű piac (városállam) - a fogyasztók a városban találhatók, a termelők is a városban élnek - tökéletes verseny és zárt gazdaság - a földtulajdonosok racionálisan döntenek, jövedelemérdekeltek - a föld minősége mindenütt azonos, csak egyféle célra lehet hasznosítani - termékenként az alkalmazott technológia ugyanaz, szállítási lehetőségek tetszőlegesek
földjáradék és a mg termelés jellemzőinek vizsgálata Egyféle termék termelésének jellemzői: Földjáradék (R k ) nagysága: ahol: k ( ) R = M Á C Mkt - M: növény termésátlaga - Á: piaci ár (1 tonna ára) a városban - C: termelési költség (1 tonnáé), normálprofit is szerepel benne - k: a piactól (várostól) mért távolság légvonalban - t: a szállítási költség (1 tonnakilométer) k független változó esetén lineáris fv-eket kapunk. R k A várostól mért távolság növekedésével lineárisan csökken a földjáradék. Ha R k =0 a növényt nem érdemes termelni Ha Á Fv felfelé tolódik. Nagyobb távolságból is megéri termelni. k 1 k 2 k 3 Távolság
12.5. ábra!!!! Több termék: termékenként különböző egyenesek mutatják a földjáradékot. (Á és C termékenként eltérő) egyenként felrajzolni az egyeneseket a koordináta rendszerben, különböző termények metszéspontja adja a legnagyobb járadékú tevékenységet. A földterület értékét az évenként elkérhető járadék határozza meg. (Földjáradék-görbék burkológörbéi területérték-görbe) Thünen-körök: a piac körüli koncentrikus körök, amelyeken azonos termékeket célszerű termeszteni (dinamikusan változik az árak és a szállítási költségek függvényében, ha túlságosan nagy, nem éri meg mg.) A modell gyakorlati alkalmazása A városállamok korában a felmerülő problémák: - romlandó élelmiszerek tárolása, szállítása - szállítási lehetőségek rosszak voltak - munkaerő közlekedése nehézkes
Mezőgazdasági övezetrendszer Távolság függvényében a tevékenységek: - zöldség és tejtermesztés - fakitermelés - szántóföldi növénytermesztés - legeltető állattenyésztés Ezeket módosítják még a szállítási költségek. A modell hiányosságai napjainkban: - megváltoztak a termékek szállíthatóságának feltételei - az egyetlen városi piac feltételezése sem helytálló - a zárt gazdaságtól is el kellene tekinteni - a városon kívüli területhasznosítás is változatosabbá vált. A piac közelsége azonban máig meghatározó! Fontossá vált az energiaárak emelkedése miatt a szállítási ktg. mérséklése Élelmiszerbiztonság, biotermékek Thünen bebizonyította: árutermelő gazdaságban a területhasználat rendje nem véletlenszerűen, hanem gazdasági törvényszerűségek szerint alakul.