II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok Írta: Gottgeisl Rita Láng Noémi Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt keretében. 2013. december 31. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) 795-6186 E-mail: tkf@emmi.gov.hu Honlap: http://www.kormany.hu

Tartalom I. Gazdálkodás (alapszint)... 3 I.1. Civil szervezetek gazdálkodási szabályozásának alapvető ismérvei... 5 I.2. Civil szervezetek költségvetési terve... 15 I.3. Adomány, támogatás, szponzoráció... 21 I.4. A támogatás, mint a civil szervezet speciális bevétele... 24 I.5. Civil szervezet speciális kiadásai... 27 I.6. SZJA 1%... 30 II. Civil szervezeteket érintő foglalkoztatási kérdések (emelt szint)... 36 II.1. A vezető tisztségviselők... 37 II.2. Civil szervezetek munkaviszonyra vonatkozó általános foglalkoztatási szabályai... 39 II.3. Önkéntesség, Közösségi szolgálat... 42 II.4. Egyéb atipikus foglalkoztatási formák... 48 II.5. Civilek és a közfoglalkoztatás... 51 II.6. Civilek és a rehabilitációs foglalkoztatás... 54 III. Könyvvezetés, beszámolás (emelt szint)... 56 III.1. Civil szervezetek könyvvezetése... 56 III.2. A civil beszámoló... 60 III.3. Közhasznúsági melléklet... 65 III.4. Kiegészítő melléklet tartalma civil szervezeteknél... 68 III.5. A beszámoló letétbehelyezésének és közzétételének szabályai... 69 III.6. Speciális beszámolási kötelezettség... 70 IV. Adózás (emelt szint)... 72 IV.1. Társasági adó... 73 IV.2. Személyi jövedelemadó... 79 IV.3. Általános forgalmi adó... 87 IV.4. Egyéb adók... 95 Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 2

I. Gazdálkodás (alapszint) A nonprofit szerveztek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy a végzett tevékenységüktől függetlenül, bizony előfordulhat, hogy a tevékenységükhöz gazdasági események sorozata kapcsolódik, és ha így van, azok szabályozás alá esnek. Mi több, szabályozásuk közel azonos: a gazdasági társaságok szabályozásával. Az 1989 óta eltelt időszakban többször változott a nonprofit szervezeteket érintő jogi és a gazdasági szabályozás. Minden változtatás célja az volt, hogy feltételeket teremtsen a jogilag szabályozott működéshez. Ez a 2012-es évet megelőző szabályozás inkább követő jellegű, egyes részterületeket meghatározó, elkülönült jogszabályokból álló rendszer volt. A gazdálkodásra ható jogi szabályozás főbb szakaszai, jellemzői 2012 előtt: 1 1) 1987-1990: alapítvány jogintézményének megjelenése (1987), Ptk. ez irányú módosítása (1990), egyesülési törvény (1989), adótörvényekben rögzített mentességek (1990), 2) 1991-1994: szigorodó fiskális és adóügyi szabályok (társasági adó kiterjesztése a nonprofit szervezetekre, adományozók adókedvezmények elvesztése, mértékének csökkentése), új nonprofit jogi formák: közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság (1993), 3) 1995-1997: adományok utáni adókedvezmény tovább csökkenése (1995), majd megszűnése (1997), közalapítványok számára nyújtott adományok adóalap-kedvezménye (1995), 1%-os törvény bevezetése (1997) 4) 1998-2011: közhasznúsági törvény hatályba lépése (1998), adomány utáni adókedvezmény korlátozott visszakerülése (1998), állami tulajdonú ingatlanok nonprofit szervezetek tulajdonába adása (1999), adomány, tartós adomány megkülönböztetése az adókedvezménynél (1999), egyesülési törvény alapítással megszűnéssel kapcsolatos módosítása (2001), 1% törvény módosítása (2001), új számviteli törvény a hozzákapcsolódó egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelettel (2001), kiemelten közhasznú szervezetek kiemelése az adókedvezményben (2010). A 2012-es év a civil szektort alapjaiban változtatta meg. Az új koncepció egy átfogó szabályozás megalkotása volt az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, melynek életbelépése nem csak az azóta újonnan alakult, de a már működő szervezeteknek is új helyzetet teremtett életük minden területén, így többek között a gazdálkodásukhoz kapcsolódó számviteli- és adózási adminisztrációban is. 1 Bíró Endre, Nonprofit szektor analízis, A civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, EMLA Egyesület, 2001-2002. alapján Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 3

A számvitel és adózás területét jellemző folyamatos jogszabályváltozások mellett a civil szervezeteket érintő legfontosabb jogszabályi változások a következők voltak: A hatályukat vesztő jogszabályok: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogram végrehajtásáról 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről Új jogszabályok: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Cnytv.) 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól A jogalkotók új szervezeti formákat hoztak létre, elvégezték a közhasznúság átalakítását oly módon, hogy a korábban kizárólag a kiemelkedően közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények igénybevételének lehetőségét nyújtja minden közhasznú tevékenységet végző szervezet számára. Több, a működés során eddig problémát okozó értelmezési kérdésnek tettek pontot a végére azzal, hogy egyértelműsítették a fogalmakat. Ezzel párhuzamosan viszont beépítésre került néhány olyan szűrő, melyek által a kezdeti tabula rasa után remélhetőleg csak a valóban működő szervezetek maradnak fenn. Ilyenek a bírósági nyilvántartás átalakítása, a közhasznú minősítés megszerzésének, a működésnek, a gazdálkodásnak az új szabályai, a beszámoló bíróságon való letétbe helyezésének és közzétételének bevezetése, a pályázati rendszer átalakítása. Teljesen új megvilágítást ad a szektornak a (kényszer) végelszámolás, csődelszámolás, felszámolás szabályainak bevezetése is. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 4

I.1. Civil szervezetek gazdálkodási szabályozásának alapvető ismérvei 2 A gazdálkodás nem más, mint a szervezet rendelkezésére álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása. A felelős gazdálkodás során választások és döntések sorozatát kell meghozni annak szem előtt tartásával, hogy az elérni kívánt célt, a kielégítendő szükségletet a lehető legmagasabb szinten tudja teljesíteni a szervezet úgy, hogy mindeközben a saját működése ne lehetetlenüljön el. A gazdálkodó tevékenység 3 azon tevékenységek összessége tehát, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Így minden olyan civil szervezet, amely rendelkezik valamiféle vagyon felett (pl. tagdíjak vagy más vagyoni hozzájárulás), az gazdálkodik, még akkor is, ha ennek a gazdálkodásnak pénzügyi-számviteli eredménye nincsen. A civil szervezet tehát elsősorban a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat ideértve a közhasznú tevékenységet is, a cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. Alapítója, tagja a vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil (közhasznú) szervezet a gazdálkodása során elért eredményt alapítói között nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti (közhasznú) tevékenység ellátására kell fordítania. A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását 4. Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét 5. A civil szervezet legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 2 Civil tv. 17-18., 42. 3 Civil tv. 2. 10. 4 Civil tv. 17. (4) vs. 44. (2) 5 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. (4) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 5

I.1.a. Működés alapvető szabályai A civil szervezet elsődleges cél szerinti tevékenysége végzése mellett, a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az előbbit nem veszélyezteti, figyelemmel arra, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Gazdasági-vállalkozási tevékenység 6 a gazdálkodó tevékenységnek az a része, mely jövedelemés vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet. A civil szervezet gazdaságivállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. 7 Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: 8 azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. Ha valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet tevékenysége elsősorban gazdaságivállalkozási célú, a NAV törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a civil szervezettel szemben. 9 A civil szervezet működését alapjaiban határozza meg a választott szervezeti forma, és a létesítő okirat működésre, tevékenység végzésére vonatkozó tartalma. A civil társaság nem jogi személy, létrehozása nem igényel bírósági vagy más hatósági (NAV) 6 Civil tv. 2. 11. 7 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. (3) 8 Civil tv. 2. 7. 9 Civil tv. 23. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 6

bejegyzést vagy regisztrációt, viszont nem lehet közhasznú. Kizárólag nem gazdasági célú tevékenységet végezhet, azaz vállalkozási és egyéb adóköteles tevékenységet nem. Kizárólag a tagok vagyoni hozzájárulását fogadhatja, adományt nem gyűjthet. Pályázatokon indulhat, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi, támogatásban részesülhet. Ilyen esetben azonban általában meg kell jelölni egy, a pályázati összeget fogadni tudó (bankszámlaszámmal rendelkező) és azzal elszámoló (befogadó) szervezetet. Kiadásai csak a társasági szerződésben leírt tevékenységgel összefüggésben merülhetnek fel. Gazdálkodásáról beszámolni csak a tagok felé köteles. A tagok vagyoni felelőssége harmadik személyekkel szemben egyetemleges. Az egyesület olyan demokratikus elvekre épülő, dinamikus személyegyesítő forma, ahol a célok elérése érdekében tevékenykedő vagy a szolgáltatásokból részesülő közösség van a fókuszban. A célok elérése érdekében végzett tevékenységek ellátására különösebb vagyonra nincs, inkább nagyobb tömegbázisra van szükség, a döntések meghozatalában mindenki egyenlően vesz részt. A forma előnye, hogy a céloknak és a működési területnek csak az alkotmány és a törvényesség szab határt, a szervezetben korlátlan számú tag vehet részt. Ez a jogi forma teljes szabadságot biztosít a működésben, a szervezeti felépítésben. Közhasznú minősítés kérhető, ebben az esetben a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg, amelyeket később részletesen tárgyalunk. Egy jól működő egyesületben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a célok jól és hatékonyan megvalósíthatók, a tagok valóban döntési helyzetben vannak, érdemi beleszólásuk van az ügyekbe. Ami az előnye, az meg is nehezítheti a működést. A nagy létszám esetén gondot jelenthet a legfőbb szerv összehívása, a határozatképesség, illetve az, hogy a döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni, ami a létszám növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb nehézséget jelenthet. Fennáll a veszélye annak is, hogy a kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, ellehetetlenül a működés. Persze mindez az alapítók átgondolt tervezésével, a szervezet működését támogató struktúra kialakításával áthidalható. Az alapítvány esetén nem személyek közösségét, együttműködését, hanem az alapító által egy célra rendelt vagyont ruház fel jogi személyiséggel a jogalkotó. Ez egy olyan statikus struktúra, amely az alapító által meghatározott elvek mentén, a kuratórium által közvetlenül írányított. Az alapvető cél nem valamely tevékenység végzése, hanem inkább annak támogatása, fenntartása. Itt a vagyonkezelés, illetve nyílt alapítvány esetén a forrásteremtés kerül előtérbe, de ha mégis végez valamilyen tevékenységet az alapítvány, akkor ebben nem a tagjaira, akik maguk is kvázi Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 7

döntéshozók, hanem önkéntesekre, illetve fizetett alkalmazottakra, munkatársakra számít. Az alapítványi lét legnagyobb előnye tehát, hogy az alapító által gondosan kiválasztott kezelő szerv hatékonyan tudja működtetni a szervezetet. Egy jól átgondolt kuratóriumi létszámmal a kuratórium könnyen összehívható és döntésképes. Az alapítványnak széles lehet a működési területe, és jó a társadalmi elfogadottsága. Probléma akkor merülhet fel, ha az alapító nem elérhető, mert akkor gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot, meghiúsulhat a működés. Ez a hátrány kivédhető, ha az alapítók személyét és számát kellő gondossággal választjuk meg.. Érdemes jól átgondolni azt is, hogy az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha azt akarjuk, hogy ő legyen a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító. A legfontosabb a létesítő okirat előkészítése során a szervezet cél szerinti tevékenységének és ha végez, a vállalkozási tevékenységének a megfogalmazása, pontos elhatárolása. A közhasznú szervezeteknél a cél szerinti tevékenységek között fontos azt is átgondolni, melyek azok a tevékenységek, amiket a szervezet közhasznú minőségében kíván végezni. Az ezekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások (illetve ezek megosztásának módja) pontos ismerete melyek részletes tárgyalása már inkább a számviteli politika feladata segít a nyilvántartások kialakításában, a könyvvitel feladatainak ellátásában, a törvényes működés ellenőrzésében. Az adótörvények a mentességek meghatározásakor mindig a létesítő okiratban foglaltakra, az abban meghatározott célok és az ezek érdekében végzett tevékenységek leírásához nyúlnak vissza. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: 1) A társasági adóban ezek a szervezetek csak a vállalkozási tevékenységük során elért jövedelem után kötelesek adót fizetni. A tevékenységek ilyen irányú elkülönítésére a törvény 6. számú melléklet A) pontja tartalmaz előírásokat a szervezetek részére. A létesítő okiratban szereplő cél szerinti tevékenységek és csak azok minősülnek kedvezményezett tevékenységnek, melyek elkülönítése nemcsak az adóalap meghatározásánál, hanem a mentesítő jogszabályhelynél is fontos szerepet játszanak. Nem kell a társasági adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, de nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. A közhasznú szervezetnek juttatott adományra vonatkozó Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 8

kedvezményeknél is előírás, hogy azt a szervezet a létesítő okiratban megjelölt célra kell, hogy kapja. 2) Az áfa törvény felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek a tevékenység közérdekű céljára tekintettel mentesek az adó alól. Ezek között szerepel a közszolgáltató által nyújtott (humánegészségügyi ellátás, szociális ellátás, ifjúságvédelem, óvodai, diákotthoni, kollégiumi és bölcsődei ellátás, a külön megtérítendő étkezések kivételével, magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott) szolgáltatás, az oktatói, tanári tevékenység, illetve az egyesület, civil társaság által a tagjainak teljesített szolgáltatása, ahol közszolgáltató: az egyesület az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenység tekintetében, az általuk fenntartott intézmények az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, a közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében. Szintén fontos, hogy áfa-mentes a közcélú adományozás, ha az a törvény feltételeinek megfelel, és a szervezet a közhasznú tevékenységéhez kapta, így emiatt is fontos, hogy ezek megfelelően jelenjenek meg a létesítő okiratban. 3) A Szja törvény tekintetében fontos lehet a tevékenységek, illetve a működés pontos meghatározása az önkéntes munkavállalók, a választott tisztségviselők költségtérítésének, díjazásának elszámolása miatt, illetve a szervezetek által nyújtott juttatások besorolása az adómentes közcélú juttatások, a reprezentáció, illetve természetbeni juttatások tekintetében. Ezek nagy része, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, csak a közhasznú tevékenység körében lehetnek adómentesek. 4) A cégautóadóról szóló jogszabály is csak bizonyos tevékenységekre ad mentességet, melyet ha végzünk, jó kihangsúlyozni. 5)Egyéb helyeken: A könyvvezetés módjának meghatározásához is tudnunk kell, mik a vállalkozási tevékenységek. A személyi jövedelemadóból felajánlott 1%-kal történő elszámolás során el kell tudnunk különíteni a működési és a cél szerinti, közhasznú tevékenységekkel kapcsolatos költségeket. A létesítő okiratban kell nevesíteni az 1% gyűjtéséhez kapcsolódó azon feltételt is, hogy a szervezet a határokon belüli vagy kívüli magyarság érdekeit szolgálja. (Az 1%-kal kapcsolatos tudnivalókat az I.6. pontban ismertetjük) Pályázati elszámolásokban általában a dologi, személyi és felhalmozási jellegű költségeket kell tudnunk elkülöníteni. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 9

A létesítő okirat megfogalmazásakor tehát egy kis odafigyeléssel nagyon sok későbbi problémától mentesül az, aki a jövőbeni működést nemcsak a célok elérése érdekében végzett tevékenységek felsorolása szintjén, hanem annak lehetséges nyilvántartási, számviteli és adózási aspektusaiból is átvilágítja, és a várható kérdésekre, kihívásokra még a működés megkezdését megelőzően megoldásokat keres és épít be a létesítő okiratba, illetve a kapcsolódó egyéb szabályzatokba. Szót kell még ejtenünk a szervezet bejegyzését követő teendőkről, mely során olyan nyilatkozatokat kell megtenni, melyek szintén hatással lesznek a működésre. Nem kötelező, de célszerű beszerezni közjegyzőtől a képviselő(k) aláírási címpéldányát, mert a későbbiekben (pályázatok, bank) szükség lehet rá. A székhely szerint illetékes NAV ügyfélszolgálati irodájánál 15 napon belül adószámot kell kérni 10 ( T201 nyomtatványon). Bármely adatban történő változást szintén ezen a nyomtatványon, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell módosítani 11. A NAV az adatokat továbbítja a KSH felé, melynek honlapján a KSH szám egy-két hét elteltével lekérdezhetővé válik. Az adószám igénylésekor az adóbejelentkezési nyomtatványon kell nyilatkozni az áfabeli jogállásról 12 ennek keretében a következő lehetőségek vannak: - kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegre tekintettel adómentes tevékenységet végez 13, - alanyi adómentességet választ 14, - egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja. 15 Amennyiben a bejelentkezéskor nem ezeket a speciális lehetőségeket, hanem az általános szabályok szerinti adóalanyiságot választotta a szervezet, ennek megváltoztatására kizárólag a naptári év végén lesz lehetősége, és a választása a következő naptári évtől lép hatályba. Az adószám megszerzése után - 8 napon belül az ügyfélkapun történő elektronikus ügyintézéshez regisztrálni kell bármelyik okmányirodában, és meglévő regisztráció esetén meghatalmazást adni az elektronikus ügyek intézéséhez, - bankszámlát kell nyitni (15 nap), melyre a letéti számláról az induló vagyont át kell 10 Art. 16. (3) 11 Art. 17. (3) 12 Art. 22. (1) 13 Art. 22. (1) a) 14 Art. 22. (1) c) 15 Art. 22. (1) b) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 10

vezetni (a bankszámla felett kizárólag két aláíró rendelkezhet!), - be kell jelentkezni az illetékes önkormányzatnál is (egyes önkormányzatok ezt nem igénylik). I.1.b. A közhasznú minősítésű civil szervezetek gazdálkodásának különös szabályai A közhasznúság feltételei (rámutató link az I. modulra) Az új szabályozás során egyrészt: a közhasznú szervezetekre vonatkozó kedvezmények kiterjesztéséért cserébe a közhasznú jogállás elnyerése és megtartása a korábbi automatizmusból szigorú szabályozás alá került; másrészt: a kedvezményezetti kör kiszélesítésével az állam érthetően garanciákat szeretne kapni arra vonatkozóan, hogy a szervezet cserébe jó gazdaként viselkedik. A működés szempontjából a legjelentősebb változás az, hogy aki közhasznú szervezetként kíván működni, annak kettős könyvvitelt kell vezetnie, illetve ha szeretné elnyerni/megtartani a közhasznú minősítést, az sokkal nagyobb odafigyelést kíván a feltételként meghatározott indikátorok alakulására már év közben. Mérlegelni kell tehát, hogy a közhasznúságból fakadó előnyökkel milyen arányban áll az azzal járó kötelezettségek teljesítése, egyáltalán képes-e a szervezet biztosítani ezek meglétét. A működést meghatározó legfontosabb ismérveket, amelyeket ezzel kapcsolatban át kell gondolni az alapításkor, a következők: Közvetlen politikai tevékenységet végezhet? Összeférhetetlenségi szabályok FB Nem közhasznú Működés - gazdálkodás Igen Nincsenek Nem kell Közhasznú Nem Civil tv. 38., 39. szerint 50 millió Ft éves bevétel fölött kell (2013.12.20-ig 5 millió Ft volt az értékhatár) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 11

Cél szerinti juttatás Bárkinek Vezető tisztségviselő, támogató, önkéntes és ezek közeli hozzátartozója nem kaphat Váltó, értékpapír Kibocsáthat, ha a visszafizetési kötelezettség nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenység Nem bocsáthat ki ellátását és a működést Hitel Felvehet, ha a visszafizetési Felvehet, ha a visszafizetési kötelezettség nem veszélyezteti a kötelezettség nem veszélyezteti közhasznú tevékenység, és a cél az alapcél szerinti tevékenység szerinti tevékenység ellátását és a ellátását és a működést működést Befektetési tevékenység Szabályzat nélkül végezhet Szabályzat alapján végezhet Könyvvezetés módja Lehet egyszeres, ha a feltételeknek megfelel Kötelezően kettős Közszolgáltatási szerződés Nem köthet Csak ő köthet Pályázatokon való indulás Csak ahol nem kötelező a közhasznú minősítés megléte (elenyésző), pl. NEA Minden pályázaton pályázatokon indulhatnak, de Zöldforrás pályázaton nem Beszámoló Mindkettőnek kell közhasznú melléklet Szja Juttatások jelentős része Szja-köteles Szja-mentes Reprezentáció nincs különbség Ha közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és a nyilatkozat évének 1%-ot gyűjthet Ha a nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vették első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vették 2013.12.31-ig Ha a nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 12

Önkéntest foglalkoztathat? Önkéntes foglalkoztatott juttatásait adómentesen adhatja? Kedvezményezett tevékenység (az ebből származó nyereség az adónak nem alapja) Speciális adóalapcsökkentő tétel 16 (a vállalkozási tevékenység nyereségének 20%-a) Speciális adóalap-növelő Közérdekű önkéntes foglalkoztatás Igen nyilvántartásba vették 2014.01.01-től Igen, ha fogadószervezetként regisztrált Tao Az alapító okiratban, alapszabályban szereplő cél szerinti tevékenység Nincs Közhasznú tevékenység és az alapító okiratban, alapszabályban szereplő cél szerinti tevékenység tétel, ha nincs Nincs Van adótartozás 17 Nem kell az adót megfizetni Adóelőleg, feltöltés Adomány után az adományozónál Ha a vállalkozási tevékenység bevétele kevesebb mint az összes bevétel 10%-a, és nem haladja meg a 10 millió Ft-ot Nem minősül adománynak, nem jár kedvezmény és nem elismert költség az adományozónál az Nincs Van A kedvezményezett vállalkozási tevékenység (az összes bevétel 15%-a) és az összes vállalkozási tevékenységből elért bevétel hányadosa szerint meghatározott adóalap után Kedvezmény jár és elismert költség az adományozónál 19 16 Tao tv. 9. (2) b) 17 Tao tv. 9. (3) b) bb) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 13

Közcélú adomány adott jogszabály figyelembevételével 18 Áfa A végzett tevékenység szempontjából nem releváns. Adómentes az adományozónál az Nem értelmezhető adott jogszabály figyelembevételével 20 Külön problémát jelent a közhasznú szervezet ilyen minőségének elvesztése. Minden beszámolóletétbehelyezés alkalmával a bíróság megvizsgálja, fennállnak-e még a feltételek, és ha nem, megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását, és törli azt a közhasznú nyilvántartásból. 21 A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg. 22 A közhasznú jogállás megszűntetését az ügyész is indítványozhatja, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az Civil tv. rendelkezéseinek, a létesítő okirat vagy az ez alapján készített belső szabályzat előírásainak nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyész felhívására sem változtat. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló-közzétételi és -letétbehelyezési kötelezettségét! Ha a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről dönt, arról határozatot hoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A korábban közhasznú szervezet jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, közszolgáltatás ellátásra irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 23 19 Tao tv. 7. (1) z) és 3. sz. melléklet B) 17. 18 Tao tv. 4. 1/a és 3. sz. melléklet A) 13. 20 Áfa tv. 259. 9/A 21 Civil tv. 32. (6) 22 Civil tv. 48. 23 Civil tv. 50. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 14

Annak a kis civil szervezetnek tehát, aki nem végez vállalkozási tevékenységet, akinek nincsenek különösebben eszközei, alkalmazottai, készletei, forrásainak alapja nem vállalkozások adományai, önkénteseinek nem ad juttatásokat, teljesen felesleges a közhasznúsággal járó kötelezettségeket vállalnia. Jelentősen egyszerűbb az adminisztráció, lehet egyszeres (pénzforgalmi szemléletű) könyvvezetést alkalmazni. Két teljes naptári év működés után lehetőség van az 1% gyűjtésére, ha az általuk végzett tevékenység közhasznúnak minősíthető. Helyi és országos szintű működési, illetve programfinanszírozási pályázatokon indulhatnak, másra nagy valószínűséggel nem is lesz szükségük. Azoknál a szervezeteknél, akik feladatellátással foglalkoznak, intézményt tartanak fenn, természetesen ez nem mérlegelendő kérdés, hiszen közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezetek köthetnek. Szintén nem kérdés ez azoknál az alapítványoknál, amelyek tevékenysége nagyrészt ösztöndíj, szociális segély, illetve egyéb cél szerinti juttatások nyújtásából áll. I.2. Civil szervezetek költségvetési terve A civil szervezet a beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően éves költségvetési tervet készít. Ennek során szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása és más bevételek) egyensúlyban legyenek. 24 Az éves költségvetési terv készítése során a szervezetnek először számba kell vennie az adott pénzügyi évben várhatóan felmerülő alapvető működéshez kapcsolódó kiadásait, majd ezt szélesíti az adott évre célként kitűzött feladatokhoz, illetve a végezni kívánt tevékenységekhez rendelhető közvetlen és közvetett kiadásokat. Mindvégig szem előtt kell tartani az egyes költségvetési kiadási sorokhoz rendelhető forrásokat, bevételeket, és meg kell határozni az esetleges forráshiány megszüntetéséhez szükséges lépéseket. A felelős gazdálkodás jegyében év közben a tényszámok és a tervek összevetése alapján szükség lehet a költségvetési terv 24 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 15

módosítására: csökkenteni a költségoldal tételeit, és/vagy a megfelelő intézkedéseket meghozni a bevételek növelése érdekében. A tervezés egy másik vetülete abból fakad, hogy míg a kiadások felmerülésének üteme viszonylag jól tervezhető, a források befolyásának üteme kevésbé, de talán mondhatjuk, hogy ez a bizonytalanság a szervezet méretével fordítottan arányos. Szükség van tehát egy pénzforgalmi szemléletű tervre is, mely a bevételeket és kiadásokat azok rendelkezésre állásának, illetve felmerülésüknek időpontjában mutatja be. A szervezet fizetőképességének megőrzése csak ezek összehangolásával lehetséges. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 16

I.2.a. Civil szervezetek bevételei A civil szervezet bevételei lehetnek 25 a következők: egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; költségvetési támogatás, 26 amely az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amit a támogató konkrét program megvalósulása vagy meghatározott időszakban a működés érdekében nyújt, különösen: - a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, - az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, - az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, - az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (1%); az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; egyéb bevétel (pl. cél szerinti közhasznú tevékenység bevétele, egyéb cél szerinti bevétel, tárgyi eszköz értékesítéséből származó, pénzügyi bevétel stb.). Tagdíjak, alapítói befizetések A tagdíj az egyesületek speciális bevétele, megfizetése a tagi jogviszony feltétele, tagi hozzájárulás a működéshez. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályos módosítása az új beszámolósémák megalkotása során az Egyéb bevételek közé sorolta. Kérdés, hogy mi történik a mérlegkészítésig be nem folyt, adott évi tagdíjakkal. Véleményünk szerint a tagdíjakat a pénzügyi teljesítéskor kell bevételként elszámolni, függetlenül attól, hogy a befizető az előző évi tagdíját fizette be. Nem lehet a mérlegkészítésig be nem folyt tagdíjak elhatárolásával pozitív eredményt megteremteni, bár a költségvetés összeállításakor figyelembe vették az összes tagdíj befolyását. Meglátásunk szerint a közhasznúsági feltételek megállapítása során az, hogy a két év eredményét egybeszámítva kell pozitív összeget elérni, szintén ezt támasztja alá. Bizonylata a pénztárbevételi bizonylat, illetve a számla, amelyet akkor kell kiállítani, ha azt a 25 Civil tv. 19. (1) 26 Civil tv. 2. 15. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 17

befizető kifejezetten kéri, vagy az áfatörvény erről így rendelkezik. Az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. 27 Mérlegtétel (Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon Eredménytétel (Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések (Rendkívüli bevétel) = az alapítóktól fejlesztési célra kapott befizetések Cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységből származó bevétel A legtöbb kérdés a tevékenységek, ezzel együtt a bevételek minősítésével kapcsolatban merül fel. Téves az a megközelítés, mely szerint az a tevékenység, amelyért a szervezet pénzt szed, vállalkozási tevékenységnek minősül. Semmilyen jogszabály nem kötelezi a civil (közhasznú) szervezeteket arra, hogy cél szerinti (közhasznú) tevékenységeiket ingyenesen lássák el. Az viszont természetes elvárás, hogy ezek a bevételek álljanak arányban a költségekkel, azaz ne legyen cél nyereség elérése ezeken az ügyleteken. Mint azt már a korábbiakban láttuk, itt van nagy szerepe a létesítő okiratnak, melyben rögzítjük a szervezet által elérni kívánt célokat, és az azok érdekében végzett tevékenységeket. Az alapítók kreativitásán múlik, mi mindent tudnak ide besorolni. Amik ezen kívül végzett tevékenységek, melyek úgymond csak finanszírozás szempontjából járulnak hozzá az alapfeladat ellátásához, de (ha lenne más külső forrás) a tevékenység nélkülük is ellátható lenne, azok lesznek a vállalkozási tevékenységek. Röviden: amely tevékenységeknek kizárólag a profitszerzés a céljuk. Vannak olyan tevékenységek, melyek általában vállalkozási tevékenységnek minősülnek, ilyenek a hirdetés, reklámozás, a cél szerinti tevékenységgel össze nem függő termék, szolgáltatás értékesítése, ingó és ingatlan bérbeadása. 27 Civil tv. 22. (2) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 18

Érdemes a létesítő okiratban részletesen elkülöníteni, hogy melyek azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a szervezet a célja elérése érdekében értékesít, és milyen esetben válik akár ugyanaz a termék vagy szolgáltatás értékesítése vállalkozási tevékenységnek. Példák tevékenységek minősítésére: Ha a helyi sportkör a tagjai vagy a tevékenysége célcsoportját alkotó személyek részére sportnapot szervez, és azon nevezési díjat szed, az cél szerinti bevétel lesz, ha a faluban működő szállásadó kéri fel a sportkört, hogy vendégei számára rendezzen sporttal kapcsolatos animációt, az azonban már vállalkozási tevékenység. Ha az alapítvány által működtetett intézmény konyhája által biztosított ellátásra, az intézményben gondozottaktól térítési díjat kérnek, az cél szerinti bevétel lesz, míg ha bárki étkezhet ezen a konyhán díj ellenében, az a szolgáltatás már vállalkozási tevékenység. De az is lehet cél szerinti bevétel, ha az alapító okiratban úgy szerepel, hogy az előbb említett étkeztetést a gondozottak mellett, más szociálisan rászoruló is igénybe veheti névleges térítési díj ellenében. Feladatfinanszírozást szolgáló (normatív) költségvetési támogatás: 28 valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás. Adomány: 29 a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Befektetési tevékenység: 30 a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb, éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység. I.2.b Civil szervezetek kiadásai A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek 31 az alábbiak: alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek, 28 Civil tv. 2. 8. 29 Civil tv. 2. 1. 30 Civil tv. 2. 3. 31 Civil tv. 19. (2) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 19

a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, egyéb költség. A civil szervezet bevételeit, és költségeit, illetve ráfordításait (kiadásait) az előbbiekben bemutatott részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A civil szervezet az egyes tevékenységekhez közvetlenül nem köthető költségeit, ráfordításait (kiadásait) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezetek kiadásainak minősítésekor azon kívül, hogy az mely tevékenységhez kapcsolódik közvetve vagy közvetlenül, nagyon fontos tisztán látni azt, hogy az egyes pénzügyi kimutatásokban hol kell őket szerepeltetni. Ugyanazt a kiadást máshogyan kell kezelni a költségvetés tervezése során, a számvitel szerinti eredmény-kimutatás összeállításakor, és másképpen egy pályázati elszámolásban. Egy kiadás lehet kizárólag pénzmozgás (pl. hiteltörlesztés) költséggel járó pénzkiadás ráfordítással járó pénzkiadás. A kiadás tehát mindig a pénzkészletek, pénzeszközök csökkenését jelenti. A költség a tevékenység érdekében felmerült kiadás. A kiadás költséggé válása lehet egyidejű a költség felmerülésével (pl. nyomtatás), de megelőzheti (pl. ingatlan bérleti díj) vagy akár követheti is azt (pl. iroda rezsi számlái, telefonbeszélgetések díja). A kiadás költséggé válása több időszakot is érinthet (pl. eszközök értékcsökkenése). A ráfordítás tágabb fogalom, a költségnél. Jelent egyfajta eredmény terhére való elszámolást (minden költség ráfordítássá válik), illetve nem szorosan a tevékenységhez kapcsolódó kiadásokat is (pl. fizetett kamat, kártérítés). Figyelni kell tehát az egyes pénzügyi kimutatások tervezése és összhangja során arra, hogy az adott kimutatás milyen szemléletű. Pénzügyi szemléletű, melyben a bevételek és kiadások szembeállítása, vagy teljesítmény (eredmény) szemléletű, melyben az időszaki bevételekkel szemben az időszaki Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 20

ráfordítások állnak. Egy tartós eszköz beszerzést a pályázati elszámolásban dologi kiadásnak kell kimutatni, a számvitelben pedig beruházási kiadásnak minősül, és a hasznos élettartam ideje alatt értékcsökkenési leírás formájában kerül költségként elszámolásra akár több év alatt. I.3. Adomány, támogatás, szponzoráció A támogatást és az adományt az különbözteti meg egymástól, hogy a támogatást mindig valamilyen pályázaton, vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet valamilyen meghatározott célra, és elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá, nem megfelelő elszámolás esetén pedig visszafizetési kötelezettség terheli a szervezetet. Ezzel szemben az adománnyal szabadon rendelkezhet a szervezet, konkrét elszámolási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, de az adományozó bizalmának megtartása miatt mégis fontos külön kezelni és beszámolni a felhasználásáról. Az adomány fogalma a jogszabályokban háromféleképpen jelenik meg: A számvitel szempontjából a legegyszerűbb adományfogalom az érdekes, amely a civil szervezetnek a létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. 32 Látszik tehát, hogy míg a támogatás mindig pénzben, az adomány anyagi javakban, eszközökben is megtestesülhet. A másik fontos különbség, hogy míg adomány csak a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósításához, addig támogatás a vállalkozási tevékenységhez is kapható. A szponzoráció ezektől teljesen elkülönülő fogalom. Ez tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, hiszen a szponzor mindenféle, a szerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához köti a támogatás folyósítását, azaz ez nem más, mint ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás (általában reklámszolgáltatás). I.3.a. Az adománygyűjtés folyamata, a nyilvánosság tájékoztatása. A 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza az adománygyűjtés szabályait. E rendelet 32 Civil tv. 2. 1. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 21

alkalmazásában adomány 33 az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. Adomány juttatása esetén nem minősül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg az érvényes minimálbér összegének 25%-át (2013-ban 24 500 Ft, 2014-ben 25.375 Ft). 34 Az adomány gyűjtése 35 önkéntes, nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével, kötelező az adományozót folyamatosan, de legalább évente egyszer tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!) az általa használt tájékoztatási eszközön keresztül (honlap, hírlevél). 36 Ezek a szabályok vonatkoznak az 1% gyűjtésére is! Nem minősül adománynak 37 a közérdekű önkéntes munka, a közösségi szolgálat, az adományozott szerv, szövet. Az adományokat az Sztv. 50. (4) bekezdéséhez kapcsolódóan az Civil tv. előírásai szerint az adományozó nyilvántartásaiban szereplő könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 38 A civil szervezet működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot. A civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt. 39 33 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. (5) a) 34 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. 35 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. (1) (3) 36 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. 37 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. (4) 38 Civil tv. 26. 39 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 22

I.3.b. Közreműködő az adománygyűjtésben Az adományszervező, illetve adománygyűjtő írásban meghatalmazható adománygyűjtő tevékenység folytatására, aki további adományszervezőnek meghatalmazást nem adhat. Az adománygyűjtő a személyazonossága igazolása mellett az alábbiakkal igazolja magát: a civil szervezet írásbeli meghatalmazása, az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazó közhiteles (elektronikus) kivonat vagy annak másolata. Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető. Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés ebben az esetben a következők szerint történhet: a ládán az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége feltüntetésével, zárt módon (az adomány elhelyezhető, de felnyitás nélkül nem vehető ki), felnyitás a helyszínen (nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén, székhelyen, telephelyen is): két képviselő jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével. Interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül adományt gyűjteni oly módon lehet, hogy biztosítani kell az adományozott szervezet és az adományszervező azonosíthatóságát, legalább az adományozott és az adományszerző nevét, székhelyét, telefonos elérhetőségét, honlap címét meg kell jelölni. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 23

I.4. A támogatás, mint a civil szervezet speciális bevétele A civil szervezetek egyik speciális bevétele a támogatás. A támogatásokat aszerint, hogy kitől kapta a szervezet, a következőképpen csoportosíthatjuk: költségvetési támogatás, más szervezettől pályázat útján kapott támogatás. A könyvelésben a támogatás forrása szerint a költségvetési támogatások között a következő elkülönítéseket kell tenni, hogy a beszámoló Tájékoztató adatok rovatának megfeleljen: központi költségvetési támogatás, helyi önkormányzati költségvetési támogatás, az unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás, normatív támogatás, 1%. A támogatott célt tekintve beszélhetünk működési célra kapott, cél szerinti tevékenységre (meghatározott programra) kapott, fejlesztési célra kapott, továbbutalási célra kapott támogatásokról. I.4.a. Pályázat útján elnyert hazai és nemzetközi támogatások Az új Civil törvénnyel létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására költségvetési forrásokat biztosít. Jelenleg ez a legnagyobb civil szervezeteket támogató hazai forrás. Az Alap az alábbi célokra teljesíthet kifizetések: 40 civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó öt százalékos, 40 Civil tv. 56. (1) Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 24

normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít civil szervezet működésének támogatása; civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; egyéb, szakmai jellegű célok - nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása; - civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; - civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása; - civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; - civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; - adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa, illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján; - civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. A rendelkezésre álló források 60%-a működési célú, 30%-a szakmai jellegű pályázati kiírásokon, és 10%-a egyedi kérelmeken alapulva kerülnek szétosztásra. A céltól függetlenül, a teljes támogatás 10%-ának visszatérítendő és legalább 70%-ának vissza nem térítendő támogatás formájában kell eljutnia a civil szervezetekhez. Az országgyűlés által létrehozott elkülönített állami pénzalapok is írhatnak ki pályázatokat a pénzalapok céljainak megvalósítására. Ilyenek például az Nemzeti Kulturális Alap 41 és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. 42 Az európai uniós forrásokat a 2013. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja. A feladatot 2014. január elsejétől a Miniszterelnökség és egyes Minisztériumok vették át. Ezek a források főként felzárkózási jellegű fejlesztéseket, beruházásokat támogatnak. Jelenleg hét 41 http://www2.nka.hu/opportal/portal/cn/defaultcontainerpage/kezdolap 42 https://www.nive.hu/ Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 25

ágazatban és hét régióban úgynevezett operatív programok keretein belül. 43 Az Norvég Civil Támogatási Alap átfogó célja, hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. A támogatók döntése értelmében ezen belül az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot. Mindennek érdekében az Alap az alábbi témakörökben kidolgozott projektekhez nyújt támogatást: emberi jogok és demokrácia; női jogok és esélyegyenlőség; szervezet- és közösségfejlesztés; ifjúsági- és gyermekügyek; környezetvédelem és fenntartható fejlődés; jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak; társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció). 44 Svájci Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok 45 A Civil Alap célja a szociális és környezetvédelmi területen tevékenykedő civil szervezetek megerősítése, kapacitásaik növelése Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok megye), két témakörben: (A) szociális szolgáltatások nyújtása, (B) környezeti kihívásokra adott válaszok. Az Ösztöndíj Alap célja olyan komplex projektek támogatása amelyek marginalizált helyzetű diákokat segítenek középfokú tanulmányaik elkezdésében vagy folytatásában, abból a célból, hogy sikeresen befejezhessék tanulmányaikat, illetve tovább tanuljanak, szakmát szerezzenek. I.4.b. Visszatérítendő illetve vissza nem térítendő támogatások A támogatások között további csoporttulajdonság lehet a finanszírozás fajtáját tekintve a vissza nem térítendő és 43 http://www.nfu.hu 44 http://norvegcivilalap.hu/hu/nyitolap 45 http://www.svajcivil.hu/ Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma Minden jog fenntartva 26