Révbe ért A Balaton-törvényt júniusban fogadta el az Országgyűlés. A köztársasági elnök észrevételeit is tartalmazó átdolgozott törvény módosítását pedig szeptemberben. Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel fogadta el a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek a módosítását. Ezzel lezárult az a több mint hároméves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vettek részt. A módosítást elsősorban a megváltozott jogszabályi környezet, valamint az új Országos Területrendezési Terv (OTrT) elfogadása indokolta. Sólyom László köztársasági elnök azonban a törvényjavaslatot nem írta alá, hanem észrevételeivel megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A kormány a köztársasági elnök észrevételeit is figyelembe véve terjesztette be az Országgyűlésnek újabb javaslatait, amelyek a korábbinál is nagyobb tekintettel voltak mind a környezet megóvására, mind pedig a balatoni települések érdekeire. Az Országgyűlés szeptember 22-én ismét nagy többséggel, kormánypárti és ellenzéki összefogással fogadta el az átdolgozott törvény módosítását. Az elfogadott törvény összhangban van a környezetvédelmi szempontokkal, a háttértelepülések fejlődési igényeivel, és egyértelműen figyelembe veszi az ország teherbíró-képességét is. Fontos változás, hogy az új Balaton-törvény érvényesíti az OTrT szabályozási előírásait. A tervhierarchia oly módon érvényesül, hogy közben a szabályozás területi részletezettsége, az elért szakmai eredmények megőrizhetőek maradnak. Így a Balaton-törvény megtartja a tóparttól való távolság által meghatározott differenciált szabályozást; az OTrT-ben a kiemelt térségi területrendezési tervek számára előírt 50 hektárral szemben, 5 hektárnyi területet tekint a térségi területfelhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területi egységének; az üdülőkörzet teljes mellékúthálózatát is feltünteti; megkülönbözteti az infrastruktúra-hálózat meglévő és tervezett elemeit; az OTrT-ben előírt kiemelt térségi és megyei övezeteken túlmenően, a kiemelt üdülőkörzet sajátosságainak megfelelő, egyedileg meghatározott övezeteket határol le és speciális szabályokat állapít meg. Az új szabályozási előírások között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak, építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak. Az új szabályozás igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A Balatontörvény ugyanis nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését az autópálya és a Balaton-part között húzódó páratlan tájképi és ökológiai adottságú területeken. A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) átfogó elemzése. A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg az új Balaton-törvény célkitűzéseit, a szabályozás részletezettségét és differenciáltságát. Különösen kedvezőnek ítélte, hogy a törvényjavaslat nem változtat a szabályozási elveken, megtartja a törvény eredeti céljait, valamint a fenntarthatósági szempontból nem kielégítő fejlesztéseket korlátozza. A törvény számára fenntarthatósági értékrendet és a törvény környezeti hatásainak későbbi értékeléséhez indikátorokat határozott meg. A köztársasági elnöki aggályok figyelembevételével az új törvény szerint: a területfejlesztési törvényben már a meglévő szabályt eljárási szabállyal kiegészítve a Balaton-törvény egyértelművé teszi, hogy az övezetekben az önkormányzatok csak minimális 5 százalékos mozgástérben jelölhetnek ki beépítésre szánt területet. Ez garanciát jelent arra, hogy a szennyvízkezelés szempontjából ellátatlan beépített területek nagysága ne növekedhessen; a háttértelepülésekben is szigorúan szabályozták a szennyvízkezelésre vonatkozó előírásokat, így a zártrendszerű szennyvíztározók építését mint a beépítésre szánt területeken az építéshez szükséges elégséges feltételt a törvény a továbbiakban nem fogadja el. A háttértelepülések közcsatorna hiányában sem esnek el a fejlesztési lehetőségektől, és az egyedi, korszerű szennyvíztisztító kisberendezések létesítéséhez is támogatást igényelhetnek. Ezért a törvény arra kötelezi a kormányt, hogy a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának kidolgozásával és 2012-es megvalósításával a kérdésre megfelelő finanszírozási megoldást találjon. A felülvizsgált Balaton-törvényt 9 szöveges és 17 térképi (a térségi szerkezeti tervet és a 27 kiemelt térségi övezet lehatárolását tartalmazó) melléklet egészíti ki. Forrás: NFGM (További információ: www.vati.hu ) 2008. november december ÖN KOR KÉP 47
Negyedszázados a Budapesti Városvédő Egyesület Budapestért Veled Együtt! A Budapesti Történeti Múzeumban október 29-én nyílt meg az egyesület városszépítő és -védő tevékenységét, az elmúlt 25 évet bemutató jubileumi kiállítás. Az év végéig nyitva tartó kiállítást Csorba László, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatóhelyettese nyitotta meg, köszöntőt mondott Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke. A kulturális miniszter elismerő oklevelét vehette át Ráday Mihály, Buza Péter, Baliga Kornél, Vajda Ferencné és Vadas Ferenc. Az Európai Közösségek Bizottsága a városi életminőség megőrzése és javítása érdekében végzett felméréséből kitűnik, hogy az emberek szinte mindenhol problémának tartják a rossz minőségű épített környezetet, a gondozatlan közterületeket, a környezetszennyező tevékenységeket, a zsúfoltságot és a közlekedési gondokat. A fenntartható városfejlesztésben célként jelölték meg a városok terjeszkedésének csökkentését és a kulturális örökség helyreállítását, valamint a városlakók tudatosságának növelését, ezáltal a helyi városvédő civil közösségek szerepének felértékelődését. A Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) 25 éve tűzte zászlajára a helyi civil összefogásra épített környezet- és értékvédelmet, a hagyományápolást. Célja Budapest szépítése, polgárainak és különösen az ifjúságnak a város szeretetére nevelése, a polgárok bevonása a fejlesztési elképzelések, tervek megvitatásába és megvalósításába. Nevéhez fűződik a teljes pesti és budai nagykörút által bezárt terület házról-házra való megörökítése, a tabáni és a Jókai téri kereszt, a Horváth kert Nepomuki-szobrának visszaállítása, a margitszigeti Bodor-kút és az epres- kerti Kálvária felújítása, vagy a lakihegyi szivar -antenna megmentése. Az egyesület nyilvános közéleti, várospolitikai tevékenységet folytat. Számos kiállítás, kiadvány jött létre az egyesület gondozásában, és több évtizede népszerű Ráday Mihálynak, a BVE elnökének, Az unokáink sem fogják látni című tv-műsora. Az egyesület titkára 25 éven keresztül Vitkay Katalin volt, és sok ember önzetlen segítsége kellett minden egyes akció lebonyolításához. Az Europa Nostra díj gondozása, vándorkiállítások szervezése az országban és külföldön, a díjazott alkotások bemutatása, népszerűsítő nívós kiadványok kiadása a BVE sikeres projektjeinek egyike. A vándorkiállítás járt már Kínában, Spanyolországban és Finnországban, valamint a lipcsei kiállításon. Az integrált városvédelem megalapozása a következő időszak főcélkitűzése. A BVE a környezettudatos magatartás népszerűsítését fogalmazta meg a pozitív változás érdekében. A társadalom, a nevelés, a kultúra, művészet, szociológia, ugyan megfoghatatlan értékeink, ám ezek nélkül nincs sikeres fejlődés. Tétényi Éva ügyvezető titkár (További információ: http://varosvedo.hu ) 12 Közös pontban irányelvek Az októberben Budapesten tartott magyar, szlovák, cseh és lengyel (V4) építész szövetségek konferenciáján 12 pontban összesítették és fogadták el a közös építészetpolitikai irányelveket. A dokumentum összegzi mindazokat a szempontokat, amelyek alapján a négy országban már korábban megkezdődött, és remélhetőleg mielőbb befejeződik és használatba kerül a nemzeti építészetpolitika. A Visegrádi Négyek építész szövetségei egyetértenek abban, hogy minden tagországnak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) mielőbb ki kell dolgoznia nemzeti építészetpolitikáját. A nemzeti építészetpolitikai irányelveket műhelymunka keretében, nyilvános vitafórumokon formálják; azokat az építész és a szorosan kapcsolódó társszakmák fogadják el, a kormányzat jóváhagyásával. Az építészetpolitikai irányelvek végül döntéshozói fórumokon, különféle nemzeti jogalkotói szinteken, illetve szakmai szabályozókban, előírásokban öltenek testet, és a nemzetközi szervezeteknél ajánlásként szerepelnek. Az elfogadott 12 pont: Az építészeti kultúra oktatásának meg kell jelennie az alapképzésben, a közoktatásban. Az építészet alapvető hatással van a környezetre, a gazdaságra, a kultúrára, ezért a kormányzati és döntéshozói szinteken is minden területet átfogó megközelítésre van szükség. Ehhez olyan új koordináció kell, amely lefedi és együtt kezeli az összes területet. Az épített környezet alakítása során a gazdasági, a kulturális és a környezeti összetevőket karakterüknek megfelelően kell kezelni. Hosszú távú gondolkodásra és tervezésre van szükség, harmóniában az öröklött környezettel. Hatékony új eszközök, módszerek és megközelítések szükségesek a településrendezésben és -fejlesztés- ben, a kontrollálatlan városi növekedés megállítása érdekében. Következetes, pontosan meghatározott szabályozók kellenek az építészeti szakma gyakorlásához, összhangban az európai országok előírásaival. A közbeszerzéseknél és a nyilvános megbízásoknál az ajánlati ár nem lehet kizárólagos szempont a bírálat során. Az építészetpolitika feladata, hogy elősegítse a humánus és környezetbarát építést, a magas színvonalú, energiahatékony épített környezet létrehozását, a környezetet terhelő, szennyező kibocsátások csökkentését, az anyagok és erőforrások gazdaságos hasznosítását, a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatását. A nemzeti építészetpolitika kidolgozásakor figyelemmel kell lenni a visszafordíthatatlan klímaváltozásra. A nemzeti építészetpolitika célja, hogy szabályozza a táj, a közterek és az épületek egységét és harmonikus kapcsolatát. Az előírások megalkotása során fel kell ismerni, hogy az építészet elsődleges célja az emberi élet szolgálata. Az épületek, városok, infrastruktúrák képezik az épített környezetet, amelynek alakítása megfelelő szakértelemmel és koordinációval kell történjen. (Forrás: www.epiteszforum.hu) 48 ÖN KOR KÉP 2008. november december
Benzinkutakra ezentúl nem vonatkozik a rendelet. A rendelet hatálya ezentúl nem terjed ki a közforgalmú üzemanyag- és autógáztöltő állomásokra (benzinkutak). A tervlapokat is alá kell íratni a szomszéddal. Ezentúl ha a szomszédoktól hozzájáruló nyilatkozatot kérünk a kérelmezett építési tevékenységhez (hogy meggyorsítsuk a jogerőre emelkedést), a nyilatkozat mellett az építészeti-műszaki dokumentáció egy példányának valamennyi terv lapját is alá kell iratnunk velük. A hatósági döntés elektronikus úton is közölhető. A hatósági döntést a hatóság ezentúl az Étv. 53/A. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén (ezek a feltételek: ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak) elektronikus úton is közölheti az ügyféllel. Összevont eljárás. Új építésügyi hatósági engedélyfajta az összevont hatósági eljárás, amelynek során az építtető az elvi építési engedélyt és az építési engedélyt öszszevonva, két szakaszban kérheti meg. Az elvi építési keretengedélyezési szakaszban az építésügyi hatóság egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle alapján a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül megállapítja az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit. A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes (egy ízben leg- Megváltozott az építési engedélyezésről szóló rendelet Szeptember 1-jétől ismét változott az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 37/2007. ÖTM rendelet. Szinte még meg sem szoktuk az év eleji változásokat, máris itt az új módosítás, amely többek között új engedélyfajtát vezet be, megszünteti a rendeltetés-megváltoztatási engedélyt, szélesíti az engedély nélkül építhető építmények körét. feljebb egy évvel meghoszszabbítható). Az építési engedélyezési szakasz az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek az elvi keretengedély érvényességi idején belül történő benyújtásával kezdődik. Ebben a szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot akkor is kötik, ha annak megadását követően a jogszabályok, illetve kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül el kell bírálni. Megszűnik a rendeltetés-megváltoztatási engedély és bejelentés. Építési engedély (bejelentés) köteles munkával nem járó rendeltetés-megváltoztatáshoz nem kell az építésügyi hatóság engedélye. Az építtető 15 napon belül a rendelet új, 11. melléklete szerinti, kitöltött statisztikai adatlapon közli az építésügyi hatósággal a meglévő építményben a rendeltetés-megváltoztatását. Nem a tervezőnek kell igazolnia tervezési jogosultságát. Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát az elektronikus névjegyzékből ellenőrzi, azaz nem a tervezőnek kell azt névjegyzéki bejegyzésének másolatával igazolnia. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat. Ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol, akkor az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről. Az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat mintáját a rendelet tartalmazza. A szakértő nyilatkozik, hogy az engedélykérelem (bejelentés) és annak mellékletei megfelelnek az építési törvénynek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletnek, valamint a szakhatóságok állásfoglalása és az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Később nyújtható be a hulladék nyilvántartó lap. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül azaz nem a használatbavételi kérelem benyújtásával egy időben köteles elkészíteni az építési, illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz és nem az önkormányzathoz kell benyújtania. Jelentősen bővült az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek köre. Közterületi játszótér építéséhez nem kell engedély, építőipari műszaki engedélylyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszóeszközök vagy sportszerek elhelyezése esetén bejelentés sem. Amennyiben az eszközök ilyen engedéllyel nem rendelkeznek, bejelentési kötelezettségünk van. Az ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi építmény, elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített sátorszerkezet építőipari műszaki engedélylyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal engedély nélkül építhető, ilyen engedély vagy tanúsítvány nélkül bejelentéshez kötött. Kikerült a rendeletből a 60 m 2 -es alapterületi és 5 méteres építménymagassági határ, illetve sátornál az 500 m 2 maximális alapterület. A 6 méternél nagyobb építménymagasságú és 60 m 3 -nél nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelye- 2008. november december ÖN KOR KÉP 49
zése, építése bejelentéshez kötött, az ennél kisebb nem engedély- és bejelentésköteles (eddig nem volt mérethatár, mindenképp bejelentési kötelezettség volt). Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése akkor bejelentéshez kötött, ha talapzatának magassága 3 méternél nagyobb. Engedély nélkül építhető a maximum 50 m 2 -es (az eddigi 10 m 2 -es helyett) bruttó alapterületű, 2,5 méter vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, legfeljebb 60 m 3 -es (az eddigi 30 m 3 - es helyett) magánhasználatú kerti medence építése (eddig csak a szétszedhető, legfeljebb 6 hónapra felállított medencéhez nem kellett engedély). Az engedély nélkül építhető kerti lugas, kerti építmény, kerti tető, pavilon 20 m 2 - es, a háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló 10 m 2 -es mérethatára is megszűnt. Már meglévő építmény műemlék vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény kivételével utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása sem engedély- vagy bejelentésköteles. Engedély nélkül építhető személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény (az OTÉK 4. mellékelte az elárusító-, illetve fogyasztótér alapterületéhez köti a gépkocsi-elhelyezési kötelezettséget, azaz csak olyan építmények jöhetnek számításba, melyeknek árusító-, illetve fogyasztótere nincs). Fóliasátor is engedély nélkül építhető mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (nem állandó, legfeljebb 180 napra), méretkorlát nélkül; beépítésre szánt területen idényjelleggel és maximum bruttó 500 m 2 alapterülettel és maximum 7 méter építménymagassággal. Ha nem idényjellegű (állandó, 180 napnál hosszabb időre felállított) maximum 3 méter építménymagassággal építhető. A dokumentáció tartalma. Az építészeti-műszaki dokumentációnak ezentúl tartalmaznia kell építmény bontása esetén az azbeszt bontásának és kezelésének módját, zajjal járó tevékenységre irányuló engedélyezési eljárásokban zaj elleni védelemről szóló munkarészt. A bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentáció rajzi munkarészének ezentúl csak egy jellemző metszetet és alaprajzot kell tartalmaznia (nézetet nem). Szakértői vélemény kell minden méretű építménytípusnál az idővel romló anyagból készült, 80 (az eddigi 50 helyett) évnél idősebb tartószerkezetekről. Az engedélyezési kérelemhez szükséges adatlap (dosszié) és a használatbavételi engedélyhez előírt statisztikai adatlap is megváltozott, az új mintákat a rendelet 2., 3., illetve 8. melléklete tartalmazza. Elnyerte értelmét az alapeset. Már a rendelet eredeti szövege is meghatározta az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeinél az alapesetet egy adott méretű épületet, de ez aztán a szövegben később sehol nem nyert értelmet. Most paramétereinek módosítása mellett szerepet kapott ez a fogalom. Ezentúl a 300 m 2 öszszes szintterületű, három beépített építményszintű (alápincézett, földszint és tetőtér beépítése) 1000 m 2 bruttó térfogatú, 7,5 méteres építménymagasságú, és 5,4 méteres szerkezeti nyílásméretű építményt tekintjük alapesetnek. Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén tartószerkezeti műszaki leírás kell, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az alapesetet. A telekalakítási dokumentáció. A telekalakítási dokumentáció az ingatlanügyi hatóság által záradékolt geodéziai dokumentációból (változási vázrajzból), és ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, telekalakítási tervből áll. (A rendelet letölthető a www.archiweb.hu honlapról) Jelentősen átalakította a kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormánmyrendeletét (a továbbiakban: OTÉK). Az OTÉK új szabályainak többsége szeptember 12-én lépett hatályba, egy bekezdés azonban mely a hat lakásosnál nagyobb házak esetében kötelezővé teszi a gépkocsitároló építését csak 2013-tól kötelező. Az OTÉK legfontosabb változásainak összefoglalója az alábbiakban olvasható. Módosult A rendelet két új beépítésre nem szánt területfelhasználási egységet vezet be, ezek a természetközeli terület (pl. mocsár, nádas, sziklás terület, ősgyep stb.) és a különleges beépítésre nem szánt terület (pl. egészségügyi területek, nagykiterjedésű sportolási célú területek, állat- és növénykertek, temetők, nyersanyaglelőhelyek stb). A z építési övezetekre az eddigi előírások (beépítési mód, beépítettség mértéke, legnagyobb építménymagasság stb.) mellett újdonság, hogy a legkisebb építménymagasságot és a legfelső építményszint magasságát is meg lehet határozni. Valamennyi építési övezetben ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik 50 ÖN KOR KÉP 2008. november december
elhelyezhetők a megújuló energiaforrások műtárgyai. A rendelet szerint gyorsforgalmi út mellett 250-250 méter széles területen, főút mellett 50-50 méter széles területen nem jelölhető ki beépítésre szánt terület. Gépjárműveknek garázs, kerékpároknak tároló A telken a gépjárműtárolókat elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani, 2013-tól pedig a hatnál több lakásos épületek építése esetén a gépjárműveket építményben kell elhelyezni. Átépítéskor, bővítéskor, rendeltetésváltozáskor csak a bővítésből, illetőleg az új rendeltetésből eredő többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani, a telken biztosítani kell adott mennyiségű kerékpár elhelyezését. Az elhelyezendő kerékpárok mennyiségét a funkció és alapterület, illetve férőhely függvényében a rendelet új, 7. melléklete tartalmazza. Az önkormányzatoknak az építményekhez biztosított gépjármű-elhelyezésen túlmenően biztosítaniuk kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket is, egyedi méretezés szerint. Különösen a városközpontok és történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében biztosítani kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét is, egyedi méretezés szerint. Nagyobb terek a lakásokban Jövőbeli lakások alaprajzi tervezését jelentősen befolyásolja néhány új szabály, melyek egyértelműen jobb minőségű lakások tervezésére kényszerítenek, ugyanakkor drágább minimál-lakásokat jelentenek és megnehezíthetik a szocpolosok dolgát is. Lakószobának ezentúl azt a helyiséget nevezhetjük, melynek hasznos alapterülete legalább 8 m 2 (a lakáscélú állami támogatások a szocpol feltételeit azonban nem az OTÉK, hanem a 12/2001 (I. 31.) kormányrendelet tartalmazza, melyben a félszoba alsó határa továbbra is 6 m 2 ). A lakás legalább egy lakószobájának továbbra is minimum 17 m 2 -nek kell lennie, azonban ebbe az alapterületbe ezentúl nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló része, azaz egy amerikai konyhás nappali minimális mérete legalább 3 4 négyzetméterrel nagyobb lesz. Kétszobásnál nagyobb lakásban ezentúl önálló illemhelyet kell létesíteni, a WC nem helyezhető a fürdőszobába. Kisebb magasságtól kötelező a felvonó Az eddigi 13,65 méter feletti szintmagasság helyett ezentúl 10 méternél nagyobb szintkülönbség áthidalása esetén azaz már a negyedik emeletre is kell felvonót létesíteni. Fogyatékossággal élő személyek által rendeltetésszerűen használt épületekben azonban magasságtól függetlenül szükséges a lift, ha a felsőbb (vagy alsóbb) szinteket akadálymentesen máshogy nem lehet elérni. Biztosítani kell a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet Új előírás, hogy új épületnél építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet. A belső hőmérséklet más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben 20 C. Az eddig pontosan meg nem határozott benapozott helyiség fogalma ezentúl a következőt jelenti: a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Az egészségügyi építmények közvetlen fekvőbeteg-ellátást szolgáló helyiségeiben 3 méter átlagos belmagasság az előírás az eddigiek mellett. Több női, kevesebb férfi WC Illemhely nem lehet kisebb 0,90 1,20 méternél, befelé nyíló ajtó esetén 0,90 1,60 méternél. Változott a létszám függvényében kötelezően létesítendő illemhelyek száma is. A módosítás több női és kevesebb férfi WC-t ír elő létszámhoz kötötten. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a kötelezően megvalósítandó illemhely-mennyiségbe. A kézmosók számát viszont nem a létszámhoz (eddig: 1 db/20 fő), hanem a WC-k számához kötik. Pontosított fogalmak A rendelet régi fogalommeghatározásait váltó új 1. mellékletében közölt fogalommeghatározások közül a legtöbb pontosító jellegű. Például a belmagasság a padlószint és a födém vakolt alsó síkja (és nem a padló és a menynyezet ) közötti függőleges távolság, az alapterület a helyiség vízszintes vetületben számított belső területe (és nem teljes járófelületének területe ) stb. Néhány változás helyesírási, fogalmazási hibát javít. A legfontosabb változás az építménymagasság meghatározásába bekerült kiegészítés: továbbra sem számít bele az építménymagasságba a két, legfeljebb 6 méter magasságú oromfal, de csak ha nem az építmény hosszoldalán állnak. Jó pár új fogalom is bekerült a meghatározások közé, ezek közül több elég egyértelmű. (Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú épít- 2008. november december ÖN KOR KÉP 51
mény; Emeletszint: földszint feletti építményszint; Kerítés: a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény stb.) Újonnan bevezetett fogalom a tervezési program (mely az engedélyezési dokumentációnak is kötelező része): a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza. Újonnan meghatározott (bár eddig is használt) fogalom a többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet. Részleges akadálymentesítésnek nevezzük, ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára. Néhány fogalomnál számszerűsítették a fogalomhasználat feltételeit. Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20 százalékában kerül 0,7 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá; Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20 százalékában és legfeljebb 0,7 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá. Galéria: helyiség légterének részleges az alapterületének legfeljebb 75 százalékán és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20 százalékában kerül 0,7 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény, amelyben egyidejűleg bármikor legalább 300 fő tartózkodhat. Új mellékletek: többszintes növényzet, gépkocsi és kerékpártárolók Az új mellékletek közül az 5. pontosan és számszerűen meghatározza, mi értendő a régi rendeletben is létező, ám pontosabban meg nem határozott többszintes növényállomány fogalmán (azaz hogy adott telek zöldfelülete hány fa, cserje megléte esetén számít két- vagy háromszintesnek), illetve azt is, hogy a több szint megléte esetén mennyivel csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke. Tetőkert (legalább 20 m 2 ), illetve homlokzati zöldfelület megadott hányada is beszámítható a telek zöldfelületébe. Az új 6. melléklet a gépjárműtárolók előírt méreteit határozza meg (közlekedő utak szélessége, fordulási sugár, lejtők hajlásszöge, beállóhely legkisebb mérete), melyekre eddig kötelező számszerű előírás nem volt. A 7. melléklet az elhelyezendő kerékpárok számát írja elő olyan épületek esetére, ahol kerékpárforgalomra lehet számítani. Szükség esetén részleges akadálymentesítés is elfogadható A régi 5. melléklet Az akadálymentesség méretezési követelményei kikerült a rendeletből, az akadálymentesség feltételei az adott épületszerkezet vagy helyiség lépcső, rámpa, folyosó, illemhely, felvonó stb. általános előírásai közé kerültek, az eddigi egyszerű ábrák helyett hoszszas magyarázatokkal. Az új közhasználatú építmények mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani. A fogyatékossággal élő Közéleti hírportál személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, helyiséget minden részletében akadálymentesen kell megépíteni. Meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő részeit úgy kell meghatározni, hogy a közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. Az ennek megvalósításához szükséges minimális feltételekre vonatkozó információt jogszabályi rendelkezés hiányában a közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság adja meg. Vitatott esetben a közszolgáltatás szerint érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó. Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítés (ennek az új meghatározásnak a feltételeit a fogalommeghatározás ismerteti az 1. mellékletben) is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető. (A teljes új OTÉK, régi és új rendeletszöveg összehasonlító táblázata, a fogalommagyarázatok összehasonlító táblázata és az új mellékletek letölthetők a www.archiweb. hu honlapról). A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára OLVASSA! 52 ÖN KOR KÉP 2008. november december