Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről Miskolc, 2013. szeptember Bihall Tamás elnök - 1 -
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE SZAKKÉPZÉSI HELYZETE 2013. szeptember 1-jétől jelentős változások következnek be a szakképzés rendszerében. Új, hároméves, kamarai fejlesztésű szakképzési kerettantervek alapján indul a szakképző iskolákban az elméleti oktatás. Tovább erősödik a vállalati felületeken zajló gyakorlati képzés az úgynevezett duális képzés. A 2011. évi Szakképzési törvénymódosítás értelmében 2013. szeptember 1-től már a kilencedik évfolyamon lehetővé válik tanulószerződés megkötése a gyakorlati képzésre. A szakiskolai képzésben részt vevő tanulók a kilencedik évfolyamon az összefüggő nyári gyakorlat kivételével kizárólag gyakorlati oktatási célt szolgáló, a gyakorlati képzésre kamara által feljogosított vállalati vagy iskolai tanműhelyben tölthetik gyakorlatukat. A szakiskolai képzésben megjelentek a szakképzési kerettantervek, melyek szakképesítésenként a szakmai elméletre, valamint az iskolai tanműhelyben folyó, vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre vonatkoznak. A rendelkezésre álló időkeret 33 százaléka a közismereti tárgyak oktatására kell hogy rendelkezésre álljon, így a gyakorlati képzésre 67 százalék jut. 1. Duális képzés A duális képzés lényege, hogy az iskolai rendszerben az elméleti képzés az iskolában, a gyakorlati ismeretek elsajátítása a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szereplő gazdálkodó vagy egyéb szervezetnél valósul meg. A duális képzés bevezetése szorosabbá teszi az iskolák és a gazdálkodó vagy egyéb szervezet közötti kapcsolatot, ami növelheti a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeit. A tanulók adekvát környezetben sajátíthatják el a szakmai fogásokat, ami elkötelezettebbé teheti őket a választott szakma iránt, így csökkenhet a lemorzsolódás, mely az iskola eredményességét is erősítheti. A szakmatanulásra motivált tanulók számára vonzóbb a duális képzésben való részvétel, mivel lényegesen rövidebb idő alatt tudnak gyakorlatorientált szakképesítést szerezni. A diákok már az első évben gyakorlati képzésben részesülnek az iskolai vagy vállalati tanműhelyekben, majd a szintvizsga letételét követően a 10. és 11. évfolyamon cégeknél, vállalkozásoknál kapják meg a további képzést tanulószerződés keretében. A három éves szakmunkásképzés bevezetése a gazdaság szereplőinek a szakképzésbe történő minél nagyobb számban való bekapcsolódását követeli meg. A kamara feladata a megfelelő számú gyakorlati képzőhely feltárása, minősítése, vállalati tanműhelyek létrehozásának elősegítése. Több multinacionális cég például a miskolci BOSCH tanműhely létesítésével támogatja a duális képzés megvalósítását, a tiszaújvárosi JABIL pedig tanműhely kialakítását tervezi. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara feladatai a szakképzés területén A kamara a szakképzéssel összefüggő közjogi feladataikat az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) irányelvei szerint, az országosan egységes eljárásrend alapján végzik az alábbi területeken: tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartása, gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, nyilvántartása, vizsgabizottsági elnökök és tagok delegálása, tagi névjegyzék nyilvántartása, kezelése, országos és nemzetközi szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában való közreműködés, gyakorlati szintvizsga szervezése és lebonyolítása, munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer (Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság) működtetésével kapcsolatos területi szintű feladatok, mesterképzés és -vizsgáztatás szervezése, bonyolítása, - 2 -
kapcsolattartás és együttműködés a szakképzés helyi szereplőivel, az ISZIIR-ben a területi adatok rögzítése és karbantartása, szakmai munkát kísérő anyagok, dokumentumok véleményezése, helyi szinten ellátja a kormányzati és egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartást, együttműködést, illetve az ezzel járó feladatokat és képviseli a gazdaság érdekeit a szakképzés területén, A pályaorientációs és pályaválasztási tevékenység segítése - Részvétel a pályaválasztási kiállításokon, börzéken - Széleskörű tájékoztatás, promóciós anyagok készítése, álláskeresési technikák bemutatása 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakképzési statisztikai adatok Intézmények száma fenntartó típusa szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2008-2012 között: fenntartó típusa 2008 2009 2010 2011 2012 községi önkormányzat 2 2 2 2 2 városi önkormányzat 15 14 14 11 11 megyei önkormányzat 9 9 9 6 0 megyei jogú városi önkormányzat 11 11 11 10 10 állam 1 1 1 1 7 egyházi jogi személy 3 3 3 8 8 korlátolt felelősségű társaság 5 6 6 6 6 alapítvány 9 8 8 7 7 önkormányzati fenntartói társulás 0 1 1 1 1 összesen 55 55 55 52 52 Forrás: KIR adatbázis, valamint a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés 2013. január 1-jétől változás következett be a szakképző intézmények fenntartásában. Az önkormányzati fenntartású intézmények az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartoznak, melynek megyei, illetve járási tankerületei vannak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1 megyei és 16 járási tankerület látja el az intézményfenntartói szerepeket. A szakképző iskolák irányítását a megyei tankerület végzi. Várható tanulólétszámok a szakképzésben 2012-2017 között A várható tanulólétszám becsült adat, melynek számításakor figyelembe vettük az általános iskolában jelenleg 4.5.6.7.8. évfolyamos tanulók létszámának változását, a 2011. évi szakképzési létszámadatokat. Az általános iskola 8. évfolyamos tanulóinak iskolaválasztási szokásai 5 év átlagából, a szakiskola lemorzsolódás 3 év átlagából becsülhetők meg. A 2011. évi CLXXXVII. számú szakképzési törvényben foglaltakkal vettük figyelembe az intézményrendszer változásait. 2012/2013 tanév Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14 összesen szakiskolai 2445 3285 5730 szakközépiskolai 2918 3563 3827 3799 14107 szakképzési évfolyam 3133 1880 3847 8860 összesen 5363 6848 3827 3799 3847 28697 2013/2014 tanév Évfolyam - 3 -
9. 10. 11. 12. 13-14 összesen szakiskolai 2504 2445 4949 szakközépiskolai 2989 2918 3563 3827 13297 szakképzési évfolyam 3285 1970 3799 9054 összesen 5493 5363 6848 5797 3799 27300 Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14 összesen 2014/2015 tanév szakiskolai 2427 2504 4931 szakközépiskolai 2898 2989 2918 3563 12368 szakképzési évfolyam 2445 1467 3827 7739 összesen 5325 5493 5363 5030 3827 25038 Évfolyam 2015/2016 tanév 9. 10. 11. 12. 13-14 összesen szakiskolai 2539 2427 2504 7470 szakközépiskolai 3031 2898 2989 2918 11836 szakképzési évfolyamok 1500 3563 5063 összesen 24369 Évfolyam 2016/2017 tanév 9. 10. 11. 12. 13-14 összesen szakiskolai 2357 2539 2427 7323 szakközépiskolai 2813 3031 2898 2989 11731 szakképzési évfolyam 1460 2918 4378 összesen 23432 Forrás: KSH, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Oktatási Hivatal adatai alapján saját szerkesztés A számadatok alapján, amennyiben a létszámcsökkenés valóban bekövetkezik, 5 év alatt 5265 fővel kell majd kevesebb diákra számítani. A tanulószerződések számának változása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt öt év távlatában: Forrás: BOKIK - 4 -
Az ábrából jól látható, hogy folyamatosan emelkedik a tanulószerződések száma. A 2008. évet követő ugrásszerű növekedés oka a hiányszakmákban folyó képzések támogatása volt. A bővülés tendenciája annak ellenére folyamatos, hogy évről évre csökken a tanulók száma. A gazdálkodó szervezeteket érintő gazdasági válság is negatívan befolyásolja a gyakorlati képzőhelyek számának növekedését. A megye gyakorlati képzőhelyei vállalkozási formát tekintve továbbra is nagymértékben a kisvállalkozói körből kerül ki. Ez a tendencia érvényesül az új képzőhelyek esetében is. Forrás: BOKIK Gazdálkodó szervezetek képzőhelyek számának változása 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Forrás: BOKIK 827 803 750 734 691 621 594 552 531 489 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Évek Gazdálkodó szervezetek száma Képzőhelyek száma Az elmúlt öt év tekintetében a következő 7 szakképesítések esetén jellemző kiemelkedő tanulószerződés-szám: autószerelő, élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász, kőműves, pincér, ruházati eladó, szakács. Ezek a szakképesítések évről évre a TOP 10 szakképesítések között szerepelnek B.-A.-Z. megyében. Tendenciák a tanulószerződések számában - 5 -
Szakma Év 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 344 436 439 365 437 Szakács 140 177 241 291 402 Pincér 158 201 192 183 277 Kőműves 76 138 169 158 216 Fodrász 124 157 133 108 175 Ruházati eladó 119 101 109 129 156 Autószerelő 81 111 87 86 108 Forrás: BOKIK 3. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: MFKB) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által felkért tagokból álló, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 13. (2) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására létrehozott, a megye illetékességi területén működő testület, amely 2012. január 1-től a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 81-83 illetve a 92. (31), (32), és (34) bekezdésében foglaltak figyelembevételével végzi a tevékenységeit. Az MFKB működését 2012. január 01-től az alábbi jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei határozzák meg. A bizottság működésének részletes szabályait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg annak érdekében, hogy az egyes megyei bizottságok döntés-előkészítő és javaslattevő funkciója egységesen valósuljon meg. AZ MFKB ILLETÉKESSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az MFKB illetékessége Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki. Az MFKB a szakképzés fejlesztése szempontjából, 2012. október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó megyei testületként működik. Az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az MFKB köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB a / dönt az Ügyrend elfogadásáról és annak módosításáról; az ülés mindenkori napirendjéről; munkatervéről; az éves munkájáról az MFKB a szakmai eredményeiről, a kitűzött célok teljesítéséről, valamint a működtetésre felhasznált pénzeszközökről szóló beszámoló elfogadásáról; az egyes ülésekre alkalomszerűen meghívottak köréről; a munkabizottságok létrehozásáról és megszüntetéséről; b / javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire; az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a - 6 -
nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). E javaslattételi jog nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre; a felnőttoktatást is magába foglaló iskola rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre; a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk nyert összeg nagyságára; a képzési alaprész központi kerete megyei felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre; a nívódíj odaítélésére; az adott megyében a hiány-szakképesítésekre, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre; c / kidolgozza az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányinak rövid- és középtávú tervét tartalmazó szakképzésfejlesztési koncepcióját, amely a megye közép- és hosszútávú területfejlesztési stratégiájának részét képezi; d / ellátja az alaprész decentralizált keretével és a nívódíj odaítélésével kapcsolatos pályázatok értékelésével kapcsolatos feladatokat; a külön jogszabályban meghatározott feladatokat; Az MFKB összetétele A bizottság létszáma 7 fő. A bizottság a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (röviden: NGTT) képviselettel rendelkező szervezetek képviselőiből áll, az alábbi megoszlásban: Tagok Országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei - 2 fő Területi gazdasági kamarák képviselői - 2 fő Kormányhivatal képviselői - 2 fő (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében) Megyei közgyűlés képviselője - 1 fő Az MFKB elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. Összesítő adatok a 2014/15-ös tanévre meghozott bizottsági javaslatokról a) Szakképesítésekkel kapcsolatos javaslat összegzése Mutató Korlátozás nélkül támogatott szakképesítések száma - 7 - Érintett szakképesítések száma 18 db
Korlátozottan támogatott szakképesítések száma Nem támogatott szakképesítések száma 147 db 85 db b) Szakközépiskolai ágazatokkal kapcsolatos javaslatok összegzése: Mutató Korlátozás nélkül támogatott ágazatok száma Korlátozottan támogatott ágazatok száma Nem támogatott ágazatok száma Érintett szakképesítések száma 25 db 10 db 0 db c) Hiány-szakképesítések felsorolása: Szakképesítés azonosító száma Szint Tan. terület Sorsz. Szakképesítések/szakképesítés-ráépülések megnevezése - 8 - Szakmacsop. Ágazati besorolás 1 2 3 4 34 543 02 Asztalos 11 XVIII 34 582 01 Ács 9 XVI 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos 5 IX 34 621 01 Gazda 20 XXXIII 34 521 03 Gépi forgácsoló 5 IX 34 521 06 Hegesztő 5 IX 34 521 04 Ipari gépész 5 IX 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 9 XVI 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 20 XXXI 34 522 04 Villanyszerelő 6 XI A hiányszakmákban vagyis a gazdaság számára legfontosabb területeken kiemelt finanszírozás és szakiskolai ösztöndíj is erősíti a pályaválasztást. A képzés feltételeinek garanciáját a tanulószerződések adják, amelyek szabályozzák a gyakorlati oktatás körülményeit, a kötelező juttatásokat. A hiányszakmák meghatározása azért szükséges megyénként hogy a tanulószerződéssel tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, valamint a szakképző intézmények tudják, mely szakmák azok, amelyekből az adott megyében szakképzett munkaerőhiány jelentkezett. A munkaerő piaci alap decentralizált pályázatában prioritást élveznek azok a pályázók, akik a hiányszakmák valamelyikében oktatást vagy gyakorlati képzést végeznek. Szakiskolai ösztöndíj program: 2010. február 1-től - jövedelmi helyzettől függetlenül - ösztöndíjban részesülnek a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő tanulók, ha a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés oktatásában vesznek részt. A 2012. évi decentralizált szakképzés-fejlesztési pályázat B.-A.-Z. megyei adatai: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2012. évi decentralizált keretéből a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatása Pályázók köre Nyertesek száma Támogatás összege Megoszlás %
Szakképző intézmények 11 db 140 935 996 Ft 36% Gazdálkodó szervezetek 43 db 255 989 413 Ft 64% Összesen 54 db 396 925 409 Ft 100% 4. Kamarai törekvések A kamara középtávú céljai, törekvései: szakképzés és a szakiskola presztízsének helyreállítása, a vonzerő növelése a lemorzsolódás, a képzést be nem fejezők számának csökkentése, a szakmával rendelkezők számának 30 %-ra történő növelése versenyképes és eladható szaktudás biztosítása A gyakorlati képzőhelyek minősítése, ellenőrzése során kiderült, hogy kevés tanulóképzéssel foglalkozó szakembernek van pedagógiai végzettsége, rendelkezik mestervizsgával. Ahhoz, hogy a szakképzésben a gyakorlati képzés színvonala emelkedjen szükséges a tanulók gyakorlati oktatásával foglalkozó szakemberek folyamatos felkészítése, továbbképzése. Ezt a kamarai törekvést erősíti a 2011. évi Szakképzési törvény azon paragrafusa, mely 2015. január 1-jétől előírja, hogy csak olyan szakember végezhet külső gyakorlati képzőhelyen oktatást, aki mestervizsgával rendelkezik. A külső gyakorlati képzőhelyek oktató szakemberek szakmai felkészítését segíti az MKIK által koordinált és a területi kamaráknál így a BOKIK-nál is a TÁMOP 2.3.4/B projekt keretében megvalósítandó és lebonyolítandó mestervizsga felkészítő tanfolyamok és vizsgák. A program célcsoportja Tanulószerződéssel, vagy Együttműködési megállapodással képző vállalkozások oktatói. A projekt 80 %-ban támogatja a mestervizsga megszerzését vállaló szakemberek oktatását mindösszesen 20 %-os saját finanszírozással. 5. Felnőttképzés kamarai feladatok Az Országgyűlés 2013. június 3-án elfogadta 2013. évi LXXVII. számú felnőttképzési törvényt, mely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának újabb feladatokat jelölt meg e területen: Nagyobb szerep jut a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél. Az induló képzéseket az MFKB k fogják véleményezni a jövőben. Az a cég indíthat majd képzést, amely ki tudja fizetni a felnőttképzési szakértőt, a programszakértőt, és a program akkreditációs díját is. A szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a Kamara vezeti majd. A felnőtt képző intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt szerződéses jogviszonyban állnak majd egymással. A kamarai szerepvállalás legfontosabb célja az volt, hogy a támogatott képzéseknél vegyék figyelembe a munkaerőpiac igényeit, és minőségi tudást nyújtsanak az iskolarendszeren kívül tanuló felnőtteknek. - 9 -