A szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítása a Belvárosi TISZK-ben A Belvárosi TISZK intézményeinek részleges szervezeti-szakmai integrációjával új működési modell jött létre. Nagyságrendje, szakmai színvonala alapján a szubrégió meghatározó képzési központjává vált, a fejlődő gazdaság igényei alapján a vállalt szakmacsoportokban képes minden képzési igény kielégítésére. A Belvárosi TISZK célja az ember középpontba állítása a közgazdasági, kereskedelmimarketing üzleti adminisztráció, ügyviteli és informatikai szakmacsoportokban. A teljes képzést a Belvárosi TISZK tagintézményeivel együttesen végzi. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása A TISZK rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban című, TÁMOP-2.2.3 /B-09/1-2009-0003 nyilvántartási számon futó pályázat keretében, a második körben csatlakozott négy fővárosi fenntartású iskola a jelen projektben, az együttműködését hangolja össze, annak érdekében, hogy a tanulók képzésének színvonala javuljon, valamint, hogy a szakképzés költségei csökkenjenek. Az érintett iskolák: o Békésy György Szakközépiskola o Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola o Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola o Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Tevékenységek rendszerezése 1. A részleges integráció szervezetének kialakításához kapcsolódó tevékenységek 1.1. Szervezetfejlesztés menedzsmentfejlesztés Szervezetfejlesztés Az együttműködésre vállalkozó iskolák a szervezeti integráció új minőségét hozzák létre. Az új minőségnek két eleme van: az együttműködő iskolák megőrzik szervezeti önállóságukat, ugyanakkor a képzés bizonyos területein munkamegosztásban működnek. Az iskolák szervezetét és működését közelíteni kell egymáshoz. A beiskolázástól kezdve a pályaorientáción, az alapozó képzésen keresztül, a gyakorlati képzés minden eleméig. Meg kell határozni a fejlesztő munka eredményeként a szervezeti integráció területeit, ki kell dolgozni az intézményrendszert, meg kell 1
határozni az integráció kompetenciáit, modellezni kell a működési gyakorlatot. Menedzsmentfejlesztés A szervezetfejlesztéssel összhangban ki kell alakítani a vezetési-irányítási-tervezésidöntési-ellenőrzési alrendszereket. Ezen alrendszereknek igazodniuk kell az integrációhoz, az iskolákhoz és belső összefüggéseiben is koherenciát kell mutatniuk. A menedzsmentfejlesztésnek szerves részét képezi a menedzsmentkészségek fejlesztése is. A pályázati munka eredményeként új szervezeti kultúra jön létre, melynek az értékelemeken túl vannak ismeret- és készségelemei is. Ezek kialakítását segítik a tervezett képzések. 1.2. Integrált e-alapú információs rendszer kialakítása A részleges integráció viszonyai között akkor lehet eredményes az együttműködés, ha az információs rendszer (tanulónyilvántartás, gazdálkodás adminisztrációja, bér- és munkaügyi adminisztráció) az együttműködő intézményekben azonos alapokon, azonos struktúrában, azonos módon működik. E-szolgáltató központ létrehozása, a központon keresztül a tanulóknak lehetőségük nyílik az adminisztratív feladatok gyors, időtakarékos és hatékony intézésére, az egyéni képzéstervek kialakítására. A létrehozandó honlapon keresztül a védett oldalakon regisztrált felhasználóknak lehetőségük lesz az elektronikus, távoktatási és e-learning tananyagok elérésére. 1.3. Az új struktúrának és működésnek megfelelő minőségfejlesztési rendszer kialakítása Az intézményekben a törvényi kötelezettség alapján ma is van valamilyen minőségfejlesztési rendszer. Ez a rendszer azonban szükségszerűen csak az intézményi munkára vonatkozik. Az integráció rendszerének kialakítása magában foglalja a minőségfejlesztési rendszerek közelítését is. Az integráció területeinek minőségfejlesztésbe való bevonása teljesen új feladat, melyet a struktúra és a működés elemeinek kialakításával azonos fázisban kell kidolgozni. Az EU szakképzési miniszterei a szakképzés minőségbiztosítása terén a következő szakmapolitikai célokat tűzték ki: A minőségbiztosításban való együttműködés elősegítése, támogatása, különös tekintettel a szakképzés minőségfejlesztésében alkalmazott modellek és módszerek cseréjére, valamint a szakoktatás és szakképzés közös minőségi követelményeinek és alapelveinek a kidolgozására. A fenti céloknak, így a szakoktatás és szakképzés minőségének kérdésével foglalkozó európai szintű munkának is, a szakképzés eredményeinek értékelésére és javítására kell fókuszálniuk, elsődlegesen az alábbi területeken: 2
a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang és a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára). 2. Az új rendszerű képzéshez kapcsolódó tevékenységek 2.1. A képzési rendszer fejlesztése Cél a munkaerőpiaci képzési igények megjelenítése az oktatásban, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő végzettség biztosítása. A munkaadók és gazdasági szakemberek döntéseinek a képzési struktúra kialakításába történő bevonásával a munkavállalóval szemben támasztott munkaerőpiaci elvárásoknak közvetlenül is érvényesíthetőek lesznek. A képzésekben résztvevők az igényeknek megfelelő kompetenciákat sajátíthatnak el, így az intézményrendszer sikeresebb munkavállalókat bocsát ki, ezáltal javulnak a munkanélküliségi mutatók. A képzéskoncentráció kialakításával jelentősen javul a rendszer hatékonysága: közös szakmai portfólió kialakítása, elindítása, közös beiskolázási tevékenység folytatása, az egységes alapozó képzés következtében ténylegesen megvalósul a tagintézmények, illetve a képzések közötti átjárhatóság, a többsíkú és integrált oktatásnak köszönhetően lehetővé válik a tanulók képzésben tartására vonatkozó programok hatékonyságának növelése, ezáltal csökkenthető a tanulói lemorzsolódás, későbbi időpontra tolódik a specializálódás, növelhető az élethosszig tartó tanulásra, a későbbiekben pedig munkavállalóként a folyamatos szakmai ön- és továbbképzésekre, a felnőttképzésekre való felkészítés hatékonysága, a modulrendszerű szakképzés megvalósítása, felnőttképzési tevékenység folytatása. 2.2. Tananyag- és taneszközfejlesztés A projekt szakmai programjának részét képezi a gyakorlati- és felhasználóközpontú oktatás kialakításának keretein belül új tartalmi szakmai modulok, tananyagok, tanulási eszközök kifejlesztése. A szakmai tartalmi fejlesztések kapcsán a modulrendszerű szakképzés bevezetését segítve olyan tananyagfejlesztések valósulhatnak meg, amelyek egyrészről a gyakorlatorientált képzések kialakítását, másrészről pedig az informatikai alapú tudás elsajátítást szolgálják. Szükségesnek tartjuk a tagintézmények szakmai munkaközösségeinek tagjaiból belső szakértői kör létrehozását, akik tevékenyen részt vesznek a tananyagok 3
kidolgozásában, fejlesztésében. Újszerű módszertan kialakítása. A kompetenciafejlesztés módszertanának alkalmazásával elérhető a munkaerőpiaci kompetenciák (helyzetfelismerés, problémamegoldás, team-munkaképesség, tolerancia, folyamatos tanulás képessége) fejlesztése. Ennek a folyamatnak a biztosítása érdekében szerveződnek a tanártovábbképzések. A vállalt szakmákban az e-learning követelményeknek megfelelően olyan tananyagok-tantervek-tansegédletek a tanítás-képzés eredményességét, hatékonyságát biztosító egyéb elemek kidolgozása a cél, melyek a gyakorlatban használhatóak, melyek folyamatosan fejleszthetők, melyek a tanulók számára azt biztosítsák, hogy a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható tudásra tegyenek szert. A fejlesztő munka során folyamatosan figyelemmel kell kísérni az OKJ követelményrendszerét, a központi programok esetleges változását, valamint a moduláris képzési rendszer sajátosságait. 2.3. Tanárok és oktatók szakmai továbbképzése A pályázatnak ez a tevékenység a központi eleme. A projekt célja a munkaerőpiacon megfelelő tudással rendelkező fiatalok kibocsátása. E cél megvalósítása érdekében a képzés során alkalmazott módszertani kultúra újragondolására van szükség. A képzést vezető pedagógusoknak el kell sajátítaniuk mindazon technikai (pl.: digitális tábla kezelése, naprakész számítástechnikai ismeretek), tanításmódszertani (pl.: projektmódszer, kooperatív technikák, e-learning módszerek) ismereteket, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. A projekt megvalósítása során folyamatos tanártovábbképzésekre, szakmai konzultációkra, szakmai konferenciák szervezésére kerül sor. A képzési rendszer, a tananyag és a képzési módszerek fejlesztése is szükségképpen megköveteli a tanárok és oktatók továbbképzését. A projekt kezdő szakaszától a zárásig folyamatosan szükség van a képzésekre. A tervezett akkreditált tanártovábbképzések, tréningek lefedik az intézmények humánerőforrását. A fejlesztés részeként szükségesnek látszik egy továbbképzési csomag kidolgozása, amely tartalmazhat módszertani, digitális táblakezelési, informatikai, kommunikációs, konfliktuskezelési, tolerancia, illetve a környezettudatos gondolkodás megjelenítése a tananyagban stb. témákat. 3. A hátrányos helyzetű és lemorzsolódó tanulók szakmai képzésben történő bevonása A projekt szerves részeként a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola gyakorlati tapasztalataira épül. A cél, a munkaerőpiacra normál körülményekre bejutni nem tudó gyermekeknek, fiataloknak és fiatal felnőtteknek nyújtani segítséget. 4
4. Közösségi tevékenységek és szolgáltatások kialakítása A BETISZK része egy munkamegosztási rendszernek, része egy lokális közösségnek, még akkor is, ha a négy iskola a város különböző pontján van. A közösségi tevékenységek között az alábbiak jeleníthetőek meg: közös diákprogramok szervezése az 4 intézmény között, kulturális, tanulmányi és sportrendezvények megvalósítása, szabadidős tevékenységek lebonyolítása, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő szakmai rendezvények kidolgozása, környezettudatos gondolkodásra nevelés a tanulók körében, önismereti tréningek szervezése diákok számára, diákok felkészítése a munkavállalói életre, karriertanácsadás a végzett diákok számára, pályaválasztási tanácsadás a pályaválasztás előtt állók számára, munkaerőpiaci kompetenciák elsajátítása pl.: diákok felkészítése a munkavállalói életre, álláskeresési interjútechnikák, önéletrajz és motivációs levél írása, kommunikációs gyakorlatok, életpálya-tervezés. 5. Disszemináció A projekt teljes időtartama alatt a nyilvánosság biztosítása folyamatosan, projektismertető, nyitó konferencia, illetve a projekt zárásakor záró konferencia szervezése. A négy intézmény megjeleníti a projekt honlapján a projekt eredményeit. Hirdető, illetve tájékoztatási táblán jelenítik meg a projekt előrehaladásának eredményeit. A beiskolázási kampánykörúttól a szakmai konferenciáig, a riporttól a tudományos publikációig, szórólapoktól az egyéb kiadványokig a helyitől az országos nyilvánosságig terjed a skála. 5