Tanácsadási terület:

Tanácsadási terület: Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a polgármesteri hivatalok és a települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitásgazdálkodásának, a munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése. Dokumentum: Sztenderdizált munkaköri mintadokumentáció készítése ÁROP-3.A.2-2013-2013-0037 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál szervezetfejlesztési projekt Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata

2 Tartalomjegyzék 1. Kinevezési mintadokumentáció, tanácsadói észrevételekkel, megjegyzésekkel kiegészítve 3 2. Kinevezéshez kapcsolódó egyéb megállapodás 10 3. Atipikus foglalkoztatási formák 15

3 Budapest VII. Kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal 1073 Budapest Erzsébet krt. 6. Ügyiratszám: KINEVEZÉS Szakfeladat: Kiadásnem: részére.. Iroda Született: Anyja neve: Leánykori név: Adószám: TAJ: Lakcíme: Tisztelt..! Értesítem, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján napi hatállyal határozatlan időre köztisztviselővé nevezem ki a Iroda munkahelyre.. munkakörbe. *Tanácsadói megjegyzés: A határozatlan idejű kinevezés jogkövetkezményei a következők: Mind a Munka Törvénykönyve, mind pedig a Kttv. alapelvei között említhető, hogy a jogviszony akár munkaszerződés, akár kinevezés által jött létre ellenkező rendelkezés hiányában határozatlan időre szól (így ezt ebből következőleg akár nem is kellene említeni), ez tekinthető elsődlegesnek. A közszolgálat tekintetében ez méginkább érvényesül a gyakorlatban, hisz itt általában helyettesítés, illetve egyes, politikai kinevezések tekintetében kerül alkalmazásra a határozott idejű kinevezés, egyéb esetekben szinte kizárólag a határozatlan idejű jogviszonyok kerülnek alkalmazásra. Hátrányának tekinthető, hogy a próbaidő lejártát követően a jogviszony csak a törvényben előírt esetekben szűntethető meg indokolási kötelezettség, felmondási idő (minimum 60 nap) és esetenként végkielégítés fizetési kötelezettség mellett. Ezek a határozott idejű kinevezés esetén nem merülnek fel. Ezzel szemben a határozott idejű jogviszony annak lejárta előtt kizárólag speciális esetekben szűntethető meg, így annak konkrét lejártát amennyiben azt alkalmazzuk nagyon körültekintően kell meghatározni.

4 Feladatköre: 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. melléklet I/10. Ipari és belkereskedelmi igazgatási feladatok. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely jelen kinevezésnek nem része, mint munkáltatói egyoldalú nyilatkozat a kinevezés átadásakor közlésre kerül. Munkavégzési helye:. *Tanácsadói megjegyzés: Különösen fontos, hogy a munkavégzés helyének meghatározásakor a legnagyobb, mnkavézési helyként időszakosan előforduló egységet (városrész, teljes kerület, teljes főváros, stb) jelöljük meg. Amennyiben ez nem így történik, akkor a törvény szerinti kiküldetés (a kinevezéstől eltérő helyen történő időszakor munkavégzés) rendelkezéseit kell alkalmazni annak minden ódiumáal együtt. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egyrészt minden esetben külön-külön el kell írásban rendelni a kiküldetést annak várható tartamára vonatkozó meghatározással együtt. Másrészt a kiküldetésnek konkrét felső határa van naptári évenként (44 munkanap), melynek túllépése munkaügyi szabálytalanságot eredményez. A Kttv. 46. -a alapján kinevezésekor... napjáig tartó próbaidőt kötök ki. *Tanácsadói megjegyzés: a próbaidő kikötésének jogkövetkezményei a következők: A Kttv hatályos rendelkezései alapján eltérően az Mt. rendelkezéseitől főszabályként kötelező a próbaidő kikötése, mely legalább 3, legfeljebb 6 hónap terjedelmű lehet. A próbaidő kikötése mind a határozatlan, mind pedig a határozott idejű kinevezés esetén lehetséges/szükséges azzal a megkötéssel, hogy ha a jogviszony 3 hónapnál rövidebb, úgy a felek legfeljebb a jogviszony hosszának feléig terjedő próbaidőben állapodhatnak meg. A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszűntetheti, emellett ezen idő alatt a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket sem kell alkalmazni.

5 Közszolgálati jogviszonyának időtartamát kinevezése időpontjában (írásbeli nyilatkozatát, bemutatott okiratait figyelembe véve) 01 év 02 hónap 02 napban állapítottam meg. Ennek alapján közszolgálati jogviszonyának számított kezdete:. *Tanácsadói megjegyzés: a közszolgálati jogviszony munkajogi sajátosságai a következők: A közszolgálati jogviszony olyan speciális munkavégzésre irányuló jogviszony, mely szűkebb körben az állam, az állami szervek, az önkormányzatok és az önkormányzati intézmények dolgozói és a munkáltató között jön létre. Több önálló törvény keretei alá tartozik (Hszt, Közalkalmazotti törvény, Kttv, stb), ám közös jellemzőjük, hogy az államhoz kapcsolható valamely intézmény áll munkáltatói pozícióban és mindegyik esetében a Munka Törvénykönyve tekinthető kiegészítő jogszabálynak (azaz, ha a speciális törvény valamely esetben nem tartalmaz adott kérdésben önálló rendelkezést, akkor az Mt. szabályait kell alkalmazni). Tágabb körben a jogtudomány közszolgálati jogviszonynak tekinti mindazokat a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek esetében a munkáltató akár az állam által létrehozottan, akár más módon a közjó érdekében tevékenykedik, fő működési területe a társadalom fennmaradását biztosítja, illetve segíti elő. A közszolgálati dolgozók köre (tágabb értelemben): A közigazgatási szervek dolgozói: központi és a helyi közigazgatási szervek; Az államigazgatás, önkormányzati szervek dolgozói: kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalamzottak, ügykezelők, fizikai dolgozók; Az állami főhatalom szerveinél dolgozók: KE, OGY, AB, ÁSZ, ombudsmanok hivatalaiban dolgozók; A fegyveres szervek hivatásos állománya: fegyveres erők (MH,HŐR), rendvédelmi szervek (rendőrség, PV, NAV, BV, tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálat); A bírák, az ügyészek, ill. a munkájukat segítő alkalmazottak: bírósági titkárok, fogalmazók, tisztviselők, ügykezelők, fizikai dolgozók, nyomozók, igazságügyi szakértők, szakértő-jelöltek; Az állami ill. önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szervek alkalmazottai: oktatás, eü, szoc., kulturális és egyéb intézetek; Közszolgálati jogviszonyban töltött ideje és iskolai végzettsége A köztulajdonban álló vállalatok alkalmazottai: Magyarországon alapján azonban nem az tekintik I. besorolási őket közszolgálati osztály dolgozóknak, Fogalmazó ide besorolási tartoznak fokozatának egyébként a 2. közlekedési számú fizetési váll-ok, fokozatába posta, víz-, sorolom gáz-művek be. dolgozói.

5 8-10 2,25 6 10-12 2,3 Főelőadó 7 12-15 2,5 8 15-18 2,6 9 18-21 2,65 10 21-24 2,7 11 24-27 2,8 12 27-29 2,85 13 29-31 2,9 Főmunkatárs 14 31-33 3,3 15 33-35 4,0 6 *Tanácsadói megjegyzés: A Kttv a következő besorolási osztályokat és fokozatokat ismeri: 1. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez ILLETMÉNYRENDSZER I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év) Gyakornok 1 0-1 3,1 Fogalmazó 2 1-2 3,2 3 2-3 3,3 Tanácsos 4 3-4 3,5 5 4-6 3,7 6 6-8 3,9 Vezető-tanácsos 7 8-10 4,2 8 10-12 4,4 9 12-14 4,6 10 14-16 4,8 Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év) Főtanácsos 11 16-19 5,1 12 19-22 5,2 13 22-25 5,3 Vezető-főtanácsos 14 25-29 5,6 15 29-33 5,7 16 33-37 5,8 17 37 év felett 6,0 Szorzószám Szorzószám

*Tanácsadói megjegyzés: A Kttv 7 a következő besorolási osztályokat és fokozatokat ismeri: 1. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez ILLETMÉNYRENDSZER II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők) Besorolási fokozat Fizetési Kormányzati Szorzószám megnevezése fokozat szolgálati jogviszony időtartama (év) Gyakornok 1 0-2 1,79 Előadó 2 2-4 1,9 3 4-6 2,0 4 6-8 2,2 5 8-10 2,25 6 10-12 2,3 Főelőadó 7 12-15 2,5 8 15-18 2,6 9 18-21 2,65 10 21-24 2,7 11 24-27 2,8 12 27-29 2,85 13 29-31 2,9 Főmunkatárs 14 31-33 3,3 15 33-35 4,0 16 35-37 4,2 17 37 év felett 4,4 Havi illetményét a következők szerint állapítom meg: Alapilletmény (100 %): Ft Illetmény kiegészítés, alapill. 40%-a: Ft Angol kiemelt KF(A/B) nyelvvizsga pótlék, ill.alap 30%-a: Ft Angol kiemelt KF(A/B) nyelvvizsga pótlék, ill.alap 30%-a: Ft Német kiemelt FF(C) nyelvvizsga pótlék, ill.alap 100%-a: Ft

8 *Tanácsadói megjegyzés: Az önkormányzat munkatársaival folytatott megbeszélések alapján egyértelműen kiderült, hogy a VII. kerületi önkormányzat tekintetében a nyevvizsgapótlékok vonatkozásában az az elfogadott gyakorlat, hogy mindenki számára automatikusan megállapításra kerül a nyelvvizsgapótlék, akinek a törvény alapján felsorolt nyelvekből van nyelvvizsgája. Megfontolandónak tartjuk, hogy minden személy számára adjanak-e nyelvvizsga pótlékot, aki ezen nyelvek tekintetétben nyelvvizsgával bírnak, hisz kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha a betöltött munkakör ellátásához valóban szülkséges a nyelvismeret. (Megjegyzés: Ha valóban bevezetésre kerül a differenciálás, úgy fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az egyenlő bánásmód elvének betartására ebben az esetben is fokozottan figyelni kell, azaz, ha adott területen dolgozó meghatározott munkakör betöltője kap pótlékot, úgy komoly, objektív érveknek kell alátámasztania, ha ugyanazon munkakör mási betöltője nem kap) Illetmény a Kttv. szerint: Kerekítés [Kttv. 131. (1) bekezdés]: Havi illetménye összesen: Ft Ft Ft *Tanácsadói megjegyzés: A jelenlegi munkajogi szabályok lehetőséget adnak akár a túlóra, valamint a hétvégi munkavégzés díjazását is magában foglaló átalány megállapítására. Egyes esetekben, ahol a túlóra előfordul, érdemesnek tartjuk megfontolni a kérdést. A dolgozók által elmondott információk alapján úgy tudjuk, hogy bár konkrét túlóra csak a jegyző engedélyével lehetséges -, ám a munkaidő kezdetén és a végén is egy órát meg nem haladó túlórához nem kell ilyen engedély. Nagyobb gond, hogy ezen túlmunkák a dolgozóktól kapott információk szerint sem kifizetve, sem szabadidővel megváltva nincsenek. Az átalány megállapítása erre a kérdésre is megoldást jelentene. Közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyéb adatok: Előírt munkaideje: óra/hét Besorolási kulcsszáma: FEOR száma:

9 Egyúttal tájékoztatom, hogy 2014 évben Önt időarányosan nap szabadság illeti meg. *Tanácsadói megjegyzés: Nem világos, hogy a kinevezésbe miért került bele a fenti tájékoztatás. Egyrészt nem része a kinevezésnek, másrészt mivel a szabadság a munkaviszony alatt változó mértékű ezért általánosan csak az adott, kinevezési év vonaktozásában bír releváns információkkal, utána csak félrevezető. Javasoljuk törölni a kinevezésekből. A szabadság mértéke eltérően a Munka Törvénykönyve szabályaitól alapvetően a besorolástól és a fizetési fokozattól függ. A szabadság kiadása tekintetében komoly megszorításokra került sor az utóbbi évek joggyakorlatában. Tudjuk, hogy a törvényi előírások alapján számított szabadságmérték sok esetben gyakorlatilag kiadhatatlan, de az adott év szabadságát már csak minimális esetben lehet jogszerűen átvinni a másik évre (és az sem jelent megoldást, hiszen a szabadság irányti igény nem évül el és a következő évben sem lesz jobb a helyzet minden valószínűség szerint). Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ha nagyobb figyelmet fordít az önkormányzat a szabadság kiadásának tervezésére és annak szigorú betartatására, akkor a jogszerű gyakorlat javarészt betartható. Közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkört a Polgármesteri Hivatal jegyzője gyakorolja, aki egyes jogkörök tekintetében egyénileg vagy a szervezeti és működési szabályzat alapján eze jogosultságát más részére átadhatja. *Tanácsadói megjegyzés: A munkáltatói jogkör fogalmába nem csak a jogviszony létesítés és megszűntetés tartozik (a legtöbb dolgozó tekintetében ezen jogkört gyakorolja konkrétan a jegyző), hanem az utasítás-adás, Tájékoztatom, hogy napjáig közigazgatási szabadságolás, stb. Munkajogi szempontból fontos, hogy valamely alapvizsgát, majd.. napjáig közigazgatási belső szabályzat konkrétan tartalmazza adott pozíciók (munkakörök) szakvizsgát tekintetében, is hogy kell tennie. ki rendelkezik a konkrét esetben utasításadási joggal. Ennek tökéletesen megfelelhet a szervezeti és működési szabályzat, amennyiben tartalmazza a kérdéses információkat. Ugyanez vonatkozik a helyettesítés rendjére is. *Tanácsadói megjegyzés: A Kttv kötelezettségként határozza meg a közszolgálati tisztviselők számára a közigazgatási alapvizsga és a legtöbb esetben közigazgatási szakvizsga letételét, emellett bizonyos munkakörök nem is tölthetők be szakvizsga hiányában.

10 Amennyiben a jelzett határnapig alapvizsga kötelezettségének nem tesz eleget, a Kttv. 122. (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonya megszűnik. Ha a közigazgatási szakvizsgát a jelzett határnapig nem teszi le, a Kttv. 122. (4) bekezdése értelmében a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési illetve besorolási fokozatba nem sorolható. Az alap- és szakvizsga időpontjáról külön értesítem. Tájékoztatom, hogy - a Kttv.-ben előírt kötelezettségeinek teljesítése esetén - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján a következő magasabb fizetési fokozatba várhatóan napon lép. Intézkedésem ellen - a Kttv. 238. (1) bek. alapján - a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a területileg illetékes Munkaügyi Bírósághoz. *Tanácsadói megjegyzés: Érthetetlen számunkra, hogy egy kinevezés mely amúgy is mindkét fél egyező akaratából jöhet csak létre miért tartalmaz tájékoztatást a bírósághoz fordulás tekintetében. Arról nem is beszélve, hogy ez nem egy egyoldalú munkáltatói intézkedés (mint azt a szöveg tartalmazza). Javasoljuk kivenni a mintából. Az előzőekben nem érintett kérdésekben a 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései az irányadók. Kelt: Budapest,. Dr. Gotthard Gábor jegyző Kinevezésemet a fentiek szerint elfogadom:. köztisztviselő

11 Budapest VII. Kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal 1073 Budapest Erzsébet krt. 6. Ügyiratszám: Szakfeladat: 841126 Kiadásnem: 511010 részére.. Iroda Született: Anyja neve: Leánykori név: Adószám: TAJ: Lakcíme: KINEVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB MEGÁLLAPODÁS Tisztelt..! Önnel, mint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján napi hatállyal határozatlan időre köztisztviselővé kinevezett személlyel az alábbiakban a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) alapján történő megállapodást terjesztem elő: 1. A Köztisztviselő részére folyósított, illetve megállapított bármely, személyi alapbéren felüli, nem az Mt-ben, munkaszerződésben, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályban nevesített bármilyen juttatás visszavonásig érvényes. Megállapítása, módosítása illetve megvonása a Munkáltató kizárólagos döntési kompetenciája.

12 2. A Köztisztviselő tudomásul veszi továbbá, hogy a Munkáltató által kiadott bármely egyoldalú intézkedés, utasítás, szabályzat, tájékoztatás vagy egyéb, a munkaviszonnyal, vagy annak ellátásával kapcsolatos cselekmény továbbiakban együtt: Munkáltatói utasítás - tekintetében a Munkáltató minden esetben fenntartja magának a jogot, hogy a kérdéses Munkáltatói utasítást bármikor, indokolás nélkül, egyoldalúan módosítsa vagy visszavonja. 3. A Köztisztviselő jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a számára biztosított munkáltatói juttatásokkal, a részére a munkaviszonyhoz kapcsolódóan átadott vagyontárgyakkal (munkaruha, belépőkártya, laptop, stb.), a munkaviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő esetleges kötelező térítési összeget (utaztatás, szálláshely biztosítása), illetve bármely, a munkaviszonnyal kapcsolatos felmerülő Köztisztviselő által fizetendő esetleges kártérítést a Munkáltató további értesítés nélkül a dolgozó esedékes munkabéréből teljes egészében levonja. 4. Keresőképtelenség esetén a Köztisztviselő köteles felettesét haladéktalanul tájékoztatni. 5. A szabadság kiadása szempontjából a felek a szerződés megkötésével megállapodnak abban, hogy a Köztisztviselő részére kiadott szabadság egybefüggő időtartama nem kell elérje az egybefüggő 14 napot. A szabadság egyharmadát a Munkáltató jogosult az esedékesség évét követő év végéig kiadni. Az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért a Munkáltató nem köteles a szabadság megkezdése előtti munkanapon kifizetni. 6. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetére a felek

13 megállapodnak, hogy azok elvégzése esetén a Köztisztviselőt a Munkáltató egyoldalú döntése alapján az Mt. szerinti bérpótlék vagy azonos mértékű szabadidő illeti meg, mely szabadidőt a Munkáltató a tárgyévet követő év december 31-éig kell kiadjon. 7. A jelen jogviszony fennállása alatt (a Munkáltató előzetes írásbeli engedélye nélkül) a Köztisztviselő sem közvetlen, sem közvetett módon nem lehet érdekelt semmilyen gazdasági társaságban vagy szervezetben (alkalmazottként, tisztségviselőként, vezetőként, ügynökként, tagként, tanácsadóként vagy bármilyen más minőségben), és nem kapcsolódhat be, illetve nem biztosíthat szolgáltatást semmilyen gazdasági társaságnak vagy egyéb szervezetnek, ha ez nyilvánvalóan vagy valószínűleg ellentétes a munkaadó érdekeivel, vagy hátrányosan befolyásolhatja a Köztisztviselő kötelezettségeinek megfelelő ellátását. A jelen munkaszerződés megkötésekor a Köztisztviselő köteles nyilatkozni a Munkáltató felé valamennyi meglévő megbízatásáról. A Munkáltató a nyilatkozattételkor köteles állást foglalni a korábban keletkezett megbízatások fenntarthatóságára vonatkozóan, illetve közli azt, hogy a Köztisztviselő köteles ezek megszüntetéséről gondoskodni. Szerződő felek kijelentik, hogy e munkaszerződés elfogadása és aláírása során nem hallgattak el egymás előtt olyan tényt vagy egyéb körülményt, amely a szerződés szempontjából jelentős. 8. Köztisztviselő köteles bejelenteni a munkaadónak és egyben hozzájárulását kérni, ha bármelyik közeli hozzátartozója alkalmazást vállal vagy tagja lesz a munkaadóval azonos vagy hasonló üzleti tevékenységet folytató vagy vele rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdasági társaságnál, vagy vezetőként jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. 9. Jelen munkaszerződés aláírásával a Köztisztviselő kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaköre ellátása

14 során tudomására jutott információkat, adatokat üzleti titokként kezeli és a Munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül azokat nem szolgáltatja ki jogosulatlan, harmadik személynek. A Köztisztviselő köteles gondoskodni a nyilvánosságra hozott információk helyességéről és megbízhatóságáról meggyőződni. Kétség esetén köteles a munkáltatói jogok gyakorlójának véleményét kikérni. A Köztisztviselő vállalja, hogy ezen pontban meghatározott kötelezettségeinek a jelen munkáltatónál fennálló munkaviszonyának megszűnése után is eleget tesz. 10. Köztisztviselő tudomásul veszi továbbá, hogy az általa esetlegesen használt Munkáltató informatikai eszközei, valamint az azokon tárolt adatok, információk kizárólag a Munkáltató tulajdonát képezik, ezért ezen eszközök Munkáltató céljaival össze nem férő módon történő használata, illetve az informatikai rendszerbe való bármilyen, Munkáltató engedélye nélküli beavatkozás, - így különösen az adatok, információk törlése, ideiglenes, vagy végleges módon történő elérhetetlenné tétele szigorúan tilos. Felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglaltak megszegése a Köztisztviselő részéről önmagában a munkaszerződés súlyos megszegésének minősül, amely akár munkáltatói azonnali felmondásra adhat okot. 11. A Köztisztviselő köteles minden munkaeszközt gondosan kezelni és alkalmazása megszűnését követően minden iratot munkáltatójának felszólítás nélkül átadni. 12. Köztisztviselő kötelezettséget vállal arra, hogy munkáját tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó jogszabályok, előírások és utasítások szerint végzi. Munkatársaival jól, és készségen együttműködik, valamint általában olyan magatartást tanúsít, hogy mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Munkájával arra törekszik, hogy a Munkáltató által elvállalt munkát határidőre teljesítse, a munkát ne zavarja, anyagi károsodását, vagy a Munkáltató helytelen megítélését ne idézze elő.

15 13. A jelen jogviszonyhoz kapcsolódó egyes kérdések, szabályok a munkáltató belső szabályzataiban kerülnek meghatározásra, melyek tekintetében a Köztisztviselő jelen szerződés aláírásával vállalja, hogy az azokban foglaltakat megismerésük után magára nézve kötelezőnek fogadja el. 14. A Köztisztviselő tudomásul veszi, hogy a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései alapján köteles a Munkáltatót minden olyan tényről, adatról és körülményről, illetve ezek változásáról tájékoztatni (beleértve a Köztisztviselő személyes adatainak - lakcím, név, elérhetőségek, stb. változását is), mely a munkaviszony létesítése, fenntartása, illetve a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése szempontjából lényeges. Ennek esetleges elmaradásából fakadó jogkövetkezményeket a Köztisztviselő köteles viselni. Az előzőekben nem érintett kérdésekben a 2011. évi CXCIX. törvény és az Mt. rendelkezései az irányadók. Kelt: Budapest,. Dr. Gotthard Gábor jegyző Jelen megállapodást a fentiek szerint elfogadom:. köztisztviselő

Atipikus foglalkoztatási formák Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egy önkormányzati intézményrendszer életében is felmerülhetnek olyan szezonális munkák, amelyeket lehet, hogy kifizetődőbb és hatékonyabb atipikus foglalkoztatási formában elvégezni, mint akár egy megbízási jogviszonyba kiszervezni. Különösen költségtakarékos és hatékony megoldás lehet a közfoglalkoztatás mellett - az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, amelyek adott esetben olyan, szezonális munkákat is ellátnak, amelyeknek temporálisan nagy a munkaerő-igényük. Az egyes atipikus foglalkoztatási formák közül az interaktív szemináriumon elhangzottak alapján - Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg 1. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, 2. egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, 3. hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, 4. húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes

időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Alkalmi foglalkoztatás esetén a kötelezően fizetendő minimális alapbér összegének el kell érni a minimálbér nyolcvanöt százalékát, valamint diplomások esetében a garantált bérminimum 87 százalékát. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximálisan kifizethető nettó munkabér összege 2014-ben 9.340,- Ft/nap/fő. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létesítéséhez írásos munkaszerződést nem kell kötni A felek az alapvető feltételekben szóban is megállapodhatnak. A feleknek arra is van lehetőségük, hogy minta-munkaszerződés felhasználásával szerződjenek, e szerződés tartalmazza: a felek adatait a munkavállaló munkakörét a munkavállaló személyi alapbérét a munkavégzés helyét a munkaviszony kezdetét és befejezését szabályozza a munkavállaló napi munkaidejét megjelöli, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül mely altípus alapján történik a jogviszony létesítése. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésekor jön létre, hanem amikor a munkáltató eleget tesz az adóhatóság felé teljesítendő, a munkavállaló biztosítási jogviszonyba vételéhez szükséges bejelentési kötelezettségének. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult a munkavállaló időarányos szabadságra, mely alapszabadságból és életkortól függő pótszabadságból áll. Az egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozó munkavállalót is megilleti az éjszakai bérpótlék, a túlóra pótlék vagy a vasárnapi pótlék. Az egyszerűsített foglalkoztatást is be kell jelenteni az adóhatóság felé, a közterheket pedig minden hónap 12. napjáig kell befizetni. A részmunkaidős foglalkoztatás szabályai Részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló a munkaszerződésben ebben külön megállapodik. Legjellemzőbb előfordulása a napi 4 vagy 6

órában történő foglalkoztatás. A részmunkaidős foglalkoztatás szerződéses munkaviszony keretében végzett tevékenység. A részmunkaidős foglalkoztatás szabályait is az új Mt. szabályozza, ám az erre vonatkozó rendelkezéseket a törvény továbbra is a munkaidő szabályainál tartalmazza. A részmunkaidős foglalkoztatás alapvetően a nők, kisgyermekesek, szellemi szabadfoglalkozásúak foglalkoztatását segítheti elő, lehetőség az anyák munkahelyre történő visszatérésére, lehetőség a munka és családi élet összeegyeztetésére. A hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak a részmunkaidő megfelelő alkalmazására: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze, kivéve a szabadság napjainak számát. Ha a részmunkaidőben alkalmazott munkavállaló a hétnek az általános munkaidő-beosztás szerinti minden munkanapján munkát végez, úgy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető szabadság mennyisége megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával. A részmunkaidős állásban való elhelyezkedés esetén mindenképp célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, hisz az elismert szolgálati idő nagymértékben csökkenhet. Az Mt. 144. -ának (1) bekezdése szerint személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. A minimálbér 2001-ben havi 40 000 Ft, hetibér alkalmazásával heti 9200 Ft, napibérben napi 1840 Ft, órabérben 230 Ft óránként. Részmunkaidőnél ez úgy alakul, hogy a havi, heti és napi bértételt arányosan csökkentve, míg az órabértételt változatlanul kell figyelembe venni. A munkaviszony megszűnésének általános szabályai is ugyanúgy érvényesülnek a részmunkaidős munkavállalókra, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra. A társadalombiztosítási ellátások pedig a kizárólag

részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál a járulékalapot képező jövedelem alapján kerülnek kiszámításra.