ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Kft. M.Sz.: 109/2015 Ikt.sz.:11-030/2015 Szarvasmarha istálló, hígtrágya tározó, siló tároló és műhely építése a Cilinkó Kft. szentgyörgyvölgyi telephelyén ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY Szenna, 2015. szeptember hó

Szarvasmarha istálló, hígtrágya tározó, siló tároló és műhely építése a Cilinkó Kft. szentgyörgyvölgyi telephelyén ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY Megbízó: Wolf System Kft. 7522 Kaposújlak, Gyártótelep Vállalkozó: ÖkoSzenna Kft. 7477 Szenna, Kossuth L. u. 5. Cg.: 14-09-310006 Adószám: 12416718-2-14 Berecz András Okl. geológus, ügyvezető SZTV/14-0750; SZKV/14-0750. Szenna, 2015. szeptember hó ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 2

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS... 5 A) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA... 5 B) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI... 6 BA) A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE... 6 BB) A TELEPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS (HASZNÁLAT) MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA, A KAPACITÁS KIHASZNÁLÁS TERVEZETT IDŐBELI MEGOSZLÁSA... 6 BC) A TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA... 6 BD) A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNY(EK) (FELSOROLÁSA ÉS HELYE). 8 BE) A TERVEZETT TECHNOLÓGIA, ILLETVE, AHOL NEM ÉRTELMEZHETŐ, A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS FŐBB MUTATÓI... 8 BF) A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES TEHER- ÉS SZEMÉLY SZÁLLÍTÁS NAGYSÁGRENDJE... 10 BG) A MÁR TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 11 BH) A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSÉHEZ, MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ÉS FELHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK... 11 BI) MAGYARORSZÁGON ÚJ, KÜLFÖLDÖN MÁR ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSE ESETÉBEN KÜLFÖLDI REFERENCIA ISMERTETÉSE... 12 BJ) A BA) BI) PONT SZERINTI ADATOK BIZONYTALANSÁGA (RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA), MEGADVA AZT, HOGY A TERVEZÉS MELY KÉSŐBBI SZAKASZÁBAN ÉS MILYEN INFORMÁCIÓK ISMERETÉBEN LEHET AZOKAT PONTOSÍTANI... 12 BK) A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA TÉRKÉPEN, MEGJELÖLVE A TELEPÍTÉSI HELY SZOMSZÉD- SÁGÁBAN MEGLÉVŐ, ILLETVE A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVBEN SZEREPLŐ TERVEZETT TERÜLET FELHASZNÁLÁSI MÓDOKAT... 12 BL) A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA SZÜKSÉGESSÉ TESZI-E TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK VAGY A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSÁT... 13 BM) NYILATKOZAT ARRÓL, HOGY A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉT KÖVETŐEN SOR KERÜL-E ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGNEK MINŐSÜLŐ ÚJ TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁRA, ÉS A TEVÉKENYSÉG A TELEPÍTÉSI HELYEN VAGY A SZOMSZÉDOS INGATLANON FOLYTATOTT VAGY TERVEZETT AZONOS JELLEGŰ MÁS TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEADÓDVA ELÉRI-E A TEVÉKENYSÉGRE AZ 1. VAGY A 3. SZÁMÚ MELLÉKLET SZERINTI MEGHATÁROZOTT KÜSZÖBÉRTÉKET... 13 BN) A VIZEKBE TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁSSAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELŐNYEINEK BEMUTATÁSA, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ALAPJÁN... 13 C) A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI, KÜLÖNÖSEN TERÜLET- VAGY TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI, ILLETVE RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLTÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT... 13 D) NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYNÉL A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉ-NEK ISMERTETÉSE, ÉS A TOVÁBBVEZETÉS TERVEZÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETI SZEMPON-TOK, FELTÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE... 13 E) A B) PONTBAN SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE (HATÓTÉNYEZŐK) VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE A TEVÉKENYSÉG SZAKASZAIKÉNT [6. (2) BEKEZDÉS] ELKÜLÖNÍTVE, AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK VAGY MEGHIBÁSODÁSOK ELŐFORDULÁSI LEHETŐSÉGEIRE FIGYELEMMEL... 13 E.1. LEVEGŐ... 14 E.2. VÍZ... 34 E.3. FÖLDTANI KÖZEG... 35 E.4. ZAJ... 37 E.5. ÉLŐVILÁG... 49 E.6. HULLADÉKKEZELÉS... 51 E.7. EGYÉB... 52 ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 3

F) A KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE... 52 FA) A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL ELINDÍTOTT HATÁSFOLYAMATOKAT JELLEGE, ÚJ TELEPÍTÉSNÉL ANNAK BECSLÉSE IS, HOGY A TERÜLET ÁLLAPOTA ÉS FUNKCIÓI MIKÉNT VÁLTOZHATNAK MEG A TELEPÍTÉS KÖVETKEZTÉBEN... 52 FB) A HATÁSFOLYAMATOK KITERJEDÉSE, E TERÜLETEK TÉRKÉPI MEGJELENÍTÉSE... 53 FC) AZ FB) PONT SZERINTI TERÜLETRŐL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOT, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATOK, VALAMINT A HATÁSFOLYAMATOK JELLEGÉNEK ISMERETÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK (HATÁSOK)... 54 FD) A NATURA 2000 TERÜLETET ÉRINTŐ HATÁSOK, A TERÜLET KIJELÖLÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOKRA ÉS ÉLŐHELYTÍPUSOKRA GYAKOROLT HATÁSOK ALAPJÁN... 54 FE) A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEKET, VALAMINT A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET SZERINTI, AZ IVÓVÍZKIVÉTELRE KIJELÖLT ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETETT VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEKET ÉRINTŐ HATÁSOK A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL... 54 G) AZ F) PONT FE) ALPONTJA ALAPJÁN AZONOSÍTOTT - A VIZEK ÁLLAPOTROMLÁSÁT OKOZÓ - KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK.... 54 A) AZ ENGEDÉLYKÉRŐ AZONOSÍTÓ ADATAI... 55 B) ÁLLAMTITOKNAK, SZOLGÁLATI TITOKNAK, VAGY A KÖRNYEZET HASZNÁLÓ SZERINT ÜZLETI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK... 55 C) A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZANDÓ TECHNOLÓGIA, FELHASZNÁLANDÓ ANYAGOK ÉS ELŐÁLLÍTANDÓ TERMÉK KÖRNYEZETVÉDELMI MINŐSÍTÉSE... 55 D) ORSZÁG HATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁS BEKÖVETKEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE... 56 MELLÉKLETEK... 57 ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 4

ÖSSZEFOGLALÁS A Cilinkó Agrár Kft. (Szentgyörgyvölgy, Cilinkó út 2.) telephelyén a jelenlegi szarvasmarha létszám bővítését és ennek következtében új létesítmények építését tervezi. A tervezett beruházás eredményeként a mostani 1000 ÁE húsmarha állományt 1300 ÁE-re növelik, valamint a jelenlegi istállók mellett új lagúnás hígtrágyatárolós istállót, új silótakarmány tárolót, műszaki védelemmel ellátott hígtrágyatárolót és egy gépműhelyt építenek fel. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 144-es pontja az alábbiak szerint fogalmazza meg az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítésének szükségességét: "A 3. melléklet 1 140. pontjaiban feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest." Mivel a jelenlegi számosállat létszámának több mint 25%-os növelését tervezik, ezért az idézett pontban foglaltak miatt el kell készíteni az EKHT-t a rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalommal. A Cilinkó Agrár Kft. megbízásából a Wolf System Építőipari Kft., (7522 Kaposújlak) készíti el a beruházás építési engedélyezési tervdokumentációját. A Cilinkó Agrár Kft. az ÖkoSzenna Kft.-t (7477 Szenna, Kossuth utca 5.) bízta meg az EKHT elkészítésével, amely a tervezési adatokon, a már meglévő hatósági dokumentációkon, továbbá a helyszíni szemle és egyeztetések eredményein alapul. A hatástanulmány elkészítésében részt vevők (Berecz András, Sümeginé Tekauer Mónika) szakértői engedélyeinek másolatát a mellékletben csatoljuk (1. melléklet). A tanulmány megállapítja, hogy a tervezett beruházás rendeltetésszerű működése nem okoz vagy nem okoz jelentős változást a környezeti elemekben. A potenciális hatások nagy része műszaki védelemmel kiküszöbölhető. A környékbeli területhasználatot, a lakott területek távolságát figyelembe véve a jelenleg is meglévő szaghatás, valamint zajterhelés a jövőbeli növekedéssel együtt sem jelentkezik zavarólag, amit számításokkal is igazoltunk. A tervezett beruházás további, részletesebb vizsgálat nélkül kivitelezhető. A) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA A tervezett lagúnás istálló, valamint a kiszolgáló létesítmények, mint a silótakarmány tároló és hígtrágya tároló építésének célja az, hogy a szarvasmarha létszám növelésével, majd az istállókban az ideális létszámok kialakításával a mai állatjóléti, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő módon folytassák a húsmarha tartást. A hígtrágyát, valamint a silót tároló létesítmények olyan szerkezeti kialakítással épülnek, amely biztosítja, hogy a környezeti elemekre (elsősorban a talaj és talajvízre) gyakorolt negatív hatások kockázata minimális legyen. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 5

A három állásos műhelyben a telephelyen és a hozzá tartozó mezőgazdasági területeken használt gépjárművek (traktor, rakodó, hígtrágya injektáló, stb.) karbantartását végzik majd korszerű körülmények között. A tervezett beruházás része a telephelyen belüli útrendszer és a hozzá tartozó csapadékelvezető árokrendszer kialakítása az új létesítmények környékén is. B) A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATAINAK ALAPADATAI A tervezett beruházással kapcsolatosan nem vizsgáltunk alternatívákat, mivel a tulajdonos Cilinkó Agrár Kft. tevékenységének bővítését a meglévő, jól működő rendszerükhöz kapcsolva, egy konkrét terv szerint képzelte el. Az adott helyzetben nincs értelme alternatívák keresésének. ba) A tevékenység volumene A tervezett beruházás becsült költségei 250 M Ft. bb) A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás kihasználás tervezett időbeli megoszlása A tervezett beruházás kezdete függ az engedélyezési eljárások időtartamától, valamint attól, hogy pályázati és/vagy saját forrásokat használnak fel. Optimális esetben a kivitelezési munkálatok 2016 tavaszán kezdődnek és várhatóan 2 évig tartanak. A használatbavételi engedély birtokában tervezik az állatlétszám bővítését, az állatok korcsoportonkénti szétválasztását. Az új hígtrágya tároló várhatóan az új istálló üzembe helyezését követő fél-egy éven belül telik meg. bc) A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település rendezési tervben rögzített módja A Cilinkó Agrár Kft. szarvasmarha telep Szentgyörgyvölgytől északra 2,5 km-re található a 7424-es számú alsórendű út mentén a Szentgyörgyvölgy 0328 hrsz-ú, összesen 12,4576 ha területű ingatlanon. A vizsgált területet északról legelő, keletről a 7424-es számú közút, majd szintén legelő határolja. Déli szomszédságban a 0332/3 hrsz-ú ingatlan helyezkedik el, amelyen lakóház, illetve mezőgazdasági célú felépítmények találhatók. Szentgyörgyvölgy község településrendezési terve alapján mind a vizsgált, mind a szomszédos ingatlan ipari mezőgazdasági hasznosítású besorolást kapott. A szarvasmarhatelep nyugati szomszédságában, a telep központjától kb. 180 m-re észak-déli irányban folyik a Nagy-réti-patak, amely Szentgyörgyvölgyben folyik a Szentgyörgyvölgyipatakba. A patakkal párhuzamosan, attól kb. 50 m-re található az Őrségi Nemzeti Park által meghatározott ökológiai védőzóna határa (egyben a felszíni vízfolyás védőterülete is), amely a vizsgált területhez tartozó legelő részre esik. A védőzónán belüli terület a beruházás szempontjából nem érintett, a határvonaltól kb. 100-150 m-re lesz a tervezett objektum. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 6

A tervezett beruházás a 0328 hrsz.-ú telek déli részét foglalja magába. 1. térkép: A szarvasmarha telep elhelyezkedése 2. térkép: A telephely meglévő és tervezett létesítményei ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 7

bd) Cilinkó Kft., Szentgyörgyvölgy M.Sz.: 109/2015 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye) Az alábbi táblázatban a fenti térképen sorszámmal ellátott épületeket, létesítményeket soroljuk föl. Sorszám Funkció Meglévő létesítmények 2 istálló 4 silótér 6 hígtrágya tároló 7 istálló 8 istálló 9 istálló 10 istálló 11 fedett szín 13 takarmánytároló 14 tűzivíz tároló 15 raktár Új létesítmények 1 tervezett istálló 3 tervezett hígtrágyatároló 5 tervezett silótér 12 tervezett műhely 1. táblázat: A telephely meglévő és tervezett létesítményei be) A tervezett technológia, illetve, ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás főbb mutatói Szarvasmarha istálló A tervezett szarvasmarha létszám bővítése új istálló építését teszi szükségessé, amelynek alapterülete 100,5 m x 21,1 m, legnagyobb magassága 8,0 m, tájolása kelet-nyugati és a telephely déli részén kerül kialakításra. Az új istálló alatt hígtrágyagyűjtő medence (lagúna) található, amelynek névleges kapacitása 1650 m 3 lesz (1320 m 2 területű, 1,25 m mély). Az állatok beton taposórácson tartózkodnak, a vizelet, ürülék a réseken keresztül közvetlenül a lagúnába kerül. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 8

1. ábra: A tervezett istálló alaprajza és oldalnézete (Wolf System Kft. terve alapján) A tervezett épület tengelyszimmetrikus, könnyűszerkezetes kialakítású lesz, tömör oszlopú és gerendázatú acélváz és faszerkezet, minden szerkezeti és technológiai eleme tüzihorganyzott acél, a tetőhéjazat szigetelt, mely oldalszellőztető-bevilágító függönyök és gerincbevilágító-szellőzők kialakításával biztosít világos, jó klímájú környezetet a tehenek számára. Hígtrágyaszállító -tároló rendszer A meglévő és a tervezett istálló lagúnás rendszerű. A lagúnákban összegyűlő hígtrágyát szivattyúk segítségével a két istálló között kiépülő 2 db 8 m átmérőjű, 4 m magasságú vasbeton aknában gyűjtik. Ezek névleges kapacitása 125 m 3, a hígtrágyát szivattyúk nyomják a meglévő 1700 m 3 és a tervezett 2200 m 3 -es szintén vasbeton hengeres tárolókba. Az új hígtrágya tároló műszaki védelemmel ellátott, a jelenleg meglévő hígtrágyatároló mellett kerül kialakításra. 25,0 m átmérőjű x 5,0 m magasságú (480 m 2 felületű) hengeres monolit vasbeton szerkezetű. A műtárgy kb. ½ magassága a földben van, felette kb. 2,5 m magasság áll ki a földből. A trágya tárolása nyitottan történik. Az összegyűjtött hígtrágyát homogenizáló-keverő rendszerrel kell kevertetni. A hígtrágya kitározása szivattyús rendszerrel lehetséges. A hígtrágya elszállítása évente tavasz - nyár - ősz engedélyezett időszakában, speciális szállító járművekkel történik a tárolón kialakított szivattyú csatlakozási ponton keresztül. Közvetlenül a hígtrágya tárolóhoz kapcsolódik a kitároló rész, amely egy peremmel ellátott, betonozott terület (kármentő), valamint egy kerékmosó. A betonfelületekre kerülő csapadékot + csurgalékot (mosóvizet) a tárolóba vezetik vissza. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 9

Silótér Cilinkó Kft., Szentgyörgyvölgy M.Sz.: 109/2015 A meglévő silótér mellett közvetlenül, annak bővítéseként kerül kialakításra 70,0 m x 14,0 m- es alapterülettel, támfalának magassága 2,5 m. Az erjesztéskor keletkező silólevet a kamrákból folyókákon kivezetve zárt tartályba kerül, majd a hatályos jogszabályok figyelembe vételével- a hígtrágyával együtt gyűjtik. Amikor a silóterek kiürülnek, a felületükre hulló csapadékot a csapadékvíz rendszerbe tervezik vezetni. A silótér fedett, zárt létesítmény bűzforrásként üzemszerű működés esetén nem jön számításba. Háromállásos műhely A telephely északi felében egy 18*20 m alapterületű fűtött, három állásos szerelőműhelyt terveznek építeni a telep gépeinek javítására, alkatrészek tárolására. 2. ábra: A tervezett műhely alaprajza és oldalnézete (Wolf System Kft. terve alapján) bf) A tevékenységhez szükséges teher- és személy szállítás nagyságrendje A beruházás létesítési szakaszában, amely legfeljebb 2 évre tehető, várható a teher- és személyszállítás (építőanyag, majd élőállat szállítás, kivitelező csapat közlekedése, stb.) időnkénti (kampányszerű) megnövekedése. A működési szakaszban a hígtrágya szállító jármű(vek) forgalma a tavasz, nyár és ősz bizonyos időszakaira korlátozódik a szántóföldekre történő kihordás útvonalán. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 10

bg) Cilinkó Kft., Szentgyörgyvölgy M.Sz.: 109/2015 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések A környezetvédelmi létesítményeket, intézkedéseket az e fejezetben tárgyaljuk, azonban itt kiemeljük a legfontosabbakat. Vízzáró beton A tervezett istálló betonaljzata, a hígtrágya tároló és az aknák, valamint a silótér teljes anyaga vízzáró és a kitett korróziónak ellenáll. A dilatációs hézagok tömítésére speciális dilatációs szalag, rugalmas hézagtömítő anyag használatát tervezik. Ennek megfelelően optimális esetben hígtrágya csurgalék nem jut ki a zárt tároló rendszerből a felszín alatti környezetbe. A hígtrágya továbbítása szivattyúk által, KPE csöveken keresztül történik. Csapadékvíz elvezetés A térburkolatra hulló csapadékvíz elvezetését (elszikkasztását) az utak menti árokrendszer kialakításával és rendszeres karbantartásával oldják meg. A technológiai elemeket, felületeket úgy alakítják ki, hogy csapadék lehetőleg ne érintkezzen trágyával. A tetőfelületekre hulló csapadék az épületek közötti, útszéli árkokban szikkad el. bh) A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek Anyagnyerő- és lerakó hely A tervezett létesítmények telepítéséhez nem szükséges új anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése. Az építőanyagok (kavics, homok, faanyag, stb.) az erre a célra létesített telephelyekről kerülnek ki. Az építési hulladékok vagy másodlagos hasznosításra kerülnek (pl. építési törmelék a telephelyen belüli utak alapozásához használható vagy a faanyag a lakóház fűtésére) vagy kommunális lerakóba szállítják. Szállítás - raktározás A telepítéséhez és megvalósításához szükséges anyagokat közúton szállítják a telephelyre, azok raktározása, tárolása a telephely gazdasági épületeiben történik. Erre a célra egyéb terület igénybevétele nem szükséges. Hulladék - szennyvíz A lakóépületből a kommunális szennyvíz felszín alatti zárt tárolóba kerül, amit szükség szerint szippantatnak. A kommunális szilárd hulladék elszállítására a Kft. szerződésben áll a Lenti Hulladékkezelő Kft.-vel (8960 Lenti, Petőfi út 4. ). A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok két nagy csoportra oszthatók. Az állattartással kapcsolatosak az állati tetem, gyógyszerek, injekciós tűk. Az állati tetemeket zárt ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 11

konténerben tárolják elszállításig. Szerződésben állnak az ATEV Fehérjefeldolgozó ZRT-vel (1097 Budapest, Illatos út 23). A munkagépek üzemanyag-ellátásához, karbantartásához kapcsolódnak az olajos hulladékok, úgymint felitató perlit, homok, olajos rongy, fáradtolaj, továbbá használt akkumulátor. Ezek gyűjtése, elszállításig történő tárolása az erre a célra kialakított veszélyes hulladék gyűjtőben valósul meg. Ezek, valamint az állategészségügyi hulladékok, elszállításáról a Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út 92.) gondoskodik. Víz villamos energia A telephelyen van egy mélyfúrású kút (Szentgyörgyvölgy K-3), amely a telep ipari és ivóvíz ellátását biztosítja. A kút engedélyének száma: 10.754/4/1974. A jelenlegi vízikönyvi szám: Szentgyörgyvölgyi patak/29. A kút engedélyezett éves felhasználása: 8000 m 3. A víz minősítése: I. osztályú rétegvíz. A villamos energia ellátás távvezetékes rendszeren keresztül történik. bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia ismertetése A tervezett lagúnás istálló, a silótároló, valamint a hígtrágya szállító, kezelő és tároló rendszer kiépítése a Wolf System Kft. által külföldön és itthon is minősített, bevált módszer szerint történik, amit a tervező cég honlapján fellelhető számos referencia bizonyít (http://www.wolfsystem.hu/betontartalyok/aktualis-referenciak/referenciak). bj) A ba) bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani A tervezett létesítményekre, azok megvalósítására vonatkozó adatok létesítési terv szintűek. A rendelkezésre álló pénzösszeg (akár a saját erőforrás, akár a pályázaton majdan elnyert pénzösszeg) bizonyos mértékben befolyásolhatja a jelenleg elkészült terveket. Ennek ellenére a későbbiek során nem várhatók jelentős változtatások, de ha lesznek olyanok (méret, elhelyezkedés, kialakítás, stb.), akkor azok mértéke nem lesz akkora, hogy a környezeti elemekre jelenleg becsült hatások jelentőségén, nagyságán, irányultságán érdemben változtatna. bk) A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve a település rendezési tervben szereplő tervezett terület felhasználási módokat A 7. oldalon lévő rajzokon bemutatjuk a már meglévő épületek, a tervezett háromállásos műhely, istálló, silótér és hígtrágya tároló helyét. A tervezési helyszín és annak közvetlen szomszédsága a településrendezési terv alapján mezőgazdasági ipari területként van feltüntetve. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 12

bl) A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását A tervezett beruházás nem teszi szükségessé a jelenleg érvényben lévő területrendezési terv módosítását. bm) Nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket A tervezett beruházás megvalósulásával nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására. bn) A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján Ez a bekezdés a tervezett beruházást illetően nem releváns. C) A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI, KÜLÖNÖSEN TERÜLET- VAGY TELEPÜLÉS- FEJLESZTÉSI, ILLETVE RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLTÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT Jelen esetben már több évtizede- adottak azok a körülmények, amelynek értelmében az istálló és a kiszolgáló létesítmények építését csak a beruházó tulajdonában lévő ingatlan szabad területén célszerű megvalósítani. Szentgyörgyvölgy település fejlesztési tervében a vizsgált helyszín és környezete mezőgazdasági-ipari besorolás alatt van. D) NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYNÉL A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉ-NEK ISMERTETÉSE, ÉS A TOVÁBBVEZETÉS TERVEZÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETI SZEMPON-TOK, FELTÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE A tervezett beruházás során a gazdasági épületek közötti utak tekinthetők nyomvonalas létesítmények, azonban ezeknek környezeti hatása nem jelentős. Egyedül az útfelületekre hulló csapadék elvezetésének vannak némi környezetvédelmi vonatkozásai, miszerint meg kell akadályozni azt, hogy a térburkolatra lehulló csapadék bármilyen módon is a trágyával, hígtrágyával érintkezzék. Ennek értelmében szükséges az utak menti nyílt árokrendszer kiépítése, karbantartása, valamint az utak megfelelő lejtetése. E) A B) PONTBAN SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE (HATÓTÉNYEZŐK) VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE A TEVÉKENYSÉG ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 13

SZAKASZAIKÉNT [6. (2) BEKEZDÉS] ELKÜLÖNÍTVE, AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK VAGY MEGHIBÁSODÁSOK ELŐFORDULÁSI LEHETŐSÉGEIRE FIGYELEMMEL Ebben a fejezetben részletesen tárgyaljuk a tervezett beruházás várható hatásait a környezeti elemekre mind a kiépítés, mind az üzemeltetési szakaszban, valamint azok csökkentését, megakadályozását szolgáló technológiai lépéseket. A részletesen vizsgált elemek esetében (levegő, illetve zaj- és rezgés) bemutatjuk a vizsgálatok jogszabályi hátterét is. e.1. Levegő e.1.1. Általános leírás A vizsgált terület éghajlata igen kiegyensúlyozott: ritkán forró a nyár, és nem túl hideg a tél. A borultság 60-70 %, a napsütéses órák száma 1700-1800 óra/év. A vidék leghidegebb hónapja, általában a január, legmelegebb pedig a július. Az év legcsapadékosabb hónapjai, a június és a július, sok a csapadék még szeptemberben is. (90-120 mm/hó). Legszárazabb a február és a január (30-40 mm/hó). A zivataros napok száma magas (kb. 25). A terület évi átlaghőmérséklete 10,03 C, az évi csapadék 900-1000 mm között van, melyből 600 mm vegetációs időben hullik le. Szélirány eloszlásban domináns irány nincs, egyaránt gyakori az ÉK-i, a DK-i és a Ny-i szél. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,5 m/s. Az alábbi térképen az Országos Meteorológiai Szolgálat a Magyarországon 2000-2009 között mért évi átlagos szélsebességeket [m/s] és az uralkodó szélirányokat ábrázolta. 3. térkép: Uralkodó szélirányok Magyarországon ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 14

e.1.2. A levegővizsgálat során figyelembe vett jogszabályok, előírások A levegőre vonatkozó hatásvizsgálat során az alábbi jogszabályokat, előírásokat vettük figyelembe: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet A 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei a turbulens szóródás mértékének meghatározása MSZ 21457/4-80 Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása MSZ 21459/2-81 területi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, a kibocsátás effektív magasságának meghatározása MSz 21459/5-85 Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, pontforrás szennyező hatásának számítása MSz 21459/1-81 Az érintett település (Szentgyörgyvölgy) zónába sorolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján az 1. sz. melléklet 10. pont szerinti levegőminőségű kategóriába sorolható. Szennyező anyag kén- dioxid nitrogén- dioxid szén- monoxid szilárd (PM 10 ) benzol zónajelölés F F F E F 2. táblázat: Zónacsoportok a szennyező anyagok szerint A zónák típusai 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. számú melléklete szerint A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 15

E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A fenti szennyezőanyagok esetén a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete alapján: Szennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) 1 órás 24 órás éves kén- dioxid 250 125 50 nitrogén- dioxid 100 85 40 szén- monoxid 10000 5000 3000 szilárd (PM 10 ) - 50 40 benzol 10-5 3. táblázat: A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei e.1.3. Levegőminőséget érintő hatások e.1.3.1. Bontási-építkezési munkák A megvalósítási szakaszában a következő főbb tevékenységek fognak megjelenni: - előkészítés: bontás, tereprendezés, - földmunkák: istálló épület területén, kapcsolódó hígtrágya tároló stb. - építés: istálló épület, műhely, hígtrágya tároló alapozása, acélszerkezetű istálló építése - technológiai berendezések szerelése A 7423-as számú Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő útról leágazó, Szentgyörgyvölgy települést keresztező 7424-es számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő úton (Cilinkó u.) lehetséges, meglévő úton, új út kialakítása nem szükséges. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 16

Az építkezés idején az átmenetileg megnövekedett járműforgalom a szállítási útvonal mentén és a telepítés területén okoz többletterhelést. Az építés során egyrészt porterheléssel, másrészt a telephelyen üzemelő munkagépek és szállítójárművek működéséből ered légszennyező anyag kibocsátással lehet számolni. Építkezés csak a nappali időszakban történik, így a munkagépek működése, valamint a forgalomnövekedés is csak a nappali időszakban várható. Az építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán jelentkezhetnek. Porhatás a munkaterületen A tervezett létesítmény építése főként az építés helyének szűkebb környezetére lokalizálódó légszennyezéssel jár. Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedés ével kell számolni a száraz földmozgatással járó alapozási földmunkák miatt. A talajmunkák kiporzásának hatását a felületek szükség szerinti locsolásával lehet csökkenteni. A lakott területek nagy távolsága 1000 m biztosítja, hogy a porkibocsátás nem érzékelhető a legközelebbi lakóházaknál. A munkagépek hatása a munkaterületen A többnyire dízel üzemanyaggal üzemelő munkagépek kipufogógázai légszennyező anyagokat bocsátanak ki. Az építési munkák ütemezetten történnek, először a földmunkákat végzik, majd az alapozás, aztán az istálló, hígtrágyatároló, műhely építése történik. Az építés során alkalmazott gépek, berendezések beavatkozási területenként az alábbiak. Napi működési Üzemanyag fogyasztása Munkagépek és szállítójárművek Időtartam (óra) (l gázolaj/óra) Kotró-rakodó 6 12 Dózer 4 12 Tömörítő gép 4 12 Mobil daru 6 12 Szállító jármű/teherautó/beton mixer 0,5 6 4. táblázat: Munkagépek működése - üzemanyag fogyasztása Az építés munkanapokon, nappal történik. Az építési munka során egyidejűleg adott területen maximum 1 db szállítójármű és 2 db (2x12 l) munkagép együttes működését tételeztük fel. A szállítójárművek járatásakor az üzemanyag fogyasztás ~6 l/h. Az építkezés során a gépek és szállítójárművek együttesen felhasznált üzemanyag 30 l. (A felhasznált üzemanyag mennyisége: 30 l gázolaj/h 0,85 kg/l = 25,5kg/h) ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 17

Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. A beavatkozások külterületen történnek. Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. A beavatkozások külterületen történnek. Az üzemelés során a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége az alábbi: Légszennyező Fajlagos kibocsátás Munkagépek E G anyag (kg/t) (kg/h) (mg/s) Kén-dioxid 7,4 0,1887 52,4 Nitrogén-oxidok 9 0,2295 63,8 Szén-monoxid 63 1,6065 446,3 Szilárd 12 0,306 85 Szénhidrogének 2 0,051 14,2 Aldehidek 0,4 0,0102 2,8 PAH anyagok 1,2 0,0307 8,5 5. táblázat: Munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok A légkörbe az emisszió során bekerült anyagokra a transzmisszió érvényesül. A szennyező anyag kibocsátása, a szennyező forrásnál mérhető anyagárama az emisszió. Innen a szennyező anyag útja, terjedése a környezetben a transzmisszió. A szennyezés terjedés modellezését az MSZ 21459/2-81 és MSZ 21457/4-80 szabványok alapján az alábbiak szerint végezzük. A transzmissziót különféle környezeti feltételek határozzák meg. hőmérséklet függőleges eloszlása szélsebesség, szélirány effektív forrásmagasság turbolens szóródási együtthatók A kibocsátott légszennyező anyagok által okozott légszennyezettség számításánál meghatározzuk a rövid átlagolási időtartamra (1 h) vonatkozó maximális talajközeli koncentrációt (C Gmax ). A talajközeli koncentráció meghatározásánál a széliránynál a lakóterületen a legnagyobb szennyezettséget okozható, a többi alapadatnál a leggyakrabban előforduló meteorológiai paramétereket vesszük figyelembe. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 18

effektív magasság: 2,5 m Pasquil-féle stabilitási indikátor: B stabilitási kategória p=0,143 érdességi paraméter (z 0 ) értéke: 0,1-sík növényzettel borított terület szélsebesség (u 0 ) ): 2,5 m/s A kibocsátás effektív magasságát egyenlőnek tekintetjük a kibocsátás tényleges magasságával (h=h). A függőleges turbulens szóródási együttható meghatározásánál azt vettük figyelembe, hogy a szabvány szerint a maximális talajközeli koncentráció a szennyező forrástól azon x max távolságban alakul ki, amikor z = 0,707 H. 0,38p z 1,3 (8,7 ln H z o ) * x 1,55exp( 2,35 p) Az a hely, ahol a talajközeli koncentráció értéke maximális lesz, a szabvány összefüggéséből kerül kifejezésre, δ z ismeretében. Eszerint: x max 0,38 p 1,3 z 8,7 ln H z 0 ( m) (1,55exp( 2,35p)) 1 A szélirányra merőleges turbulens szóródási együttható (δ y ) mértékét a szabvány alapján határoztuk meg. Azaz: 0,08 (6 p y 0,3 1 ln 0,367 (2,5 p) A folytonos pontforrás füstfáklyájára jellemző szélsebesség rövid időtartam alatti középértékét (u m ) a tetszőleges z magasságban számítható szélsebességgel közelítettük (u h ), azaz (MSZ 21459/5-85): H z 0 ) x h 0 h u( h) u h 0, ahol 0 a szélmérőhely magassága (jelen esetben 10 m). p A maximális talajközeli koncentráció értéke szabvány szerint: E G az egyes kibocsátott légszennyező anyagok tömegárama (mg/s). A maximális talajközeli koncentráció helye szélirányban (x max ): 4,5 m ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 19

A számítás közbenső eredményei: - függőleges turbulens szóródási együttható (δ z ): 1,4 m, - szélirányra merőleges vízszintes turbulens szóródási együttható (δ y ): 1,8 m, A maximális talajközeli koncentrációk értékei szennyezőanyagonként: Légszennyező anyag E g (mg/s) C Gmax (mg/m 3 ) Kén-dioxid 52,4 0,6838 Nitrogén-oxidok 63,8 0,8317 Szén-monoxid 446,3 5,8223 Szilárd 85 1,10905 Szén-hidrogének 14,2 0,1848 Aldehidek 2,8 0,0369 PAH anyagok 8,5 0,1109 6. táblázat: Maximális talajközeli koncentrációk A nagy kibocsátási magasság (felső kipufogó, 2,5 m) miatt a szennyezők maximális talajközeli koncentrációja nem a berendezés közvetlen környezetében alakul ki. A füstfáklya tengelye alatti koncentráció kiszámítása: A szabvány szerint, a folytonos pontforrás rövid átlagolási időtartamra vonatkozó, füstfáklya tengelye alatti koncentrációjának számítása a talajszintre, csapadékmenetes időszakban az alábbi képlet segítségével történik: C G1 EG u y Z m exp 1 2 2 H 0.693 x 0.693x exp exp SZ A Z u m T1 / 2 um T1 / 2 A fenti képletben a száraz ülepedésre és a kémiai átalakulásra vonatkozó exponenciális tag értéke, a szabvány szerint: 1, kivéve, ha kéndioxidról van szó. Ez esetben, biztonsági szempontból, a kéndioxidra is egynek vettük. A számítás bemenő paraméterei megegyeznek a maximális koncentrációnál megadott tagokkal (kivéve az x értékét) A kibocsátott anyagok rövid átlagolási időtartamra (órás) vonatkozó felszín közeli koncentrációi a működési területtől 130 m-re: ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 20

C Légszennyező anyag G Határérték (μg/m 3 ) (μg/m 3 ) Kén-dioxid 3,0 250 Nitrogén-oxidok 3,7 100 Szén-monoxid 25,6 10000 Szilárd 4,9 50 7. táblázat: Felszín közeli koncentrációk a működési területtől 130 m-re A számítás eredményei alapján megállapítható, hogy egyik légszennyező komponens sem okoz majd határérték feletti légszennyezettséget. A számítások szerint az építési területtől 130 m-re a szennyező anyagok koncentrációja a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékek 10%-át sem érik el. Hatásterület A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (14.) bekezdése alapján a pontforrás hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb} Hatásterület határának meghatározásához használható határértékek (µg/m 3 ) Légszennyező anyag a) Határérték 10 %-a alapján kén-dioxid 25 nitrogén-dioxid 10 szén-monoxid 1000 szilár por PM 10 5 8. táblázat: Határértékek a hatásterület meghatározásához A háttérterhelést az a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb koncentráció alapján vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy a terhelhetőségről nem rendelkezünk megfelelő adatokkal, a beavatkozási terület környezetében nincsen reprezentatív mérőpont az OLM hálózatban (http://www.levegominoseg.hu/) ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 21

A turbulens szóródási együtthatók: Távolság (m) 50 60 70 120 130 δ z 9,5 11,0 12,5 19,2 20,4 δ y 13,1 15,2 17,2 26,7 28,5 9. táblázat: Turbulens szóródási együtthatók A szennyező anyagok rövid átlagolási időtartamra vonatkozó talajközeli koncentrációi: Szennyező anyag (µg/m 3 ) Távolság (m) 50 60 70 120 130 kén-dioxid 14,1 10,5 8,2 3,4 3,0 nitrogén-oxidok 17,1 12,8 9,9 4,2 3,7 szén-monoxid 119,8 89,3 69,6 29,2 25,6 szilárd anyag 22,8 17,0 13,3 5,6 4,9 az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%- ánál nagyobb koncentrációk (kén-dioxid 25 µg/m 3, nitrogén-oxidok 10 µg/m 3, szén-monoxid 1000 µg/m 3, szilárd por /PM 10 / 5 µg/m 3 10. táblázat: Talajközeli koncentrációk a távolság függvényében Számításaink alapján a hatásterület szilárd légszennyező anyagok tekintetében 130 m, gáznemű anyagok tekintetében 70 m. Megállapítható, hogy a légszennyező anyagok kibocsátásaiból kialakuló koncentrációk lakott területen (Szentgyörgyvölgy település legközelebbi lakóházai ~1000 m távolságra helyezkednek el) nem érzékelhetők. Az építőanyag szállítások hatása Az építés során az építőanyagok beszállítása von maga után tehergépjármű forgalmat. Az építés során a kitermelt föld a helyszínen elterítésre kerül. Az alapanyag beszállítás 4 db tehergépjárművel prognosztizálható naponta, az építési munkák során 8 db tehergépjármű elhaladással számolhatunk. A szállítási útvonalak az építés időszakában: - 7424-es számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő úton (Cilinkó u.) - 7423-as számú Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő úton ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 22

4. térkép: Szállítási útvonalak (forrás: http://kira.gov.hu/) A számítások során a Magyar Közút Kht. által az országos közutak keresztmetszeti forgalmára vonatkozó éves kiadványában szereplő adatokat használtuk. A 2014. évi országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás eredményei alapján (forrás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Honlapja, http://www.kozut.hu/) az alábbi táblázatban foglaltuk össze a forgalomszámlálási adatokat. (7424. sz. összekötő út - számláló állomás kódja: 9948 7423. sz. összekötő út Szentgyörgyvölgy területén - számláló állomás kódja: 5483) 2014. év Átlagos napi forgalom járműkategóriánként (j/nap) út 33107.sz. bekötő út 3313. sz. összekötő út személy gépkocsi kis teher gépkocsi autóbusz tehergépkocsi motor kerékpár egyes csuklós közép nehéz nehéz pót kocsis nyerges speciális kerékpár lassú jármű 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 329 92 45 1 8 13 1 2 0 13 15 8 914 228 39 2 29 13 25 30 0 21 10 9 11. táblázat: Átlagos napi forgalom járműkategóriánként (j/nap) Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján végezhetők az érintett utak légszennyező hatásának számításai. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 23

A fajlagos káros anyag kibocsátások (www.kvvm.hu honlapon elérhető adatok alapján, lakott területen megengedett 50 km/h sebességet figyelembe véve) figyelembe vételével kiszámítható, hogy mekkora terhelést okoz a gépjármű elhaladás naponta. Gépjármű kategóriák db szám Szénmonoxid Fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] Szénhidrogének Nitrogénoxidok Kéndioxid Részecske személygépkocsi 1 10,1 1,57 1,42 0,00709 0,105 166,9 tehergépkocsi 1 9,18 0,645 5,99 0,0932 1,56 671,9 autóbusz 1 9,56 0,953 5,46 0,121 1,63 873,2 12. táblázat: Fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] A számításokat a 7424. számú Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna összekötő útra végezzük el, tekintve, hogy a szállítási útvonal mentén Szentgyörgyvölgy településen (Ady Endre u.) találhatók lakóházak. A 7424. sz. út mentén a jelenlegi gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Gépjármű kategóriák Fajlagos káros anyag kibocsátás [kg/km] forgalomszámlálási adatai alapján 13. táblázat: Forgalomszámlálásból számolt fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] A tervezett szállítások által megnövekedett (8 forduló/nap tehergépkocsi) gépjárműforgalom okozta káros anyag kibocsátások a 7424. sz. út mentén. Gépjármű kategóriák Fajlagos káros anyag kibocsátás [kg/km] forgalomszámlálási adatok +szállítás Széndioxid db Szénmonoxihidrogéneoxid dioxid dioxid Szén- Nitrogén- Kén- Szén- Részecske szám személygépkocsi 129 1,303 0,203 0,183 0,001 0,014 21,530 tehergépkocsi 28 0,257 0,018 0,168 0,003 0,044 18,813 autóbusz 0 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 összesen 1,560 0,221 0,351 0,004 0,057 40,343 db Szénmonoxihidrogéneoxid dioxid dioxid Szén- Nitrogén- Kén- Szén- Részecske szám személygépkocsi 129 1,303 0,203 0,183 0,001 0,014 21,530 tehergépkocsi 36 0,330 0,023 0,216 0,003 0,056 24,188 autóbusz 0 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 összesen 1,633 0,226 0,399 0,004 0,070 45,719 növekedés 0,073 0,005 0,048 0,000 0,013 5,376 14. táblázat: Forgalomnövekedésből számolt fajlagos káros anyag kibocsátás [g/km] ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 24

Szállítás során kialakult légszennyezettség A kipufogógáz kibocsátás az építési munkálatok idejére korlátozódik, a telepítés helyétől távolabb jelentősen lecsökken. A kibocsátások viszonylag kis kiterjedésűek, és időben korlátozottak, hatásuk időszakosan terhelő, a hatás időleges, az építési munkák befejezésével megszűnik. A számított adatokból látható, hogy a szállítások miatti forgalom légszennyezettség növelő hatása minimális, nem befolyásolja az út melletti légszennyezettséget. A szállítási tevékenység légszennyezési hatásterülete gyakorlatilag a közút területe. e.1.3.2. A telephely üzemelésének/működésének hatása Az üzemelés során a meglévő és új létesítmények, technológiák légszennyező hatását együttesen vizsgáljuk. Állatlétszám: jelenleg 1000 ÁE; tervezett 1300 ÁE Jelenleg az állatok elhelyezését a meglévő 5 db istállóban oldják meg. A meglévő istállókban nincs gépi szellőztetés, az istállók részben nyitottak. Az új és meglévő istállókban korcsoportonként elválasztva tartják az állatokat. Az új istálló alatt hígtrágyagyűjtő medence (lagúna) kerül kialakításra, az állatok beton taposórácson tartózkodnak, a vizelet, ürülék a réseken keresztül közvetlenül a lagúnába kerül. Innét és a már meglévő istálló lagúnájából szivattyúk nyomják a trágyát az istállók között lévő 2 db köztes aknába, ahonnét szintén nyomot vezetéken jut a hígtrágya a tervezett és a már meglévő beton hígtrágya tárolóba. Ezek hengeres monolit vízzáró vasbetonból készült medencék. A hígtrágya elszállítása speciális szállító járművekkel történik a tárolón kialakított szivattyú csatlakozási ponton keresztül. Közvetlenül a hígtrágya tárolóhoz kapcsolódik a kitároló rész, amely egy peremmel ellátott, betonozott terület (kármentő), valamint egy kerékmosó. A betonfelületekre kerülő csapadékot + csurgalékot (mosóvizet) a tárolóba vezetik vissza. A hígtrágya kijuttatás a rendelkezésre álló szántóföldi területekre a megengedett időszakban történik injektáló berendezésekkel évi két alkalommal. A hígtrágya szántóföldi kijuttatásánál, a levegővédelmi szempontokat is figyelembe véve, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai -ban leírtakat kell maradéktalanul betartani. A tilalmi időszak, amikor nem lehet hígtrágyát kihelyezni november 15- től február 15-ig. A trágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t. A telepen a következő légszennyezőanyag terhelések jellemzőek: 1. Fűtésből, hő-ellátásból eredő légszennyezőanyag terhelés 2. A telephelyen üzemelő gépek berendezések 3. Bűzkibocsátás: állattartásból, trágyatárolókból 4. Szállító járművek légszennyezőanyag kibocsátása ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 25

Fűtésből, hőellátásból eredő légszennyezőanyag terhelés Az istállóépületek szellőzése természetes, fűtés nincs. Az állattartó telepen bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás nem üzemel. A technológiához elszívó berendezés nem kapcsolódik. A telephelyen található iroda és szolgálati lakás fűtésére szolgáló vegyes tüzelésű kazán teljesítménye nem éri el a 140 kw névleges bemenő hő-teljesítményt. A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás jelenleg nem található, a bővítés során bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem kerül telepítésre. A telephelyen üzemelő gépek berendezések A telephelyen kettő traktor és egy teleszkópos rakodó üzemel. A munkagépek üzemeléséből származó emisszió (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szénhidrogének) térben és időben változó, de a telephely területén túl nem okoz jelentős levegőszennyezés. Bűzkibocsátás A szarvasmarha telepen jelenleg is állattartó tevékenységet végeznek, húshasznú szarvasmarhák tartása történik. Bűzkibocsátást (felületi diffúz forrás) okozhatnak az üzemelés során az állattartó épületek, istállók, valamint a hígtrágya tárolók (diffúz források). A hatásterületre és bűzkibocsátásra vonatkozó jogszabályi előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján az alábbiak: 2. 14. pont - hatásterület: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talaj közeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb. A hivatkozott jogszabályi hely a pontszerű kibocsátó források hatásterületének meghatározásának módját írja elő, diffúz forrás esetében ez nem került meghatározásra, ezért a hatásterület kiterjedésének vizsgálatánál ezt a metódust alkalmazzuk. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 26

2. 6. pont - bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. 2. 36. pont - szagegység: az a szagmennyiség 1 m 3 szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50 %-ában. 2. 37. pont - szagkoncentráció: 1 m 3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter ( SZE/m 3 ). 4. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró, bűzzel való terhelése. 30. (1)-(3) bek. Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzkibocsátással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakóterület rendeltetésszerű használatát ne zavarja. A szarvasmarhatartás során elsősorban metán/ch 4 keletkezik a kérődző állatok beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt. A mélyalmos istállók esetén a szarvasmarhatartás magas szalmatartalmú trágyája nem okoz nagyobb távolságra terjedő szaghatást. 3. ábra: Egyes baromfi, sertés és szarvasmarha istállók szagkibocsátása A következő ábra a Szagvédelmi kézikönyvből származik. ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 27

4. ábra: Trágyatípusok, takarmányok fajlagos szagkibocsátása Szaganyagok Egyes légszennyező forrásokból távozó gázok és gőzök jelentős része igen intenzív szaggal rendelkezik. A bűzös gázok között megtalálhatók pl. az aldehidek, merkaptánok, ketonok, aminok, kismolekulájú zsírsavak, észterek, metán, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek. Ezek az anyagok már igen kis koncentrációban is jelentős szaghatást okoznak a szagforrások környezetében. Az istállószag gázok keverékéből áll, amelyek a takarmányból, a bélsárból, vizeletből, a verejtékből és a nyálból szabadulnak fel. Az állat, faji szaga az illózsírsavak mennyiségétől is függ. Az eddigi vizsgálatok alapján az egyes állattenyésztő telepek mintegy 136 különféle gázt bocsátanak a légtérbe. Az állattartó épületekben, leginkább ammónia, a dinitrogén-oxid, a szén-dioxid és a bűzanyagok keletkezésével kell számolni. A bélsár szárazanyagának zömét a meg nem emésztett biomassza (poliszaharidok, zsírok, fehérjék), bélbaktériumok, epefestékek, a bél és nyálkahártya mirigyei által kiválasztott enzimfehérjék, mucin és sók alkotják. A szén-dioxid az állatok által kilélegzett levegővel kerül az istálló légterébe. A keletkezett szag mértékét bűzös gázok keveréke esetén nem lehet az egyes alkotók koncentrációjával jellemezni. Nem ismert, hogy a keverékek összetevői hogyan hatnak egymásra. A bűzös gázokat szagegységgel jellemezzük. A szerves anyagok bomlása során keletkező szaghatást több szaganyag egyidejű jelenléte okozza. Domináns szagkeltő a hidrogén- szulfid és a N-tartalmú vegyületek. A jelenleg hatályos levegőtisztaság védelmi jogszabály a levegő zavaró bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak ÖkoSzenna Kft. 2015. Kétoldali nyomtatás, az erdőmentő megoldás! 28