Hatósági engedélyszám: 016/2003/AUT-6.3 Dátum: április 30. Eurázsiai kutatás - termelés igazgató

Átírás

1 Eurázsiai Kutatás- Termelés Magyarországi Mezőfejlesztés és Termelés Nyugat- magyarországi Termelés BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT (ÜZEMI TITKOT NEM TARTALMAZ) ORTAHÁZA T-1 OLAJ ÉS GÁZGYŰJTŐ ÁLLOMÁS Összeállította: Török Károly EBK főmunkatárs Átdolgozta: SLOVNAFT VÚRUP, a.s., Hatósági engedélyszám: 016/2003/AUT-6.3 Dátum: április 30. Jóváhagyta: Holoda Attila Eurázsiai kutatás - termelés igazgató Módosítások Sorszá Dátuma ma Leírása, jellege Az OKF /1/2006 sz. határozata szerinti módosítás

2 TARTALOMJEGYZÉK (Teljes Válozat tartalomjegyzéke) 1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Veszélyes anyagok leltára Veszélyes anyagok és készítmények Veszélyes anyagok,- készítmények A rendelet idézett előírásától függetlenül megtörtént a küszöbérték számítás, az elméletileg jelen lehető maximális anyagmennyiségek figyelembe vételével BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK Súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések és a biztonsági irányítási rendszer A veszélyes üzem környezete Földtani viszonyok AZ ÜZEM LEÍRÁSA Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás kiépítésének története Technológiai leírás A komplex technológia üzemmenete A gázelőkészítés, folyadékkezelés és kompresszorüzem A NEA kompresszor segédfolyamatai A ZM kompresszor segédfolyamatai PB leválasztó technológia PB tároló, töltő és lefejtő technológia G1 és G2 távfelügyelet Metanol regeneráló Metanolos rétegvíz betárolása Vízelőkészítés regenerálás előtt A regeneráló egység A termoolajos fűtési rendszer Vízlikvidáló rendszer Fűtőgáz rendszer Műszerlevegő rendszer Tűzi víz rendszer Kezelési utasítás Csőgörény fogadó üzemeltetése Olajszeparátorok kezelési utasítása Olajkísérő gáz mérése Tartályok kezelési utasítása A T-501 jelű 500 m3-es tartály kezelése: Gáztechnológia kezelési utasítása Befutósor kezelési utasítása Gáz szeparátorok kezelési utasítása Fűtőgáz rendszer és a kompresszor kiegyensúlyozó rendszer Melegvizes fűtési rendszer Ortaháza-Kelet Ortaháza-Kelet kihelyezett gázgyűjtő sor Ortaháza-Kelet kihelyezett olajgyűjtő sor Őrségi anyagáramok fogadása Hidegszeparációs gázelőkészítés PB leválasztó technológia

3 3.36A kitárolásra kerülő stabil gazolin útja: A PB leválasztó technológia indításának időbeni lépése Forróolaj ellátó rendszer üzemeltetése A PB tároló és töltő üzemeltetése A PB kiszállító tartálykocsi töltésének menete Metanol regeneráló Rétegvíz előkészítés A regenerálás technológia folyamata Forróolaj rendszer Híradó rendszerek Személyi feltételek Munkavédelem CH termékek ORTAHÁZA ORT-1 GÁZFELDOLGOZÓ ÜZEM MŰKÖDTETÉSÉNEK KOCKÁZATA Ortaháza ORT-1 gázfeldolgozó üzem működtetésének kockázata Ortháza következmény A halálozás egyéni kockázat és a társadalmi kockázat meghatározása Ortháza kockázatelemzése Dominó hatás MELLÉKLETEK

4 1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A Biztonsági jelentést a MOL Nyrt-vel kötött szerződés értelmében a SLOVNAFT VÚRUP a.s. szervezete készítette az üzemeltetést végző Termelési Egység és a Upstream EBK szervezet közreműködésével. A dokumentum bemutatja, hogy a védekezéssel, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltetéssel kapcsolatos követelmények arányosak a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával. A biztonsági jelentéshez az üzem megismeréséhez, a biztonságos üzemeltetés bemutatásához szükséges utasítások kerültek csatolásra. A veszélyes üzem azonosítása: Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás Veszélyes anyagok leltára Az előírásoknak megfelelően tételes felmérésre került az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomáson egyidejűleg jelen lehető veszélyes anyagok mennyisége. A tételes felmérés egyértelműen azonosítja a veszélyes anyagokat. Az azonosítás során Veszélyes anyagok és készítmények című adatlapok kerültek összeállításra - anyagonként külön külön Veszélyes anyagok és készítmények (biztonsági adatlapok az M1 mellékletben) 1.3. Veszélyes anyagok,- készítmények Telephely neve: Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás Helyrajzi száma: Ortaháza 070 / 2 Ortaháza 070 / 3 Ortaháza 070 / 4. Telephely besorolása Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem. Az azonosított, egy veszélyességi osztályba tartozó anyagmennyiség meghaladja a rendelet 1. sz. melléklet 1. táblázatban meghatározott felső küszöbérték mennyiségét így az üzem az összegzés elvégzése nélkül is felső küszöbértékűnek minősül. 5

5 1.4. A rendelet idézett előírásától függetlenül megtörtént a küszöbérték számítás, az elméletileg jelen lehető maximális anyagmennyiségek figyelembe vételével A CH q 1 /Q Meta technológiáb nol an jelen lévő anyagok (tonnában) q 2 /Q Kőolaj termék ek q 3 /Q Összese n AK 50 4, , ,22 4,57 AK FK 200 1, , ,02 1,06 FK Táblázat használata: Értékelés: Fenti táblázat sárga színű négyzeteibe beírva a telephelyen lehető veszélyes anyag mennyiségeket, a táblázat kiszámolja a küszöbértékhez (1) való viszonyt. Ha az AK meghaladja az (1) értéket, figyelembe kell venni az FK értéket is. Ha az AK kisebb mint (1): a technológia nem éri el az alsó küszöbértéket. Ha az AK nagyobb mint (1), de az FK kisebb mint (1) a technológia ALSÓ KÜSZÖBÉRTÉK feletti. Ha az FK meghaladja az (1) értéket a technológia FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉK feletti. (CH): Nyers, a csővezetékekben, szeparátorokban nyomás alatt lévő szénhidrogén gázok, gőzök normál állapotra számított mennyisége tonnában, hőmérsékletkorrekció nélkül. Kőolaj termékek (Gazolinok és benzinek): A technológiákban egyszerre jelen lehető folyékony nyers szénhidrogének mennyisége tonnában. Számítási értékek: Metanol : 0,72 kg/l PB: 0,5 kg/l Földgáz: 0,86 kg/m 3 Gazolin: 0,653 kg/l Nyersolaj: 0,80 kg/l 6

6 2. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK 2.1 Súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések és a biztonsági irányítási rendszer A súlyos balesetek veszélye csökkentésével kapcsolatos fő célkitűzések, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvek. A MOL Nyrt Kutatás-Termelés Biztonságirányítási rendszerének bemutatása az M2 mellékletben. 2.2 A veszélyes üzem környezete Kockázatok és Súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek elemzése: Elhelyezkedés: A MOL Nyrt. Eurázsiai Kutatás- Termelés Magyarországi Mezőfejlesztés és Termelés Nyugat- magyarországi Termelés, az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás megnevezésű telephelye a 7543 számú Páka Ortaháza Gutorfölde közötti közúttól kb. 30 méterre Ortaháza községtől kb. 1 km távolságra helyezkedik el egy ÉNY- DK irányú völgyben. A jelzett út forgalma kicsinek mondható, hisz a térség kis településekkel lakott, ipari üzem a közelében nem helyezkedik el. Telepünktől északi irányban mezőgazdasági művelés alá eső területek /gabona/, míg telepünktől keletre erdős terület található. Tevékenységünk a térség lakosait, közlekedését nem veszélyezteti. Helyrajzi száma: 070/4 A telephely összes területe: m 2. Súlyponti EOV koordinátái: X: m; Y: m Az üzem környezetének területrendezési elemei: a) A lakott terület jellemzése: Az üzem veszélyes környezetében nem található lakott terület, település. Legközelebbi település Ortaháza, mely az üzemtől nyugati irányban mintegy 1 km távolságra helyezkedik el a 7543 számú műút mellett. A veszélyes üzem környezetét bemutató térkép: Fentiek alapján népsűrűségi adatokról nem lehet beszélni. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények: 7

7 Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás esetében, annak elhelyezéséből adódóan nem lehet településrendezési elemeket felsorakoztatni. Környezetében nincs közintézmény, kórház, iskola, templom sem. A veszélyeztetett területen nincs sűrűn látogatott hely. Különleges természeti értékeket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek Környezetében rét, legelő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A környezet természeti értékei nem minősítettek, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület nem található az üzem környezetében. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás környezetében nem található különleges értéket képviselő terület, műemlék vagy turisztikai nevezetesség. Súlyos ipari baleset esetén potenciálisan érintett közművek: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás környezetében az alábbi közműrendszerek találhatók: Ivóvíz vezeték : 1200 méter hosszúságú DN 40 KPE a telep ellátására Szennyvízhálózat nincs Villamos energiaellátó rendszerek Gázellátó rendszer; A telephelyen esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset így más közművet nem veszélyeztet. Az üzemen belüli, más gazdálkodó szervezetek által folytatott veszélyes tevékenységek elemzése: Petrolszolg Kft: Olaj- és gázipari felszíni berendezések folyamatos, zavartalan üzemelésére irányuló karbantartási, hibaelhárítási javítási, felújítási és bővítési, valamint egyéb szolgáltatási tevékenységek (beszerzés, raktározás, személy és teherszállítás, villamos és hőenergiai ellátó berendezések üzemeltetése, stb.) végzése. A Petrolszolg Kft. végzi illetve végezteti a KTD és így az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás technológiai egységeinek teljes körű üzemfenntartási feladatait. Fenti munkák kivitelezésében az alábbi szakcégek működnek közre: Pannon Petróleum Kft. Elvitech Kft. Zalapetroltransz Kft. BalTransz Kft. Waberer s Kft Összességében megállapítjuk, hogy az Ortaházai telephelyen munkát végző idegen, azaz nem MOL Nyrt. munkavállalók kizárólag a MOL Nyrt. megbízásából, 8

8 mindannyian a munkaterületet ismerő, azon munkavégzési engedély birtokában munkát végző és lehetséges veszélyek felismerését és a szükséges intézkedéseket, beavatkozásokat, jelentéseket és a munkaterület esetleges elhagyásának módját és feltételeit ismerő, kioktatott dolgozók. Az Ortaházai telephely közelében más, olyan veszélyes tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, mely az üzemvitelre hatással lehetne, nem található. 2.3 Földtani viszonyok Az Ortaházi mező Zala megye dél-nyugati részén, a Lovászi olajmezőtől kb. 15 kmre, keletre helyezkedik el. A bányászati tevékenység az alábbi községek közigazgatási területét érinti: Ortaháza Csertalakos Gutorfölde Zebecke Kissziget Páka Pördefölde A mezőt lefedő bányatelek védneve: Ortaháza A mezőt lefedő bányatelek határozatszáma: 1377 / 76 Talajvíz monitoring Az Ortaházai telephely érvényes talajvíz figyelő kutak monitoring rendszerére vonatkozó Vízjogi engedéllyel rendelkezik 9

9 3. AZ ÜZEM LEÍRÁSA 3.1 Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás kiépítésének története Az ORT-1 olaj- és gázgyűjtő állomás építése 1970-ben kezdődött. A létesítmény technológiája gyakorlatilag 1999-ig, az őrségi gázmező termeltetésének kezdetéig nem változott. Feladata a helyi olaj- és gáztermelés kiszolgálása volt. Nem változott ez a funkciója az 1989-ben üzembe helyezett Ortaháza-Kelet olaj- és gázmező termeltetésének megindításával sem től az állomás területén jelentős fejlesztések történtek. Megépült az őrségi termelvény folyadékfázisának feldolgozására szolgáló folyadékkezelő technológia és kompresszorüzem. Megépült ezzel egy időben a műszerlevegő rendszer, gőzfűtés helyett melegvizes fűtési rendszer. A következő évben megépült a metanol regeneráló technológia től üzemel a PB leválasztó technológia, tartálypark, a közúti tartálykocsi töltő novemberétől üzemel az új expanziós gázelőkészítő és az új ZM gázkompresszor decemberétől üzemel a gépi hűtés és gázmosó technológia. Az ORT-1 gyűjtőállomás régi funkciója megmaradt. Új feladata viszont az őrségi termelvény szinte teljes feldolgozása, a késztermékek tárolása, elszállítása, technológiai gázpótlás, fűtőgáz szolgáltatás. A régi olaj- és gáztechnológia, valamint az új létesítmények számos ponton kapcsolódnak egymáshoz. Az őrségi termelési területen végrehajtott létszámcsökkentés szükségessé tette a G1 és G2 állomás főbb üzemi paramétereinek megjelenítését az ortaházi folyamatirányító számítógépen. Ha nincs kezelő jelen a G1 gázgyűjtő állomáson, akkor is nyomon követhető Ortaházáról az őrségi üzemmenet. 3.2 Technológiai leírás A hagyományos Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás a következő technológiai egységekből áll: Olajtechnológia Gáztechnológia Ortaháza-Kelet olaj- és gázgyűjtősor Vízlikvidáló rendszer Olaj- és kondenzátum előkészítő és szállító rendszer Olaj- és gáztermelő kutak, vezetékek Melegvizes fűtési rendszer Műszerlevegő rendszer Gépi hűtés és gázmosás (jelenleg próbaüzem) 10

10 3.3 A komplex technológia üzemmenete 3.4 A gázelőkészítés, folyadékkezelés és kompresszorüzem 3.5 A NEA kompresszor segédfolyamatai 3.6 A ZM kompresszor segédfolyamatai 3.7 PB leválasztó technológia 3.8 PB tároló, töltő és lefejtő technológia 3.9 G1 és G2 távfelügyelet 3.10 Metanol regeneráló 3.11 Metanolos rétegvíz betárolása 3.12 Vízelőkészítés regenerálás előtt 3.13 A regeneráló egység 3.14 A termoolajos fűtési rendszer 3.15 Vízlikvidáló rendszer 3.16 Fűtőgáz rendszer 3.17 Műszerlevegő rendszer 3.18 Tűzi víz rendszer 3.19 Kezelési utasítás 3.20 Csőgörény fogadó üzemeltetése 3.21 Olajszeparátorok kezelési utasítása 11

11 3.22 Olajkísérő gáz mérése 3.23 Tartályok kezelési utasítása 3.24 A T-501 jelű 500 m3-es tartály kezelése: 3.25 Gáztechnológia kezelési utasítása 3.26 Befutósor kezelési utasítása 3.27 Gáz szeparátorok kezelési utasítása 3.28 Fűtőgáz rendszer és a kompresszor kiegyensúlyozó rendszer 3.29 Melegvizes fűtési rendszer 3.30 Ortaháza-Kelet 3.31 Ortaháza-Kelet kihelyezett gázgyűjtő sor 3.32 Ortaháza-Kelet kihelyezett olajgyűjtő sor 3.33 Őrségi anyagáramok fogadása 3.34 Hidegszeparációs gázelőkészítés 3.35 PB leválasztó technológia 3.36 A kitárolásra kerülő stabil gazolin útja: 3.37 A PB leválasztó technológia indításának időbeni lépése 3.38 Forróolaj ellátó rendszer üzemeltetése 3.39 A PB tároló és töltő üzemeltetése 3.40 A PB kiszállító tartálykocsi töltésének menete 12

12 3.41 Metanol regeneráló 3.42 Rétegvíz előkészítés 3.43 A regenerálás technológia folyamata 3.44 Forróolaj rendszer 3.45 Híradó rendszerek 3.46 Személyi feltételek Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomáson a következő beosztású dolgozók alkotják a kezelőszemélyzetet: Termelőmester: Műszakvezető II.: Gázelőkészítő II.: Gyűjtőállomás kezelő: Kútkezelő: 2 fő 4 fő 4 fő 2 fő 10 fő 3.47 Munkavédelem A MOL Nyrt Kutatás-Termelés Divízió Upstream EBK szervezete felügyeletébe tartozik az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás is. A védő és munkaruha mellett rendelkezésre állnak az egyes műveletekhez esetileg szükséges védőeszközök is. A munkavédelem szerves része a rendszeres munkavédelmi tájékoztatás és az ötévenkénti 24 órás továbbképzés és az azt követő munkavédelmi, biztonságtechnikai vizsga is. Az ötévenkénti továbbképzések a Bányahatóság által ellenőrzött, jóváhagyott tematika szerint történnek meg. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében és folyamatos fenntartásában a munkáltatót a megválasztott munkavédelmi képviselők és Munkavédelmi Bizottság is segíti. Mol Nyrt. KEKT. US. KARBANTARTÁS-IRÁNYÍTÁS 1 fővel látja el a következő szaktevékenységeket: Nyomástartó edény felülvizsgálat Emelőgép felülvizsgálat Tűzvédelem 13

13 Foglalkozás egészségügyi szolgáltatás: A FŐNIX SOS Kft, a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szerződött partner végzi az új felvételes és az időszakos vizsgálatra utalt munkavallók munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát. Higiénés ellenőrzést tart ütemezett program szerint. Részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában és a munkahelyi kockázatok felmérésében, értékelésében. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás személyzetének foglalkozás egészségügyi szolgálatát Dr. Gács Péter látja el. (tel.: 92 / ). A rendelés helye: Gellénháza, orvosi rendelő. A MOL Nyrt. a foglalkozás egészségügyi szolgáltatás színvonalát a Munkavédelmi Bizottság bevonásával rendszeresen ellenőrzi. A MOL területén bekövetkezett események bejelentési rendjét és kivizsgálási előírásait az utasítások részletesen szabályozzák. Mindes esemény személyi, technológiai, közlekedési, kvázi, bejelentés és vizsgálatköteles! Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás technológia irányítási vezetési pontja a Kezelőépület, melynek földszintjén a kezelők, emeleti részén a termelőmesterek részére van lehetőség a technológiai paraméterek számítógépes ellenőrzésére. A számítógépes folyamatirányító rendszer lehetővé teszi a szükséges beavatkozások végrehajtását, a nyomás, a hőmérséklet, a mennyiség szabályzását. A veszélyhelyzetet, (tűzeset, súlyos üzemzavar) a beépített tűzjelző automatikus megszólaltatása jelzi. A veszélyes területekről való menekülést a kiépített, szilárd burkolatú menekülési útvonalak biztosítják, vészkijárat lett kiépítve a termoolajos kazán mellett ( keleti oldal)és tankállomás nyugati oldalán. A kimenekítéshez más létesítmény nem kapcsolódik, a működtetéshez szükséges csekély kezelői létszám miatt hagyományos értelembe vett kimenekítésről nem lehet beszélni. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás valamennyi műszakjában van olyan munkavállaló, aki részesült elsősegélynyújtó képzésben. Ismereteik szinten tartását a havonkénti munkavédelmi oktatás és az ötévenkénti továbbképzés biztosítja. 14

14 Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomáson van kútkezelő gépkocsival, illetve a termelőmesterek is rendelkeznek gépkocsival, mellyel meg tudják oldani az esetleg megsérült személy elsősegélynyújtás utáni orvoshoz szállítását. A legközelebbi orvos Dr. Bakos Katalin, Pákán rendel ( Táncsics M. út 4., tel.: 92 / , ). Súlyosabb személyi baleset esetén a Lenti mentőszolgálat áll rendelkezésre. Biztonsági szolgálat: A technológia felügyeletét a kezelőszemélyzet látja el, folyamatosan, napi 24 órában. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás személyzetének és munkájának műszakitechnológia felügyeletét a két termelőmester látja el. Hatáskörüket és feladatukat a munkaköri leírásaik határozzák meg. Munkaszüneti napokon, illetve a nappalos műszakrenden kívül a Nyugatmagyarországi Termelési Egység irányítói személyzetéből szervezett műszaki készenléti szolgálat áll rendelkezésre. Környezetvédelmi szolgálat: Az EBK tevékenység szerves része a környezetvédelem is. A környezetvédelmi tevékenység területei: Levegőtisztaság védelem; Talajvédelem; Felszíni és felszín alatti vizek védelme; Zaj és rezgésvédelem; Hulladékgazdálkodás; Veszélyes hulladékok ártalmatlaníttatása; Környezetvédelmi mérések és megfigyelések; Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás a környezetvédelmi feladatokat szolgáltatásként veszik igénybe, engedéllyel rendelkező, akkreditált szolgáltatóktól. A tevékenység irányítását, koordinálását az Upstream EBK nagykanizsai szervezete végzi, illetékes személy : Farkas Lajosné, tel.: Az üzem műszaki biztonsági szolgálata: A Nyugat-magyarországi Termelési Egység nem rendelkeznek saját műszaki biztonsági szolgálattal. Havária esetén rendelkezésre áll: 15

15 Erősáramú villamos szakember: Holl József 30/ Gépész szakember: Gábriel László 20/ Irányítástechnikai műszerész szakember:tupcsia János 70/ Katasztrófa elhárításban közreműködő szervezetek: MOL Nyrt. KTD Nyugat-magyarországi Termelési Egység dolgozói (műszaki, gépészeti, villamos szakterület) Bányászati Laboratóriumok Gellénházi Laboratóriuma; Petrolszolg Kft. Pannon Petróleum Kft. (műszaki, gépészeti) Zala Petroltransz Kft. (Szállítási, daruzási szakterület) Baltransz Kft. ( PB szállítás) Waberer s Kft. ( PB szállítás ) Elvitech Kft. (irányítástechnikai, műszerész szakterület) Az esemény, káreset függvényében további erők is mozgósíthatók: pl. Lenti Önkormányzati Tűzoltóság Vízügyi kárelhárítás: Petrolszolg Kft. Zala Petroltransz Kft. Nyugat-magyarországi Termelési Egység Kútüzemeltető csoportja Javító és karbantartó tevékenység: A Nyugat-magyarországi Termelési Egység rendelkezik saját javító és karbantartó egységekkel. A technológia üzemvitelének biztonsága megköveteli a rendszeres felülvizsgálatok, kis, közép és nagyjavítások rendszerszemléletű folyamatának alkalmazását. Előkészítése, a karbantartás megtervezése hosszadalmas, bonyolult feladat, melynek eredménye a TMK terv, mely minden évben írásban kerül kiadásra. Főbb fejezetei: Gépészeti berendezések karbantartása Villamos rendszerek karbantartása Műszerek karbantartása Időszakos ismétlődő szakemberi és szakértői felülvizsgálatok Egyéb a leállás alatt elvégezhető feladatok; A TMK munkák elvégzésének alapja az alábbi három karbantartási utasítás. 16

16 Karbantartási Utasítás erősáramú villamos berendezésekre Karbantartási Utasítás gépészeti berendezésekre Karbantartási Utasítás irányítástechnikai berendezésekre Fenti utasítások szabályozzák a technológiai berendezések karbantartásának előírásait azaz a gyakoriságot, terjedelmet, valamint a feladatokhoz tartozó dokumentálási előírásokat. Az utasítások alapján készülnek el: Az egész évet átfogó, leállást nem igénylő felülvizsgálati és karbantartási tervek. Az egész évet átfogó ellenőrzési és karbantartási tervek havi bontásban készülnek. Az évi egyszeri, a technológia leállását igénylő felülvizsgálati és karbantartási tervek. Az üzemeltető kezelő szervezet munkavállalóinak a már bemutatott leállási feladatsor végrehajtása (azaz anyagáram megszüntetése, kiszolgáló és segédüzemi létesítmények kikapcsolása, nyomásmentesítés, CH mentesítés) után nem feladata a karbantartás (TMK) elvégzése. A TMK folyamatában mint üzemeltetői felügyeletet ellátó személyek vesznek részt az írásbeli munkavégzési engedélyekben meghatározottak szerint. Feladatuk a munkavégzési engedélyekben meghatározott előírások betartásának ellenőrzése, a kivitelezők tevékenységének felügyelete. A karbantartás előkészítése az előre elkészített és jóváhagyott TMK terv szerint történik. A jóváhagyott TMK terv végrehajtását az üzemeltető megbízásából a MOL Nyugat-magyarországi Termelési Egység Üzemviteli csoportja rendeli meg a kivitelezőktől, illetve a saját üzemviteli szakemberektől. Megrendelést csak olyan kivitelező kaphat, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges feltételekkel, hatósági jóváhagyásokkal és bizonyítványokkal. A kivitelezők beszállítók felkészültségének folyamatos ellenőrzését A MOL Nyrt. Egységes Beszállítói Minősítési Rendszere biztosítja (VIG 45, valamint CHKT U - 14 számú utasítások). A megrendelés alapján a kivitelezők készülnek fel a feladatok végrehajtására szakemberrel, anyaggal és eszközökkel. A MOL Nyrt. KTD és a Petrolszolg Kft. közötti együttműködést, az üzemeltető és a szerviz cég feladatait a Vállalkozási Keretszerződés szabályozza. Az tavaszi és őszi nagyleállás időtartama 2-3 hét, amit az EON PED FGT leállási ideje határoz meg. Jelenleg az ortaházi technológiák függetlenül is képesek működni az EON PED FGT üzemmenetétől. A TMK munkák utáni visszaindítást minden esetben munkavédelmi üzembe helyezési szemle előzi meg. Az ismertetett javítási, karbantartási rend indokolttá tette a kivitelezői - beszállítói tevékenység külön szabályzását. 17

17 A munkavégzés körülményeit a KT 17 számú utasítás határozza meg. Rendkívüli körülmények közötti munkavégzésnek minősül: A Nyugat-magyarországi Termelési Egység egész területén, technológiai egységeiben, épületeiben és létesítményeiben rendkívüli körülmények közötti munkavégzésnek minősül: minden olyan tevékenység, amelyet nem az adott technológiai egység üzemeltetésével, felügyeletével vagy ellenőrzésével megbízott munkavállalók végeznek, minden olyan tevékenység, amelyet az adott technológiai egység üzemeltetésével megbízott munkavállalók az érvényes technológiai, kezelési, karbantartási vagy műveleti utasítástól eltérő módon végeznek. A rendkívüli körülmények közötti munkavégzés nem lehet tűzveszéllyel járó tevékenység. Alkalomszerű tűzveszéllyel járó vagy rendkívüli körülmények közötti munkavégzés csak írásbeli engedély birtokában végezhető. Az Írásbeli engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezési rendjét a HG-8 számú utasítás szabályozza. Az utasítás alapján az alábbi engedélyfajták használhatók: 1. számú: ENGEDÉLY tűzveszéllyel járó tevékenység elvégzésére: Csak az operatív egység személyi állományába tartozó munkavállalók által végzett tevékenységek engedélyezésére használható nyomtatványforma. 2. számú: ENGEDÉLY tűzveszéllyel járó munkavégzés engedélyezésére: Az operatív egység területén munkát végző kivitelezők, vállalkozók munkavégzésének engedélyezésére szolgáló formanyomtatvány. 3. számú: ENGEDÉLY rendkívüli körülmények közötti munka végzésére: Csak az operatív egység személyi állományába tartozó munkavállalók által végzett tevékenységek engedélyezésére használható nyomtatványforma. 4. számú: ENGEDÉLY rendkívüli körülmények közötti munka végzésére: Az operatív egység területén munkát végző kivitelezők, vállalkozók munkavégzésének engedélyezésére szolgáló formanyomtatvány. 5. számú: BESZÁLLÁSSAL JÁRÓ MUNKAVÉGZÉSI ENGEDÉLY: Az MSZ :1990 sz. szabvány által meghatározott, beszállással végzett munkák engedélyezésére szolgáló nyomtatvány az operatív egység állományába tartozó munkavállalók és a kivitelezők, vállalkozók részére. A megrendelt munkák műszaki ellenőrzését a Nyugat-magyarországi Termelési Egység Üzemviteli csoportjának szakemberei látják el. A műszaki átadás átvételi eljárások a kivitelezők írásbeli kezdeményezésére, a Műszaki ellenőrzésre felkért szakembereinek közreműködésével történnek meg. 18

18 Laboratóriumi hálózat: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás részére a laboratóriumi hátteret a Bányászati Laboratóriumok gellénházi Laboratóriuma biztosítja, mely mint szolgáltató végzi a tevékenységét. A laboratórium irányítását a budapesti központ végzi. A laboratórium tevékenységét a Technológiai Utasítás és a Minőségügyi Folyamatleírás szabályozza. Szennyvízhálózat: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás saját kommunális szennyvízhálózattal rendelkezik. Tárolókapacitása: 1 db 25 m 3 zárt beton medence. Az éves szinten keletkező szennyviz-mennyiség: m3. Az éves szinten keletkezett szennyvizet szerződés alapján Mentes László (Gellénháza, Széchenyi u. 38.) egyéni vállalkozó szállítja el, aki engedéllyel rendelkezik, mint a térségben működő közszolgáltatást végző szennyviz-szállító vállalkozó. Tűzjelző és robbanási határértéket érzékelő műszerek: A gázfeldolgozó technológia nem kellően átszellőzött létesítményeibe kompresszor és szivattyúházak beépített gázszivárgást érzékelő rendszerek vannak beépítve. A gázérzékelő rendszerek reteszkörként működnek. Az alsó robbanási határérték 20 %-ának elérésekor figyelmeztető jelzést adnak, a 40 % elérésekor azonnal leállítják a gyújtóforrásként szóba jöhető védett berendezést. A berendezés, technológiai egység leállításával egy időben megtörténik az érintett terület lekapcsolása az elektromos hálózatról. A robbanási koncentrációt érzékelő detektorok jelzései: ARH 20 % figyelmeztető fény és hangjelzés a folyamatirányító számítógépen. ARH 40 % figyelmeztető fény és hangjelzéssel a folyamatirányító számítógépen, egy időben a védett területen üzemelő, gyújtóforrásként számba vehető berendezés leállítása. Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás főkapuja üzemszerűen zárt állapotban van. A belépést a kapun elhelyezett kaputelefonon lehet kérni. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás személyzete a kaputelefon kamerájával győződik meg a belépést kérő jogosultságáról. Amennyiben a belépésre jogosultságról kellően meggyőződött a kezelő személyzet, távirányítással nyitja a kaput. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás őrzését vagyonvédelmi cég nem végzi. A terület elektronikai védelemmel nem biztosított. A folyamatos vizuális megfigyelést 19

19 kamerás rendszer nem biztosítja. Esemény észlelésekor a kezelő személyzet a szükséges intézkedéseket, értesítéseket megteszik CH termékek Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomáson keletkező CH termékek földgáz, PB keverékek, olaj-gazolin keverék. Melléktermékek: A gázfeldolgozó technológiában melléktermékek nem keletkeznek. Hulladékok: Már nem hasznosítható hulladékgázok: A hulladékgázok a fáklyán történő elégetéssel kerülnek biztonságosan megsemmisítésre. Fáradt olaj: A kompresszorok é s közlőművek kenőanyagaiból képződő fáradt olaj az erre a célra kialakított 500 literes gyűjtőedényben kerül átmeneti tárolásra. A biztonságos ártalmatlanításról az US EBK Partner szervezete gondoskodik. Az ártalmatlanítás módja, újrahasznosítás a MOL Nyrt. Kőolaj-finomítójában. Szénhidrogénnel szennyezett felitató agyagok: A különböző felitató anyagok ártalmatlanítását külső, a tevékenységre a Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével rendelkező vállalkozó végzi. Az ártalmatlanítás folyamatát az EBK szervezet koordinálja és ellenőrzi. A technológia kialakítása a működési rendszer, annak ellenőrzése és felügyelete biztosítja, hogy a folyamat nem válhat ellenőrizhetetlenné. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés: A veszélyhelyzeti vezetési létesítmények: Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomáson külön veszélyhelyzeti vezetési létesítmény nem került kialakításra. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás irányítási pontja a Kezelő épület. A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere: A többszörösen átfedett hírközlési lehetőségek miatt nem szükséges hírközlési problémát feltételezni. 20

20 A vezetőállomány értesítésének rendszerét felső szintű utasítások szabályozzák. KT 11: A KTD és irányítása alá tartozó MOL Csoport Tagvállalatok területén előforduló események bejelentésének szabályozása. Az utasítások részletesen meghatározzák az események körét, a helyi és felsőszintű vezetés értesítésének eszközeit, módszereit, az értesítések tartalmi és formai követelményeit. Az utasítások külön értesítési riasztási rendet határoznak meg a munkaidőben és a munkaidőn túl bekövetkezett események bejelentésére. Figyelt, rögzített és megjelenített paraméterek: Mennyiségi szabályzókörök paraméterei (7 mérőkör); Szintszabályzó körök paraméterei (6 mérőkör) Hőmérséklet szabályzó körök paraméterei (9 mérőkör) Nyomásszabályzó körök paraméterei (11 mérőkör) Technológián mért mennyiségek paraméterei (22 mérőkör) Technológián mért szint és dp paraméterek (19 mérőkör) Technológián mért nyomások (32 mérőkör) Technológián mért hőmérsékletek (59 mérőkör) Természetesen a távérzékelő rendszerektől függetlenül a technológiában megtalálhatók a helyi kijelzésű nyomás, hőmérséklet és szintállás mutató műszerek is, melyek lehetővé teszik az adatok helyszíni ellenőrzését. A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek: A számítógépes adatrögzítő rendszer által szolgáltatott adatok biztonságosan elegendők a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez. A rögzített adatok lehetővé teszik egy folyamat kialakulásának részletes elemzését, a paraméterek időbeni vizsgálatát, a kezelőszemélyzet tevékenységének, reakcióinak ellenőrzését. Az Ortaháza T-1 olaj és gázgyűjtő állomás munkavállalóinak egyéni védőeszköz ellátását a KT-4 számú utasítás szabályozza. A biztosított védőruházat minősége, mennyisége és védelmi képessége megfelel a 65/1999. (XII. 22.) EüM számú rendeletben előírt követelményeknek. 21

21 A veszélyeztetés sajátosságainak megfelelően további védőeszközök és felszerelések készenlétben tartása is indokolt: Arcvédő álarc; Védőkötények; Vegyszerálló kesztyűk; Fültok A védekezésbe bevonható külső erők védőfelszerelései azonos védelmi képességekkel kell, hogy rendelkezzenek, mint a MOL által biztosított védőruházatok. A védőruházat juttatásának rendjét a KT 4 számú Munkavédelmi Szabályzat Termelés függeléke szabályozza. A kezdődő tüzek oltásához készenlétben tartott tűzoltó készülékek: P 6 CO 2 -oltó készülék 9 db P 6 P 12 Porral-oltó készülék: Porral-oltó készülék: 6 40 db db P 12 CO 2 -oltó készülék: 4 db P 50 Porral-oltó készülék: 2 db Homok 200 literes fémhordóban 5 db Homok Fém tárolóedény 2 db Tüzivíz A Tűzoltóság részére készenlétben van tartva: 230 m3 (2 db 60 m3, 1 db 110 m3 tartályban). A tüzivíz hálózat folyamatosan nincs nyomás alatt, tűzjelzési parancs esetén a kezelő indítja számítógépről a rendszert, vagy ennek hiányában 2 perces késleltetés után a számítógép automatikusan indítja a PB tartályoknál a vízpermetező rendszert, valamint a 2 db tűzcsapot nyomás alá helyezi. A tűzivíz tárolók szabványos A jelű vízkivételi csatlakozókkal vannak felszerelve. A gázfeldolgozó technológia irányítási központjában a műszerházban rendelkezésre álló további eszközök: Légtéri szénhidrogén koncentrációt érzékelő műszerek: Elsősegélynyújtó felszerelés (IV. sz.) 10 db. 1 db. 22

22 4. ORTAHÁZA ORT-1 GÁZFELDOLGOZÓ ÜZEM MŰKÖDTETÉSÉNEK KOCKÁZATA 4.1 Ortaháza ORT-1 gázfeldolgozó üzem működtetésének kockázata Megvizsgáltuk az üzem területén tárolt és a technológiában feldolgozás alatt álló anyagok körét, mennyiségeit és elkészítettük a további vizsgálati feladatok körét. A súlyos baleset kialakulásának meghatározásához megvizsgáltuk a telephely létesítményeit és az ún. holland módszerrel meghatároztuk a további részletes vizsgálatba bevont létesítményrészeket. A módszert és a részletes eredményeket a Létesítmény kiválasztás mappa mutatja be. A kiválasztás során szigorúan véve nem került be egyetlen elem sem a kiválasztandók körébe, azonban a tapasztalatok és az esetleges dominó hatások eredménye alapján (lásd Domino mappa) részletesebben vizsgáljuk a közös kármentőben elhelyezett T61-T68 tartálypark valamint a PB elszállítására szolgáló tartálykocsi lehetséges baleseteit. A technológiában történő balesetek esetén kiszabaduló anyagok mennyisége nem olyan jelentős, mint az említett elemeknél. A következmény analízis elvégzése előtt megvizsgáltuk a telephelyen esetlegesen előforduló DOMINO hatásokat. Ennek eredményeit a későbbi vizsgálatoknál is figyelembe vettük. A DOMINO mappa tartalmazza a részletes vizsgálatot és kiértékelést. Itt meg kívánjuk jegyezni, hogy a T-503/A,B,C jelű földtakarásos és betonfallal lezárt PB tartályok falon kívüli szerelvényeinek egy tartálykocsi robbanás esetén történő sérülése a szerelvények és az átfejtő között elhelyezkedő földgát miatt nem lehetséges. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fentiek figyelembevételével a következmény és kockázati vizsgálatokat és eredményeit. 23

23 4.2 Ortháza következmény 4.3 A halálozás egyéni kockázat és a társadalmi kockázat meghatározása A kockázatszámítás elvégzésére a SAFETI szoftvert használjuk. A szoftver bemenő adatai megfelelnek a fentiekben bemutatottaknak, a következő elérésekkel: Meteorológiai adatoknak a térségre jellemző értékeket vesszük. A későbbiekben bemutatjuk a SAFETI 6.51 szoftver inputjaként definiált meteorológiai adatokat.. A levegő és talajhőmérséklet az országos átlagnak, azaz 10 Cº- nak vesszük. A társadalmi kockázat meghatározásához szükség van a lakossági adatokra. Az üzem 1000 m-es környezetében nincs lakosság, nagy tömeget befogadó intézmény. Gyújtóforrások:A tartályok közelében RB-s készülékek vannak, tehát elméletileg nincs gyújtóforrás a kiáramlás közelében. Ugyanakkor a gyakorlatban feltételezhető, hogy a törés során, az anyag kiömlésével ill. a kármentő aljával való ütközés során (mechanikai) keletkezik gyújtóforrás. További gyújtóforrásként vettük figyelembe az üzemi utakat, ahol nemcsak RB-s járművek közlekedhetnek. A sebességük max. 5 km/h. Az események emlékeztetésül: Az PB teljes mennyiségének kiömlése a tankautóból (9 t) a legnagyobb átmérőjű csővezetéken keresztül. Az esemény gyakorisága a Bíbor könyv 3.19 táblázata alapján /év (G.2). Egy 9 tonna PB-t tartalmazó tartálykocsi katasztrofális törése. A Bíbor könyv 3.19 táblázata alapján /év az esemény gyakorisága (G.1). Az PB tízperces kétoldali kiömlése a csővezetékekből. Feltételezhető a tankautó teljes űrtartalmának kiömlése, és egyúttal az PB tízperces kiömlése a csővezetékből a P503/A,B szivattyú felől. A meghibásodás gyakorisága tartalmazza a kb. 80 m hosszú töltőtömlő és a töltővezeték repedését is, értéke 1, /év). Egy atmoszférikus nyomású, környezeti hőmérsékletű, 60 m 3 -es 40 tonna gazolin tartályhoz kapcsolódó cső sérülése következik be a tartály falához közel, vagy tövében (ennek ellenére 3 m csővel számolunk). A cső átmérője 150 mm. A tartály egy 17.5x40 m betonozott aljzatú kármentőben további 7 (+ 2) tartály helyezkedik el. A kármentőbe az összes anyag elfér. A gyakoriság a Bíbor könyv 3.7 táblázata és a hossz alapján 4, /év. A gyakorisági érték tartalmazza a teljes mennyiség 10 perc alatti kiömlésének gyakoriságát is. Egy atmoszférikus nyomású, környezeti hőmérsékletű, 60 m 3 -es 40 tonna gazolin tartály katasztrofális sérülése. Gyakorisága a Bíbor könyv 3.5 táblázata alapján /év (8 x /év). A tartály egy 17.5x40 m betonozott aljzatú kármentőben további 7 (+ 2) tartály helyezkedik el. A kármentőbe az összes anyag elfér. A 60 m 3 -es tartály sérülése következtében a további 2 db gazolint tartalmazó 60 m 3 - es tartály katasztrofális sérülést szenved. Egyúttal feltételezett 5 x 60 m 3 kőolaj kiömlése. Ennek gyakorisága a gyújtóforrás valószínűségét (0,1) is figyelembe véve, 8, /év. A PB teljes mennyiségének kiömlése 10 perc alatt a földtakarásos tartályból (T503A,B,C) max. 16 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 150 m3-es tartály. Gyakorisága a Bíbor könyv 3.3 táblázata alapján 1,5.10-6/év (3 x /év). A propán teljes mennyiségének kiömlése 10 perc alatt a földtakarásos tartályból (T504) max. 16 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 25 m3-es tartály. Gyakorisága a Bíbor könyv 3.3 táblázata alapján /év. 24

24 Meteorológiai jellemzők Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Zalaegerszegre és környékére. Jellemzően erős kontinentális hatás alatt áll, de időnként az óceáni és a mediterrán hatások is érvényesülnek. A meteorológiai adatok Zalaegerszeg térségére a zalaegerszegi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak ( között). A szélirányok átlagos gyakorisága N [%] között - Zalaegerszeg Irány % É 24,3 ÉK 7,5 K 5,1 DK 11,6 D 17,9 DNy 14,7 Ny 5,8 ÉNy 10,8 Calm 2,4 A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] között - Zalaegerszeg Szélrózsa 8 szélirányban 25 n nw ne 10 5 w 0 e sw se Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 2,4 % s Átlagos havi illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s -1 ] között - Zalaegerszeg Irány I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV É 4,9 4,6 4,9 4,3 4,0 3,7 3,7 3,1 3,6 2,9 3,7 3,7 3,9 25

25 ÉK 2,5 2,7 3,1 2,8 2,6 2,5 2,6 2,4 2,2 2,5 2,2 2,1 2,5 K 1,6 1,9 2,2 2,3 2,3 1,9 1,9 1,9 1,7 1,8 1,6 1,7 1,9 DK 2,3 2,7 2,5 2,7 2,6 2,5 2,2 2,1 2,2 2,5 2,6 2,5 2,5 D 2,5 2,7 2,9 3,1 2,7 2,6 2,6 2,4 2,4 2,8 2,9 2,8 2,7 DNY 2,4 3,0 3,3 3,6 2,5 2,0 2,3 2,0 2,2 2,9 2,5 2,3 2,6 Ny 1,6 1,7 1,8 1,6 1,4 1,5 1,6 1,4 1,4 1,6 1,4 1,4 1,5 ÉNy 2,2 2,8 2,6 2,8 2,3 2,4 2,3 1,8 2,1 1,8 2,1 2,0 2,3 A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége [%] között - Zalaegerszeg Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII F E D C B A

26 4.4 Ortháza kockázatelemzése Egyénii kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) az üzem közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A következő ábrán látható az egyéni kockázat értékelése - 1 személy (külső személyzet) egész napos veszélyeztetése. A halálozás egyéni kockázata azon a területen, ahol lakott terület (Ortaháza) található kisebb, mint 10-6 esemény/év, tehát a veszélyeztetettség mértéke elfogadható. 28a. sz ábra 27

27 28b. sz ábra Társadalmi kockázatra vonatkozó eredmények: A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3 xn -2 ) 1/év, és F>(10-5 xn -2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy 28

28 gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Tekintettel arra, hogy más emberi élet nincs veszélyeztetve, mint a saját munkavállalók, a társadalmi kockázat elfogadható. Abban az esetben, ha a kockázat számításakor nem vesszük figyelembe a saját alkalmazottakat, az F-N görbét nem lehet kirajzolni. Ha a számításokban szerepelnek a saját alkalmazottak is, akkor a társadalmi kockázat továbbra is elfogadható szintű marad, mert F<(10-5 xn -2 ) 1/év. Az F-N görbe ebben az esetben a 29. sz. ábrán látható. 29. sz. ábra A sérülés egyéni kockázata. Veszélyességi övezetek: A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. A sérülés egyéni kockázati görbéket ábrázoljuk az alábbi térképen. 29

29 Belső zóna Középső zóna Külső zóna 30a. sz. ábra Középső zóna Belső zóna Külső zóna 30b. sz. ábra A legnagyobb távolság a kiömlés helyszínétől a Belső zóna határáig 93 m. A legnagyobb távolság a kiömlés helyszínétől a Középső zóna határáig 105 m. A legnagyobb távolság a kiömlés helyszínétől a Külső zóna határáig 229 m. 30

30 4.5 Dominó hatás Belső eszkalációs hatás a 4.2.-es fejezetben van leírva. Külső dominóhatás Az üzem környezetében nem található semmilyen más cég, mely veszélyeztetné az üzemet veszélyes tevékenységével. Ugyanígy az Ortaháza T-1 Olaj és gázgyűjtő állomás sem veszélyeztet semmilyen környező üzemet sem a tevékenységével. 31

31 5. MELLÉKLETEK Belső Védelmi Terv (mellékleteivel) M1. sz. melléklet Biztonsági adatlapok (elektronikusan) M2. sz. melléklet BIR G1. sz. melléklet Az alkalmazottak elhelyezkedése G2. a,b melléklet Tartályok építése (elektronikusan) G3. melléklet Tartályok - oldalnézet (elektronikusan) G4. melléklet Telephelyi Rb.-s térkép Rajzok, térképek o Az ORTAHÁZA község külterület szabályozási terv o Az ORTAHÁZA község közigazgatási terület településszerkezeti terv (rajzok nyomtatott formában, és egy példányban 2006-ban átadásra kerültek) Elektronikus formában o A Komplex technológiai utasítás o Létesítmény kiválasztás (mappa) o Dominó hatás (mappa) o Hibafa értékelés o Summary o Szakirodalom (mappa) o FMEA (mappa) 32