Karsztos területek nitrátspecifikus sérülékenysége, érzékenysége Schlakker Attila Környezettan BSc szakos hallgató Témavezető: Mádlné dr. Szőnyi Judit
A probléma indokoltsága Karsztok: a föld víztározóinak kb. 7-10 %-a Európa: Róma, Bécs, Párizs, Budapest Ausztria, Szlovénia ivóvíz 50 %-a Karsztos régiók http://www.circleofblue.org/waternews/wp-content/uploads/2010/01/world-karst-map-web-1.12.jpg
Vázlat A probléma indokoltsága A sérülékenység fogalma, fejlődése Karsztok sérülékenysége Esettanulmány és hazai helyzet
A nitrát, mint szennyező Egyik leggyakoribb szennyező Mezőgazdaság: műtrágyázás, állattartás Szennyvizek, hulladéklerakók Népességnövekedés fokozódó vízhasználat növekvő nitrát-szennyezés Betegségek: methemoglobinemia, gyomorrák, non-hodgkin lymphoma
A sérülékenység fogalma, a fogalom fejlődése sérülékenység (vulnerabilité, vulnerability) először ALBINET, M. ÉS MARGAT, J. (1970) francia hidrogeológusok Első definíció: egy víztározó szennyezőkkel szemben tanúsított belső tulajdonságait jelenti FOSTER, S. S. D. (1987) Általános és specifikus sérülékenység
A sérülékenység fogalmának fejlődése 1. Általános sérülékenység: univerzális, vízben oldható, elvi felszíni szennyező 2. Specifikus sérülékenység: egy adott szennyezőtípus egy bizonyos víztartó esetében Alföldi (1994): szennyeződés-érzékenység víztartó típus, sérülékenység víztartó rendszer Mádlné (1997): sérülékenység a felszíni eredetű szennyező víztartó rendszerre való hatásának kompenzálási lehetősége
Karszt Oldódási képződmény Fejlett járatrendszer szennyezők gyorsabb terjedése Nincs, ami megszűrje a szennyezőket http://1.bp.blogspot.com/_fnwtf6sdhei/ttezv- A1NWI/AAAAAAAAARA/OwZNpxtZObc/s1600/karst_cave_e.jpg
Karsztok sérülékenysége Kisvíz: hosszú tartózkodási idő kis sérülékenység Áradási időszak: víznyelőkön gyors beáramlás nagy sérülékenység Legfontosabb tényezők 1. Beszivárgási viszonyok 2. Hidraulikus vezetőképesség 3. Tározási tényező térbeli eloszlása
Karsztos víztartók részei Endokarszt: karsztos fő járatok (nagy áramlási sebesség) és kisebb permeabilitású részek Epikarszt: víztároló felső része, víz egy része tárolódik (kis sérülékenység), más része gyorsan jut le az endokarsztba (nagy sérülékenység) Fedőréteg (talaj): legfontosabb védelmet nyújtja vastagság, szerkezet, agyagásvány tartalom, kation csere kapacitás, víztartó képesség, vezetőképesség
Epikarszt és fedőréteg 2 m Fotó: GOLDSCHEIDER, N. 2005 (COST 65 1995 után) Endokarszt Fotó: http://surprising-romania.blogspot.com/2011/01/valea-rea-cave.html
Jordániai esettanulmány Szíria Jordánia Holttenger Izrael Obeidat et al., 2005
A terület karsztosodott 106 vízminta 66 forrás vizéből Minták 77%-a >20 mg/l NO 3- emberi eredetű szennyezés 8 % >50 mg/l NO 3- - emberi fogyasztásra nem ajánlott (WHO, 1993) Kezeletlen kommunális szennyvíz az oka Mezőgazdaság, ipar, jelentős állattartás nincs Források vízgyűjtő területén lévő emésztőgödrök száma nitráttartalom összefügg
Hazai helyzet Leggyakoribb szennyezés a nitrát Számos mintán 50 mg/l feletti koncentráció emberi fogyasztásra nem ajánlott (WHO, 1993) Érzékeny területek kijelölése földtani és beszivárgási tulajdonságok figyelembevételével Nitrát irányelv - Helyes mezőgazdasági gyakorlat Védőövezetek kialakítása szivárgási sebesség figyelembevételével Tevékenységek korlátozása
Érzékenységi besorolás Liebe P., 2006 Felszín alatti víztestek
Nitrátérzékeny területek Kék Tavak Porózus víztartó <50 m mélyen van <100 m mélységben karsztos víztartó van Lila Ivóvíz vízgyűjtő terület Karsztos terület <10 m fedőréteggel Ásvány-, gyógyvíz kivétel
Összefoglalás Nitrátszennyezés figyelmet igényel Karsztok kitüntetett szerepe a vízvédelemben Karsztos víztározók nitrátsérülékenysége nagy rövid tartózkodási idő miatt Helytelen szennyvízelhelyezés, csatornázatlanság visszaszorítása Nitrátérzékeny területek kijelölése, tevékenységek korlátozása a vízkészlet védelme érdekében
Köszönöm a figyelmet!