Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel. Szakdolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel. Szakdolgozat"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel Szakdolgozat A dolgozatot készítette: Bernát Mária Geokörnyezetmérnöki szakirány Tanszéki konzulensek: Kompár László, tudományos segédmunkatárs Dr. Kovács Balázs, egyetemi docens Beadás dátuma: május 6. Miskolc, 2013.

2 Eredetiségi Nyilatkozat "Alulírott Bernát Mária, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a szakdolgozatban csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Miskolc, május a hallgató aláírása

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Célkitűzés Hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok A vízkörforgás A vízháztartási egyenlet Magyarország vízkészlete Felszíni vizeink Felszín alatti vizeink Beszivárgás Beszivárgás fogalma és a beszivárgási kapacitás A beszivárgás fázisai A beszivárgás és a csapadék kapcsolata A beszivárgás meghatározása Szivárgáshidraulikai alapok A felszín alatti vizek osztályozása a tározó réteg jellege és helyzete szerint A talajnedvesség és a beszivárgási folyamat jellemzése A felszín alatti vizek szivárgási tartományai Darcy-féle szivárgás Kifejlesztett laboratóriumi módszerek és eredményeik Talajvízmozgások bizonyítása talajoszlopokkal A csapadék hatása a beszivárgásra A vizsgálati anyagok kőzetfizikai paraméterei Szemcseméret-eloszlás Mérés menete Eredmények értékelése és ábrázolása Szivárgási tényező Szivárgási tényező meghatározása Laboratóriumi mérés menete és eredményei Szivárgási tényező meghatározása számítással és azok eredményei Kapilláris emelkedési magasság Mérés menete Mérések eredményei Vízfelvevő képesség Mérés menete és eredménye Összegzés... 44

4 8. Az oszlopmodell és a mérőeszközök bemutatása Az oszlopmodell leírása A mérőeszközök működése Eredmények és következtetések Az 1. számú minta alulról telítése A 2. számú minta alulról telítése Az 1. számú minta felülről telítése A 2. számú minta felülről telítése Összegzés Javaslattétel Összefoglalás Summary Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék... 67

5 Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel 1. Bevezetés Napjaink egyik legjelentősebb problémája a globális felmelegedés következményeként jelentkező éghajlatváltozás. Számos tudós és kutató foglalkozott már a felmelegedést kiváltó okokkal, miszerint okozhatja a Nap erőteljes mágneses sugárzása, a bolygók állása, a kontinensek helyzete, mégis a kutatások legelfogadottabb és köztudott eredménye, hogy az emberiség idézte elő. Az ipari forradalom óta a légkörbe kibocsátott káros gázok mennyisége erőteljesen felgyorsította a felmelegedési folyamatot, így az éghajlatváltozás olyan sebességgel zajlik, amire az elmúlt 120 ezer évben nem volt példa. Az éghajlatváltozás következményeként megváltozik a jellemző időjárás. Évről évre megdőlnek a hőmérsékleti rekordok, emellett egyre gyakrabban pusztítanak heves viharok, a hurrikánok tartósabbakká, intenzívebbekké válnak. Erős olvadásnak indult az északi és a déli sarkvidék, valamint a magashegységek gleccserei. Ez által az óceánok vízszintje megemelkedik, valamint az ottani élővilág visszafordíthatatlanul károsodik vagy elpusztul. Megváltozik a környezet, eltolódnak az éghajlati övek, mely szintén komoly hatással van az élővilágra. Azonban az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet változását jelenti. A csapadék eloszlása és intenzitása átalakul. Egyes területeken csökken a mennyisége, melynek következményeként a sivatagos területek tovább nőnek és növekszik az ivóvízhiány, míg máshol nagymértékben nő a csapadékmennyiség, ahol a kialakuló árvizek miatt emberek élete kerül veszélybe, a víz szántóföldeket áraszt el, ezzel tönkretéve a termőterületeket. [1] Magyarországon is nő az évi földfelszíni átlaghőmérséklet és a csapadék kismértékű csökkenését is megfigyelték. Ez tavasszal nagyobb, télen kisebb mértékű csökkenést jelent. A csapadék időbeli eloszlása egyenetlenné vált, így jelentősen megnövekedett a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága, intenzitása. Az éghajlat változása alapvetően befolyásolja a vízrajzi viszonyok alakulását. Az egyenetlen időbeli csapadékeloszlás hatására változik vízkészleteink utánpótlódása is, így hazánk legveszélyeztetettebb tényezőivé váltak a mezőgazdasági területek és a hidrológiai rendszerek. [2] 1

6 2012-ben egy pályázati program során a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának Környezetgazdálkodási Intézete elnyerte a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatását. Ennek keretein belül jött létre a Kútfő Projekt (TÁMOP A- 11/1/KONV ), amely a felszín alatti vizekhez kapcsolódó kutatási és fejlesztési modulsorozat. A projekt 5 modulból áll, az utolsó modul a szélsőséges időjárási viszonyok felszín alatti vizeink utánpótlódására és a vízkörforgalomra gyakorolt hatásával foglalkozik. A 3 évre tervezett Kútfő Projektbe 2012-ben kapcsolódtam be. Feladatom a beszivárgás vizsgálata laboratóriumban végzett oszlopmodell kísérletek segítségével, valamint az eredmények feldolgozása és értelmezése. A kutatómunka során végzett vizsgálatok Kompár László tudományos segédmunkatárs vezetésével történnek. 2. Célkitűzés Szakdolgozatom elkészítése azt a célt szolgálja, hogy bebizonyítsam az oszlopmodell kísérletek alkalmasak-e a szélsőséges időjárási viszonyok szimulálására, valamint a közben kialakuló szivárgási folyamatok vizsgálatára. A szivárgási vizsgálatokat két ismert paraméterű mintán végzem el. A kísérlet során homogén, porózus rendszert állítok fel, majd alulról, illetve felülről történő telítés folyamatát vizsgálom, miként alakul a nedvességfront előrehaladása a két különböző telítési eljárás alatt. Munkám során összehasonlítom a két különböző szemcseméretű minta tulajdonságait, valamint összegzésül szemléltető ábrákat készítek a szivárgás alakulásáról. A jövőben szeretném a laboratóriumi kísérletek során kapott eredményeket számítógépes szimulációkkal összehasonlítani, valamint kidolgozni, miként alkalmazhatnánk a mérőműszereket egy esetleges terepi méréssorozat esetén. 3. Hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok Hazánkban speciális hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok uralkodnak. Jelenleg a kontinentális éghajlat az uralkodó, de a Dunántúl nyugati területein a nyugati óceáni, a Dél-Dunántúlon a déli mediterráni, az Alföld középső és keleti részein a keleti száraz kontinentális hatások is érződnek. Ugyanazon naptári évben, ugyanazon területen árvíz, belvíz és aszály is előfordulhat. Ezen időszakok váltakozása az éghajlatunk miatt jelentkezik, a csapadék, a párolgás és a hőmérséklet a legfontosabb befolyásoló tényezői. [3] 2

7 3.1. A vízkörforgás A vízkörforgás a víz halmazállapotának és helyének változásával együtt járó mozgássorozat, mely egy adott megjelenési formából indul ki és e formába tér vissza. A víz a Nap sugárzási energiájának hatására állandó mozgásban van. A folyamat során a Föld légköre és felszíne, illetve a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatba kerülnek egymással, összekötve a változatos formában megjelenő vizeket, így alkotva egységes, zárt hidroszférát. A hidrológiai körforgás lehetővé teszi, hogy Földünk édesvízkészletének mintegy 1%-a folyamatosan megújuljon. [4] 1. ábra: Vízkörforgás Forrás: Waterfacts alapján a szerző saját szerkesztése A felhőképződés után a csapadék eső vagy hó formájában lehull. Egy része el sem jut a felszínig, mert út közben elpárolog vagy felfogja a növényzet (intercepció), mely később szintén a légkörbe párolog. A felszínig eljutó csapadék egy része összegyűlik a mélyedésekben, majd elpárolog, a felszín alá szivárog vagy a felszín lejtését követve lefolyik. Esőzés után szinte azonnal megindul a beszivárgás és a lefolyás, viszont a hó csak az olvadás után kapcsolódik be a vízmozgásba. A lefolyó vizek folyók medrében folytatják útjukat, majd tavakba, tengerekbe, óceánokba jutnak, ahol újrakezdődik a párolgás. A beszivárgó víz egy részét a talaj felső rétege visszatartja, ez közvetlenül a 3

8 talajból elpárolog (evaporáció) vagy a növényzet párologtatja el (transzspiráció). A felszín és a növényzet párologtatását együttesen evapotranszspirációnak nevezzük. A talajba beszivárgó csapadék másik része mikor a felszín közeli talajréteg telítődik leszivárog a mélyebb rétegekbe, majd eléri a talajvíz szintjét. A talajvízig elért beszivárgás egy része a kapilláris emelkedés révén visszajut a talaj felsőbb rétegeibe, ahonnan párolgás által képes ismét visszatérni a légkörbe. Más része a talajvízzel együtt mozog, majd források formájában kilép a felszínre vagy állóvizek, vízfolyások medrébe szivárog, majd szintén párolgásnak indul. [5] 3.2. A vízháztartási egyenlet Az előzőek és az 1. ábra szerint a víz folyamatos körforgásban van. Folyamatát a legegyszerűbb módon a vízháztartási egyenlettel tudjuk leírni: CS=B+P+L± T ahol: CS: csapadék [mm/év] B: beszivárgás [mm/év] P: párolgás [mm/év] L: lefolyás [mm/év] T: a telítetlen zóna víztartalmának változása Az egyenlet legfőbb elemei a csapadék, a beszivárgás, a párolgás, a lefolyás, valamint a telítetlen zóna víztartalmának változása. [4] Csapadék: A csapadékvíz a levegő páratartalmából egyes fizikai állapothatározók változásának hatására keletkezik. A páradús levegő felemelkedése és lehűlése az alapvető oka a csapadékképződésnek. A felemelkedést erős felmelegedés (főként trópusi területeken), a magashegységekben a morfológiai hatások, a mérsékelt égövben és a síkvidéki területeken az időjárási frontok, ciklonok idézhetik elő. A lehűlést viszont az adiabatikus állapotváltozás váltja ki. A csapadék az egyik legfontosabb időjárási tényező, mely alapvető meghatározója egy terület éghajlatának. A csapadékokat 2 nagy csoportba sorolhatjuk, miszerint léteznek mikrocsapadékok (harmat, dér, zúzmara) és makrocsapadékok (jég, hó, eső, havaseső), valamint a cseppátmérő szerint is osztályozhatjuk. Ha a cseppátmérő kisebb, mint 0,5 mm, akkor permetező esőről, ködszitálásról beszélünk, amennyiben a cseppátmérő 0,5 és 1,0 mm közötti csendes esőzésnek nevezzük. Esőről akkor beszélünk, ha a cseppátmérő 1,0 és 5,0 mm közötti. 4

9 Párolgás (evaporáció) és a párologtatás (transzspiráció): A víz a napsugárzás hatására, forráspont alatti hőmérsékleten gőz, pára formájában a légkörbe távozik. A evaporáció a Föld felszínéről, a talajból, a felszíni vizek és a növényzet felületéről történő passzív párolgást foglalja magába. A transzspiráció az élőlények, elsősorban a növényzet aktív vízleadását jelenti, amely sztómákon, kutikulán, rügyeken és egyéb reproduktív struktúrákon keresztül történik. Evapotranszspiráció: A passzív párolgás és az aktív párologtatás együttes megfogalmazása. Tehát az evapotranszspiráció megadja a növényzet aktív vízleadásának és a felszín, a talaj, a felszíni vizek és a növénytakaró felületéről történő passzív párolgás együttes értékét. Lefolyás: A lefolyás abban az esetben alakul ki, mikor a csapadék intenzitása meghaladja a szivárgás sebességét és a talaj bizonyos mértékű beszivárgás után már nem képes több vizet befogadni, így az a terepszint lejtését követve lefolyik a felszínen. Eredménye az összegyülekezés, amely során a csapadék lefolyó hányada egy folyómederbe kerül, jellegét a domborzat határozza meg. [6] Beszivárgás (Infiltráció): A beszivárgás folyamata során a felszínre hullott csapadék a felszín alá szivárog. A beszivárgás a vízháztartási egyenlet térben és időben legjobban változó, valamint legnehezebben meghatározható tagja. (4. fejezet) 3.3. Magyarország vízkészlete A Föld vízkészletének 97%-a tengervíz, 3%-a édesvíz. Az édesvíz 78%-a sarki jégsapkákban tározódik, így a hozzáférhető édesvízkészlet mindössze 0,66%-a a Föld vízkészletének. Magyarország vízkészlete a felszínre hulló csapadék, a felszíni vízfolyásokon keresztül az országba belépő vízmennyiség, valamint a felszín alatt rendelkezésre álló készletek összege. Hazánk területére hulló csapadék sok éves átlag alapján 600 mm, ami kb. 58 km 3 vizet jelent. Ennek nagy része, azaz 52 km 3 elpárolog. Az országba belépő vízfolyásaink vízszállítása évente kb. 114 km 3, az országot elhagyó vízfolyások pedig 120 km 3 vizet foglalnak magukba. [3] 5

10 2. ábra: Hazánk térszíni vízforgalma Forrás: Bodnár L. Fodor I. Lechmann A. (2006.): A természet- és környezetvédelem alapja (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.) 225. o Felszíni vizeink A felszíni vizek források, patakok, folyók és tavak formájában jelenik meg hazánkban. A felszíni vizet legfőképpen a csapadék táplálja, de növeli a mennyiségét a források és a földalatti vizek hozzááramlása is. Alvízi ország lévén vízfolyásaink 96%-a külföldről érkezik (kivéve: Zala, Zagyva-Tarna, Kapos), de csak 3 folyó útján, a Duna, a Tisza és a Dráva által távoznak. Felszíni vizeink összesen közel 120 km 3 méretűek, ezekből mindössze 17%-ot tudunk hasznosítani. [7] Felszín alatti vizeink A felszín alatti vizek a földkéreg kőzeteinek pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben és járataiban található víz. Egy része természetes állapotában is mozgásban van és csak időszakosan tározódik a felszín alatt, ezt aktív felszín alatti vízkészletnek nevezzük. Másik része rétegekbe zárt, természetes állapotában nem áramlik, csak mesterséges beavatkozás hatására jut a felszínre, ez a passzív felszín alatti vízkészlet. A két típus között nincs éles határ, mert a tározódott víz is bekapcsolódhat a mozgásba, míg a mozgó víz egy része is tározódhat. [15] Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben különösen gazdag és ezen víztestek 43%-át hasznosítjuk is. A felszín alatti vízkészleteink 6

11 adják az ivóvízellátás 96%-át. Ezen víztestek kb km 3 méretűek. Összesen 185 db felszín alatti víztest található hazánkban, bár ebből 96 db határral osztott, melyből 40 db hivatalosan is elismert, ezért nagyon fontos, hogy vízkészleteink vízminőségéért szomszédos országainkkal közösen kell felelnünk. [8] A felszín alatti vizeket többféle szempontból csoportosíthatjuk. A magyar szakirodalomban kialakult szóhasználat szerint megkülönböztethetünk talajvizeket, rétegvizeket, karsztvizeket és parti szűrésű vizeket. Talajvíz: A felszín alatti vízkészletnek az a része, amely az első vízzáró réteg fölött helyezkedik el. Eredetét tekintve származhat a felszínről beszivárgott csapadékvízből vagy a felszíni vizek vízáteresztő rétegében tovahaladó részéből, amely a gravitáció miatt mindaddig halad lefelé, amíg vízzáró réteghez nem ér. A talajvíz a legérzékenyebb felszín alatti vízbázis, mind az időjárási viszonyok tekintetében és a szennyezőanyagok szempontjából is. Vízminőségi okok miatt számos talajvízbázis nem hasznosítható ivóvízként. Rétegvíz: A két vízzáró réteg között elhelyezkedő vizeket rétegvíznek nevezzük. 20 m-től akár több kilométerig terjedő mélységben is előfordulhatnak. A rétegvíz többnyire teljesen kitölti a víztartó kőzet pórusait. A szennyezőanyagokra és az időjárás hatásaira legkevésbé érzékeny vízbázis, ennek ellenére a rétegvíz minősége szennyezés nélkül sem minden esetben felel meg az ivóvízellátás feltételeinek. A legjellemzőbb vízminőség rontó összetevők a metán, a mangán, a vas, az arzén és az ammónia. A rétegvizeket több szempont alapján csoportosíthatjuk. Hőfok szerint lehetnek hideg és termális vizek, azaz hévizek. A kettő közötti határ a felszínen 30 C körüli érték. Összetétel szerint lehet egyszerű víz, ásványvíz és gyógyvíz. A rétegvíz nyomásának a terepszinthez viszonyított helyzete alapján megkülönböztethetünk negatív és pozitív (artézi) rétegvizeket. A vízkészlet megújulása szerint lehetnek utánpótlódással rendelkező, kismértékű és korlátozott utánpótlódással rendelkező rétegvizek. Karsztvíz: A talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el a karsztvíz. Két fő típusát különböztethetjük meg. Mikor a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban állnak a karsztvízzel, nyílt karsztvízről beszélünk. Ebben az esetben a fedő kőzet nem vízzáró, így lehetővé teszi a beszivárgást. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáróak, így meggátolják a csapadék és a felszíni vizek karsztvízbázisba történő 7

12 bejutását. A nyílt karsztos területeken a felszíni szennyezések szinte akadálytalanul juthatnak a karsztvízbe, ezért rendkívül érzékeny vízbázisnak tekinthetjük. A karsztvíz vas, mangán és ammónium értékei egy nagyságrenddel kisebbek, mint más víztípusoknál, azonban néhány helyen kiugróan magas a nitrát koncentráció, ami a felszíni eredetű szennyezésre utal. A hideg karsztvizek minősége megfelel az ivóvízellátásra, viszont a magas kalciumhidrogén-karbonát miatt nagy keménységűek. A mélykarsztok vizének kémiai összetétele állandó, ellenben a leszálló karszt vizével, melynek minősége jelentős eltéréseket mutathat. Parti szűrésű víz: A parti szűrésű vízbázisok, olyan vízkivételi rendszer kiépítését teszik lehetővé, mely felszíni vízfolyás vagy állóvíz közelében (10-30 m) települt és a kitermelt víz több mint 50%-a a felszíni vízből származik. Hazánk legjelentősebb parti szűrésű vízkészletei a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád, a Dráva és a Rába mellett találhatóak. Minőségét a felszíni víz minősége, a szűrőrétegben lejátszódó folyamatok és a háttér irányából érkező víz minősége határozza meg. Általában ezeket a vizeket magas vas- és mangántartalom jellemzi. [9] Természetes állapotban a felszín alatti vízkészleteink utánpótlódása történhet a felszíni vízfolyásból, állóvízből és a csapadékból történő beszivárgással, valamint más rétegekből történő hozzáfolyással. Mesterséges úton történhet öntözéssel, csatornából történő hozzáfolyással, valamint visszatáplálással. 4. Beszivárgás (Infiltráció) 4.1. Beszivárgás fogalma és a beszivárgási kapacitás Beszivárgásnak nevezzük azt a folyamatot, miszerint a víz a felszínről a felszín alatti rétegekbe mozog. A beszivárgás a vízháztartási egyenlet térben és időben legjobban változó és egyben legnehezebben meghatározható tagja. Mértékegysége: mm/év. [10] 8

13 A beszivárgást több tényező is befolyásolja: a csapadék intenzitása a csapadék időtartama az évszakok: hőmérséklet, párolgás, nyomás a talaj tulajdonságai: áteresztőképessége, víztartalma, hőmérséklete, párolgása a növényborítottság a területhasználat A beszivárgás mértékét a beszivárgási kapacitással (R. E. Horton, 1945.) határozzuk meg. Horton így fogalmazta meg a beszivárgási kapacitást: A beszivárgási kapacitás a nedvességnek az a maximális összege, amelyet az adott állapotban a kőzet el tud nyelni a lehulló csapadékból. Más néven beszivárgási intenzitásnak vagy beszivárgási sebességnek is nevezhetjük. A beszivárgás intenzitása egységnyi idő alatt beszivárgott csapadék mennyiségét jelenti. Értéke egy kezdeti maximális értékről exponenciálisan csökken az idővel egy konstans értékig. A tényleges beszivárgási sebesség mindig kisebb, mint a beszivárgási kapacitás, kivéve mikor a csapadékintenzitás meghaladja a beszivárgási kapacitást. Mértékegysége: mm/s. [10] 4.2. A beszivárgás fázisai A beszivárgás folyamatát 3 fázisra oszthatjuk: 1. fázis: Felületi beázás A víz összegyülekezik a felszíni egyenlőtlenségekben és a növényzet felületén, levelein. Ez a felületi akkumuláció. Az esőzés intenzitásától függően ez a szakasz akár 30 percig vagy tovább is eltarthat. Hazánk csapadékviszonyai alapján megállapították, hogy nagy csapadékok esetén a legjobb vízvezető képességű homokokon is létrejöhetnek felületi vizek és elfolyás. Így az első fázisban összegyűlt csapadékvíz a 2. fázisban pár cm-es nyomás alatt préseli a vizet a rétegbe. Ezen fázisban lejátszódó folyamatok mérésére még nincs analitikai módszer. 2. fázis: Gravitációs beszivárgás és beszivárgás a kapilláris járatokba A gravitációs beszivárgás során a csapadékvíz bejut a nagy pórusokba, repedésekbe és gyökérjáratokba, majd ezután beszivárog a kapilláris járatokba. Eleinte a víz folyamatosan, állandó sebességgel szivárog alább a pórusokban, majd ebből indul meg a 9

14 finomabb pórusok felé az oldalirányú kapilláris szivárgás. A gravitációs vizet addig csapolják a kapillárisok, míg teljesen nem telítődnek vízzel. 3. fázis: Beszivárgás a réteg teljes telítődése esetén A réteg teljesen telítődik, majd a beszivárgás minimumra csökken, lassan megállapodik és gyakorlatilag egy állandó értéket vesz fel. [11] 4.3. A beszivárgás és a csapadék kapcsolata A beszivárgás első akkumulációs fázisa után, mikor minden leeső csapadékot elnyel a terület, az eső első perceiben igen nagy intenzitású a beszivárgás a nagyobb pórusokba és a vízmentes kapillárisokba. K. G. Reinchardt és R. E. Taylor (1940) kísérletekkel megállapították, hogy a beszivárgás néhány percig egyenletes, tehát a réteg minden felszínre érkező csapadékot elnyel, majd megindul az elfolyás és így a beszivárgás mértéke csökken. A beszivárgási görbe nedves és száraz rétegben ugyanúgy alakul, csak az elfolyás kezdetében tér el. [12] 3. ábra: A beszivárgás alakulása az évszak függvényében Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 460. o. A 3. ábrán látható, hogy télen, a nedves rétegek esetében hamarabb elkezdődik az elfolyás, mert a nedves talajba kevesebb víz tud beszivárogni. A pórusok telítődése és a pórusokba zárt levegő ellenállása miatt gyorsan és nagymértékben csökkenni kezd a beszivárgási intenzitás. A csökkenő intenzitású beszivárgás egy állandó, f c értékhez közelít, amit a 4. ábra szemléltet. [12] 10

15 4. ábra: Intenzitásgörbe Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 461. o. R. E. Horton (1945) megállapítása szerint ez az állandó f c érték akkor sem változik, ha növeljük az eső időtartamát. [12] Az alábbi 5. ábrán látható, hogy amíg az (1) csapadékgörbe a (2) beszivárgási görbe alatt halad, addig minden csapadékot képes elnyelni a kőzet. A két görbe metszéspontjától jobbra megindul az elfolyás és addig tart, amíg a két görbe újra metszi egymást. Ettől a ponttól kezdve az esőzés végéig ismét minden csapadékot elnyel a felszín. [12] 5. ábra: A csapadék (1) és a beszivárgás (2) időbeli kapcsolata Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 461. o. 11

16 Az azonos mennyiségű, de különböző intenzitású csapadékok máshogyan jelentkeznek a felszín alatti vízkészletek utánpótlódásában. Azonos körülmények között a nagyobb intenzitású csapadékok kisebb utánpótlódási mennyiséget eredményeznek a vízkészletnek, mint a kis intenzitású csapadékok. Ezt szemlélteti a 6. ábra. [12] 6. ábra: Különböző intenzitású csapadékok hatása a beszivárgásra 1 intenzív csapadék, 2 csendes eső, 3 beszivárgási görbe Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 461. o A beszivárgás meghatározása A beszivárgás bonyolult folyamatának meghatározására terepen már rengeteg kísérletet végeztek, valamint a kísérleti eredmények alapján megannyi összefüggést állapítottak meg. Ezeket számos kutató dolgozta fel és alkotott egyenleteket a vizsgálatok alapján. A beszivárgás terepi meghatározását több módon is elvégezhetjük. Az egyik legelterjedtebb a parcellamódszer. Ebben az esetben fém- vagy fakerettel körülhatárolt parcellára vizet öntenek, majd a vízszint csökkenéséből határozzák meg az időegység alatt beszivárgó vízmennyiséget. A megfigyelés történhet úgy is, hogy bizonyos vízmagasságot tartanak a parcellán és a vízmagasság fenntartásához szükséges vízmennyiséget regisztrálják. A módszer hátránya, hogy oldalirányú elszivárgás is jelentkezik, ami miatt magasabb beszivárgási értéket mérünk a ténylegesnél. További hibája, hogy a beszivárgás nem természetes viszonyok között történik. Utóbbi kiküszöbölésére az árasztás helyett mesterséges esőztetést alkalmaznak, viszont itt is fenn áll az oldalirányú elszivárgás lehetősége. [12] 12

17 7. ábra: Árasztott parcella Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 459. o. A természetes csapadék alapján történő vizsgálatot elkülönített vízgyűjtőn végzik. Ez a módszer számos hibát kiküszöböl, viszont újabbakat rejt magában. A legnagyobb probléma, hogy csak átlagos viszonyokat lehet vizsgálni, a vízgyűjtő helyi egyenetlenségei nem mutatkoznak meg. [12] Beszivárgást mérhetünk a terepen liziméterek segítségével is. Eredetileg a növényzet párologtatásának meghatározására tervezték. A liziméterek henger alakú edények, melyekben a környezővel megegyező talajt helyeznek el és felületét különböző növényzettel vetik be, majd a földbe süllyesztik. A párolgási veszteséget meghatározása súlymérésen alapszik. Egy helyen általában 10 vagy több lizimétert helyeznek el, melyek közül egyet a csupasz felszín párolgásának tartanak fent. A kompenzációs lizimétert - amely képes egy előre beállított állandó talajvízszintet tartani a mérőedény belsejében, ezáltal biztosítva a növényzet vízellátásának korlátlan utánpótlódását -, hazánkban fejlesztették ki, ami nem csak a párologtatás, de a beszivárgás mérésére is alkalmas berendezés. [13] 13

18 8. ábra: Kompenzációs liziméter 1 beépített nukleáris cső talajnedvességméréshez, 2 liziméter tartály, 3 homogén talaj, 4 szűrőkavics, 5 összekötő cső, 6 vízszinttartó és mérő tartály, 7 párolgásmérő, 8 állandó talajvízállás ellenőrzése, 9 beszivárgás mérése Forrás: Almássy E. (1977.): Hidrológia hidrográfia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.) 77. o. A beszivárgás mérését terepen infiltrométerekkel is végezhetjük. Ezek egy vagy két gyűrűből álló berendezések, melyekhez egy mérőeszköz kapcsolódik, amivel meghatározzák a talajba szivárgó víz mennyiségét, miközben az eltelt időt is regisztrálják. [12] 9. ábra: Kettős falú infiltrométer Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 269. o. A beszivárgás értékét meghatározhatjuk a 3.2. fejezetben bemutatott vízháztartási egyenlet alapján - amennyiben ismerjük a csapadék mennyiségét, a párolgás és az elfolyás mértékét -, továbbá tapasztalati összefüggések és számítógépes szimulációk 14

19 segítségével is. A számítógépes modellezések során számos gyakorlatban megjelenő hibát ki tudunk küszöbölni. Laboratóriumi vizsgálatokat már a 19. sz. végén is végeztek a beszivárgás meghatározására. Legtöbb esetben a talajnedvességet és a nedvességtartalmat határozzák meg és figyelik ezek változását. A módszerek fejlesztése és új módszerek kifejlesztése még ma is folyamatban van, hogy a különböző feltételeknek és követelményeknek eleget tegyenek, valamint olcsóbb és pontosabb módok szülessenek. Laboratóriumban történő beszivárgás meghatározására leginkább oszlopmodelleken végzett kísérletek terjedtek el. A Darcy-törvény mind közül a legismertebb és egyben az egyik legrégebbi oszlopkísérletet írja le, mely a felszín alatti vizek szivárgásának sebességével foglalkozik. [14] 5. Szivárgáshidraulikai alapok 5.1. A felszín alatti vizek osztályozása a tározó réteg jellege és helyzete szerint A felszín alatti vizeket többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. A magyar szakirodalomban kialakult rendszerezés ( fejezet) mellett az alapvető osztályozási módszer egy olyan kettős rendszer, amely a tározó réteg jellegét és a helyzetét veszi figyelembe. A réteg jellege szerint megkülönböztethetünk laza üledékes és szilárd kőzetekben tározódó vizeket. Előbbit szemcsés (homok, kavics, lösz) és kötött (agyag, iszap, tőzeg) rétegek vizére, utóbbit pedig karsztosodó (mészkő, dolomit, márga) és nem karsztosodó (eruptív) kőzetek vizére oszthatjuk. A tározó rétegek fajtája elsősorban a kialakuló vízmozgás jellegét befolyásolja. A réteg helyzete szerint megkülönböztethetünk felszín közeli felszín alatti vizeket, melyek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a felszíni hidrológiai jelenségekkel, valamint mélységi vizeket. Fontos megemlíteni a kétfázisú zóna (szilárd fázis és pórusteret, hasadékokat, járatokat teljesen kitöltő víztér alkotja) felett elhelyezkedő vízkészletet, amelyben a szilárd fázis által ki nem töltött térrészben levegő és tapadóerővel kötött víz található. Ezt a háromfázisú zónát másképpen talajnedvességnek, illetve szilárd kőzetekben kőzetnedvességnek nevezzük. [15] 15

20 1. táblázat: A felszín alatti vízfajták osztályozása a víztartó rétegek jellege és helyzete szerint A víztartó réteg Laza üledékes kőzet Szilárd kőzet jellege Karsztosodó Szemcsés üledék Kötött üledék helyzete kőzet Egyéb kőzet A felszín alatti víz összefüggő felszíne feletti talajnedvesség kőzetnedvesség rétegek talajvíz Felszín közeli nagyrészt kötött rétegek gravitációs víz víz nyílt karszt rétegvíz Mélységi rétegek vízvezető, csak kismértékben összenyomódó rétegben víztároló, csak korlátozottan vízvezető, erősen összenyomódó rétegben mélykarszt hasadékvíz Forrás: Kovács Gy. (1972.): A szivárgás hidraulikája (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.) 21. o A talajnedvesség és a beszivárgási folyamat jellemzése A talajnedvességet általában csak a laza üledékek esetében vizsgáljuk. A talajnedvességet a szemcse és a folyadék határfelületén kialakuló tapadóerő tartja meg, amely a molekulák közötti vonzás hatására jön létre. Ezen erő hatására alakul ki a szemcséket körülvevő hidrátburok, melyet két rétegre oszthatunk. A belső az erősen kötött higroszkópos víz vagy más néven adszorbeált burok. Ezt a réteget még a növények gyökerének szívóereje sem képes felvenni. A külső réteg lazán kötött hártyavíz vagy vízfilm, ugyanis a szemcsétől távolodva csökken a tapadóerő. Ahol a két szemcse hidrátburka találkozik, a tapadóerők összegződnek és a lazán kötött rétegen kívül is fenntartják a vizet a gravitációs erővel szemben, ezt nevezzük pórusszöglet víznek. Kapilláris hézagokról beszélünk, ha az összegződő tapadóerők hatása a teljes térre kiterjed. A hézagtérnek azt a részét, amelyben a tapadóerők már nem képesek megtartani a vizet a gravitációs erővel szemben, gravitációs térnek nevezzük. Kapilláris hártya alakulhat ki a hézagokban, amely visszatarthatja a felülről lefelé szivárgó vizet, ez a függő kapilláris víz. [15] 16

21 10. ábra: Talajnedvesség formái háromfázisú rétegben Forrás: Kovács Gy. (1972.): A szivárgás hidraulikája (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.) 22. o. Ez alatt a talaj gyakran háromfázisú, azaz nincs teljesen vízzel telítve, ezért a feszültségkülönbségek miatt a labilis állapotból egyensúlyra törekszik, így lassú lefelé áramlás alakul ki. Az erősen kötött talajok nem tartalmaznak gravitációs hézagokat, ezért ezekben a talajokban a lassú beszivárgási folyamat a jellemző. Durvaszemcsés rétegekben nem alakul ki kapilláris hártya, így ebben az esetben a beszivárgás lényegesen gyorsabb. A függő kapilláris zónák ellentettje a kapilláris tartomány, amely a talajvíz felszínéhez csatlakozik és vízutánpótlását a talajvízből nyeri. [15] 5.3. A felszín alatti vizek szivárgási tartományai A szivárgó vízmozgást a mozgást létrehozó erők szerint osztályozzuk, melynek alapja, hogy a szivárgási tartományokat a domináns és elhanyagolható fékező erők szerint határozzuk meg. Ezek alapján a felszín alatti vizeket a víz áramlása szerint 5 szivárgási tartományba sorolhatjuk. Abban az esetben, ha a fékező erők közül csak a tehetetlenséget vesszük figyelembe, turbulens áramlásról beszélünk. Amennyiben a tehetetlenség mellett a súrlódással is számolni kell, akkor átmeneti szivárgási tartományról beszélhetünk. Lamináris - Darcy-féle - szivárgás esetén csak a súrlódást tekintjük fékezőerőnek, míg a mikroszivárgás esetén emellett szerepet kapnak a molekuláris erőhatások is. [12] [15] 17

22 1. Tiszta turbulens szivárgási tartomány A vízrétegek áramlási sebessége (kinematikus energiája) meghaladja a vízrétegek közötti súrlódási ellenállást, azaz a rétegek egymáshoz képest kavargó, örvénylő áramlást végeznek. Jellemzően a karsztos kőzetek nagyobb repedésrendszerében és jelentős esésgradiens esetében beszélhetünk turbulens áramlásról. 2. Átmeneti szivárgási tartomány A gravitációs erők és a tehetetlenség mellett egyre fontosabb szerepet kap a súrlódási erő. Főként talajvizek, karsztvizek esetében, kiváló vagy jó vízvezető kőzetek esetében alakul ki ez a szivárgási forma. 3. Lamináris szivárgási tartomány A vízrétegek áramlási sebessége (kinematikus energiája) kisebb, mint a vízrétegek közötti súrlódási ellenállás, azaz a rétegek egymáshoz képest párhuzamosan áramlanak. Elsősorban a talajvizek és parti szűrésű vizek esetén beszélünk lamináris áramlásról. 4. Mikroszivárgási tartomány A mikroszivárgási tartomány ott határolható el, ahol az aktív keresztmetszet állandóvá válik. Ebben az esetben az aktív keresztmetszet a szabad hézagtérfogat összessége egy szelvényben, melyben a víz közlekedik. Mikroszivárgási tartomány leginkább a rétegvizekre jellemző. 5. Szivárgás nélküli tartomány Gyakorlatilag vízzáró kőzetek esetében beszélhetünk szivárgás nélküli tartományról. [8] [12] [15] A különböző szivárgási tartományokat dimenzió nélküli számokkal jellemezhetjük. A turbulens áramlás esetén a Froude-féle számot alkalmazzuk, melyet a fellépő gyorsító és fékezőerő hányadosaként kapunk. Az átmeneti tartomány határait a tehetetlenség és súrlódás hányadosával állapíthatjuk meg, ez a Reynolds-szám. Szivárgási számításokhoz a Reynolds-szám meghatározására mértékadó hossznak a hatékony szemcseátmérőt, míg sebességnek a szivárgási, látszólagos sebességet alkalmazzuk. A lamináris szivárgási sebesség meghatározására már a XIX. század elején születtek képletek. Ezek közül nagy jelentőségű Poiseuille 1842-ben közölt összefüggése, melyet csőben mozgó vízre állapított meg. Azzal a feltételezéssel élt, hogy a víz abszolút gördülékeny. Stokes 1845-ben közölte a szivárgási sebesség meghatározására szolgáló képletét. [12] 18

23 A szivárgási tartományok határait a Reynolds-számmal fejezhetjük ki, melyre az alábbi képlet használandó: Re = ρ vd μ [ ] ahol: ρ: sűrűség [kg/m 3 ] v: szivárgási sebesség [m/s] d: mértékadó szemcseátmérő [mm] μ: dinamikai viszkozitás [kg/ms] 11. ábra: Szivárgási tartományok Forrás: Juhász J. (2002.): Hidrogeológia (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.) 207. o. A tartomány határok megállapítására számos kísérletet végeztek, melyek eredményei közül a porózus kőzetekre általánosan alkalmazott értékeket ismertetjük. A tiszta turbulens (Froude-féle) tartományban: Re > 1000 Az átmeneti tartományt, amelynek létét először Veronese kísérletei érzékeltették, két részre lehet osztani: Második átmeneti tartomány, ahol a tehetetlenségi erő jelentősebb a súrlódásnál: 200 < Re <

24 Első átmeneti tartomány (Lindquist-féle), ahol lassabb az áramlás, a súrlódási erő jelentősebb: 4 < Re < 200 A lamináris (Darcy-féle), lineáris szivárgási tartomány felső határa: Re = 4 A mikroszivárgás és a lamináris tartomány határa nem fejezhető ki adott Reynoldsszámmal, ugyanis ez a határ függ a kőzet vízraktározási képességétől. [12] [15] 5.4. Darcy-féle szivárgás A francia származású Henry Darcy-t Dijon város vízellátásának megtervezésével bízták meg, melynek keretein belül nagyszabású kísérlet sorozatot hajtott végre. Ennek eredményeit 1856-ban publikálta és tiszteletére Darcy-törvénynek nevezték el, mely a hidrogeológia egyik alapvető és legszélesebb körben alkalmazott egyenletévé vált. [16] Darcy kísérlet sorozatában olyan henger alakú testeket töltött meg homokkal, melyeknek mindkét vége nyitott volt. Ezután folyamatosan vizet áramoltatott keresztül a mintákon egészen addig, amíg a két vízszintészlelő csőben állandósult a vízszint. Azt tapasztalta, hogy a kiáramló vízmennyiség arányos a cső két végén mért vízoszlop magasságkülönbségével és fordítottan arányos az áramlás során megtett úttal. [16] 12. ábra: Darcy kísérletének sematikus ábrája Forrás: Egyetemi előadásanyag,

25 Darcy a különböző homoktölteteken átfolyó víz hozamára az előbbi általánosan alkalmazható összefüggést egyenlet formájában is megfogalmazta: [16] ahol: Q = k A d dl = k A A B = k A I [ m3 L s ] Q: egységnyi idő alatt átáramló vízmennyiség [m 3 /s] A B : vízoszlop magasságkülönbsége A és B pontban [m] L: A és B pontok távolsága [m] A: felületi keresztmetszet [m 2 ] k: szivárgási tényező [m/s] I: hidraulikus gradiens [m/m] A Darcy-törvény leírja a szivárgás sebességét a felszín alatti vizekben. A törvény szerint a szivárgás sebessége arányos a szivárgási tényezővel és a hidraulikus gradienssel. [15] v D = k I = Q A [ m s ] Mivel a Darcy-féle sebesség a teljes vizsgált térfogatra vonatkozik, ezzel szemben a szivárgás csak a szabad hézagtérfogattal arányos kisebb részében következik be, ezért a pórusbeli átlagos szivárgási sebességet a Darcy-sebesség és a szabad hézagtérfogat hányadosaként kapjuk. [12] ahol: v = v D n 0 [ m s ] v: pórusbeli átlagos szivárgás [m/s] v D : Darcy-féle sebesség [m/s] n 0 : szabad hézagtérfogat [-] A hézegtérfogat, azaz a porozitás (n) a kőzet hézagtérfogatának és a teljes térfogatnak a hányadosa. A szabad hézagtérfogat, más néven effektív porozitás (n 0 ) a víz mozgásában részt vevő pórusok térfogatának és a teljes térfogatnak az arányát fejezi ki. A hézagtényező (e) a pórustérfogatnak a szemcsék térfogatához viszonyított arányát adja meg. A porozitás és a hézagtényező közötti kapcsolat: [17] e = n 1 n és n = e 1 + e [%] 21

26 6. Kifejlesztett laboratóriumi módszerek és eredményeik Laboratóriumi körülmények között a felszín alatti függőleges szivárgások megismerésére leginkább oszlopmodelleken végzett kísérletek terjedtek el. Számos tanulmány és cikk született a kifejlesztett módszerekről és berendezésekről, melyek fejlesztése és finomítása napjainkban is fontos kutatási terület. Ebben a fejezetben ezek közül szeretnék néhányat bemutatni. A tanulmányok szerint általában hasonló felépítésű berendezések segítségével vizsgálják a szivárgási folyamatokat. Alapját egy PVC vagy akril csőből készült oszlop képezi, mely egy hengerből vagy több kisebb idom egymásra rögzítéséből áll. A szivárgási jelenségeket - attól függően, hogy mely talajparamétert kívánják mérni -, erre a célra kifejlesztett eszközökkel vizsgálják. Továbbá a berendezés szerves részét képezi egy állandó víznyomást biztosító tartály, amely a mintával telt oszlop telítését szolgálja Talajvízmozgások bizonyítása talajoszlopokkal Ebben a tanulmányban a Pennsylvaniai Egyetem által kifejlesztett módszert mutatom be, amely a talajvízmozgások bizonyítását szolgálja. A berendezés megalkotásának célja nem a számszerű adatok kinyerése volt. Elsődlegesen arra tervezték, hogy az egyetemi oktatók látványosan szemléltethessék, hogyan alakul a vízmozgás a felszín alatt. Ez a modell elősegíti, hogy a hallgatók megértsék a komplex kapcsolatokat a talajváltozók között, valamint megtanítja őket, hogy kulcsfontosságú időben mérni a változókat. Az oszlopmodellel több fizikai folyamatot is tudtak szemléltetni, mint a szabad vízelvezetést, a kapilláris vízmozgást, a párolgást és a hiszterézist. [18] A berendezésről: Az oszlop átlátszó, akril lamellákból épült fel, hogy jól szemléltesse a nedvességfront előrehaladását a telítés során. A lamellák 2,5-5,0-10,0 cm magasságúak, közöttük lapos gumigyűrű tömítés található, melyet a vízzáróság érdekében helyeztek el, majd ugyanezen okból kívülről szilikon tömítéssel akadályozták meg az esetleges oldalirányú elszivárgást. Továbbá a stabilitás érdekében az oszlopot 4 db 70 cm-es függőleges menetes szár tartja össze, melyet szárnyas csavarral rögzítettek. A konstrukciót alulról történő telítésre tervezték, így az alsó részén található egy bemeneti/kimeneti nyílás, amin keresztül lehet a vízszintet növelni, illetve csökkenteni. Az oszlop belsejében e nyílás felett perforált fémlemez és szűrőkő került elhelyezésre, hogy elkerüljék a szemcsék 22

27 kimosódását és egyben segíti a víz egyenletes eloszlását is. A bemeneti nyíláshoz kívülről egy Y elosztó csatlakozik, melynek ágait mágnesszelepek segítségével nyitják vagy zárják, attól függően, hogy telítés vagy leeresztés történik. A vizet egy állandó vízszinttel rendelkező fedett, műanyag hengeres (d=20 cm) tartály szolgáltatja, amely az oszlop fölött 50 cm-rel került elhelyezésre. A víztartály túlfolyóval van ellátva, vízutánpótlódását egy változtatható sebességű perisztaltikus szivattyú biztosítja. [18] 13. ábra: Pennsylvaniai Egyetem berendezésének elvi vázlata Forrás: Crile D. James M. H. Cristopher J. D. (1998.): Soil Column to Demonstrate Soil-Water Movement (J. Nat. Resour. Life Sci. Educ., Vol. 27, 1998.) A vízszint növekedését, illetve csökkenését az oszlop mellett egy manométerrel is nyomon követik, továbbá az oszlop tetején elhelyezésre került egy tenziométer és egy TDR. Mindkét eszköz a víztartalom meghatározását szolgálja. A tenziométer egy porózus lemez segítségével méri a víztartalmat, míg a TDR (Time Domain Reflectometry) radiofrekvenciás elektromágneses hullám terjedési sebességének alapján határozza meg azt. A TDR mérési elve, hogy precíziós elektronikus berendezéssel meghatározható, hogy az elektromágneses hullám az adott talajminta ismert hosszán mennyi idő alatt reflektálódik, ez által megadható a terjedési sebesség. A kapott értéket össze kell hasonlítani a vákuumban történő terjedéssel, ugyanis a terjedési sebesség a víz dielektromos állandójától függ, azaz a talajban lévő vízmennyiségtől. A méréshez ismert nedvességtartalmú talajokon végzett mérések eredményeiből származó kalibrációs görbe 23

28 is szükséges. Ez a mérési módszer nagyon ígéretesnek tűnik, viszont maga a műszer nagyon drága. A vezérlési és adatgyűjtési feladatokat egy egyszerű adatgyűjtő végzi. [18] Az oszlop hasznosnak és tanulságosnak bizonyult, valamint hiba nélkül működött. A jövőben tervezik több érzékelő elhelyezését, valamint folytatni a vizsgálatokat a tanórákon kívül is, bízva abban, hogy ez egy kiváló terület lehet fiatal kutatók számára. [18] 6.2. A csapadék hatása a beszivárgásra Szingapurban, a Nanyangi Műszaki Egyetemen is végeztek hasonló kísérleteket. Ebben az esetben a különböző intenzitású szimulált csapadékok hatására létrejövő függőleges beszivárgást vizsgálták. A vizsgálat során olyan körülményeket alakítottak ki, miszerint nincs felszíni víz és az oszlop aljzatát állandó szinten tartották. Az oszlop beépítése során alulra egy durvább szemcséjű, majd erre egy finomabb szemcséjű réteg került. A mérés során telítetlen közegben vizsgálták a csapadék intenzitásának változtatására történő pórusvíznyomás változást, víztartalom változást és a vízelvezetés változását. Továbbá megfigyelték, miként változik a már telített állapotban lévő minta áteresztőképessége a kis változtatások hatására. [19] 14. ábra: A Nanyangi Műszaki Egyetem berendezésének elvi vázlata Forrás: H. Jang H. Rahardjo E.-C- Leong (2006.): Behavior of Unsaturated Layered Soil Columns during Infiltration (Journal of Hydrogeologic Engineering, July/August, 2006.) 24

29 A berendezésről: A vizsgálatokhoz egy átlátszó akril hengerből készült oszlopot készítettek, mely 1 m magas és 190 mm átmérőjű. A csapadékot csepegő víz szimulálja, melyet egy állandó vízszinttel rendelkező tartály biztosít. A csapadék egyenletes eloszlását szűrőpapír segíti. Az oszlop felülről is zárt a párolgás megakadályozása végett. A víztartalom értékeket ebben az esetben is TDR érzékeli, amely az adatokat egy számítógépre továbbítja. [19] A mérés során megállapították, hogy a csapadék intenzitása meghatározóbb szerepet kap a beszivárgás alakulásában, mint az időtartama. A finomabb szemcséjű rétegben a rövidebb időtartamú csapadék késleltetett választ idézett elő a víztartalom és a pórusvíznyomás növekedésében. A csapadék megszüntetése után a pórusvíznyomás és a víztartalom tovább növekedett. A hosszú időtartamú csapadék nem eredményezett késleltetett választ. A pórusvíznyomás és a víztartalom azonnal csökkenni kezdett a csapadék megszüntetése után, amíg a hidrosztatikai egyensúly beállt. Az erősebb intenzitású és hosszabb időtartamú csapadék jobban növelte a pórusvíznyomást, mint a kisebb intenzitású és rövidebb időtartamú, mielőtt az állandó beszivárgási sebességet elérte volna. A kezdeti szakaszban a beszivárgás mértéke nagyobb volt. A csapadékok intenzitásának kisebb változtatása a telített talajok áteresztőképességét minimálisan befolyásolta. Amennyiben a csapadék intenzitása nagyobb a réteg szivárgási tényezőjétől, a pórusvíznyomás a beszivárgás sebességétől függ. Viszont ha a csapadék intenzitása kisebb, mint a réteg szivárgási tényezője, a pórusvíznyomás az intenzitástól függ. [19] Az oszlopkísérletekkel nem csak a csapadék hatása és a beszivárgás vizsgálható, hanem a kapilláris jelenségek megfigyelését is lehetővé teszik. A folyadékok kapilláris mozgására vonatkozóan a kőolajföldtani kutatásokból származnak a legkorábbi adataink. Cary et al. (1989) a Soltrol és a kőolaj beszivárgásának és kapilláris emelkedésének törvényszerűségeit vizsgálta oszlopmodellek segítségével. Ezen elv alapján már hazánkban, a Pannon Egyetemen is végeztek hasonló kutatásokat. [20] A melbourni Monash Egyetem kutatásai alapján az oszlopmodellek alkalmasak lehetnek a széleskörben elterjedt geotextíliák és geomembránok hatékonyságának vizsgálatára is. [21] 25

30 7. A vizsgálati anyagok kőzetfizikai paraméterei A laboratóriumi méréseket 2 különböző szemcsés talajmintán végeztem el. Ebben a fejezetben szeretném ismertetni, hogy a kísérletek során milyen paraméterű anyagokat alkalmaztam és ezeket milyen vizsgálatokkal határoztam meg. Mindkét mintán elvégeztem a szemcseméret-eloszlási vizsgálatokat és a kapilláris emelkedési magasság vizsgálatát. A szivárgási tényezők meghatározását merevfalú permeabiméterrel végeztem, továbbá a szemcseméret-eloszlás alapján mindkét mintára kiszámítottam. A vízfelvevő-képesség mérését csak a 2. számú (0,2-0,6 mm) mintára tudtam meghatározni, ugyanis az 1. számú mintának (2,0-3,5 mm) nem volt 0,125 mm alatti frakciója Szemcseméret-eloszlás Mind a laza és kötött talajok viselkedését alapvetően meghatározza az alkotó szemcsék mérete és a szemcseméret eloszlása. A talajok szemcseeloszlása megadja, hogy a különböző nagyságú szemcsék milyen tömegszázalékot képviselnek a teljes szemcsehalmazban. Gyakorlatban a talajosztályozásnál alkalmazzuk, és fontos szerepet kap a tömöríthetőség, a vízáteresztő képesség, fagy-veszélyesség és a talajok stabilizálhatóságának, illetve stabilitásának meghatározásánál. A szemcseméret-eloszlást laboratóriumi körülmények között határozzuk meg. A vizsgálatok célja a szemcsék nagyságának és a kiválasztott szemcsehatárok közé eső szemcsék tömegszázalékának meghatározása a teljes szitált tömegre. [16] A szemcseméret-eloszlás jellemzésére bevezették az úgynevezett U egyenlőtlenségi együtthatót, amely a görbe átlagos meredekségét jellemzi. Értékét a 60 %-nál leolvasott szemcsék átmérőjének és a 10 %-nál leolvasott szemcsék átmérőjének hányadosa adja. U = d 60 d 10 [ ] Továbbá szokás megadni egy halmaz mm-ben kifejezett mértékadó szemcseátmérőjét (d 50 ), amelyet az 50 %-nál leolvasott szemcseátmérő fejezi ki Mérés menete Lemértem a reprezentatív minta össztömegét, majd összeállítottam a szitasort. Egy szitasor összeállításánál lehetőleg törekedjünk arra, hogy az egymás fölött elhelyezett 26

31 sziták lyukbősége maximum kétszerese legyen az alatta lévőnek. A mintát a szitasor legfelső tagjára helyeztem, majd a tetőt rázárva leszitáltam. A művelet után minden egyes szitán fennmaradt anyag tömegét lemértem. A tömegeket egy táblázatban feljegyeztem a megfelelő szemcseméret határok közé, majd kiszámoltam, hogy az össztömeg hány százalékát adják, majd ez alapján kiszámítottam az összes fennmaradt anyagot, melyet szintén százalékban adunk meg. Ezután meghatároztam az összes átesett anyagot, ami lényegében a 100 %-ból levont fennmaradt anyag. [17] Eredmények értékelése és ábrázolása A kapott értékeket szemilogaritmusos görbén ábrázoltam. Az x tengelyen szerepel a szemcseátmérő (d) mm-ben megadott értéke, az y tengelyen pedig a súlyszázalék %-ban kifejezve. A görbe meredek, közel egyenes lefutású szakaszai azokat a tartományokat jelzik, amelyek a legnagyobb gyakorisággal fordulnak elő a mintában. Ellenben a vízszintes szakaszokkal, amelyek az érintett mérettartomány hiányát jelentik. Ha a görbe lefutása lankás, akkor várhatóan kevésbé vízvezető a képződmény, de jobban tömöríthető, illetve tömörödő. Viszont azok az anyagok, melyek görbéjének lefutása meredek, sok azonos méretű szemcséből állnak, ami általában magasabb vízvezető képességre utal, emellett rossz tömöríthetőséget jelent. 2. táblázat: 1. minta szemcseméret-eloszlás vizsgálata Szitasor lyukátmérő Fennmaradt Összes fennmaradt Összes átesett (mm) (g) (%) (%) (%) 4 2,18 0,45 0,45 99, ,48 56,18 56,63 43,37 2,5 42,67 8,80 65,43 34, ,86 29,46 94,89 5, ,55 5,06 99,95 0,05 0 0,23 0,05 100,00 0,00 Összesen: 484,97 100,00 (szerző saját szerkesztése) 27

32 Súlyszázalék [%] Szemcseméret-eloszlás Minta jele: 1. minta Minta szemcsetartománya: 2,0-3,5 mm 100 kavics homok homokliszt iszap agyag ,1 0,01 0,001 0,0001 Szemcseátmérő d [mm] 15. ábra: 1. minta szemcseméret-eloszlás görbéje (szerző saját szerkesztése) A görbe alapján az 1. minta egyenlőtlenségi együtthatója és a mértékadó szemcseátmérője: U = d 60 3,3 mm = d 10 2,2 mm = 1,5 d m = 3,1 mm 28

33 Súlyszázalék [%] 3. táblázat: 2. minta szemcseméret-eloszlás vizsgálata Szitasor lyukátmérő Fennmaradt Összes fennmaradt Összes átesett (mm) (g) (%) (%) (%) 0,8 0 0,00 0,00 100,00 0,63 0 0,00 0,00 100,00 0,5 5,76 1,11 1,11 98,89 0,4 133,85 25,70 26,80 73,20 0, ,19 30,95 57,75 42,25 0,25 158,32 30,39 88,14 11,86 0,2 29,11 5,59 93,73 6,27 0,1 9,96 1,91 95,64 4, ,7 4,36 100,00 0,00 Összesen: 520,89 100,00 (szerző saját szerkesztése) 100 Szemcseméret-eloszlás Minta jele: 2. minta Minta szemcsetartománya: 0,2-0,6 mm kavics homok homokliszt iszap agyag ,1 0,01 0,001 0,0001 Szemcseátmérő d [mm] 16. ábra: 2. minta szemcseméret-eloszlás görbéje (szerző saját szerkesztése) 29

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS 1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Minimális fluidizációs gázsebesség mérése

Minimális fluidizációs gázsebesség mérése Minimális fluidizációs gázsebesség mérése Készítette: Szücs Botond Észrevételeket szívesen fogadok: szucs.botond.m@gmail.com Utolsó módosítás:2016.03.03. Tartalom I. Mérési feladat... 3 II. Mérő berendezés

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére

Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére NKFP6-28/25 BKOMSZ5 Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére III. Munkaszakasz 28.1.1. - 21.7.15. Konzorciumvezető: Országos Meteorológiai

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása Macher Zoltán 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú járművek kormányberendezéseinek diagnosztikája, javítása, beállítása A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana

9. Áramlástechnikai gépek üzemtana 9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3 Hajók propulziója

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3 Hajók propulziója 4.3 Hajók propulziója A propulzió kifejezés latin eredetű, nemzetközileg elfogadott fogalom, amely egy jármű (leginkább vízi- vagy légi-jármű) meghajtására vonatkozik. Jelentése energiaátalakítás a meghajtó

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN Publication date 2011 Table of Contents Fedlap... vii 1. Mezőgazdasági termények jellemzői... 1 1. A termények mérete... 1

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 VÍZMOZGÁSOK A TALAJBAN

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 VÍZMOZGÁSOK A TALAJBAN GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-0 VÍZMOZGÁSOK A TALAJBAN Wolf Ákos Vízmozgások okai és következményei Vízmozgások okai Vízmozgások következményei Gravitáció Kapillaritás Termoozmózis Elektroozmózis Szemcsék szívóatása

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés tézisei Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016.

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Ömledék homogenitásának javítási lehetőségei fröccsöntésnél és extrúziónál A reprodukálható termékminőséghez elengedhetetlen a homogén ömledék biztosítása. Színhibák elkerülése,

Részletesebben

Az építményt érő vízhatások

Az építményt érő vízhatások Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

(Freeze & Cherry, 1979)

(Freeze & Cherry, 1979) Bevezetés a hidrogeológiába iáb Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 6. TK. Felszínalatti vizek dinamikája Előadó és az elektronikus tananyag összeállítója:

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.3 A csapadékvíz elvezetése Tárgyszavak: csapadékvíz; elvezetés; műszaki megoldások; teknők; csövek; árkok; elszivárgás. Víz nélkül nincs élet a Földön. Világméretekben

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26. Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

3515 Miskolc Egyetemváros. Feladat címe: Készítette: BERE KÁROLY (KYS2DH) BSc szintű, gépészmérnök szakos, Géptervező szakirányos hallgató.

3515 Miskolc Egyetemváros. Feladat címe: Készítette: BERE KÁROLY (KYS2DH) BSc szintű, gépészmérnök szakos, Géptervező szakirányos hallgató. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI INTÉZET 3515 Miskolc Egyetemváros SZAKDOLGOZAT Feladat címe: FÚRÓTORONY TERVEZÉSE Készítette: BERE KÁROLY (KYS2DH) BSc szintű,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek energetikai hasznosításával

Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek energetikai hasznosításával EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Éghajlati Osztály, Klímamodellező Csoport Országos Meteorológiai Szolgálat Vidékfejlesztés

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

Elmélet. Lindabról. Comfort és design. A termékek áttekintése / jelmagyarázat. elmélet. Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód

Elmélet. Lindabról. Comfort és design. A termékek áttekintése / jelmagyarázat. elmélet. Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód Elmélet Lindabról Comfort és design A termékek áttekintése / jelmagyarázat Elmélet Mennyezeti anemosztátok Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód Csatlakozódobozok Fali befúvók Sugárfúvókák Ventiduct

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől

Részletesebben

Z Á R Ó J E L E N T É S

Z Á R Ó J E L E N T É S Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig. Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben