A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A rokkantsági nyugdíj megszűnéséről Zelei Roland Irányadó jogszabályok 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjasok foglalkoztatásáról 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 83/1987. (XII. 27.) MT-rendelet a rokkantsági járadékról 1 Tartalom Oldal 1. A rokkantsági nyugdíj megszűnése 2 2. A 2012. január 1-je előtt megállapított ellátások sorsa 2 3. A 2012. január 1-jétől megállapítható ellátások 6
1. A rokkantsági nyugdíj megszűnése 2 Az egészségkárosodott személyek ellátórendszere 2012. január 1-jétől komoly változáson ment keresztül. A korábbi ellátórendszerben a 40-50 százalékos egészségkárosodással rendelkezők nyugdíjszerű szociális ellátásra (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), míg az 50 százalék feletti mértékben egészségkárosodottak az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén (baleseti) rokkantsági nyugellátásra, rehabilitációs járadékra szerezhettek jogosultságot. 2012. január 1-jétől az új ellátórendszer foglalkoztatás-központú rehabilitációra és a korábbi rendszerrel ellentétben a megmaradt, fejleszthető munkavégző képességre összpontosít. A két új ellátás: a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás a korábbiakkal ellentétben nem nyugdíj-biztosítási, hanem egészségbiztosítási ellátás. 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. 2. A 2012. január 1-je előtt megállapított ellátások sorsa A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő és az öregséginyugdíj-korhatárt 2011. december 31-éig betöltött személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. Ez azt jelenti: Egy nagy csoportot (az 1949-ben és azt megelőzően születetteket) a változás egyáltalán nem érinti, korábbi ellátásukat öregségi nyugdíjként kapják tovább, és időbeli, valamint jövedelmi korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.
2.1 Az átalakítások nem érintik Egy másik, viszonylag kisebb csoport, a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesült személyek számára felülvizsgálat elvégzése nélkül az ellátás hatósági döntésben megállapított határozott időtartamáig továbbfolyósítására kerül a 2012. január havi emeléssel növelt összegben. Az átalakítás nem érinti. A keresőtevékenység folytatásara vonatkozó szabályok változatlanok, tehát az ellátást meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. 2.2 Rokkantsági ellátások A másik nagy csoport az I II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők életkortól függetlenül az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül betöltő (1950. 01. 01. és 1954. 12. 31. között született) III. csoportos baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesülők az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban részesülők, valamint az átmeneti járadékban részesülők Ezek az ellátások rokkantsági ellátásként kerültek továbbfolyósításra a 2011. december hónapra járó összeggel azonos öszszegben. A korábbi rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások esetében az ellátás összegét a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével is meg kellett emelni. A jogszabály úgy határozta meg, hogy az minősül az öregséginyugdíj-korhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. Ezt a kört a rendkívüli felülvizsgálatok nem érintik, amenynyiben viszont soros felülvizsgálati kötelezettség került korábban előírásra, akkor azt végre kell hajtani. 3 A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Keresetként a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
2.3 Kiket érintenek a rokkantsági felülvizsgálatok? Az utolsó csoport, akiket a rendkívüli felülvizsgálatok érintenek. A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő 1954. 12. 31. után született személyek ellátása 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kerül továbbfolyósításra a 2011. december hónapra járó összeggel azonos öszszegben. A korábbi rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások esetében az ellátás összegét a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével is meg kell emelni. Ezek a személyek 2012. január 31-ig kerültek értesítésre, hogy amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képesek, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérhetik a komplex felülvizsgálati minősítés elvégzését. 4 Ha 2012. március 31-éig nem kérte a komplex felülvizsgálati minősítés elvégzését, rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával hivatalból meg kellett szüntetni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. A komplex felülvizsgálati minősítés elvégzését kérő személyek fe lülvizsgálatra kerülnek. A minősítések sorrendje az életkor, keresőtevékenység, az egészségkárosodás mértéke alapján kerül meg határozásra, erről külön, hivatalból kerülnek kiértesítésre. A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.
Figyelem! Az ellátás összegének kiszámítása is különbözik az általános szabályoktól. Ha rokkantsági ellátásra lesz jogosult egészségkárosodása alapján, akkor összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével. Ha rehabilitációs ellátásra lesz jogosult egészségkárosodása alapján, akkor a közfoglalkoztatási bér (71 800 Ft) 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható. Amennyiben a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a rehabilitációs ellátás a közfoglalkoztatási bér (71 800 Ft) 80 százalékával egyezik meg. Amíg az új ellátás megállapításra nem kerül, a rokkantsági nyugdíjra, illetve a rendszeres szociális járadékra vonatkozó 2011. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandóak a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre, az új ellátás megállapítását követően az általános szabályok az irányadók. 5 2011. december 31-én hatályos szabályok a rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységre vonatkozóan: Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjra, rehabilitációs járadékra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A jogosultság elbírálásánál az EGT-tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó szerződő államban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. 2011. december 31-én hatályos szabályok a rendszeres szociális járadék mellett folytatott keresőtevékenységre vonatkozóan: A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapított átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban és bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személyek esetében, amennyiben keresőtevékenységet folytatnak, és hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük, jöve-
delmük havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát, a járadékra való jogosultságot meg kell szüntetni. 3. A 2012. január 1-jétől megállapítható ellátások Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), valamint aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül. 6 Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő passzív táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rokkantsági, rehabilitációs ellátás) folyósításának idejét. Ettől eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.
A biztosított fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. -a határozza meg. A rendszeres pénzellátás fogalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdés i) pontja határozza meg, kivéve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat. A keresőtevékenység fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. (5) bekezdés e) pontja határozza meg azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján szintén figyelembe kell venni. 7 3.1 Megváltozott munkaképességű személyek (egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb) kategóriái A Rehabilitáció nélkül foglalkoztatható személy. B1 Rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható. B2 Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. C1 Rehabilitálható, ezen belül tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. C2 Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható. E Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
Az A kategóriába tartozó személy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult. 8 3.2 Rokkantsági ellátás A B2, C2,, E kategóriába tartozó személyek részére rokkantsági ellátás állapítható meg a többi jogosultsági feltételek teljesülése esetén. A B1, C1 kategóriába tartozó személyek részére rokkantsági ellátás akkor állapítható meg, ha a többi jogosultsági feltétel is teljesül, és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Keresőtevékenység folytatása esetén megszűnik az ellátás, ha jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A minimálbér (kötelező legkisebb munkabér) 2012-ben 93 000 Ft. Az ellátás folyósításának időtartama nincs korlátozva a megváltozott munkaképesség teljes időtartamára. Rokkantsági ellátás mértéke kategória a havi átlagjövedelem de legalább a minimálbér és legfeljebb a minimálbér B2 40%-a 30%-a 45%-a C2 60%-a 45%-a 150%-a 65%-a 50%-a 150%-a E 70%-a 55%-a 150%-a Az ellátásoknak minden esetben van egy legkisebb (minimum) és legnagyobb (maximum) összege! 3.3 Rehabilitációs ellátás A B1, C1 kategóriába tartozó személyek részére rehabilitációs ellátás állapítható meg a többi jogosultsági feltételek teljesülése esetén.
A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Viszont a jogosultsági feltételek bekövetkeztekor újra megállapítható. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor keresőtevékenységet folytat. Rehabilitációs ellátás mértéke: B1 kategória esetén: a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka. C1 kategória esetén: a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka, és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. Az ellátásoknak minden esetben van egy legkisebb (minimum) és legnagyobb (maximum) összege! Rokkantsági járadék változatlanul megállapítható. Ezen ellátásra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált. Legkorábban annak a hónapnak az első napjától állapítható meg, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. 9 A rehabilitációs kártya Rehabilitációs kártya igénylésére az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett (2012. évi) komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. e az is jogosult rehabilitációs kártya igénylésére, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesült. Miért érdemes rehabilitációs kártyát igényelni a megváltozott munkaképességű személynek? Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból a munkaadó adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal
nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. Ezzel a kedvezménnyel a jogalkotó ösztönözni kívánja a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. További ösztönző, hogy a munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. 10