2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1
Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...7 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 29 1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 35 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok... 37 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 43 1.6 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai... 47 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 49 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje... 54 1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái... 56 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 60 1.11 A felvétel és az átvétel szabályai... 66 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai... 68 1.13 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 68 2. Az Általános Iskola helyi tanterve... 70 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 70 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 73 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 84 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 86 2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás... 88 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 88 2.7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái, írásbeli és szóbeli beszámoltatási formák... 89 2.8 Projektmunka (Projektarbeit)... 96 2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 97 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 100 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 102 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 103 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 117 2.14 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési, minősítési elvei... 118 2
3. Az Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve... 125 3.1 A választott kerettanterv megnevezése... 126 3.2 Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei... 126 3.3 A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma... 126 3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 129 3.5 A pedagógusválasztás szabályai... 129 3.6 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái... 130 3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 131 3.8 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 131 3.9 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 132 3.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei.. 134 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei... 139 A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei... 139 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradékok... 140 3
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert ) Köszöntő Köszöntöm a Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola minden dolgozója nevében. Megtisztel bennünket, hogy elolvassa pedagógiai programunkat, melyben családias légkörű iskola mutatkozik be. Olyan hely, ahová szívesen járnak a gyerekek, kötődnek tanáraikhoz, társaikhoz. Remélem, nevelési és oktatási elveink találkozni fognak az Ön gyermeknevelésről alkotott elképzeléseivel, és megerősít bennünket munkánk értelméről, tevékenységünk helyességéről. Varga Katalin igazgató Iskolánk emblémája 4
... tudod-e..., hogy a kezdet a legfontosabb általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk. ( Platón ) Küldetésünk Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol a hatékony magas színvonalú oktatás mellett színes, tartalmas diákélet, gondoskodó, szeretetteljes iskolai légkör várja a gyermekeinket. Ez a mi iskolánk. Az iskola hagyományos profilját megtartva igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez, és minőségi oktatást nyújtani úgy, hogy eközben egy percre sem tévesztjük szem elől, hogy a nevelés az oktatással egyenrangú terület, s minden gyermek iskolásévei egyszeriek és megismételhetetlenek. Minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezzen, hogy egészséges képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, empatikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át. A lakókörnyezetünk szerves részeként kívánunk működni. Olyan arculatot kívánunk kialakítani, ahol diák, tanár, szülő jól érzi magát és elégedett. Pedagógiai munkánk központjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak 5
az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma. A szülőktől kérjük, hogy nevelési munkánkban partner legyen, és az iskolát támogassa céljai elérésében. Tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, a mindennapokban lehetnek olykor még zökkenők is, de a hibák kijavítására folyamatosan törekszünk. Tudjuk, hogy nincs egyszerűen megfogalmazható módszer, sem egyetlen megoldás vagy képlet. A siker apró, de fontos részekből tevődik össze annak érdekében, hogy a legjobbat nyújtsuk a ránk bízott gyerekeknek, akik a jelenben élnek, de a jövőbe kell, hogy tekintsenek. Hatékony iskola kialakítására törekszünk, ahol a pedagógusok kitartóan azon munkálkodnak, hogy meleg és támogató légkörben, aktívan és a személyiség számára ösztönzően tanítsanak. Alapvetőnek tartjuk tehát a jellemet és a tudást erősítő nevelést és oktatást. Ennek érdekében magas követelményeket állítunk az iskolai teljesítményekkel és viselkedéssel kapcsolatban. Azt valljuk, hogy minden tanulót lehet tudásra motiválni intenzív gondolkodással és jutalmazási rendszerrel. Ahhoz, hogy fennmaradjon a megfelelő színvonal állandó ellenőrzés és jutalmazás, pozitív attitűd szükséges. Ugyanakkor egyéni követelményeket állítunk fel, így ösztönözve tanítványainkat a tőlük telhető legjobb munkavégzésre. Mindehhez próbálunk barátságos, pozitív hatást sugárzó környezetet teremteni. Visszatérő programjainkkal kialakítani az iskolával szembeni összetartozó érzést, törekedni arra, hogy gondoskodó iskolává váljunk. Kollégáinkkal szemben követelményként fogalmazzuk meg az iskola céljait elfogadó és azért tenni akaró magatartást. Igényünk, hogy ellenállással és elkötelezettséggel forduljunk szembe a nehézségekkel, hogy megoldás- és ne problémaközpontúak legyünk, hogy diákjaink ne fogadják el a középszerűséget és a sikertelenséget, tudják és akarják feloldani a kudarcot, és ne elégedjenek meg a meglévővel, hanem keressék a még jobbat. 6
1. Az intézmény nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola és alapfokú művészeti iskola. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, minden tanuló felkészítése érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés, amely alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a tanulók személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Művészeti iskolánkban nemcsak az egyén szakmai fejlődése a cél, hanem az is, hogy ki tudja magát fejezni, merjen és tudjon önmaga lenni, valamint nagymértékben fejlődjön együttműködési készsége. Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. A kompetenciaalapú tartalmak, módszerek mellett modern prezentációs eszközöket használ az intézmény. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Tanulóink 1-8 osztályig heti 5 órában tanulják a német nemzetiségi nyelv és irodalmat és heti 1 órában 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben a német nemzetiségi népismeretet. A nyelvoktatásnak ez a formája magába foglalja a nemzetiségi kultúra ismeretét is. Ennek elmélyítését szolgálják: tárgyi emlékek gyűjtése, kiállítások szervezése, irodalmi, zenei anyag, népszokások, népviselet megismerése. A nemzetiségi osztályoknak fontos szerepe van településünkön, hiszen Baranya az egyike a legtöbb nemzetiség által lakott megyéknek. A testvérkapcsolatok létesítésében nagyon előkelő helyet foglaltunk el. 1991 óta van kapcsolatunk az ausztriai Markt Hartmannsdorffal. Egy-egy külföldi utazás, barátság más kultúrközegben, más szokások között élő gyermekekkel, életre szóló élményt jelent tanulóink számára. 7
Angol nyelvet harmadik osztálytól tanulhatnak diákjaink. 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát. Módszertani alapelveink: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei: Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a családdal együttműködve a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1 4. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; 8
az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Akkor tekintjük eredményesnek pedagógiai munkánkat, ha diákjaink az általuk is elfogadott intézményi értékrend és szabályok szerint élnek, tanulnak és viselkednek. E célok elérése érdekében, pedagógiai munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a következőkre: 1. Törekszünk a nevelési és az oktatási folyamat minél teljesebb összhangjára. 2. Fejlesztjük, mind a szaktárgyakhoz köthető kompetenciákat, mind az általános kompetenciákat. 3. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek felismerésére, a tehetséggondozásra 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való különleges bánásmódra 5. Olyan értékrend követésére neveljük diákjainkat, mely az elfogadó és befogadó magatartást, a munka és a tudás megbecsülését és elismerését, az egészséges életvitelt és a környezettudatos magatartást fogadja el követendő értéknek. 6. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. 7. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erősítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. Ennek érdekében: 1. a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt 2. intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben 9
3. megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülőföld iránti szeretetet 4. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az eredményes tanulás technikáját 5. legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete 6. fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a közösségek iránti tisztelet 7. segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat 8. törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az általános alapelvek mellett a nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassa a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően biztosítani kell a megfelelő mozgásés életteret, amely magában foglalja: a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára biztosítja az egészséges környezeti feltételeket, a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök (pl. megfelelő méretű asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát, a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói részére a befogadást segítő ismeretek átadása). 10
A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával indokolt lehet. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztésének alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen 11
tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A zeneművészeti nevelés alapelvei A zeneművészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben is ötvöződnek. Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A zeneművészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 1.1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket a haza felelős polgárává váljék kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően 12
váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során a tanulókban erősítsük a nemzetiségi közösséghez tartozás érzését Nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az iskolai közösség élete, példamutatásunk támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Célunk, megteremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a 13
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság vitakultúra fejlesztését. Elő kell segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítsük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és 14
Pályaorientáció Gazdasági pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiemelt nevelési célok, fejlesztési területek Mozgáskorlátozott tanuló esetén: A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket nevelési célokat és azok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. 15
Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területek nevelési célok megvalósítása megegyezik a Nat-ban foglaltakkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív megerősítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket. A családi életre nevelés Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú önállóság elérése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelőoktató munka fontos feladata. A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására a mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell. Médiatudatosságra nevelés A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást. A tanulás tanítása A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. 16
Testi és lelki egészségre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerő-piac elvárásainak megfelelő magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván. Pályaorientáció Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a mozgásos és pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önállóbb életvitelhez. Beszédfogyatékos tanuló esetén: Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az 17
önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényegkiemelési nehézségei jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. Testi és lelki egészségre nevelés A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban. Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról. Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van. 18
Pszichés fejlődési zavaros tanuló esetén: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Feladataink átfogóan a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése, az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése, a kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása, mindennapos testnevelés, mindennapos művészeti nevelés az alsó tagozaton, alapfokú művészeti nevelés, angol nyelv oktatása szabadon választható tanórai foglalkozásként, a német nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítése, kulcskompetenciák fejlesztése, igényes kommunikáció és érintkezéskultúra érvényesítése, játékigény és játékszükséglet kielégítésének biztosítása, önművelésre szoktatás, alkotási technikák elsajátíttatása és alkotásra késztetés mind a tudomány, mind a művészetek terén, demokratikus létre és életvezetésre való felkészítés, esélyegyenlőség, igényes környezetkultúra kialakítása, 19
munkakultúrára szoktatás, reális önismeretre késztetés, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a prevenció, környezettudatosság fejlesztése, gyerekek képességeinek sokirányú, személyre szóló fejlesztése, közösségi élet formálása, problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése, IKT alkalmazása. Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó céljaink és feladataink A német nemzetiségi nevelés-oktatást intézményünk a nyelvoktató oktatási forma szerint szervezi meg. A hagyományos nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatjuk heti 5 tanórában. A német nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására heti egy tanórát, évi harminchét tanórát biztosítunk. Intézményünk nyitott iskola, ahová nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket önálló tantárgyként (nemzetiségi népismeret) közvetítjük. Német nemzetiségi nyelv és irodalom Alsó tagozaton: A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. elsődleges cél a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátítása (ez egyben eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is) fontos feladat a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése, mint kiemelt terület, olvasási stratégiák elsajátítása, a nyelv változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatása különféle kommunikációs helyzetekben, a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése, játékos, önkifejező gyakorlatok, 20
nyelvi tudatosság, kreativitás, árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igénye, a képességek fejlesztése, az irodalmi nevelés által az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a közismereti és az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, a különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező által az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztése. Felső tagozaton: alapvető célja és feladat az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása, a szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás, az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése, a tanulók nyelvi és irodalmi kultúrájának fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése, a diákok meglévő, gyakorlati nyelvi tudására építve a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva a nyelvnek, mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése, e tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése, a tanulók nyelvi szintjüknek megfelelő német és német nemzetiségi irodalmi alkotásokból keresztmetszetet kapnak, felhívjuk a kortárs és ifjúsági irodalomra is a figyelmet, hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése, fontos célunk, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is képesek önálló ítéletalkotásra. Német nemzetiségi népismeret Az iskola szerepe rendkívül nagy a magyarországi német nemzetiségi nyelv, kultúra és az identitás továbbadásában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztéséren. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Egy olyan nevelési és oktatási kínálatot igyekszünk fenntartani és fejleszteni, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Figyelembe kell vennünk, hogy az asszimiláció következtében nem építhetünk a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire, ezért az eredményességünk érdekében ennek a megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi tartalmakban is. 21