3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó előírásokat amelyet a fű telepítője minden esetben köteles átadni a használónak tartsák szem előtt, mivel a helyi talaj, éghajlati, stb viszonyok, jelentősen befolyásolják a karbantartás menetét. Nyírás A rendszeres nyírás fontos előfeltétel egy minőségi gyep kialakításakor. A gyakori nyírás oldalhajtások kialakítására készteti a gyepet és növeli sűrűségét. A nyírás során megakadályozzuk a gyep magszárba szökkenését, tovább erősítve a vegetatív hajlamot, ami a hosszabb élettartamban nyilvánul meg. A nyírás során eltávolított asszimiláló levélfelület stresszt okoz a növénynek, melyre a fű lecsökkent gyökértömeggel és gyökeresedési mélységgel, valamint csökkenő tartalék tápanyag-képzéssel reagál. A nyírásra adott válaszreakciók érzékenyebbé teszik gyepünket a szárazsággal, a betegségekkel, az ápolási hiányosságokkal szemben. Ezért a nyírásnál egy kompromisszumot kell találni egyrészt a növény tűrőképessége, másrészt a felhasználás igénye között. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között a nyírási magasság megemelésére gyepünk nagyobb asszimilációs felület és gyökértömeg képzéssel reagál. Ennek gyakorlati haszna egyrészről a talaj nagyobb beárnyékolása, valamint a mélyebb gyökeresedés következtében fellépő fokozott szárazságtűrés, másrészről a nagyobb asszimilációs felület következtében fellépő fokozott tartaléktápanyag képzés, ami az általános kondíció javulásában mutatkozik meg. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottabban kell a nyíráson kívüli egyéb ápolási műveleteket elvégezni. A nyírás gyakorisága szoros összefüggésben van az egyéb ápolási műveletekkel, a gyep típusával, faj és fajtaösszetételével, tápanyag-ellátottságával, öntözéssel, évszakkal, gépparkkal, gyepfelület minőségével, stb. Az általános nyírási magasság dísz- és sportgyepnél általában 3,5-5 cm. Nyírásonként a levélhossz 1/3-át szabad csak egyszerre eltávolítani. Gyakori kérdés, hogy a levágott nyesedék rajta maradhat e gyepünkön, mint tápanyag-utánpótlás. Erre csak a helyi viszonyok ismeretében lehet konkrét választ adni. Mindenesetre csak száraz időben végzett gyakori nyírások és biológiailag kellő talajélet mellett képzelhető el a nyesedék tarlón hagyása. Amennyiben a mineralizációs folyamatok nem kellően gyorsak, erőteljes gyepfilc képződés léphet fel a maga káros következményeivel. Nyesedék eltávolítása mellett szóló érvek: nincs gyepfilcképződés kisebb fertőzési veszély betegségek iránt a szakszerűtlenül rajtahagyott nyesedék által okozott kár Nyesedék rajta maradhat amennyiben: gyakori a nyírás, kicsi a nyesedék, száraz az idő egyenletes a terítés talaj biológiai aktivitása magas --> lebomlás
Növekedés intenzitása: A vegetáció lefutása során a füveknek április-májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége míg kora ősszel augusztus végétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétől a nyírások közötti időszak lényegesen meghosszabbodhat. Nyírások gyakorisága: A felhasználás célja erősen befolyásolja a nyírások számát és gyakoriságát. Míg egy mező, legelő, külterjes gyep évi 2-3 nyírással kezelhető, egy labdarúgópályánál átlagosan heti 1-2 fűnyírás történik, gyepszőnyeg termesztő telepen áprilistól szeptemberig 3 naponta nyírunk, míg egy golfgreen esetében ez mindennapi nyírást jelent vegetációban. A nyírási magasság mindig kompromisszum a növény igénye és a használat által támasztott követelmények között. A sportgyepnek simának és rugalmasnak kell lenni, hogy a labda guruljon illetve pattanjon. Ez csak alacsony nyírási magasság mellett valósul meg, ami ellentétes a növény igényével. Ezen alacsony vágási magasságot viszont csak megfelelően gyakori nyírás mellett végezhetjük úgy, hogy gyepünk ne károsodjon. A következő táblázaton a nyírási magasságokat láthatjuk: Gyeptípus Nyírási magasság mm Gyep magassága mm golfgreen 4-7 4-7 fairway 15-25 20-30 focipálya 30-50 40-60 díszgyep 40-60 60-80 park 50-60 60-100 A gyakori és rövid nyírásokat egyes fajok, fajták eltérően viselnek. Általánosságban a finomabb levelű fajták jobban elviselik az alacsony nyírást. A következő táblázat a nyírási magasság alsó értékeit mutatja egyes fajoknál, ahol még a növény nem károsodik a megfelelő fokozatosság betartása mellett. Nyírási magasság (mm) 5-10 Faj Agrostis stolonifera Agrostis capillaris 10-20 Poa supina 20-30 30-50 Festuca rubra Festuca ovina Poa pratensis Lolium perenne Egy labdarúgópálya évi 30 nyírása mellett évente kb. 1 kg nyesedéket produkál négyzetméterenként. Megfelelő biológiai talajaktivitás mellett ez még képes elbomlani és tápanyaggá alakulni. Nagyobb nyesedékképződés és száraz időjárás elősegíti azonban a gyepfilc képződését. Nyírás gépei - A nyírás tisztaságát a fűnyíró minősége határozza meg.
A rotációs forgókéses fűnyíró a legelterjedtebb. Magasabb fű esetén is bevethető. Árfekvése jó, nyírási minősége megfelelő. A hengerkéses fűnyíró magasabb vágási minőséget, rövidebb nyírást tesz lehetővé. Nagy területteljesítmény, magasabb beszerzési és karbantartási költségek jellemzik. Mindkét típusra érvényes, hogy csak egzakt beállítás tesz lehetővé jó minőségű vágást. Trágyázás Trágyázásnak döntő szerepe van a sűrű, terhelhető, vizuálisan vonzó gyep kialakításában, megtartásában. Mint minden élőlénynek, a gyepnek is tápanyagra van szüksége. A tápanyagok beépülnek a növénybe, ugyanakkor fűnyírás nyesedékének eltávolításával kivonásra is kerülnek. Minőségi ugrás jön létre gyepünk állapotában, amennyiben a talaj tápanyagtartalmával, tápanyagszolgáltató képességével összhangban megvalósítjuk növényünk igénye szerinti tápanyagutánpótlását. Melyek a főbb követelmények a fűműtrágyákkal szemben? segítsék elő a sűrű és terhelhető gyepszőnyeg létrejöttét minimalizálják a kiégési veszélyt legyenek gazdaságosak produkáljanak egyenletes növekedést, kevés fűnyesedéket legyenek környezetbarátok, ne szennyezzék a környezetet kényelmesen, könnyen legyen kezelhető TALAJ TÁPANYAGTARTALMA A talaj tápanyagokat raktároz. A növények számára felvehető tápanyagokat figyelembe kell venni a trágyamennyiség meghatározásánál. Törekedni kell a 2-3 évenkénti talajvizsgálatra. Ennek keretében tájékoztatást kapunk talajunk fizikai milyenségéről-kötöttségéről, ph-járól, szerves anyag és sótartalmáról, makro és egyes mikroelem tartalmáról. Mivel a Nitrogén formák a talajban állandóan átalakulnak, meghatározásával csak egy pillanatnyi értéket kapunk, amely nem áll fenn az egész vegetációs periódusban. Ezen okból a kijuttatandó N mennyiséget tapasztalati mutatók alapján állapítjuk meg. A talajvizsgálatok eredményei a következő főbb adatokat tartalmazzák: Talajféleség ph -- Homok, vályog, agyag -- Optimális érték fűfajok számára 5,5-7 ph Tápanyagtartalom -- mg/1oo g talaj (foszfor-p 2 O 5, kálium-k 2 O) TÁPANYAGIGÉNY, TÁPANYAGMENNYISÉG Az éves szükséges tápanyag mennyiséget a talaj tápanyagtartalma valamint a növény tápanyagigénye határozza meg. A növény tápanyagigényét döntően a sportgyep használat módja, intenzitása, valamint a gyepfelület fajtaösszetétele határozza meg. Ha a talajvizsgálat eredményei alapján a talaj tápanyaggal közepesen ellátott, a kijuttatott trágya
fedezi a növény igényét. Alultápláltság esetén emelt adaggal elégítjük ki a fokozott igényt, míg felültápláltság esetén csökkentjük a kijuttatandó trágya mennyiségét. Éves tápanyagigény hatóanyag (g/m 2 ) Gyep használat N P 2 O 5 K 2 O MgO Díszgyep/házikert 10-25 4 10 2 Park, Fairway 10-15 4 8-12 1-2 Sportgyep közepes 15-25 5-10 terhelés erős 25-35 5-10 10-15 2-3 Golfgreen 30-40 0-6 15-20 2-3 MEGJEGYZÉS: Tápanyagigény-gyep tápanyag iránti igénye hatóanyagban...g/m 2 / év TÁPANYAGOK ARÁNYA A talaj tápanyagtartalmától függően minden gyepnek testreszabott trágyázási programot dolgozzunk ki. Különböző trágyaféleségeket kell kombinálni egymással, hogy a szükséges tápanyagokat lehetőleg az optimális arányokhoz minél közelebbi mértékben juttathassuk ki. Minden viszony között alkalmazható univerzális gyepműtrágya ezért nem adható meg. A gyakorlatban alkalmaznak N, NK, NPK, K, P hatóanyagú, valamint mikroelem tartalmú műtrágyákat. A többkomponensű trágyák alapvető előnye, hogy a szükséges hatóanyagot egy menetben juttathatjuk ki. A gyepfüveknél a levéltömeg termelés áll az előtérben, ellentétben a mezőgazdaságban magjukért, gyümölcsükért, virágjukért, gyökerükért stb. termesztett növényekkel. A mezőgazdaságban használt NPK trágyák ezért fűműtrágyaként csak feltételesen alkalmazhatók. Túl magas P tartalmuk következtében a füveknél hátrányos P feldúsulás jöhet létre, s ez elősegíti a nem kívánt vadfüvek pl. Poa annua felszaporodását. Gyepeknél ezért elsősorban olyan trágyák javasolhatók, melyek nem vagy csak kevés P-t tartalmaznak. Kivétel a magvetés ill. gyepregeneráció esetén magas P tartalmú trágyát alkalmazunk. / Eurogreen Starter / Csirázásnál a P elősegíti a csiranövények gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést. A talaj fajtája is hatással van a trágya kiválasztására. Erősen elsoványított homokos hordozóréteg esetén a kimosódás révén erőteljes K veszteség jön létre. Itt magas K-tartalmú trágyákat vessünk be. A késő őszi trágyázásra a kevés N-t, ugyanakkor a sok K-ot tartalmazó trágyaféleségeket alkalmazzuk. Az a N, amely erősen kötött, lassan kioldódó formában van jelen, elősegíti a gyep anyagcsere folyamatait anélkül, hogy csúcsnövekedést indukálna. A K elősegíti az anyagcsere folyamatokat és ellenállóbbá teszi a növényt a szárazsággal ill. téli időjárással szemben. A nyári hőségnapok elviselésében is nagy szerepe van. Amennyiben a gyeptrágyában K-szulfát alakjában van jelen, csökken a kimosódás, valamint a kiégés veszélye. Nyomelemek, mint a nevükből is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek, hiányuk azonban hátrányosan akadályozza a növényi növekedési folyamatokat. Különösen lesoványított homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe. Itt megelőzésképpen nyomelemekkel dúsított fűműtrágyákat használjunk. TRÁGYAFAJTÁK A kínált trágyák különböznek egymástól trágyafajtájuk, hatóanyagtartalmuk és a tápanyagok aránya
tekintetében. Minden trágya a következő csoportok valamelyikébe sorolható: szervetlen /minerális/, szerves /organikus /, szervetlen-szerves, hosszú hatástartamú. A korszerű tápanyag-utánpótlásban a hosszú hatástartalmú gyeptrágyák meghatározó szerepet játszanak. A következő kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek: minimalizálják a kiégési veszélyt, mivel a tápanyagok lassan, talaj mikroorganizmusai által szabályozott folyamatban szabadulnak fel tápanyag arányai a gyep igényei szerint vannak összeállítva nem indukál csúcsnövekedést a lassú tápanyag-feltáródás következtében elősegítik a mélyebb gyökeresedést apró szemcseméret (elit, mini, standard szemcseméret) nem vízmegkötő 25 kg fóliával bélelt papírzsák kb. 1000 m2-re, könnyen szállítható, kezelhető, környezetbarát HOSSZÚ HATÁSÚ GYEPTRÁGYÁK Ezek a termékek egy jó kezdeti hatással valamint egy hosszabb időtartamig tartó egyenletes jó tápanyagellátással rendelkeznek. A hosszantartó egyenletes N-nel való tápanyagellátást csak az azonnal, középtávon valamint hosszú ideig ható N formák kombinációja révén érhető el. A hatóanyagok átalakulása hosszú láncú formákból a rövidebb formátum felé a mikroorganizmusok révén közvetlenül a természetes növekedési tényezőkhöz kapcsolódik / talajhőmérséklet, talajnedvesség/, azokhoz tehát melyek a növények növekedését egyébként is közvetlenül befolyásolják. Így valósul meg az igény szerinti trágyázás. TRÁGYÁK SZEMCSEMÉRETE A trágyák szemcsézettsége befolyásolja a hatóanyag eloszlás egyenletességét. A granulátumnak homogénnek kell lennie, ami annyit jelent, hogy a szemcséknek egyforma méretűnek és hatóanyagtartalmúnak kell lennie. Egy finom granulátum minden előfeltételét megteremti annak, hogy mindegyik fűcsomó megkapja a tápanyagot. Ha ugyanaz a tápanyag kevesebb de nagyobb szemcsében van kijuttatva, a szemcsék közvetlen közelében egy túlzott ellátás jön létre, míg távolabbi helyen hiány tapasztalható. Különösen egy rendszeresen és gyakran nyírt területen van meg a finom granulátumnak az az előnye, hogy gyorsan a gyepszőnyegbe mosódik és nem lesz a nyíráskor újra felszedve a fűnyesedékkel együtt. TRÁGYÁZÁSI IDŐPONTOK A trágyázási időpontok illetve a gyakoriságuk száma a használat módjától és intenzitásától függ. A márciustól májusig tartó időszakban a téli vegetációs szünet után beindul az erőteljes növekedés. A felületek, melyek a téli használat következtében erősen lestrapálódtak, ekkor igénylik az első trágyázást. Ezáltal a füvek regenerációját segítjük elő. Csekélyebb használat esetén az első trágyázás időpontja április közepe. A júniustól augusztusig terjedő időszakban is magas a sportgyep tápanyagigénye. Nyár elején még regenerációs növekedés zajlik, melyet egy bőséges tápanyagellátás elősegít. Júliusban és augusztusban a trágyázás által egyenlíthetjük ki a kánikula miatt beálló növekedési depressziót. A környezet megóvásán túl legfőbb célunk a sűrű és terhelhető gyep megőrzése. Ez előfeltétele az ősz
és a tél kedvező átvészelésének. Csekély igénybevételnek kitett területek augusztus végén, szeptember elején kapják az utolsó trágyázásukat. Szeptember végétől N-tartalmú trágyával ne trágyázzunk. Ezáltal a téli nyugalom előtt álló füvet erős növekedésre késztetnénk. Ennek következtében csökken a betegséggel szembeni ellenálló képesség. Október végétől juttassuk ki a késő őszi trágyát, amely a télen is játéknak kitett pályákon elengedhetetlen. Elősegíti a gyökérképződést, valamint a tartaléktápanyagok képződését, s ez által nő a betegséggel, hideggel szembeni ellenálló képesség. Miután az optimális trágyázási időpontokat megállapítottuk, megcsináljuk a konkrét trágyázási tervet. A trágyák javasolt mennyisége és összetétele meghatározza a kiszórt tiszta hatóanyagot. TRÁGYÁZÁSI TECHNIKA A trágya fajtájának és mennyiségének meghatározása mellett a trágya precíz kijuttatása az utolsó fontos lépés az egyenletes tápanyag-utánpótlás terén. A túladagolás kiégéshez vezet, szennyezi a környezetet, aluladagolás esetén hiány lép fel. Különösen erősen lesoványított hordozórétegen áll a két érték közel egymáshoz, mivel ezek a talajok csak egy mérsékelt pufferképességgel /kiegyenlítőképességgel / rendelkeznek. Nagyadagú trágyázáskor, egyenetlen kijuttatás esetén különböző színű és növekedésű zónák keletkeznek. A kijuttatást száraz időben végezzük, hogy a szemcsék egészen a talajra essenek. Kivétel: Szilárd formájú gyomirtót párás harmatos fűre juttassunk ki, mert így a hatóanyag a levélen jobban megkötődik és a növény levelén keresztül hatásosabb lesz a felszívódása. Mélytrágyázásnál a levegőztetés, lyuggatás után végezzük el a trágyázást és utána boronázzuk meg a területet, mert így elősegítjük a szemcsék minél teljesebb mértékű bemosódását. Az így 5-6 cm mélységre bedolgozott trágya elősegíti a gyökerek mélyebb rétegekbe való hatolását, a gázcserét, melyeknek következtében javul füvünk állapota. Öntözés Gyepszőnyegezésnél: A gyepszőnyeg él. Rögtön a lerakás és az 1. hengerezés után alaposan öntözzünk. Soha ne hagyjuk kiszáradni. Alapszabály, hogy a lerakás után azonnal 15 l/m 2 körüli vízmennyiséggel locsoljunk. Minél hamarabb, annál jobb. A következő 3 hétben is napi többszöri öntözés szükséges. Gyep vízigénye A természetes csapadék mennyisége, térbeli és időbeli eloszlása csak ritkán felel meg a növény igényének. Amennyiben a szükséges víz természetes csapadék illetve a talaj vízkészlete alapján nem áll rendelkezésre, a hiányt öntözéssel pótoljuk. A gyep vízigénye a mikroklíma, a fajtaösszetétel, a talaj és a környezeti tényezőkön túlmenően, döntően a hőmérséklettől függ. A gyepfelület vízigénye ezek figyelembevételével 1-7 liter /m 2 /nap = 10-70m 3 /hektár /nap. 1. sz. táblázat. Gyep vízigénye hőmérséklet függvényében: Gyep vízigénye a hőmérséklet függvényében Napi maximum Celsius Vízigény/ mm/nap Öntözés gyakorisága napokban 35 C felett > 8 2-3
30-35 6-8 3-5 25-30 4-6 5-8 20-25 3-4 7-9 15-20 2-3 7-9 Általánosságban a ritkább időszakonkénti, de nagyobb adagú öntözés javasolható. Gyakori kis vízadagokban történő öntözés a gyökeresedés elsekélyesedéséhez vezet, mivel a gyökerek a mindig nedves feltalajban maradnak. Ez erősen csökkenti gyepünk taposás és szárazságtűrését. A növényállományban a nemkívánatos Poa annua és Poa trivialis fajok könnyen felszaporodnak és kiterjednek. Fontos a csapadék mérése csapadékmérővel, illetve a kijuttatott öntözővíz mérése és öntözési napló vezetése. A helyes vetőmag megválasztásával bizonyos mértékig csökkenteni tudjuk az öntözéshez szükséges víz mennyiségét. Mivel az öntözővíz korlátozott mértékben előforduló természeti erőforrás, melynek komoly költségei vannak, igyekezzünk az öntözést célszerűen minimalizálni. Csak semmi pazarlás. Ebben segíthet a magas színvonalú öntözési technika: öntözés helyes időpontjának megválasztása-napnyugta után, szórófejek helyes beállítása, megfelelő átfedések, szélcsendben történő öntözés. Lyuggatás A legerősebben összetömörödésnek kitett rész a gyep felső néhány centiméteres része. Következésképpen összetömörödés, levegőtlen körülmények jönnek létre. A lyuggatással hatékonyan javítjuk a felső részek átlevegőzését. Lyuggatás során a lyuggatógép tüskéi négyzetméterenként lyukak sokaságát hozza létre 5-10 cm mélységben, melynek a következő kedvező hatása van: csökken a feltalaj összetömörödése javul a vízelnyelés növekszik a gyökérzet növekedése és gázcseréje csökken a gyepfilc képződése A lyuggatógép akkor fejti ki kedvező hatását, ha tüskéi lyukas, kónuszos kiképzés folytán kis földdugókat emelnek ki a talajból. Amennyiben a lyuggatógép tüskéi tömörek, további összetömörödést idéznek elő. A lyukak sűrűsége meghatározza a lyuggatás hatékonyágát. Egy perforátor négyzetméterenként 300-400 db 5-7 cm mély lyukat készít. Munkavégzés előtt szárazság esetén a talajt be kell öntözni a megfelelő eredmény elérése céljából. A munkavégzés egész évben hatékony. Kötött talaj esetén homokszórással kombinálva jobb és tartósabb eredményt kapunk. A lyuggatás során keletkezett lyukakat kvarchomokkal feltöltve javíthatjuk a feltalaj vízelnyelő képességét. A lyuggatás során kitermelt földugók a területen maradhatnak, homokkal keverhetőek vagy a gyepfelületről eltávolíthatók. A levegőztetés egy formája a hasítékolás, amikor is késekkel vékony hasítékot vágunk a gyepbe, hogy javítsuk a feltalaj átszellőzését. A hasítékolásnak ugyanolyan kedvező hatása van, mint a gyepszellőztetésnek. Homokszórás A gyepfelületek légcseréje és vízátbocsátása az eliszapolódás, használat következtében fellépő összetömörödés hatására idővel csökken. Felületi egyenetlenségek keletkeznek. Rendszeres kvarchomok kiszórás a következő pozitív hatásokkal bír:
levegő és légcsere javul kis felületi egyenetlenségek kiegyenlítődnek a feltalaj szárazabb lesz lyuggatással kombinálva a feltalaj homokban gazdagabb lesz segíti a gyepfilc gyorsabb lebontását Kijuttatása 2-6 liter / m2 mennyiségben javasolható. A nagyobb mennyiséget két részben juttassuk ki. A homok feltalajba való keverése céljából lyuggatással kombináljuk, így mindkét tevékenység pozitív hatása fokozható. A homok legyen agyag és mészmentes, télálló, 0-3 mm szemcseméret a javasolható. Mosott folyami vagy bányahomok illetve ezen méretre őrölt kőzúzalék alkalmazható. A sarkos szemcse nagyobb pórusteret hoz létre a lekerekítettel szemben. Kötött talajokon évente 2-3 alkalommal célszerű homokot kijuttatni 2-5 l/m2 mennyiségben. A kötöttebb talajoknál a homok több durva frakciót, míg lazább talajoknál több finom frakciót tartalmazzon. Fontos a kijuttatás egyenletessége csekély mértékű talajtömörítés mellett. Top dressing a homokszórás nemzetközi terminológiája, melynek lényege, hogy a meglévő gyepet felülről, a gyep fejlődését kedvezően befolyásoló anyaggal felülterítik. Ezen anyag leggyakrabban mosott homok, komposzt és valamilyen talajjavító anyag, illetve trágya keveréke. Részben talaj szerkezetének javítása részben tápanyag-utánpótlás részben felületi egyenetlenségek csökkentése céljából kerül kijuttatásra. Alkalmazása elsősorban homokos felépítésű sportgyepeken szükséges. Budapest, 2013.10.11.