Digitális stratégia 2025 (Részletes beszámoló) A program tíz cselekvési területe 1. Gigabit alapú optikai kábelhálózat kiépítése 2025-ig A nagyteljesítményű szélessávú internet hálózat a digitálizáció alapkövetelménye és előrevivője, éppen ezért kiépítése nélkülözhetetlen Németország számára. A német szövetségi állam újabb digitális vívmányok feltalálását és a már meglévőek használatának a növelését, illetve fenntartható fejlesztését tűzte zászlajára. Ehhez egy jól működő digitális infrastruktúrára van szükség, amelyek a működése során teljesül az alábbi három feltétel: nagy kapacitás, széleskörű hozzáférhetőség és alacsony válaszidő. A célok elérése érdekében az alább intézkedéseket kívánják foganatosítani: Létre kell hozni egy közel tíz milliárd euró értékű befektetési alapot a gigabites internet hálózat kiépítésére a vidéki területeken. Optimalizálni kell és össze kell hangolni a különböző támogatási programokat. Létre kell hozni egy Gigabit-kerekasztalt minden érdekelt partner közreműködésével: telekommunikációs szolgáltatók, német szövetségi állam, tartományok és járások, vállalkozói szféra, szövetségek. A cél, hogy közösen fejlesszenek ki egy stratégiát a gigabites internet hálózat kiépítése érdekében. Enyhíteni kell a gigabites internethálózat tervezéséhez és építéséhez kapcsolódó eljárási, illetve kivitelezési szabályokon. Fel kell gyorsítani a tervezési időszakot és csökkenteni kell az építési költségeket. Az 5G elterjesztése során Európának törekednie kell a technológiai vezető szerepre. Befektetés- és innováció-baráttá kell tenni a jogi keretfeltételeket és a szabályozási gyakorlatot. 2. Lendületet kell adni a cégalapításoknak: fontos feladat a startupok támogatása, valamint a fiatal és a már nagy múlttal rendelkező cégek közötti együttműködések ösztönzése A startupok a digitális átalakulás mozgatórugói. Sokan közülük digitális megoldások és üzleti modellek kifejlesztésével foglalkoznak, amelyek gyorsan skálázhatóak és izgalmas megoldásokat kínálnak a hosszabb ideje működő vállalkozások számára is. Ezért több mint kritikus, hogy a hightech cégalapítások száma 1995-2005 között 40%-kal esett vissza. Ezért nagy szükség van a startupok támogatására és a bürokrácia csökkentésére annak érdekében, hogy hosszú távon sikeresen tudjanak működni és be tudjanak törni a nemzetközi piacra. Németországban egy startup finanszírozási szükséglete kétéves időtartamban kb. 2,5 millió euró. A legtöbb startup kockázati tőkére szorul. A kockázati tőkepiac az ország gazdasági erejéhez 1
képest azonban túl kicsi. Kevés olyan nagy pénzügyi alap van, amely megfelelő nagyságú tőkét tud biztosítani a vállalkozások számára. Természetesen vannak ugyanakkor bizalomkeltő fejlemények is Németországban, elsősorban Berlinben. Az ottani startupok 2015-ben 2,1 milliárd eurót gyűjtöttek össze befektetőktől. Ezzel az európai városok rangsorában az első helyen áll. A befektetések nagy része azonban egy forrástól jött - a Rocket Internettől. A célok elérése érdekében az alább intézkedéseket kell foganatosítani: Szükség van a startupok rendelkezésére álló támogatási eszközök továbbfejlesztésére. A High-Tech-Gründerfonds III. támogatási időszakát 2017-től 300 millió euróval kell elindítani. 2016-tól át kell alakítani az INVEST - programot a hatékonyságnövelés érdekében. Versenyképesebbé kell tenni a kockázati tőkerendszert és ehhez javítani kell a szabályozási és az adózási környezetet. A tőzsdét, mint pénzügyi forrást be kell vonni a fiatal, innovatív vállalkozások finanszírozásába és ezzel egy fontos exit-csatorna nyílik mega kockázati tőkefinanszírozás számára. Az új Cégalapítási verseny digitális innovációk kifejlesztése érdekében programmal támogatni kell a potenciális fiatal vállalkozókat már a korai tervezési időszakban. Ösztönözni kell a német startupokat a nemzetközi piacra lépés tervezése és megvalósítása során. Elő kell segíteni a fiatal vállalkozások és a nagyobb múlttal rendelkező cégek közötti együttműködéseket, hogy innovációs erejükkel hozzájáruljanak azok kutatás-fejlesztési tevékenységeinek a javításához. A nőket ösztönözni kell arra, hogy vágjanak bele a cégalapításba. Az államigazgatás digitalizálásán keresztül el kell érni a cégalapítási folyamat egyszerűbbé tételét, a bürokratikus teendők csökkentését, hogy a startupoknak több ideje maradjon arra, hogy sikeresen megvethessék a lábukat a piacon. Ezen kívül a bürokrácia csökkentés érdekében a cégalapítás kezdeti időszakában be kell vezetni egy új, egységes információs rendszert. Gründerportal 4.0. alatt összegyűjtésre kerül minden cégalapítással kapcsolatos információ és tanácsadási szolgáltatás azért, hogy csupán egy eszköz alkalmazásával egyszerűvé és hatékonnyá váljon a cégalapítás. 3. Olyan szabályozási környezet megteremtése, amely hozzájárul ahhoz, hogy több befektetés és innováció valósuljon meg A Data Economy dinamikájának és anyagi hasznának nagy részét napjainkban Európán kívüli vállalkozásoknál és régióknál kell keresni. Mialatt az infokommunikációs szektor az USA-ban 2001 és 2011 között a bruttó nemzeti össztermék növekedésének 55%-át tette ki, az EU-ban csupán a 30%-át. 2
A jövőbeni fejlődés azonban nyitott. Az innovátorok rövid idő alatt világszintű vezetőkké válhatnak, míg a valamikori nagyok gyorsan a süllyesztőben találhatják magukat. Attól is függ, hogy ki lesz a holnap győztese, hogy ki tudja a legkedvezőbb és leghatékonyabb szabályozási kereteket teremteni a további digitális fejlődés számára. Mindenekelőtt létre kell hozni egy európai Egységes Digitális Piacot (Digital Single Market - DSM), amely egyszerre szolgálja a fogyasztók és a gyártók érdekeit is. A következő intézkedések különösen fontosak: A technikai DSM megteremtése. Az EU-nak világszinten vezető szerepet kell betöltenie a norma- és szabályalkotás területén. A jogi DSM megteremtése. Ki kell építeni egy fenntarthatóan működő európai telekommunikációs jogi keretrendszert. Az online platformokat és közvetítő közegeket is szabályozás alá kell vonni úgy, hogy megközelítőleg ugyanolyan versenyfeltételek keletkezzenek a hasonló szolgáltatásokra nézve. Figyelembe kell venni az online piacok sajátosságait a kartelleket szabályozó törvényben. Be kell azonosítani és meg kell szüntetni a határokon átnyúló e-kereskedelmet érintő jogi és egyéb akadályokat. Azért, hogy Európa az 5G technológia elterjesztése során, világszinten technológiai vezető szerepet tudjon elérni, a telekommunikációs rendszerben a csavarokat a megfelelő helyen kell meghúzni. Közös alapokon (például: adatbiztonság és adatszuverenitás) nyugvó európai adattárolási politikát kell kifejleszteni. A nemzeti jogi kereteket felül kell vizsgálni a digitalizációra való tekintettel. Ezért szükség van egy digitális törvénykönyv kidolgozására, amely a nyitott és egyenlő verseny, az adatbiztonság és adatszuverenitás, valamint az európai harmonizálás alapelveit követi. 4. Elő kell mozdítani az intelligens hálózatosodás erősítését a gazdasági világ kiemelt infrastruktúráiban Az intelligens hálózatosodás a digitális vívmányok átfogó és rendszerszerű használatát jelenti a kiemelt infrastruktúrákban, mint az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az oktatási rendszer és az államigazgatás. Lehetővé teszi a nagyobb mértékű társadalmi és politikai részvételt, illetve a teljesítménynövekedést, a hatékonyság emelkedést és a növekedést a nemzetgazdaság említett rendszereiben. A Fraunhofer ISI intézet felmérése szerint az intelligens hálózatok évente 56 milliárd euró értékű össztársadalmi hasznot tudnak létrehozni, amelyből 39 milliárd euró a hatékonyságnövekedésre és 17 milliárd euró a további növekedési impulzusokra jut. Az alábbi lehetőségek kihasználása érdekében számos kezdeményezés áll rendelkezésre, amellyel az intelligens hálózatosodásnak lendületet lehet adni: 2015 őszén a német szövetségi kormány útjára indította az Intelligens hálózatosodás stratégiáját a Digitális Agenda 2014-2017 végrehajtásához kapcsolódó intézkedések részeként. 3
2015 novemberében a német szövetségi kormány döntött az Energiewende digitalizációjáról szóló törvény tervezetéről. 2016 elején életbe lépett az e-egészségügyről szóló törvény. Célja, hogy előkészítse az utat a telemedicina fokozottabb használatához, de még optimalizálásra szorul. 5. Az adatbiztonság erősítése és az adatszuverenitás fejlesztése A digitalizáció okozta társadalmi változások paradigmaváltást kívánnak meg az adatpolitikában is. Az adatok a digitális gazdaság központi nyersanyagai. A továbbiakban az adatgyűjtés és az adatrögzítés elkerülése nem lehet a vezérelv. A jövőben egyre inkább az adatbiztonságra és az egyéni adatszuverenitásra helyeződik a hangsúly. Adatbiztonság nélkül ugyanis nagyon nehezen lehet a kis-és középvállalkozásokat meggyőzni arról, hogy az üzleti tevékenységük digitalizálása egyfajta befektetés a jövőbe. Az Információs Technológiai Biztonságért felelős Szövetségi Hivatal (Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik - BSI) helyzetjelentése szerint 2015-ben az infokommunikációs biztonság veszélyeztetettsége számos gazdasági szektorban magas szintet ért el. A BITKOM adatai szerint a német vállalkozások fele (51%) az elmúlt két évben kibertámadás áldozatául esett. A közepes vállalkozások különösen erősen érintettek (61%) a kém- és szabotázs-fájlok által (2015. évi felmérés). A német gazdaság ezekből fakadó éves veszteségét 51 milliárd euróra becsülik. A bizalom, a biztonság és az adatvédelem garantálása az egyre jobban digitalizált világunkban számos szereplő/partner közös feladata. Az állam mellett a gazdasági, a tudományos világnak és maguknak a felhasználóknak is részt kell vállalniuk a biztosításában. A következő intézkedések minden érintett egyetértése és közreműködése esetén érhetnek célt: Tenni kell azért, hogy minden vállalkozás adatbiztonsági szintje javuljon, azoké is, amelyek nem tartoznak a kritikus infrastruktúra-üzemeltetők közé és nem vonatkoznak rájuk jogszabályban meghatározott kötelezettségek. Ezért a cél az, hogy az Infokommunikációs biztonság a gazdaságban c. kezdeményezés keretén belül közösen a gazdasági és a tudományos szférából származó partnerekkel különböző gyakorlati megoldások kerüljenek kidolgozásra. Egy tanulmány keretén belül beazonosításra kerülnek a meglévő digitális képességek és kulcskompetenciák Németországban nemzetközi összehasonlításban is és ezek felhasználásával létre kívánnak hozni egy digitális térképet. Az Európai Bizottság és az USA közötti egyezség alapján az EU-US Privacy Shield tekintetében a transzatlanti adatátvitelt illetően az a cél, hogy az Európai Bizottság megfelelőségi határozata a magánszféra és a vállalkozási titkok védelmét, valamint az állami biztonságot egyformán garantálja. A felhőalapú megoldások részére kidolgozott adatvédelmi igazolás a Trusted Cloud c. technológiai program keretében az európai címke alapjául szolgál. Elő kell készíteni az elektronikus azonosítás, a minősített elektronikus aláírás, a vállalkozások, és a hatóságok elektronikus pecsétjeinek, illetve egyéb megbízható elektronikus szolgáltatások határokon átnyúló alkalmazását. 4
6. Új üzleti modellek a kis-és középvállalkozások, a kézművesipar és a szolgáltatóipar számára A cél az, hogy a kis-és középvállalkozások egyre több digitális eszközt használjanak üzleti tevékenységeik során azért, hogy a jövőben is megőrizhessék piaci pozíciójukat, illetve újakat tudjanak meghódítani. Ennek érdekében van még bőven tennivaló. S noha a vállalkozások 88%-a látja az összefüggést a digitalizáció és a vállalkozói siker között, de a megkérdezett kis- és közepes nagyságú cégek 51%-ánál a digitalizáció még nem része az üzleti stratégiának. A most induló Mittelstand Digital (Digitális kis-és középvállalkozások) kezdeményezés során felhasználóbarát ötletekkel, gyakorlati megoldásokkal és szakmai találkozók szervezésével segítik a cégeket a digitális vívmányok kifejlesztésében, alkalmazásában. A kezdeményezés részei: Kompetencia központok létrehozása. Négy Mittelstand 4.0 Agenturen (Kis- és középvállalkozások ügynökség) létrehozása, amelyek digitális kommunikációval, felhőalapú szolgáltatásokkal, folyamatmenedzsmenttel és kereskedelemmel foglalkoznak és támogatási, illetve tanácsadási lehetőségeket kínálnak. A go-digital programban anyagilag támogatják a kis-és középvállalkozások külső tanácsadási szolgáltatásainak igénybevételét az infokommunikációs biztonság, az internetes marketing és a digitális üzleti folyamatok területén. (Jelenleg a program a Ruhr-vidéken, Szászországban és Halle térségében működik.) A go-inno programban a 100 főnél levesebb munkavállalót foglalkoztató cégek innovációs menedzsmentjének fejlesztését szolgáló tanácsadási szolgáltatást finanszírozzák. Szükség van a meglévő tevékenységek további szélesítésére és erősítésére. Ezért a Digitalisierungsoffensive Mittelstand (a kis-és középvállalkozások digitalizációs tevékenységeinek ösztönzése) kezdeményezéssel célzottan kívánják támogatni a kis- és középvállalkozásokat a digitális átalakításba történő befektetéseik során. Központi eleme a Digitales Investitionsprogramm Mittelstand (Digitális beruházási program a kis-és középvállalkozások számára), amelyre 1 milliárd euró van betervezve 2018-ig. Ez a program a meglévő kihívásokra, problémákra akar célzottan segítséget nyújtani és kiegészíti a már meglévő, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységeinek fejlesztését célzó programokat: Zentrales Innovationsprogramm Mittelstand- ZIM és Industrielle Gemeinschaftsforschung- IGF. Az utóbbi két program költségvetését 700, illetve 200 millió euróra bővítik ki, hogy ki tudják elégíteni az irántuk való növekvő érdeklődést. 7. Az Ipar 4.0. segítségével Németország, mint ipari és termelési központ modernizálása Németország a világ vezető ipari országai közé tartozik, így előkelő helyről indul az Ipar 4.0. legjobb megoldásainak kifejlesztése során. Az ipari termelés és a termelést támogató szolgáltatások Németországban a gazdasági teljesítmény több mint felét teszik ki. A termelési technológiák során alkalmazott digitális innovációkban Németország vezető szerepet tölt be. A versenytársak azonban - elsősorban az USA és Délkelet-Ázsia (Kína, Japán, Dél-Korea) erősek és törnek előre. Például az USA-ban a National Network for Manufacturing Innovation 2012-2022 programban 1 milliárd dollár áll rendelkezésre. 5
Az ipar digitalizálása Németországban 2025-ig további 425 milliárd euró kumulált értékteremtő potenciált hordoz magában. Az Ipar 4.0. megváltoztatja az elképzeléseinket a termelésről és a termelési folyamatok megvalósításáról. Még jobban vékonyodik az ipari termelés és a szolgáltatások közötti határ és az iparban folyó globális verseny digitális vezérlésű lesz, illetve infokommunikációs alapon fog megvalósulni. Annak érdekében, hogy újabb, az Ipar 4.0-en alapuló eszközök és termelési eljárások jöjjenek létre, a következőkre van szükség: A támogatási programok arra hivatottak, hogy ösztönözzék, információkkal lássák el és a beruházásoknál segítsék az ipari kis-és középvállalkozásokat a digitális vívmányok kifejlesztésében és alkalmazásában. Támogatási program útjára indítása a mikroelektronika területén. Mikroelektronika nélkül az Ipar 4.0.- hoz szükséges szenzortechnológia, illetve a gépek, robotok működtetése és a digitális szuverenitás biztosítása nem valósítható meg. Támogatni kellene egy európai kutatási és innovációs projektet a mikroelektronika területén és 2017-2019 között 1 milliárd euró értékű állami hozzájárulással részt venni benne. Kidolgozásra kerültek az Ipar 4.0. platform öt munkacsoportjának gyakorlati alkalmazásai és bemutatják őket elsősorban a standardizálás, a jogi keretfeltételek, az infokommunikációs biztonság és a munka területéről - a 2016. évi Hannover Messén (2016. április 25-29.). Létrehoznak egy akciótervet Standardizálás az Ipar 4.0.-ban címmel azért, hogy meghatározzák a témában megvalósítandó következő lépéseket, és hogy a standardizálás nemzeti és nemzetközi szinten is megvalósuljon. Ennek érdekében a Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium minden érintett partnert és külső szakértőt meghív, hogy rendszeres találkozókon és szakmai megbeszéléseken egyeztessenek, és ezáltal egy mindenkinek megfelelő dokumentumot dolgozzanak ki. Erősíteni kell a nemzetközi együttműködést bilaterális kapcsolatok útján az Ipar 4.0 területén. 8. A digitális technológiák területén a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket magas színvonalon kell végezni Jelenleg a német vállalkozások éves költségvetésüknek csupán 14%-át fordítják a digitális technológiák ipari alkalmazására. Az amerikai cégek kétszer ennyit adnak ki erre a célra. Különösen a hagyományos iparágakban kell a digitális kutatásra nagy hangsúlyt fektetni. A gazdaság digitális érettségi szintjét jelentősen emelni lehet a kutatási transzferen keresztül. A nagy trendek, mint az Ipar 4.0. és a Nagy adat a Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium technológia támogatási programjainak súlyponti területei, amelyek Hightech - alkalmazások példamutató zászlóshajó projektjeinek a megteremtését célozzák meg. Többek között a ZIM - program is azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a kis-és középvállalkozásokat a digitális technológiák kifejlesztése és alkalmazása során. Ezek azonban csak az első lépések. A versenytárs régiókban ugyanis nagyon magas az adatgazdaság dinamikája: az USA-ban például a nagy adat-megoldások a szabadalom bejelentések között 49%-ot tettek ki 2012-ban, míg Németországban az arányuk 5% alatt volt. Napjainkban a 6
német vállalkozások adatelemzéseik során még főként régi technológiákat használnak. Újak, mint NoSQL és Hadoop a megkérdezett vállalkozások egy negyedénél vannak alkalmazásban. Ezen kívül csak minden ötödik cég értékelteti ki közösségi média adatait. Összességében Európa az infokommunikációs kutatás és a digitális innovációk terén a versenytársak mögött helyezkedik el: Európa bruttó nemzeti össztermékének csupán 0,21%-át fordítja infokommunikációs technológiára. Összehasonlításképpen Japánban ez az arány 0,57%, az USA-ban 0,58%, sőt Dél- Koreában 1,47%. Európában a szabadalmak csupán 6%-a áll összefüggésben a dolgok internetével, az USAban, Dél-Koreában és Japánban ez az arány jóval magasabb. Összességében az USA-ban ötször annyi telekommunikációs szabadalmat jelentenek be, mint az Európai Unióban. A következő intézkedésekre van szükség: Adóbeli leírási lehetőségekkel kell a digitális technológiai beruházásokat vonzóbbá tenni. Célzott támogatási programok és világítótorony-projektek kellenek az innovatív technológiai és alkalmazási területeken. Meg kell tartani a technológiai szuverenitást. Be kell vezetni adóbeli K+F támogatást az 1000 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis-és középvállalkozások részére. 9. A digitális oktatás lehetőségét minden életszakaszban biztosítani kell A digitalizáció megváltoztatja a munka világát. Egész tevékenységi területek és szakmák szűnnek meg és új kompetenciákra, szaktudásokra lesz szükség, amelyhez új oktatási anyagok, tartalmak kellenek. 2014-ben Európában 509 000 adatszakértőt kerestek. Az elemzők a kontinens szükségletét 2020-ig 3,5 millióra becsülik. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képzésre. Továbbá elmondható, hogy a digitalizáció nemcsak munkahelyek megszűnését, hanem újak létrejöttét is eredményezi. A digitális oktatás egyre inkább előfeltétele a munkaerőpiacon való sikeres részvételnek és a mindennapi élet feladatainak az elvégzésének egyaránt. Szükség van egy minden oktatásban érintett szereplő részvételével megvalósuló Digitales Lernen (Digitális tanulás) stratégiára. A célkitűzések: 2025-ig minden végzős diáknak informatikai alapismeretekkel kell rendelkeznie az algoritmusok és a programozás területén. Ennek érdekében be kell építeni a megfelelő kötelező elemeket az alap- és a középfokú oktatás rendszerébe, valamint a tanári kar képzési és továbbképzési rendszerébe. 2025-ig Németország az oktatásban használt digitális infrastruktúra területén az éllovasok közé fog tartozni. 7
2025-ig a munkavállalók számára az elsőszámú munkahellyé annak az álláshelynek kell válnia, ahol a legújabb infokommunikációs ismeretekkel kell rendelkezni. 2025-ig minden közpénzből finanszírozott oktatási intézménynek a kiemelt tanulmányi kínálatot online rendelkezésre kell bocsátania. A célok elérése érdekében az oktatás minden szintjén - alap- és középfokú oktatás, duális szakképzés, felsőfokú tanulmányok és szakmai továbbképzés - nagy hangsúlyt kell fordítani a digitális vívmányok alkalmazására és az azok kifejlesztéséhez, alkalmazásához szükséges készségek, kompetenciák átadására. A digitális oktatás ösztönzése és az oktatás területén a digitális infrastruktúra javítása érdekében a német szövetségi államnak és a tartományoknak az eddigieknél szorosabban kell együttműködniük. 10. Digitális ügynökség, mint modern kompetencia központ életre hívása A digitalizáció a politikai világot és az állami felügyeleti szerveket is jelentős kihívások elé állítja, főként a becsületes verseny, a kommunikáció megbízhatósága, az alkalmazott rendszerek biztosítása és a fogyasztóvédelem területén. Annak érdekében, hogy a digitalizációnak a nemzetközi versenyt és a piaci helyzetet érintő, illetve a felhasználókra vonatkozó kérdéseit meg lehessen válaszolni és a témában el lehessen igazodni, nem csak egy digitális agendára van szükség, hanem digitális ügynökségre is. A szervezetnek a német szövetségi állam hatékony és nemzetközi szinten kapcsolatokkal rendelkező kompetencia központjaként kell működnie, amely a német szövetségi kormányt, mint think tank, és mint gyakorlati feladatokat ellátó szolgáltató központ is támogatja. Egy jól működő digitális ügynökséggel Németország nemzetközi szinten vezető szerepet tölthetne be. A G7 országokban ugyan alapítottak hasonló feladatokat ellátó intézményeket, de azok főként speciális (elsősorban e-államigazgatás) és nem általános digitalizációból fakadó feladatokat látnak el. Az új digitális ügynökségnek három oszlopon kell nyugodnia: a kompetenciák összekapcsolásán; a politikai digitális agenda támogatásán; és a digitális kompetenciák fenntartható kiépítésén. A stratégia teljes szövege az alábbi link alatt érhető el: Digitale Strategie 2025 Szerző: Pászti-Márkus Eszter, TéT-attasé, Magyarország Berlini Nagykövetsége 8