A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010)308 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Intézkedési terv: a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásai SEC(2010)716 SEC(2010)717 HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Intézkedési terv: a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásai 1. BEVEZETÉS: AZ EGNOS- ÉS GALILEO-ALKALMAZÁSOK ELTERJESZÉSE EURÓPÁBAN 1.1. Az EGNOS létezik, használjuk! Az európai műholdas pontosságnövelő rendszer, az EGNOS 1 a GALILEO előfutára október 1-je óta működik. Hat hónappal korábban az EU nevében a Bizottság átvette az Európai Űrügynökségtől (ESA) a tulajdonosi szerepet. Három geostacionárius műholdjával és az Európában és Észak-Afrikában található 40 földi állomásával az EGNOS kiegészíti a globális helymeghatározó rendszert (GPS), amelyet az USA még 2000-ben nyitott meg a polgári felhasználás előtt, de a szolgáltatás garantálása nélkül. A 2006-ban a GNSS-alkalmazásokról az európai zöld könyv elkészítése keretében folytatott konzultációk megerősítették, hogy a GNSS által nyújtott hely-, sebesség- és időmeghatározási lehetőségeket felhasználó alkalmazások számos területen használhatók lehetnének. Az EGNOS továbbfejlesztett, a GPS-nél tízszer pontosabb ingyenes műholdas navigációs jeleket ad egész Európában. Ebből a nagyobb pontosságból minden olyan alkalmazási terület profitálhat, amely hely- és sebességmeghatározási információkat használ: az összes közlekedési ágazat az infrastruktúra kezelése és a földrajzi helyzetmeghatározási információk biztosítása révén, a logisztika, a precíziós mezőgazdaság, a polgári védelem és katasztrófaelhárítás, a térképészet és földnyilvántartás, a halászat, az energiaipar, a természeti erőforrások kezelése, a bányászat, a földtudományok, a meteorológia, a klímaváltozás modellezése, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és jogérvényesítés, a határellenőrzés stb. Az EGNOS további előnye a polgári felhasználók számára az integritás, azaz a rendszer által szolgáltatott információk helyességébe vethető bizalom foka; a felhasználó automatikusan figyelmeztetést kap, ha a rendszer hibája meghalad egy adott megbízhatósági értéket. Az integritásnak fontos szerepe van az életbiztonsági alkalmazásokban a közlekedés terén (az összes közlekedési ágazat, repülőtér-igazgatás, automatikus járművek), az érzékeny ipari alkalmazásokban (tengeri olajfúrótornyok nagypontosságú helymeghatározása, logisztika, veszélyes áruk szállítása), vagy a jogkövetkezménnyel járó felelősség megállapítására használható alkalmazásokban (közúti balesetek rekonstruálása, úthasználati díjak, villamos vagy távközlési hálózatok szinkronizálása). 1 EGNOS: Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás. HU 2 HU

4 1.2. Európának jelen kell lennie a GNSS szakmai felhasználásának globális piacán A GPS-jellel együtt az EGNOS már most, később pedig a GALILEO erősíti azt az infrastruktúrát, amely elvezet a GNSS-termékek és -szolgáltatások ezek a GNSS szakmai felhasználói alkalmazásai globális piacához ban ennek értéke 124 milliárd EUR volt. A piac elsősorban a hely- és időmeghatározó alapjelekre épül, de várhatóan profitálni fog a jelek hitelesítésének és kódolásának tervezett bevezetéséből is. Szakértői vélemények szerint ennek a piacnak a volument tekintve 75%-a (az árbevételt tekintve pedig az 52%-a) a mobil távközléshez és a hordozható személyi készülékhez köthető termékekből és szolgáltatásokból származik, további 20%-a (árbevételt tekintve 44%-a) az intelligens közúti közlekedési rendszerekből, a maradék 5% (árbevételt tekintve 4%) pedig más alkalmazási területekről. Annak ellenére, hogy Európa is beruházott a GNSS-infrastruktúrába és az EGNOS már használható, az európai ipar, ahhoz képest, hogy mire képes más fejlett technológiájú ágazatokban, csak kis mértékben részesedik a GNSS-alkalmazások globális piacából (kb. egy harmad). Ez azért aggályos, mert: Az EGNOS-on, később a GALILEO-n alapuló alkalmazások döntően hozzájárulhatnának az EU-ban a tudásalapú társadalom fejlődéséhez és nagy értékű munkahelyek teremtéséhez. Európa így hatalmas lehetőséget hagy ki, ha nem részesedik megfelelő mértékben a GNSS-alkalmazásoktól várható gazdasági előnyökből. Továbbá, ha a GALILEO és az EGNOS nem válik Európában a meghatározó GNSS-szabvánnyá, számos alkalmazási terület fejlődését gátolni fogják azok a technológiák, amelyek megakadályozzák az új, fejlettebb szolgáltatások hozzáadott értékének kihasználását. Az EGNOS-on és a GALILEO-n alapuló alkalmazások korlátozott használata kritikus függőségekhez vezet, mivel a GNSS-technológiák nagyon gyorsan terjednek, létfontosságú helymeghatározási, navigálási és időmeghatározási információkat szolgáltatva nagyon sok mindennapos tevékenységhez, valamint Európa biztonságához és társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Csak a GPS-es alkalmazásokra hagyatkozva az EU ki lenne téve annak a veszélynek, hogy a GPS-jeleket beszüntetik amit az EU nem tud befolyásolni, lévén a GPS elsődleges célja egy harmadik ország katonai tevékenységének támogatása. Hasonlóan az Internethez, a GNSS-szolgáltatások is mindenütt jelen vannak. Az uniós GNSSprogramok révén az uniós ipar, a polgárok és a tagállamok által elérhető összes hasznot a legújabb, óvatos becslések szerint 55 és 63 milliárd EUR közötti értékre teszik a következő húsz évben; ennek döntő részét a szakmai felhasználóknál keletkező közvetett bevételek jelentik (37 és 45 milliárd EUR között). Ennek következményeként az uniós GNSS-en alapuló alkalmazások alacsony kihasználtsága olyan probléma, amely az európai társadalmat általánosan és sokféleképpen érinti 2. Mindeközben az európai GNSS-t övező bizonytalanság kihatott a rendszer iránti bizalomra a potenciális szakmai felhasználók körében. A versenybe beszálltak harmadik országok is (USA, Oroszország, Kína, India, Japán, amelyek felismerték a GNSS stratégiai értékét és bejelentették, hogy GNSS-kapacitásokat szándékoznak rendszerbe állítani polgári használatra, 2 Ez a közlemény nem foglalkozik sem az európai GNSS-ből származó potenciális közvetlen bevétel kérdésével, sem azokkal az intézkedésekkel, amelyek konkrétan kötődnek a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz (PRS), amelynél a hozzáférés korlátozott: csak a tagállamok hatóságai férhetnek hozzá. Mindkét kérdéssel külön dokumentum fog foglalkozni. HU 3 HU

5 ideértve a saját rendszerükön alapuló alkalmazásokkal foglalkozó iparáguk általi fejlesztéseket is) és ez az európai szereplők kárára változtatta meg a viszonyokat a GNSSalkalmazások fejlesztését illetően, mivel ezeket a rendszereket körülbelül a GALILEO-val egy időben fogják üzembe állítani. Tekintve tehát az uniós GNSS-programok új valóságát, részletes intézkedési terv szükséges a következő célokkal: a programok iránti bizalom növelése, az EGNOS és a GALILEO szakmai felhasználói alkalmazásai fejlesztésének elősegítése, és az összes területen az alkalmazások minél gyorsabb, mélyebb és szélesebb körű fejlesztése, hogy maximalizálni lehessen az EU infrastruktúrájából származó hasznot. 2. MI LEGYEN AZ EU SZEREPE? A GNSS-alkalmazások potenciális haszna több, uniós szinten koordinált szakpolitikai területen jelentkezhet, ideértve az Európa 2020 stratégiát és annak központi kezdeményezését: Iparpolitika a globalizáció korában, valamint a közlekedésbiztonságot, a környezetvédelmet és a közös agrárpolitika megvalósítását. Mivel az uniós GNSS elfogadása miatt gyakran szükség van nemzetközi normáknak való megfelelésre vagy európai szintű tanúsításra, uniós intézkedésekre van szükség a tagállami szintű párhuzamos és felesleges tevékenységek elkerüléséhez. A jelenlegi helyzet fenntartása és uniós fellépés nélkül megmaradna a tagállamok széttöredezett és koordinálatlan fellépése, valamint az uniós GNSS-en alapuló alkalmazások alacsony kihasználtsága, az új alkalmazások hatékonyságának korlátozottsága, az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának akadályozása és az uniós polgárok közötti egyenlőtlenség. Mivel az EU nevében a Bizottság irányítja a GALILEO-t és az EGNOS-t, biztosítania kell, hogy ezeknél a programoknál a megtérülés maximális legyen. A Bizottság ezenkívül be fog vonni az EU kutatási programjaiból származó kutatási és fejlesztési pénzeszközöket is... Az uniós intézkedésekre irányuló javaslatok gyűjtése széles körű konzultáció keretében történt, kezdve a műholdas navigáció alkalmazásairól szóló, fent említett 2006i évi zöld könyvvel. A Bizottság és más európai érintettek, beleértve néhány tagállamot is, elkészítettek több piaci tanulmányt és költség/haszon elemzést. Új elképzelések is felmerültek az uniós 6. és 7. kutatási és fejlesztési keretprogram kutatási javaslatokra szóló felhívásainak és más ötletbörzéknek (mint például a GALILEO Masters ) köszönhetően. Igen nagy azoknak a területeknek a száma, ahol az alkalmazásokat fejleszteni lehetne, de költségvetési korlátok miatt a Bizottság intézkedéseinek olyan, korlátozott számú témára kell koncentrálnia, ahol a befolyása a legnagyobb. Más szereplők és a piaci erők elindulhatnak más utakon is. E prioritást élvező területek mellet a Bizottság horizontális intézkedéseket is javasol a különböző területeken átívelő innováció javítására, hogy elősegítse az uniós GNSS általános elterjedtségét. 3. INTÉZKEDÉSI TERV A PRIORITÁST ÉLVEZŐ TERÜLETEKRE A fent körülírt lehetséges alkalmazási területek közül prioritást kaptak azok, ahol a GNSSalkalmazások a legeredményesebbek lehetnek a következők szempontjából: hozzájárulás uniós célokhoz (növekedés, munkahelyek, tudásalapú társadalom); HU 4 HU

6 közvetett gazdasági (ideértve az energiafogyasztást is) és társadalmi haszon; a kibocsátásokra és más típusú szennyezésekre gyakorolt pozitív hatás; az egységes piac és a határokon átnyúló kereskedelem működésére gyakorolt pozitív hatás; az alkalmazások interoperabilitására gyakorolt pozitív hatás; összekapcsolódás a konzultációkból, ötletbörzékből és üzleti gyakorlatból származó érdekekkel; az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságainak befolyása; ütemezési korlátok és lehetőségek (az EGNOS már most használható, hamarosan megtörténik a GALILEO keringési pályán való jóváhagyása (IOV), később pedig az üzemszerű működés (FOC) elérése); az EGNOS- és a GALILEO-szolgáltatások versenyelőnyéből származó konkrét hozzáadott érték; hitelesítés, integritás, nagy pontosságú helymeghatározás, navigáció és időmeghatározás. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a 2013-ig 3 szóló intézkedési terv a sötét háttérrel jelzett (lásd 1. ábra) területekre koncentrál: a hordozható egyedi készülékeknél és mobiltelefonoknál; a közúti közlekedésben; a légi közlekedésben; a tengeri közlekedésben és halászatban; a precíziós mezőgazdaságban és a környezetvédelemben; a polgári védelemnél és megfigyelésnél használható alkalmazásokra. 3 Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a piacot, és értékeli az intézkedések hatását, hogy az intézkedési terv frissítésekor adott esetben változtasson a prioritásokon. HU 5 HU

7 Hordozható készülékek és mobiltelefonok Polgári védelem és megfigyelés Energiaipar Térképészet és területgazdálkodás Hálózatok szinkronizálása Meteorológia és katasztrófamegelőzés Precíziós mezőgazdaság és környezetvédelem Halászat Logisztika Vasút Városi közlekedés Közúti közlekedés Tengeri közlekedés Légi közlekedés rrr ss s ssr rr rs sss rrhh ssr rrs srr sr ssr ss r s Uniós célok ssr - Közvetett gazdasági és társadalmi hasznok maximalizálása Kibocsátásokra és szennyezésekre gyakorolt hatás Az egységes piacra és a határokon átnyúló kereskedelemre gyakorolt hatás Az alkalmazások interoperabilitására gyakorolt hatás Érdekmegjelenítés Közhatóságok befolyása Ütemezési prioritás (sürgős:, normál:, GALILEO-val:, nem sürgős: -) Az EGNOS vagy a GALILEO által hozzáadott konkrét érték 1. ábra: A GNSS-szegmensek prioritásainak meghatározása A prioritást mindegyik területen azok az intézkedések kapják, amelyek a legköltséghatékonyabbnak tűnnek, vagy amelyek leginkább hatással vannak az EGNOS használhatóságára, és ahol az Európai Bizottság a legalkalmasabb a cselekvésre (figyelembe véve a szubszidiaritás elvét). Az eszközöket a hagyományosan a Bizottság rendelkezésére álló eszközök közül kell kiválasztani: különösen ilyenek a hatóságok közötti koordináció, információterjesztés, HU 6 HU

8 figyelemfelhívás, és esetleg szabályozási aktusok külön hatásvizsgálattól függően ott, ahol a piaci erők elégtelennek tűnnek Tanúsítási, szabványosítási és koordinálási tevékenységek A légi közlekedés értelemszerűen az EGNOS legelső alkalmazási területe. Az EGNOS életbiztonsági szolgáltatása úgy lett megtervezve, hogy a légi közlekedési szektor igényeit tartották szem előtt. A GNSS potenciális használói nem csak a nagy légitársaságok, hanem az általános célú repüléshez használt repülőgépek és helikopterek üzemeltetői is. A repülőterek is érdekeltek lehetnek az európai GNSS szolgáltatásaiban a földi forgalom irányításához. Kutatás-fejlesztési projektek megmutatták, hogy a kicsi, nem teljes körűen felszerelt repülőterek jelentősen javíthatják és növelhetik a forgalmat a GNSS segítségével, és így nem kell a jelenleg használatos drága földi berendezéseket telepíteni. A egységes égbolt politika és az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatás (Single European Sky ATM 4 Research SESAR) stratégiája szintén az európai GNSS-re épít. Ezért rendkívüli fontos az, hogy megtörténjen az EGNOS tanúsítása a polgári repüléshez való használatra. 1. intézkedés: Törekedni kell az EGNOS polgári repülésre történő tanúsítására (az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen (EASA) keresztül és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványai szerint), ami a rendszernek és üzemeltetőjének a tanúsítását jelenti. Az EGNOS európai, a WAAS (Wide Area Augmentation System nagy kiterjedésű pontosságnövelő rendszer) USA-beli, és más műholdas pontosságnövelő rendszerek (SBAS) távol-keleti elterjedése biztosítja az Amerikából Ázsiába közlekedő, SBAS-sel felszerelt repülőgépeknek nyújtott szolgáltatás folytonosságát. Az EGNOS jelenleg Nyugat- és Közép- Európát fedi le. Később ki kell terjeszteni keletre és délre a mediterrán régióba. Afrika felett hasonló rendszerek fogják megkönnyíteni az összeköttetést Európa és Afrika között. Az EGNOS meglévő műholdszegmense része lehet ennek a megoldásnak. 2. intézkedés: Az Európai Bizottság elvégzi az előkészítő munkáit annak, hogy a Közel-Kelet és Kelet- és Észak-Európa SBAS-sel való lefedettsége ugyanolyan legyen mint az EU EGNOS-lefedettsége. A Bizottság forgatókönyveket fog javasolni a következő EU-Afrika csúcstalálkozón afrikai SBAS létrehozására. Lévén, hogy a távközlés messze a legnagyobb piac (világviszonylatban a GNSS-termékek és szolgáltatások piacának 75%-a), itt a legtöbb alkalmazás fejlesztéséhez kevés befektetés is elegendő, ha már az olcsó vevőkészülékek széles körben elterjedtek (például a mobiltelefongyártók révén). 3. intézkedés: Az Európai Bizottság a GNSS-ben tulajdonrésszel rendelkező országokkal és a vevőkészülékek gyártóival folytatott ipari együttműködésen keresztül támogatja a GALILEO- és EGNOS-jeleket használó csipeket és hordozható készülékeket. Az intelligens közlekedési rendszereknek (ITS) a közúti közlekedésben a jövőben használható néhány alkalmazása, ideértve a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszereket (ADAS) is, a 4 ATM: Légiforgalmi szolgáltatás. HU 7 HU

9 GALILEO által nyújtott integritáson és hitelesítési funkciókon fog alapulni. Ehhez létre kell hozni egy tanúsító szervezetet és tanúsítási eljárásokat, amelyeket a járműgyártókkal, az elektronikai termékek szállítóival és a közútkezelőkkel együttműködve kell kidolgozni. 4. intézkedés: A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehet a GALILEO-t fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerekre tanúsítani. A tengeri közlekedés megfigyelését és felügyeletét nagy mértékben javítanák az EGNOS és a GALILEO alkalmazásai, például a kikötőkben, a parti területeken vagy az olyan veszélyes hajózási útvonalakon, mint a La Manche csatornán való navigációnál. A GNSS az új európai közlekedésfigyelési rendszerekhez (LRIT nagy hatósugarú azonosítási és nyomonkövetési rendszer) is kulcsfontosságú eszköz. A GALILEO kutatási és mentési (SAR) szolgáltatását, amely hegyekben és sivatagokban is használható, kifejezetten a halászok és tengerészek biztonsága érdekében fejlesztették ki. A hajók nyomon követésének megkönnyítésével a GALILEO segítheti a vámeljárásokat is. Egy másik alkalmazás a belvízi közlekedésben használható, ahol a GNSS a nagyobb pontosságnak köszönhetően fontos adatforrása lehet a folyami információs szolgáltatásoknak (RIS). Minden ilyen, biztonsági szempontból kritikus alkalmazásnál szükség van tanúsításra. 5. intézkedés: Törekedni kell arra, hogy az EGNOS-t, majd a GALILEO-t elfogadják a tengeri közlekedésben, együttműködve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és figyelembe véve a nemzetközi egyezményeket, mint például az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezményt (SOLAS). 6. intézkedés: A GALILEO kutatási és mentési szolgáltatásának elfogadtatása a Cospas-Sarsat szervezettel Információterjesztés, információcsere és figyelemfelhívó kampányok A közúti közlekedés a második legnagyobb GNSS-piac (világviszonylatban a GNSStermékek és szolgáltatások piacának 20%-a). A közúti közlekedésben használt intelligens közlekedési rendszerek (ITS) nagyobb mértékben is igénybe vehetnék a GNSSszolgáltatásokat. A GNSS használatát például már ajánlja az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló európai irányelv 5 és az állatoknak a szállítás közbeni védelméről szóló rendelet 6. Az Európai Bizottság ITS-re vonatkozó intézkedési terve 7 és az azt kísérő irányelv 8 konkrét ITS-alkalmazásokban (e-segélyhívó (ecall), útdíjbeszedés, teherautó-parkolás stb.) felhasználható GNSS-szolgáltatások alkalmazását szorgalmazza. A logisztikai intézkedési terv 9 szintén alkalmat ad a GNSS-alkalmazások fejlesztésére, a konténerek valós idejű nyomon követése és a lopások megelőzése terén. Az intelligens közlekedési rendszerekben érdekeltek azonban nem nagyon tudnak az EGNOS-ról A Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, április 29-i 2004/52/EK irányelv. A Tanács december 22-i 1/2005/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról COM(2008) 886. COM(2008) 887. COM(2007) 607. HU 8 HU

10 7. intézkedés: Az Európai Bizottság figyelemfelhívó kampányt indít, amelynek része lesz egy sor teszt az EGNOS előnyeinek demonstrálására, valamint egy marketing kampányt, amely a közúti közlekedésben érdekelteket célozza meg. Az EGNOS-nak a légi közlekedésre vonatkozó tanúsítását követően fel kell hívni a figyelmet a polgári és az általános célú repülés szereplőinek körében, ideértve a repülőgépgyártókat és a repülőtéri hatóságokat, hogy a szolgáltatások rendelkezésre állnak. 8. intézkedés: Az Eurocontrollal együtt az Európai Bizottság részt vesz egy olyan figyelemfelhívó és piacfejlesztő kampányban, amely a repülőgépgyártókat, az általános célú légi közlekedést és a kisebb repülőtereket célozza meg. Hasonlóképpen, az EGNOS, majd a GALILEO által a tengerészeti tevékenységek terén nyújtott új szolgáltatásokra is fel kell hívni a figyelmet a berendezésgyártók, a hajóépítők, a kikötői hatóságok és a hajótulajdonosok (halászat, kirándulóhajók, kereskedelmi hajók) körében. 9. intézkedés: Az Európai Bizottság részt vesz egy figyelemfelkeltő kampányban, amely a berendezésgyártókat és hajóépítőket, a kikötői hatóságokat és hajótulajdonosokat célozza meg. Az EGNOS-t már több európai gazdálkodó is használja. Pontosságának és megbízhatóságának köszönhetően ők időt, üzemanyagot, vizet és vegyszereket takarítanak meg. A mezőgazdaság mellett a GNSS segítheti a környezetvételemet és a természeti erőforrások kezelését, mivel létfontosságú adatokat szolgáltat, más olyan mérésadatszolgáltatóval együtt, mint például a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési (GMES) kezdeményezés. Ezen a területen a fő kérdés a potenciális felhasználók figyelmének felhívása a GNSS előnyeire. 10. intézkedés: Az Európai Bizottság figyelemfelhívó kampányt indít, amely a mezőgazdasági tevékenységeket, és a természeti erőforrások kezelésével kapcsolatos más tevékenységeket céloz meg. A GMES-szel együtt a GALILEO hozzáadott értékű szolgáltatásai segítik a humanitárius katasztrófák kezelését, az erdőtüzek oltását, és a veszélybe került emberek kimentését. Ezek létfontosságúak a biztonság szempontjából, segítve a határok figyelését és a tengeri zónák felügyeltét. 11. intézkedés: Az Európai Bizottság igyekszik felkelteni a figyelmet, és koordinálni a tagállamoknak a polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységeit Szabályozási intézkedések Szabályozási aktusok válhatnak szükségessé, ha a GNSS értéket ad hozzá a közúti biztonsághoz (például veszélyes áruk szállításának figyelése, vagy a távolsági tömegközlekedéshez), az áruszállítás hatékonyságához, vagy a jobb közlekedésszervezéshez, a logisztikai intézkedési terv és az intelligens közúti közlekedési rendszerekről szóló intézkedési terv, konkrétan a 3.2. intézkedés (e-segélyhívó) és a 4.1. intézkedés (nyílt fedélzeti platform tekintetében) kiegészítéseként. Ehhez külön hatásvizsgálat készül. 12. intézkedés: Az Európai Bizottság több területen is megvizsgálja, hogy célszerű lenne-e irányelvet alkotni: Az egyik a távolsági buszok GNSS-alapú figyeléséről, egy HU 9 HU

11 másik pedig a GNSS-alapú kombinált logisztikáról szólna. A veszélyes áruk szállításának GNSS-alapú figyelésének tekintetében az Európai Bizottság különféle lehetőségeket vizsgál meg nemzetközileg közösen kifejlesztett telematikák felhasználást illetően (például UNECE 10 és OTIF 11 ). 13. intézkedés: Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy célszerű-e módosítani a digitális menetíró készülékekről szóló rendeletet, nevezetesen, hogy ki lehessen használni a hitelesített GNSS-alapú helymeghatározási, időmeghatározási és sebességi információk rendelkezésre állásának előnyeit. A közúti közlekedésben az intelligens közlekedési rendszerek területén néhány jövőbeli intézkedéshez (mint például a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek, a lopás elleni védelem, baleseti adatok regisztrációja, rekonstruáló rendszerek) szükség lesz a járművek elektronikus azonosításának és helymeghatározásának továbbítására. 14. intézkedés: Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy célszerű lenne-e egy olyan irányelv megalkotása, amely GNSS-jelet és rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) alkalmazó fedélzeti egységgel ellátott járművekről szólna, lehetővé téve, hogy megadja egyrészt a jármű pontos hitelesített helyét, másrészt az elektronikus azonosítását, megfelelően figyelembe véve a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. Egy környezeti tényezőket figyelembe vevő közös agrárpolitika esetén nagy igény van tárgyak és állományok helyének precíz és részletes meghatározására. 15. intézkedés: Az Európa Bizottság törekszik az EGNOS és a GALILEO használatának az uniós programok (például a közös agrárpolitika) irányítási és ellenőrzési rendszereibe történő bevezetésére. 4. HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK A második intézkedéscsoport horizontális tevékenységeket tartalmaz, amelyek különféle területeken több alkalmazás fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célozza, ideértve a GNSS-szolgáltatások nem várt, alulról jövő használati módjait mint ahogy ez az Internet esetében is történt. Az egyedi hordozható készülékekhez és mobiltelefonokhoz való új alkalmazások például várhatóan alulról fognak elterjedni, attól függően, milyen széles körben lesznek kaphatók olcsó vevőkészülékek. 16. intézkedés: Az Európai Bizottság finanszíroz olyan kutatás-fejlesztési tevékenységeket, melyek célja a vevőkészülékek költségének csökkentése, ezzel támogatva egyúttal a fenti 3. intézkedést. A GNSS új és egyszerű eszközt biztosít rögzített pontok helyének pontos meghatározására. Ezek segíthetik digitális térképek pontos adatbázisainak összeállítását, és nyilvánvalóan hasznosak nagyon sok olyan alkalmazási területen, amely földrajzi információs rendszeren UNECE : Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága. OTIF : Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet HU 10 HU

12 alapul, kezdve a térképészeti adatbázisokkal, a műszaki térképek adatbázisaival, vagy a földhivatali nyilvántartások létrehozásához, illetve frissítéséhez szükséges adatbázisokkal. Ebben a tekintetben az adatgyűjtésnek meg kell felelnie a hatályos, az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 12 és végrehajtási szabályainak. 17. intézkedés: Az Európai Bizottság támogatja az EGNOS és a GALILEO használatát a tagállamokban és harmadik országokban történő felmérések céljára. Az EGNOS és a GALILEO által a földrajzi adatbázisok frissítésének jobbítására nyújtott lehetőségek olyan eszközökkel lesznek kihasználva, mint például a jó módszerek cseréje és a koordináció a tagállamok között. Számos GNSS-alkalmazásnak kombinálnia kell Föld-megfigyeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat, mint például a GMES alapszolgáltatásait, valamint távközlési szolgáltatásokat. 18. intézkedés: Az Európai Bizottság dolgozik azon, hogy növelje a szinergiát a GALILEO, GMES, GEOSS 13 és az általa irányított távközlési programok között, elősegítendő a kombinált szolgáltatásokat. Ahhoz, hogy az alkalmazások minél több területen minél elterjedtebbek legyenek, a felhasználók és az alkalmazásfejlesztők számára globális hozzáférést kell biztosítani a GNSS műszaki specifikációihoz, valamint a jogi és gazdasági információkhoz. A felhasználóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megosszák a tapasztalatokat és a módszereket, a fejlesztők számára pedig a munkájukat könnyítő eszközrendszert kell biztosítani. 19. intézkedés: Az Európai Bizottság létrehoz egy nemzetközi fórumot az EGNOS- és GALILEO-alkalmazások számára, ahol a felhasználók, a fejlesztők, az infrastruktúra-kezelők és a rendszerszolgáltatók tapasztalatokat cserélhetnek, amelyek azután beépülhetnek az európai GNSS fejlődési projektjébe. 20. intézkedés: Az Európai Bizottság virtuális információs központot hoz létre és tart fenn, valamint általános figyelemfelhívó és tájékoztatási kampányt indít. Ez arra is jó lesz, hogy az EGNOS és a GALILEO fejlődéséhez szükséges specifikációkban felhasználható visszajelzések érkezzenek. A kis- és középvállalkozások nagyon fontos szereplők, és nagy valószínűséggel ők fognak munkahelyeket teremteni az innovációs szektorban. Ezeknek a vállalkozásoknak fel kell hívni a figyelmét az EGNOS és a GALILEO által nyújtott új lehetőségekre, hogy intenzíven részt vegyenek a kutatásban. A kis- és középvállalkozásokat abban is segíteni kell, hogy finanszírozáshoz jussanak, amikor a kutatásról átváltanak a prototípusok és termékek előállítására. 21. intézkedés: Az Európai Bizottság felhasználja a vállalkozási és innovációs program (EIP) két komponensét a kis- és középvállalkozások körében a figyelem felhívására: célzott fellépés az Enterprise Europe Network keretében, és az innovációs partnerség a műholdas szolgáltatások terén keretében a GNSSinnovációs csekkrendszer révén HL L 108., , o. GEOSS: Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszere. HU 11 HU

13 22. intézkedés: Az Európai Bizottság igyekszik növelni a szinergiát az Európai Beruházási Bank által az Európai Unió nevében irányított beruházási programok (például a versenyképességi és innovációs program) és más programok (például az ESA által irányított technológiaátadási program) között. Konkrét intézkedés javasolt a GNSS-alapú innováció ösztönzésére az alkalmazások lehető legszélesebb körében egy, a feltalálókat célzó, már működő kezdeményezésre építve, és az európai régiók támogatásával: 23. intézkedés: Az Európai Bizottság az Európai GNSS Ellenőrzési Hatósággal (GSA) együtt támogatja egy nemzetközi díj megalapítását, amelyben részt vennének például olyan regionális szervezetek, amelyek elősegítik az EGNOS-on és a GALILEO-n alapuló alkalmazások széles körű használatát, ideértve az idős, fogyatékkal élő és mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott szociális szolgáltatásokat is. Az alkalmazásokkal foglalkozó kutatások hasznosnak bizonyultak például az Internet használatának felgyorsításában. Mivel nincs katonai finanszírozás, a polgári GNSSalkalmazások kutatásának az Európai Unió általi támogatása jelentős ösztönzést jelent az európai egyetemek, kutató központok, kis- és középvállalkozások, és a nagyipar számára. 24. intézkedés: Az Európai Bizottság 2011-ben a hetedik keretprogramból 38 millió eurót fordít a GNSS-alkalmazások különféle kutatásaira, és igyekszik további finanszírozást találni a hetedik keretprogram rövid távú felülvizsgálatakor, hogy évente lehessen felhívásokat kibocsátani. 5. A KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS UNIÓS FINANSZÍROZÁSÁNAK NÖVELÉSE IRÁNATI IGÉNY Az innováció legjobb forrása egyértelműen a kutatás. A kutatásra költött pénznek közvetlen hatása van az új technológiák elterjedésére. A GNSS azonban nem tekinthető hagyományos piacnak, mivel az USA-beli, az orosz és a kínai rendszer katonai ellenőrzés alatt van, és műszaki tartalmuk inkább katonai, mint kereskedelmi szempontoktól függ: ezeknek az országoknak a hazai szektora közvetlenül profitálhat a katonai finanszírozású programokból, hogy olyan szintre fejlessze alkalmazásait és szolgáltatásait, amellyel már kiléphetnek a polgári felhasználás piacára. Az USA-nak a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások kifejlesztésére szolgáló, szövetségi katonai finanszírozású programjai például becslések szerint évente millió euróba kerülnek, ezt kell összehasonlítani az Európai Unió által a polgári alkalmazásokra költött éves átlagos 15 millió eurós összeggel 14 (v.ö. 2.ábra). Mivel Európa az EGNOS és a GALILEO polgári használatára helyezi a hangsúlyt, a kutatás és fejlesztés közpénzből történő uniós finanszírozásának (beleértve a nemzeti programokat is) az USA szintjét kell megcéloznia a 14 A hetedik keretprogramból a végfelhasználói szegmens KF finanszírozása (alkalmazások, szabványosítás és tanúsítás, vevőkészülékek, kapcsolódó nemzetközi projektek, a küldetések fejlődése) 2007-re 27 millió eurót, 2008-ra 40 millió eurót, 2011-re pedig 38 millió eurót ért el. Ez átlagosan évente 15 millió EUR a időszakban. Ezenkívül célzottan 15 millió eurót fordítottak a GNSS technológiai kutatás-fejlesztésére 2007-ben a hetedik keretprogramból. HU 12 HU

14 GNSS-alkalmazásoknál, mert csak így biztosítható, hogy a GALILEO-rendszer teljes mértékben használható és versenyképes legyen. Jelenleg az uniós költségvetésből a GNSS kutatás-fejlesztésére költött összeg más fejlett technológiájú szektorokhoz képest nagyon kevés: az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektor például átlagban minden évben háromszor annyi KF finanszírozást kap mint az GNSS-szektor, holott a forgalmuk közel azonos 15. Ha az EU úgy dönt, hogy az infrastruktúra finanszírozásához visszaadja az Európai Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából ( ) ban elvett 400 millió eurót, akkor 2010-től fogva meg kellene növelni a GNSS-alkalmazások kutatás-fejlesztésének finanszírozását évente mintegy 100 millió euróval. Ez a GNSS-infrastruktúra költségvetésének kevesebb, mint 10%-át jelentené. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben ( ) rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzatok nélkül az uniós kutatás és fejlesztés felgyorsításához vagy a hetedik keretprogramon belüli belső átcsoportosítás lenne szükséges, vagy pedig a tagállamoknak kellene saját beruházásaikat növelni e területen. (millió EUR) A GNSS KUTATÁS- FEJLESZTÉSI FINANSZÍROZÁSI IGÉNYEI A hetedik keretprogramban a GNSS végfelhasználói szegmensében KF-re előirányzott összeg A hetedik keretprogramban a GNSS technológiai KF-jére előirányzott összeg A GNSS KF-jére várható kiegészítő finanszírozás A HETEDIK KERETPROGRAMBAN A GNSS-INFRASTRUJKTÚRÁRA ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEG (RENDSZERBE ÁLLÍTÁS) ábra: A GNSS kutatás-fejlesztési finanszírozási igényei Ha az EU és a tagállamok nem cselekednek, a piacot át fogják venni azok a külföldi iparágak, amelyek katonai költségevetést használhattak és használhatnak fel saját alapjaik A hetedik keretprogram futamidejében 8,3 milliárd EUR lett az IKT-re előirányozva (éves átlagban 1,2 milliárd EUR), úgy hogy az uniós forgalom értéke 680 milliárd EUR volt 2009-ben. Az EU GNSS-ének végfelhasználói szegmensében a kutatás-fejlesztés éves átlagos finanszírozása 15 millió EUR, ugyanakkor a szegmens forgalma 25 milliárd EUR. HL L 412., , 1. o., HU 13 HU

15 megteremtésére, kritikus állások kiépítésére és domináns pozíciók megszerzésére. A kérdés nem csak gazdasági: ha már Európa megteremtette saját független GNSS-infrastruktúráját, akkor az alkalmazások terén is meg kellene őriznie függetlenségét: a hely- és időmeghatározási információk áthatják az élet minden területét; az Európai Unió teljes GDPjének több, mint 6%-a ezektől függ. 6. ELŐRETEKINTÉS Ezt az intézkedési tervet rendszeresen frissíteni kell, mint egy gördülő programot: céljai túlmutatnak 2020-on, de a jelenlegi intézkedések a időszakra koncentrálnak. A jelenlegi javaslat első felülvizsgálata a GALILEO 2013 utáni időszakáról szóló kiaknázási terv elfogadása után történhet, mivel az intézkedéseket befolyásolhatják később megjelenő szolgáltatások jellemzői, különösen a beindítás ütemezése, az árpolitika, a felelősség és a szellemi tulajdon tekintetében. Kiigazítások akkor is szükségesek lehetnek, amikor döntés születik az alkalmazások kutatásainak további finanszírozásáról, vagy az EGNOS-infrastruktúrának az Európán kívüli területekre való kiterjesztéséről. Míg a jelenlegi terv az EGNOS-alkalmazásokra helyezi a hangsúlyt, a későbbiekben egyre nagyobb szerepet fognak kapni a GALILEO-alkalmazások. Makroökonometriai modellt és eszközt is ki kell dolgozni a terv hatásainak nyomon követésére, hogy az információk visszajelzésként bekerüljenek ebbe a felülvizsgálati folyamatba. A javasolt intézkedéseket az Európai Bizottság és ügynökségei hajtják végre, és szükség szerint bevonják a tagállamok nemzeti és regionális hatóságait, és más érintetteket is. HU 14 HU