BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel Tárgy: Békés-Békéscsaba közötti kerékpárút pályázat II. ütem támogatása Előkészítette: Városüzemeltetési Iroda Véleményezte: Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság Pénzügyi és Költségvetési Bizottság Melléklet: Békés Város kérelme Bizottsági állásfoglalások Tisztelt Közgyűlés! Békés Város Önkormányzata azzal a kéréssel fordult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához, hogy a Békés-Békéscsaba között épült kerékpárút folytatásaként építendő - Békés közigazgatási területén lévő- II. ütem beruházásához 1.000.000 Ft összeggel, melyet a 2005. évi költségvetésében biztosít járuljon hozzá. Békés Város pályázatot nyújt be melynek beadási határideje 2004. szeptember 30.- a fent említett kerékpárút megépítésének támogatására, és több település közös pályázása esetén +15% támogatás nyerhető. A jövőben Önkormányzatunk pályázása esetén Békés Város Önkormányzata is társulna velünk ugyanezen a tárgyban. A beruházáshoz kért 1.000.000 Ft támogatás fedezetét a pályázati céltartalék költségforrás biztosítaná. Kérném a tisztelt Közgyűlést, hogy a kért támogatást megszavazni szíveskedjenek.
Határozati javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint társult önkormányzat közösen nyújt be pályázatot Békés Város Önkormányzatával a Békés Város közigazgatási területén létesítendő Békés- Békéscsaba közötti kerékpárút II. ütem megvalósulásának támogatására, és a beruházásához 1.000.000 Ft összeget a 2005. évi költségvetésben biztosít, amennyiben a pályázaton a tárgyi létesítmény megvalósulása anyagi forráshoz jut. Az összeg a pályázati céltartalék költségvetési helyen kerül biztosításra. Felelős: Pap János polgármester Ellenjegyzések: Jogi: Pénzügyi:
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-802 Ikt. sz.: VI. 2327-2/2004. NYILVÁNOS ÜLÉS ANYAGA A döntéshozatal egyszerű többséget igényel Tárgy: Tájékoztató a Hulladékkezelő-mű üzemeltetésére kötött szerződésben foglalt feltételek betartásának vizsgálatáról Előkészítő: Városüzemeltetési Iroda Véleményező: Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság Tisztelt Közgyűlés! A 437/2004. (VII. 8.) számú határozatában a Tisztelt Közgyűlés elrendelte a Hulladékkezelő-mű üzemeltetésére kötött szerződésben foglalt előírások betartásának vizsgálatát, amelyről a 2004. szeptemberi ülésére kért tájékoztatást. A Városüzemeltetési Iroda a vizsgálatot elvégezte, a vizsgálatról készült tájékoztatót jelen előterjesztés melléklete tartalmazza. A vizsgálatnak két fő eleme volt, a szerződésben foglalt kötelezettségek betartása valamint az üzemeltetés műszaki megfelelősége. A vizsgálat során feltárt hiányosságok nagy részének megszűntetését a vizsgálatot követően az üzemeltető megkezdte, így azok közül több már helyreállításra, megszüntetésre került. A még hátralévő feladatok elvégzése pedig a Városüzemeltetési Iroda által fokozott ellenőrzésre kerül. Kérjük Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatóban foglaltakat megtárgyalni és egyetértés esetén a tájékoztatót elfogadni szíveskedjenek. Határozati javaslat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsabai Hulladékkezelő-mű üzemeltetésére kötött szerződés betartásának vizsgálatáról készült tájékoztatót elfogadja. Békéscsaba, 2004. szeptember 8. Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző
2 Összefoglaló jelentés a Hulladékkezelő-mű üzemeltetésének vizsgálatáról A 437/2004. (VII. 8.) számú közgyűlési határozat alapján a városüzemeltetési iroda munkatársai elvégezték a Hulladékkezelő-mű üzemeltetésének és az üzemeltetési szerződés betartásának vizsgálatát. 1. Szerződéses kötelezettségek: A vizsgálat során írásos tájékoztatást kértünk a TAPPE Kft-ről a következő, szerződésben foglalt kötelezettségekről: 1.1. A bérleményre kötött vagyon- és felelősség biztosítás megléte. 1.2. Nyilatkozat a telep bevételének elkülönített kezeléséről. 1.3. Tájékoztatás a telep szakszerű működéséhez szükséges jogszabályban előírt végzettségekről és ezek meglétéről. 1.4. Tájékoztatás a szakszerű üzemeltetéshez szükséges eszközök meglétéről. 1.5. Üzemeltető nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a telep területén az engedélyezett és az üzemeltetési tervben meghatározott feladatoktól eltérő tevékenységet nem folytat. A vizsgálat megállapítása: Az üzemeltető írásos tájékoztatójában az 1.1.; 1.3. pontban foglaltak igazolásához szükséges iratok másolatát (biztosítási szerződés, foglalkoztatottak végzettségét igazoló iratok) csatolta, valamint az 1.2; 1.4.; 1.5; pont megfelelőségére, betartására, vonatkozó nyilatkozatát is az írásos tájékoztatójában megtette. 2. A hulladékkezelő-mű állapotának és az alkalmazott technológiának megfelelősége: 2.1. Zöldhulladékok külön gyűjtése: a közszolgáltatás keretében a lakosságtól külön gyűjtött komposztálható hulladék egy erre a célra kialakított komposztáló területen került elhelyezésre a külön gyűjtés bevezetésekor. Az ellenőrzés időpontjában a komposztáló terület nem üzemelt, a zöldhulladékot az üzemeltető a depónia felső részén helyezte el. Intézkedés: A biológiailag lebomló szerves hulladékok lerakással ártalmatlanított mennyiségét csökkenteni kell. A külön gyűjtött zöldhulladékot valamint a vállalkozások által beszállított zöldhulladékot a komposztáló területen kell elhelyezni és a depónián csak a komposztálást követően helyezhető el, rézsűtakarásként történő felhasználással. 2.2. Locsolás-portalanítás: a hulladékdepóniából származó csurgalékvizet a technológiai előírások szerint a betöltött hulladékra kell visszalocsolni. A vizsgálat időpontjában az alkalmazott locsolóberendezés a depónia közlekedőútjait is locsolta portalanítás céljából. Intézkedés: A csurgalékvíz szennyezettsége miatt nem használható portalanításra, mert az a porral a levegőbe kerülve szennyezést okozhat. A locsolás során a csurgalékvíz csak a betöltött hulladékra kerülhet, a telep és a depónia közlekedőútjainak portalanítására nem használható.
3 2.3. Csurgalékvíz tároló: a csurgalékvíz visszalocsolásig történő ideiglenes tárolására az üzemeltető a depónia felső részén tárolómedencét alakított ki, mivel a jelenleg alkalmazott szivattyúberendezés kapacitása nem megfelelő a depónia aljánál kialakított csurgalékvíz tárolóból a jelenleg betöltés alatt álló depóniarészre történő felszivattyúzásra. Intézkedés: A technológiai előírások nem teszik lehetővé a depónia felső részén a csurgalékvíz tárolását, ezért ennek megszüntetése szükséges és a feladat ellátásához megfelelő kapacitású szivattyút kell beszerezni. A technológia részeként a depónia aljánál kialakított csurgalékvíz-tároló medencéből kell folyamatosan visszalocsolni a csurgalékvizet. Olyan időszakban, amikor a medence nem tartalmaz vizet, el kell végezni annak tisztítását. Határidő: 2004. október 31. 2.4. Törmelék elhelyezés: jelenleg a beszállított törmelékből az üzemeltetés részeként a depónia közlekedő útjait építi ki az üzemeltető. A hulladékkezelő-műbe jelentős mennyiségű törmelék kerül beszállításra, amely így csökkenti a lerakó élettartamát. Intézkedés: Át kell vizsgálni a törmelék beszállítás és lerakás jelenlegi szabályait, annak érdekében, hogy az építési anyagok, törmelék elhelyezése a hulladéktól elkülönítetten történjen. Valamint a hulladékdepónia közlekedőútjait úgy kell kiépíteni nagyméretű beton járólapokból, hogy azok az adott rész betöltése után eltávolíthatók és újrahaszánlhatók legyenek, mert a törmelékből kialakított közlekedőutak a törmelék változó minősége miatt nem töltik be megfelelően a funkciójukat. Határidő: 2004. október 31. 2.5. Hulladék földtakarása: az üzemeltetési technológiai előírás szerint a betöltött, tömörített hulladékot naponta kell földtakarással ellátni. A jelenleg alkalmazott technológia szerint azonban a betöltött hulladékot időszakosan takarják földdel, tehát az üzemeltető betöltési területeket alakít ki, amelyeket azok végleges betöltése és tömörítése után takar földdel. Intézkedés: A hulladék földtakarását úgy kell végezni, hogy a megfelelő minőségű és rétegvastagságú földtakarás, valamint a hulladékok szél általi széthordásának megakadályozása folyamatosan biztosított legyen. 2.6. Nyilvántartások: A hulladékkezelő-mű üzemeltetésével kapcsolatos előírás a beszállított hulladékok és az elvégzett munka folyamatos dokumentálása. A hulladékbetöltést irányító térmesternek folyamatosan vezetni az üzemi naplót, amelyben a betöltési területet, a beszállított hulladékok milyenségét és minden a technológia szempontjából lényeges elemet rögzíteni kell. Pontos nyilvántartást kell vezetni azon veszélyes hulladékokról is amelyek a lerakható hulladékkal együtt kerülnek beszállításra és amelyet a térmester elkülönít és a depóniáról eltávolításra kerülnek. Intézkedés: Az előírt dokumentációk megléte, azok tartalmi megfelelősége a műszaki ellenőr által fokozottan ellenőrzésre kerül.
4 2.7. Csapadékvíz medence: a csapadékvíz tároló medence a nyári időszakban általában nem tartalmaz csapadékvizet, ezért annak tisztítását ilyen időszakban el lehet végezni. Intézkedés: az üzemeltetőnek el kell végeznie a csapadékvíz tároló medence tisztítását. 2.8. Véderdő: a Hulladékkezelő-művet határoló véderdő a telep északi (Berényi út felőli) és nyugati oldalán megfelelő állapotú, véderdő funkcióját betölti, azonban a keleti és a déli oldalon a többszöri újratelepítés ellenére sem megfelelő állapotú így ezeken a részeken előfordulhat a hulladék szél általi széthordása. Intézkedés: az üzemeltetőnek fokozott figyelmet kell fordítania a telep területéről kikerülő hulladékok összegyűjtésére. Az ilyen hulladékok összegyűjtését naponta el kell végezni. A műszaki ellenőr a hulladékkezelő-mű környezetét folyamatosan köteles ellenőrizni és hulladék elszóródás esetén a szükséges jelzést és intézkedést megtenni. 2.9. Veszélyes hulladék pontos nyilvántartása: a hulladékdepóniára kerülő veszélyes hulladékot a térmester köteles a nem veszélyes hulladékoktól elkülöníteni és a depóniáról eltávolítani. Az így elkülönített hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell, valamint folyamatosan vezetni kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározott nyilvántartást. Intézkedés: Az üzemeltető a veszélyes hulladékok mennyiségéről, ártalmatlanításra történő elszállításának időpontjáról köteles folyamatos tájékoztatást adni. Ellenőrzés: Az azonnali határidővel megjelölt intézkedések elvégzése 2004. szeptember 30-án, valamint ezt követően folyamatosan, az egyéb határidővel megjelölt intézkedések a határidő lejártakor és azt követően folyamatosan ellenőrzésre kerülnek. Békéscsaba, 2004. augusztus 18. A vizsgálatot végezték: Regele Péter vizsgálat vezető, környezetvédelmi csoport munkatársa Bornné dr. Stefkovics Valéria városüzemeltetési iroda munkatársa Kiss Kornél városüzemeltetési iroda munkatársa Az összefoglaló jelentést összeállította: Kiss Kornél
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottsága Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 452-252 Ikt. sz.: VI. 614-38/2004. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Tájékoztató a város csapadékvíz elvezetésének helyzetéről Előkészítő: Városüzemeltetési Iroda Tisztelt Közgyűlés! A városban 1999-2000-ben kialakult belvíz óta, mely mintegy 450 lakóépületben okozott károkat, komolyabb vízelvezetési problémák nem fordultak elő. Ennek oka, hogy a belvíz után végrehajtott beruházások hatására az érintett területeken (V. kerület középső része, Gerla, Mezőmegyer, Darányi sor és Szerdahelyi utca, Orosházi út, Győri utca stb.) a vízelvezetés biztonsága nagymértékben javult. Jól működik a felújított szivattyúkkal bővített Darányi sori átemelő és lényegesen javított a vízelvezetés biztonságán a Szerdahelyi utcai nagyátmérőjű csatorna megépítése is. Az V. kerületi Kun, Máriássy és Tompa utcában létesített átemelők is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt években az érintett területeken vízelvezetéssel kapcsolatos panasz nem fordult elő. A korábban sok panaszt okozó Orosházi úti csatorna legelavultabb szakaszán a csatorna átépítése megtörtént, a csatornát azonban a Kun utcától a belterület határáig még ki kell építeni, melyet a tervezett kerékpárút építésével egy időben célszerű ütemezni. Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok a Gerlán és Mezőmegyeren végzett munkákkal kapcsolatban, de mindkét kerületben később további vízrendezési munkákra lesz szükség. Megtörtént a Kanálisi és az Ilosvai utcai két nagy átemelő felújítása is az elmúlt években. Különösen az Ilosvai utcai átemelő bővítése és a felújítása jelent nagy változást, mert ezzel belváros és a József A. lakótelep vízelvezetése vált biztonságossá. A VI. kerületben komoly beruházást a belvíz után nem sikerült végrehajtani, a Bajza utcában létesült kisebb átemelő segít ugyan a terület vízelvezetésében, de megnyugtató megoldást csak a vízelvezető rendszeren történő gyökeres beavatkozás jelenthet. Ez évben elkezdődött az V. kerület déli és nyugati részének vízelvezetését biztosító vízrendezési beruházás a Békés Megyei Önkormányzat beruházásában, a megye nyolc településére vonatkozó állami támogatás igénybe vételével. A mintegy 186 millió forintot igénylő beruházás kapcsán a Wagner-Kereki-Nagy S.-Orosházi út által határolt terület vízelvezetése válik biztonságossá. E beruházás részeként épül meg a Zsigmond-Rózsa-Illyés Gy.-Tavasz-Ibolya utca főgyűjtő valamint a Tompa utcai átemelő, mely az V. kerület nyugati részének vízelvezetését fogja javítani.
2 Ez évben, különösen a nyári időszakban, azonban igen gyakran fordultak elő helyi elöntések a város számos területén, de az ország területén máshol is. Ezeket azok a rendkívül intenzív, viszonylag rövid ideig tartó csapadékok okozták, melyekre a vízelvezető hálózat nincs méretezve vagy annak állapota nem megfelelő, felújításra illetve átépítésre szorul. Azt ugyan nem lehet garantálni, hogy ilyen eset ne forduljon elő, de annak gyakoriságát csökkenteni kell. Ezt a meglevő, részben elavult, hálózat bővítésével illetve felújításával lehet elérni. Veszélyeztetett terület a városban több is található, de ezek közül két olyan területet lehet kiemelni, ahol elöntések hatására károk is keletkeznek. E vízelvezetési problémák megoldása érdekében az alábbi fejlesztéseket tartjuk szükségesnek: 1. Első ütemben javasolt fejlesztések A fejlesztések ütemezésére készített javaslatunkban elsősorban a lakóházak veszélyeztetettségét valamint a környezetszennyezéssel kapcsolatos követelményeket vettük figyelembe, de támaszkodtunk a több éves megfigyeléseinkre is. Ennek értelmében első ütemben az alábbi fejlesztéseket javasoljuk: 1.1. A VI. kerületben a Bogárházi sétány, a Halastó utca és a Kárász utcákban jelentkező elöntések megszüntetése. A VI. kerület egy részének vízelvezetése a Gyulai út-bogárházi sétány-erdélyi sor-degré utca- parkerdő- Körte sor-kanális átemelő vonalon kiépített főgyűjtő csatornákon kerül történik meg. E rendszer átépítési igénye elsősorban azért merült fel, mert a Bajza és a Gyulai út között (körtöltésen belül) lakóházépítéssel megszüntetésre került a természetes tározó, megépült az Iskolacentrum és a benzinkút vagyis tekintélyesen növekedett a burkolt területek aránya. E beruházásokat nem követte megfelelően a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, így mára már e terület vízrendezésének rendezése sürgetővé vált. A jelenlegi állapot szerint ugyanis az igen hosszú és csak minimális esésű parkerdő - Körte sori árok nem képes az összegyülekező csapadékvíz gyors levezetésére. E miatt a terület mélypontján elhelyezkedő Kárász utcai és Bogárházi sétányon levő lakások egy részét, kb. 10-15 lakást, a visszaduzzadó víz elöntéssel fenyegeti. A fejlesztés sürgősségét indokolja, hogy megfigyeléseink szerint mintegy 30 mm intenzív csapadék esetén már előfordulhat, hogy a Kárász utcai és Bogárházi sétányon már közvetlenül lakáselöntések is előfordulhatnak. A fejlesztés itt is indokolt, melyre vonatkozóan már 2002-ben egy elvi vízjogi engedélyezési terv is készült. A terv szerint két alternatíva lehet a megoldásra. Az egyik a jelenlegi rendszer vízelvezető kapacitásának növelése az árok burkolásával és bizonyos csatorna szakaszok átépítésével. A másik megoldás egy átemelő közbeiktatásával a rendszert szétválasztja és az összegyülekező vizek egy részét az Erdélyi soron az Élővíz csatornáig megépítendő nyomóvezetéken keresztül az Élővíz csatornába juttatja. E két megoldás közül a biztonságosabb második megoldást támogatjuk, de annak megépítése költsége is magasabb, de biztonsággal oldja meg a terület vízelvezetését. A bekerülési költségeket 40 millió forintra becsüljük. 1.2. Bartók Béla út - Lepény Pál utca Andrássy út Munkácsy utca által határolt területen, elsősorban a felsorolt utak mentén továbbá az Irányi, Csaba és Kinizsi utcában valamint a Bethlen utca környezetében jelentkező elöntések megszüntetése. A belváros vízelvezetésének javításához szükséges Bánát-Bethlen utcai csatorna tervei már 1993-ban elkészültek, de eddig még a legfontosabb Bethlen utca szakasz megépítésére, anyagi fedezet hiányában, még nem kerülhetett sor. E rendszerhez tartozik a város egyik legrégebben létesült átemelője a Csányi utcai átemelő is, melynek bővítése és a víztározás biztosítása nélkül a belváros vízelvezetése továbbra sem tekinthető megoldottnak. Természetesen sokat javíthat a jelenlegi állapoton a közegészségügyileg sem megfelelő körülményeket teremtő Bethlen utcai ároknak zárt csatornával történő kiváltása. Csak e csatorna megépítésének becsült költségei figyelembe véve, hogy a meglevő áteresznél beépített csőanyag egy része rendelkezésre áll meghaladhatják a 40 millió forintot. Ehhez
3 minimálisan szükséges Csányi utcai új átemelő építési költségei és az ezzel kapcsolatos egyéb beavatkozások is elérhetik a 30 millió forintot. A beruházásra egyébként annál is inkább szükség lenne, mert a hatalmas vízgyűjtő terület leginkább az intenzíven beépített belvárosi területeket érinti. Megjegyezni kívánjuk, hogy a jelenleg a már nem bővíthető Csányi utcai átemelő emeli át a rendszer legtávolabbi pontján, azaz az Andrássy út Tulipán utca sarkán lehullott csapadékvizet is. Összességében, szakmailag elsők között tartjuk szükségesnek a belvárosi vízelvezető öblözet főgyűjtőjének és átemelőjének átépítését. 2. További fejlesztési, felújítási javaslatok A város egyéb területein is indokolt lenne vízrendezési munkákat végezni. Ennek érdekében számba vettük azon területeket, ahol leggyakrabban jelentkeznek vízelvezetési problémák. E területek vízelvezetésének megoldására illetve a területen levő főművek felújítására terveket készítettünk, hogy fedezet biztosítása esetén a munkák minél előbb megkezdődhessenek. Az alábbi tervek állnak rendelkezésre: Gyár utcai átemelő átépítési terve Kenderföldek vízelvezetési terve III. kerület elvi vízjogi engedélyezési terve Táncsics utcai csatorna átépítésének terve Orosházi úti csatorna továbbépítésének terve Tompa utcai út és csapadékvíz elvezetés terve Terv ugyan még nem készült, tekintettel arra, hogy a megvalósításnak, rövidtávon nincs meg az anyagi alapja - de igen fontos feladat lenne a város területén levő nagyszelvényű, főgyűjtő árkok zárt csatornával történő kiváltása is. Ilyen árkok a kiváltás javasolt sorrendjében: Kertész-Könyves-Batsányi utcai árok Rózsa utcai árok Nádaslecsapoló csatorna József A. lt. melletti szakasza Tavasz-Szegfű utcai árok Táncsics utcai árok További feladat lenne az évtizedek óta felújításra nem került árokrendszer ütemszerű felújítása, melynek során az utcák nagy részében burkolt árkok létesítése lenne indokolt és egyes főgyűjtők is átépítésre kerülnének. Ennek megfelelően van folyamatban a III-IV. kerület vízrendezési terveinek elkészítése bízva abban, hogy a központi költségvetés továbbra is támogatni fogja a 200 millió forintot meghaladó belterületi vízrendezési munkákat. A tervek egyébként a támogatási feltételeknek megfelelően fognak elkészülni. A város belterületére még 1973-ban készült egy tanulmányterv majd egy programterv. E tervek alapján tudjuk meghatározni a továbbfejlesztés irányát és lehetőségeit. E terv azonban felülvizsgálatra szorul mind az ajánlott vezetékek méretének, mind pedig egyes megoldási módok tekintetében. Ennek érdekében a terv felülvizsgálatát időszerűnek és fontosnak tartjuk. A várhatóan több millió forintra tehető tervezési munkára mielőbb fedezetet javasolunk biztosítani. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a város csapadékvíz elvezetési helyzetéről szóló tájékozatót elfogadni szíveskedjen. Végrehajtásban közreműködő iroda: Városüzemeltetési Iroda
4 Határozati javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a város csapadékvíz elvezetésének helyzetéről szóló tájékozatót elfogadja. Békéscsaba, 2004. szeptember 15. Dr.Molnár Zsolt bizottság elnöke Ellenjegyzés: Jogi:.. Pénzügyi :
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottsága Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 452-252 Ikt. sz.: VI.506-8/2004. Mell.: 1 db. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Használaton kívüli vízmű kutak területének értékesítése Tárgyalta: Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság Előkészítő: Városüzemeltetési Iroda Tisztelt Közgyűlés! A Békés Megyei Vízművek Rt. (a továbbiakban vízmű) nyilvántartásában, a vandháti vízmű területén, 26 db. olyan kút található, melyekre a továbbiakban nincs szükség, azok megszüntethetők és a kúthoz tatozó területek más célra hasznosíthatók. E kutak közül 2 db. Békés város területén, 2 db. pedig a Vandháti Vízmű területén található. Tekintettel arra, hogy a kutak nagy részénél a védőterület beékelődött a magántulajdonú területbe, természetesen külön helyrajzi számon, így azt értékesíteni célszerűen a szomszédos ingatlan tulajdonosa(i) részére lehetséges. Jelenleg két ilyen kérelem van az önkormányzatnál. A kérelmek kapcsán megkerestük a vízművet annak érdekében, hogy a vízmű döntésre jogosult szerve határozza meg az értékesítés anyagi és egyéb feltételeit. A vízmű válaszában közölte, hogy a területek nincsenek a tulajdonukban és azok visszaadásához sem vízmű közgyűlési, sem vízmű igazgatósági döntés nem szükséges, továbbá nem vállalják a területek értékesítésre történő előkészítésének költségeit sem. Ennek ellentmond az a körülmény, hogy a 15151 hrsz-ú területen levő kutat korábban a vízművek saját forrásból szüntette meg, de a terület értékesítése a város közgyűlésének határozata alapján történt. A kutak területe egyébként 18 önkormányzat tulajdonát képezi, melyből Békéscsaba 6807/10000 tulajdoni hányaddal rendelkezik. A vízmű a megszüntetendő kutakról elkészített egy kimutatást (mellékelten csatolva). Ez az egyéb nyilvántartási adatok mellett tartalmazza a megszüntetés költségeit is, mely összesen 18.030 eft-ot igényelne. E költségek nem tartalmazzák az esetlegesen szükséges földmérési munkarészek elkészítésének költségeit. Fenti előzmények ismeretében a bizottság véleménye, hogy a kutakat a vízmű üzemeltette, így azok megszüntetésének költségeit is a vízműveknek kell vállalnia. Tulajdonképpen egy selejtezésről van szó, melynek költségei a vízmű üzemeltetési költségeinek részét képezi. Megállapodás tárgyát képezheti, hogy ki, milyen áron és milyen feltételekkel értékesítse a visszamaradó területeket. Úgy gondoljuk, hogy e feladatot akár a vízmű, akár az önkormányzat végzi el, a telekértékesítésből származó bevételt az előkészítő munkákra és a kutak megszüntetésének költségeire kellene fordítani. A bizottsági ülésen felmerült, hogy minden kutat nem kellene megszüntetni, azok egy részét tartalékkútként célszerű megtartani. A bizottság javasolja, hogy a vízmű ezt szakmailag vizsgálja meg és tegyen javaslatot a tartalékkutak kijelölésére. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Végrehajtásban közreműködő iroda: Vagyonkezelő Iroda
2 Városüzemeltetési Iroda Határozati javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Vandháti Vízmű területén levő kutak megszüntetésével és a visszamaradó földrészlet értékesítésével kapcsolatban az alábbiak szerint határoz: 1. A megszüntetésre kijelölt kutakat Békés Megyei Vízművek Rt-nek kell megszüntetnie, melynek költségei is az Rt-t terhelik. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a kutakhoz tartozó földterületek értékesítését - a forgalmi értékbecslés által meghatározott áron - a Békés Megyei Vízművek Rt. végezze el, de a tulajdonos önkormányzatok hozzájárulását az értékesítés előtt be kell szerezni. 3. A kutak megszüntetésével kapcsolatos azon költségeket, melyek a telekárból nem fedezhetők a vízművek üzemeltetési költségei között kell elszámolni. Az ingatlan eladásából származó és a kiadások levonása után esetlegesen megmaradó bevétel a tulajdonos önkormányzatokat illeti a tulajdoni hányad arányában. 4. A Közgyűlés felkéri a Békés Megyei Vízművek Rt-t annak vizsgálatára, hogy a.) a terület kúttal együtt történő értékesítése esetén a leendő tulajdonos a kutat milyen feltételekkel tarthatja meg. b.) a megszüntetésre javasolt kutak közül melyek tarthatók meg tartalékkútként. Felelős: Baji Lajos alpolgármester Határidő: 2005. június 30. Békéscsaba, 2004. szeptember 15. Dr.Molnár Zsolt bizottság elnöke Ellenjegyzés: Jogi:.. Pénzügyi :