A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 1 A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben Dr. C. J. Koster & Dr. Z. Radnai Budapest, 2001. május Rakom Kft. Tétényi út 111. Fszt. 1 Budapest Email: radnai@starkingnet.hu
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 2 TARTALOM Előszó 1 1. EKTR: Háttér 4 2. A projekt célkitűzései és módszerei 9 3. A projekt eredményei 15 3.1 Infrastruktúra 15 3.2 Humán erőforrások 23 3.3 A Kreditrendszer 30 3.3.1 Válaszok a kérdésekre 31 3.3.2 A Kreditrendszer értelmezése 76 4. Konklúziók és Javaslatok 83 Függelék 93
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 3 Előszó Ez a jelentés a Felsőoktatási Intézmények tanulmány-nyilvántartási rendszerének auditálása a kreditrendszer bevezetése szempontjából projekt eredményeit mutatja be, amelyet a Rakom Kft. végzett az Országos Kredittanács megbízásából. A feladat egy elemzés elkészítése volt a jelenleg elérhető tanulmány-nyilvántartási és adminisztrációs eljárásokról, valamint az azokkal kapcsolatos szabályokról és rendelkezésekről, azzal a céllal, hogy segítse az Országos Kredittanács további kredittel kapcsolatos tevékenységeit és döntéseinek meghozatalát.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 4 1. EKTR: HÁTTÉR Magyarországon - a Magyar Kredit Rendeletnek megfelelően ( A Kormány 200/2000. (XŰ. 29.) Korm. Rendelete a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról) - az összes felsőoktatási intézményben kreditrendszer fog működni 2002 szeptember 1-től. Magyarország ezen a téren az Európai irányzatot követi: az 1999/2000 tanévben az EU, EEA, Ciprus és a csatlakozni kívánó kelet és közép-európai országok több mint 1200 intézménye (kb.5-6000 tanszék ill. egyetemi kar) használja az Európai Kreditrendszert hallgatóik külföldön folytatott tanulmányainak elismerésére. 1 A minden felsőfokú oktatási keretben történő oktatási formára kiterjedő Európai Kreditrendszer bevezetése nyilvánvalóan számos előnnyel jár az állampolgár, a munkaadó és az intézmény számára: Áttekinthetőséget biztosít, ezáltal megkönnyítve az eltérő oktatási rendszerek összehasonlítását és értelmezhetőségét. A tudományos és szakmai végzettség (beleértve a részleges és köztes végzettségeket is) elismertetése javulni fog és ezzel egész Európára kiterjedően megnöveli majd a munkavállalás esélyeit. Biztosítani fogja a kellő rugalmasságot ahhoz, hogy az EU/EEA polgárai számára nyitva álló tanulási lehetőségek széles skálája mindenki számára ismertté váljon. Az oktatás különböző módjai és típusai közötti kapcsolatok a kreditek segítségével teremthetők meg. A tanulás, mint életforma megvalósításához a kredit segítheti a bekapcsolódási és kibocsátási pontok létrehozását. Elősegíti a regionális, nemzeti és nemzetközi mobilitást. Ez a mobilitás óriási mértékben növeli a hallgatók választási lehetőségeit, miközben az EKTR biztosítja a külföldön folytatott tanulmányok teljes körű elismerhetőségét (kredit transzfer). Segítségével a megszerzett szakképzettség teljes mértékben elismertethető, ezáltal az más országokban is felhasználhatóvá válik. A rendszer fő haszna, hogy kredit transzfert és kredit kumulációt tartalmaz, így minden hallgató, nemcsak a csereprogramokban résztvevők számára hozzáférhető. Elősegíti az európai intézmények közötti együttműködést, pl. a közös tantervek tervezése stb. területén. 1 Cf. http://www.europa.eu.int/comm/education/ socrates/ects.html. Adam, S. & V. Gemlich (2000). Report for the European Commission - ECTS extension feasibility project. Dalichow, F. (1997). A Comparison of Credit Systems in an International Context. German Federal Ministry of Education, Science, Research and Technology.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 5 Az Európai Kreditrendszer bevezetése jelentős szerepet fog játszani az oktatási struktúrák konvergenciájának megvalósulásában, amelyről 29 felsőoktatási miniszter hozott megállapodást a Bolognai Deklarációban, 1999 júniusában. Az EKTR helyettesítheti vagy kiegészítheti és erősítheti a nemzeti kreditrendszereket. A bevezetett regionális, vagy nemzeti kredit kereteknek teljes mértékben Európai Kredit Transzfer Rendszer kompatibilisnek kell lenniük. Az európai kreditrendszer nem kíván a már működő rendszerekre rátelepedni, azokat átalakítani. A létező rendszerekkel szembeni elvárása az, hogy azok is a 60 kredit/év felosztást alkalmazzák saját kredit skálájukon. A Felsőoktatási intézmények számára az EKTR alkalmazása jelentős előnyökkel jár. Az EKTR áttekinthetőséget és átjárhatóságot biztosít oly módon, hogy részletes információt tartalmaz a tantervről, és lehetővé teszi annak, valamint a diploma követelményeinek megfeleltetését. Segítséget nyújt a tanulmányi ügyekben döntést hozók számára annak megítélésében, hogy a hallgatói cserepregramok keretében külföldön végzett tanulmányokat - az előzetes programegyeztetés alapján az anyaintézményben milyen módon ismerjék el. Az EKTR alkalmazása gyorsíthatja a tantervi struktúrák, a hallgatók munka terhelésének és az oktatás hatékonyságának elbírálását. Az EKTR segítségével a felsőoktatási intézmények megőrízhetik autonómiájukat és saját hatáskörüket minden a hallgatók tanulmányi előmenetelével kapcsolatos kérdésben anélkül, hogy módosítaniuk kellene a működő struktúrán és számonkérési módjain: a működő struktúra és számonkérés módjai az adott intézményben egy átlagos nappali tagozatos hallgató számára előírt tanulmányi, és vizsgakötelezettségeket jelenti. Kreditek Az EKTR kreditpontok olyan tanulmányi pontértékek, amelyek egy adott tantárgy tanulmányi követelményeinek sikeres teljesítéséhez szükséges hallgatói terhelést fejezi ki. (Lásd, a 3.3.2 fejezetet a kreditek részletesebb leírására.) Minden tantárgyra vonatkozóan kifejezik az adott tantárgy sikeres elvégzéséhez szükséges munka mennyisége és a diploma megszerzéséhez szükséges munka mennyisége közötti arányt, vagyis az előadásokra, gyakorlatokra, szemináriumokra, vizsgákra vagy egyéb számonkérési formákra, valamint az egyéni felkészülésre fordított -- laboratóriumban, könyvtárban, vagy otthoni tanulással eltöltött -- időt.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 6 Az EKTR pontrendszere szerint az egy tanévnyi tanulás 60 kreditpontot ér (a munkaterhelés szempontjából); egy félév pontértéke általában 30, egy trimeszteré pedig 20 pont. A külföldi tanulmányútért és a szakdolgozat elkészítéséért szintén adható kreditpont, amennyiben ezek a hallgató számára mind a fogadó, mind az anyaintézményben a tanterv által előírt kötelezettségek. EKTR kreditpontokat a hallgató olyan kurzusok teljesítéséért szerezhet, amelyek sikeres elvégzését vizsga, vagy más számonkérési forma sikeres teljesítésével tanúsít. Az EKTR minden kreditpontja egyenlő értékű, de csak abban az értelemben, hogy az Európai kredit (transzfer) rendszer keretei között minden kreditpont azonos számítás alapján kerül megállapításra (60 kreditpont egyenlő tanév teljesítésével). Ez összhangban van az EKTR alapelveivel. A kreditpontok ezáltal egyfajta közös valuta szerepét töltik be. A különböző felsőoktatási rendszerek eltérő volta miatt az egyes országok programjai gyakran különbséget tesznek a kreditek szintjei és típusai között. Ez a fajta megkülönböztetés alapvető. A kreditpontokat megajánló intézményeknek ezeket a különbségeket mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a lehető legpontosabban leírt információk segítségével meg kell határozniuk, hogy más (országos, vagy külföldi) intézmények kellő körültekintéssel tudjanak eljárni a kreditpontok elbírálásában. Ilyen helyzetben az eredeti kreditpontok típusára és szintjére vonatkozó információkat a diplomához mellékelt kiegészítőben, intézményi tájékoztatóban, vagy magyarázó átiratban meg kell adni. Értékelés Az EKTR értékelésére számos elemzést végeztek (pl. Blok 2, 1996; Blok & Scholten 3, 1997). A jelentések azokat a tényezőket és változókat tárgyalják, amelyeket a különböző országokban az EKTR bevezetésének értékelése során az európai felsőoktatási intézmények előzetes jelentései alapján figyelembe vesznek. Általában az első táblázatban található tényezőket ismertetik, továbbá arra a négy szakaszra koncentrálnak, amelyre minden bevezetési folyamat során figyelni kell: a bevezetés, alkalmazás, kivitelezés és értékelés szakaszaira. Nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős akadályok léteznek, amelyeket a rendszer teljes mértékű bevezetését megelőzően el kell hárítani. A felsőoktatási intézmények nyilvántartási eljárásainak a kreditrendszer 2 3 Blok, P. (1996). The first extension phase of the European Credit Transfer System (ECTS). Amsterdam: University of Amsterdam & European Commission. Blok, P & A. Scholten (1997). The second extension phase of the European Credit Transfer System (ECTS). Final report. Amsterdam: University of Amsterdam & European Commission.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 7 bevezetése céljából történő auditálása projektum szempontjából elengedhetetlen az európai országokban a bevezetés során tapasztalt problémák mérlegelése, mivel ennek alapján lehetséges a Magyarországon is várhatóan gondot okozó területek beazonosítása. Táblázat 1: Az EKTR megvalósítását befolyásoló tényezők Országos szint * a munkaidő ráfordítás alapján számított országos kreditpontrendszer megléte * az országos kreditpontrendszerre vonatkozó adatok * a rendszer tényleges megvalósításának mértéke intézményi szint * a döntéshozó mechanizmus szerkezete * a tudományos és a (kormányzati) hivatalnokok közötti kapcsolat * a hivatali struktúra Tantervi szint * a tanév hossza * a hivatalos és a tényleges tanév hossza * mérési és értékelési eljárások * minőségbiztosítási eljárások Néhány problémás terület (Blok & Scholten 4, 1997): az elkötelezettség hiánya a kormányzati és/vagy az alsóbb szinteken; a tényleges munkaidő-ráfordítás mértékének objektív meghatározása. A munkaidő-ráfordítás mértéke gyakran egy intézményen belül is félévről félévre, tantárgyról tantárgyra eltérő lehet, főleg, ha az egyes kurzusok nem azonos évfolyam tantárgyai; az alapozó és a szakképzés tantárgyai közötti különbségek. A felsőbb évfolyamok tantárgyait gyakran magasabb szintnek tekintik, amely több munkát is megkíván; a gyakorlatok és a szakdolgozat kreditpontokkal történő elismerése; a kreditpontok és az osztályzatok közötti kapcsolat, az EKTR érdemjegyek kreditpontokra történő átváltásának problémái; az egy intézményen belüli különbségek az érdemjegy megadását illetően és az eltérő jellegű, egyedi jellemzőkkel rendelkező diszciplínákra alkalmazandó egységes alapelv szerinti osztályzási rendszerből adódó lehetséges problémák; a szabadon választható tantárgyak elvégzéséért járó kreditpontok számítása; a partner intézményekkel kapcsolatos problémák. 4 Blok, P & A. Scholten (1997). The second extension phase of the European Credit Transfer System (ECTS). Final report. Amsterdam: University of Amsterdam & European Commission.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 8 A Magyar Felsőoktatás-politika A felsőoktatás fejlődése új szakaszához érkezett Magyarországon. Az elmúlt évtizedben megkétszereződött a felsőoktatási intézményekbe beiratkozott hallgatók száma, és jelentős növekedés tapasztalható a levelező és kiegészítő képzésben résztvevők számában is. Ehhez járul még az egyre növekvő igény, hogy a korábban diplomát szerzettek, például a tanárok, megszerzett tudásuk felfrissítése céljából továbbképző programokban vegyenek részt. Mindezek következményei, valamint a velük párhuzamosan szükségessé váló intézkedések ebben a folyamatos fejlődésben és újításban igazi kihívást jelentenek. A megnövekedett hallgatói létszám és mobilitás lehetséges következményei közül, íme néhány: tudatos felismerése annak, hogy a lehetőséget biztosítani kell mindazok számára, akik képesek és részt is kívánnak venni a felsőoktatásban; a megfelelő tanulási infrastruktúra biztosításával kapcsolatos problémák helyes felmérése az oktatás színvonalának megtartása mellett; szükségszerű felismerése annak, hogy működtetése során a rendszer a növekvő hallgatói létszám kezelését fontosságának megfelelően, stratégiai kérdésként kezelje. A jelen projekt különösen ez utóbbi pontra kívánt különös figyelmet fordítani. A Magyar Kormánynak a felsőoktatás kreditrendszerének bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló rendelete az új fejlesztési rendszer részét képezik. A Kormány által elrendelt nemzeti kredit nyilvántartási rendszer létrehozásával a felsőfokú tanulmányok regisztrálása egységes alapokon történik, a rendszer támogatja az egyes intézményeken belüli és a különböző intézmények közötti hallgatói mobilitást, valamint az eltérő szintű oktatási programok egyenértékesítésének megvalósítását és a kredit pontoknak az oklevelet adó képzési formákban történő elismerését. Összhangban van az EU tagországokban egyre növekvő mértékben elfogadott Európai Kredit Transzfer Rendszerrel (EKTR), amely a felsőfokú tanulmányok kölcsönös ekvivalenciájának és honosításának hatékony eszközének bizonyult, mivel áttekinthetőséget biztosít a tanterveket illetően úgy, hogy részletes információt tartalmaz az elvégzett tananyagról, valamint a teljesített és a diploma megszerzéséhez szükséges tanterv közötti egyezésekről, segítséget nyújt a felsőfokú intézmények tanulmányi ügyeiben döntést hozók számára annak megítélésében, hogy a hallgatói csereprogramok keretében külföldön végzett tanulmányokat az előzetes programegyeztetés alapján az anyaintézményben milyen módon ismerjék el, és elősegítheti a tantervi struktúrák, a hallgatók tantervi terhelésének és az oktatás hatékonyságának elbírálását.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 9 2. A PROJEKT CÉLKŰTÙZÉSEŰ ÉS MÓDSZEREŰ A Felsőoktatási intézmények tanulmány-nyilvántartási rendszerének auditálása a kreditrendszer bevezetése szempontjából projekt fő célkitűzése az volt, hogy minden felsőfokú oktatási intézmény auditálása létrejöjjön a jelenleg elérhető tanulmány-nyilvántartási és adminisztrációs eljárások, valamint az azokkal kapcsolatos szabályok és rendelkezések alapján, hogy ezzel segítséget nyújtson az Országos Kredittanács (OKT) további kredittel kapcsolatos tevékenységéhez és döntései meghozatalához. Ez magában foglalta: a tanulmány-nyilvántartások jogi, fizikai és humán körülményeinek vizsgálatát, az egyes felsőoktatási intézményeknél tapasztalható tanterv-típusok, valamint a nyilvántartási módszerek közötti összehasonlító elemzéseket, az intézményi szabályok és a kormányrendeletben előírtak egybevetését a lehetséges ellentmondások és különbségek megállapítása céljából, azzal az alapvető céllal, hogy részletesen bemutassa a magyar felsőoktatásban jelenleg alkalmazott tanulmányszervezési módszereket a bevezetendő kreditrendszer követelményeinek tükrében, oly módon dolgozza ki a tanulmány-nyilvántartási rendszer értékelésére szolgáló módszert, hogy az jól felhasználható legyen a kreditrendszerrel kapcsolatos tervezési és az azt követő teljesítési tevékenységek terén, nem feledve a reform projekt által megfogalmazott összes célkitűzést, valamint a következetességgel és a költség hatékonyság kedvező arányával kapcsolatos elvárásokat sem. Az alkalmazott módszer A szakértői csoport A Rakom Kft tagjain kívül magyar és holland szakemberek vettek részt az auditálásban, akik magyar és külföldi FOI-eknél a kredittel kapcsolatos tevékenységekben, valamint a tanulmányi osztályok nyilvántartásában való jártasságuk és szaktudásuk alapján kerültek kiválasztásra. A szakértői csapat tagjai: Ács Péter
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 10 Debreczeni Péter Kadocsa László Kovács Viktor Lengvárszky Attila Viszket Anita Chris van Seventer (NL) Rogier van der Wal (NL) Bár valamennyi szakértő jelentősen hozzájárult az audit eredményességéhez, külön köszönet illeti Debreczeni Pétert (a 3.3.2-es pont kidolgozásáért), Lengvárszky Attilát (akinek értő kommentárjaira alapul a 3. 3.1-es pontban olvasható elemzés), és Kadocsa Lászlót (a 3.3.3-as pont tartalmáért). Hasonlóképpen köszönettel tartozunk Derényi Andrásnak és a Kredit Iroda munkatársainak, nem csupán a szíves vendéglátásért, amelyben a szakértői csapat tagjait részesítették, hanem alkotó közreműködésükért is. A módszer három szintje Az adatok összegyűjtése három módon történt. Írásban kitöltendő kérdőíveket küldtünk ki hozzávetőleg 100 FOI-be, amelyet személyes interjúk követtek. Az írásbeli kérdőívek és személyes interjúk együttes alkalmazására azért került sor, hogy az interjúk során összegyűjtött adatokat egyeztetni lehessen az írásbeli kérdőívekre adott válaszokkal, és bizonyos kérdések lehetséges félreértéseit így orvosolni lehessen; ezenkívül speciális szempontok alapján további információkat lehetett gyűjteni. A hallgatók számára azért került sor külön kérdőív összeállítására, mert várható volt, hogy a hallgatók véleménye és a Tanulmányi Osztállyal való napi kapcsolatuk szerepet játszhatnak a TO által adott lehetséges hiányos vagy pontatlan válaszok potenciális kijavításában. A kérdőívek összeállítása A kérdések összeállításánál a szakértőknek a következő területekre kellett koncentrálni: emberi erőforrások; szabályok és rendeletek; elektronikus és papíron végzett nyilvántartás; hallgatókkal kapcsolatos ügyek;
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 11 különös figyelmet fordítva a problémás területekre (jelenlegi és jövőben várhatóakra), valamint azokra a kérdésekre, amelyek a jelenlegi és jövőben várható eljárások hatékonyságára vonatkozóan várnak kommentárt, nevezetesen az Európai Kreditrendszer (EKTR) bevezetésére, a Magyar Kredit Rendelet releváns szempontjaira. A szakértőket továbbá arra is felkértük, hogy tegyenek javaslatokat a személyes interjú kérdéseire vonatkozóan, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy átfogóbb képet kapjunk arról, milyen módon használhatók fel a nyilvántartási folyamatok különböző szempontjai. Szakértői tanácskozás A szakértők jelentős számú kérdést állítottak össze, amelyeket a tanácsadó cég olyan kérdésekkel egészített ki, amelyek a háttérbe került területeket érintették. Ezeket a kérdéseket az összes szakértő megkapta magyarul és angolul is, a Professzorok Házában, az Országos Kredittanács székhelyén 2000. szeptember 30-án tartott tanácskozáson. A megbeszélés jelentős része angolul folyt. A magyar és holland szakemberek kommunikálásának biztosítására megfelelő fordítási lehetőség állt rendelkezésre. A tanácskozáson részt vett Derényi András úr, aki a projekt kérdéseinek megvitatását irányította. A tanácskozás eredményeképpen számos javaslat született arra vonatkozóan, hogy melyik kérdéseket tartsuk meg, milyen kérdésekkel egészítsük ki, valamint milyen módon fogalmazzuk meg azokat, és milyen formában szerepeljenek majd a felmérésben: az írásban kitöltendő kérdőívekben vagy a szóbeli interjúk során. A szaktanácsadó cég az összes javaslatot alaposan áttanulmányozta, s így született meg mind az írásbeli, mind a szóbeli változatok ideiglenes kérdéssorozata. Az Országos Kredittanácshoz történő előterjesztés November 2-án a kérdések nem végleges gyűjteményének megvitatására került sor az Országos Kredittanács és a Rakom kft. képviseletében Dr. Radnai Zsófia tanácskozása során. Ez az előzetes munkatevben nem szereplő extra tanácskozás nagyon hasznosnak bizonyult. Különböző javaslatok készültek és a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a tanácskozáson résztvevők, amennyiben szükséges, írásban fogják elküldeni kiegészítő javaslataikat. Ezzel a lehetőséggel egy résztvevő élt. Megjegyzései és a tanácskozáson tett javaslatai az ideiglenesen összeállított kérdőív néhány módosítását eredményezte (törléseket, kiegészítéseket, átfogalmazásokat).
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 12 Második szakértői tanácskozás Az Országos Kredittanács, valamint a hazai és külföldi szakemberek különböző javaslatai is a kérdőív kérdései közé kerültek, és ez egy új (a végleges változat előttit megelőző) változatot eredményezett. Ezt a változatot minden szakértő megkapta azzal a felkéréssel, hogy írásban véleményezzék az új anyagot. Néhányan olyan részletes fejtegetést küldtek, hogy elkerülhetetlen volt néhány újabb változtatás. Előtesztelés (kipróbálás) Az ideiglenes kérdőív kipróbálására egymást követően két FOI-ben (Miskolcon és Pécsett) került sor. A két FOI Tanulmányi Osztályának vezetői kitöltötték a kérdőív írásbeli részét, majd ezután beleegyeztek a személyes interjú lefolytatásába. Válaszaik elemzésre kerültek, amely mind az írásbeli változat, mind pedig a személyes interjú néhány kérdésének megváltoztatásához vezetett. A kérdőívek végleges formája Az alapos előtesztelések után kialakultak a kérdőívek végleges változatai. A kérdőívek három típusa jött létre: írásban kitöltendő kérdőívek, ( K és az ezt követő szám ebben a jelentésben az írásban kitöltendő kérdőív kérdéseire vonatkozik) személyes interjúk,( Sz és az ezt követő szám ebben a jelentésben a személyes interjú kérdéseire vonatkozik) és hallgatói interjúk, ( H és az ezt követő szám a hallgatói kérdőívben szereplő kérdésekre vonatkozik). Statisztikai elemzési modell létrehozása Az ideiglenes kérdőív alapján a szakértők egy elemzési modellt hoztak létre, amely lehetővé teszi az összegyűjtött adatok elemzését az SPSS változat 10.0, nagyon fejlett, modern statisztikai csomagjával, melynek alkalmazása széles körben elterjedt a szociológiai kutatásokban. A kérdezők képzése A tervben szereplő személyes interjúkat megelőzve ki kellett választani a kérdezőket (auditorokat), akiknek a feladata az interjúk levezetése volt,. Összesen 10 kérdező került kiválasztásra, közülük
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 13 mindenkinek volt már tapasztalata az egyetemi nyilvántartással kapcsolatban és/vagy hallgatóként ismerték azt. Mindannyian résztvettek a Dr. Radnai Zsófia, Dr. C.J.Koster és Dr. Debreceni Péter által tartott felkészítésen, amelynek a célja az volt, hogy megkapják azokat az anyagokat, amelyek segítséget nyújtanak a szükséges információk megszerzéséhez. A FOI-ek tájékoztatása 2000 decemberére számos előkészítő tanácskozás szerepelt a tervezetben az Országos Kredittanács szervezésében, ahol a felmérésben résztvevő FOI-eket kellett volna tájékoztatni a jelenlegi projekt fázisairól azért, hogy megkönnyítsék számukra a kérdőívek megfelelő megválaszolását. Különböző okok miatt ezekre a találkozókra nem kerülhetett sor december folyamán, így el kellett halasztani 2001 januárjára. Ez egyben azt is jelentette, hogy az interjúk nem kezdődhettek el az eredeti tervnek megfelelően 2000 decemberében, csak 2001 februárjában. Kérdőívek és Űnterjúk Az írásban kitöltendő kérdőíveket a FOI-ek képviselői kapták meg, akik a négy előkészítő tanácskozás egyikén résztvettek, vagy elküldték azoknak a FOI-eknek, ahonnan senki sem tudott megjelenni egyik alkalommal sem. Összesen 103 írásban kitöltendő kérdőív került kibocsátásra, amelyekből 98 érkezett vissza, ami nagyon magas részvételi arányt mutat. A személyes interjúkra (103 összesen) legtöbb esetben a Tanulmányi Osztályok vezetőivel került sor 2001 februárjában. A 103 kiküldött hallgatói kérdőívből 73-at küldtek vissza, ez 71%-os részvételt jelent. Harmadik szakértői tanácskozás Az összes adat egy adatbázisba került és a továbbiakban az SPSS különböző elemzéseire kerülhetett sor. Egy, a többnyire az SPSS elemzés eredményeit tartalmazó rövid jelentés került a szakértők elé, akik az eredményeket 2001 március 3-án vitatták meg Budapesten, a Professzorok Házában, az Országos Kredittanács székhelyén. A szakértők kommentálták az eredményeket, javaslatokat tettek a lehetséges konklúziókra, míg néhányan fontos anyagokat szerkesztettek saját szakterületükön a végleges jelentéshez.
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 14 Végleges jelentés A végleges jelentés (a jelenlegi) az auditálás során alkalmazott három módszer eredményeinek részletes elemzései alapján készült, nevezetesen 98 írásban kitöltött kérdőív, ( K az írásban kitöltendő kérdőívben szereplő kérdésekre vonatkozik) 103 személyes interjú, ( Sz a személyes interjúban szereplő kérdésekre vonatkozik) 73 hallgatói interjú ( H a hallgatói kérdőívben szereplő kérdésekre vonatkozik) alapján, melyek kitöltésére 2001 első hónapjaiban került sor a magyar felsőoktatási intézményekben (FOI-k).
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 15 3. A PROJEKT EREDMÉNYEI A három módszer eredményei az alábbi csoportosításban találhatók 3.1 Űnfrastruktúra 3.2 Humán Erőforrások 3.3 Kreditrendszer 3.3.1 Válaszok a kérdésekre 3.3.2 A Kreditrendszer Értelmezése 3.3.3 A FOI-k tanulmányi nyilvántartási rendszerének infrastrukturális hátterének megfelelése a Kreditrendeletben előírt feltételeknek. 3.1 Űnfrastruktúra A Tanulmányi Osztályok (TO-k) számos dologban különböztek egymástól. Nemcsak a hozzájuk tartozó hallgatói létszámban tértek el, és az ehhez tartozó személyzet létszámában, a körülményekben, a számítógépek mennyiségében és minőségében, hanem abban is, hogy intézményükben milyen kredit alapú illetve kredittel kapcsolatos rendszert használtak. Ezen kívül a nemzetközi gyakorlatra való áttérés iránt mutatott érdeklődésük sem volt teljesen egyforma. A különbségek részben a földrajzi elhelyezkedéssel hozhatók összefüggésbe (Budapesten, nagy vidéki városban, vagy vidéken vannak-e) valamint azzal, hogy a felsőoktatási intézmény önálló vagy integrált intézmény. Földrajzi fekvés A felmérésben résztvevő 98 intézmény közül 39 található Budapesten, 42 vidéki nagyvárosban, és 17 kisvárosban. Ezek közül összesen 54 volt egyetemi kar, 24 főiskola és 20 egyetemhez tartozó főiskola. Terület és elhelyezkedés Néhány TO-hoz csupán pár száz hallgató tartozott (minimum 258 hallgató), másokhoz több ezer (maximum 15553 hallgató ). Az alábbi kérdésekre adott válaszok tükrözik ezek megoszlását. K6. A Kar legnagyobb szakának hallgatói létszáma Átlag Minimum Maximum 1066 37 13225
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 16 K7. A Kar legkisebb szakának hallgatói létszáma Átlag Minimum Maximum 177 0 2308 A TO-k 77 %-ánál az irodák egy helyen voltak; 23% esetében az irodák a Karon illetve az intézményen belül több helyre kerültek általában azért, hogy a hallgatóknak és/vagy a munkatársaknak ne kelljen sokat gyalogolniuk egyik helyről a másikra. % 35 30 25 20 15 10 5 0 1000 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1.ábra Hisztogram a TO-k területéről a hozzájuk tartozó hallgatói létszám alapján A TO összes területe négyzetméterben kifejezve a következő táblázatban látható. Különbséget tettünk a szerint, hogy a tanulmányi osztályok egy Karhoz, vagy egy egész intézményhez tartoztak-e. K10. A TO területe négyzetméterben Átlag Min. Max. Kari TO 79 0 261 intézményi TO 109 12 216
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 17 Számítógépes rendszer A felmérésben résztvett FOI-ek kétharmadában (66.2%) működik számítógépes tanulmányi/nyilvántartási rendszer; egyharmaduk (33.8%) azonban az összes nyilvántartással kapcsolatos tevékenységet kézzel végezte, azaz papíron. K70 Működik-e az intézményben (egyetem, főiskola) számítógépes tanulmányi nyilvántartási (regisztrációs) rendszer? igen 66.2% az egész intézményben egységes számítógépes rendszer működik 53.4% karonként eltérő rendszer működik 34.5% csak néhány karon működik (kb. hány karon?) 12.1% nem 33.8% Még azok az intézmények, ahol számítógépes rendszer működik sem használják azt minden feladat elvégzésére a TO-n. A kivételes eseteket például csaknem mindig papírra vetik (lásd később). Bár a FOI-eknek csupán kétharmada használ számítógépes rendszert, a megkérdezettek túlnyomó többsége egyetértett azzal az állítással, hogy minden tanulmányi nyilvántartást számítógépen kellene végezni (K 26f) és be kellett jelölniük, hogy egyetértenek-e vagy nem (ahol 1= egyáltalán nem értek egyet, 7= teljesen egyetértek), az átlagos pontszám 5.6 volt, amely nagyarányú egyetértést jelez. A válaszok megoszlása a következőképpen alakult. 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1 2 3 4 5 6 7 2.ábra A FOI-ek százalékos megoszlása annak alapján, hogy egyetértettek vagy sem azzal az állítással, hogy minden tanulmányi nyilvántartást számítógépen kellene végezni, ahol 1= egyáltalán nem értek egyet, 7= teljesen egyetértek. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem bíznak meg teljes mértékben a számítógépekben részben a rendelkezésre álló hardver és a szoftver minősége miatt (lásd később). Ez a bizalomhiány érződik arra a kérdésre adott válaszokból is, hogy a hagyományos index megszűnjön-e (lásd A TO-k Problémái
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 18 bekezdésben). Az átlagos pontszám 2.1 volt (ahol 1=egyáltalán nem értek egyet, 7=teljesen egyetértek), ami azt jelenti, hogy a TO munkatársai nem akarnak megszabadulni az indexektől, még akkor sem, ha ezek rengeteg problémát és plusz munkát okoznak. Mindez azért is különös, mert a legtöbb európai országban az indexeket már évekkel ezelőtt felváltotta a számítógépes formátum. Hollandiában, például már több mint 20 éve nem használnak indexeket; számítógépes feldolgozás útján a hallgatók összes eredménye automatikusan eljut hozzájuk évente kétszer. Tagadhatatlan, hogy a TO-k által használt számítógépek mennyisége és minősége nem kielégítő. A rendelkezésre álló harverre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján kiderült, hogy az összes hardver csupán kb.40%-a Pentium ŰŰ vagy ennél jobb, és kb.60%-a Pentium Ű vagy rosszabb. K68 A Tanulmányi Osztály számítógépparkjának mennyiségi és minőségi mutatói középérték Az összes számítógép%-ban 486 PC vagy rosszabb 1.8 24.2% Pentium Ű. 5.2 35.5% Pentium ŰŰ. 3.9 26.5% Pentium ŰŰŰ., vagy jobb 1.2 13.7% A következő táblázatban jól látható, hogy a megkérdezettek elégedettebbek a hardver mennyiségével, mint a minőségével. Nem csoda, amikor a rendelkezésre álló számítógépek 60%-a Pentium Ű vagy rosszabb. K72a Hogyan ítéli meg a Tanulmányi Osztályon lévő számítógépes tanulmányi nyilvántartási rendszer mennyiségét és minőségét 7-pontos skálán, ahol 1= nagyon gyenge és 7=kiváló? hardver eszközeik minőségét 3.7 hardver eszközeik mennyiségét 5.9 Hasonló képet kapunk a rendelkezésre álló szoftver mennyiségével és minőségével kapcsolatban: a megkérdezettek nincsenek nagyon megelégedve a programok minőségével, amint ezt az alábbi adatok is mutatják. K72b Hogyan ítéli meg a Tanulmányi Osztályon lévő számítógépes tanulmányi nyilvántartási rendszer mennyiségét és minőségét 7-pontos skálán, ahol 1= nagyon gyenge és 7=kiváló? szoftver eszközeik minőségét 3.7 szoftver eszközeik mennyiségét 4.6
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 19 A Felsőoktatási intézmény mérete és a hardver illetve szoftver minőségével és mennyiségével való elégedettség között nem volt összefüggés. Ahogy feljebb már említettük, a FOI-ek kétharmada használ számítógépet a hallgatók adatainak regisztrálásához. A 98 FOI közül hozzávetőleg 21% használt Ariont vagy Neptunt. Meglepően sok TO (45%) alkalmazott a saját intézményük által kifejlesztett programot. Néhány FOI jelezte, hogy náluk nemcsak egy programot használnak, mivel éppen programváltás alatt állnak. Ami a programokkal való elégedettséget illeti, a Neptun felhasználói elégedettebbek voltak programukkal, mint az Arion felhasználói, még akkor is, ha a megbizhatóság tekintetében a Neptun program kevesebb pontot kapott (a rendszer összeomlásainak hiánya). A legkevésbé elégedettek azok voltak, akik saját programjukat használták. K71 Ha működik valamilyen számítógépes tanulmányi nyilvántartási rendszer, határozza meg annak típusát, jelölje az elégedettség fokát egy 7-fokú skálán (ahol 1= használók elégedettség megbízhatóság nagyon gyenge, és 7= kitűnő) Arion 11.2% 3.9 5.0 Neptun 10.2% 4.8 4.6 Saját (intézményi) fejlesztésű program 44.9% 3.7 4.3 Egyéb program 10.2% 3.7 5.0
A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 20 A számítógéprendszer jellemzői Amennyiben a TO-k számítógépes rendszert használtak, a rendszer a következő adatokat tartalmazta (K76) A szakok nevét és kódját (fő, kisebb, tanfolyam) 100.0% Státuszadatokat 95.5% Tanulmányi eredményeket félévenként 93.8% Ösztöndíjakat 92.3% Felvételi adatokat (Minisztériumi adatokat és felvételi vizsgákat) 84.6% Automatikusan számított átlageredményeket 72.4% Vizsgák részleges teljesítésének adatait 57.0% Hivatalos bejegyzéseket (az indexhez hasonlóan ) 50.8% A követelmények teljesítésének monitorizálását 49.3% Oklevelek, bizonylatok elektronikus formáját 46.2% Külön eljárási díjakat (ismétlő vizsga, halasztás,stb.) és egyéb befizetéseket 41.6% Órarendi adatokat 37.0% A hallgatók egyéni tanrendjét 35.4% Megszerzett krediteket 30.8% Tantárgyak, kurzusegységek leírását 29.3% Teremfoglalási adatokat 29.3% A hallgatók egyéni tanulmányi rendjét 27.8% A TO által nem kötelezően előírt kurzusokat 27.8% Vizsgára jelentkezést 26.1% Kurzusok meghirdetését és azokra való jelentkezést 23.1% Csak egy meghatározott szak adatait 18.4% Évközi feladatok, számonkérések adatait (határidők ) 18.4% Az intézményen kívül teljesített tanulmányokat 12.4% A teljesítés automatizált monitorizálási lehetőségét 9.2% Egyéb, mégpedig 7.7% A következő kérdésekre csak korlátozott számban válaszoltak a megkérdezettek. Számuk (Sz) zárójelben található.