MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Tanári Mesterképzés Portfóliója Ahol mindenki egy csillag Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszen az ember értéke attól függ, hisznek vagy kételkednek benne. /Robert Musíl/ Bartha Edina Ember és társadalom műveltségterületi tanár mesterképzés Miskolc, 2015.
NYILATKOZAT Alulírott Bartha Edina (Neptunkód: SEESEW) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy jelen Portfólió saját munkám eredménye. A felhasznált szakirodalmat azonosíthatóan közöltem, szerzői jogokat nem sértek! Nyíregyháza, 2015. április 18. Bartha Edina hallgató 2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 A PORTFÓLIÓ FOGALMA...6 A PORTFÓLIÓ MEGHATÁROZÁSAI....7 A PORTFÓLIÓM FŐBB CÉLJAI.8 A KOMPETENCIA FOGALMA 9 A PORTFÓLIÓ TARTALMA A TANÁRI KOMPETENCIA TERÜLETEK SZERINT. 12 DOKUMENTUMOK..13 I. Egység: A tanítási gyakorlat során készített dokumentumok.13 1) Hospitálások reflexiója.....13 2) Dokumentum: Szemináriumi dolgozat: Követő szeminárium Saját pedagógus kompetenciámra vonatkozó SWOT-analízis 18 3) Dokumentum: Szemináriumi dolgozat Követő szemináriumi dolgozat Társadalomismeret tantárgyból.28 4) Dokumentum: Dolgozat A tanári tevékenység IKT alapjai...40 5) Dokumentum: Dolgozat Professzionális kommunikáció... 47 6) Dokumentum: Szemináriumi dolgozat A pedagógiai értékelés 57 7) Dokumentum: Reflexió IKT alkalmazása a történelemtanításban....71 8) Dokumentum: Óravázlat Az iszlám vallás és az Arab Birodalom kialakulása..73 9) Dokumentum: Óratervezet Cigány kisebbségi népismeret óra: A hagyományos cigány mesterségek: vályogvetés, kosárfonás, vásározás, lókupeckedés, fémművesség és famegmunkálás.75 10) Dokumentum: Óravázlat (A zárótanítás tervezete)... 80 11) Dokumentum: Szociometriai felmérés..83 II. Egység: A tanításon kívüli tevékenységekről készített feljegyzések..88 1. Dokumentum: Esetleírás tanulási zavarral küzdő kiskorúról... 88 2. Dokumentum: Kihelyezett szülői értekezlet.. 94 3. Dokumentum: Tanórán kívüli tevékenységek..101 III. Egység: A tanítási gyakorlat során, mások által készített dokumentumok.115 1. Dokumentum: Csoportos tanítási gyakorlat minősítése.115 2. Dokumentum: Egyéni tanítási gyakorlat minősítése..118 3
3. ESSZÉ... 123 Célok és tanári kompetenciák... 124123 A tanári kompetenciáim fejlődése... 128 A tanulói személyiségfejlesztés fejlesztése... 128 Tanulócsoportok, közösségek alakulásnak segítése, fejlesztése... 130 A pedagógiai folyamat tervezése... 132 A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek és készségeinek fejlesztése... 135 Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése... 137 A tanulási folyamat szervezése, irányítása... 139 A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása....141 Szakmai együttműködés és kommunikáció.....144 Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre,....145 Önreflexió...147 4. IRODALOMJEGYZÉK...151 5. MELLÉKLETEK.152 1. sz. melléklet... 153 2. sz. melléklet...166 3. sz. melléklet...185 4. sz. melléklet...196 4
BEVEZETÉS Éppen húsz éve vehettem át első (főisolai) diplomámat Nyíregyházán. Azóta szociális területen dolgoztam, mint családgondozó, majd idősek otthona ügyvezető igazgatója, s 2008 évtől a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ Intézményvezetője. 15 éve folyamatosan óraadó szakoktatóként tanítottam, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens alapképzésben és felnőttképzésben egyaránt. 2014. óta kinevezett alkalmazottként tanítok a Dankó Pista Egységes Bölcsőde - Óvoda, Általános Iskola Szakképző Iskola, Gimnázium Kollégium és alapfokú Művészeti iskola Szakiskolai tagintézményében. 2004-ben szereztem szociális szakvizsgát, melynek alapján intézményvezetői teendőimet elláthattam. Továbbképzések, konferenciák rendszeres látogatója, vendége, olykor előadója voltam, vagyok. Szociális területen rendszeres oktatója voltam a debreceni Egyetem Nyíregyház Főiskolai Karának Általános Szociális Munkás szakán szakvizsga felkészítésen. Nyíregyházán, az akkori Egészségügyi Főiskolán szereztem általános szociális munkás szakon kitüntetéses diplomát. Már az utolsó szakmai évemet egyéni tanrend engedélyezése mellett sikerült befejeznem, mert közben közalkalmazotti kinevezést kaptam. A főiskola befejezését követően azonnal felvételt nyertem az akkori K.L.T.E. Bölcsészettudományi Karának Szociálpolitikus egyetemi szakára, melyet 2000 évben végeztem el. Ezt követően elsősorban felnőttképzés terén folyamatosa szakoktatói feladatokat láttam el, de az igen leterhelt munkám mellett már nem tudtam még pedagógia terén további tanulmányokat folytatni. Amikor kinevezett alkalmazottként bekerültem a szakiskolába azonnal döntést hoztunk az iskola igazgatójával a pedagógus képzéssel kapcsolatban. A képző kiválasztása szinte egyértelmű volt, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetét maga az iskola Igazgatója ajánlotta. Döntésemet jónak tartom továbbra is, hiszen az egykori egyetemi nagyrészt elméleti képzéssel ellentétben az elmúlt két félév során igen jól átgondolt és kivitelezett főleg gyakorlati tudást nyújtó képzésben vehettem részt. A (várhatóan) most megszerzendő diplomával hivatalosan is taníthatom majd az ember és társadalomismeretet, a szociális szakmai tantárgyakat, szakmai vizsgákon vállalhatok feladatokat, illetve tovább fejleszthetem az újonnan megszerzett korszerű ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat. Az élethosszig tartó tanulásról nem kellett meggyőzni, mert azt vallom, hogy mindig igyekezni kell, többet kell akarni tudni, célokat kell magunk elé kitűzni, és azokat meg is kell valósítani. 5
Gilbert Keith Chesterton angol író szerint: A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg. Hiszek benne, hogy erre én is képes vagyok. Bízom abban, hogy a mesterképzésen szerzett és megerősített kompetenciáim hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaimat én is tudom olyan információk birtokába juttatni, amit nélkülem nem kapnának meg. A portfólió fogalma A portfólió lényegét tekintve olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett tudását, gyakorlottságát. A portfólió néhány meghatározása: Heuer (idézi Falus Kimmel, 2009). A portfólió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását 1 A portfólió a tanuló portréja gondosan összeválogatott munkáinak tükrében. Maga a portfólió olasz eredetű szó: dokumentumdosszié, szakértői dosszié a jelentése. 2 Felhasználása a II. világháború utáni időkre tekint vissza: a háború után a munkát kereső katonák képzettségének, kompetenciájának dokumentumgyűjteménye volt. A különböző területeken szerzett tapasztalati tudást, kompetenciákat igazolták vele bizonyítványok hiányában. Használatának népszerűsége az 1970-es évektől csökkent. Először a művészvilágban és a gazdasági, üzleti életben használták a kifejezést. Az oktatásban a 80-as években jelent meg az Egyesült Államokban, majd később Európában. A szakirodalom szerint a közoktatásban a portfólió a tanulók hosszabb időn keresztül, célirányosan gyűjtött dokumentumainak összessége. Ez lehet dolgozat, fénykép, rajz, jegyzet, feljegyzés, kazetta, CD. Ezeken keresztül nyomon követhető fejlődésük menete, az elért képességek, eredmények egy adott területen. Fontos, hogy a tanuló aktív részese legyen a dokumentumok gyűjtésének. Pontos meghatározása szerint A portfólió a tanuló munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy 1 Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.. 2 Falus- Kimmel 2009 6
több területen. A tanulónak részt kell vennie a tartalom összeállításában; a gyűjteménynek tartalmaznia kell a dokumentumok kiválogatására szolgáló szempontrendszert, az értékelési szempontrendszert és a tanuló önreflexióit. 3 A portfólió meghatározásai A portfólió a tanuló egy vagy több tantárgyból készített munkáinak célirányos, szisztematikus gyűjteménye. 4 A portfólió bemutatja a (tanuló) egy adott időszak alatti fejlődését, előrehaladását 5 A portfólió a (tanuló) legjobb munkáiból összeállított gyűjtemény. 6 Egyre nagyobb teret hódít a tanárképzésben a portfólió készítése. A hallgatók a tanulásitanítási folyamathoz kapcsolódó dokumentumaikat mutatják be, ezáltal nyomon követhető tudásuk, szakmai fejlődésük. Portfóliót két alapvető célból készíthetünk, értékelésre, vagy a tanulás elősegítésére. A kettő nem határolódik el egymástól. Az értékelőt azért készítjük, hogy képet kapjunk tanulóink tudásáról. Lényeges, hogy diákjaink tisztában legyenek az értékelés szempontjával. Ha a tanulást szeretnénk elősegíteni, akkor készül a tanulást elősegítő dokumentumgyűjtés. A portfóliónak különböző típusai vannak. Készítésének céljától függ tartalma és felépítése. Barett három fő típust különböztet meg: Munkaportfolió Bemutató portfólió Értékelési portfólió Ezek a típusok adott esetben tovább bonthatóak egyéb altípusokra. Bármelyikről is legyen szó összességben, sokféle formában és sokféle céllal készülhet és ez természetesen sokféle tartalmat hoz magával. A tanárképzés szempontjából ez a sokféleség adja a portfólió igazi előnyét, ugyanis a hallgató sokoldalúan tudja dokumentálni a tanulását, fejlődését és a tanári kompetenciák kialakulását. Ehhez azonban ismerni kell azokat ez elvárásokat, amelyeknek meg kell felelnie, 3 Northwest Evaluation Associacion 1990. Idézi: Barret, 2002. 1. 4 De Fina 1992 5 Baker, 1993, idézik: Wade és Yarbough, 1996, 65 6 Bloom és Baker, 1995, idézik: Caroll és mtsai, 1996, 253 7
melyeket Cambell és munkatársai 2000-ben gyűjtöttek össze az Egyesült Államokban és a Portfólió című (Falus-Kimmel 2003.) munka 61.-62. oldalán megtalálhatóak. Röviden szeretnék erre utalni: Tantárgy ismerete Az emberi fejlődés és tanulásismeret Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez Többféle oktatási stratégia alkalmazása Motivációs és tanulásszervezési készségek Kommunikációs készségek Tervezési készségek A tanulás értékelése Szakmai elkötelezettség és felelősség Együttműködés. A portfólióm főbb céljai Hivatásom gyakorlása során célom, hogy a diákok a tanulásban örömüket leljék, támogassák, segítsék egymást, ugyanakkor megfelelő módon sajátítsák el a helyes életvezetéshez szükséges kompetenciákat, felelősség váljanak saját és mások egészségéért, fejlődjön személyiségük és olyan tanulási módszereket sajátítsanak el, amelyekkel képesek lesznek a későbbiekben újabb ismereteket szerezni akár önállóan, akár irányítással. A portfólióm célja a kilenc alapvető tanári kompetencia területén szerzett új ismereteimnek és a hozzájuk kapcsolódó reflexióimnak a bemutatása. Saját portfóliómban azt szeretném bemutatni, hogy a mesterképzésben az szakon a kompetenciaterületeknek megfelelően hogyan tudtam megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A gyakorlati képzési napló kilenc kompetenciaterületét követve állítottam össze a portfóliót, melyekhez dokumentumokat csatoltam, amik a gyakorló tanításon és a konzultációk során keletkeztek. A kompetenciaterületek a következők: 1. A tanulói személyiség fejlesztése 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. A pedagógiai folyamat tervezése 4. A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával 8
5. Az egész életen át, tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése 6. A tanulási folyamat szervezése, irányítása 7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 8. Szakmai együttműködés, kommunikáció 9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Remélem a gyakorlati példákkal sikerül bemutatnom, hogy mint pedagógus milyen képességekkel, készségekkel gyarapodtam. A kompetencia fogalma A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában. (Coolahan) Mik azok a kompetenciák? Mire használhatóak a kompetenciák? Ezekre a kérdésekre többféle megközelítésben többféle válasz adható. A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. A Pedagógiai lexikon szerint alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, az ismeretek elsajátítását is szem előtt tartva. Mi tehát a kompetencia? A szó latin eredetű, alkalmasságot, ügyességet jelent. A képességek, adottságok, attitűdök és ismeretek összessége. Olyan képesség, hozzáértés, felkészültség, mely hozzásegít egy adott helyzetben egy eredményes, hatékony feladatmegoldáshoz. Kognitív alapú tulajdonság, melyhez motivációs elemek társulnak, de fontos az egyén hozzáállása is. Két oldalról építkezik. Egyrészt az öröklött adottságokból, képességekből, másrészt a tanult készségekből, ismeretekből. Ebből következik, hogy a tapasztalat, tudás képes kompenzálni a veleszületett adottságot. Vagyis tanulással, képzéssel fejleszthető a kompetencia. Széles a kompetenciák skálája. Csoportosításának egyik lehetősége: általános kompetenciák (gyakran előfordulnak, általánosan alkalmaznak. Pl. kreativitás, rugalmasság, felelősségtudat, megbízhatóság, precizitás, célirányosság, önismeret, önbizalom) funkcionális kompetenciák (azok a speciális kompetenciák, melyek egy adott feladat, munkakör elvégzéséhez szükségesek. Pl. egy vezető kompetenciái: 9
irányítás, szervezés, vezetés, ellenőrzés, döntéshozatali képesség, stratégiai előrelátás, etikus hozzáállás) kulcskompetenciák (a tanulás és munkavállalás szempontjából fontos ismeretek, képességek, attitűdök, melyek egy cél elérését támogatják. Ismert egy olyan csoportosítás, mely szerint a 3 fő összetevő: Tudás alap (minden megszerzett végzettség, ismeret). Könnyen, gyorsan mérhető. Képességek, készségek (pl. kommunikációs). Megfelelő módszerekkel ez is mérhető. Személyiségjellemzők (értékek, attitűdök, magatartásbeli, viselkedési megnyilvánulások). Egyre több munkáltató számára fontos, hiszen ez nagyban befolyásolja az egyén viselkedését a munkahelyi környezettel. A kompetencia fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök átvihető, többfunkciós készletét képviselik, melyre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, beilleszkedéshez és munkavállaláshoz. Ezeket a kötelező iskolai oktatás vagy képzés befejezéséig ki kell fejleszteni, és az egész életen át tartó tanulás részeként a további tanulás alapjául kell szolgálniuk. 7 2000-ben és 2003-ban a PISA nemzetközi vizsgálatában az eredményeket tekintve Magyarország az utolsó negyedben szerepelt, mely rámutatott arra, hogy a diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. A tanulók nagy részének szövegértő, matematikai logikai képessége kívánni valót hagy maga után. Ez tette szükségessé a kompetencia alapú oktatás bevezetését, amely felkészít az élethosszig tartó tanulás kihívásaira, hiszen a társadalmi kulturális változások rugalmas, folyamatosan képezhető és átképezhető munkaerőt követelnek. Ehhez meg kell változtatni a tananyag tartalmát, a tanulás szervezés módját, a képzés struktúráját és biztosítani kell hozzá a szükséges infrastruktúrát. A tanulók figyelme nehezebben köthető le, változott az érdeklődési körük. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat ezért is fel kell váltania a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak. Az oktatás jó hagyományai mellett keresni kell 7 Brassói Sándor: Az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák klaszter tevékenységének bemutatása 10
azokat a lehetőségeket, amelyek továbbfejlesztik, hogy a tanulók valóban alkalmazásképes ismeretek birtokába jussanak. A magyar közoktatás versenyképességét a hagyományos tananyaggal, módszerekkel, eszközökkel már nem lehet biztosítani. A világ változó igényeihez alkalmazkodnunk kell. Különösen nagy fontosságú a kisiskoláskorban kialakított alapképességek és készségek, valamint a kulcskompetenciák (az értő olvasás, számolási és matematikai készségek, idegen nyelv, szociális kompetenciák) fejlesztése. A kompetenciafejlesztés legfontosabb fogalmai az önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. A tananyag az együttműködésre épít, megváltoztatja a tanár-diák viszonyt, hatékonyan készít fel a felnőtt szerepre, az élethosszig tartó tanulásra, az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. A kompetenciák fejlesztése tanulásszervezési és új tanítás-módszertani megoldásokat igényel. A ma is leggyakrabban alkalmazott frontális munka mellett egyre nagyobb teret kell nyernie az egyéni, a páros és a csoportos munkának. Mindre szükség van, a választás téma és tananyagfüggő. A pedagógusnak rendkívül fontos szerepe van a kompetencia alapú oktatás sikerében. Ahhoz, hogy az új kihívásoknak eleget tudjon tenni, az oktatás egész rendszerében szemléletváltásra van szükség. A pedagógusképzések, továbbképzések új utakat nyitnak, de a tanárok, és az egész társadalom elfogadó megértése, hozzáállása nélkül nem lehet a közoktatás eredményes. Ugyanakkor a társadalom elvárja, hogy az oktatási intézmények a legszükségesebbnek tartott kompetenciákkal indítsák el az életbe a tanulókat. Hosszú az út, amíg a pedagógusképzésben megtett lépéseket követi a személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Bizonyára több év kell ahhoz, hogy mindenki felvállalja az új, nehezebben járható, de hosszú távon eredményesebb technikák, módszerek alkalmazását. Úgy gondolom, az elért sikerek, eredmények ösztönzően hatnak majd a kétkedőkre. A tudományos és technikai életben bekövetkezett változásokat szükségszerűen követnie kell az oktatásügy változásainak is. A változások, a fejlesztések melyeket a technológiai és társadalmi fejlődés megváltozott körülményei idéztek elő kitartó munkát kívánnak minden pedagógustól. Változásra van szükség a pedagógiai kultúrában, hiszen csak így tudunk lehetőséget, készséget, képességet, valódi tudást adni gyermekeink számára, hogy el tudjanak igazodni az információrengetegben. 11
A portfólió tartalma a tanári kompetenciaterületek szerint Kompetenciák Dokumentumok neve A tanulói személyiség fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Hospitálások (1.és 2.számú mellékletek) Tanórán kívüli tevékenység Hospitálások (1.és 2.számú mellékletek) Óravázlatok Tanórán kívüli tevékenység Szociometriai felmérés A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségének, készségének, képességének fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Hospitálások(1.és 2.számú mellékletek) Óravázlatok Pedagógiai program Hospitálás: Történelem órák Hospitálás: Társadalomismeret órák Óravázlatok Zárótanítás tervezete Hospitálás: Történelem órák Hospitálás: Társadalomismeret órák A tanulási folyamat szervezése, irányítása Hospitálások (1.és 2.számú mellékletek) Óravázlatok A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szemináriumi dolgozat A pedagógiai értékelés Követő szemináriumi dolgozat Társadalomismeret tantárgyból Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelődés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Hospitált órák (1.és 2.számú mellékletek) Esetleírás tanulási zavarral küzdő kiskorúról. Kihelyezett szülői értekezlet Tanórán kívüli tevékenységek Hospitálások (1.és 2.számú mellékletek) Szociometriai felmérés Dolgozat Professzionális kommunikáció Óratervezet Cigány kisebbségi népismeret óra Prezentáció(3.számú melléklet) 12
1. DOKUMENTUMOK A dokumentumok száma Összes dokumentum (db): 17 Egység sorszáma Dokumentum (db) 1. 10 db 2. 3db 3. 2 db I. Egység: A tanítási gyakorlat során készített dokumentumok 1) Dokumentum : Hospitálások reflexiója Hospitálás reflexiója Az órákat szakmai és módszertani szempontból figyeltem. Több évfolyamon több osztály óráját látogattam. A pedagógusoknak nem kellett gondot fordítani sem a motiválásra, sem a fegyelmezésre. Gyakorló és elméleti típusú órát láttam, amelynek a menete a hagyományos formában történt: a tanárok türelmesen és határozottan irányítottak, a tanulók figyeltek. Jól látszottak a kialakult órai szokások a pedagógus és az osztály között. A tanórák az előző órára való visszautalással kezdődött, amikor már elkezdtek érettségi típusú írásbeli feladatokat gyakorolni. Fontos információk hangzottak el az érettségi vizsgára történő jelentkezésről és a kisérettségiről. Valamennyi tanuló tisztelettel hallgatta és figyelte. Nem kellett külön felhívnia a figyelmet a jegyzetelésre, mindenki szorgalmasan leírta az elhangzott információkat. A házi feladat ellenőrzésére sem kellett különös gondot fordítania: több tanuló önként, kérés nélkül benyújtotta, ezt követően pedig a többiek is odaadták a kijavítandó dolgozatokat. A felszereléssel nem volt probléma, a történelem atlaszokat a tanárnő osztotta ki. Egy korábbi és egy új kiadást is megmutatott, hogy lássák, melyiket szerezzék be az érettségire. Különösen tetszett az atlasz használatának szakszerű és gyakorlatias bemutatása. 13
Több feladatnál előkerült, mindegyiknél más és más miatt volt indokolt a használata. Logikusan magyarázott, az utasításait követve együtt keresték ki a megfelelő oldalt, és ott a feladatnál hasznosítható információkat. Végig figyelte az osztályt, tudják-e vele tartani a lépést, többször kikérdezett, mindenki megtalálta-e a szóban forgó helyet. A feladatoknál ugyanezt a türelmet tapasztaltam: először gondosan bemutatta a feladattípust, majd magát a feladatot (milyen témakörnél vannak), elmagyarázta, hogyan kell nekikezdeni, tudják-e hozzá használni az atlaszt, és ha igen, hogyan. Nem siette el a válaszadásokat, megvárta, amíg a tanulók önként rájöttek a megoldásokra. Folyamatos kérdésekkel irányította a csoportot, így vezetve rá őket a helyes válaszokra. Az óravezetés nyugodt, éppen megfelelő tempójú volt. Látszott, hogy a pedagógusok jól ismerik tanítványaik képességeit. A folytonos összedolgozást, a csapatmunkát egész tanóra alatt érzékeltem. Az elvégzett feladatok közül a saját kompetenciám fejlődése szempontjából a leghasznosabbnak Széles Szabolcs történelem óráinak hospitálást tartottam. Ezen órák részletes leírását a hospitálási napló pontosan tartalmazza. Az iskolai hospitálások pozitívuma: 1, Szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés - szakmai kompetenciafejlesztés A pedagógiai, pszichológiai előismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése; a konkrét gyakorlati tapasztalatok reflektív értelmezése és értékelése. Ezáltal a gyakorlat a pedagógusi munkára való felkészülést erősítette. Tekintettel arra, hogy a pedagógusi szakma elsajátítása terén végzett munkám még kezdeti státuszban van nagyon sokat tanultam a hospitálásokból. Tapasztalatokat szereztem: az iskolában folyó nevelőmunkáról, a tanulók személyiségének fejlődéséről és fejlesztéséről, saját fejlődő pedagógusi egyéniségükről. Megerősítést kaptam a pedagógia és a pszichológia elméletében tanultakról és ezzel a tudományok ismeretanyagának további tanulmányozására kaptam ösztönzést. Alapvető pedagógiai képességeim fejlődtek nevelési helyzetek és folyamatok sokoldalú észlelésében, a megfigyelési adatok rögzítésében és elemzésében; a tanuló, tanuló-csoportok pedagógiai-pszichológiai megismerésében, jellemzésében; 14
a nevelésszociológiai kérdések gyakorlati alkalmazásában; iskola oktató-nevelő munkájának megszervezésébe 2, Pedagógia folyamat tervezése A tanóra megszervezettsége, időfelhasználás, tanári tevékenység, a tanulók tevékenységének gazdaságossága terén nyertem tapasztalatot. Az óra /foglalkozás mikrostruktúrájának szervezettsége, belső arányai tekintetében jól szervezett tanórát tekintettem meg. Jól megválasztott munkaforma volt, melyben a tanóra anyagát csoportmunkában kooperatív tanítási módszert választott a tanár. Differenciált tanulásszervezés alkalmazása, hatékonysága a kiválasztott tanítási módszer alapján megvalósult. Tanári irányítás minősége, motiválás, aktivitás dinamikája a tanórán megfelelő volt. 3, A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése A történelem óra során a tanár aktív jelenlétével segítő együttműködésével dolgozták fel a következő tananyagot. A csoportmunka során IKT eszközök alkalmazását tette lehetővé a pedagógus, mégpedig számítástechnikai eszköz állt a tanulók rendelkezésére. 4, A tanulási folyamat szervezése, irányítása A tanárok először azt kell tisztázta, megbeszélte a tanulókkal, hogy mi az elvárása és mik a követelmények. Igyekezett türelmesen, kellő empátiával, megfelelő kérdésfeltevéssel, ha szükséges többféle megközelítésből is bevonni azokat a tanulókat is a tanórai munkába, akik tanulási problémákkal küzdenek. Több időt hagyott számukra a gondolkodásra, mérlegelésre, válaszadásra. Előzetesen felmérte, hogy milyen előfeltételekkel, tudással rendelkeznek, és ahhoz kell igazítani az elsajátítandó tananyagot. A tanulási folyamat szervezéséhez olyan tankönyveket, forrásokat is használt, mely a tanulók számára jól használhatóak, világosak és érthető nyelvűek. Változatos feladatokkal melyek témái közel állnak érdeklődési körükhöz érdekesebbé, figyelemfelkeltőbbé tette a tanórákat. Lehetőséget adott tanulói kiselőadások tartására is, mert így lehetőségük van a tanulóknak. 5, A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Az értékelésre még iskolánkban is döntően a szóbeli és írásbeli feleltetés jellemző. Az írásbeli feleletek javításakor láttam, hogy a szakember néhány mondatban ráírta azt hogy mi volt jó, 15
és mi volt az, ami után jobban utána kell néznie a tanulónak, konkrétan mit kell mielőbb bepótolni. Az értékelésbe minél több esetben bevonta a tanulókat is mellyel nemcsak énképüket fejleszti, hanem reflektív gondolkodásra is készteti őket. Véleményük közzététele által pedig fejlődik kritikai képességük. A tanár nem csak a tárgyi tudást mérte és csak a helyes megoldásokat fogadta el. Fókuszba helyezte a tanuló szorgalmát, hozzáállását is. Figyelt arra, hogy a tanulók ismerjék az értékelés, javítás, pontozás szempontjait, és mindez érthető, egyértelmű legyen számukra. Objektív értékelést igyekezett adni, mely mindig a tanulók teljesítményét tükrözze. Először mindig a pozitívumokat emelt ki és csak utána a hiányosságokat, a hibákat. Azt is figyelembe vette, hogy a tanuló az előző teljesítményéhez képest önmagához képest fejlődött e és mennyit. 6, Szakmai együttműködés és kommunikáció A tanár Úr saját osztályában is volt lehetőségem hospitálást végezni. Látható volt számomra, hogy a tanulókkal, a szülőkkel való együttműködése produktív. Céljuk, hogy közösen találják meg az optimális megoldásokat. Szülői értekezleteket, fogadóórát, családlátogatást rendszeresen tart. A jó kapcsolat fenntartásához nélkülözhetetlen a hatékony kommunikáció, párbeszéd, annak megfelelő stílusa mindenki irányába. Összegzés: A pedagógus kollega hospitálási óráin szerezett szakmai tapasztalatom nagymértékben hozzájárul a szakma mélyebb, hatékonyabb elsajátításához. Mind óraadó szaktanárként, mint leendő pedagógusként, mint vezetőként sokat tanultam a hospitálások alatt. Tekintettel arra, hogy ember és társadalom műveltségterületen társadalomismeret oktatását végzem, nagyon hasznosítható módszereket, eszközök használatával ismerkedtem meg. A további oktatási tevékenységem során aktívan szeretném a tapasztalataimat beépíteni a tanítás folyamatába. Az elvégzett feladatok közül a saját kompetenciám fejlődése szempontjából a legkevésbé hasznosnak a tanórán kívüli foglalkozások közül a szünetekben történő felügyeletet tartottam. Bár ha igazán őszinte vagyok a tanulók személyiségfejlesztése és a saját szakmai kompetenciám fejlesztése tekintetében mégsem, hiszen a tanulókkal való pozitív kapcsolat kialakítása épp ezen történhet meg. Volt viszont olyan tanórai látogatás is, amelyen frontális oktatással oldotta meg a pedagógus a tananyag leadását. Kissé unalmas volt, bár meg kell jegyeznem ezen osztály tekintetében s a tananyagot is figyelembe véve nem volt sok lehetősége a szakembernek. 16
Találkozhattam a frontális tanítási módszer minden negatívumával. Biri, 2014. december 05. B a r t h a Edina hallgató Almási Katalin hospitálást irányító mesterpedagógus 17
2) Dokumentum: Szemináriumi dolgozat - Követő szeminárium Saját pedagógus kompetenciámra vonatkozó SWOT-analízis MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET ÍRÁSBELI DOLGOZAT Követő szeminárium c. tantárgy Hallgató: Bartha Edina ember-és társadalom műveltségterületi Tanári MA, levelező képzés, I. szemeszter Tanár: Kovácsné Dr. Duró Andrea Mária, duro.andrea@gmail.com 18
Saját pedagógus kompetenciámra vonatkozó SWOT-analízis 1.: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Belső faktorok Külső faktorok A tényezőkhöz kapcsolódó (+) tényező (-) tényező (+) tényező (-) tényező megállapítás, elemzés, Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek indoklás szakmailag jól felkészült pedagógiai munka gyakorlati oktatás terén szerzett sokrétű tapasztalat A tanórán kívüli lehetőségek sokszínűsége Szakmailag elismert oktatási tevékenység helyettesítés esetén nem adekvát képesítés, önállótlanság-megerősítés keresése Szakmai fejlődési irányok meghatározása; tanári kompetenciák bővítése Szakmai fejlődés tanulásban való aktív részvétel, A tanulói létszám csökkenése Az eltérő értékrend, következetlenség Feltételrendszer fejlesztésének stagnálása Szakvizsgázott szociálpolitikusként, általános szociális munkásként hosszú ideje óraadó szakoktatóként vettem részt a köznevelésben, azon belül is a felnőttoktatásban. Természetesen a saját szakmámból eredően e területen láttam el oktatói feladatokat. Jelenleg már a szakiskola tanulói számára is tartok szakmai előadásokat. Hiányosságaim a pedagógiai képzés területén szükséges rendezni. 2.: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók tervezési, szervezési folyamatok megfelelő irányítása, átlátása, közösen átgondolt szakmai tervezés, vezetés 3.: A tanulás támogatása Gyermekközpontúság, egyénre szabott, differenciált módszer használata, családias légkör biztosítása A változásra, változtatásra nyitott innovatív személyiség tanórai szabályok tanulókkal történő legalizálásaszerződéskötés Szabályok betartása, gyenge önreflexió, a szakmai team-re való erős támaszkodás, önállótlanság-megerősítés keresése Önálló reflektálás a munkára, megfelelő tanúságok levonása Fegyelmezési problémák megjelenése az oktatónevelő munkában a fennálló rossz szociális háttér miatt; a magatartási problémák kezelésére szolgáló eszközök, módszerek alkalmazásának hatékonysága szakmai tudás fejlesztése, a tervezett folyamatok tanulása, innováció bevezetése Iskolánk az egyik leghátrányosabb helyzetben élők nevelésétoktatását vállalta fel. Emiatt is több pályázat írása, forráskeresés Szakmai fejlődési irányok meghatározása; tanári kompetenciák bővítése, IKT eszközök használata, egyéni döntéshozatal, önállóan, nem mindig szakmai alapokon hozott döntés bevezetése tanulói létszám csökkenése, tanulói képesség csökkenő tendenciája, motivációs képességek elvesztése Több évtizedes szociális területen eltöltött vezetői tevékenység után sajátos meglátásokkal rendelkezem a tanulók esetében. Emiatt úgy gondolom, hogy más szemléttel talán másképp érhetnénk el sikereket. Mégis mindemellett szükséges a pedagógiai szakmai elvárásoknak való megfelelés. A tanulás támogatása kiemelkedően fontos feladata a köznevelési intézménynek. A hátrányos helyzetben élő tanulók esetében különösen fontos. Ezt támogatva a fenntartó térítésmentesen biztosítja a gyermekek szállítását, étkeztetését, s a speciális eszközök modern technikai eszközökön keresztül történő tanulás lehetőségét. 19
Belső faktorok Külső faktorok A tényezőkhöz kapcsolódó (+) tényező (-) tényező (+) tényező (-) tényező megállapítás, elemzés, Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek indoklás betartatása Projektmunka bevezetése, tanulói aktivitás felismerése Önálló tanulás, egyéni munkafolyamatok átadása 4.: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szabályok szakmai teammel való felállítása, tanórai szabályok tanulókkal történő legalizálása szerződéskötés Szabályok betartása, betartatása Gyermekközpontúság, egyénre szabott, differenciált módszer használata, családias légkör biztosítása Tisztelem a tanulók személyiségét, képes vagyok mindenkiben meglátni az értékeket; Fegyelmezési problémák megjelenése az oktatónevelő munkában a fennálló rossz szociális háttér miatt; a magatartási problémák kezelésére szolgáló eszközök, módszerek alkalmazásának hatékonysága, a szülői háttér nem motiválja a tanulót, mert a tudás nem érték számukra Tanulói mulasztások növekedésének megakadályozása Prevenció a nevelésben Differenciált, képesség szerinti szolgáltatások IKT eszközök használata IPR program használata Nem megfelelően diagnosztizált probléma és helyzetelemzés. Nem adekvátan meghatározott pedagógiai módszer kiválasztása Tekintettel a jelenleg folytatott tanulmányokra még e területen kevés gyakorlattal rendelkezem. Ebben a helyzetben szükséges a megerősítés, segítségnyújtás. Az egyéni szükségleteket figyelembe véve, képesnek kell lenni olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. érzékenység a tanulók problémáira személyre szabott segítséget nyújtása A változásra, változtatásra nyitott innovatív 20
Belső faktorok Külső faktorok A tényezőkhöz kapcsolódó (+) tényező (-) tényező (+) tényező (-) tényező megállapítás, elemzés, Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek indoklás személyiség igyekszem a tanulók szempontjait figyelembe venni a közös munka során 5.: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi - kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység IPR program irányítása szociális szakképzettség megléte-jó konfliktusfelismerő és megoldó készség képesség-készségfejlesztő tréningeken való részvétel csoportdinamikai ismeretek, gyakorlati szinten jó integráló személyiség s jól ismerem a társadalmi és életkori folyamatokat Csoportdinamika során felállított csoportszabályok betartásának nehézsége befolyásolhatóság önállótlanság döntésképtelenséghezitálás, megerősítés jó kapcsolat a diákokkal, szülőkkel, integráló személyiség előtérbe helyezése pályázati lehetőségek kihasználása osztálykirándulás, zenés táncos összejövetelek szervezése produktív csoportmunka tanár-diák kapcsolat minőségének romlása osztályfőnöki feladatok átminősülése integrációs lehetőségekért történő iskolába járás diszkrimináció a többségi társadalmi kultúra nem megfelelő átadása konflitkushelyzetek feloldatlansága Talán a legnagyobb újdonság volt számomra ezen típusú nevelési-oktatási feladatok ellátása. Bevittem e tevékenység során a gyakorlati tapasztalataimat, mely a diákok esetében is bevált. A csoportmunka, mint diff.pedagógiai módszer a tantárgyam tanításánál jó eredményt hozott. Ezzel igyekszem a csoporttagok szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettségét növelni, Tanulói közösségben való aktív részvételre sarkallni a tanulókat, osztálytermi munka előtérbe helyezése 21
Belső faktorok Külső faktorok A tényezőkhöz kapcsolódó (+) tényező (-) tényező (+) tényező (-) tényező megállapítás, elemzés, Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek indoklás 6.: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése jó elemző képesség pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat ismerete, tantervek, óravázlatok, statisztika készítésének ismerete, értékelési módszereke ismerete céltudatos tervezés kreativitás Képes vagyok a tapasztalatok szakszerű elemzésére, de még nehézséget okoz azok tárgyilagos, szakszerű értékelése előzetes információk hiánya, vagy nem megfelelő információk birtoklása Rendszerfejlesztés, előrelépés, stratégiák kidolgozása pályázatok Adminisztráció erősödése Papírmunka növekedése Elveszni a részletekben Nem jól megválasztott tankönyv, taneszkö A pedagógiai munka folyamatába megjelenő tervezési folyamatok nem voltak számomra ismeretlenek. Az Alapító Okirat, Működési engedély, Pedagógiai Program, Tantervfajtákat,Tantervtípusokat, értem, ismerem ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét látom. Korszerű szaktárgyi ismeretek birtokában, pedagógiai céloknak megfelelően képessé szeretnék válni meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai felépítését, kiválasztani a tanulás -tanítás megfelelő stratégiáit. A szaktárgyi órák tervezésekor növekvő szerepbiztonsággal végzni a pedagógiai folyamat tervezésével kapcsolatos feladatokat 7.: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Jó kapcsolatteremtő és fenntartó képességelsősorban a RNO-kal, CsSk és GyeJó szakemberekkel) jó problémafeltáró és megoldó képesség jó helyzetfelismerő képesség szociális területen szerzett elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalat átkonvertálása a pedagógiai feladatok területére szociokultúrális hátrányok leküzdésében aktív segítségnyújtásszociális háló feltérképezése Iskolánk az egyik leghátrányosabb helyzetben élők nevelésétoktatását vállalta fel. Emiatt is több pályázat írása, forráskeresés 20km-es körzetben élő szülők esetében nehéz a szülővel való kapcsolattartás Kihelyezett szülői értekezletek esetén a részvételi arány kicsiny% Motiváció képességének elvesztése A szakmai tapasztalatok és az eddigi kapcsolati tőke aktív használata ma is nagy erősség. A fenntartó látta s látja ezt a területet, s látja az erősségeimet e téren. Más értékrend megjelenése szociális és gyermekjóléti szakemberek és a 22
Belső faktorok Külső faktorok A tényezőkhöz kapcsolódó (+) tényező (-) tényező (+) tényező (-) tényező megállapítás, elemzés, Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek pedagógus között indoklás 8.: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A változásra, változtatásra nyitott innovatív személyiség Kötelességtudat, felelősségvállalás elhivatottság, kezdeményezőképesség Önértékelési problémák a pedagógiai tanulmányok hiánya miatt Iskolaigazgató felé történő túl nagy elkötelezettség Fenntartóval való kissé lapos kapcsolat Folyamatos tanulásra való elkötelezettség Ismeretek konvertálása Határterületek használata Nem megfelelően lepontosított feladatok. Elmosódó kompetenciák Kihasználás Tekintettel arra, hogy a pedagógus életpályamodell mára már komoly elvárást fogalmaz meg szükséges az elkötelezettség, az ismeretek, készségek, képességek elsajátítása. A középvezetői szint a köznevelési intézmény terén nagy kihívás, bár a vezetői tapasztalatom megvan. A szakmai tapasztalat hiánya miatt viszont vannak veszélyeim, melyet igyekszem orvosolni. Élethosszig tartó tanulás lehetőségének használata A szakmai team-mel való mindennapi együttműködés, közös gondolkodás A vezetőség felé történő aktív visszacsatolás 23
Milyen gondolatok fogalmazódnak meg Önben az alábbi fogalmakról? 1, Differenciálás a tanítási órán: A frontális oktatás a gyermek számára biztosítja a tanulás lehetőségét, de feltételeit nem. A frontális/hagyományos tanulás során a tanárnak nem nyílik lehetősége arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe vegye. Meglévő ismeretek különbsége amit otthonról hozott (szókincs, értékrend, hozott ismeretek). Kinek jó? - Aki bírja a pedagógus tempóját, - megfelelő előismerettel rendelkezik, - gondolkodási stratégiája hasonlít a pedagóguséhoz. Ez a munkaforma inkább az egyéniesség attitűd kialakításának kedvez, mivel mindenki csak a saját előmenetelében érdekelt. - Hatékonysága alacsony, mivel egyoldalú a kommunikáció. - Egységes hatásrendszere miatt kérdéses az egész osztályra kiterjedő fejlesztő hatása. - Mivel az eredményessége nem egyenletes, a teljesítmények széttartóak, kialakul a gyerekek közötti polarizáció, aminek negatív következményei lehetnek. - Nevelési szempontból a személyiség torzulásához vezethet. Nem tud a gyerek a többivel együtt haladni, lóg a levegőben az ismeret, más tevékenységgel kezd foglalkozni. Mindez kihat a gyerekek közti kapcsolatokra, ami kirekesztéshez, elmagányosodáshoz vezethet. Differenciáláson, - a tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztést - és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezetet értjük. Hiszen a tanulók személyi jellemzői különbözők, ebből adódóan más a személyiségük és a kognitív képük is. Hazánkban a differenciálás alapvetően két területen jelent meg: 1, felzárkóztatás 2, tehetséggondozás A differenciálás azonban nem fogható fel rétegfejlesztésnek. Az, hogy az osztály tanulóit jó, közepes és gyenge képességű csoportokra osztjuk, a tanulók pillanatnyi tudását tükrözi. Ezek a csoportok nem képességeket fednek le. A rétegekhez igazított feladatok szelekciót, a tanulói képességek beskatulyázását okozhatják, aminél még a frontális munka is jobb. A differenciálás alapjai meglátásom szerint az alábbiakban rejlenek: - a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. - mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, - a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, 24
- figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodjon a tanuló képességeihez, - tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenységüket, a feladat és a rendelkezésükre álló készségek egyensúlyban vannak. Ha a kihívás túl nagy, akkor kételkedni kezdenek önmagukban, idegesíti őket, hogy nem tudják megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha viszont nem tudják kellően kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezdenek. Tehát az élvezetes munka és a fejlődés összefügg, korrelál egymással. Az új dolgok tanulásakor, megtapasztalásakor új készségeket kell elsajátítani, természetesen a meglévőkre alapozva, a sikerorientáltságot fenntartva. Az unalom arra figyelmeztet, a feladat nem élvezetes. A tanórai differenciálás során az alábbiakra kiemelt figyelem fordítható: - ismeretbeli eltérések, képességbeli eltérések, gondolkodás nyelv használat, intelligencia, személyiségtípusok, etnikai, fiú-lány különbözőségek. Gondolataim a differenciált tanulási módszerrel kapcsolatban. A párban történő tanulás nem tévesztendő össze a tanulópárral. Lényege a közös gondolatcsere. Hasonló szinten lévő gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. Mind a két fél részére hasznos. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jól tanuló társa. A részben egyénre szabott tanulás lényege, hogy több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni. Ezt a fajta módszert pedagógus közvetett módon irányítja. Meglátásom szeritn nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. Mégis ez a csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. Mindenképpen szükséges hozzá egyfajta előfeltétel, mely a tanulók közötti együttműködésről szól. Tudjanak kis csoportban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni, képesnek kell lenniük a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információ közös elemzésére, integrálására, eredményeik ismertetésére. Zárógondolataim: Úgy gondolom, minden pedagógusnak joga van eldönteni, milyen munkamódszerrel dolgozzon. Rákényszeríteni senkit sem szabad egyikre vagy másikra. Az viszont megfontolandó, hogy a mindennapi pedagógiai munkája során mennyire hatékonyan szolgálja tanítványai hatékony tanulását. A hatékony tanulás tanítása érdekében tehát próbáljuk meg a 25
gyermeket megérteni és elfogadni, mint egy meghatározott fejlődési ütemmel rendelkező egyént, és a mai ellentmondásos világunkban a gyűlölet és bizalmatlanság helyett megtanítani szeretni és bizakodni. 2, Értékelési módszerek változatos alkalmazása a tanítási órán A pedagógiai során fontos a célorientáltság, tervezés, tudatosság. Tudnom kell mit, mikor, miért, hogyan értékelek. Értékelés célja kell legyen a változtatásra való összpontosítás és az információ gyűjtése. A mérés során információt gyűjtünk. Vannak tények, amelyek önmagukban is jelentéssel bírnak, a mérési eredmények azonban általában csak más tényekkel, információkkal, mérési eredményekkel összevetve lesznek igazán informatívak. Az értékelés több, mint puszta információ: tartalmazza a viszonyítás mozzanatát is. Az értékelés a mérési eredmény összevetését jelenti más eredményekkel, gyakran egy előre meghatározott szinttel, elvárással, céllal. Az eredményesség megállapítása az értékelésen túl figyelembe veszi a körülményeket, a kiinduló állapotot, a megtett utat is. E megkülönböztetésnek különös jelentősége van a pedagógiai munkában. A gyengének értékelt tanulói teljesítmények mögött is állhat eredményes tanári munka, ha a kiinduló szintet és a körülményeket is figyelembe vesszük. A hatékonyság a pedagógiában is az azonos teljesítmények mögötti ráfordítások, azaz az idő, a pénz és főként az energia általában az emberi erőfeszítés, a tanár és a diák erőfeszítése arányával fejezhető ki. Az értékelés során sokaz ellentmondás, a dilemma. Az értékelést ki végzi? - tanár, - diák, - fenntartó, - tanfelügyeleti rendszer, - önértékelés. Ki használhatja az eredményt? - tanár, - diák, - szülő, - fenntartó, - köznevelési intézmény vezetősége. Az értékelésnél a figyelem fókuszában a realitásnak szerepelnie kell. CÉLOK------------------------ VALÓSÁG MOTIVÁCIÓ----------------- MINŐSÍTÉS FEJLESZTÉS----------------- ÖSSZEHASONLÍTÁS Részletes, pontos visszajelzést kell adnunk, ahol objektív és szubjektív elemek egyaránt megjelennek. 26
Formái: VIZSGA-----------------------------------OSZTÁLYTERMI MÉRÉS FORMÁLIS-------------------------------INFORMÁLIS KÖZPONTI-------------------------------HELYI MÉRÉS VIZSGA-----------------------------------DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS VIZSGA-----------------------------------ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉS A vizsga számomra hátratekint, azt nézi meg, hogy mit tudott a tanuló a tanórákon elhangzottakból elsajátítani, s azt hogyan tudja visszatükrözni. Ez alapvetően sok tényezőtől függ: - az épp aktuális pszichés állapotától, - a tanuláshoz szükséges testi fejlettségtől, - a családban zajló folyamatoktól, - tárgyi feltételektől, - szociokultúrális helyzettől stb. Az érdemjegy adása, a számonkérés mégis egy fontos értékelési eszköz, melynek alapját az évtizedes megszokottság adja. Ezzel tükrözünk vissza a diák, szülő, pedagógus kollegák, köznevelési intézmény felső menedzsmentje, a fenntartó felé. Tanóra során más típusú értékelési módszert szeretek alkalmazni, melynek alapvetően ösztönző célja van. Láttatni igyekszem a tanulókkal, hogy az önálló munka eredményes, sikereket lehet elérni vele. Ilyen pl.: projektmunka, amelyet alapvetően 2-3 tanulóból álló team készít el, s adja elő az osztály számára. Az osztálytermi mérés, mint módszer a HH és HHH diákok számomra, - ahol a családi és szociokultúrális körülmények nem igazán tanulástámogatók eredményesebb. Az értékelés során informálódunk, s egyfajta motivációs hatást igyekszünk elérni. Az értékeléssel kapcsolatos alapvetően három filozófiai irányzat kompetitív, nem kompetitív és a kooperatív nem jeleníthető meg önállóan. Minden egyes irányzat rendelkezik pozitív és negatív oldallal, megvannak az előnyei és a hátrányai. Az értékelés formái: - Leíró nincs benne összehasonlítás, csak tényközlés - Normatív- normához értékel - Kritériumorientált- a követelményből indul ki - Kognitív. humanisztikus, holisztikus, analitikus, kvantitatív stb. 27
3) Dokumentum: Szemináriumi dolgozat Követő szemináriumi dolgozat Társadalomismeret tantárgyból MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT Követő szeminárium tantárgyból Hallgató: Bartha Edina ember-és társadalom műveltségterületi Tanári MA, levelező képzés, I. szemeszter Tanár: Kovácsné Dr. Duró Andrea Mária, duro.andrea@gmail.com 2014.OKTÓBER 29. 28
Tantárgy: Társadalomismeret A dolgozat jellege: témazáró dolgozat A dolgozat formája: írásbeli dolgozat A projekt témája (feladata): Mutassa be a drogok különböző fajtáit és a drogfogyasztás veszélyeit a magyar társadalomban és lakókörnyezetében! Pontos és részletes mérési célok, - figyelembe véve a tanulási célokat, tartalmakat: - a vizsgázó tájékozottsága az adott területen és annak kapcsolódása más tudományterületekehez (politológia, gazdaságtan, filozófia, pszichológia, történelem stb.) és szociális kérdésekhez, problémákhoz /Hogyan közelítette meg a kérdést és mutatta be azt./ - szakmai vizsgára felkészítő gyakorló feladat - az értékelés része a téma tartalmi kifejtése és a feldolgozás módja A mérőeszköz: A témazáró dolgozat feladata: Mutassa be a drogok különböző fajtáit és a drogfogyasztás veszélyeit a magyar társadalomban és lakókörnyezetében! Írásbeli kérdések I. Írja le a drogok fő jellemzőit az alábbiak fókuszba helyezésével! 8 1. Serkentő hatású drogok, stimulánsok A. Legális a) Koffein i. A kávé történetéből b) Nikotin i. A dohányzás történetéből 01. A dohányzás és a kávé az életünkben B. Illegális a) Amfetamin-származékok 8 v.ö. Drog enciklopédia CD (EPC Kft, 1998), A pszichiátria vázlata (HIETE, 1998), az Egészséged-Testben-Lélekben - Tanári kézikönyv (CHEF HUNGARY, 1993) 29